Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-10 / 238. szám
Több emberség kellene..« AZ ELLENFORRADALOM utáni hetekben -több termelőszövetkezet íefloszlott, majd rövideseit ismét''Újjáalakult a kunhegyes! járásban is. Magától érthető, hogy az újjászervezett t&z-ek vezetői alaposan megválogatták, kiket vesznek fel a szövetkezet tagjai- sorába, hogy ne csak többen, hanem erősebbek is legyének. A naplopókra, a közös vagyon herdálóira, a munkafegyelem lazítóira nincs szükség a fezekben, teljes értékű emberek kellenek oda. Ezek kiválasztása volt a cél, s ez vitathatatlanul helyes is volt Az már viszont erősen vitatható, hogy a fizikai erejükben • gyengébb értékűek, elsősorban az idős tagok felvételi kérelmének elutasítása helyes volt; Nagyon sok olyan idős ember volt ugyanis, akik resztvettek a munkában a termelőszövetkezeti mozgalom zászlóbontásától kezdve, s most — azzal az indokkal, hogy „nem 100 százalékos munkaerők" —kizárták őket a szövetkezetekből. A községektől legtávolabb eső földekből juttattak nekik, (például a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz Teleki Gábor nevű; 80 éves embernek a községtől 9—10 kilométerre adott földet) s ráadásul megterhelték őket a szövetkezet adósságából egy főre eső összeggel, adott esetben 4—5 ezer forinttal. Ez helyes is a kilépőkkel szemben, utó végre szövetkezeti tagságuk alatt ők is részesedtek a kölcsön befektetéséből eredő haszonból. Ebben az esetben azonban méltánytalan, hiszen olyan emberekről van szó. akik éveken át töretlen hívei voltak a szövetkezeti mozgalomnak, s eszük ágában se volt most sem, hogy hűtlenek legyenek hozzá. Igaz, nehezebben forgatják a szerszámot, de erejükhöz mérten soft esetben szorgalmasabban dolgoztak, mint a fiatalok. Mindent összevetve, megérdemlik, hogy foglalkoztassák őket a szövetkezetekben, s ha végképpen kiesik kezükből a szerszám, szociális juttatásban részesítsék őket. Az anyagi lehetőségek erre általában adva vannak, csak kicsivel több emberség kellene, s visszafogadni őket a közös gazdaságokba. Nem csak az emberbaráti szeretet, nem csak a jóérzés, hanem a szövetkezeti mozgalom jövője is megköveteli, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Több helyen felvetettélv már, hogy „azért lépjek be a tszbe, hogy ha megöregszem és munkaképtelenné válók, kizárjanak, s nyakamba varrtának egy csomó adósságot?” A szövetkezetekben még jelenleg is hangoztatott: „csak teljes munkabírású ember kell" nézet ezért is helytelen, elidegeníti a szövetkezeti mozgalommal rokonszenvezőket. MÁRPEDIG nem titok, hogy célunk, a parasztság életének szebbé tétele, jövedelmének nagy mértékben való növelése csakis a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel oldható meg. Ezért kell nemcsak szónokolni, hanem aprónak tűnő, látszatra« csak néhány embert — való-| Ságban nagyon sokat — érin-l tő kérdésekben is határozót-! tan intézkedni. S az idős tsz-« tagok helyzete ilyen. Ha pil-t lanatnvilag nem is tudjukj teljesen megoldani, valamit! azért tenni kell. Lehet móri ió példát is felhozni erre, —| igaz, még úgyszólván az; egyetlent — a kunhegyesi .iá-! rás területéről is. Az abád-\ száláért Lenin Ts2-ben úgy} határoztak, hogy foglalkoz-f tátják az öregeket és | ♦ a munkaképtelenné vált ta-J goknak — legalább 3 évi? tsz tagság után 1200—1600j forintot, a család nagysága-| tói függően 2—4 mázsa bú-; zát. árpát. 800 négyszögöl! háztáji földet adnak. Egyik idős tsz tagjuk —] Romhányi István — Pestre! költözött, s alkalmi kocsival: még oda is utána vitték tér-; ményjárandóságát. Tellát tö-i rődnek az öregekkel, megbe-! csiilik őket. Szép példa, követésre ajánlom. Simon Béla M ÖCCfrzdiÜnk fnCfr" Magán kiskereskedők tanácskozása Kedden délután tanácskozásra gyűltek össze a szolnoki magónkiskereskedők. — Honfi László elvtárs, a Városi Tanács VB kereskedelmi felügyelője ismertette a 17-es számú törvényerejű rendeletet, amely ez év márciusában látott napvilágot. Elmondta többek között, hogy a magánkádkeireskedőknek csak a családtagjai segíthetnek az üzletben. Idegent nem alkalmazhatnak. Vannak kereskedők, akik időnként szüneteltetni óhajtják iparukat. A 17-es számú törvényerejű rendelet kimondja: ipart szüneteltetni S0 napig lehet, s a megkezdéstől számított 15 napon belül jelenteni kell az elsőfokú hatóságnak (kereskedelmi felügyelőség). Ügy az állandó, mint az idénykereskedők, kötelesek árusítás alkalmával maguknál tartani ipar-igazolványaikat; — Egy iparigazolvánnyal csak egy helyen lehet árusítani; A nyitvatartási idő ugyanügy 8 óra, mint az> állami kiskereskedelemben. A központi árualapból részesülhetnek a vegyes, fűszer, rövidáru kereskedők. Nem részesülhetnek a zöldség-, gyümölcs-, tojás-, házászőtteshasználtdkk-keres'kedők; Adófizetéssel eléggé roszszul állnak a szolnoki magánkisikereskedők, pedig hathónapi adóhátralék miatt bevonható iparigazolványuk; — Éppen ezért e hó 15-ig felülvizsgálják a pénzügyi hátralékot, s mindenkinek pontosan tudomására hozzák, mennyi az. A tanács bizonyos mértékig és bizonyos esetekben lehet elnéző, de ennek is van határa. A piaci adás-vétel szabályairól is szó esett. Kevesen tartják be azt, hogy délelőtt 10 óráig felvásárolni nem lehet. Sokan — különböző trükköket, csalásokat alkalmaznak, pedig ez is az iparengedélyek bevonását vonja maga után. Honti elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy a kiskereskedők az idén nem verték fel a városban a mérsékelt piaci áraikat. Felhívta a figyelmüket az üzletek legnagyobb tisztántartására is. Kérte, hogy minden kiskereskedőnek az tegyen az első dolga, hogy a lakosságot friss áruval lássa el. — Ez sízlaíkmai kötelesség; A beszámolót a jelenlévő kereskedők hozzászólásaikban értékelték, felvetették saját, s közös problémáikat, hogy azokra választ, vagy orvoslást kapjanak;-— rapi — November Möl 16 frrint a pulyka felvásárlási ára A termelőknek az a vágya, hogy áruikat a lehelő iagjobb áron tudják éltékesíteni. Ügy gondolják, ha korán eladják, többet kapnak érte. Ezért a pulyka is igen korán jelent meg a piacon. A legnagyobb baj az, hogy nem teljes értékű. A pulyka tollazata még tokos és nehéz a feldolgozása, s ugyanakkor a tokok eltávolításának csúnya, kékfoltos nyoma marad. A vásárló nem szívesen veszi meg az ilyen baromfit. Exportra pedig az ilyen áru egyáltalán néni megfelelő, ami súlyos veszteség a termelőknek és az államnak egyaránt. A termelő, ha jó üzletet akar csinálni, akkor a pulykát. tartsa november elejéig. A jó. takarmányozással egyrészt növekszik a súlya, másrészt a tollazata kifejlődik és jó minőségű árut tud adni. A pulyka jelenlegi felvásárlási ára 15 forint kg-onként. Ezzel szemben november elsejétől, egész december 31-ig 16 forintért veszik át. Ez az ár nem változik, tehát bármely mennyiségben is szállítják a termelők piacra, a felvásárló szervek megveszik. s mivel az ár rögzített, áresés nem lehetséges. A november után piacra hozott pulykán a termelő ilyenformán 25—30 forint többletárhoz tud jutni. A vevők szempontjából is kedvezőbb a helyzet, mert mindenki szívesebben vásárol tiszta bőrű, szép tisztított baromfit; — ab — 1516 ezer forint Ugye hatalmas összeg? Eláruljuk azt is, hogy kiknek a zsebébe került: a harmadik negyedévben nyerték megyénk totozói. Persze, ez a nagy összeg igen változatosan oszlik meg a játékosok között. Vannak, akik többezer, sőt több százezer forint boldog tulajdonosai lettek, mások szerényebben részesültek belőle. De kétségtelen, hogy igen sok embernek szerzett örömet ez a másfélmillió forinton felüli összeg, sok embernek hozta el vágyai, álmai megvalósulását. Reméljük, hogy az év utolsó három hónapjában még a fentinél Is nagyobb összeghez jut kitartása és ügyessége révén a Szolnok megyei totózók és lottózók egyre növekvő tábora! Hosszú időn át hallgattam, gyűjtögettem a szolnoki asszonyok véleményét, elgondolásait, hogyan lehetne az új bérházakban megoldani a mosási gondokat. Az általános helyzet ugyanis az, hogy mosókonyha mindenütt ván, de „látogatottságuk’’ minimális. Még pedig több okból Először is, mert a helyiségek ridegek, s — annak ellenére, hogy a lakások modernek — nem elég praktikusak. — A szükséges felszerelések, teknök, üstházak megvannak. Van áztató és öblítő medence is. Csakhogy nevetségesen rosszul tervezettek. Az átlagtermetű háziasszonyok bele sem igen látnak, olyan magasak. Éppen felényinek kellene lenniük ahhoz, hogy rendeltetésüknek megfeleljenek. Az üstházak nagyanyáink idejében értékes hozománynak számítottak volna, de az unokák szemében már koránt sínes akkora tekintélyük. Ugyanis a lakásokban les több helyen gáz van, s ütött mosógép is kerül. Érthető hát, hogy kevesen szánják rá magukat a szénhurcolásra, nyujtókészítés és egyebekre. És még egy: Sok asszony dolgozik, a mosást a „második műszak‘‘ közibe firtatja. Fűz, takarít, gyerekre ügyel, s mos egyidőben. A pincében viszont csak moshatna, s a gyerekeket sem tudná szemmel kisérni. Mindezek ismeretében én sem tudom azt mondani, hogy a mosókonyha, lent, ott a 3 emeletes épületek mélyén olyan jó dolog. De . i-... de — s ez már szintén nemcsak az én véleményem — lehetne az is. Még pedig hogyan? « Ahogyan Jpolyszeginé. az 1. épület házfelügyelője mondta: „Úgy, hogy mi, asszonyok. ne öregedjünk meg". Másszóval, ha mosógépeidet szerelnének a konyhákba Nem mindbe, mert az túl költséges volna. De a jelenleg lakott épületekhez beszerelhetnék a KIK-hez tartozó, régóta a raktárban porosodó gépeket. Illetve egyik Mire lesz jó a diktafon? a H. épületben be is van szerelve, csak éppen senki nem ért hozzá. Zombori néni, az egyébként szíves, anyáskodó házfelügyelő határozottan tiltakozik az ellen, hogy ilyen „masina” legyen a házzal. — Hisz ő a kezelését úgy sem tudná megtanulni. Meg aztán akkor mindig ott kellene lennie, amikor valaki mos. A gépeket valóban csak egy-két ember személyes felügyeletére tanácsos bízni, lehetőleg annnk kellene kezelni. Vállalkozó hamar kerülne. Zombori néni ugyan tiltakozik, de már Ipolyszeginé nagyon szívesen vállalkozna a dolgozó asszonyok ilyenmódú segítségére. S mennyivel kedvesebb lenne a lakók szemében az a házfelügyelő, aki nemcsak a szemétlehordással, lépcsősöprcssei és kapuzárással, hanem sokkul fontosabb dologgal is segítségükre lenne. Mert hogy gépi mosásra már lemennének az asszonyok a pincébe, az biztos. S ha a meglévő két nagy gépet üzemképes állapotba hoznák, talán valami megvalósulva abból, ami legtöbb nő, és főleg dolgozó nő álma: ne kelljen végre annyit körmölni. izzadni azért, hogy a család tiszta, rendes ruhába járjon. Az asszonyok véleményét sűrítve, rövidítve elmondtam. Be is fejezhetném a cikket. Adott szavamat szegném meg viszont, ha nem írnám le, miért tiltakozik nemesük Zombori néni, hanem több házfelügyelő is a gépesített mosókonyha, vagy egyéb olyan „újítás” ellen, ami nekik elfoglaltságot jelent: mert igen kevés a fizetésük. — Ahogy mondják, régóta biztatják őket a rendezéssel, volt is valami ahhoz hasonló, de azzal nem sokra mentek. Igaz. hogy a házfelügyelőség tényleg nem teljes munkanapot betöltő foglalkozás, de j ezek az emberek nagyon, sokat tehetnének akár a lakók helyzetének könnyítéséért, akár a lakások állagának védelméért, ha valamivel több ..ösztönző erőH-höz jutnának havonta. BORSI ESZTER A Budapesti Rádiótechnikai Vállalat rövidesen új géppel könnyíti a gépírónők munkáját. Az új irodagép neve — amelyet hazánkban eddig még nem gyártottak — Diktafon. — A tás&aírógéphez hasonló készülék tulajdonképpen egy kis magnetofon, amely rögzíti a beszédet, s gombnyomásra hangszóróval, vagy fejhallgatóval közvetíti. Súlya öt és fél kiló. Érdekes tartozéka egy ki tapadókorong, amely telefonkészülékre erősítve, alkalmas telefonbeszélgetések felvételére is. Sorozatgyártását megkezdték, a kereskedelem rendel kezésére egyelőre kétezre készítenek. AZ ŐSZI BŰZA vetésénél itt az ideje. Minden törekvő gazda igyekszik megadni a búzának mindazt, amit igényel, hogy a következő évben jó termést láthasson; A jó termés elérésnek több tényezője van; Ilyenek például a jó vetőmag, korszerű agrotechnika, megfelelő tápanyagellátás, stb; A tisztított, csávázott jó csírázóképességű vetőmagra *zt lehet mondani, hogy ki fnit veit, azt arat. AM tiszitítalan, gyommaggal kevert, gyenge vetőmaggal indul a versenybe, le fog maradni. Szerencsére ma már ilyen hanyag gazda nem sok van, ehelyett inkább olyan igazi mezőgazdasági szakembereket találunk szép számmal, akik még a tisztított vetőmaggal sem elégednek meg, hanem nemesített vetőmagot használnak. Tudják hogy magával a nemesített vetőmag használatával körülbelül 20 százalékkal növelik a termést. A nemesített búzafajták.bpl vidékünkön a Bánkuli* 1201-es, a Fleischmann 481-es és a- karcagi 21-es ajánlható. A Bánlkuti 1201-es igényes, ezért a jobb minőségű, nagyobb talajerőben levő talajokra vessük. — A Fleischmann 481-es és a karcagi 21-es fajták előnye a kissebb igónyűség, így a kevésbé kedvező szerkezetű, «soványabb talajerejü talajo-A BELTERJES BÚZATERMESZTÉS TÉNYEZŐI Irta: ÁGH LÁSZLÓ, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa kon például szikeseken is vethető. Későn lekerülő -Oővetemények után is jó termést ad. Korszerű agrotechnikával szintén nagy mértékben emelhetjük a búza termését. Különösen fontos a talaj előkészítése, hogy a búzának megfelelő magágyat tudjunk biztosítani.- Ezt a körülmények, a talaj minősége, nedvesség! állapota stb. szerint ekével, tárcsával, hengerre], vagy más talajművelő eszközzel tudjk elérni, esetleg ezeknek többszöri kombinál1! alkalmazásával. Nehéz, kötött talajokon nélkülönzheteülen talajművelő gép, az egyirányú tárcsa. Ahol közönséges tárcsákkal mérnem lehet jó munkát végezni, az egyirányú tárcsát használjuk. Ez nagy korongjai és jelentős súlya miatt egészen kötött, száraz talajokon is kiváló munkát végez. E gép iránt sokkal nagyobb érdeklődést kellene tanúsítani. — Természetesen, aki nem látta még munkáját kötött, száraztalajon. nem is tudhatja, hogy ez milyen kiváló talajművelő gép. Kivételesen előfordul, hogy a szikes talajokon víznyomás és egyéb okok miatt, de csalk alig néhány százaléknyi területen az egyirányú tárcsa sem megy bele a nagyon kemény földbe. Ilyen helyen megpróbáltuk egy keletnémet gyártmányú 7 késű nehéz kullivátorral hasogatni meg a talajt. Utána az egyirányú tárcsa ezen a területen is jó munkát végzett, esetleg rögtörő hengerrel teli kiegészíteni munkáját. VETÉS UTÁN, ha nem tűi nedves a talaj, hengerezünk, hogy a fellazított talaj a maghoz nyomódjék, mert a laza talajban a búza nem kapja meg a csírázáshoz szükséges nedvességet. A talaj felső rétegét azonban megboronáljuk, így télen a szikes talaj sem folyik össze és a fogasolással felkerülő rögök hófogásra alkalmasak. A vetés ideje sem közömbös a terméseredmény növelése szempontiából. Az október első felében elvetett búza rendszerint jobb szokott lenni, mint az október' végén vetett, de méginícább áll ez a még későbben vetetteikre. Az, hogy a későn vetett búza jól sikerül, csak kivételes eset, annak ellenére, hogy több magot isi kell vetni. A felsoroltakon kívül más tényezők is befolyásolják a búza terméseredményének alakulását, de talán egyik sem annyira, mint a jó tápanyag-ellátás. Istállótrágyát a búza előveteményei alá szoktunk adni. de annál inkább használjuk közvetlenül a búza alá a műtrágyákat. Ha az elövetemény olyan volt. hogy sok a szár- és gyökérmaradvány, akkor a leszántáskor célszerű 50—100 kilogramm pétisót adni kát. holdanként. Aszerint többet vagy kevesebbet, hogy több vagy kevesebb a leszántott növényi maradvány — legyen az föld feletti szár, vagy földben levő gyökér. A nitrogén feltétlenül szükséges a növényi részek humifikálódásához, a baktériumok működéséhez. a talajélet megélénküléséhez, a talaj „beéredéséhez”. Rendszerint eredményes cs ezért adni kell a búza alá a nitrogénen kívül szuperfoszfátot is. és azt mélyen be kell munkálni, a továbbiakban részletezett és a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által is végzett kísérletek bizonyítják, hogy a szuperfoszfát rendszerint nagy mér-tékben emeli a termést. Az újabb kísérleti adatok azonban azt mutatják, hogy nem az eddigi 100 kilogrammos adagot kell adni szuperfoszfátból a búza alá. hanem 150—200 kilogrammot kát. holdanként 1955 ÉV ŐSZÉN búza alá 200 kg/kat. hold szemcsézett szuperfoszfátot adtunk. Ez a mennyiség 1956-ban 260 kilogramm búzá terméstöbbletet eredményezett. Jelentős terméstöbbletet adott a porszuperfoszfát és a bioszuperfosz»fát is, úgy hogy utóhatás kísérlet beállítását határoztuk el. A búza után ebben az évben magrépa következett. Azon a helyen, ahol a búza kát. holdanként 260 kg terméstöbbletet adott a szemcsézett szuperfoszfát hatására 1956-ban, most 1957-ben 232 kilogramm répamaggal termett több, mint azon a területen. mely műtrágyát nem kapott. A szuperfoszíát tehát nemcsak az első évben fejtett ki termésfokozó hatást, hanem a másodikban is, mely terméstöbblet megint olyan jelentős, hogy második évi utóhatást is fogunk mérni. A BŰZA ALA adott 100 kg/kat. hold kálisónak is lehet termésnövelő hatása, mint ez évi kísérletünk mutatja, de erre vonatkozólag még nincs elegendő adat. Mindeneseire a kálisó, de bármely műtrágya használata előtt célszerű talajmintát, venni és a nitrogén, foszfor és kálium mennyiségét is meghatároztatni. Ez a vizsgálat csak tájékoztató jellegű. Közelebb kerülünk a kálisó használatának célszerűségét meghatározó adathoz akkor, ha kísérletet állítunk be. Ez a kísérlet lehet egyszerűbb nagyüzemi kísérlet is. ha elég nagy egyöntetű terület áll rendelkezésre. Minél kisebb a a területe, annál többször kell megismételni a kísérletet. Ha például az egyik területre 100 kgi’kat. bőid pétisót és 200 kg/kat. hold szuperfoszfátot adunk, a másikra oedig 100 kg/kat. hold pétlsót, 200 kg/kat. hold szuper-foszfátot és 100 kg/kat. hold kálisót. akkor ha mind a két. terület, egyforma termést ad, az azt jelenti, hogy nincs hatása a kálisónak, van a talajban elégendő kálium, ha ellenben a 3 tápanyagos többet terem, mint a 2 tápanyagos, akkor az azt jelenti, hogy a kálisó is érdemes használni a másik két műtrágyával együtt. Természetesen csak akkor, ha a terméstöbblet a káli javára elég nagy.
