Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-27 / 227. szám

A Nap kél: 6.36 h-kor, nyugszik 18.32 h-kor, Köszöntjük az Albertolkat. _ Ordasok címmel a kö­zeljövőben jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó Francia Kiss Mihályról szóló riport­regényét, melynek szerzője Antal Gábor, — Győri Gyula, a Jázsapáti Gimnázium igazgatóhelyette­se, országgyűlési képviselő vasárnap délelőtt 9 órakor Jaszalsószentgyörgyön tart képviselői beszámolót. — A Szolnoki Papírgyár KISZ szervezete szombaton, 28-án este 7- órai kezdettel szüreti bált rendez. — Egy öltöny ruháért és egy pár cipőért csempészte Jugoszláviába Varga István szegedi lakost Gulyás Ferenc domaszéki lakos. Az ember­­csempész ellen eljárás indult. — Ej postahivatalt avattak Mezőtúron az állomás kör­nyékén. Ez a város negyedik postahivatala. — Hétezer látogatója volt ebben az esztendőben a hol­lóstetői túristaháznak. Sok külföldi vendég is ellátogat a Bükk lestől vidékére. Kí­nai, lengyel, szovjet, német, csehszlovák, bolgár és ro­mán vendégek töltötték el kellemesen baráti társaság­ban napjaikat. — Szandai Sándor jász­apáti lakos, a vas- és faipari ktsz raktárosa 50 ezer fbrin­­tot nyert a VI. békekölcsön sorsolásán. Pénzét takarékba helyezte. A boldog nyertes családi házat akar venni. f— A magyar-mongol kul­turális egyezmény kereté­ben elutazott Fehéri Tamás, a Filmhíradó munkatársa a Mongol Népköztársaságba egyhónapos tanulmányútra. Útja során riport Rímeket készít.­— Ma reggel 9 órakor tartják első tanácskozásukat a jászapáti járás propagan­distái; A tanácskozáson a közelgő 'pártoktatási évvel kapcsolatos problémákat tár­gyalják meg! Nyolc aránylómból, Frommer pisztolyt „elfelejtett“ bejelenteni A fővárosi bíróság kedden tárgyalta dr. Noel György bu­dapesti lakos bűnügyét, aki ellen az ügyészség devizabün­­tett, fegyver- és lőszerrejtege­­tés miatt emelt vádat. A vád­lott lakásán ez év márciusá­ban házkutatáskor lefoglal­tak egy 7.65-ös mintájú. — Frommer pisztolyt, hozzáva­ló tárral és töltényekkel, — amit 1942 óta rejtegetett. Ki­hallgatásakor azzal védeke­zett, hoev 15 éve a pisztolyt, nem is látta, „elfelejtkezett”, hogy az a szekrényben van. Dr. Noel Györev lakásán egyidejűleg nvolc aranytöm­böt is találtak, amelyeknek összsúlya meghaladja a 450 grammot. Az arany anyósá­nak tulajdona volt, akkor került hozzá, amikor egy la­kásba költöztek. Találtak még a házkutatásnál egy da­rab egydolláros, egy kétdol­­láros és egy olasz bankje­gyet is. A vádlott mindezeket nem, ajánlotta fel megvételre a Magyar Nemzeti Tanknak. A bíróság dr. Noel Györ­gyöt két évi ' örtönre, három évi jogvesztésre és 2000 fo­rint vagyonelkobzásra ítélte Az ítélet nem jogerős. (MTI). Lengyel miís?erfciállítási rendeznek Budapesten A varsói Külkereskedelmi Vállalat a magyar kereske­delmi kamara közreműködé­sével lengyel műszerkiáUí­­tást rendez Budapesten. Fő­leg orvosi műszereket, labo­ratóriumi felszereléseket mu­tatnak be. A kiállítás október 6-tól 15-ig tekinthető meg a Váci utcai mintaterem emeleti vé­szében. (MTI) « hétköznapok A as Alcsissigeti Állami Gazdaság pártszervezetében A PÁRTIRODA ajtaja fé­lig nyitva állt, ahogy köze­lebb értem, tisztán kivehet­tem a beszédet. — Most mit tegyünk? Ilyen fiatalon a munkakönyvébe azt írták be: „önkényesen ki­lépett.” A válaszra már nem kerülhetett sor, mert benyi­tottam. Fiatal, alig 18 éves fiú ült a széken. Kék szemében ko­­>mor dacosság tükröződött. — Vele szemben Rácz Lajos elv­társ, — az előbbi hang tulaj­donosa — elgondolkozva né' zett a fiúra, akinek 54 évével apja lehetne. Talán olvasni akart gondolataiban, mivel a fiú egy szót sem szólt a „most mit tegyünk”?-re. Rövid ta­nácskozás után Balázs Lajos párttitkárral ■ ügy döntöttek, hogy szólnak a fiatal érdeké­ben.- Próbaidőre vegyék fel. Ö köszönte a pártfogást és sie­­tps léptekkel elhagyta a — pártirodát. — Ezek a fiatalok egy kis­sé könnyelműek, de segíteni kell rajtuk — mondta Rácz elvtárs. Most hová menjen egy ilyen munkakönyvvel? — Mi ismerjük a rokonait, ren­des, becsületes emberek. Meg talán —, ahogy a fiú elmon­dotta — neki van igaza. Elő­ző munkahelyén, a Kétpói Ál­lami gazdaságban egyedül nem bírta elvégezni munká­ját, segítséget kért, s erre ki­adták a munkakönyvét. Még­sem kellett volna ezt csinál­ni, de majd kiderítjük az igazságot. Meglátjuk, hogy dolgozik nálunk, s majd elvá­lik, állandó munkásnak alkal­mazzuk-e? S EZZEL lezártnak tekin­tették a fiú ügyét, de csak eb­ben az órában. Biztos vagyok benne, nem feledkeznek meg ró­la, mint ahogyan a sok nagy problémájuk mellett az ilyen apróbbnak vélt ügyekkel is sokat törőd­nek. Jól ismerik a dolgozok ügyes-bajos dolgait és ahol szükség van rá, ott a párt­­szervezet vezetősége, orvo­solja a bajokat. Egyedül végeznek vajon mindent? Nem. Ahol a szak­­szervezetnek kell cseleked­ni, ott az intézkedik. Amikor a gazdaság vezetés az illeté­kes, akkor a pártszervezet to­vábbítja a dolgozók észrevé­teleit és arra sarkalja a szak­vezetőket, sürgősen avatkoz­zanak be. — Ma reggel is már félórás röpgyülést tartottunk — mondja a párttitkár elvlárs. Hajnal három órakor már kinnjártam az istállókban. Az állatgondozók azon osztoz­tak egymással, hogy kevés a takarmány, azért nincs elég tej. Nem szóltam, csak ami­kor végeztek, kértem a mun­kacsapat vezetőket, jöjjenek össze egy rövid kis időre és Mondják el véleményüket a szakvezetőnek, és tanácskoz­zuk meg egjijitt, mi a teen­dő. Hát kiderült, hogy a ta­karmány elég. Megvan az a lápértéke, ami a tej termelé­séhez a jószágnak szükséges. Nem mindegy, az ugyanis, hogy mennyi takarmányt ete­tünk fel a tehenekkel, meny­nyibe kerül nekünk egy liter tej előállítási költsége. Négy forint 14 fillérről most le-, szorítottuk két forint kilenc­ven fillérre a tej literének előállítási árát. A rövid vita után az emberek megnyugod­tak és vége lett a takarmány körüli parázs veszekedésnek. Azonban nem lehet ott min­den munkahelyen a párttit­kár személyesen, honnan tud­ják hát, hogy milyen problé­máik vannak a dolgozóknak? — erre a kérdésre kell fele­letet kapnom, határoztam el magamban. Ez is sorrakerült. A pártszervezetnek értékes támaszai, segítői vannak, a pártcsoporlbizalmiak, a kü­lönböző munkaterületeken dolgozu kommunisták sze­mélyében. A taggyűlések között párt­­csoportokban jönnek össze a kommunisták és megbeszélik a tennivalóikat. Igaz, még nem mind a hat pártcsoport­ban folyik élénk politikai munka, de kezdeti eredmé-; nyékről már számolhatnak.: A pártcsoportok összejövete­lein egy-egy tagja a pártve­zetőségnek igencsak résztvesz és így állandó kapcsolat van a vezetőség és a tagság kö­zött. A vezetőség tud arról, mi foglalkoztatja a dolgozó­kat, hol, milyen tennivalója van a kommunistáknak. — Visszatérő feladata a párt­­szervezetnek a munkafegye­­gyelem, mert ezen a téren bő­ven van javítanivaló. Ledol­gozni a munkaidőt és nem akárhogyan. Elérni, hogy a kifizetett munkabérért az előírt telje­sítményt is nyújtsák a mun­kások. Ez nem valami nép­szerű, de ők nem félnek et­től sem, mert akik még ma nem értik, hogy miért nem lehet az állam pénztárából kilopni a pénzt, amiért nem dolgozunk meg. azok majd később rájönnek err^. Sokat javítanak az ellen­őrzésen, azt szeretnék elérni, hogy a gazdaság szakvezetői minden területen megkövetel­jék a pontos munkát. El is be­szélgetnek egy-egy dolgozó­val. mi az oka. hogy igazo­latlanul hiányzott, miért nem tudja ellátni munkáját, fi­gyelmeztetik, hogy jobb mun­kát várnak tőle. Azután tud­nak ők példamutató dolgozó­kat is odaállítani a hanya­gok elé, akiknek szívügye a gazdaság érdeke, a munka. Gál Sándor, a szállító brigád vezetője. Hulimai József trak­toros, ifj. Kovács János trak­torosgépész és a többiek, akik­nek nevét még sorolhatnám, olyan munkások, hogy nem ismerik a lehetetlent, ha mun­káról van szó. A pártszervezet erőfeszíté­sének, a példamutató dol­gozók nagy részének is sok köze van ahhoz, hogy a múlt évi, négymillió forin­ton felüli veszteség helyett, most a félévi mérlegkészí­tésnél már kétezer forintos nyereségük jelentkezett. A pártszervezet sokat fog­lalkozik a gazdaság termelé­si feladataival, és ez meg is látszik eredményeiken. Erre példa az is, hogy még kinn voltam arról folyt a vita a pártirodán, miként lehe'oe megoldani a gazdaság erejé­ből a cukorrépa szállítása mellett a trágyakihordást is. mert már az is sürgetős. Szó esett a kétműszakos szántás­ról is. A PÄRTTITKÄR elvtársa pártirodára betérő Gál Sán­dort, a szállítási brigád veze­tőjét azzal fenyegette, ki­megy már répát hányni, mert nem érti, hogy tavaly négy­szer fordultak a vontatók a cukorgyárba, most pedig csak háromszor. Hol lehet a hiba? Ebből azután egy kis szóvál­tás kerekedett. Nem jól sze­dik a répát, sok idő telik a rakodással. A szakember mi­ért nem ellenőrzi a répasze­dőket, hogy rendes munkát végezzenek — így Gál elv­társ. Azért én csak kimegyek hozzátok — úgy Balázs elv­társ. A fenyegetés tréfásan hangzott, de ahogy ismerik őt meg is teszi. A nyáron a csép­lőgépnél beállt etetőnek, — mert csak döcögött a cséplés. S bebizonyította, hogy na­ponta kétszer annyit is ki le­het csépelni, mint amennyit előzőleg elértek. Úgy gondolom, az ilyen módszer ha eredményt is hoz. ezért lehetne másképpen is csinálni. A pártszervezet a gazdaság szakvezetésének hívná fel a figyelmét a munkaszerve­zésre, az irányításra, az ellenőrzésre, hogy ilyesmi­re ne kerüljön sor. A pártszervezet igyekszik is erre. Nemrégiben a párt ag­rártéziseit a kommunisták taggyűlésen vitatták meg, amelyre meghívták a párton kívüli szakembereket, dolgo­zókat. hogy közösen döntsék el. hogyan kellene jobban csi­nálni. A szakemberek el is mondták, segítőnek érezték a pártszervezet bírálatát és igyekeznek javítani is mun­kájukon. A végén már csak a termelés kérdéseiről beszél­tünk — összegezte Balázs elvtárs véleményét a rend­kívüli taggyűlésről. — de hasznos volt, javulást remé­lünk sok területen. Most már olyan hangokat hallunk a gazdaságban, „de megválto­zott a főagronómusunk, rá sem lehet ismerni.” Persze, egyeseknek nem tetszik, hogy körmére néz a lazsálóknak és nem tűri el a hanyag mun­kát. Másoknak viszont — és azt hiszem ez a munkasze­rető többség — az a vélemé­nye .végre már erélyesebben rendet csinálnak. A PÁRTSZERVEZET nap­­mint nap tudja, mit kell tenni és keresztül is viszi, amit akar, a gazdaság és munkásai érdekében. — Ez emeli is a párt tekintélyét a dolgozók előtt. A pártta­gok és a pártonkívüliek is, tettei után ítélik meg a párt­vezetőséget, s úgy tapasztal­tam, a pártvezetés iránt bi­zalommal vannak. Hisz a pártszervezet annyi minden­nel törődik. Hamar híre fu­tott annak is, hogy a párt­­szervezet közbenjárására a gazdaság mellékmajorjában két év után végre ég a vil­lany. Tizenhárom lakásban petróleumlámpa helyett vil­lanyfénynél tölthetik el a hosszú téli estéiket a csalá­dok. Már úgy beszélteik a pa­naszosok. hogy a villanyveze­tékek már csak megvannak, de bekötve — ha az úristen­­h z masához megyünk, már akkor szm lesz. mert két év alatt éppen eleget jártunk utána. Hát most néhány napja mégis ki­­gyult a fény a kis lakások­ban, igaz a városi pártbi­zottság is segített, de a fö­­érdem mégis csak az áram bekötését folyton sarkaló helyi pártszervezeté. Ha azt írtam a cikk ele­jén, hogy nem feledkeznek meg a fiatal fiúról és nagy­­gond jaik mellett törődnek majd vele — úgy érzem, iga­zét írtam. Hiszen olyan párt­­szervezetben jártam, ahol arról győződhettem meg,.hogy, dologban telnek el a párt­­munka hétköznapjai. Minden nap tudják az Alcsiszigeti Állami Gazdaság kommunis­tái, mit kell tenniök azért, hogy a párt politikája az életben megvalósuljon. Lazányi Angela Izgalmas bolgár film Az áruló jel című bolgár film egy- fiatal fiú izgalmas ka­landját meséli el a nézőknek. Játssza a fegyverneki iilm­­színház szept. 30—akt. 2-ig. a' törökszentmiklósi „Dózsa'' szept. 26—29-ig. Asztalos, „TŐlesjény“ kereskedő s tolvaj akiknek ablak elkészítésére tett ígéretet. Tőlük is kapott előre 850 forintot. Ezeket az összegeket is ott költötte el, ahol előzőleg a többit. Több­ször lehetett látni az árok­parton, italboltokban, ittasan s hamarosan közhírré vált ré­szegeskedése. A pénz elfo­gyott, a megrendelők elma­radtak, egvre jobban köve­telni kezdték a bútorok el­készítését. Téglás eddigi pénzforrásai kimerültek, s áttért a Jóná­sokra. Ez év június 14-én Ör-. ményesen a szövetkezet istál­lójából alkalmas pillanatban ellopott egy esőköpenyt. In­nen Fegyvernekre ment, áru­­sítgatni kezdte a lopott hol­mit. Házról házra járt. D. Kovács József lakásán is árulta. D. Kovács éppen ak­kor érkezett haza 'munkahe­lyéről. Köpenyét az aitóra akasztotta. Téglás egy óvat­lan pillanatban azt is ellopta, s elillant. Még ezen a> napon eladta a köpenyeket 80 fo­rintért. Június 18-án Kun­­csorbán virradt fel. Pénze volt. Gondolt egyet, fellopn­­kodott Szabó Sándor lakásá­nak padlására és onnan egy oldal szalonnát leemelt. Az­­‘án Törökszentmiklósra in­dult. ahol a szalonnát eladta 250 forintért. A tárgyaláson bizonyítást nyert Téglás Árpád bűnös­sége. Az ügyész vádbeszédé­ben a szigorú börtönbüntetés kiszabását kérte. A bíróság •■övirl tanácskozás után három ás félévi börtönre ítélte a tol­vajt. — kovács — POSTÁS úTó- és műszaki íelesziési kiállítás A Debreceni Postaigazgató­ság felügyelete alá tartozó postaszervek dolgozóinak az újítási mozgalomban elért eredményeit mutatja be a Szolnokon szeptember 28-tól október 5-ig tartó kiállítás. A kiállítást szeptember 28-án délután 4 órakor ünnepélye­sen nyitják meg. A szolnoki postás dolgozók szép eredményeket értek el az újító mozgalomban. Töb­bek között Csendes Károly hivatalvezető helyettes. Csá­szár József műszaki ellenőr. Lakatos Benjámin posta mű­szaki segédellenőr. Ök mint többszörös újítók vesznek részt a kiállításon. Bemutatásra kerül még automata távbeszélő berende­zés. vezetékes rádió-góc, elek­tromos mérőműszerek, s meg­lepetésnek szánják a televízió kísérleti adásának közvetíté­sét is. A kiállítás célja a mér el­mondottakon kívül, hogy megismertessék dolgozóink­kal a posta távközlési dolgo­séinak munkáját. E célból rendelkezésre állnak . megfe­­.elő szakelőadók. Megmagya­rázzák a berendezések műkö­dését. Az iskolák, ipari tech­­tikumok tanulói sokat tanul- Tatnak a kiállításon, s ezért ontos, hogy minél többen íézzck meg azt; ♦ mert ! Két tüzérgyerek 1 mesélte el nékem az • alábbi históriát. An­­j nak ellenére, ami ; megesett velük, nem ; rossz fiúk ök alapjá- 1 ban^ tehát nem plety­­; kálóm el a nevüket. ; A történet egyik hőse szerint minden­­; nek a meleg volt az ; oka. A másik a hőség ; mellett még a kanti- I nőst is hibáztatta, 'mert nem gondosko­­' dik arról, hogy az ár­páié kellően hideg ; volta kiváltsa a korsó ; oldalán azt a bizo­­; nyos harmatot, mein ; oly kívánatossá teszi I a seritalt a vénasszo­­' nyok nyarában;:i ;■ Nem tolakszom fel ; közöttük bírónak a vita eldöntésére, in­kább folytatom olt, KOMÁM, MEG A PADLÓ hogy a két cimbora délután kiballagott a városba „hütözni”. No, nem a Tisza, ha­nem a sörkert felé vették útjukat, aholis addig iddogáltak, míg a zsebb-béli fu­totta. Annak fogytá­val pedig csendesen nótázva imbolyogtak végig a korzón. Ki­vel, mivel találkozik ilyenkor a pecches katona? Aki viselt valaha „angyalbőrt”, tudta, hogy csakis a járőrrel találkozha­­tik. A tiszteletadás »■’.dig így „sör-közi” állapotban nem a szabályzatnak meg­felelően szokott tör­ténni, hanem vala­hogy így: — Szevasz, komáin! A járőr — mint sejthető — betessé­kelte a két daliát a komendánsi hivatal­ba, ahol az ügyeletes tiszt által szemrevé­­teleztetvén, ittasnak találtattak. A nyurga csak csuklott csende­sen, de a köpcös vál­tig fogadkozott, hogy mind ő, mind a ba­rátja színjózan. — Olyan ti-tiszla a lelkiösméretünk — rebcqle — mint emitt ez a ragyogó pádi­­mentom. Tisztesség ne essék a katonai pádlmen­­tomról szólván, de an­nak makulátlanságá­hoz fért némi kétely. Az ügyeletes tiszt te­kintete a padlóról a vitézre révedt: — No, ha csak olyan' tiszta, akkor mind kettőre ráfér egy kis< tisztogatás! Súroljákj csak fel ízibe! ; A két harcos neki-' gyürközött és — ke-] serves képpel bár —< végrehajtották a pa-J rancsot. A hajlado-', zás. vizhordás ki is! józanitotta őket. ! Ennek köszönhet-] lék. hogy léleksza-\ kadva beérlek á lak-{ tanyába késés nélküli Ilyenformán parancs-< nokuk sem szerzett* tudomást a történtek-* ről; pedig ellenkezői esetben alighanem] megtoldotta volna a j lelkiösmeret- és pad- \ .ótisztogatási művele-i tét egy kis — fejmo-i sással. Jlorváró Zoltán Szeptember 23-én kora reg­gel megtelt a Törökszentmik­lósi Járásbíróság tárgyalótér­­íné. Megérkeztek a tanúk Téglás Árpád kengyeli lakos bűnperében. Téglást társadal­mi tulajdon sérelmére elkö­vetett lopás, s több rendbeli csalás bűntettével vádolta az ügyész. A vádlott tudtá, hogy hiábavaló a tagadás. Volt már dolga a bírósággal. Múlt év júniusában szaba­dult a börtönből. Nem helyez­kedett el. csavargott. folytatta előző életmódját. Októberben kihasználta a zűrzavaros idő­ket, ellopott a kengyeli Sal­­lai Tsz-től 1885 forint értékű asztalcsfelszerelést, a lakásá­ra vitte. Elkezdte híresztelni, hogy asztalos foglalkozású, kisiparos tevékenységet foly­tat. Megrendeléseket vállalt. Október végén megismer­kedett G. János kuncsorbai lakossal. Behízelegte magát. Ártatlan fiatalembernek mu­tatkozott, udvarolni kezdett G. lányának. Feleségül kérte. Ajánlkozott arra. hogy a menyasszony bútorát elkészí­ti. Hittek a „vőlegénynek”. Rögtön átadtak neki előleg­ként és anyagbeszerzés címén 2500 forintot. Ezt még meg­­toldották később 800-zal. Tég­lás gavalléran viselkedett. Ál­landóan mulatott, mindenkit megvendégelt a kicsalt pénz­ből. A bútor persze nem ké­szült el. Hónapról hónapra halogatni kezdte a határidőt. Végül bevallotta: a pénzt el­­kocsmózta. Újabb pénzforrások után kellett néznie. Ekkor kapóra jött a tiszatenyői orvosi la­kás építése. Felvállalta az asztalos munkák elkészítését. Megígérte, hogy 1957 máju­sáig készen lesz. Előlegként felvett 1700 forintot. A mun­ka nem készült el, a pénz el­úszott. így éldegélt Téglás már­ciusig. A megrendelési szín­lelés egész jól bevált. Később Bekker Istvántól vett fel 2100 forintot azzal, hogy annak is bútort fog készíteni. Ugyan­így csapta be Árvái Jánost. Panyik Lajost, Nagy Imrét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom