Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-09 / 237. szám
Meg kell becsülni az állami támogatást Gondolatok a termelőszövetkezeti zárszámadások előtt i Hozzászólás lícssiUnvnh a télre •ímmel cikket közöltünk október 2-i számunk ban. Írója, Isomor János elvtárs, a Járműjavító dolgozója a többel: ;özött arról számolt be, hogy a MÁV forgalom nem bocsát izemük rendelkezésére megfelelő mennyiségű javítani való :ocsit s így nim tudják tervüket, kiszabásaikat teljesíteni. A levélre Balogh Ignác elvtárs, a szolnoki MÁV Forralom ÜB elnöke válaszolt. A többek közölt a következő-Rövidesen elkészülnek a közös gazdaságok zárszámadásai. A rideg számok mondják majd meg csalhatatlanul, milyen munkát végeztek, valóban jó gazdák voltak-e a termelőszövetkezetek tagjai, vagy csak az államtól várták a sült galambot. . Mert meg kell mondani, ilyen kollektívák is akadnak. Igaz, a számuk nem nagy. Tisztelet a ki vételnek — egyesek úgy gondolják —, hogy az államnak szent kötelessége mindenkor és minden esetben kifizetni a rossz gazdasági manőverek veszteségeit. Erre számítva aztán könnyelműen vásároltak, beruháztak, erejükön felüli előlegosztásba bocsátkozták, stb. Az ilyen számítgatást talán indokolja, hogy az állam két esetben, egyszer 1953-ban, egyszer pedig 1956-ban valóban magára vállalta az erejükön felül megterhelt közösségek adósságait. Tavaly például a mezőtúri és a turkevei szövetkezetek többmillió forint erejéig élvezték az állam nemes gesztusát. Levették a szövetkezetek vállairól a közép- és hosszúlejáratú tartozások nagy részét. Persze, ne gondoljuk, hogy ez amolyan „megváltás’1-szerű intézkedés, könnyelmű juttatás volt az államkasszából. Ismeretes, hogy mezőgazdasági politikánk hiányossága miajfct több szövetkezet erején félüli kiadásba keveredett; Egyes növényi kultúrák erőltetése miatt — a szövetkezetek vezetőségének jobb belátása ellenére is — olyan beruházásokat végeztek, amelyek sohasem térülteik meg. Ilyen volt például a gyapot, mely végülis nem válit be, de a termesztéséhez szükség® gépeket, berendezéseket beszerezték. A típusépítkezések, a vészmentes sertésólak építése, mely végül mégsem lett vészmmtes, csakúgy megszaggatták a szövetkezetek gazdasági stabilitását, mint a túlzott cukorrépa, rizs. stb. megmunkálására az idegeneknek kifizetett munkabérek. Államunk e hibákból eredő károkat tavaly megtérítette — úgy gondoljuk, jogosan — a termelőszövetkezeteknek. Azért, hogy az új gazdasági évben már tehertételek nélkül, kisebb beleszólással —, de hozzáértéssé; és a jó gazda gondosságává gazdálkodjanak. Többségük élt is a lehetőséggel. Főleg azok a kollektívák, melyek az előző években is a maguk erejéből akartaik megélni és állami támogatás nélkül is megmutatni életrevalóságukat. Ilyen például Mezőtúron a Szabad Nép, Ady, többé-kevésbé s Zöldmező és más szövetkezet Az Vj Keménység tavaly még hitelből fedezte kiadásai nagyrészét, az idén már nem szorult támogatásra; A mezöhékl Augusztus 20 Tsz két esztendővel ezelőtt alakult. Még meg sem erősödött eléggé, amikor ősszel, az ellenforradalom súlyos károkat okozott a közösségnek. A tagság fele kilépett, az állatállományt, takarmányt szét hurcolták, a cukorrépatermés egy része földben maradt és közel 50 ezer forint fedezetlen hitel terhelte a szövetkezetek-Egy esztendő alatt az Augusztus 20 Tsz, a tagság szorgalma árán kiheverte a bajokat. Esedékes tartozásaikat rendezték, megszűnt a sorbanállás a banlknáh Az alapszabályban meghatározott mértékben fordítják a jövedelem egy részét a közös vagyon gyarapítására, s ezen túlmenően a tervezett 31 forint helyett 40-re emelkedik a munkaegységre járó részesedés. Mindezt a termésátlagok a tervezetthez képest 30—40 százalékos növelése tette lehetővé. A jászárdkszállási Táncsics Tsz is az életrevaló, jól gazdálkodó közösségekhez tartozik. A Táncsics Tsz tagsága nemcsak a gazdálkodással, az időszerű munkák gondos elvégzésével törődik. Figyelemmel kíséri a szövetkezet gazdasági fejlődését, a közös vagyon gyarapodását, a pénzgazdálkodás helyzetét. A legutóbbi közgyűlésein egész részletes beszámolót tartotl a vezetőség a szövetkezet pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásának ej-ed mén véről. — rgy került nyilvánosságra, rogy a tsz-ben egy kát. holdre Jutó közös vagyon értéke kereken 4 ezer forint, s ezzel megelőzik a járás 9 szövetkezetét. Az építkezésekre, jószágvásárlásofcra korábban kapott hiteleket az idén is pontosán törlesztik, mert erre a célra 386 ezer forint var előirányozva; — Ezenkívül többszázezer forint készpénze van a tsz-nek a bankban és a munkaegység értéke 30 forint körül lesz az évvégi 'árszámadáskor. A legszebben viruló vetések. a leggondosabban ápolt táblák sem jelentik azonban szükségszerűen azt, hogy a szövetkezet aktív mérleggel zár. A gazdasági eredmény attól függ, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés bevételeiért, hozadékáéri milyen áldozatokat hozott a kollektíva; mit fizettek ki a gépállomásnak, tagjaiknak, idegen munkásoknak, más vállalatoknak stb. És a kiadások, bevételek egyensúlyban tartása legalább olyan fontos most már, mint a helyes agrotechníka.Sajnos. nem mindenhol van ez így. Néhol a gazdálkodás alatt csakis a növénytermesztést, állattenyésztést értik. Máshol csakis a pénzszerzést tekintik célnak, adnak, vesznék, piacolnak és osztanak. Egymagában egyik sem jó: A mezőtúri Petőfi Tsz például egymillió 192 ezer forinttal hozott ki kevesebb termelési értéket földjeiből, állataiból, a Bercsényi is elmaradt többszázezerrel. Érthető, hogy gazdasági egyensúlyukat csak kölcsön támogatással tudják megtalálni. Van példa a túlzott kereskedelmi hajlandóságra is. — Az elmúlt évben az egyik turkevei termelőszövetkezel például műtrágyára kért hitelt. Megkapták rá a pénzt, ki is vitték a műtrágyát. De nem szórták a földbe, hanem azon me'1 egében kocsira rakták és elvitték a Nyírségbe eladni. Az árán almát vásároltak, amit végül budaoesti elárusítóhelyükön értékesítették. így csináltak a hifiéiből, illetve a műtrágyából azonnali készpénzbevételt; Egy másik turkevei] tsz-ben az ellenőrök nem ta-j lálták fedezetet a jószágvé»] sárlási hitelre, valószínű, a] kölcsöböl vásárolt tenyész-l állatokat eladták, vagy le-í vágták. , ; Mondani se kell. hogy az' effajta „gazdálkodásra1' sem-] mi szükség nincs. Ez nem, jelent mást, mint azt, hogy] a szövetkezet tagjai jogtaláh] bevételhez jutnak az állam] pénzéből. Nem munkaegység] után, hanem munkátlanság; után is jövedelmet szednek.] Nyilvánvalóan, hogy ez nem] •szocialista gazdálkodás. Mindez maholnap már aj múlté lesz és a múlté kell,] hogy legyen. A szövetkezeti] nagyüzemi gazdálkodás meg-] honosítása és állami támo-j satása nem jelenti, hogy az] állam más dolgozó rétegek] rovásárá munkanélküli jőve-] delemhez juttasson bárkit.] ,,minden áldozattal" fenn-j tartson egyes életképtelen j társulásokat. ] Ezért a jövő évtől — s már I részben az idén is — a cső-! portoknak, szövetkezeteknek ] meg -kel! szokniok az önálló gazdálkodást, azt, hogy el kell tartaniok magukat. Nem arról van szó. hogv az állam most már egyáltalán nem ad kölcsönt, vagy hitelt az életképes Issek nek. Erről szó sincs. Csupán fedezett hitelről lehet szó. áruhitelről, beruházási . hitelről, de minden körülmények között úgy, hogy a kiadott pénz értékben feküdjön, s lejáratkor visszakerüljön az államkasszába. Hite! minden árutermelő társadalomban vari, enélkül a gazdasági élet megbénulna. A pénzügyek megszigorítása és effajta rendezése lehetővé teszi, hogy megszűnjék a Ikönnyelműség, felteiötlenség. Olyan befektetést eszközönének a tsz-ek. ami meg is térül.Az idei zárszámadások jelentsék ehhez az első lépést. A közgyűlésnek meg kell keí-esmie az utat a stabil gazdasági mérleg, a bevételt csökkentő adósság utáni Ikamakterhek csökkentéséhez. Reméljük, sikerülni fog. — ka — ps —> Jó volna, ha megértenék, bogy a szolnoki állomás dolgozói is az őszi forgalom sikeres lebonyolításán fáradoznak és sokszor emberfeletti erőfeszítéseket tesznek, hogy a műszaki hiányosságokat ilyenmódon is pótolják. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Járműjavító dolgozói nagy anyaghiánnyal küzdenek; nyilván ez akadályozza őket tervük teljesítésében, illetve a javításra váró kocsik nagyobb arányú befogadásában; Nagyon helytelen volna azonban, ha a tervteljesítésben mutatkozó elmaradásért a társszolgálati ágakat okolnák, ennek dolgozóit tennék felelőssé. Az ilyen magatartás nem segíti elő a szolgálati ágak közötti jó viszony ápolását”. fitfn a kínai nép szabadságharcért) Jelenet „A sanghaji professzor” című kínai filmalkotásból* TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ A földművesszövetkezet taggyűléséről Tolthezven, „Elég a ciberéből ...w Vasárnap, sajnos, eléggé gyér érdeklődés mellett került sor a földművesszövetkezet taggyűlésére. Mindenesetre, akik nem jöttek el, sajnálhatják, mert a beszámoló átfogó képet adott a szövetkezet munkájáról, jövőbeni terveiről: Fekete Imre megnyitója után nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők, Szilágyi Lajos igazgatósági elnök beszámolóját. Ismertette az ellenforradalmárok által okozott károkat, majd párhuzamot vont a kapitalista rendszerben létrejött szövetkezeti formák és a szocialista szövetkezetek között. Kiemelte, hogy a mi rendszerünkben a szövetkezet a dolgozók érdé-keit szolgálja. Elmondotta, hogy népi államunk kormánya többféle módon támogatja a szövetkezetét. E támogatás ellenére mégis elmondhatjuk, hogy a szövetkezet fejlődése nem volt megfelelő. A termeléssel keveset foglalkoztak, s inkább a kereskedelmi munka került előtérbe. Ezt előidézte az is, hogy a szövetkezetektől elvették a terményfelvásárlást és a szerződéses termeltetés munkáját. Most azonban a párt irányt mutatott a további fejlődésre, s az elvi iránymutatást tett is kivette. A gabonafelvásárlást, valamint a szerződéses termeltetést a földművesszövetkezetek fogják irányítani. A termelés elősegítése érdekében körülbelül 3000 kát. holdnyi területen végeztettük el a gépállomással a szántást. A továbbiakban még nagyobb szükség lesz a tagság aktivitására. Vegyék igénybe a termelők bátran a szaktanács segítségét, igényeljék azt és támogassák is munkáját, mert csak így oldhatók meg a termelési feladatok. Az áruellátásról szólva ismertette Szilágyi Lajos, hogy ez jobb, mint az elmúlt évben volt. Kétségtelenül azonban még van hiányosság egyes elárusítóknál, üzletekben, vagy italboltokban. Egyesek türelmetlenek a vásárlóikkal szemben, mások megkárosítják őket. Ezen is lehet változtatni éis kell is, mégpedig a társadalmi ellenőrzés fokozásával. Az áruellátás javítását szolgálja az új üzletek nyitása is. Az alvégen húsboltot nyitottak, a felvégen pedig most van folyamatban egy dohánybolt létesítése. Hosszasan foglalkozott a beszámoló a cukorrépatermeléssel. A szerződéskötés, sainos. itt is vontatottan halad 9 jelenleg még annyi cukorrévatermelési szerződést sem kötöttek, ami a város cukorellátását biztosítaná. Számadatokkal, példákkal érzékeltette a beszámoló, hogy érdemes cukorrépát termelni. Ezután a szövetkezet vagyoni helyzetével foglalkozott az előadó. Ismertette hogy 0 tagoknak 206 ezer forint visszatérítést fizették. E? elég szén összeg, amelyből 202 ezer forintot a tagok részleggel tesznek ki. A részjegyekre 15 százalékos visszatérítés* adtak, ami szén eredmény. A szövetkezet vaavona 4 millió forint. Ezenkívül azonban "IP milliós hitele van. Ezért mos' azt a javaslatot terjesztették a tagság elé. hoay akinek var ”v részjegye, jegyezzen mellé egy másikat, mert így csökkenteni tudják az állami hitelt és a szövetkezetnek is nagyobb lesz a jövedelme, úgyszintén a tagságnak is, mert nem kell kamatot fizetni. A vitában többen felszólaltak, javaslatot tettek, vagy bírálták a szövetkezet mumvájét. Papp István javasolta, hogy a földművesszövetkezet mind az alvégen, mind a felvégi részen létesítsen háztartási boltot, mert ilyen bolt csak egy van a városban s egy fél kilogramm festékért kilométereket kell gyalogolni. Többen foglalkoztak a cukorrepatermelés fontosságával, s megemelítetlék a szállításnál, átadásnál felmerülő hiányosságokat is. A felszólalók bírálták a szövetkezet vezetőségének munkáiét, de ugyanakkor javaslatokat is tettek a hiányosságok kijavítására. niREK — A városi nőtanács szombaton este nagysikerű táncmulatságot rendezett, melynek bevételét a Gyermekváros építésére ajánlották fel. A •n-'-uptent vendégek jól érezték magukat és szívesen fogyasztották a süteményeket, italokat, amelyeket a büfében árultak. — A törökszentmiklósi rizshántolóba” is megkezdődött a rizs hántolása. A szén. egészséges rizsszemek és a menynyiség is azt mutatja, hogy, nem lesz probléma a rizsellátásban. — A Mezőgazdasági Gépg’ár megnyitotta a műszaki klubot. A klubban tanfolyam is indult, idegen nyelvek elsajátítására. A törökszen tm iklós i fiatalok munkakörülményeiről Csütörtökön ülést tartott a munkaügyi bizottság, s több fontos kérdéssel foglalkozott. Ilyen például a 14—18 éves fiataloknak, főleg a lányoknak munkához juttatása. Tárgyalta a bizottság azt a javaslatot, hogy indítsunk tanfolyamöt a fiatal lányok részére, ahol szabást, varrást, főzést tanulnának, amely kereseti lehetőséget biztosítana számunkra. Ezenkívül a bizottság megvizsgálja Törökszenimiklóson az iparitanulók helyzetét, ugyanis egyes ipari szakmában nem kielégítő a tanulóképzés. Igv félő, hogy ezek elsorvadnak. A sütőiparban például nemigen találni tanu-ii lót. S kevés a fodrásztanuló is, igv nincs biztosítva az utánpótlás. Szabó Imre JOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXOOOOOOOOCXIOOCXI A méhészek figyelmébe Az 1957-es esztendő a méhészek számára nem a legkedvezőbb volt. Ennek okai főként a rossz időjárási viszonyok voltak. így nagyon sok szerződött méhész nem tudott eleget tenni szerződési kötelezettségének. Az tudvalevő, hogy a szerződések október 31-ével lejárnak. A szolnoki méhészeti szakcsoport 1957. október 10-én este 6 órakor p szolnoki fölrtművcsszövetkezet irodahelyiségében rendkívüli méhész taggyűlést tart, ahol megbeszéli a tagsággal a szerződés megújításának fontosságát. Aki a szerződését megújítja az 1958. évre azzal szemben a FMSZ a szerződés nem tellesítése miatt nem indít pert. A megbeszélés fontosságára való tekintettel a szakcsoport minden méhésztől elvárja a pontos megjelenést. Sándor János 1 E szavakkal jöttünk ki jó néhányan csütörtökön este a kisújszállási mozi helyiségéből, ahoi Holéczy Ákos és 10 tagú attrakclós zenekara produkálta magát. Nem vagyunk maradi. emberek, egyetértünk »azzal, hogy tánczenénknek is fejlődnie kell. de azzal nem értünk egyet, hogy ezt a nyugati táncőrületet, amely 1!egyébként is méte'.‘ lyeti fiataljainkat — ennyire, illetve ilyen ■ mértékben propagálják. Ha nem hallottunk volna ízes magyar kifejezéseket körülöttünk a nézőtéren, á műsort nézve nem tudtuk volna hirtelen eldönteni. hol vagyunk: Ázsiában-e, vagy a beduinok földjén, egy mellettem ülő idősebb bácsika nagyon találóan így jellemezte a jazzattnikc lókat: — „mintha a gépállomás szerelőcsarnokában lenne, amikor dörömbölnek a traktorok és a nagy hangzavarban m.egsükctül az ember”. A bábeli zűrzavarhoz még hozzájárult egy másik — számunkra szokatlan jelenség is — az előadó zeneművészek nyegle, ízléstelen, kificamodott mozdulatai. Ml elhisszük, hogy a mozdulatokkal sok mindent ki lehet fejezni és ez hasznos is ott. ahnt azt a. mondanivaló megkívánja. Azonban egy szép táncdalt bemutathat a zenekar a közönségnek úny is, hogy az ízléses legyen. Úgy látszik, a „Cocktail boogie’* szerzője a hangjegyek mellé mozdulatokat is rajzolt, melyet élethűen kell. a közönségnek tolmácsolni. Nem ilyen produkciót várunk mi a fővárosi művészektől, jobbat, szebbet, ízlésesebbet. Van nekünk egy megyei színházunk. amelyet a kisjuszállási dolgozók nagyon szeretnek, azt várjuk szeretettel városunkba. A Szolnoki. Szigligeti Színház sok-sok kellemes estét szerzett már városunk dolgozóinak. jöjjenek, várjuk őket! Hozzanak jó műsort, amely megmarad emlékezetünkben, nem. bedig elszáll, mint ' a pehelykönnyű muz&ika. TÓTH ENDUE Kisújszállás Őszi vásárra készülnek a iöldmttvesszövetkezetek Nem is olyan régen volt még a „Nagykunsági Napll, ahol szép eredményeket értek el a földművesszövetkezetek kereskedelmi dolgozói is. Most újból szép feladat megoldása vár rájuk, — főleg a jászsági szövetkezeteknél. Őszi vásárokat rendeznek a Jászságban. Jászberényben október 26— 27-én tartják meg a szokásos őszi vásárt. A kereskedelem bőséges iparcikk-készlettel vonul fel, hogv bebizonyítsa, — a dolgozó parasztok mindent megvásárolhatnak mezőgazdasági termékeik ellenértékéként kapott összegekért. Az őszi vásáron Jászberény, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, .Jászapáti, Jászladány, Jászdózsa, Törökszentmiklós, Szolnok, Tiszafüred, Jászfényszaru és Jászboldogháza földművesszövetkezetei vesznek részt. [ „Az igazság kedvéért szük[ségesnek tartjuk megjegyezni [hogy a javításra váró kocsik [száma szeptember hónap ío[lyamón 150—200 darab volt [naponta. (Ezeket a Járműja[vítónak kellett volna átvenni.) [Különösen kritikus volt a [ helyzet szeptember 30-án [ amikor a szolnoki teherpálva- I udvaron 208, a személypálya| udvaron pedig 53 javításos [kocsi várt befogadásra. így a [rendkívüli módon fels-zaporo [dott javításos vagonmennyiíség a teherpályaudvar műn[báját úgyszólván lehetetlenné [tette. Pl. a 902-es TÜZÉP-te[lep részére érkező hat kocsi [szenet csak 36, a TITÄSZ ré[ szere érkező egy vagon -árut [csak 24 és a Megyei Építő[ vállalat részére érkező 2 kötési anyagot csak . 36 órás külsőssel tudták kirakásra át- I adni emiatt.
