Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-04 / 233. szám

E7OT mOlETAmi EQTESOUETESf A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1L évfolyam, 233. szám. ARA: 50 FILLER, 1957. október 4. péntek. Hülyéi UuUucátis tcsx 1958 Sok életrevaló javaslat, ötlet hangzott el a megye kultúr otthon-vezetők értekezleten Október 2-án délelőtt, a Megyei Tanács népművelési csoportja, a járási és városi kultúrotthon igazgatók rész­vételével értekezletet tartott a Helyőrségi Tiszti Klubban. Az értekezlet több olyan problémával foglalkozott, amelyek jelentős mértékben gátolták eddig is és akadá­lyozzák jelen pillanatban is a kulturotthonok munkáját, tevékenységét. Kurucz elv­társ, a népművelési csoport vezetője beszámolójában rész­letesen kitért az egyes kultu­rális területeken r* ’S mindig szembetűnő hibákra és azok orvoslását, sürgős i. -gszün­­tetését javasolta. Szó esett a kulturotthonok elszigeteltségéről. Ennek oka főképpen az, hogy a kultur­otthonok nem támaszkodnak a társadalmi erőkre, azok kö­­zeleoésót nem szívesen fo­gadják. összhangba kell hoz­ni a kulturotthonok munká­ját, a terméketlen vitákat ki kell zárni, mert ez akadá­lyozza az egységes, egészsé­ges élet kibontakozását. A vi­ták úgy értendők, hogy egy-egy községben, vagy városban a különböző tár sadalmi szerveit mindegyi­ke mást szerelne kulturális területen végrehajtani, mely törekvések a kultúr­otthon munkáját gátolják. Kulturpolitika egy van, nincs külön MÉSZÖV és egyéb irányzat. Az ilyen álláspon­tokat meg kell szüntetni. __ Az ismeretterjesztő elő­adások tekintetében alacsony a színvonal. Ilyen előadáso­kat ritkán rendeznek, s ha van, akkor ezek nélkülözik az elviséget, problémamente­sek, amelyek nem sokat ad­nak a hallgatóknak. A filra­­vetítéssel egybekötött elő­adások naivak és gyakran nem sok közük van a meg­tartott ismerétterjesztő elő­adáshoz. Sőt, olyan eset is előfordult, hogy egy igen ko­moly, oktatójellegű előadás után mesefilmet vetítettek Ilyennek nem szabad előfor­dulnia. Az öntevékeny művészeti csoportok helyzete és száma nem a legjobban alakul a megyében. Ezek számát nö­velni kell, támaszkodva a tár­sadalmi erőkre. — Meg kell szüntetni azt a harcot, hogy egy ilyen művészeti csoport hová tartozzon, közégen be­lül. Nem lényeges, hogy a színjátszó csoportnak, vagy a népi együttesnek mi a ne­ve, fontos az, hogy a község, vagy város kultúrájának szolgálatában álljon, kultu­rális életét segítse elő. Felvetődött a KISZ és a kulturotthonok kapcsolata. Több helyen is sérelmez­ték, hogy a KISZ szervezet át akarja venni a kultúr­otthon t, saját kezelésébe. Nem vitás, hogy a kultur­otthonok állami felügyelet alatt vannak és az ilyen átvétel nem egyszerű. A kultúrotthon igazgatók úgy foglaltak állást, hogy helyet adnak a KISZ-nek a kultúrotthon kebelén belül, de a vezetést nem adják át. Jelen pillanatban jogilag ez nem is lehetséges. Az már azonban megfontolandó, hogy a KISZ szervezetek az­zal a céllal indították meg ezt a kezdeményezést, hogy pezsgő, nevelő kplturéletet teremtsenek egy-egy község­ben, összefogják a fiatalokat, akik lényegében a kulturöít­­lionok életének magvát ké­pezik. Eddig ezek az otthonok nem igen kérkedhettek ered­ménnyel, és olyan rendezvé­nyekkel, amelyek a szocalis­­ta kultúrát mozdítják elő, segítik a fiatalok elvi meg­mozdulásait. Nem kisajátításról van szó, hanem arról, hogy össze­fogjuk a fiatalokat és mi­vel eddig kulturotthonaink erre nem igen voltak képe­sek a községekben, a KISZ kezdeményezésén érdemes gondolkozni. n A megvalósítást természete­sen a KISZ szerveztek is a törvényes kereteken belül képzelik el. Eddig nem volt kielégítő az értelmiség aktivitása a kul­turotthonok életében. Az ér­telmiségiek, különösen a pe­dagógusok sok segítséget tud­nak nyújtani a kulturális élet bármely területén, éppen ez­ért fokozottabban támaszkod­janak rájuk a községek, vá­rosok kulturotthonai. Nem a legjobb a helyzet az otthonok vagyoni megőrzése tekintetében sem. Sok olyan vagyoni tárgy kelt lábra, — amelyek szorosan a kultúr­otthon tulajdonát képezik. Ezeket rendszerint más tár­sadalmi szervek, vagy hiva­talok sajátították: ki, haszná­latra. Vissza kell szerezni az elkallódott bútorokat cs meg kell szüntetni azt is, hogy a kultúrotthon különböző tárgyakat adjon kölcsön a faluban vagy községben meg­tartott lakodalmakra. Ha az ifjú házasulok a kultúrott­hon tagjai, szorgalmas akti­vistái, részükre lehet helyi­séget adni. de a kulturottho­­nok tulajdonát képező felsze­relést onnan elvinni nem lehet, Ezzel nagy lépést tesz­nek előre a kulturotthonok vagyonának megbecsülése te­rén; Egyes kultyrotthonainknál méc mindig fellelhető az elvi ziláltság, amely az ellenforra­dalmi időkre vezethető visz— sza. örvendetes az a tény, hogv már sok helyen mutat­kozik a kilábalás, de még mindig nem kielégítő ütem­ben. Remélhető ,hogy a közeljövőben sorra kerü­lő országos kultúrotthon vezetői értekezlet már vég­legesen rendezi majd, — mcgsrüneteti az c téren mutatkozó hibákat. Szóba került az értekezle­ten a színházak, rendezvé­nyek. mozik gyengébb látoga­tottsága is. Ennek egyrészt a helyárak rendezése az oka, ki éppen ezért szükséges, hogy minél jobb, színvonalasabb előadá'-okat tűzzenek műsor­ra. Bár indokolatlan a hely­árak miatti passzivitás, hi­szen még ígv is egész Euró­pában hazánkban találhatók a legolcsóbb helyárak. Felülbírálta az értekezlet a 1 Filharmónia és az OCV szer­vek Szolnok megyei tényke dését is. Valóban nem volt helyénvaló, hogy addig, amig megyénkben a Szigligeti szín­ház tájelőadásai viszonylag színvonalas műsort adtak, — addig az előbb említetett szer­vek rendezvényei rontották az igazi művészet hitelét. En­nek oka főként az volt. hogy nagynevű színészek járták a falvakat és elsütöttek olyan dolgokat is, amelyektől a közönség nagy része viszoly­­gott. Ezt az állapotot meg kell szüntetni, megyénkben első a Szigli­geti színház cs csak azu­tán jöhet más, de csak ak­kor, ha műsoruk tartalmas és a la nos felkészülés után kerül bemutatásra. Kurpcjz elvtárs az értekez­leten bejelentette a megye kulturális seregszemléjét is, amelyre zömmel tavasszal kerül- sor; Örömmel üdvözöljük ezt a kezdeményezést, amely igen jelentős a népi kultúra, a népművészet további fejlesz­tésében. A hozzászólások során még több««gészsé3es javaslat és ötletFhangzolt el, amelyek minneyvike a kulturotthonok további jó munkáját, a mun­ka színvonalát kívánták segí­teni. Reméljük, hogy ez az értekezlet valóban nagy segít­séget jelent a kulturotthonok számára, ezen keresztül me­gyénkben a szocialista kultú­ra fejlesztésében. Hlmer Zoltán November 15-én nyo ehe yen indu]traktoros ggpászkéDZő tanfolyam Október 15-én az ország nyolc helyén — Hajdúböször­ményen, Hevesen, Kendere­sen, Kétegyházán, Sárváron, Adandón, Bián és János­halmán — hathónapos trak- j1 toros- gépészkezelő tanfolyam ^ indul. A tanfolyamon részt- IV vehetnek mindazok a 22—45 é év közötti gépállomási, álla- f mi- tan- és célgazdasági dől- . gozók, akiknek legalább egy t éves traktorvezetői gyakor- t- Iatuk van cs alapfokú lanfo- n lyamot végeztek. A tanfolyam hallgatói — családi állapotuktól függően — a tanfolyam ideje alatt a legutolsó 12 havi kereset át- z lag ötven — kilencven fizáza- • lékának megfelelő keresetté' ritésben részesülnek. A hall­gatók traktoros-gépész, kom­­bájnvezető és vontatóvezető­­képzést kapnak, megismer- ^ kednek a mezőgazdaságban e használatos összes erő- és 1 munkagépekkel, megszerzik * azok kezeléséhez, karbantar- 1 tásához, javításához szüksé- r ges ismereteket. Jelentkezni t a gépállomási, illetve gazda- é ság igazgatójánál, vagy fő- t mérnökénél kell. Jelen tkez- f hetnek a termelő$zü vetkező- 1 lek vagy csoportok. Irak taro* \ sál is. £MTIi. í A képeslapok, folyóiratok a gyógyszerészeket általában idős, tudós kinézetű embereknek mutatják be. Kétségtelen, az idősebb emberek nagyobb tapasztalatokkal rendelkez­nek. De vannak fiatalok is. Ilyen például Bartus Irén, a Szolnoki 15/47-es Gyógyszertár fiatal, államvizsgás gyógy­szerésze. Dicséretére legyen mondva, ő pedig a legújabb tapasztalatokat hozta magával az egyetemről munkatársai közé. Eláruljuk róla még azt is, hogy megyénkbe való, Kengyelen született, s itt élt szüleivel, míg iskolába nem került. Most gyógyszerész, s januárban kapja diplomáját. llllillllil!llllllllllllllllllllll!lll!llllllllllllllllll!llllllllllllllll'HIIIIIIIIIII|||||||l!lllítll|l!ll!ll!l!lllllll!lll!lll!!l!l|||!lini!l!l!lllllll Megvitatlak a politikai bizottság határozatát a gazdálkodás fejlettebb formáit választják a Szolnok megyei tszcs-k A Szolnok megyei pártszervezetek cs tanácsok min­denütt ismertetik a politikai bizottság határozatát a ter­melőszövetkezetek, az alacsonyabb típusú termelői társu­lások politikai, gazdasági és szervezeti mcgerősiléscről. A helyi példákkal alátámasztott ismertetések nyo­mán máris több kedvező eredménye mutatkozik. Karcagon három termolőszövetkczeli csoport határozott úgy, hogy to­vábbfejlesztik a közös gazdálkodást cs közelebb kerülnek a mezőgazdasági tsz-ek működési formáihoz. A Haladás Tszcs — mely az idén 381 holdon már közösen gazdálkodott — az évi kiadásokat is közösen fizetik és együttesen képeznek kö­zös tartalékalapot. A lehetőséghez képest fejlesztik a takar­­inánytcrmelést, ezzel jövőre megteremtik a virágzó állat­tenyésztés feltételeit, Kisújszálláson a pártbizottság és a tanács szervező munkája nyomán hat tszcs tagsága határozott úgy, hogy a birtokukban lévő tartalékterületen közös gazdálkodást foly­tatnak. saját földjükön pedig táblás művelést valósítanak meg. Több tszcs foglalkozik azzal a gondolattal, hogy jövőre mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakul át. Nehéz Hz első lépés*»® Teatnelőszövetkezefünkről sz/íretnék néhány sorban írni. Az októberi ellenforra­dalom hatására a mezőtúri 1 és félezer holdas Béke Tsz feloszlott, s aztán négy ki­sebb tsz alakult a területen. Az egyik a Virradat s ennek vagyok cn tagja. 1050 hold földön gazdálkodunk, s bár szép eredményeket értünk el, például a gabona és a ta­­kaiTnánvtermesztés terén, sok hiba é shiányosság van, ami­vel küzdenünk kell. Az állatállomány megala­pozása, fejlesztése terén van sók tennivalónk. ^Téhenésze­­tünPr nagyon gyenge, a 15 tehéntől naponta 23—30 liter tejet fejünk. Kukoricánk jó termést adott, voät olyan tábla, ahol holdanként meg volt a 30 mázsa. Tavaszi ár­pánk átlagtermése holdan­ként 16 mázsa volt. Van te­hát abrak takarmányunk, de az a baj. hogy sertcsáJlomá­­nyunk nincs, s a vezetőség csak 1958 januárjában akar süldőket hízóba állítani. Pe­dig a tagságnak a pénzellátás terén sokat számítana, ha ennél korábban lenne hízó ás rendelkezne baromfiállo­­mánnyel is a közös gazda­ság. A tagság szorgalmasan dol­gozik. Földbe tettük az őszi árpa- és ta k armán.vlkeverék vetőmagját, s az már szép sorjában zöldellik. Folyik a rizsaratás is. de még hátra van a 23 hold cukoj-répa ki­szedése és a kenyérgabpna elvetése. Van tehát munkája a Virradat Tsz 78 tagjának; Juhász János, Me/ödir TáncgYŰÍtés A Népművelési Intézet néprajzi osztályának munka­­társiai már harmadik ive ta­nulmányozzák Északkelet- Mag.varonszág táncait és tánc­­életét.. A gyűjtés az év végén fejeződik be. Mintegy hatvan helység­ben tanulmányozzák az ot­tani táncoli at és a falvak táncéletét. Mindenütt mag­netofonra vették fel a tán­colok kísérőzenéjét ói filmez­tek is. A gyűjtőmunka befejezté­vel az eredmények tudomá­nyos feldolgozása követke­zik. (MTI.) ■■■­­............... Földrajzi helyek névváltoztatása Moszkva (TASZSZ.) — Az OSZSZSZK Legfelső Taná­csa Elnökségének törvény­­erejű rendeletével a mulo­­tpvi terület nevét permi terü­letre, Molotov város nevét Pármre változtatták. A törvényerejű rendelet rámutat, hogy a névváltoz­tatást a. dolgozók óhajainak és kérésének figyelembevé­telével, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének 1957 szeptember 11-i tör­vényerejű rendelte alapján fogana tusitól láM 1MTU Új műszaki és háztartási boltok létesítéséről tárgyalnak A kereskedelemnek nagy gondot jelent a műszaki és a háztartási cikkek árusí­tása, beinulatása, minthogy a gyors és jó kiszolgálásra ma már nem elegendő a jelen­legi bolthálózat. Különösen nagy a szakbolt-hiány vidé­ken. A földművesszövetkeze­tek túlnyomó része vegyes jellegű; A kereskedelem most tár­gyal a SZÖVOSZ-szal és a megyei tanácsokkal art" ól, bogy járásonként legalább egy-két vasműszaki szakbol­tot nyitnak, olyan falvakban pedig, ahol több földműves­­szövetkezeti bőit. van, egyet kizárólag vasmüszald1 és ház­tartási cikkek árusítására rendeznék be. A kereskedelem azzal a tervvel is foglalkozik, hogy az új cikkek ismertetésére és bemutatására a megye­­székhelyeken olyan üzletet nyit, ahol az eladónak ideje lesz alaposan bemutatni az új cikkeket cs meg tudja magyarázni ezek használatát is. Már az idén hozzálátnák e fontos probléma orvesíúsg* hozi __ „• j. AZ ŐSZI CSECSE ORR 4LOM IDEJÉN A Szolnoki Fülőkés kocsijavító műhelyé­ben napú szorgalom­mal javítják a meg­sérült vasúti vagono­kat. a vágányok kö­zött szétszerelt kocsi­­alkatrészeket lát ha- ‘ tunk, a liohoból szik- 1 rázva nyelvel a láng 1 és fekete füstfelhők '• gomolyognak a párás őszi levegőben. Varga Jenő kocsi­­lakatos fürge mozdu- 1 lattal kiveszi az izzó vörös szegecset a ko­hóból és fut vele a javítandó kocsihoz. — Nem hosszú a távol­ság. mindössze 2—3 mMer, de hogy ki ne hüljön a szegecs, na­gyon kell igyekezni. Varga elvtársat nem kell félteni, ő min­den munkában meg­állja a. helyét. Károlyfi Mihály la­katos, — ki egyéb­ként többszörös vér­adó is — vasmarok­kal tartja a fejező­­pusltát, ráilleszti a szegecs fejére, s mint ha gépfegyver ropog­na, tüzetesen berreg a szegecs gömbölyödő fején. Kántor Ferenc kocsilakatos a bakra emelt fcocst alá nagy gondossággal gurítja be a kerék párt, mert sok idő telt el, míg tatait egy tnegieMö keretiét. Most min­dent elkövet, hogy a kocsi fél négyre mé­gis kész legyen és át­adhassa a forgalom­nak. Kisnémeti Péter szállítóműi.kás segítő keze sem marad el ilyenkor. Mindenütt ott van, ahol meg kell fogni a munka végét. Szabó Sándor lakatos sem rest, s máris ott terem a kocsi mellett s beilleszti az ágycsé­széket, a kenőpárná­­ket megvizsgálja, s feltölti friss olajjal, színes fény villog, sis­teregve olvad a vas Szabó József hegesz­­tőpisztolyától. Ez a fény eljut a, kocsi alatt gömyedező — ■utászt ingta hatosok h oz, s a kocsik tetején óvatosan dolgozó bá­dogosokhoz is. A kovácsműhelyben az üllőn ritmusra pattog a kalapács. — Csilingelő hangon hirdeti, hogy nagy munkában van Török János kovács. A bog­nárok is derekasan kiveszik részüket a munkából. A lit. ne­gyedévben kbí 40 szá> Zalákban ócska, hasz­nálható anyagot dol­goztak fel, ezzel vagy mértékben csökken­tették az önköltséget. A munkaidő teljes kihasználásával értük cl azt, hogy az állomás részéről na­ponként beállított ja­­vitásos kocsikat — a nagyjavításos kocsik kivételével —- minden nap rendbehoztuk és átadtuk a forgalom­nak., Az őszi forgalom minden évben nagy feladat elé állítja a vasutasságot. A meg­növekedett vasúd for­galom fokozottabb fel készültséget kíván, mint ezelőtt. A mun­ka gyorsabb és üzem biztosabb elvégzése érdekében az őszi forgalom beindulása előtt Romhányi Fe­renc, a kocsijavító műhely vezetője, át­szervezte az üzem munkarendjét. Szako­sította a csoportolcat. így lett külön szek­rény-lakatos, részleg­­vizsgás, alvyzas, nagy javításos és szegecse­lő csoport, Ige.z, kez­detben a. takatosoki méltatlanlzodtak, — f hogy ez üt nem fog: beválni. Valóban, —| voltak is problémák.1 am e ly eke t azon ban | menet közben meg | lehetett oldani. Mai már ez a munkarendi annyira kiforrott, —* hogy azok a dolgozóki is, akik annakidején [ ellenezték, már uem-i csak beleilleszkedtek x hanem meg is kcd-l vélték. | A legutóbbi össze-1 vont termelési érte-1 kezleten a Nagy Ok-| tóberi Szocialista J Forradalom 40. év- I fordulójának tisztele-Í tere értékes felaján-i lásokat •ettek a dol-\ gozók. Varga Sándort brigádja megígérte, f hogy a nagyjovitásosl ; kocsimunkán 5 szá-f Zalákkal túlteljesítik I a kiszabott tervet. — | Szabó Sándoh és f Kántor Ferenc bri-X nácija azt vállalta, —I hogy a részlegvizs-i , gán szintén 5 száza-; , lókkal teljesítik túl; tervüket. A mozdonyt javítón Pintér Jánost . és Balázs József bri-i gádja éqy-egv moz-j . dowj félévi javításé1; . vállalták terven fe- • , mi. : Hemád Mátyás, j ■ Szolnál^ FűfőMiji

Next

/
Oldalképek
Tartalom