Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-09 / 237. szám

Emlékezés Eiiteki Andrásra. a Kunság hős mártírjára A JÁSZAPÁTI glmná­­" zium — egykori isko­lám — lépcsöházának falán egy emsék ábla díszeleg. — Rajta: „Nem hal meg az, ki mil­liókra költi dús elete kin­csét." Hogy naponta hányszor föl, s leszaladtam az emléktábla előtt, mint rövid, később hosszúrMdrágos kis diák, — nem tudom már, de hogy soha ilyen elevenen meg nem ragadta a figyelmemet s hogy soha Így meg nem értettem a tömör idézet nagyságát, mint most, ahogy' Kenderes utcáit rovom, Füleki András emlékeit gyűjtögetve, az bi­zonyos. Dérlepte hajú veterán har­cosok rakják össze a szava­kat szaggatottan, még élő ro­konok beszélnek róla meg­­illetődötten, s fiatalok, akik nevét ismerik már csupán, segítenek tiszteletteljesen feÚ ópiteni egy hősi élet írásba foglalandó emlékművét. S hiányosan bár, de gyarapod­nak a tények, ki is volt Fü­­leki András. Fiatalságából nem maradi fenn semmi. Hogy testvére rokonai voltak-e, vannak-e. nem tudunk róluk. Tiszabu­­rán született, onnan is nő­sült Kenderesre 1912-ben, a cséplőgéptulajdonos Süveges lányát, Esztert vette felesé­gül. Foglalkozása géplakatos volt, x az apósa garnitúrájá­val járt csépelni. Azt sem tudjuk, hol ismerkedett meg a munkásmozgalommal, em­beri erényeiről is kevés em­lék maradt fenn. — Három évig együtt lak­tunk vele, de soha egy rossz szót nem szólt. Különös brr volt — emlékezik Vissza Süveges Sámuelné. — A gye­rekeiért élt-halt. Egy kisfia — meghalt —, s egy kislánya volt. Én nagyon szerettem őket. mivel nekem csak ké­sőbb lett családom. Mondta is elenet viccelődve a sógor; — Csak a másét kedveled maradnak miért nincs? A másik sógornő, Németh BélánA is ugyanezt vallja: — Nagyon szorgalmas, dol­gos embernek ismertem a só­gor bácsit. Olyan magas, bar­na ember lehetett, ahogy vissza tudom idézni. Az italt nem szerette, mindene a kis­lánya volt. Utolsó pillanatban Is, amikor már érezte, hogy többé nem jön vissza, a kis­­ányának akarta kicsempészni aranyóráját a börtönből, de nem engedték hozzá a fele­ségét. Itt laktak, ahol most ml, az Arany János utca 9. szám alatt. Ide is jött meg a halálhíre. Kiváló ember, nagyon jó családapa — egybehangzóak a visszaemlékezések, s mi­lyen volt mint kommunista mint proletárharcos! Az idős Pataki István elv­társ meghatottan beszél róla — Én 1919-ban ismertem meg, ahogy visszajöttem, Oroszországból. Akkor. 1918- ban alakítottuk meg Kende­resen a Szociáldemokrata Pártot. Andris lelt a titkára Nagy szó volt itt az uradal mák tengerében a szoc-dem­­párt. hát még 1919 március 19-én a Kommunista Párt Andrissal alakítottuk mec ízt is, meg Bana Imrével Turbacs Miskával, Gulácsí Pistával. M Ä8NAP a 18 tagú községi tanács 5 tagú direktóriumával átvette a hatalmat Kenderesen. EíilekU választottuk a direktórium alelnökévé. A prolik nagyon megszerették, az úri söpre­dék nagyon meggyűlMle Andrist élén Hegyért Béla kanonokkal. a felszentelt gazemberrel. Egy hónapig tartottuk ma­minkat. Azidő alatt segéde­ket osztottunk, munkát sze­reztünk. Az uradalmak sza­botáltak. ahogy csak tudtak Nem adtok munkát a Font­ról hazakerült lerongyoló­dott, kiéhezett katonáknak nem vetettek, nem adtak enni jószágaiknak, hogy csőd­be futtassák a proletárh 'tói­mat. Intézkedtünk. Minden WC holdas birtok köteles roll 'onalább húrom embert fog­lalkozatni. A szegény embe ~ek éltették is a proletár­hatalmat, de alig egy hónap múlva már Kisújszállásra ért a román hadsereg. Mi Szolnokra mentünk, oda vit­tük a község pénzét és ira­tait. Rögtön be is álltunk a vöröshadsereg 17-es vörös tüzérezredébe. Együtt harcoltunk mind­nyájan, kenderesiek, Andris velünk végig. Olyan dicsősé­ges harcokat nem látott még a világ. Harcolt a proli, hul­latta vérét, először önma­gáért. Aztán jött az árulás Éles töltény helyett vaktöl­tényt kapott a hadsereg. Velencénél ért utói a vég­zet bennünket. Sírástól küsz­ködve összetörtük ágyúink závárzatát, aztán szét, ki merre látott. Andris Pestre ment a Szoitdy utcába, egyik rokonához. Hogy hogy tar­tóztatták le, nem tudom. El még az is, aki tudja Kenderesen lakik, Süveges Ignácné, ő lakott a Szondi utcában, akkor Pesten. — Hozzá ment Füleké András. Süveges néni ebédet adott néki. — Ahogy megebédelt, el­ment, s azt mondta, vissza­jön nemsokára. Nem jött vissza többé. Egy kis cetlit kaptam a börtönből egy tisz­tességes ember révén, s ab­ból tudtam meg. Andrást el­fogták a Teleki téren, a gyűjtőbe vitték, ötször ebéd­del kerestem fel, hatodszor közölték velem, elvitték Szolnokra, — sorolja az Öreg néni. C ZOLNOKON, 7 b örtönben ** találkoztak Ftilekl And­rással elvlársai, barátai. 1920 szörnyű májusáig, emlékez­nek rá. Nem tudja senki, melyik navon volt. már. ami­kor egy éjjel Héjjas Iváriék betörtek a szolnoki börtönbe. Tizenkilenc kommunistát ke­restek. A börtönör, Farkat Ferenc nem adta ki. őket. Erre Héjjasék összeverték a börtönőri, f elszakították a cellákat, elhurcoltak tizen­kilenc rabot az abonyi Vi­rtuózé kastélyba. Köztük Fü­leké Andrást is, akit Hegyes' kanonok juttatott Héjjasék kezébe. Ettől kezdve nyoma ve­szett Füleki Andrásnak. Azt', mindenki tudta, hogy egészi biztos kivégezték a horthysta': pribékek, de hogy hogyan, s] hol porlad teste, úgy tűnt,', örökre az abonyi erdő szőr-: nyűséges titka marad. A többi kenderest elvtárs; agvonverten, félnyomorékan bár, de meg tudta menteni életét. Amnesztiát kaptak, s ki, hol tudott elhelyezkedni, dolgozni ment. Pataki 1st-] vánt kitiltották Kenderesről. Pesten próbált szerencsét, s ott ismerkedett meg Papp Kálmán gépgyári munkással aki szintén a szolnoki bör­tönből szabadult. Ketten kerestek, kutattak az eltűntek után. A véletlen egy zászlóssal hozta őket össze, akit mint sorkatonát Abonyba vezényeltek 1920- ban. ö beszélte el Héjjasék vadállalias mészárlásait. — Mindig írtózaltal gondolt vissza arra az esetre is, ami­kor egy kenderest embert két .deszka között elevenen fűrészeltek ketté. Így halt meg Füleki And­rás. A legvandálabb, a. leg­­kanníbálibb halálnemben adta éleiét á munkásosztá­lyért, a munkásszabadságért. EGCSONK1TOTT. ket­té fűrészelt testére ki tudja, az abonyi erdő melyik vértől burjánzó akáca borul. Kenderesen elhomályosodnak a szemek, ha ráterelődik a szó. s a proletárkegyelet örökre őrzi emlékét. A kun­hegyest mttnkásszázad az ö nevével szorítja fegyverét. Kenderes egy csendes falusi utcáját róla nevezték cl. saz egykori Horthy Szabolcs- Puszta Füleki-Puszta tett. a. birtok gazdája a Vörösesepei Termelőszövetkezet. Becsű leiben megőszült bajtársai kutatják emlékeit, Füleki András a Kunság mártírja a fiatal géplakatos nem halt meg Abonyban. két deszka között elevenen kettéfűré­­szelve milliókra, prole’ár­­millin’-ra költötte fiatal élete kincsét. BorzáU Lajos M Emberek sorsától döntenek — A TE8 munkájáról — Bizonyára többször hallottak olvasóink arról, hogy országszerte működnek üzemi és kisüzemi egyeztető bizott­ságok, s minden megyének van egy területig egyeztető bi­zottsága. Azt viszont már kevesebben tudják, miért volt szükséges életrehlvni annakidején ezeket a bizottságokat, mi a feladatuk, milyen ügyekben hozhatnak határozatot, döntést. Ezekre a kérdésekre adott választ Bolyhos István elv­társ, a Szolnok Megyei Területi Egyeztető Bizottság elnöke. Még 1951ben, a Munkatörvénykönyv kiadásakor ala­kullak ezek a bizottságok. Akkor elsősorban azért volt erre szükség, mert egyes vállalati, üzemi vezetők, igazga­tók túlságosan önkényeskedtek. Bizony nemegyszer meg­sértették a dolgozók törvényes jogait. Az üzemi egyeztető bizottság négy tagból áll. Kettőt a a vállalat igazgatója delegál, kettőt pedig a szakszervezeti bizottság. Feladatuk: a dolgozók, s a vállalat vezetősége között felmerülő esetleges vita egyeztetése, a két fél kö­zötti igazságtétel. Nézzük meg röviden, hogyan működnek megyénkben ezek a bizottságok. Bizony elég gyengén, egyoldalúan. Leg­több üzemnél még mindig csak az igazgató akarata a mérv­adó. Általában munkaidő után tárgvalnak, s elég felülete­sen. Ha egykönnyen nem tudnak dönteni, az ügyet átad­ják a TEB-nek. Alapvető hiba az is, hogy a vállalatveze­tők nem ismerik kellőképpen a Munkatörvénykönyv ese­tekre vonatkozó pontjait. Két-háromsoroe fölmondó levél­lel elintézik a dolgozók sorsát. Az egyszerű dolgozó hirte­len nem tud kitől segítséget kérni, még akkor sem, ha érzi, hogy igazságtalanul bántak vele. A határozat aztán, ha jó, ha rossz, jogérőre emelkedik. Ezt a hibát, még nagyobb vállalatok is elkövetik. A Szolnoki Cukorgyárban az elmúlt hónapok alatt három-négy esetben is előfordult hasonló szabálysértés. A TEB tulajdonképpen másodfokú munkaügyi bízott­síig. Tárgyalásra mindig mindkét felet meghíviák. s az ott tapasztaltak alapján intézkednek. Néha előfordul, hogy csak az üzemiek Iratai nyomá í döntenek. Ha a dolgozó nem ért egyet a határozattal, a megvei ügyészségnél óvást kér­het, b az ügyészség törvénvességi óvást hozhat, ilyen eset­ben a TEB újra megnézi az esetet. A Szolnok Megyei Területi Egyeztető Bizottság ebben 'az évben 531 esetben határozott. 218-szor a vállalatoknak : adott igazat, 313-szor pedig a dolgozóknak. Legnehezebb munkájuk a tavasszal, az átszervezési kampány idején volt. Bizony, sokszor nehéz volt igazságot tenni, nagy szükség volt a józan, hisend; gondolkozásra. A vállalatok vezetőt sokat tudnak segíteni a TEB munkájában. Igen jó példa erre a Szolnoki Ruházati és Háziipari Vállalat esete, ahonnan Mr honapo'd ezelőtt eey pénzügyi vitát terjesztettek a TEB e’é. A vá.l’alat igazga­tója, Korom elvtárs. tüzetesebben átnézte a dolgozók pana­szait. Bebizonvoeodott, hogy a kérés jogos, s visszakérték az üg'-pf a TEB-től. Hasonlóképpen járt el a T'c^q r’oőrvár Igazgatóin, Grósz elvtárs. Az átszervezés idején körülbelül hatvan dol­gozót boesájtoltak el a gyárból. Grósz elvtárs személyes vezetékével elrendelte az üs»v fe1fl’vizs*álá$át. Tizennégy :dolpnzőt visszahelyeztek munkakörükbe. Fontos munkát végez tehát a TEB. s ha igazságosén ; akarnak dolgozni, ismerni ők kell az elveket, de főleg az ’embereket, akiknek sorsa esetenként rájuk ve- Mzva; . — R. M. —--------------------------------------­KISZ taggyűlés az iskolában A. TOLSZTOJ: QOLQOIS^ kérem, (11.) nem volna egy pohara, — Bocsásson meg, inni akarok. — Masziov a nevem, Maszlov elvtárs — mondta a férfi, — Milyen pohár kell? — Akármilyen, amire nincs szüksége ... — Jó. Nyitva hagyta az ajtót és bement a szobába, s Kátva rengeteg könyvet látott a gyalulatlan deszkapol­­cokon, nyitott könyveket s kéziratokat az íróasztalon, egy hitvány vaságyat, azon is könyveket, a padlón sze­metet és megsárgült újságpapirost az ablaküvegen. Maszlov lassan lépkedve tért vissza és egy piszkos poha­rat nyújtott át Kátyának: — Meg is tarthatja ..: A konyhában Kátya nagy nehezen tört utat a víz­csaphoz. ami körül minden csupa szemét volt de víz jött belőle. Kimosta a poharat és jóízűt ivott, aztán visz­­szament a szobájába. Még mielőtt, a zsömléhez fosott volna, ki akarta nyitni az ablakot s kicsit meg is akart mosakodni. De a betaposztott ablakot nem egykönnyen lehetett felfeszíteni. Kátya soká kínlódott vele, húzta­­rázta, széklábbal próbálta letolni a reteszeket, hangosan zihált. A zajra megjelent Maszlov s kis ideig szótlanul álmálkodott: — Miért akarja kinyitni az ablakokat? — Hiszen itt meg lehet fulladni. — Azt hiszi; talán az utcán tisztább a levegő? Por cs métely, ahová lép. Minden udvaron rothadás.. Nem ajánlom. (Kátya az ablakpárkányon állva végighall­gatta, aztán ajkát összeszorítva, egv szék lábával pró­bálta klfeszíteni.) Tegyük fel, hogy sikerül kinyitnia, ak­kor is éjszakára megint csak be kell majd zárni... Fö­lösleges erőfeszítés. A retesz végre engedett. Kátva leugrott az ablak­­párkányról. kitárta az ablakot, kihajolt és mohón szívta be a levegőt. — Igen. igen — mondotta Maszlov tűnődve — a vám problémáiét még nem oldottuk meg. — Térde hir­telen megbicsaklott és szétnézett, hova üllőn, s az ajtó­félfához dőlt, hüvelykuiiát a zsinór mögé dugva, amely lazán övezte rajta a pállott vitorlavászon inget. — A hó elolvadt és minden szenny, piszok, a sok kutya-, macska- és lóhulla az utcákon, az udvarokon maradt.;; Az esőzés lemosott egyet-mást. de ezzel nincs meg­oldva a probléma —.Mondja, a fürdőszoba használható? — szakította félbe Kátya. — Seitelmem sincs róia..: Egy időben lakott itt egy vízvezetékszerelő..; Vasárnaponként javítgatott va’amit, a konyhán, fürdőszobán, saját jószántából, de aztán a frontra ment. — Tudia. kérem, most menten ki innen — mondta elszántan Kátya. — Legalább úgy-abogv rendbe hozom a szobát, megmosakszom s aztán beiövök magához ... Először is meg kell tudnom különböző címeket.?: Hi­■t Iskoláink KISZ szervezete megtartotta első taggyűlését az új tanévben. A taggyűlés légiontcsabb programja az új tagot felvételénél'! eldöntése és a vezetőség végleges meg­választása. Egyes tanulók fel­vétele az ellenforradalom ideje alatt tanúsított maga­tartásuk miatt hosszabb vita után dőlt el. A jelentkezők többségét felvettük, és így iskolánk KTSZ szervezetének — a régiekkel együtt — 95 tagja lett. A 'vezetőségválasztást rar Ismentáris úton hajtottuk végre. Azokat a tanú kV'; a' választottul'; a vezetőségbe akik jól tanulhat;, a közös­ség érdekeit bárhol készek képvise’ní és n?m utolsó wvf­­bnn példát mutattak viselke- HíWí'.-ikel az ellenforrad alom Ideién. Ezek a tanulóik: Kován* Lajos. Cs. Szabó Lajos, Ró­­nnci Árutól. Teriáki Turzséb’’’1 Kádár Zsuzsanna és sorol­hatnám még tovább is. A truiiés további részében a K IS7 szervezet ez évi 'vwramlát vitattuk mes közt Rzc-rpnelnek többek kő-7* az alábbiak: Kérdezz—felelek mozgal­mat vezet1 ü nk be. mélvn^v ’énvego. hOi?v egv gvűjtő­­ié-iát helyezünk el a fo1 vo­oAn r n *o*'’*‘! «V- *'''1!4í* kai. tudományos, kulturális, sport és tanulmányi problé­máikat bedobhatják. Ezekre a kérdésekre havonkénti K'SZ gyűléseken a kérde­zők választ kapna!:. Továbbá fontosnak tartjuk a KISZ zászló beszerzését, é6 az avatói ünnepséget előrelát­hatóan október 23-án ren­dezzük meg. Ezenkívül iskoláink kultu­rális, valamint sport életét «7 eddieinál is moz^nlma­­«abbá akarjuk tenni. Snorf­­■1 et linket elég hátrányosan befolyásolja, hősi' nincs tor­natermünk. Ennek ellenére aervnban mór ozámos tanu’ó '-■rov'-ci.j («kólánkat a merve 7nor—1 életében és n?m esv '-ö*ülük dicsekedhet jó e*eA­­•né'niyel. amit nem utolsó mrhan kék*®, odaadó torna­­- ár ém i o ’- n a le ’-öszö-o h ilpv. Kultúrába téren egyik lé­­“ivpa^ folndetnek tart luk -i -.’af tjáoor=n©kar léírcho­­-á«4t. melyhez megvan a ’ehetőség, mélvneik tB”;'b dősegítik a klubestek tar­­*glma«ságát. TxWv'ánk tanulói bíznak a VTC-£_£^,-„ p*. n-inf jlvPTif. so­-h+ik pAi’niPfiV e’érésé’-o-'. oo**; tiPpirTmkéooro minden KISZ tagvoitr érdeke. Varró László. Törökf»m**mVí:lr«, n\ rr.-v- " „.p, A er- p, KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (MTI). René Pleven ikit René Coty köztársasági linók hétfőn délben kért fel kormányalakításra, az egész hétfői napon folytatta tárgya­­ásalt. Miután túlesett. ? fran­cia parlament elnökeinél a orotokolláris látogatásokon hosszasan tárgyalt Bourg*-'s Maunotirv-val, majd Guy ''ollet-vel, a szocialista párt főtitkárával. Amint a Libera­­‘ion rámutat. Pleven a szocia­listák és a jobboldali függet­lenek „házasságát” akarja ayélbeütni a keresztény-de­mokrata MRP „áldásával”. szén most egyáltalán nem ismerem ki magam Moszkvá­ban. Ugye. kérem, segítségemre lesz majd? — Igen, igen, ma vasárnap van, egész nap itthon, maradok. Lassan elmozdult az ajtófélfától és távozott. Káíya: kulccsal zárta be az ajtót mögötte. Csak meg kellett' mérgesednie egy kicsit, s mindjárt megy a dolog. Le-! vetette blúzát és szoknyáját, hogy be ne piszkítsa. S; megkezdte harcát a porral. Rongy akadt elég a fiókok-! ban. Kutatás közben Kátva talált saját monogramjával; kihímzett ágyneműt, megtalálta ingeit, nadrágjait, sőt; néhány pár kijavítgatott harisnyáját is. Meg kéne ara-; nyozni a kezét annak a Marja Kondratyevnénnk, hogy; megőrizte ezt a felbecsülhetetlen értékű holmit! Pedig! általában elég kapzsi, sőt enyveskezű volt a megboldo-! gult... Na. mindegy, nyugodjék békében. Maszlov még aznan este rnesnn,'it,y Kátyának kéz-; Iratait, sőt fel is olvasott a könyvéből, amely az utópista; szocializmus klasszikusainak oknyrmozó története volt. Kátya Maszlov beágyazatlan fekhelyén ülve ha'lgada. — Különösnek találja — mondotta Kátyának — hngy valaki ilyen időkben az utópistákkal foglalkozzék?. Utón!a a pndetárdlktatúfa korszakában! Hol itt a logika?! Vallja be. hogy csodálkozik ezen. Kátyának már leragadt a szeme, bólogatva hagyta j rá, hogv igen, csodálkozik. ; — Pedig ebben, igenis, van logika..; Részletese’-’; megvilágítom, miként próbálkoztak egve*ek és kisebb; csoportok a tizenkilencedik sz.ázad, közepén megvalósí­tani az utópisták eszméit. A társadalmi mozgalmak tör-! téne'ének ez az egyik legérdekesebb fejezete. Elfordult Kátyától, hogy elrejtse csúnya fogait, mert; szája gúnyos nevetésre húzódott. ; — De csak vasárnaponként írhatok. Egyébként a ke­rületi bizottságban dolgozom és elég kevesen vagyunk.: Moszkvában alig maradt párttag... Csak rendkívül gyönge: egészségi állapotomra való tekintettel mentettek fel a! frontszolgálat alól... Testileg-lelkileg ki vagyok merülve , Beteges állapota s látszólag csaknem teljes átszelje*; mültsége ellenére. Maszlov meglehetősen é’etmesr.ek; bizonyult. Már másnap elkísérte Kátyát a közoktatás-! ügyi ncpbiztoesághoz, megismertette az. elvíársakkal. se-1 gített a bejelentés elintézése cs az cleimiszerjegyek meg-! í^yré'e körül. ; , Nélküle Kátya nem tudott volna eligazodni a nép-; biztosság óriási épületében, számos ügyosztályának; számtalan főnöke és alkalmazottja közt, annál is ke-; vésbé. mert a munkatársakat heves vérük és a ..rutin”-; tói való irtózásuk legalább minden héten egyszer arra; indította, hogy asztalikkal, ónyi'Wel. irattárukká'! együtt egyik emeletről a másikra hurcolkndjanak s! uavanakkor a szolgálati viszonyok, kapcsolatok és a fe-j lelő«*é? belső rendszerét is megváltoztassák. ; Kátyát nyomban kineveznék elemi iskolai tanítónő-; nek a presznyai kerületbe. Egy másik asztalnál társa-; dalmi munka gyanánt óráadással bízták meg az anal-; fabéták esti iskolájában is. A harmadik asztalnál egv; hihetetlenül sovány, olajbarna arcú. lázban égő szemű; ember a folyosók és lépcsők útvesztőién át elvezet te! Kátyát a művészeti propaganda osztálvába. ahol üze-! mekben tartandó aika'mi előadások tartását bízták rá.' (Folytatjuk.) London (MTI). A Scotsman külügyi szakértője mérték­adó londoni forrásból úgy ér­tesült, MacMillan hajlandó az eddiginél hajlékonyabb ál- 1 ás pontra helyezkedni a Kí­nai Népköztársaság ENSZ­­‘a°sá,aa ügyében. Az angol kormány lassan fokozatosan növeli keresi; e­­ie'mét Kínával, s ugyanez* a módszert követi Kína ENSZ- be való felvételnek támoga­­‘ásában is A fő akadály az , Egyesült Államok kormánya in’rlv aznn az alanon ellenz: a felvételt, hogy Kína ameri- 1 kaiakat tart fogságban. Ezek- t ~ek a foglyoknak száma azon­ban tudvalévőén már hatrr csökkent« i

Next

/
Oldalképek
Tartalom