Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-03 / 232. szám

&ILXG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! y? A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 232, szám. ARA; 50 FILLER. 1957. október 3. csütörtök A Tisza Cipőgyár teljesítette III. negyedévi tervét A Tisza Cipőgyár az elmúlt három hónapban is kiváló munkát végzett. Har­madik negyedévi tervét pontosan teljesí­tette, sőt 1 százalékkal túl is szárnyalta a mennyiséget illetően. Jóval fontosabb ennél a minőségi elő­irányzat betartása. Az ország jelenlegi helyzetében ugyanis nem cél és nem di­csőség a vállalati tervek túlücitálása, kü­lönösen az olyan üzemet? ben nem, melyek teljesen, vagy túlnyomórészt külföldről be­hozott import anyagokkal dolgoznak. Ilyen helyeken csak megtakarított anyagból ké­szült gyártmányokkal lehet a tervet túl­szárnyalni. A Tisza Cipőgyár azért igyekezett ki­alakítani a negyedév során egy stabil mi­nőségi szintet. A tervezett 94.7 százalékkal szemben gyártmányainak 95.4 százaléka volt elsőosztályú áru. A gyártókörök közül több végzett di­cséretes munkát. így a 34/a műhely 100 százalékos tervteljesítés mellett 0.9 száza­lékkal növelte az elsőosztályú párok ará­nyát. A 39/a cipőkör 91.5 százalékos mi­nőséget ért eüj A gumiüzemben újból a 46-os műhely jár élen. Minősége 98.1 százalékos — ter­vénél 4.1 százalékkal több lábbelit készí­tett. A minőségi csúcsot leginkább a 40/a és b műhely közelítette meg. Az első egy­­tized hijján 99 százalékban készített első osztályú árukat — a másik 98 százalékban. Amennyire nem cél mostmár a tervek és százalékok hajszolása, úgy nem lehet megdicsérni azt sem, aki elmarad az elő­irányzatok mögött. Márcsak azért sem, mert az egyik műhely lemaradását egy másiknak kell túlhajtással pótolni, hogy vállalati szinten a tervnek azért eleget tehessenek. Az ilyesmi viszont mindig a tervszerűség romlásával jár, mert érték­ben ugyan mindegy, hogy ez, vagy az a műhely termeli meg az ossz terv teljesíté­séhez szükséges milliókat. A vásárlóra azonban a legjobb eláru­sító sem tud rábeszélni pl. tornacipőt, mikor télibakancsot akar venni. Körülbe­lül ezt vannak hivatva ellenőrizni nép­­gazdasági szinten a tervszerűség mutatói. Ezek szerint a 38/a és 38/b bőrcipő­­gyári műhelyeket és a 49-es, 51-es gumi­gyári műhelyeket, melyek mennyiségi ter­veiket nem teljesítették, nem lehet meg­dicsérni: (P—s) I »•••MMMNINtMcmMMIMHIMH Mát 40 év távlatából fi Kispajtások rovata fi | Magyar válogaloll- 1 Szolnoki MÁV é Szovjet képek, szovjet emberek November 7-re íelújíják szoviet hősi emlékműveket a megyében 7 ESSEK S a sok szép csillár között, amely a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat KERAVILL boltjában kapható. Ma már nem szá­mít luxuscikknek egv szép éjjelilámpa, mert a legtöbb la­kásban villannyal világítanak. S ha őszinték akarunk lenni, az éjjeli lámpákban rendszerint kisfényű égőt használnak, amely inkább a hangulatkeltést szolgálja, mintsem világos­ságot adjon. Fenti képünkön a bolt egyik elárusítója, Szép Margit mutat be az éjjelilámpák közül egy mintapéldányt. (Foto: Csíkos.) ———————-».»• ' ... i ... I gépkocsink | huppanva tér pl ä tükörsima betonúiról. Egy makadámon ereszkedünk illetve kapaszkodunk tovább, úgy, ahogy azt az utacska igyekszik keresztülvágni ma­gát a hepehupás vidéken. — Moszkva, a főváros innen már csak egy iradatlán háztenger­nek látszik. Tornyait elnye­li a külváros 10 emeletes ut­casora, a magas épületek bc­­burkolólóznak az eső utáni friss párába. Egy dombhajlat mögül vé­gül előbukkan a keresett fa­lucska: Boriszov: A kis fa­házak tetején még sziporkázó­­an csillognak a kövér eső­cseppek, a falak gömbiáiból finom pára szálldogál a fel­hők mögül előbuvó jótékony napfényre. A mi naptárunk szerint szeptember közepe van még — épen, hogy csak kifutta magát az augusztusi kánikula. Itt, ahol szabadon tobzódik a nagy orosz tábla csípős szele és be-belátogat az északi tengerek hideg fuvala­­ta is — jó november járja már. jólesik még a csalóka napfény is. Különösen ne­künk „fagyos1' magyaroknak. Node a boriszovi polgárok nem Ilyen legények. Látható­an nem zavarja őket a hűvös idő. A felnőtt korúak egy szálig dolgoznak. Az iskolára éretlen gyerekek, leánykák a házelőtti kerteeskében babáz­nak. A „sztárik11 békés nyu­galommal szívják a Pipájukat a kapu elől elmaradhatatlan kispadon, békés nyugalom­mal veszik szemügyre a köz­ségbe toppanó idegeneket. I egy dolgos | hétköznapba érkeztünk, semmiben sem más, mint akármelyik tiszta jászsági falucska hétfő dél­­előttje. Legalábbis az embere­ket, a munkát illetően. A há­zak nem hasonlítanak a mi­einkre. Vályog ház, cserép fe­dél ritkaság erre. Itt, ahol a szomszédban van EuróPa leg­nagyobb erdőterülete, — .a Moszkvától Kievig húzódó majd 1.000 kilométeres bri­­anszki erdősáv — bőven van gömbfa. fenyő és lompos ge­renda, hasított zsindely nem szívesen tapossák a vályog­nak váló sarat. A falakat há­mozott fatörz&ekböl húzzák fel, a tetőszerkezetet öles ge­rendákból faragják s pácolt szépszlnű fazsindellyel borít­­gatják be* Aa orosz falusi Ahonnan egy világvárost táplálnak ember valósággal művésze lett a famunkának s a háza mutatja meg. ki mit örökölt ősei képességeiből. Jóformán egyetlen ház sincs, aminek az ablakán, homlokzatán, grádi­csán ne leime valami szép fa­­ragvány. Na és ezeknek a faházák­­rak egyre inkább, jellegze­tessége lesz — mint a mi fa­lusi háza miinek a gémeskút, — a tetőgerincre szerelt te­levíziós antenna. Ahol sűrűn vannak a házak, szinte való­ságos antennaerdő látszik messziről. Vajon miből él ez a falu, ahol ennyire telik televízióra, dí­szítésre, szőnyegekre, a gye­rekeknek óriási hajas babák­ra? Idehaza könnyebb megfe­lelni ilyesmire. Elég, ha az ember bekukkant a falusi ház portájára, máris megmondja gazdálkodó, iparos vagy tiszt­viselőféle család lakja-e, — asszermt, hogy kazlai:at, szer­számokat, vagy semmi ilyet nem lát-e bent. Itt a ragyogóan tiszta udva­ron és egy néhány sétálgató baromfin kívül semmi ilyen árulkodó dolgot nem látni a ház körül. Nem is, mert a fa­lucska lakói közösben gaz­dálkodnak, állataik, magtára­ik, terményeik, szerszámaik a falu szélén, a Lenin nevét vi­selő kolhoz hatalma telepén vannak, I ITT bent, | a község fő ut­cáján — egyes takaros fahá­zacskában csak a kollektíva központi irodája van. Persze szószérmt kell venni — egyetlen irodában három tisztviselőnő végzi el a 2.200 hektár termőfölddel és hat faluval rendelkező hatalmas közös gazdaság központi ad­minisztrációs munkáját. — Ugyanebben a házacskában egy másik kis irodában van Boriszov község tanácsappa­rátusa, mely összesen két kedves, csinos fiatalasszony­ból és két „scsotiból’* (jel­legzetes golyócskából álló számológép) áll* Azt már itt össze se merem hasonlítani, hogy egy község és óriási gaz­daság irányításához minálunk Szolnok megyében milyen létszámú apparátus igény él­tetnék. A gazdag kolhoz é$ a gaz­da» község gazdag lakóival együtt Moszkvából — Moszk­va pedig a kolhozból él. Kö­rülbelül ez a nevezetessége és a jellegzetessége a gaz­daságnak. Útikalauzunk sze­rint Moszkva zöld övezeté­ben van, bár a pesti kollégák a moszkvai parkok és parkí­rozott sugárutak után ítélve inkább a főváros sárövezeté­nek gondolták ezt a részt. Ebben igazuk is volt, mert kétnapos eső után érkeztünk ki, s bizony ebben az állapot­ban ez a gazdaság sem más, mint általában lenni szokott a gazdaságok udvara. A lánc­talpas traktorok igen alapos munkát végeztek a környé­ken, s mondhatom senki sem ismert volna rá a képeslapok és brosúrák ábrái alapján er­re a híres gazdaságra. De hiszen nem is ezen van a lényeg. Itt nem a városi emberek kedvét és kényelmét keresik, csak éppen a falusia­két, de azt se akárhogy. A kolhoz tagjait szolgálja pl. a kultúrház, ahol az elnök elv­társ fogadott bennünket, Elő­térből, gyönyörű színházte­remből s egykét kisebb szo­bából áll. Csillárait, faldíszí­téseit bármelyik hangver­senyteremben fel lehetne rakni, csak díszére válhatna. Tavaly építették 940 000 ru­bel költséggel. Ezenkívül van még négy klub, négy mozi, két általános és két 10 osztá­lyos középiskola a gazdaság tulajdonában, illetve kezelé­sében. I ZAKAHOV KLVTAKS | az elnök egyébként a szocialista munka hőse, zömök, energi­kus arcú, eleven tekintetű ember. 1931-től kolhozista, egyébként moszkvai nyom­dász ember. A párt felhívá­sára jött a mezőgazdaságba — azóta a legjobb szervezők és szakemberek közé sorolják. Saját Pobeda márkájú kocsi­jával járja be naponta a gaz­daság terjedelmes birodalmát. Kevés beszédű ember, •— tőmondatokban és csak a lé­nyegről beszel. Ezt fel Is je­gyeztem, kár volna hozzáten­ni valamit *— Gondolom, az elvtársa­kat az érdekli, hogyan gaz­dálkodunk, miből élünk? Megmondom tényekben, szá­mokban. gondolkozzanak raj­ta. T- A mi feladatunk- az, hogy ellássuk Moszkvát zöld­séggel, gyümölccsel, hússal. Körülbelül ezek is a fő gaz- I dálkodási ágaink. Fő zöldség-1 félénk a káposzta. Egy hek táron 6 tonna egrest terme lünk a városiaknak. Konyha kertészetből két és félmillió gyümölcsből másfél millió ru belnyit értékesítettünk. Va 500 szarvasmarhánk, ebbő 279 tehén. Egy tehén évi át lagban 4650 kiló tejet ad, la vaty csak 4300-at adót. 1(1 hektáronként évente 840 má rsa tejet adunk Moszkvána és 1.000 hektáronként 9 mázsa disznóhúst. Van 2.00 szárnyasunk évi átlagos 140 es tojáshozammal. Ossz bévé telünk ebben az évben álla hét millió rubel lesz. A me legágyi kertészetünk félmii lió bevételt biztosít. •— És hogy élünk mi, azt i megmondom. Tervszerint eb ben az évben napi 10 rube 1 liter tej és 15 kg vegyes tér mény jut minden egyes mun kanapra (munkaegvség ná lünk). Ez összesen pénzr átszámítva, — mert dolgozó ink kívánsága szerint a tér menyek értékét is pénzbe fizetjük ki — 25 rubelt tes ki egységenként. Persze eh­hez hozzájön még családon­ként egynegyed hektár ház­táji föld tehén, sertés, barom­fitartás. Úgyhogy egy olyan család, ahol 2—3 fő dolgozik kolhozunktól évi 40—50.000 rubel jövedelemhez jut. Tehát innen a boriszovi la­kók gazdagsága: Szolnok megye falvaiban a pártszervezetek és a hazafias népfront bizottságok együtte­sen készítik elő a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának ünnep­ségeit. Ebből az akalomból az idős kommunisták a fiata­lokkal közösen rendeznek ünnepségeket, Tiszaföldváron a 19-es kommunisták nemrég felavatott klubjában az idős elvtársak élménybeszámoló­kat tartanak a falu lakóinak. --------------­A hazafias népfront bizottsá­gok az élő könyvtár mozga­lom keretében irodalmi este­ket rendeznek, ahol az Októ­beri Szocialista Forradalom­ról és a Tanácsköztársaság dicső harcairól adnak elő részleteket az érdeklődőknek. A népfront bizottságok és a KISZ fiatalok célul tűzték ki azt is. hogy november 7-re mindenütt helyreállítják és felújítják az ellenforradalom alatt megrongált szovjet hő­si emlékműveket. több m'nt 409 ezer forint érlékű áru Az elmúlt években föld­művesszövetkezetünk helye­sen gazdálkodott a reá bízott álló és forgóeszközökkel, — árukkal. Dolgozóink mindent megtettek a csúcsforgalom emeléséért, a lakosság minél jobb ellátásáért. A múlt év végén hozzákezdtünk egy melléképület tatarozásához, helyreállításához. Elég sok pénzbe került, de most már elkészültünk vele, Ebben az épületben uj ruházati szaküz­letet nyitottunk. Létrehozása feltétlenül szükséges volt, — mert a tiszavárkonyi vásár­lóközönség igényei napról­­napra növekedtek. A múlt he­tekben nyitottuk meg az üz­letet, s elöljárójában mintegy 400 ezer forint értékű árut bocsátottunk a közönség rendelkezésére* Szalai , Tisza várkony í I Állattenyésztési nap Tiszaigaron I a szűkszavú | elnökhöz sok kérdést intézek még. Ezekből azt jegyeztem meg, hogy a konyhakertészet 80 a gyümölcskertészet 60, az állattenyésztés pedig 100 szá­zalékig gépesített. 1200 dol­gozója van a gazdaságnak, ennek túlnyomó része nő és fiatal. Hat brigád van, a ve­zetők közül 4 agronómus és nő; Az elnök aztán velünk jön végig az istállók, sáro6 ud­varok végtelen során, bemu­tatja a legszebb jószágokat, vitatkozik a pesti turistákkal az egyedi takarmányozásról, megmagyarázza a tőgy masz-: százas foíÜ^íyait egy tatabá-; nyál bányásznak. Egyszóval: jól telik az idő* Még azt sem vesszük ész­re, hogy jó tizkilónyit cipe­lünk cipőnkön az agyagos, ra­gadós moszkvai sárból; r... f . . . u (palatínus) j • Tiszaigaron szerdán állat­­; tenyésztési napot rendezett a ; tiszafüredi járás tanács és a • Szolnok megyei törzskönyve­­: zési felügyelőség. Az állatte­nyésztési napon a járás ter­melőszövetkezeteinek jószág­gondozói, agronómusai, az állami gazdaságok és a közsé­gek mezőgazdászai megvitat­ták a szarvasmarha tenyész­tés időszerű problémáit, a sikeres átteleltetés feladatait. A részvevők a délelőtti vi­ta után a helyi Petőfi Terme­lőszövetkezet — a járás leg­jobb állattenyésztő közösgaz­daságának — a jówágálio­­mányát tekintették meg. — A szakemberek elismerésüket fejezték ki a Tsz nyolcvan szarvasmarhájáról, kiváló törzskönyvezett anyakocáiról, birkaállományáról, amelyek egyenként öt kiló gyapjút ter­meltek az idén. Az állatte­nyésztési nap részvevői hatá­rozatban szögezték le azokat a tennivalókat, amelyek biz­tosítják a megye szépen fej­lődő állatállományának a jó átteleltctését. A szét) cipők műhelyében A legrégibb szövetkezetek közé tartozik a Jászárokszál­lási Cipész Kisipari KTSZ Kiemelkedő teljesítményt ér el divattervezés terén Fle­ischhackel Péter többszörös sztahanovista. Oly szépek, íz­lésesek a modellek, hogy •— nemcsak Szolnokról, hanem Miskolcról, Gyöngyösről és Budapestről is kapnak rende­lést. Egy negyedév alatt 3.600 pár cipőt készítenek el. Jó munkájukat bizonyítja, hogy gazdasági helyzetük meg­felelő, lii tel nélkül dolgoz­nák* Kisújszálláson a- Nagykun napok alkalmából rendezett kisipari kiállításra mintasze­rint a legszebb férfi-cipőket készítették a megyében s ezért a Szolnok megyei Kisipari Szövetség által jutalmazottak között szerepeltek) __________ Ci. K. Űj kórházat kapott Prága Prága egyik legnagyobb kerülete, a Zizkov, amelynek körülbelül 100 ezer lakosa van, a közelmúltban több mint hárommillió koronás beruházással új kórházat kapott. A hatemeletes épü­letben 122 férőhely van. Az új kórházat ‘a legkorszerűbb berendezéssel láttál-: c!fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom