Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-19 / 220. szám
Nagyon rosszui esett... 1/ evés híján ott ültek valamennyien, a megye iro-4 dalmárai a kultúrotthon nagytermében Az egyszerű emberek, munkások, parasztok, tanítók, tanárok csendben, figyelmesen hallgatták a lektorátus bírálatát. Júniusban pályázatot hirdetett a Megyei Tanács Népművelési Osztálya és volt rá jelentkező bőven. Egymásután jöttek a pályázati művek, novellák, elbeszélések, versek. Most hallgatták, egészséges belső izgalommal, hogy ki milyent írt, alkotott, a maga szerény tehetségével, amely a legtöbb esetben még reményekre is jogosít. Az elnöki asztalnál négyen ültek. Ök is izgatottak voltak, hiszen több hónap fáradtságos munkájának gyümölcsét tépték le ezen a napon. Négyen ültek az asztalnál, és egyik szemükkel a figyelő csoportot nézték, míg a a másik szemük az ajtón függött. Minden ajtónyitásra megrebbentek, hogy aztán csalódottan nyugodjanak meg. Budapesti írókat vártak, legalább kettőt. Eddig még nem jöttek, no majd később. — így biztatták magukat. Hiszen már jó pár héttel ezelőtt fent jártak Pesten, ahol ígéretet kaptak, hogy nem felejtkeznek el róluk. Közben is többször szorgalmazták a dolgot. Konkrét nevet nem kaptak, a meghívókat úgy nyomtatták ki, hogy „fővárosi irók részvételével." Már dél volt, a jutalmakat osztották, Szólították a neveket, azok tulajdonosai boldogan és piros arccal siettek az elnöki asztalhoz, hogy átvegyék a dijalcat. Pénzjutalmak, könyvek és oklevelek tették boldoggá egy-egy pályázót. A fővárosi írók még mindig nem jöttek. Ebédszünet következett. Az ankét szervezői lehangoltak voltak. Igaz, — azt mondták ott fent Pesten, akik Megígérték, a részvételt, hogy küldjünk gépkocsit, de sajnos nem tudtunk szerezni — mondogatták. Bíztak abban, hoay talán vonattal is lejönnek, az útiköltségüket is fedeznénk. No, nem baj, majd délutánra megérkeznek — bizakodtak. Nem érkeztek meg. Pedig érdekes volt az ankét. Egyszerű emberek szólaltak fel, dolgos kezek morzsolgatták zavartan a ceruzát, vagy ami éppen a kezük ügyébe akadt, s beszéltek arról, hogyan lehetne még jobbá, színvonalasabbá tenni a megye irodalmi életét. Egyszerű szavakkal, de érthetően mondták el véleményüket általában a magyar irodalomról, könyvekről. Ennek is vége lett, de most már mindenki kesernyés mosollyal nyugtázta; a vendégek, az' országoshírű írók, akiket oly szeretettel vártak, már nem is érkezhetnek meg. A jólsikerült irodalmi est, amelyen a nézők zsúfolásig megtöltötték a kultúrotthon nagytermét, feledtette velük a ,.felületesen kezelt emberek,” érzését. Egymásután olvasták fel műveiket, vagy színészek tolmácsolták azt, s mindegyik honoráriumként nagy tapsot kapott. Jól sikerült ez a nap, a város életében jelentős esemény eredménnyel zárult. S amikor vége volt az estnek, csak azt sajnálták, hogy vendégeik távol maradtak. A hogyan néztem őket, déltől estig, láttam, hogy na- . gyón bántja őket a dolog. Pedig nem sokat beszéltek róla. Miért nem jöttek a fővárosi írók? Mi akadálya volt ennek? Jogosak a kérdések, hiszen nem kis valamiről volt szó. Olyan emberek találkoztak ezen a napom, akik reggeltől estig különböző munkakörökben dolgoznak és utána ceruzát, tollat ragadnak a kezükbe, írnak, a maguk módján, jól, vagy roszul. Miért nem jöttek el azok közé az emberek közé, akik szerelmesei az irodalomnak és próbálják művelni azt, néha sikeresen, S hogy minél jobb legyen a munkájuk, azért várták a mestereket. Azért várták őket. hogy tanácsokat kapjanak tőlük, lelkesítést. Mert fejlődni akarnak! Nem ‘küldtek gépkocsit? Mit tegyenek, ha nem volt módjukban. Ők eleget tettek kötelességüknek: meghívták a budapesti írókat. S ami a legelemibb: lehetőséget kellett volna teremteni egy-két országos nevű írónak, bogy eljöjjön Szolnokra. Mert az igaz, hogy a főváros melegágyában sokkal nemesebb virágok nyílnak, de a mezők sokszínű vadnövényei néha tartalmasabbak. Ezek nemesítése, talán a legszebb feladat! HIMER ZOLTÁN A Tisza Cipőgyár két hatalmas kultúrterme zsúfolásig megtelt szórakozni vágyó fiatalokkal. Úgy érezte magát az,ember, mintha ifjúsági városban lenne. Igaz. nem is mondunk nagyot ezzel az állításunkkal, mert ezen az estén, áz egy-két idősebb munkás család is, legalább 20 évesnek érezte magát. A gyár KISZ szervezete kitett magáért, mert a munkának, melyet az álarcosbál megrendezése érdekében tett, bő gyümölcsöt hozott. Közel 1200-an szórakoztak a két Jjelyiségben. Az egyikben már este táncoltak a különféle jelmezben öltözött fiatalok és akik a táncnak hódolnak, A másik teremben főleg a korosabbak voltak, de az ifjúság is nagy számmal figyelte a Bőrös Szakszervezet fiatal lculturgárdájának előadását. Nem csalatkoztak, mert igen színvonalas előadást kaptak. Ugyanis ez a gárda ez év tavaszán alakult, mégpedig a szakszervezet területén lévő kisebb kulturcsoportok összevonásából. Feladata a csoportnak a bőriparhoz tartozó üzemek kultur igényeinek kielégítése. Meg is tudják valósítani. A szólisták és verselők mellett 45 tagú énekkaruk van, akik jövőre ünnepelik 80 éves fennállásukat. Rendelkeznek 14 tagú népi és 6 tagú jazz zeneiparral. Nem beszélve a kitűnően összeszokott népi tánccsoportról. A széles és yáltozatos műsor majdnem éjfélig tartott, amit követett a tombola sorsolás. A 400 darab tombola közül a főnyereményt Varga Kézinél- nyerte s ma már lakását díszíti a hatalmas cserépből készült magyaros kulacs. Az est fénypontja, a jelmezek elbírálása. Komoly nehézséget okozott a bizottságnak, hisz több mint 40 szép lány öltözött szebbnél-szebb jelmezbe. A pálma, vagyis az elsőség, az „éj királynő“ jelmezében öltözött Szabadkai Mihálynét illette, a második díj Szigeti Gizelláé, aki a „hárem hölgy’’ jelmezét viselte. A harmadik díjat, szintén a „hárem hölgy“' jelmezes Farkas Piroska kapta. Utána két teremben szólt a tánczene és vidám táncban ismerkedtek a fiatalok. Nem volt öncélú ez a KISZ bál, — meghívták és el is jöttek a környékbeli fiatalok. Itt voltak a tanyák fiataljai. Tiszaföldvárról az üzem autóbusza szállította a KISZ-eseket. — Képviselték magukat a Járműjavító fiataljai és a Budapesti Duna Cipőgyár. A szolnoki kiég. honvédéi és tisztjei együtt szórakoztak a jövő harcosaival; Mondhatnánk egy egész ifi találkozó volt a gyár KISZ szervezete által rendezett álarcos bál. — Andrási — PANASZOK A munka miatt késik, vagy á vállalat szerelője felülvizsgálja az új vonalat és nem tudatja a javítandó munkát a felekkel és a bekötés marad. Ez volt Tószegen is a késés óla. Most már anyaghiányra sem lehet nagyon hivatkozni és elvárják a fogyasztók, hogy a vállalat a lehető leggyorsabban biztosítsa számukra a megfelelő energiát. Az energia nagy kincs fejlődő országunkban. Mégis sok üzemünk nem gazdaságosan használja fel azt. Pl. 10 lóerős motor helyett 25— 30-ast használnak. így a rákapcsolt gép nem meríti ki a villanymotor teljesítő képességét és feleslegesen köt le energiát, amit más gépeknél lehetne használni. Megkárosítja a jiéjígazdayágoí, rontja az üzem mutatóit és csökkenti az éwégi nyereségrészesedés alapjait. A TITÁSZ a mérések alapján a pocsékolt áramot megfizetteti az üzemekkel. Az Alcasztópusztai Állami Gazdaság 85, a Szolnoki Téglagyár 85, a karcagi Dózsa Tsz 85, a Szolnoki Patyolat 85, a Megyei Kórház 66 százalék felárat fizet. Sajnos, a fogyasztó vállalatok közül ezek vannak többségben. Példát vehetnek az üzen mek az energia gazdaságos felhasználásáról a Járműjavítóról, Papírgyárról, Vegyiművekről.” Ezek egyetlen fillér büntetést sein fizetnek. A kunhegye si Vörös Csillag Tsz szintén gazdaságosan használja az energiát. nem is károsítja a dolgozóit. A Tüdőkórház máj- javított a hibáján. A röntgengépeket már csak felvételnél kapcsolják be. Kövessék a többi vállalatok is a példamutatókat. Takarékoskodjanak az energiával, mert ezzel is elősegítik az amúgy is fokozódó fo-1 gyasztás miatt .fellépő zavarok megszüntetését. — db — A mezőtúri Kossuth Tsx-ben felismerték a digóxás jelentőségét Régebben és most, a legutóbbi időben is sók panasz érkezik az áramszolgáltató vállalat munkájára. Ezek a panaszok többsége azzal foglalkozik. hogy- a vezetők akadályozzák az elkészült új vonal, vagy hálózat áram alá helyezését, sok kifogást emelnek az építésre és hónapokig húzzák az időt. Ezek valóban fennállnak. Nézzük meg, mik azok az okok. amelyek akadályozzák, hogy a lakosság eddig használt petróleumlámpáját villanyra cserélje. A hálózatbővítés továbbra is terv szerint történik. Ez évben a megye területén ötkilométeres új vonal építését tervezték. A vállalat helyett a Megyei Tanács végzi a vonal szétosztását, a szükségletnek megfelelően. A vonalat bővíthetik még a községek a fejlesztési alapból. A homoki Bátor dűlő dolgozói például a tanácson keresztül befizetik az építési összeget a kivitelező vállalatnak. A TITASZ az építési tervet jóváhagyja, s ha az építés megfelelő, megkezdődik a szolgáltatás. Ennél az esetnél azonban a panasz a Megyei Villany- és Epületsz erei esi Vállalatot éri. Még májusban beszedték nyolcvannégy dolgozó pénzét és még ma sem végezték el a munkát. Az egyesség viszont úgy szólt, hogy csak akkor kell fizetni, ha kész az építés. A dolgozó parasztok hittek a vállalatnak, mert azt ígérte, néhány nap múlva a vonalat átadják rendeltetésének. — Azóta feléjük sem néznek. Rákóczifalván a dolgozók kezdeményezték az Árpádúti vonal bővítését, ami helyes is. Maguk építették a vonalat, s amellett sok pénzt is áldoztak rá. Eredmény van, mert ma már villanynyaí világítanak. Itt azért húzódott a bekapcsolás, mert nem a szabványnak megfelelően építettek és az anyag sem volt megfelelő. Ha a tanács segítségével építik, olcsóbb és nem áll fenn az a veszély sem, hogy esetleges hibák miatt újabb költségek merülnek fel. Tiszasasról Tatár Sándorné több helyre fordult panasszal a bekapcsolás miatt. A vezeték 2—3 hónapja kész. azonban a kivitelező vállalat, a „MEGY EV ILL”, még a mai napig sem adta át a TITÁSZ-nak, sem műszakilag, sem pedig leltárilag. így nem lehet bekapcsolni. Hasonló a helyzet Csépán. Törökszentmiklóson 4 km. vezeték van áram nélkül hasonló okokból. Sok olyan eset is van, főként a termelőszövetkezeteknél, állami szektorainknál, hogy beszerzik a gépesítéshez szükséges gépeket, villanymotorokat, be is szerelik. de nem- érdeklődik meg. hogy a vállalat tud-e áramot biztosítani. Ilyenkor aztán megy a szaladgálás egyik szervtől a másikig. A vállalatnak nincs transzformátora, mert a gyár csak egy év múlva tud szállítani. A jászladányi palagyárnál és több daráló bekötésénél ilyen zavarok voltak. Végül aztán a vállalat kénytelen volt az igényeket tartalék-csere állományából kielégíteni. Ezért most az a veszély, hogy trafó hiányában egész fontos helyén nem tudnak cserét eszközölni. Mindez elkerülhető, ha előzetesen a TITÁSZ-szal megbeszélik. Tízezreket lehetett volna megtakarítani . a szövetkezetnek és a népgazdaságnak. ha a csépai Harcos Tsz tervszerűen dolgozik. — Beszereztették a trafót, de nem építették meg a belső berendezést. feles!e?esPn költöllek és a költséget csalk növelik, mert most meg úgy gondolták. hogy a községbe viszik be a darálót. A szolnoki Sashalmi-út új vonalánál a MEG YEV ILL szabványtalan építést végzett. Helyrehozatala után isi csak sokára tudták bekapcsolni ezt a részt a szolgáltatásba, mert Szolnok legnagyobb üzemeinek termelését fellett volna a bekötés idejére leállítani. Kell szólni a kisiparosok által végzett munkákról is. Rendszerint a belső berendezések építésénél, nem megfelelő anyagot használnak, így fémcső helyett papír, vagy rossz szigetelésű vezetéket építenek be. Az átadásnál viszont ki keli cserélni, mert a felelősség baleset alkalmával’ a vállalatot terheli. A TITÁSZ nem haragszik a kisiparosokra, mint többen híresztelik. de rossz munkát nem fogadhat el. Ilyen eset fordult elő a jászladányi Munkás utcai belső szereléseknél. ahol a rossz szigetelést ki kellett cserélni és a lakosoknak több költségbe került, mint tervezték. A vállalat igenis, ragaszkodni fog a következő időkj ben is az előú-ásokhoz, mert j ezzel a lakosság életét és I vagyonát védi. A kontárí szerelés mindig megköveteli áldozatát. Homokon 1 rádióantennát szereltek, a háziasszony hozzáért a tetővezeté'khez és meghalt. Kőteleken egv idŐ6 asszony a rossz belső szerelés miatt vasalás közben halt meg. Az utóbbi években sok áldozatot követelt a leszakadt vezetékek megfogása is. (Pl. Fegyverneken. Tisza földváron. Kunhegyesen). A transzformálorókra festett halálfej nem viccből van. mert scsi?m lehet tudni, mikor történik baj a berendezéssel és akkor halálos az érintése. Jó volna, ha az iskolában is kioktatnák a tanulókat a villanyvezetéknél fennálló veszélyeikre. De korántsem kívánjuk a vállalatot ártatlan galambnak feltüntetni. — Van a TITÁSZ-nak mit javítani a munkáján. A gyomai szerelőnek reggel jelentették, hogy leszakadt a vezeték. Nem ment iki. Délben egv gyermek lelte halálát hanyagsága miatt. Nem egy eset tanúskodik arról, hogv a vonalak áram alá helyezése valóban a ’felületes, hanyag A mezőtúri Kossuth Termjftlöszöevlkezet.nek igen sok szikes, úgyszólván semmire sem használható területe van. Sőt, van olyan földje is a tsz-nek, melyen a jakabfűnél egyéb nem terem meg. Ezeket a területeket még birkialegelönek sem lehet felhasználni, mert a juh nem szereti a jakabfüvet, de ártalmas is számára. Olyan területek eziek, melyről a szólás-mondás is azt tartja: „csak azért van, hogy lyuk ne legyen a földön.’1 A termelőszövetik ezet tagj sága sokáig gondolkodott. • hogy mitévő is legyein ezdk• kei a földekkel, hogyan is i tudnák azokat valamiképpen {hasznosítani. A tsz vezetői {felvették a kapcsolatot a • Debreceni Talajjavító Válla; lat mezőtúri ík i rencfcltsógé; vei és szerződést kötöttek • ezen területeik digózással • való javítására. Amint Ra{hatni Jánostól, a szövetkezet • elnökétől megtudtuk, eddig • már mintegy 1300 holdon vé: geztek digózást. Amikor a S javított területek hasznosítá• sáról érdeklődtünk Kajtár j István agronómustól, megtud• tűk, hogy helyesen cselekedj tek a szövetkezet tagjai, ami• kor a digózással való talaj• javításra határozták el ma• gukat. • Hogy helyesen cselekedí tek? Azt igazolja többek ! között az a körülmény is. • 5 hogy míg az egyes brigád 40 t és a hármas brigád 63 hol! das digózott területén lévő • zabvetés 7.5 mázsás termést • adott, addig a digózatlan tet rillctcn holdanként csak 4 ; mázsa termett. De megmu• tatkozott az eredmény a bú• zánál is. Ugyanis ott, ahol • máskor 6 mázsás termésük {volt, digózás' után 8.5 mí• zsát arattak holdanként. Az J eddigi eredmények nyomán í ezévbe n további 240 holdat 'difióznak a Kossuth Tsz-ben, Most éppen egy 120 holdas területen dolgoznak a talajjavító vállalat munkásai hét C—80-as lánctalpas erőgéppel vontatott gumikerekes, billenőmerítőszekrényies szovjet géppel. Amikor megtekintettük a talajjavítók munkáját, Szabó János terítési agrca.ómus, Sümegi János csoport-szerelő cs Kajtár István. a szövetkezet agronómusa éppen az egyik föld-; bánya falánál (melyből a javítandó föld terítéséhez szükséges sárga agyagot nyerik) vizsgálták vegyi úton a föld rétegeinek minőségét. Szabó János, a Talajjavítási Vállalat térítési agronómusa kérdésünkre a legnagyobb készséggel magyarázta el a digózásos talajjavítás lényegét. Megtudtuk, hogy Treitz- és Tessedik módszerrel dolgoznak, mélynek lényege abban áll, hogy a javítandó területire 10 cm-es sárga agyagréteget terítenek a már. előbb említett C—80-as lánctalpas erőgéppel vontatott, gumikeréken járó, 5 köbméteres, billenőszekrónyes szovjet géppel. Egy kát. holdra 350 köbméter agyagot terítenék, melyet azután lánctalpas erőgéppel vontatott Graeder munkagéppel egyengetik, planirozzák. Az agyagra holdanként 200 mázsa istállótrágyát hordanak s ezt keverőszántással juttatják a talajba. Azt is megtudtuk Szabó Jánostól, hogy a digózott terület termőképessége őz első évben 15, a másodikban 25 és a harmadik étiben 25—40 százalékkal növeltszilc. De vajon meddig tart a hatása a digózásnak — kérdeztük a terítési agronómustól. — Erre még pontos adatok nem állnak rendelkezésre, annyit azonban tudunk, hogy Tessediik Sámuel, az 1700-as évek elején javított már digózással és az a föld még ma is jól terem a digózás következtében. — Ennek pedig már 200 éve. — Tehát eszerint 200 évig biztosan hatásos. Kajtár István a szövetkezeti agronómus, Szabó János terítési agronómus és Sümegi János csoport-szerelő a bánya falánál vegyi úton vizsgálják a talajrétegcződés minőségét. Ezt a műveletet a digózás során különböző mélységeknél többször is megismétlik, hogy ezzel ellenőrizzék a talaj minőségét.
