Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-19 / 220. szám

TUDOM^JHy JÓL TUD-E ÖN LÉLEGZENl? teCJiJHIKÄ Az emberi tüdő kb. 4—5 liter levegőt képes befogadni. Egy lélegzetvételnél a tüdő negyedliternél is kevesebb friss levegőt, de helyes léleg­zőtechnika esetén kb. egy li­ter levegőt kap. Alapos orvo­si kutatások már évtizedek­kel ezelőtt megállapították: egyáltalán nem közömbös, hogyan és mennyi levegőt cserél a tüdő. A nők, akiket a fűző és a gumírozott fehér­neműk összeszorítanak telje­sen felületes lélegzést végez­nek, légzőszerveiknek csak egy egészen kis részét hasz­nálják. De a legtöbb férfi is olyan hanyagul veszi a le­vegőt, hogy tulajdonképpen soha sem cseréli ki elhasz­nált levegőjét friss levegővel. Csak nagyon kevés ember van, aki tüdejének rugalmas­ságát helyesen kihasználva rekeszizma igénybevételével lélegzik. Ennek az a követ­kezménye, hogy az elhasz­nált, szénsavval teli levegő visszamarad a tüdőben, soha teljes egészében nem cseré­lődik ki, aminek következté­ben a levegő körforgás és a vérkeringés lassan megrom­lik. Ugvanis helyes lélegzés­sel csökkenthetjük a vérnyo­mást — ezzel ellentétben az elégtelen légzés a vérnyomás emelkedésére vezet. Ha a légzésnél nem vesszük igény­be a rekeszizmokat, a has fel­ső tájának szükséges masszá­­zása is elmarad. Mi a követ­kezménye? Székrekedés, — anyagcserezavar, hogy a szív­izombetegségekről ne is be­széljünk; Pedig a megoldás igen könnyű: vissza kell térnünk a természetes életmódhoz. — Semmi sükség az úgynevezett ■•gyógylégzésre”, semmi szük­ség arra, hogy külön tanfo­lyamokat látogassunk, vagy bonyolult joggyakorlatokat végezzünk. Egészen egyszerű­en arról van szó, hogy a na­pot rövid légzési gyakorlattal kezdjük, mégpedig úgy, hogy ügyelünk a pontos rekesz­izomlégzésre. A belélegzésnél a hasfalat előrenyomjuk, ki­­lélegzésncl — itt kezünkkel segíthetünk — behúzzuk a hasat. Ezáltal nemcsak tekin­télyes mennyiségű levegőt cserélünk, hanem a tüdőt is teljes kiterjedésében friss le­vegővel árasztjuk el. Az ered­mény oly hihetetlenül gyor­san jelentkezik, hogy szinte magunk sem hisszük el. Jó közérzetünk, frisseségünk visszatér, teljesítőképessé­günk megnő. A VILÁG LEGLASSÜBB JÁRATÚ REPÜLŐGÉPE A Szovjetunióban elkészült a világ leglassubbjáratú kis­­repülögépe. A gépet „Mé­hecske” névre keresztelték el és érdekessége abban rejlik, hogy óránként 50 kilométer sebességgel is a levegőben tarthatja magát. Maximális sebessége 230 kilométer órán­ként. Lassú, járata miatt a gé­pet mindenekelőtt légi felvé­telekre és életmentésre szán, ták. VÉGLEG BEFELEG­ZETT AZ AUTÓTOLVA­JOKNAK August Bernhardt hambur­gi mérnök olyan készüléket szabadalmaztatott, amely gyakorlatilag lehetetlenné — tesz minden gépkocsilopást. Amint valaki erőszakkal meg­próbálja az ilyen készülékkel felszerelt gépkocsi ajtaját ki­nyitni, sziréna szólal meg, — meggyulladnak a külső és belső lámpák és önműködően elzáródik a gyujtókontaktus. A készülék bámely autóra fel­szerelhető. A MŰANYAGOK „KI­RÁLYA" A szovjet ipar és technika különböző területein gyakran használnak műanyagokat. A legutóbbi időkig azonban nem találtak olyan műanyagfajtát. amely kielégítené a különfé­le igényeket: könnyű legyen, olyan tartós, mint a fém, el­lenálljon különféle savaknak, és könnyen lehessen meg­munkálni. Most már találtak ilyen műanyagot. A neve: po­­liten és az etiléngáz feldol­gozásának mellékterméke. Ez a gáz az olajlepárlásánál és a kokszosításnál keletkezik-A politent nem hiába neve­zik a műanyagok „királyá­nak.” Könnyű, tartós és még 60 fokos fagyban is megőrzi rugalmasságát, hajlékonysá­gát. Semmiféle sav, vagy lúg nem teszi tönkre. A politen 120 fokos hevítésnél meglá­gyul, s akkor minden nehéz­ség nélkül formálható. Az uj műanyagból edénye­ket, csöveket készítenek. A vékony politen-lemez nagy­szerűen helyettesíti a bomlé­­kony lakkfestéket. Használ­ják a drága kábelszigetelő anyagok pótlására is. A poli­­tennet szigetelt csövet hosz­­szű ideig tarthatják a föld alatt, vagy vizben anélkül, hogy kirepedne. Az uj mű­anyagból vizvezetékcsöveket is készítenek, amelynek sú­lya az acélcsövek súlyának egy tized része. UJ GEOFIZIKAI MŰSZEREK Valamennyi szovjet ózon­vizsgáló állomás sikeresen al­kalmazza már a fényelektro­mos ózonográfot. Az uj mű­szer 10—40. kilométer ma­gasságban is kimutatja a le­vegő ózontartalmát. A beren­dezés automatikusán műkö­dik. Szerkesztője Sz. Rogyio­­nov leningrádi professzor. Nemrégiben üzembehelyez­ték a Szovjetunió legnagyobb ionoszféra-berendezését. Az uj készülék lehetővé teszi, hogy 1.500 kilométer magas­ságban is megállapítsák az ionok koncentrációját. A ké­szülék nemcsak megfigyel, — hanem automatikusan fény­képez is. Tervezői a lenin­grádi elektrotechnikai inté­zet munkatársai. SZÄZIIARMINCNYOLC KILOMÉTER ÓRÁNKÉNT Nemrégiben indult első próbaútjára az „ER-l” tipu­­su uj szovjet utasszállító villanymozdony- A mozdony 10 fémvagonböl álló szerel­vényt vontatott, amelyekben összesen 1.056 kényelmes fé­rőhely áll az utasok rendelke­zésére. A szerelvényt korsze­rű szellőzőberendezéssel és elektromos fűtéssel látták el Az „ER-l” villamosmoz­dony az indulás után néhány perccel már óránkén 100 ki­lométeres sebességgel halad. A próbaút alkalmával a 89 kilométeres Moszkva—Kiin útvonalat — 9 állomással — 1 óra és 9 perc alatt tette meg. Visszafelé, megállás nélkül, 57 perc alatt érkezett a vonat Moszkvába. Menet közben az egyes pályarésze­ken óránként 138 kilométeres sebességgel is száguldott. Magyar film s GEROLSTEINI KALAND Nem sokkal ezelőtt már több filmszínház bemutatta megyénkben ezt a jólsikerült magyar filmet. A Gerolsteini nagyhercegnő című operett­ből készült ez a látványos, szórakoztató magyar film, amely egy kedves szerelem történetét meséli el a néző­nek a XVIII. századból. tTTTTTíTinniI PTTJ ZVS ToHheqven rVTTVWTTV Büszkeség Tehetségüizsga 1914 MÁRCIUSÁBAN esős. koratavaszi napon egy szekér haladt a sáros, felázott dülőúton Jászapáti felé. A nedves, csupasz fákról panaszosan károgtak a varjak. Az utasok — három 11 év körüli fiú, hármuk édes­apja és a kocsis — fázósan húzódtak össze az ülésen. A fel­nőttek keveset beszéltek és ha megszólallak, a háborúról, a közeledő frontról vitatkoztak leginkább. Csupán néhány szó esett közöttük arról, hogy gyermekeik talán gimnáziumba kerülnek. A magasban láthatatlanul sűrű hullámokban húz­tak el a repülőgépek Kelet felé. A gyerekek nem nagyon ügyeltek apáik beszélgeté­sére, ők szép jövőről álmodoztak. Holnap kezdődik a falusi tehetségkutató versenyvizsga a gimnáziumban és ha ez si­kerül, ősztől kezdve ingyen tanulnak majd. az internátusbán pedig kevés fizetségért elhelyezik őket. öcsi és Józsi — a két nagyobbik fiúcska — már tavaly is próbálkoztak a fel­vétellel. Nekik nem is nagyon izgalmas már az út. Laci azonban most jön először. Jóformán nem is volt még távol a falutól, csak egyszer a ladányi búcsún. Nagy újságnak­­számít maga az utazás is, de milyen izgalmas a gondolat, hogy holnap gimnáziumi tanárok előtt kell majd vizsgáz­nia. A tudományokkal nincs rossz viszonyban, hiszen ötö­dikből is kitűnő bizonyítványt vitt haza, de most remény és kétely váltakozik benne a vizsga sikere iránt. Milyen nagy szó is lenne elsős gimnázistának lenni. Minden vágya, hogy mérnök legyen, és akkor apáéknak se kellene annyit dolgozni. Ha hazajönne szünidőre, hogy irigyelnék a falu­beli gyerekek őt, a gimnázistát. De mi történik majd Apátin’ Apáék még ma vissza­jönnek és ők ottmaradnak, idegenek között. A tanárok biz­tosan nagyon komoly és haragos emberek, nem olyan jók, mint Donkó tanítónéni, a kedves, megszokott falusi iskolá­ban. Jó lenne azért, ha a vizsga sikerülne-Egész úton így váltakoznak a gondolatok a kucsmás, szőke, buksi fejekben. Ahogy közelednek Apáti felé, úgy csökken az önbizalom, úgy félnek egyre jobban az isme­retlen jövőtől. Megérkezés után az altiszt a második emeletre vezette őket, megmutatta a helyüket. Apáék segítettek az ágyat megvetni, beszéltek egy szemüveges komoly tanárral és indultak haza. Minden biztatás ellenére, ahogy a szekér eltűnt a főutcán. Laci a kis vadóc az ágy szélére ült és ke­servesen sírdogált nagy magányosságában. A/ INTERNATUSBÓL néhány napoal előbb már ha­zamenekültek a gyerekek a háború elől. A tanítás befejező­dött és az iskolában — jóformán minden teremben — kato­nák voltak elszállásolva. A tanárok félelmetesen, idegesen jártak-Ueltek. Egyedül Kovács igazgató úr mutatta a „bizakodó embert”. Lefekvéshez készülődött a kis társaság, amikor betoppant a kis terembe. Néhány öreg diák intésére mindenki felállt — akik már lefeküdtek, kiugráltak az ágy­ból — de ő kegyesen visszaparancsolta őket és keményen pattogó hangon magvarázta el az új embereknek, hogy ha megszólal a sziréna, -minden ..kis paraszt” azonnal menjen az óvóhelyre. Útközben felöltözhet, befűzheti a cipőjét és imádkozhat is. Az öreg diákok Kovács igazgató űr távozása után va­lóságos rémtetteket meséltek el arról, ahogyan a diákokkal bánt. Meséikkel ámulatba ejtették az egész szobát, ók is kihasználták helyzeti előnyüket és úgy parancsolgattak a félénk gyerekeknek, hogy azok érezzék hatalmukat. A vil­­lanybúrára körbe kabátot csavartak, hogy a fény ne jusson ki az épületből, de ezt a csekély világosságot se engedték használni, amíg levetkőznek a legifjabbak. Jóformán csak a kabátjukat érkeztek levetni, amikorra már teljes sötétség borult a szobára. Laci sehogy sem boldogult az összegubancolt cipő­fűzőkkel, végül el kellett szakítania, hogy gyorsan ágyba bújhasson, KinyitöUák a kékpapiros ablakokat cs a Hold^ sugarak jóságosán simogatták végig az álmodó kis szeren­csevadászokat- Elaludtak mégis. Laci annyira mélyen, hogy csak repülőgép zúgásra riadt fel. Álma egy pillanat alatt elröppent, amikor körülnézve, egyedül találta magát a szo­bában. Hol vannak a többiek? Űjabb repülőgép-hullám húzott el egészen alacsonyan és Jászjákóhalma irányában egy Sztálin-gyertya gvulladt ki. — Erről beszélt tegnap este az igazgató úr — gondolta át hirtelen a helyzetet. Légiriadó van, a többiek, ki tudja mikor, lementek az óvóhelyre és őt itthagyták. Riadtan me­nekült ki a szobából. A LÉGIRIADÓ napközben gyakran ismétlődött. A vizsga megkezdése ejőlt is megszólaltak a szirénák. A na­gyobbak rendbe összesorakoztatták az újoncokat és indulás le-az óvóhelyre. Az alagsorban rajtuk kívül néhány tanár és felesége tartózkodott. Kovács igazgató úr feleségével sápad­tan ült a feszület alatt és kényszeredetten igyekezett fel­vidítani a bentlévőket. — Na, te kis paraszt — szólt oda Lacinak —, tudsz-e énekelni? A válasz jő ideig késett a megilletődés miatt. Az igaz­gató úr szeme villámlott: — Neked szóltam, te szőke — bökött az ujjúval a gyerekre. Erre félénk igen hangzott válaszként. — Akkor énekelj valamit, szórakoztass bennünket. Az igazgató felesége rosszalóan nézett férjére, de az mintha észre se vette volna, folytatta: — Énekeld el, hogy „Sárga, a csikóm ...” Kintről lehallatszott az első repülőgéphullám lüktető morajlása. A katonák valami okból futkostak a folyosókon, a gyerekek riadtan húzódtak össze- Laci szeméből kibuggyant a könny és nem is az igazgatónak, csak úgy magának mond­ta ki: — Igazgató úr, én nagyon félek. ■— Nem baj — mondta az —, majd megszokod. Éne­kelj! — parancsolt most már ellentmondást nem tűrő han­gon. Pest felől tompán rezdült a föld a bombák robbaná­sától, a könnyesrzemú gyerek pedig egvre ismételte: — ..Itt van az idő. el kell masírozni”. A légíveszély elmúltáig nem hagyhatta abba a nótá­­zást. Az Igazgató egyre biztatta. A bentlévők a felvidulás helyett inkább jobban elkeseredtek. Már kifelé igyekeztek, amikor Lacit megszólította az igazgató úr. — Aztán mondd, te kis paraszt, mf akarsz te lenni tulajdonképpen? — Vízmérnök — rebegte bátortalanul. Kovács igazgató harsányan fenevetett: — No, akkor mindjárt megcsifíálhatod a WC-t, éppen kapóra jöttél. EGY-KÉT ÖREG DIÁK mosolygott csak fanvarul, ud­­variaskodva az igazgató úr szellemességéhez. Az erre hirte­len elkomolyodott, a gyerekeket félretolva, kivonult felesé­gestül. Laci nem fogta fel teljesen az elhangzottak értelmét, de érezte, hogy nagyon megbántotta ez a gúnyolódó, rossz­indulatú ember. A vizsgák alatt többször eszébe jutott az éneklés, újra és újra megjelent Kovács igazgató úr arca és szeretett volna elmenekülni. A tanárok szépen beszéllek vele is — mint mindenkivel —, de félt tőlük, hogy egyszer csak ők is ki­nevetik majd valamiért. A felvetett vizsgakérdések zsibong­tak agyában és egyre nehezebben birkózott meg velük. Másnap, amikor aoáék beállítottak, könnvezve szaladt le a lépcsőn és úgv meffkaoaszkodott a munkától kemény, kedves kézben, mintha életét kellene mentenie. Nem mond­ta meg, amit gondolt, mer': apa akarja, hogy itt tanuljon, azért is sokat járt, hogy ide vizsgára eljöhessen, de egyre inkább sürgette az indulást. El innen, minél hamarabb, haza. a kedves újfalui iskolába, ahol nem bántják őt, ahol nem széeyenítenek meg egy gyereket sem; Menyhárt László A beteges ember, barna­­bőrű zenész fajtából — aki­ről írni akarok — már órák­kal előbb ott ült a pádon, mint a jó és rossz-szivüség erénycsőssze. Mert mi „rossz-szívű" emberek, csak szaladgálunk a világban, hétköznapi dol­gaink, kötelességeink után ... De a megbánás pillanatában észre vesszük a szenvedő alanyt, egy beteges ember sóvárgását és kapkodunk — mint a vizbefulladt — az utolsó szalmaszál után, hogy jóvá tegyük hibáinkat, mert nekünk — alámeriilö boldog­talanoknak — eszünlcbe jut ■emberi mivollunk.-. i. Lám, mi történt volna például, ha csak úgy elme­gyek mellette szánakozás nélkül, ügyet sem vetve mun­káidra ... Mert ő is dolgozik — ős szakmában — szorgalmasan dolgozik, hailadozva gyűjti a cigareltavégeket... Ilyesmit nem lehet szó nőikül hagyni, mert ő beteg (ezt mondja fűnek-fának), nagyon beteg és mégis dől gozik égető „zsebhártya-gyul­­ladásban.. Odamegyek hozzá, nem bánva, hogy életerős, nci . törődve azzal, mit beszélne róla a „rossznyelvek’1. Kiny tóm cigarettatárcámat, lá­gyan, elérzékenyülve szólok neki. — Tessék! gyújtson rá ... —• Hát... nézze. -. -. Milyen kedvesen hangzik. ajlcáról ez a szabódás. Mele­gen bíztatom a szememmel: — Ne érezze magát ezi?l alantosabbnak, hiszen köte­lességem segi.; s Nini, úgy néz rám, mint! - átkot szórtam volna a fejé — Hát mit gondol mat". — mondja önérzetesen. — Pedig úgy szerette u nolna. ha jót tehetek.. > Mosolyogni kezdek, miké: ben zavaromat mívelem. De ő paprikásán válaszol — Nem fogadok el akc ■ kitől valamit.-. < A. A. J. Nagyterepjáró képességű gumikerekeket gyártanak A jaroszlavli autógumigyár ; elkészítette a tömlő nélküli I nagyterepjáró képességű te­­; liergépkocsigumik első kísér­­í leti sorozatát. Az autógumik ! futófelülete mélyen baráz­dált. A tehergépkocsi köny­­! «yen leküzdi az út egyenet­lenségeit, a laz-4 terepet, a i mély homokot cs a havat. A tömlő nélküli autógumi k vésbé érzékeny a „defekte s ezért rendkívül biztonságos és megbízható. A tömlő nélküli autógumi próbája jó eredménnyel jár Az ilyen gumikkal felszere" autókat elterjedten fogj: használni a szűzföldeken. fl SZOLNOK : j j) , * a * t , t MÉGY El íi tfOldáta \ SZEPTEMBER 19—2.7-1G: Abáftaznlók szép. 19—20 Bizalmas levél. — 21—22 A siker útjr • Cibakháza 19- 22 Bakai ubában. — Matiné: 22. Örs a hegyekbe legy-vernck 10—20 Budapesti tavasz. 51— 22 Merénylet a kiköt.­­ben. Matiné: aj. Egy igaz ember Jinoshida 20—22 Vidám csillagok Jászalsószrnfgyörey 10 "0 Hét lányom volt. — 21—22 A*kozc't pénz. Ma'iné. 22. Szibériai rapszódia Jászapái 19—22 Gábor diák. Mállóé: 22. A sárkány rabjai. J ás záró leszállás 19—22 A maróz. Matiné: 22 A felhők titánja Jászberény 19—22 Egy ember frakkban. Matiné: 22. Grant kap.­­tány gyermekei Jászdózsa 19—22 Merénylet a kikötőben; 21—22 Jelzötűz Jászfényszaru 19—20 Atkozott pénz. 21—22 Azokban a napokba: Matiné: 22. Szitakötő Jászklsér 19—22 Oké Néró. Matiné: 22. Emirá'us bukása Jászladány 19—22 Boszorkány. Matiné: 22. Viharos alkonyat Karcag 19—24 Dankó P'sta. Matiné: 22. Ifjú gárda II. rész Kenderes 20—22 Csínt tevő Kisújszállás 20—22 Megosztott szív. Matiné: 22. Vitorlás titka Kunhegyes 19—22 Olmer bűne Matiné- 22. Kútbaesett kérő Kunmadaras 19—22 Vörös kocsma 16 évf. 22. 'Északi Robinsonok Kunszenlmár-on 19—22 A kisdobos. Mat.: 22. Boldogság madara Mezőtúr Dózsa 19—25 A kötekedő Lia. Mat.: 22. Csuk és Gek Mezőtúr Szabadság 19—25 Gerolsteini kaland Öcsöd 19—22 Hajnalodik Matiné: 22. Puskás ember Rákócizfalva 19—22 Don Juan; Matiné: 22. Napóleon eilen Szolnok Vörös Csillag 19—25 Csoaacsatár Szolnoki Tisza 19—25 Rcldúsdiák. Matiné: 22. Hőpeiyhecske Szolnok Kert 19—25 Két színésznő, egy szerep Szolnok Szabadtéri Kert'19—23 Csodacsatár Tlszaföldvár 19 Csavargó.. 20—22 20—22 306-os számú ílgvj — Ma­tiné: 22. Hegyi tő ti*ka Tiszafüred 19—22 Egy. nap a parkban 16 é. 22. Bátorság iskolája Tiszaktirt 19—20 Tiltott szerelem 16 évf. 21—22 Uj ember kovácsa Törükszcntmiklós 19—22 A két Í-Otti. Matiné: 22, A flotta hőse Töröksz"ntmik!é5 Kert .15-22 Vihar Itália felelt- Turkeve 19—25 Bakaruhában Ujszász 19 Uj partok "félé. 20—29 Kirakat mögött, ** Matiném éh «or: 22. ISkoIakcrülök

Next

/
Oldalképek
Tartalom