Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-10 / 238. szám

HOL A HIBA? Minden olvasni szerető em­bert csak megörvendeztetett a Népszabadság híradása, hogy milyen nagy számban jelennek meg nálunk a napi­lapok, heti képesujságok. —­­szaklapok, folyóiratok. Ki­váncsiak az emberek, a haza és a világ eseményeire, szíve­sen forgatják, meg is vásá­rolják érdeklődési körük sze­rint a különböző heti, vagy havi folyóiratokat. S a válasz­tóik az utóbbi hónapokban egyre bővül. Sokszor elég annyi, hogy valaki elmondja ismerősének, milyen érdekes cikket olvasott az egyik, vagy másik újságban, már kész a propaganda. Újabb olvasóval gyarapszik a szóbanforgó lap tábora. Most azonban nem a la­pokról és folyóiratokról kí­vánok szólni, hanem elsősor­ban a párttagokat érdeklő, havonként megjelenő folyó­iratokról, népszerű kiadvány­­sorozatokról Még csak nem is akarom ezeket népszerűsíte­ni. hanem terjesztésükről kell egy-két szót írni Ugyanis nincs minden a legnagyobb rendben ezen a területen. Jelentős példányszámban kerülnek ki a nyomdából az elméleti folyóiratok, a ha­vonként megjelenő Társadal­mi Szemle. Nemzetközi Szem le, a gyakorlati pártmunka tapasztalatairól a Pártélet, a világ tudományának fejlődé­séről tájékoztató Univerzum sorozat, a nemzetközi esemé­nyek változó forgatagát is­mertető Világesemények Dió­héjban sorozat, hogy csak ezekről szóljak, a szűkebb értelemben vett pártkiadvá­nyok mellett. Ezeknek cél­juk az lenne, hogy segítsenek a párttagok politikai művelt­ségének fejlesztésében, meg­könnyítsék az eligazodást világ dolgaiban, országunk politikai életében. A pártta­gok közül, akik ismerik e fo­lyóiratokat és sorozatokat, — szívesen megvásárolják, mert hasznosnak bizonyulnak és nem is drágák. Azok az elv társak, akik pártoktatásban vesznek részt, egyenesen nem nélkülözhetik a párt fontos elvi kérdéseiről szóló politi­kai füzeteket, a pártkonfe­rencia előadói beszédét, ha­tározatát, mely külön kiadás­ban megjelent. De a hiba ott van, hogy kevesen ismerik és nem tudják, milyen kiad-A. IOLSZ10J ványok jelemnek meg,- hol le­het azokat' rnlglzerezni. Egyes elvtársak, akik rendszeresen vásárolják például a soroza­tokat, egész kis könyvtárra valót gyűjthetnek belőlük, — mert oíy tetszet ősek. ízléses fedőlappal jelennek meg. (Ez vonatkozik az Univerzum és a Hétköznapok sorozatában megjelenő kis könyvekre) — Azért kell tenni valamit, hogy több elvtársunk ismer­je meg e kiadványokat. El­sősorban a terjesztésén vál­toztatnak. Korábbi módja nem felelt meg. Ugyanis a járási pártbizottságoknak postázták ki őket, most köz­vetlenül a pártszervezetekhez küldik. Minden pártszerve­zetben egy-egy elvtárs gon­doskodik majd a párt kiad­ványainak terjesztéséről. így eljutnak minden alapszerve­zethez. Míg a járási pártbi­zottságra küldték, ez nem volt mindig biztosítva. A ter­jesztés u.iabb módszere ered­ményesnek ígérkezik. Tisza­­tenyőn mióta Trencsényi Mi­hály elvtárs terjeszti a pro­paganda füzeteket, nem le­het visszaküldésről hallani. Ugyanis ahol nem vesznek annyi fáradtságot az elvtár­sak, hogy ismertessék, mi­lyen kiadványok jelentek meg és mit tartalmaznak, ott bizony nem is fogy belőlük, nem marad más hátra, mint a visszaküldés. A Törökszent­miklósi Városi Pártbizottsá­gon bizonyára azért van sok gondja Kézér elvtársnak a visszapostázással. Pedig — ahogy másutt elfogy, úgy Tö­­rökszentmiklóson is megvá­sárolnák a párttagok, ha va­laki mer keresné őket. A Szol­nok Városi Pártbizottság igényli a legtöbb kiadványt. Csaknem kivétel nélkül egy számig gazdára találnak a pártszervezetekben. A párt kiadványainak ter­jesztésével foglalkozó elvtár­sak munkáján múlik nagy­részt. hogy minél többen jussanak hozzá ezekhez a hasznos füzetekhez. Ha lelki­­ismeretesen foglalkoznak terjesztéssel és nem tartják huszadrangú pártmunkának akkor egyre több elvtárs fog­ja isényelni a párt kiadvá­nyait, melvekből tanulhat­nak, művelődhetnek és fel­­világosító szóval fordulhat­nak mások felé. *— la. — 25 ezüstkalászos % p gazdalanfoldani j lesz Szolnok megyebeli] A bolgár nép életéből A nőmoxgalom híreiből Megyeszerte készülődnek a nőtanácsok az országos nő­konferenciára. A nőmozgalom önállósulása óta ez lesz a nő­­tanácsok első országosméretű rendezvénye. Sokat várnak a nőkonferenciától a mozgalom lelkes és fáradságot nem is­merő asszonyai. Mindenek­előtt számvetést a nőmozga­lom eddigi eredményeiről és útmutatást a nőtanácsek to­vábbi munkájához. A nő­mozgalom programja nemré­giben ikerült a nyilvánosság­ra. Most a program ismer­tetése folyik a nőtanácsok­ban. Október 20-ig a nőtaná­csok vezetőségei gyűléseket hívnak össze, melyeken az asszonyok elmondják vélemé­nyüket a programról és meg­vitatják, milyen teendői1'’ vannak a községekben és városokban a nőmozgalom szélesítésében. Ezeken a gyűléseken vá­lasztják meg az asszon vek azokat a küldötteket is. akik a megyei küldöttválasztó gyűlésen résztvesznek. Októ­ber hónap utolsó napjaira tervezi a megyei nőtanács a megyei küldöttválasztó gyű­lés megtartását. A Szolnok megyei asszo­nyokat 22 főből álló asz­­szonycsoport képviseli majd az országos nőkonfsrencián. A küldöttek között helyet kapnak az üzemi nőtanácsok jelöltjei, a termelőszövetke­zetekben do-lgozó asszonyok a háziasszonyok, az értelmi­ségi nők képviselői is. A Magyar Nők Országos Tanácsának vezető testületé­be. az örökségbe négy Szol­nok megyei asszonyt válasz­tottak be a legutóbbi ülésen. Az elnökség tagjai most el­határozták. hogy a nőkom fe­­rencia előtt felkeresnek több községet. Szeretnének tájé­kozódni a nőtanácsok jelen­­'egi helyzetéről és megismer­kedni a nők véleményével mit várnak az Országos Nő­tanácstól, miben nyújtson se-: gítséget a nőmozgalom szer­vezeteinek és a nők széles tömegeit érintő problémák előbbrevitelében. Kapusi Bé­­láné o”szágo® elnökségi taa első útja Zagvvarókas lesz, ahol a lövő csütörtökön, ok­tóber 17-én fogadóórát tart. Az előkészületekhez tartozik a Tisza Cipőgyár’ Nőt anácsá­nak kezdőményezése is. — Munkás és parasztasszonyok találkozóját rendezik meg a közeli napokban, hogy kicse­rélhessék kölcsönösen ta­­paszalataikat egymás élet­módjáról, problémáikról. — Nagykörűben a termelőszö­vetkezetben dolgozó nők és az egyénileg dolgozó paraszt­asszonyok tartanak összejöve­telt. Kunmadarason a szov­jet asszonyokat hívják ven­dégségbe a nőtanács asszo­nyai. Moszkva (MTI.) A Pravda száma „Megbonthatatlan ba­rátság’’ címmel L. Gyeijuszin cikkét közli a magyar kor­mányküldöttség kínai útjá­ról. A cikk megállapítja, hogy a kapitalizmusra jellemző el­lentétek helyett a szocialista országok egymás közötti vi­szonyának alapvonása a szi­lárd egység és a testvéri ba­rátság. — A szocialista országok erősödő testvériségének, elv társi kapcsolatainak ragyogó példája a kínai—magyar ba­rátság — állapítja meg a A szíriai kormány arra utasította ENSZ- küldötíét, hogy vesse fel a török-szíriai határincidensek kérdését Damaszkusz (AFP). Khalil Kellasz ideiglenes damasz­kuszi külügyminiszter ked­den közölte a sajtóval: „A szíriai kormány arra utasí­totta Szalah Bittar külügy­minisztert, ENSZ-küldöttségé­­nek vezetőjét, hogy a világ szervezetben vesse fel a tö­rök—szíriai határincidensek -.............. is a határon fennálló hely» zet kérdését". A szíriai határon török csapatokat vontak össze —­­folytatta Kellasz. — Ezenki-1 •jfíl török járőrök különböző alkalmakkor tüzet nyitottak ’zíriai polgárokra s ugyan* akkor török repülőgépek 'öbbször is elszálltak Szíria területe felett’k Mit kolf futftr a holttányilvánítási kérelmekről Milyen adató’: szükségesek a hoittányiivánttáshoz? QOIQOTÄ^ (12.) — Az elődások tartalmát majd később beszéljük meg pontosabban — mondotta az olaj barna ember. — Majd megkapja a tervezetet és az idevágó irodalmat. Nem kell megijednie, maga művelt ember és ez elég. Az a tragédiánk, hogy igen kevés müveit emberünk van, az intelligenciának több mint a fele szabotál Majd még keservesen meg fogják bánni. A többit a front emészti föl. Az ön megjelenése mindenütt igen kedvező benyo­mást tett.:. Végül valamelyik folyosón egy rendkívül nagy­hangú, nagy szájú, vászoninges, folyton izzadó, testes ember fogta el Kátyát. — Maga színésznő, ugye? Épp most hallottam ma­gáról — hadarta, ügyet se vetve Kátya válaszára, hogy 6 tanítónő, vállon ölelte és úgy kísérte a folyosón. — Beosztom magát a fronttársulatba, a frontra utazik, kap az útra bőségesen kenyeret, cukrot, a legjobb minőségű teavajat.:. A műsor elsőrendű. A maga alakjával, csak egy csöppet énekeljen, táncoljon, a vöröskatonák meg­tapsolják... Én küldtem a frontra Csebutkin professzort is, hatvanéves, vegyész, vagy tán csillagász, mit tudom én? Elég az hozzá, hogy most ő a frontszínházak férfi­sztárja: Béranger-dalokat énekel .:; Hálás lehet nékem, engem kizárólag a lelkesedés vezérel.; -. — Hallgasson ide! — kiáltott rá Kátya és kiszaba­dította magát a kezéből — Nekem ott van az iskola, a gyárt előadások, az írástudatlanok tanítása, egyszerűen fizikailag nem bírom :.: — Mit jelent az, hogy fizikailag.:, hát én talán bí­rom? Saljapin se bírja fizikailag, csakhogy én szereztem neki egy láda konyakot, és most aztán ő maga kéredz­­kedik a frontra... Na jó, majd még gondolja meg. . Én mindenesetre szem előtt tartom;,: Kátya felelősségérzettől roskadozva ért haza. Az üres mellékutcákból fúvó forró szél egész por- és sze­­métfellegeket kavart fel az úttesten. Kátva a Tverszkij­­sétányra ért. összeszámolta, marad-e mindenre . ideje hat órai alvás mellett. „Nem. tizennyolc óra kevés!..: Tanítás az iskolában, füzetjavítás, előkészülés más­napra. .: Az esti oktatás legalább két óra naponta... Istenem, és még az oda-viesza út gyalog? Aztán meg . . . arra készülni is kell... Tizennyolc! óra kevés lesz!” Kátya a sétányon leült egy padra. talán ugyanarra, ahol tizenhatban Dásával együtt ültek és találkoztak Besszonowal.;: Csupa por volt az egész ember, alig vonszolta magát.:. Milyen rémes is volt az egész, két ab6zclút semmire sem használható fiatal rő. aki nem tu­dott mit kezdeni a sok szabad idejével és ezért képzelt tragédiákat élt át. mikor Besszonov — akárcsak Alek­­szander Biok versében: „Ó, nehéz halottnak életet tet­házastárs, az örökös, általá­ban minden olyan személy, akinek jogi érdeke fűződik a holttányilvánításhoz. Mindenkor annak a járás­­bíróságnak a területén kell benyújtani a kérelmet, ahol az eltűnt utolsó belföldi lak­helye volt, ennek hiányában az utolsó állandó belföldi ’artózikodási helye szerint ille­tékes jái’ásbíróságnál. Az ’lőbbiek hiányában pedig ahhoz a járásbírósághoz, amelynek területén az eltűnt személv vasvona. vagy an­nak túlnyomó része volt. Ha az előbbiekben említett fei­­'ételiek nem állnejk rendelke­zésre, ilyen ügyekben a bu­dapesti V. kerületi bíróság illetékes. A legfelsőbb bíró­ságtól azonban kérni lebet más járásbíróság kijelölését is. ha a bizonyítás lefolyta­tása. vagy a célszerűség ezt megkívánja. Ha ilven kérel­met terteszt valaki p>ő. leg­célszerűbb a felsorolt ada­­'oknak helyhatósági bizo­­nyítvánvhan foglalt igazo­lása. (MTI.* lerv a téglagyári kolóniák rossz lakásainak újjáépítésére ? A téglagyárak dolgozóinak | legnagyobb része a gyári ko­­{léniákon él. Az építésügyi | minisztérium téglaipari igaz- 2 gatóságához tartozó gyárak­­ínak körülbelül 3500 kolom- Jzált lakása van. Hatszáz-hét- 2 száz lakás még a tőkés világ-1 ban épült, nagyrészt istál- X lókból, színekből, raktárak-2 bői és egyéb mellékhelyisé- 2 gekből. Körülbelül három- 2 ezer lakás szoba-konyhás ♦ több mint négyszáz pedie | csupán egyetlen helyiségből ♦ áll. ♦ A téglaipari igazgatóság ♦ évi hárommillió forintot for­­?dít a 3500 lakás karbantar­♦ fására és felújítására. Az ♦ összegnek legnagyobb resté' ♦ a tőkés időkből származó la­­?késők emésztik fel. mégsincs ♦látszatta, mert a javításokat J évről-évre meg kell ismé­telni. A tarthatatlan állapot megszüntetése érdekében el­határozták. hogy a három­millió forint ésszerű felhasz­­vólásával a jövőben a laká­sokat gazdaságosan és kor­szerűen újítják fel. Az élet­­veszélyes és tartósan nem ja­vítható épületeket lebontják. Az újjáépítésnél a lakásokat lehetőleg kitelepítik a gyár ’őrületéről. Az igazgatóság számítása szerint a felújítást saját mun. kaerővel lakásonkint 40—-50 "zer forintból el lehet végez­ni. Ez évente 70—75 lakás felújítását jelenti és így 6—7 év alatt minden téglagyári »•ossz lakás újjáépülne. Amint a pénzügyminisztérium en­gedélyezi a felújítási hitel felhasználását újjáépítési Cél­ra, nyomban hozzáfognak a terv megvalósításához; j Sok szó esik napjainkban . ; mezőgazdaság hozamainál növeléséről. Erről szólnál többek között a mezőgazda ;Sággal kapcsolatban hozot ';párt- és kormányhatározatol • is. Mindenki előtt világos ' i hogy a terméseredmények fo ; kozásához nemcsak sok géf .•jó vetőmag, hanem megfelel .•szaktudás is szükséges. Ezét .•különböző mezőgazdasági ok .itatási formákat létesített r! Földművelésügyi Minisztc ’: rium. "Ez oktatási formák ke rjzül egyik igen jól bevált is i: kola-jellegű. a 2 éves ezüstke • lászos tanfolyam. Itt egy-eg _• évben négy hónapig, nővén .! ber-december-január-februá _ ; hónapokban tanulnak a bal , jgatók. Hetenként két alk; 5i • lommal 3 órás foglalkozó' -•tartanak. A tanfolyam elvéi a?zé^e után a hallgatók „Ezüs líjkolászos Gazda” jelvényt i ;,J oklevelet kaonak.-; Az idén Szolnok megyébe -•25 ezüstkalászos tanfolyami - • szerveznek a járási és váró -I tanácsok. Jelentkezhet mi: -;den tanulni vágyó dolgo: A szocializmust cpítő ország okban kivirágzik a népi kul-* túra. Képünk: a bulgáriai „Balkan” TextUgyár gabrovói I táncegyüttese a színpadon.--------------*^,.®^**-------------­l i A magyar koi'ináiiyküldöUség kínai (ttjáról eiKKiro. — tűnnek: a oarai* sápiak szellemétől mélysé­gesen áthatva írták alá a na­pokban Pékingben a Kínai Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányának közös közleményét, mely a két állam közötti baráti tár­gyalások ered mén ve. A Pe­­kingben folytatott kínai­­magyar tárgyalások hozzá­járulást jelentenek a szo­cialista országok egységéhez a béke megőrzéésnek és tar­tós biztosításának ügyéhez — fejezi be cikkét a Pravda. tetn.”—meghajolt előttük és lassan távozott, s ők utána? néztek és különösen azért szánakoztak rajta, hogy járási közben majdnem leesett róla a nem rászabott katona-? nadrág... 2 Csak négy órát fog aludni s majd vasárnaponként ? alussza ki magát. De még az élelmiszerért is sorba kell* állni! Kátva lehunyta szentté és sóhajtott... A szél vé-* kony nyakára fújta egy hajfürtjét s feje fölött meg-? rázta a hárslombokat. És Kátya végül is rém kínozta} magát tovább azzal, hogyan kanyarítson ki egy napból} több mint huszonnégy órát. Majd csak meglesz vala-t hogy!... Gondolatai a körül a neki magának is értbe-♦ letlen változás körül kalandoztak, amin nem győzött | csodálkozni és örvendezni. Abban az órában, amikor a} kemencének támaszkodva Alekszej' bősz arcába, hegy} nem! — benne valami új boldogság nyugodt és biztos} előérzete fogamzott meg. Tavasszal már némi ízelitő*.? kapott belőle: elalvós előtt minden este átgondolta a} napját s nem talált benne semmi homályosat, nyugtala-? ültöt: Tetszett saját magának. S most túlozva tettette a} kétségbeesést, mintha oly nagyon félne, hogy nem tud ♦ megbirkózni társadalmi kötelezettségeivel... Egyáltalán♦ nem erről van szó. A nemrég oly gyámoltalan, gazdátlan? kismacska egyszerre csak jelentős személy lett. Egyéné-} sen szükség van Kátyúra; az a felelős olajbarna arcú | de nagyon szép szemű elvtárs rendkívül tisztelettel be-} szélt vele... Ezt mind ki kellett érdemelni; rémes volna? ha a népbiztosságban azt mondanák: ..Pedig hogy meg-? bíztunk benne...” Itt Moszkvában más a helyzet, mint? amikor a sztyeppen nyikorgott a szekere Alekszej troj-t kája nyomában és ő szalmaszálat rágcsálva, tűnődött:} ..Minek ez a szépség, minek ez a jóság, rabsersra iu!.ot-} tani...” } Maszlov részletesen kifudakolta, hogy Kátya mit} végzett. Amikor Kátya elmondta az olajbarnu olv*árssaí? folytatott beszélgetését. Maszlov fél arcának minden? ránca ferde mosolyra húzódott. ? — Igen, igen — mondta és elfordította a fejét — az ♦ intelligencia tragédiája, ez még nem is minden... Vanj ennél még sokkal tragikusabb dolog is... ♦ Kátva már augusztus elsején elkezdte a tanítást.} Csendesen állítottak be s ültek helyükre a mezítlábas} kislányok, akiknek hajfonata szalag helyett spárgával? vagv rongydarabkával volt megkötve, s a kopaszra nyírt? kisfiúk, vedlett, agyonfoltozott ingekben. Legtöbbnek? arca koravén és szinte átlátszóan sovány volt. ? Kátya az egész napot ismerkedésre szánta, a gyere-? kék közé ült a padba. kikérdezgette és beszélgetésre bírta} őket. Már volt egy kis tapasztalata, hogy lehet egy-} szerre csak felkelteni a gyermekek érdeklődését. Kézbe} vett egv könyvet, felütötte: ..Ez itten a J<önyv: fehér} lapok, fekete betűk, szürke sorok, több semmi, ha reg-? géltől estig nézitek, akkor sincs más benne. De ha meg-J tanultok olvasni. írni. számolni, ha tanultok történel-1 met. földrajzot és még sok mindent, ez a könyvecske] egyszer csak megelevenedik...” * [Folytatjuk^ t • : az utooDi ictooen a máso­dik világháború idején el­tűntekkel kapcsolatban a bí­rósághoz több holttányilvá­­; nítási kérelem érkezett az ; ország különböző részeiből. • Minthogy általában nem ! csatolják a kérelmekhez a • szükséges iratokat, az ügy- I intézés körülményes és elhú­zódik. A kérelmek intézésé­inek gyorsítását segíti, ha a ; kérelmezők minden esetben ; közük az eltűnt személyi ; adatait — nevét, korát, utol­­;:3ó lakhelyét és foglalkozá­sát — szüleinek és esetleges 1 házastérsának nevét, gyer­­[mekeinek (törvényes képvi­selőjének) nevét és lakását ! az eltűnés idejét és körül­­í menyeit. Közö'nj kell a kére­lemben azt is. hogy milyer í jogcímen kérik a holittányil­­í vánítást. Az esetben, ha az í Ttűnt katonai, vagy munka í szoigálaíot teljesített, fel kel1 [tüntetni a kérelemben az í er-e vonatkozó adatokat is [ Ki ikérheti a hoittányilvá­­[ nítást, ki jogosult erre? A

Next

/
Oldalképek
Tartalom