Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-09 / 237. szám
Emlékezés Eiiteki Andrásra. a Kunság hős mártírjára A JÁSZAPÁTI glmná" zium — egykori iskolám — lépcsöházának falán egy emsék ábla díszeleg. — Rajta: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús elete kincsét." Hogy naponta hányszor föl, s leszaladtam az emléktábla előtt, mint rövid, később hosszúrMdrágos kis diák, — nem tudom már, de hogy soha ilyen elevenen meg nem ragadta a figyelmemet s hogy soha Így meg nem értettem a tömör idézet nagyságát, mint most, ahogy' Kenderes utcáit rovom, Füleki András emlékeit gyűjtögetve, az bizonyos. Dérlepte hajú veterán harcosok rakják össze a szavakat szaggatottan, még élő rokonok beszélnek róla megilletődötten, s fiatalok, akik nevét ismerik már csupán, segítenek tiszteletteljesen feÚ ópiteni egy hősi élet írásba foglalandó emlékművét. S hiányosan bár, de gyarapodnak a tények, ki is volt Füleki András. Fiatalságából nem maradi fenn semmi. Hogy testvére rokonai voltak-e, vannak-e. nem tudunk róluk. Tiszaburán született, onnan is nősült Kenderesre 1912-ben, a cséplőgéptulajdonos Süveges lányát, Esztert vette feleségül. Foglalkozása géplakatos volt, x az apósa garnitúrájával járt csépelni. Azt sem tudjuk, hol ismerkedett meg a munkásmozgalommal, emberi erényeiről is kevés emlék maradt fenn. — Három évig együtt laktunk vele, de soha egy rossz szót nem szólt. Különös brr volt — emlékezik Vissza Süveges Sámuelné. — A gyerekeiért élt-halt. Egy kisfia — meghalt —, s egy kislánya volt. Én nagyon szerettem őket. mivel nekem csak később lett családom. Mondta is elenet viccelődve a sógor; — Csak a másét kedveled maradnak miért nincs? A másik sógornő, Németh BélánA is ugyanezt vallja: — Nagyon szorgalmas, dolgos embernek ismertem a sógor bácsit. Olyan magas, barna ember lehetett, ahogy vissza tudom idézni. Az italt nem szerette, mindene a kislánya volt. Utolsó pillanatban Is, amikor már érezte, hogy többé nem jön vissza, a kisányának akarta kicsempészni aranyóráját a börtönből, de nem engedték hozzá a feleségét. Itt laktak, ahol most ml, az Arany János utca 9. szám alatt. Ide is jött meg a halálhíre. Kiváló ember, nagyon jó családapa — egybehangzóak a visszaemlékezések, s milyen volt mint kommunista mint proletárharcos! Az idős Pataki István elvtárs meghatottan beszél róla — Én 1919-ban ismertem meg, ahogy visszajöttem, Oroszországból. Akkor. 1918- ban alakítottuk meg Kenderesen a Szociáldemokrata Pártot. Andris lelt a titkára Nagy szó volt itt az uradal mák tengerében a szoc-dempárt. hát még 1919 március 19-én a Kommunista Párt Andrissal alakítottuk mec ízt is, meg Bana Imrével Turbacs Miskával, Gulácsí Pistával. M Ä8NAP a 18 tagú községi tanács 5 tagú direktóriumával átvette a hatalmat Kenderesen. EíilekU választottuk a direktórium alelnökévé. A prolik nagyon megszerették, az úri söpredék nagyon meggyűlMle Andrist élén Hegyért Béla kanonokkal. a felszentelt gazemberrel. Egy hónapig tartottuk maminkat. Azidő alatt segédeket osztottunk, munkát szereztünk. Az uradalmak szabotáltak. ahogy csak tudtak Nem adtok munkát a Fontról hazakerült lerongyolódott, kiéhezett katonáknak nem vetettek, nem adtak enni jószágaiknak, hogy csődbe futtassák a proletárh 'tóimat. Intézkedtünk. Minden WC holdas birtok köteles roll 'onalább húrom embert foglalkozatni. A szegény embe ~ek éltették is a proletárhatalmat, de alig egy hónap múlva már Kisújszállásra ért a román hadsereg. Mi Szolnokra mentünk, oda vittük a község pénzét és iratait. Rögtön be is álltunk a vöröshadsereg 17-es vörös tüzérezredébe. Együtt harcoltunk mindnyájan, kenderesiek, Andris velünk végig. Olyan dicsőséges harcokat nem látott még a világ. Harcolt a proli, hullatta vérét, először önmagáért. Aztán jött az árulás Éles töltény helyett vaktöltényt kapott a hadsereg. Velencénél ért utói a végzet bennünket. Sírástól küszködve összetörtük ágyúink závárzatát, aztán szét, ki merre látott. Andris Pestre ment a Szoitdy utcába, egyik rokonához. Hogy hogy tartóztatták le, nem tudom. El még az is, aki tudja Kenderesen lakik, Süveges Ignácné, ő lakott a Szondi utcában, akkor Pesten. — Hozzá ment Füleké András. Süveges néni ebédet adott néki. — Ahogy megebédelt, elment, s azt mondta, visszajön nemsokára. Nem jött vissza többé. Egy kis cetlit kaptam a börtönből egy tisztességes ember révén, s abból tudtam meg. Andrást elfogták a Teleki téren, a gyűjtőbe vitték, ötször ebéddel kerestem fel, hatodszor közölték velem, elvitték Szolnokra, — sorolja az Öreg néni. C ZOLNOKON, 7 b örtönben ** találkoztak Ftilekl Andrással elvlársai, barátai. 1920 szörnyű májusáig, emlékeznek rá. Nem tudja senki, melyik navon volt. már. amikor egy éjjel Héjjas Iváriék betörtek a szolnoki börtönbe. Tizenkilenc kommunistát kerestek. A börtönör, Farkat Ferenc nem adta ki. őket. Erre Héjjasék összeverték a börtönőri, f elszakították a cellákat, elhurcoltak tizenkilenc rabot az abonyi Virtuózé kastélyba. Köztük Füleké Andrást is, akit Hegyes' kanonok juttatott Héjjasék kezébe. Ettől kezdve nyoma veszett Füleki Andrásnak. Azt', mindenki tudta, hogy egészi biztos kivégezték a horthysta': pribékek, de hogy hogyan, s] hol porlad teste, úgy tűnt,', örökre az abonyi erdő szőr-: nyűséges titka marad. A többi kenderest elvtárs; agvonverten, félnyomorékan bár, de meg tudta menteni életét. Amnesztiát kaptak, s ki, hol tudott elhelyezkedni, dolgozni ment. Pataki 1st-] vánt kitiltották Kenderesről. Pesten próbált szerencsét, s ott ismerkedett meg Papp Kálmán gépgyári munkással aki szintén a szolnoki börtönből szabadult. Ketten kerestek, kutattak az eltűntek után. A véletlen egy zászlóssal hozta őket össze, akit mint sorkatonát Abonyba vezényeltek 1920- ban. ö beszélte el Héjjasék vadállalias mészárlásait. — Mindig írtózaltal gondolt vissza arra az esetre is, amikor egy kenderest embert két .deszka között elevenen fűrészeltek ketté. Így halt meg Füleki András. A legvandálabb, a. legkanníbálibb halálnemben adta éleiét á munkásosztályért, a munkásszabadságért. EGCSONK1TOTT. ketté fűrészelt testére ki tudja, az abonyi erdő melyik vértől burjánzó akáca borul. Kenderesen elhomályosodnak a szemek, ha ráterelődik a szó. s a proletárkegyelet örökre őrzi emlékét. A kunhegyest mttnkásszázad az ö nevével szorítja fegyverét. Kenderes egy csendes falusi utcáját róla nevezték cl. saz egykori Horthy Szabolcs- Puszta Füleki-Puszta tett. a. birtok gazdája a Vörösesepei Termelőszövetkezet. Becsű leiben megőszült bajtársai kutatják emlékeit, Füleki András a Kunság mártírja a fiatal géplakatos nem halt meg Abonyban. két deszka között elevenen kettéfűrészelve milliókra, prole’ármillin’-ra költötte fiatal élete kincsét. BorzáU Lajos M Emberek sorsától döntenek — A TE8 munkájáról — Bizonyára többször hallottak olvasóink arról, hogy országszerte működnek üzemi és kisüzemi egyeztető bizottságok, s minden megyének van egy területig egyeztető bizottsága. Azt viszont már kevesebben tudják, miért volt szükséges életrehlvni annakidején ezeket a bizottságokat, mi a feladatuk, milyen ügyekben hozhatnak határozatot, döntést. Ezekre a kérdésekre adott választ Bolyhos István elvtárs, a Szolnok Megyei Területi Egyeztető Bizottság elnöke. Még 1951ben, a Munkatörvénykönyv kiadásakor alakullak ezek a bizottságok. Akkor elsősorban azért volt erre szükség, mert egyes vállalati, üzemi vezetők, igazgatók túlságosan önkényeskedtek. Bizony nemegyszer megsértették a dolgozók törvényes jogait. Az üzemi egyeztető bizottság négy tagból áll. Kettőt a a vállalat igazgatója delegál, kettőt pedig a szakszervezeti bizottság. Feladatuk: a dolgozók, s a vállalat vezetősége között felmerülő esetleges vita egyeztetése, a két fél közötti igazságtétel. Nézzük meg röviden, hogyan működnek megyénkben ezek a bizottságok. Bizony elég gyengén, egyoldalúan. Legtöbb üzemnél még mindig csak az igazgató akarata a mérvadó. Általában munkaidő után tárgvalnak, s elég felületesen. Ha egykönnyen nem tudnak dönteni, az ügyet átadják a TEB-nek. Alapvető hiba az is, hogy a vállalatvezetők nem ismerik kellőképpen a Munkatörvénykönyv esetekre vonatkozó pontjait. Két-háromsoroe fölmondó levéllel elintézik a dolgozók sorsát. Az egyszerű dolgozó hirtelen nem tud kitől segítséget kérni, még akkor sem, ha érzi, hogy igazságtalanul bántak vele. A határozat aztán, ha jó, ha rossz, jogérőre emelkedik. Ezt a hibát, még nagyobb vállalatok is elkövetik. A Szolnoki Cukorgyárban az elmúlt hónapok alatt három-négy esetben is előfordult hasonló szabálysértés. A TEB tulajdonképpen másodfokú munkaügyi bízottsíig. Tárgyalásra mindig mindkét felet meghíviák. s az ott tapasztaltak alapján intézkednek. Néha előfordul, hogy csak az üzemiek Iratai nyomá í döntenek. Ha a dolgozó nem ért egyet a határozattal, a megvei ügyészségnél óvást kérhet, b az ügyészség törvénvességi óvást hozhat, ilyen esetben a TEB újra megnézi az esetet. A Szolnok Megyei Területi Egyeztető Bizottság ebben 'az évben 531 esetben határozott. 218-szor a vállalatoknak : adott igazat, 313-szor pedig a dolgozóknak. Legnehezebb munkájuk a tavasszal, az átszervezési kampány idején volt. Bizony, sokszor nehéz volt igazságot tenni, nagy szükség volt a józan, hisend; gondolkozásra. A vállalatok vezetőt sokat tudnak segíteni a TEB munkájában. Igen jó példa erre a Szolnoki Ruházati és Háziipari Vállalat esete, ahonnan Mr honapo'd ezelőtt eey pénzügyi vitát terjesztettek a TEB e’é. A vá.l’alat igazgatója, Korom elvtárs. tüzetesebben átnézte a dolgozók panaszait. Bebizonvoeodott, hogy a kérés jogos, s visszakérték az üg'-pf a TEB-től. Hasonlóképpen járt el a T'c^q r’oőrvár Igazgatóin, Grósz elvtárs. Az átszervezés idején körülbelül hatvan dolgozót boesájtoltak el a gyárból. Grósz elvtárs személyes vezetékével elrendelte az üs»v fe1fl’vizs*álá$át. Tizennégy :dolpnzőt visszahelyeztek munkakörükbe. Fontos munkát végez tehát a TEB. s ha igazságosén ; akarnak dolgozni, ismerni ők kell az elveket, de főleg az ’embereket, akiknek sorsa esetenként rájuk ve- Mzva; . — R. M. —--------------------------------------KISZ taggyűlés az iskolában A. TOLSZTOJ: QOLQOIS^ kérem, (11.) nem volna egy pohara, — Bocsásson meg, inni akarok. — Masziov a nevem, Maszlov elvtárs — mondta a férfi, — Milyen pohár kell? — Akármilyen, amire nincs szüksége ... — Jó. Nyitva hagyta az ajtót és bement a szobába, s Kátva rengeteg könyvet látott a gyalulatlan deszkapolcokon, nyitott könyveket s kéziratokat az íróasztalon, egy hitvány vaságyat, azon is könyveket, a padlón szemetet és megsárgült újságpapirost az ablaküvegen. Maszlov lassan lépkedve tért vissza és egy piszkos poharat nyújtott át Kátyának: — Meg is tarthatja ..: A konyhában Kátya nagy nehezen tört utat a vízcsaphoz. ami körül minden csupa szemét volt de víz jött belőle. Kimosta a poharat és jóízűt ivott, aztán viszszament a szobájába. Még mielőtt, a zsömléhez fosott volna, ki akarta nyitni az ablakot s kicsit meg is akart mosakodni. De a betaposztott ablakot nem egykönnyen lehetett felfeszíteni. Kátya soká kínlódott vele, húztarázta, széklábbal próbálta letolni a reteszeket, hangosan zihált. A zajra megjelent Maszlov s kis ideig szótlanul álmálkodott: — Miért akarja kinyitni az ablakokat? — Hiszen itt meg lehet fulladni. — Azt hiszi; talán az utcán tisztább a levegő? Por cs métely, ahová lép. Minden udvaron rothadás.. Nem ajánlom. (Kátya az ablakpárkányon állva végighallgatta, aztán ajkát összeszorítva, egv szék lábával próbálta klfeszíteni.) Tegyük fel, hogy sikerül kinyitnia, akkor is éjszakára megint csak be kell majd zárni... Fölösleges erőfeszítés. A retesz végre engedett. Kátva leugrott az ablakpárkányról. kitárta az ablakot, kihajolt és mohón szívta be a levegőt. — Igen. igen — mondotta Maszlov tűnődve — a vám problémáiét még nem oldottuk meg. — Térde hirtelen megbicsaklott és szétnézett, hova üllőn, s az ajtófélfához dőlt, hüvelykuiiát a zsinór mögé dugva, amely lazán övezte rajta a pállott vitorlavászon inget. — A hó elolvadt és minden szenny, piszok, a sok kutya-, macska- és lóhulla az utcákon, az udvarokon maradt.;; Az esőzés lemosott egyet-mást. de ezzel nincs megoldva a probléma —.Mondja, a fürdőszoba használható? — szakította félbe Kátya. — Seitelmem sincs róia..: Egy időben lakott itt egy vízvezetékszerelő..; Vasárnaponként javítgatott va’amit, a konyhán, fürdőszobán, saját jószántából, de aztán a frontra ment. — Tudia. kérem, most menten ki innen — mondta elszántan Kátya. — Legalább úgy-abogv rendbe hozom a szobát, megmosakszom s aztán beiövök magához ... Először is meg kell tudnom különböző címeket.?: Hi■t Iskoláink KISZ szervezete megtartotta első taggyűlését az új tanévben. A taggyűlés légiontcsabb programja az új tagot felvételénél'! eldöntése és a vezetőség végleges megválasztása. Egyes tanulók felvétele az ellenforradalom ideje alatt tanúsított magatartásuk miatt hosszabb vita után dőlt el. A jelentkezők többségét felvettük, és így iskolánk KTSZ szervezetének — a régiekkel együtt — 95 tagja lett. A 'vezetőségválasztást rar Ismentáris úton hajtottuk végre. Azokat a tanú kV'; a' választottul'; a vezetőségbe akik jól tanulhat;, a közösség érdekeit bárhol készek képvise’ní és n?m utolsó wvfbnn példát mutattak viselke- HíWí'.-ikel az ellenforrad alom Ideién. Ezek a tanulóik: Kován* Lajos. Cs. Szabó Lajos, Rónnci Árutól. Teriáki Turzséb’’’1 Kádár Zsuzsanna és sorolhatnám még tovább is. A truiiés további részében a K IS7 szervezet ez évi 'vwramlát vitattuk mes közt Rzc-rpnelnek többek kő-7* az alábbiak: Kérdezz—felelek mozgalmat vezet1 ü nk be. mélvn^v ’énvego. hOi?v egv gvűjtőié-iát helyezünk el a fo1 vooAn r n *o*'’*‘! «V- *'''1!4í* kai. tudományos, kulturális, sport és tanulmányi problémáikat bedobhatják. Ezekre a kérdésekre havonkénti K'SZ gyűléseken a kérdezők választ kapna!:. Továbbá fontosnak tartjuk a KISZ zászló beszerzését, é6 az avatói ünnepséget előreláthatóan október 23-án rendezzük meg. Ezenkívül iskoláink kulturális, valamint sport életét «7 eddieinál is moz^nlma«abbá akarjuk tenni. Snorf■1 et linket elég hátrányosan befolyásolja, hősi' nincs tornatermünk. Ennek ellenére aervnban mór ozámos tanu’ó '-■rov'-ci.j («kólánkat a merve 7nor—1 életében és n?m esv '-ö*ülük dicsekedhet jó e*eA•né'niyel. amit nem utolsó mrhan kék*®, odaadó torna- ár ém i o ’- n a le ’-öszö-o h ilpv. Kultúrába téren egyik lé“ivpa^ folndetnek tart luk -i -.’af tjáoor=n©kar léírcho-á«4t. melyhez megvan a ’ehetőség, mélvneik tB”;'b dősegítik a klubestek tar*glma«ságát. TxWv'ánk tanulói bíznak a VTC-£_£^,-„ p*. n-inf jlvPTif. so-h+ik pAi’niPfiV e’érésé’-o-'. oo**; tiPpirTmkéooro minden KISZ tagvoitr érdeke. Varró László. Törökf»m**mVí:lr«, n\ rr.-v- " „.p, A er- p, KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (MTI). René Pleven ikit René Coty köztársasági linók hétfőn délben kért fel kormányalakításra, az egész hétfői napon folytatta tárgyaásalt. Miután túlesett. ? francia parlament elnökeinél a orotokolláris látogatásokon hosszasan tárgyalt Bourg*-'s Maunotirv-val, majd Guy ''ollet-vel, a szocialista párt főtitkárával. Amint a Libera‘ion rámutat. Pleven a szocialisták és a jobboldali függetlenek „házasságát” akarja ayélbeütni a keresztény-demokrata MRP „áldásával”. szén most egyáltalán nem ismerem ki magam Moszkvában. Ugye. kérem, segítségemre lesz majd? — Igen, igen, ma vasárnap van, egész nap itthon, maradok. Lassan elmozdult az ajtófélfától és távozott. Káíya: kulccsal zárta be az ajtót mögötte. Csak meg kellett' mérgesednie egy kicsit, s mindjárt megy a dolog. Le-! vetette blúzát és szoknyáját, hogy be ne piszkítsa. S; megkezdte harcát a porral. Rongy akadt elég a fiókok-! ban. Kutatás közben Kátva talált saját monogramjával; kihímzett ágyneműt, megtalálta ingeit, nadrágjait, sőt; néhány pár kijavítgatott harisnyáját is. Meg kéne ara-; nyozni a kezét annak a Marja Kondratyevnénnk, hogy; megőrizte ezt a felbecsülhetetlen értékű holmit! Pedig! általában elég kapzsi, sőt enyveskezű volt a megboldo-! gult... Na. mindegy, nyugodjék békében. Maszlov még aznan este rnesnn,'it,y Kátyának kéz-; Iratait, sőt fel is olvasott a könyvéből, amely az utópista; szocializmus klasszikusainak oknyrmozó története volt. Kátya Maszlov beágyazatlan fekhelyén ülve ha'lgada. — Különösnek találja — mondotta Kátyának — hngy valaki ilyen időkben az utópistákkal foglalkozzék?. Utón!a a pndetárdlktatúfa korszakában! Hol itt a logika?! Vallja be. hogy csodálkozik ezen. Kátyának már leragadt a szeme, bólogatva hagyta j rá, hogv igen, csodálkozik. ; — Pedig ebben, igenis, van logika..; Részletese’-’; megvilágítom, miként próbálkoztak egve*ek és kisebb; csoportok a tizenkilencedik sz.ázad, közepén megvalósítani az utópisták eszméit. A társadalmi mozgalmak tör-! téne'ének ez az egyik legérdekesebb fejezete. Elfordult Kátyától, hogy elrejtse csúnya fogait, mert; szája gúnyos nevetésre húzódott. ; — De csak vasárnaponként írhatok. Egyébként a kerületi bizottságban dolgozom és elég kevesen vagyunk.: Moszkvában alig maradt párttag... Csak rendkívül gyönge: egészségi állapotomra való tekintettel mentettek fel a! frontszolgálat alól... Testileg-lelkileg ki vagyok merülve , Beteges állapota s látszólag csaknem teljes átszelje*; mültsége ellenére. Maszlov meglehetősen é’etmesr.ek; bizonyult. Már másnap elkísérte Kátyát a közoktatás-! ügyi ncpbiztoesághoz, megismertette az. elvíársakkal. se-1 gített a bejelentés elintézése cs az cleimiszerjegyek meg-! í^yré'e körül. ; , Nélküle Kátya nem tudott volna eligazodni a nép-; biztosság óriási épületében, számos ügyosztályának; számtalan főnöke és alkalmazottja közt, annál is ke-; vésbé. mert a munkatársakat heves vérük és a ..rutin”-; tói való irtózásuk legalább minden héten egyszer arra; indította, hogy asztalikkal, ónyi'Wel. irattárukká'! együtt egyik emeletről a másikra hurcolkndjanak s! uavanakkor a szolgálati viszonyok, kapcsolatok és a fe-j lelő«*é? belső rendszerét is megváltoztassák. ; Kátyát nyomban kineveznék elemi iskolai tanítónő-; nek a presznyai kerületbe. Egy másik asztalnál társa-; dalmi munka gyanánt óráadással bízták meg az anal-; fabéták esti iskolájában is. A harmadik asztalnál egv; hihetetlenül sovány, olajbarna arcú. lázban égő szemű; ember a folyosók és lépcsők útvesztőién át elvezet te! Kátyát a művészeti propaganda osztálvába. ahol üze-! mekben tartandó aika'mi előadások tartását bízták rá.' (Folytatjuk.) London (MTI). A Scotsman külügyi szakértője mértékadó londoni forrásból úgy értesült, MacMillan hajlandó az eddiginél hajlékonyabb ál- 1 ás pontra helyezkedni a Kínai Népköztársaság ENSZ‘a°sá,aa ügyében. Az angol kormány lassan fokozatosan növeli keresi; eie'mét Kínával, s ugyanez* a módszert követi Kína ENSZ- be való felvételnek támoga‘ásában is A fő akadály az , Egyesült Államok kormánya in’rlv aznn az alanon ellenz: a felvételt, hogy Kína ameri- 1 kaiakat tart fogságban. Ezek- t ~ek a foglyoknak száma azonban tudvalévőén már hatrr csökkent« i