Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-03 / 232. szám

NEGYVEN ÉV

Szovjet Azerbajdzsán a forradalom szülötte

Azerbajdzsán ősi ország. Népét évszázadokon keresztül perzsa, arab, török, mongol elnyomás sújtotta. Nagy Október új korszakot nvitott az azerbajdzsán nép életében. 1920 április 28-ón Azerbajdzsán szovje* köztársaságáé vált, amely 1922-ben *- ivarit a Kaukázuson* túli Szövetségbe. 1938 december 5-én megalakult az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság.

A TÜZEK ORSZÁGA

A tüzek országa — a nép nyelvén ez ígv hangzik: Azerbajdzsán. A Baku környéki Szurhaniban már sokszáz év óta látható egy négvzetftlaké oszlopos toron,r. Több év«7á. /.adriai ezelőtt ez a torony v tüzlmSdék szent helye volt A keleti cszágoVhől sokszázezer zarándok érkezett ide

ho"v térdre boruljon a „csoda”, az örök láng előtt, amelv az oszlopok fölött Diroslott. A zarándokok nem tudták, hogy az örök lángot gá táplálja 'amelyet a szentély-szolgák ”’5 olajat tartalmazó földrétegből ti“" 'M-'k. Azóta a csotálatos lángok országát Azerba''-"ónnak nevezik.

VJ ÉLET

írta: AEDtJLLAIEV, az Azer’ -•’—•ín -„SzK Miül helyettese.

Azerbajdzsán már régóta hi -e- *—•'"ötének azdagságáról. népének kultúrájáról. Az ország néoe azonban csak hosszú <?• s: ,ó-ndok múltán vélt a mérhetetlen kincs igazi gazdájává.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom vihara megtisztította néoünket a „rárakódott” társadalmi és nemzeti elnyomástól; Mindannyian szohadságra és boldogságra találtunk a szovjet népek csaláf'óhart

Él itink a lehetőségekkel. Iparunk feúendült, mezőgazdaságunk virágzásnak indult életünk szebb lett. A köztársaságban nemcsak az ipari termelés növekedett, hanem új iparágak is születtek. A gépgyártás, a kohászat, a vegyipar — mind-mind ismeretien Volt a régi Azerbajdzsánban. Ipám-' feilődését bizonyítja a következő számadat: a szovjet hatalom »vei alatt 12-sz.er szárnyaltuk túl az 1913. évi színvonalat. Olajleldolgozó —-áraink több mint

ztcrtanácsáuak első elnök-90 különféle terméket állítanak elő.

Köz*' •'■óságunk életében rendkívül nr«* eseménynek számit a mingecsauri vízi erőmű 1955. évi üzembehelyez.ése.

Azerb"’dzsán p—lasága nngv szocialista gazdasággá vált. Kolhozparasztjainkat 105 géná” —ós segíti. A forradalom előtti Azerbajdzsánban — 1913-ban — 64 000 tonna gvanotot te—

Tavaly kolhozaink és .szovhozaink 352 OOt- gvanotot szállítottak az állami raktárakba.

S.lyemsub i te nyes/' ;-hen az országban a harmadik helyet foglaljuk el.

Szemmoliá'hntó p» országunkban lozailott kultúrforradalom is. Az eevkor 90 százalékban analfabéta lakosság ma már teljeser írni és olvasni tudó nénpé vált.

Mindez csupán néhány adat, amelyekre a 40 év távlatából büszkén emlékezhetünk viszsza.

Látogatás a Nahicsevany ASZSZK-ban

Az Azerbajdzsán P hzK-hoz esv autonóm 1 '** *£ köztársaság és egy autonóm«’ ♦»-''let tartozik. A

számok és tények meg az autonom

A közt">•«■■—/- ioari termelése tgva1-- elérte az 1940. évi színvenni 13-szoros’t.

Az autonom köztársaság terül.te gazdag mo'^ben, érc, márvány, dolomit és mangán IcIöheivoVUen.

Az 1955—56-os években több mt 35 mu'ió rubelt költöttek a városok és falvak építkezéseire.

Tavaly a ITzhicsevany ASzSz.K kolhozai 25 millió rubellel nasr -bb jövedelmet

kíséretében látogassuk most köztársaságot.

—tek el. mint 1955-ben.

Az elmúlt G év során a gépállomások száma csaknem megötszöröződött.

1920-ban ezen a területen mindössze három, ebenként 3 ágéval rendelkező kórház működött. Jelenleg összesen 550 ággyal ellátott 15 városi. 23 falusi kórhá-’ szolgálja a dolgozók egészségvédelmét. A különféle egészségügyi intézményekben 12G orvos és 720 egészségügvi nővér vagy felcser dolgozik.

fúrógépeket, motorokat, csörlöket, szivattyúkat. stl>. gyár(anak. Azerbajdzsán nemcsak saját olaji-arál, hanem Dagcsztán, Groznlj, Kubany. Turkrr btia olajmezőit is ellátja berendezéssel. Mozgó i'úróberendezéseket és gépeket szállítanak men a Kínaf Népköz* »»sa ságba, Romániába, Albániába. A Szovjetunióban gyártót olajipari berendezésnek körülbelül 46 száz^’éka a bakul üzemekben készül.

\ köztársaság iparának fejlődésében új oldalt nyitott meg az első vaskohászati üzem, a szurngaiti csöhengerlő üzem építése. Az üzemet az igen gazdag daskeszani vasérclelőhelyck látják el nyersanyaggal.

Azerbajdzsán térkénén más ipari központok is megjelentek, amelyeknek a szovjet hatalom előtti időkben nyomuk sem volt Ezen a nváron ünnepli alapi ásának tízéves évfordulóját Daskeszan, ez a magasán fekvő város, amelv a félszínen húzódó igen gazdae vasércrétegek feltárásával kaocsolalb-n keletkezett.

A «ebe« Kura-folvó mellett új varos nőtt ki: Mingecsaur A v-ó-ns háború utáni ötéves tervek éveiben, a köztársaság legnagyobb vízierőművének építésekor keletkezett. Az itteni erőmű látja el villamosenergiával Bakut. Kb-ovabádot, Daskcszant. továbbá a testvéri Or-'rta egész sor ipari központlát.

Azerbajdzsánban gyors ütemben fejlődik a textil-, a cinő- és több más iparág.

Mélyreható változások mentek végbe az azerbajdzsán falvakban is. A mezőeszdaságot gépesítették, s a földeken a tudomány legújabb vívmányainak alánján gazdálkodnak. A forradalom előtti Azerbajdzsánban ritkaságszámba ment a v-seke, ezzel szemben ma Azerbajdzsán 105 gépállomásán mintegy 12 000 traktor (15 lóerősökre átszámítva), körülbelül 2 C00 kombájn. mintegy 30 009 gyapot" szedögép dolgozik.

A nárt és a kormány legutóbbi mezőgazdasági intézkedései kedvezően hatottak a köztársaság mezőgazdaságára. Tavaly a szemcstakarmányok össztermése 1955-höz képest csaknem 3,5 millió púddal emelkedett. S’-'^Redik a legfontosabb mezőgazdasági növény — » --not vetésterülete, növekszik a terméshozam. 1956-ban a köztársaság kolhozai és szovhozai 352 000 tonna hófehér fonalat adtak az államnak. Azerbaidzsáni mezőgazdasági dolgozók mindent megtesznek azért, hogy nz egv lakosra jutó hús-, tejes vaj termelés terén az Egyesült Államokat minél előbb utolérjék.

Egyre nagyobb mérteket ölt a gvümölcskertészet, a szőlészet, a dohánytermelés. A köztársaság déli részén 1934- ben létesítették az -első teaültetvényeket, s ma már Azerbajdzsán a Szovjetunióban a második helyet foglalja el a tea és más szubtropikus növények termesztése terén.

Szakadatlanul növekszik a kolhozparasztok jövedelme. Az azerbajdzsán i kolhozok jövedelme 1940-ben 513 millió rubel volt, 1956-ban pedig elérte a 2,5 milliárdot.

Évről-évre növekszik a munkások és alkalmazottak reálbére is. Közművekkel látják el a városokat, szépülnek a íalvak, javulnak a lakásviszonyok. A hatodik ötéves tervben a dolgozók 1.5 millió négyzetméternyi új lakóteret kapnak.

A forradalom előtt a lakosság kilenctized része nem tudott írni-olvasni, az országnak nem volt evvétlen főiskolája, egvetlrn tudományos kutatóintézete sem. Jelenleg 79 technikumban és 14 főiskolán 64 ezer diák tanul.

A köztársaság büszkesége az 1945-ben megnyílt Tudományos Ak; ' Írnia, amely 80 tudományos kutatóintézettel és egyéb intézményekkel rendelkezik.

Az értelmiség minden alkotó erejét és tudását a népnek, szocialista hízásnak adja. A zeneszerzők, írók. képzőművészek számos általános elbmerést keltő művet alkottak. A köztársaságban öt nagy könyvkiadó működik.

Az azerbajdzsán nép magasfokú kultúrájáról tanúskodik az is, bosry a köztársaság 4 500 állami és szakszervezeti kulturális-fel világosító intézménnyel. klubbal, könyvtárral, művelődési otthonnal rendelkezik.

Az azerbajdzsán nép valamennyi sikerét a kommunista párt bölcs vezetésével érte el. A dolgozókban nagy szeretet és odaadás él a párt. annak Központi Bizottsága iránt. Éppen ezért fogadták olyan egyöntetű helyesléssel az SZKP júniusi plénumának határozatát, amelv elítélte Malenkovnak, Kaganovicsnak és Molotovnnk a párt fő irányvonala ellen fellépő pártellenes csoportját.

A szocialista Azerbajdzsán munkásai, parasztjai és értelmiségi dolgozói új munkasikerekkel készülnek a Nagy Október 40. évfordulójára. Az azerbajdzsán nán szorosan a lenini párt köré tömörülve halad a Szovjetunió valamennyi testvéri népével együtt a kommunizmus új győzelmei felé.

Hazaindultak Szíriából a szovjet hadihajók

Damaszkusz (TASZSZ). Tíznapos szíriai baráti látogatás után Latakiából kedden délelőtt hazaindultak a szovjet hadihajók.

A kikötő elhagyása előtt a Zsdanoc-cirkáló fedélzetén megjelent Korani, Latakia kormányzója és Szuhi, a latakiai katonai körzet és a szíriai haditengerészeti erők parancsnoka. Tiszteletükie felsorakozott a díszszázad,

majd a zenekur eljátszotta a Szíriái Köztársaság és a Szovjetunió állami himnuszát. A szíriai személyiségek meleg búcsút vettek a szovjet tengerészektől és szerencsés utat kívántak nekik.

A szovjet hadihajók pontosan 11 órakor futottak ki a nyílt tengerre. A parton öszszegyült lakosok szívélyesen búcsúztatták szovjet vendégeiket. (MTI.)

Az ENSZ-közgyülés jóváhagyta az egymás mellett élésre vonatkozó szovjet javaslat napirendre tűzését célzó ajánlást

N e w Y o r k (AFP). A közgyűlés a jtedd délutáni ülésen jóváhagyta az elnökségnek azt az ajánlását, hogy tűzzék a jelen ülésszak napirendjére az egymásmelleit élésre vonatkozó szovjet javaslatot.

A közgyűlés a második, az

atomkisérletck két-liárom évre történő felfüggesztésére tett szovjet javaslat tárgyában

— elnöksége óhajának megfelelően — úgy határozott hogy azt a leszerelés kérdéséhez kapcsolja. (MTI).

Amerikai és török csapatösszevonások a sziriai határon

Beirut (TASZSZ). A Telegraf című lap közlése szerint Törökországból érkezett személyek elmondották, hogy jelentős amerikai és török csapatokat láttak Alexand-Wasliington (AP). Mielőtt kedden megkezdődött Eisenhower elnök és a déli államok kormányzóinak értekezlete. egy kis csoport ..fa jvédő” tüntetőén a fehér ház előtt helyezkedett el. A rendőrség szétverte őket.

* '

Párizs (MTI). Párizsban nyakúiéval végezték ki Jacques Fesch-t, a francia-belga bank volt vezérigazgatójának fiát, aki három évvel ezelőtt a párizsi tőzsde közelében egy ”Anz.váltót le"úrt. maid az üldözésére indult járókelők közül egvet megsebesített. eav rendőrt pedig pisztolylövésekkel megölt. Az úri bandita tenaeri útra akart Indulni a rablott pénzen vásárolandó jachton. Ez év tavaszán Jaemies Fesch-t halálra ítélték. Kegyelmi kérvényét elutasították és kedden hajnalban a párizsi Santee bőr* tön udvarán quillotinc alá hajtotta fejét.

*

Bonn (MTI). A nyugatnémet I Ulügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ENSZ-tagságának még nem érkezett el az ideje — közli az AP.

A nyugatnémet szóvivő szerint Nyugat-Némelországnak az ENSZ-be való felvételéről szóló javaslat elkerülhetetlenül maga utón vonná, hogy a Szovjetunió az NDK felvételét követeiie. Bonn külnolitikájának sarkelalos pontja az — főzte hozzá a szóvivő —, hogv elkerüljön „minden olyan lépést, amely Kelet- Németországnak, mint különálló államnak nemzetközi elismeréséhez vezethetne.*’

*

Washington (MTI). Eisenhower elnök és négy déli állam kormányzója kedden a fehér házban tartott értekezleten vitatta meg az iskolai faji integráció problémáját a déli államokban, továbbá azt, hogy az integrációnak szövet* segi csapatok felhasználásával szereznek érvényt. Orvai Faubus, Arkansas kormányzója ftem jött el az értekezletre. telefonon beszélt a kormányzókkal Little Rock-ból. *

New York (AP). Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának tagjává választották Chilét, Costaricát, Szudánt, Hollandiát, Franciaországot és a koumintang küldöttét. (MTI.)

BAKU RÉGEN ÉS MOST

UAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4

Baku városának költségvetése 1913-bnn 3 600 000 rubelt tett ki. Ennek keretében a közoktatásra mindössze 800 ezer. az egészségvédelemre pedig 500 000 rubelt fordítottak.

Tavaly a városfejlesztésre 102 millió, a közoktatásra 138 millió, az e2A"7.cfSgvédelemre 213 millió rubelt költöttek, vam-ís 426-szor annyit, mint 1013-ban.

Br.Uu lakóterülete az clclinú’t 30 év alatt 2.5-szcrcsére növekedett. A a-f"dik ötéves terv jlránvzatai szcrinl 1960-ig 230 (PO bakui munkát jut új lak'. hoz.

1920-ban Eakuban egyetlen ásgfaltO’cU utca sem volt. Néhány utcáiénak hossza 17r kilóméiért tgtt ’ i. Jelenleg o város korszerű útvonalai 34? kilométer hosszú egyenest al- 1 kotnának.

A réei p« In Amp az egvetler í közieked isi eszköz a lóvá"volt, do ez U csak a város kö?pon' Jóban járt. Jelenlen >i vái—r> mcs. tro’lbtisz és airlőbtrSz fiiszjsen 1 500 kilóméternyi útvonalon közlekua h-Wlik ötéves terv ben meg 30 kilóm- 'ernvi villamos és 24 kiiómóternyi trohbuAZ wooplat émiV" ki.

A kórház ritkaság számba ment a forradalom előtt1 Bakuban. 1913-ban mtndöszsze 3 kórház működött s városban. míg jelenleg 48 korszerűen felszerelt egész mgügyi intézményt találhatunk.

1920-ban a városban egyet-j len főiskola volt. amelyben 3 615 diák tanult. Ma a köztár- < seság fővárosában 65 tudományos kutatóintézet, 12 fő- * iskola (30 906 hallva tóval), 30 jj technikum és szakközépiskolai (17 000 tanul all működik. 3 1920-ban Bakuban mindosz-2 sze 12 hétoRztálvos iskolában, a s 11 középiskolában 14 000-enS tanultak. Ezekben 890 peda-3 gógus tanított. Jelenleg 197 3 'skcláHn (köztük 117 közép-3 Iskolában) 6 7P9 pedagógusi vezet'5'» alatt több mint 133j szer diák tanul.

Azerbaidzsán ipara hallatlan ütemben fejlődik. A köztársaság össztermv’-se a for"adalom előtti időkhöz viszonyítva 12-szfu-eRpre. a gépgyártás és fémmegmunká'Hs •nlumene 100-szoros/’--a. a vilnconergia termelés csak'"m 50 szeresére en-"1’-edett.

Azerbajdzsán már a leg- 4gibb időkben is a tűz országának nevezték, mert már volt iáról. A

köztársaság népgazdaságában 3 •íz olajipar vált a vezető, a lói féi-melési á»»á. Az azerbajd-3 zsáni ólai lelőhelyeket a leg-3 r.i-driT.-b’o íárógópckktj,« ‘urbj-fúrókkal ló el, amelyek 18— m nap alatt 2—3 ezer méter mélvre hatolnak „ i talo'ba. Négv évtizeddel ez- » "dőt* tele ilyen m'1 - kútakatj ! 'gisz éven át fúrtak. 2

Rohamos fejlődésnek indult j í az cliüpari gépgyártás. A 3 í köztársaság üzemeiben íurbo-3

,r3

A ■*

A. lOLSZTOJ:

QOIQOTÄ^

(6)

Roscsin és Csesznokov komisszár rátámadtak Iván Iljicsre és mindennek elmondták, hogy taknyos gyerek, mamlasz intellektuell, aki még arra sem jó. hogy egy vén gebe hátulját kipucolja. A szóváltás a mezőn folyt le, egy esőtől megieketedett szénakazal tövében. Nem messze állt a lovasszázad és a parancsnokok szintén lovon. Enynyi maradt meg Tyelegln dandáréból.

Mamontov hadteste széles fronton behatolt a dandár mögöttes területére, megrongálta az útakat, elvágta a hírszolgáltatást, elpusztította Gnjvoronlban az élelpm- és lőszerraktárakat. Talán huszonnégy óra leforgása alatt a dandár had tápterületén óriási zűrzavar keletkezeit, az emberek minden kapcsolat és vezetés hiián fejetlenül kóboroltak, csoportosan és egyenként búikáltak.

A két gyalogezred azon vette magát észre, hogy csapdába került: Mamontovék hátba támadták, a doni kozákság meg szembe. A vöröskatonák ott hagyták állásaikat és menekültek, ki merré látott.

A katasztrófa méretei lassan bontakoztak ki. Tyelegin lovascsapatávaí és parancsnoki századával dandárja keresésére indult. Azt remélte, hogy mivel Mamontóv már messze van s a pánik elmúlt, talán mégis sikerül összeszednie dandárjának maradványait. De hamarosan kideriilt, hogy a hepehupás szántóföldeken, az ingoványos legelőkön, szakadékokban, vízmosásokban nincs egy lélek sem az ólomszürke ég alatt... Sokan valamelyik frontcsapathoz csatlakoztak, mások elszéledtek a tanyákon, ahová bekéredzkedtek melegedni, a többi pedig, mintha csak arra várt volna, hogy kereket oldhasson és hazaszökhessen asszonya melle a kemencepadkára.

A 39. ezred két .vöröskatonája teljesen k’ erűivé, el.H-őtlenedve gubbasztott egy boglya tövében és bizony szomorú történetet meséltek el, amikor Tyelegin, Roscsin ás Csesznokov komisszár odalovagolt hozzájuk.

— Hiába; úgysem tudnak itt összeszedni senkit — mondotta az egyik. — Az ezred volt. nincs.

A másik hátával a boglyának dőlve, a fogát vicsorította:

— Elárullak minket, ez az egész... Mit? Talán mi nem értjük, mi van a hadparancsokban? Nagyon jól értjük, eladtak bennünket... Az anyja keservlt az ilyen hadvezetésnek! Papirtalpat rakni a csizmába, azt igen, értik! — És csizmából kikandikáló, cstioasz lábu'imt mozgatta. — Többet nem háborúzunk... Kész... vége!

Ennél a szénakazalnál mondták fel a szolgalatot Tyelegin idegei. Felrómlett emlékezetében ez a rémületes hűtő két egymástól távol álló, óriási fényszórójával. De hát lehet itt mentegetőzni’ Az ő renyhe hiszékenységével cl* mafláskodott, elrontott, tönkretett mindent...

— Elég már, ne ordítsatok rám — mondta és az önundor grimaszával csúsztatta vissza a revolverét. — Gyenge voltam, jó, gváva voltam, elismerem... Egész életemben minden sikerült, a^-t is vártam mindig, hogy egyszer csak beüt a baj... Jól van. a haditörvényszék majd ítélkezik....

— De az ördög vigyen el, nem terólad van most szó! — kiáltott rá rán«ó arccal Roscsin. — Hová vlszci a lovasságot? Keletre nvugatrn? Mi a terved? Mi a legközelebbi feladatunk? Gondolkozz!

— Add azt a térképet...

Tyelegln mőrge«en kapta ki a térképet Roscsin kezéből s mialatt nézte, halkan még mindig a legútszélibb szavakkal becsmérelte önmagát. Ugráltak szemei előtt a városok, falvak, tanvák nevei, tféirre na»v nehe-^n viszszaszere’le önurr’mát. Rövid vita úté. elhatározták, hogv kelet felé tartanak s a Nyolcadik Hadsereg csapataival keresn- kapcsolatot.

A nap egész hátralévő részét nyeregben töltötték, legalábbis ahol csak lehetett. Késó éjjel, amikor már a lovak lüle se látszott, felderítőket küldtek a közeli Rozsdesztvenszkoje községbe, amelv a sötétségben elveszett szem elől. Megálltak és soká várakoztak. Vagvim Petrovics lovával Tyelegin lova mellé állt, térdeik egymást súrolták.

— Nos. talán mégis megmagyarázod — szólt. — Lehet veled beszélni?

— Lehet.

— Miért rendezted ezt a komédiát?

— Milyen komédiáról beszélsz, Vagyim?

relta és a határ között Lata* kia szíriai város irányában. A lap rámutat arra, hogy s* szemtanúk jelentése szerint » török és amerikai csapatok tüzérséggel is rendelkeznek. (MTI!