Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-19 / 220. szám

'tvv-ala. Fjodora kolhozparasztasszony kish'i­­nyit, Ariskát, mindenki csak anyámasszony katonájának nevezte. Annyira gyáva volt. ez a kislány, hogy csak az anyja mellett érezte magát biztonságban. Fjodora asz­­szony alig tudott dolgozni tőle, mert *nin­­dig a sarkában botorkált: nem tágított 'vol­na anyja mellől egy lépést sem. — Hallod-e, Ariska — mondta neki gyakran az anyja —, vedd a vödröt és hozz a tóból vizet- Mosni kell. Ariska félrehúzta a száját: * — Jaj!... Békák vannak a tóban.;; — Hadd legyenek békák! Ne törődj velük! —-De ugrálnak és én nagyon félek tő-1 lük. , Fjodora végül mindig maga hozott vi­zet és kimosta a fehérnemű* ■— Kislányom, vidd a padlásra a ruhát és teregesd szét, hadd száradjon. / ■—Jaj! A padláson pókok vannak;;; ' — Hadd legyenek pókok! — De rám másznak és félek tőlük. 1 Fjodora csak legyintett és maga ment fel a padlásra. — Ariska, te addig hozz egy korsó te­jet a kamrából. •— Jaj!... Egerek vannak a kamrában. *— Ugyan, csak nem gondolod, hogy megesznek téged azok az egerek! — De futkosnak a lábam előtt! Félek tőlük* Mit lehet csinálni egy ilyen anyámasz­­szony katonájával? Egyik nyáron a kolhozparasztok szénát •'-'űjtöttek a nagyerdőnél. Ariska egy lépés­nyire sem ment el anyjától, szoknyájába kapaszkodott, nem ha—'+a dolgozni. Fjodora kieszelt valamit: •— Jó lenne kislányom, ha málnát szed­nél az erdőben. Csuda sok ott a málna. .Vidd magaddal a kosarat is. Ariska nagyon nyalánk volt. Ügy von­zotta a finom gyümölcs, hogy még a félel­­. mérői is megfeledkezett. •v « 1—Mamácska, hol találok én itt málnát? ' — Ott, a tisztáson, gyere, megmuta­tom. Amint Ariska a bokrokon meglátta a piros bogyókat, már nyúlt is utánuk. — Aztán hallod-e, ne menj be mélyen az erdőbe — figvelmeztette Fjodora. —­­Ha valamitől megijedsz, csak kiálts nekem, én itt leszek a közelben. Fjodora azon a napon nyugodtan dol­gozhatott. Néha odapillantott a tisztásra; látta a bokrok között elővillanni Ariska ru­háját. Ügy elmerült a kislány a málna­szedésben, hogy egyszer sem jutott eszébe, hogy hívja az anvját. Eljött az ebéd ideje. Fjodora elindult----— 1 A f nifrtyO­Vándor ints tért be a falusi vendégfogadóba. Földre tette batyuját s a benne lévő por­tékákat Kevés portékája volt, mind­össze néhány garast ért. De a kapzsi fagadósné törte a fejét: — jó volna megkapa­rintani a batyut. Amíg a vacsorát főzte a leonyhában, ez a gondolat nem ment ki a fejéből. Vé­gül is igy szólt férjéhez: — Betért hozzánk egy ván­dorárus. Jó volna megkapa­rintani batyuját s a benne lévő portékákat. — Ennél mi sem egysze­rűbb — válaszolt a férj. — Tegyél ételébe mijoga-füvet Aki a mijoga-fűböl eszik mindig megfeledkezik vala­miről. És mi egyébről feled­kezhetne meg egy vándor­árus, ha nem áruiról. A fagadósné megfogadta a tanácsot: szedett egy marék mijoga-füvet és beletette vendége ételébe. — Az áruf megvacsorázott és a szobájá­ba ment lefeküdni. Másnap az árus kora reg­gel elment a fogadóból, a fo­gadósáé pedig, mihelyst fel ébredt, szaladt az árus szó bájába, hogy átkutassa a ba­tyut. A szobában azonban semmilyen batyut nem ta­lált; >— Ö, te félkótya =■ szidta az asszony az urát. — Mit fecsegtél nekem a mijoga-fü­­rőll Az árus nem hagyta itt a batyuját! — Ha nem a batyuját, ak­kor valami mást felejtett el, — felelte meggyőződéssel a férj. — Semmit sem felejtettel! — mordult rá a fogadósné. — tehetetlen! — bosszan­kodott a férj. — Gondollcozz csak erősem A fogadósné törte a fejét, hogy mit felejthetett el az árus. Egyszer csak a homlo­kára csapott és felkiáltott. — Elfelejtette! Elfelejtette! — Na, látod -— válaszolt örvendezve a férfi. *— Nem mondtam? m És mit felej­tett el? — Elfelejtett kifizetni, te vén bolond — válaszolta szó- ] morván az asszony. Beküldte: György Szerén ; Aki másnak vermet ás, : [maga esik bele4 Amilyen a gólya, [olyan a fia. Addig jár a korsó a kútra, [míg el nem törik. Les mint az ökör [az új-kapura; Találós kérdések Bistey András; Minden rossz és rest tanuló Az én méltó pajtásom, Életemben sokat tűrök. Jegyet viselek a hátamon. [Mi az? * Nincsen lábam, mégis gyorsan szaladok, Nagyra növök, ha egy helyben maradok Mély torkommal mindenfélét elnyelek, Ha bősz vagyok, rettegnek az emberek. [Mi az' Szikszay Ilona; Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, Amikor azt hiszed, hogy bebújtál, Akitor már ki is bújtál.­IMi az! ifj. Eke István: Kint is van, bent is van, Mégis csak a házban van'; Piníér Erzsébet: Ha hozzá tesznek kisebb [lesz Ha elvesznek belőle [nagyobb. [Mi az? Kincses Margit: Mindig tömik, mégsem [hízik. [Mi az? (Akik a helyes megfejtést ked­­iig beküldik; — azok között könyvjutalmat eotwlunk kié -=­TANULJ, FAJT AS! Betűt vetni porba kezdtél, öreg szüléd tanított, ki bánta, hogy az ábécét tudod-e vagy nem tudod? Az iskola messzi volt, apró csizmád s060 vo^< Anélkül is lehetsz béres, bojtár, zsellér és cseléd, minek nagyon megnövelni a falusi csepp-eszét? Messzi volt az iskola, nem juthattál el oda. Lehetsz most már orvos, mérnöki tanár, biró, tanító, tanulj pajtás, így lehetsz majd másokat Is tanító. Tiéd már az iskola, egyenes az út oda; küIonosén érdékesek, mert az atmoszférából való „érkezé­sük’1 során, a levegő atom­magjaival nem lépnek köl­csönhatásba és így megőrzik eredeti energiájukat. E ré­szecskék tanulmányozása azért is fontost mert a ter­mészetes gyorsító berende­zésben csak nagyon nehezen állíthatnának elő intenzív „műmezon" suglarat. Ujfipusú román mezőgazdasági gépek A topleti „Magheru” mű­vekben nemrégen elkészült az első román kukorica, lu­cerna és egyéb takarmány­­növényeket silózó kombájn első sorozata. Az újtípusú gép egyenértékű a külföldön gyártott hasonló rendeltetésű gépekkel: A bukaresti „Victoria’1 és az IGAR művekben nem rég megkezdődött a T—11 típusú műtrágyaszórógép so­rozatgyártása. A T—11 órán­ként 5 kilométeres sebesség­gel vontatható és hektáron­ként 40—70 kilogramm mű trágyát szór. A ..Victoria” művekben eddig 400 darab készült el belőlük; Egyházi múzeum nyílik A Szegedi Városi Tanács tervbevette, hogy a ference­sek egykori alsóvárosi temp­lomában egyházi múzeumot rendez be. A jövő évi sza­badtéri játékokra- érkező kül­földiek és a hazai látogatók már megtekinthetik azt a sok értékes emléket, amely­nek nagy részét jelenleg az ötszázhusz éves templom egyik szárnyépületében rak­tározzák. Többek között ott őrzik Csanád első püspöké­nek, Szent Gellértnek mise­ruháját .Mátyás király köntö­sét, amelyet miseruhának alakították át és igazgyön­gyökkel díszítették. (MTI). Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából fáj­dalmamat részvétükkel enyhítet­ték, ezúton mondok köszönetét. özv, Nádudvari Lajosné Kengyel Megnyílt Moszkva legnagyobb könyvüzlete Moszkvában, a Kirw-uteá­­ban, a volt „Gyermekvilág’1 áruház épületében megnyílt a szovjet főváros legnagyobb könyvüzlete. Az áruházban külön osztályokon árusítják a szépirodalmat, politikai, ifjúsági irodalmat és az elő­fizetéses kiadványokat. Rövi­desen megnyílik a tudomá­nyos-műszaki, r— tankönyv — és külföldi irodalmi osz­tály, valamint az antiquár­­részleg. Külön osztályt szer­veztek a helyi kiadóknál meg­jelent könyvek, valamint a plakátot;, művészi reproduk­ciók, albumok, levelezőlapok, bélyegek árusítására.­A vásárlók kényelmesebb kiszolgálása érdekében meg­rendelési osztályt, valamint bibliográfiai útmutatót is nyitnak. Az új üzletben 110 eladó áll a vásáriók rendelkezé­sére; , .... *’-■■■ ■JT 1 Múzeum nyílik ' 3 „Vlagyimir lliícs“ gyárban A Nagy Október 40. évfor­dulójának előkészületei során, a moszkvai ^Vlagyimir II- jics” gyárban üzemi múzeum nyílik. A múzeum kiállítási anya­ga ismerteti a gyár történe­tét a forradalom-előtti idők­től kezdve, az üzem munká­sai nak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban való részvételét, a forradalmat kö­vető évek hősi munkáját és küzdelmeit, a gyár épületé­nek és berendezésének ál­landó munkakörülményeit, a termelés bővülését; Az üzemi múzeum meg­szervezésére a pártbizottság titkárának vezetésével előké­szítő bizottságot alakítottak. ■ ■■■ -Egy fejszómo'ó versenyre hívja az elektrániku* gépeket Maurice Ragbert calúisi csodaszámoló, aki ezddősze­­rint Blériot-Plage-on tölti va­kációját, versenyre hívja ki az amerikai elektronikus gé­­befet, A HATALMAS TÁVLATOK ORSZÁGÁBÓL A Kujbisevi tenger Ariskaért, de a leányka már jött is feléje.­­Arcocskája csupa málna, kosara színültig; ■ tele a finom gvümöccsel. , ■— Kisleányom, de ügyes vagy! -— ör-i ] vendezett Fjodora. — Hol gyűjtöttél ilyen ' sok málnát? : i _ ______ __ < •“ Ott, eg" kicsit beljebb, a patakon! . túl, a nagymálr.ásbam [ . “ No, nézd csak. hogy nekibátorodott!; I Hovr elmerészkedtél! Hiszen megmondtam,; hogy ne menj messzire!'Csoda, hogy félj l nem faltak a vadállatok. — Mii”"- vadállatok? — kérdezte Aris-; ka. —* Csupán egyetlen kis medveboccsal 1 találkoztam. ; Fjodora most már komolyan megijedt.; 1 — Mit mondasz? Medvebocs? Miféle; medvebocs? ; “— Olyan kis mulatságos, bozontos jó- < szág. Az orra fekete, szeme pedig zöld. 1 — Jóságos ég, és nem ijedtél meg? 1 t — Nem, hiszen ő ijedt meg éntőlem.< Pedig nem bántottam, csak azt mondtam j neki: „Jón;oot Mackó”, ő pedig szegénykel megijedt, «s felmászott er” fára. Rákiéi-1 tottam: „Gyere le. kis mackó, gyere le, j hadd nézzelek meg”. De ő egyre feljebb 1 mászott, nem jött le hozzám. Talán még 3 most is ott ül, annyira megrémül! Fjoaorának még a szívverése is elállt.* ■— És egyedül volt a medvebocs? Mást* nem láttál az erdőben? { — De igen, jött arrafelé valaki, hal-} Iottam, hogy recseg a száraz ág a lába* alatt. Biztos málnát szedett. Kiáltottam is* neki; } • — „Bácsika. segíts megfogni a medve-* bocsot." De nem jött közelebb. « — Ostoba gyerek! — csapta össze ke-| zét Fjodora. — Hiszen az biztosan az anya-} medve volt. ; Meghallották ezt a kolhozparasztok, t fejszét, vasvillát ragadtak és futottak az* erdőbe; ♦ A málnásban, a patakon túl meg is lát-* ták az anyamedvét. Csakhogy az nem várta ♦ meg őket, elmenekült a többi boccsal. ♦ Azt a gyáva kis medvebocsot, amelyik | Ariska elől felmászott a fára, megfogták* és a kislánynak ajándékozták. * ■ * *, Mindez a múlt esztendőben megtör- J: tént. A kis medvebocs azóta megnőtt. Na-|i gyón megszerette Ariskát s egy percre sem*' tágít mellőle. Ügy jár folyton a kislány}] sarkában, ahogy ő járt az anyja nvomá- ♦ f ban. Ariska még most is nagyon kicsi. Az}' első osztályt végezte; Alig látszott ki a f' pádból. És érdekes, egyáltalán nem fél a* medvétől, pedig a lovak is megbokrosod-I t nak a nagy, bozontos állat láttán. Fjodora ♦ E leánykáját pedig már senki sem nevezi} > anvámasszonv-katoná iának. *E ♦ A Kujbisevi-tenger 1955 októberében { „született”, amikor a Volgát egy gát­{ tál örökre elzárták. Az „újszülött” nagyon } nyugtalan volt. Már az 1956-os áradás ide­> fjén, amikor a tengerben összegyűlt az első g}24 milliárd köbméter víz, itt-ott megsérültek }a partok. Ezután heves viharok tomboltak­­,_}a kis motoros hajók, amelyek régebben bát­orán szelték a nagy folyó víztükrét, most már ♦ elővigyázatosan a gát szélén túl, a duzzasztó ♦ alatti vízszínen közlekedtek. "‘f Az idei tavaszon a sokezer kis patakból }és folyócskából hatalmas vízmennyiség öm­­!}lött a Volgába és befejeződött a Kujbisevi­­i,2 tenger feltöltésének utolsó szakasza. Az ez- 1} évi áradás különösen viharos volt. Másod­♦ percenként mintegy 45 000 köbméter víz zú­­. Xdult keresztül a Volgából a vízierőmű fenék­­j 2 nyílásain és vasbetongát vízlefolyóin. ♦ Azonban ez a nagy vízmennyiség nem } találta felkészületlenül a vízierőmű építőit. ■} A hatalmas építmény duzzasztó berendezé- 5lseinek csaknem 6 kilométeres frontját ide­ijében elkészítették. Az erőmű, a gátak, a zsi­-♦lipek, a töltések, a kikötőberendezések ki­tűnően megállták ezt a rendkívül komoly {próbát. Pedig a vízszintemelkedés elérte a }napi 30 centimétert is. i ♦ A Kujbisevi-tenger — a kujbisevi víztá­> *roló ma már lábaink előtt hullámzik. Nincs _|a világon még egy ilyen óriási, mesterséges i} víztároló. Területe eléri a 6 500 négyzetkiló­> } métert, tehát több mint tizenegyszer nagyobb }a Genfi-tónál, hosszúsága 600, szélessége pe­’} dig helyenként 40 kilométer. A víztárolóban } 58 milliárd köbméter víz gyűlt össze, ami }már 1957-ben biztosítja a vízierőmű mind a •}húsz agregátorjának zavartalan munkáját. } —- Az új tenger létesítésénél gigászi mun­}kát kellett végezni — mondta P. Cvetkov, }a víztároló igazgatóságának helyettes főmér­­}nöke. — Az árasztási terület zónájából 270 } lakótelepülést, közöttük 12 olyan várost és ♦ munkástelepet kellett áthelyezni részben, ♦ vagy teljesen, mint Sztavropolj, Zeleno­♦ dolszk, Laisev, stb. Állami költségen mint­♦ egy 32 000 magánházat, 5 600 kolhozépületet ♦ és csaknem 6 500 állami objektumot telepí­­{ tettek át. } HP öbb mint 40 ártézi kutat és más kutat ♦ építettek, új vízvezetéket raktak le, i többszázkilóméter hosszú út, táviró és vil­­• ianyvezeték épült. A víztároló zónájában több mint 300 000 hektárnyi területet kellett az erdőtől megtisztítani és ennek révén 7 millió köbméter faanyagot állítottak elő- Üj hajójáratokat helyeztek üzembe, több mint 200 000 hektáron megtisztították a halász­területet, befejezték Kazany, Uljanovszk, Melekessz és néhány más város műszaki vé­delmét, új Volga-hídak épültek. És ezzel még távolról sincs felsorolva minden munka. A Kujbisevi-tenger létrehozása nagy vál­tozásokat hozott a volgai hajózásban is. Már többezer nagyobb és kisebb hajó, talajkara­ván haladt keresztül a zsilipeken. A nagy Volga vizét Sztálingrádban, Gorkijban és más városokban épült új, nagy .motoros ha­jók szelik. Tolatási módszerre alkalmas uszá­lyok, új folyami tartályhajók épülnek. Sok hajón rádió-lokátorokat szereltek fel. Az új tenger vidékén a hajózás teljesen biztonságos. Eltűntek a zátonvok, a keskeny helyek. Az egyenes hajózó út egyes szakaszai elérik a 25 kilométert. A partokon új jelző­­berendezéseket állítottak fel, a hajózó úton pedig világító úszóbóják váltották fel a régieket. ÍZ omszomolszkban a' víztároló mellett épült fel a hidrometeorológiai ob­szervatórium. A tudósok és mérnökök itt a hullámzásról végeznek elméleti számításo­kat, tanulmányozzák a szél- és hullám­rendszert, a partok változását, p i ég viszonyo­kat, a víz kémiai összetételét, stb. Minden­nek segítségével lehetővé válik az új tenger jobb kihasználása, a hajókormányosok és halászok idejében való segítése, a tudomány új adatokkal való gazdagítása. Az erőműközpont építői a Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy november 7-ig a vízierőműnek mind a húsz agregátját üzembe helyezik. Vállalásu­kat sikeresen teljesítik. Pontosan előirány­zott terv szerint folynak az építési és szere­lési munkálatok. Most szerelik például a ti­zenötödik és tizenhatodik turbinát. A kujbisevi vízierőmű mostanáig már 5 milliárd 700 millió kilowattóra villamos­energiát termelt; /■ S1*" A kozmikus záporok titka > iVioszKvapan, a aenm-uc­­í gyen megkezdte működését a ! világ legnagyobb kozmikus­> záport felfogó és tanulmá­> nyozó berendezése, ötezer ; különféle számoló szerkezet [rögzíti a kozmikus térségek [ küldötteinek, az óriási ener­­[ giával rendelkező részecs­­[ kéknek megjelenését a Föld­­[ atmoszférában. ; Ismeretes, hogy jelenleg ; nagy energiával rendelkező I részeskéket mesterséges úton, ; a szinkrofazotronnak neve­­; zett atomgépben is állítanak ; elő. Ez a gyorsító berende- 1 zés tfzmilldárd elektronvolt 'energiához juttatja a részecs­­! kéket: Képzeljük hát el, ■hogy a kozmikus sugárzás ' olyan részecskéket tartal­­jmaz, amely milliószor több ; energiával rendelkezik. Ami­­; kor a kozmoszrészecskék a ; levegő atommagjaival össze­­; ütköznék, úgynevezett koz­mikus zápor keletkezik. A [kozmikus záporok tanülmá­­[ nyozása a jelenlegi fizika [egyik fontos problémája; | A tudósok már számtalan > kozmikus záport figyeltek ■ meg. Ezek alapján arra a ; következtetésre jutottak, hogy ;az atmoszféra felsőbb réte­­; geiben atomrobbanások ke­letkeznek. s ezekkel együtt­­; jár a nagy energiájú részecs­­; kék zápora. A tudósok véle­ménye szerint e jelenségnél ;nagy szerenet játszanak a ; csillagközi Tej úton lévő „ter­­:mészetes gyorsítók", vagyis la mágneses terek. ; A kozmikus sugárzást ta­nulmányozó berendezés leg­főbb részeit a számlálók al­kotják, de ide sorolhatjuk a 150 regisztrálóionizáló kam­rát is. Különleges rádiótech­nikai berendezésekkel meg­állapítják a fenti műszerek­re ható kozmikus sugárára­dat intenzitását. £ tények rögzítése automatikusan tör­ténik. Jelenleg azon fáradoz­nak, hogy a kapott adatok feldolgozását is automatizál­ják. A laboratórium mélyén, 25 méterre a föld alatt, vizs­gálják a nagy áthatoló-ké­­pességgiel rendelkező „mű­­mezon” nevű kozmikus ré­szecskéiket; Ezek gyakran többszáz méter melyein, a [öld kérgébe» laigibalvtf, 8 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom