Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-06 / 209. szám

Sokat segít a lakosságnak a piaci árak ellenőrzése Ma este 7 órakor vidám? zenés sétahajó a Tiszán Hégi tervünket váltottuk valóra, amikor a napokban meglátogattuk a törökszent­miklósi piacot Azért válasz­tottuk éppen ezt a várost, mert közismert dolog, hogy a környéken ott legnagyobb a piaci felhozatal. Reggel 7 óra tájban már az esős idő ellenére is nagy volt a felhozatal; különösen pap­rikából, paradicsomból, tej­termékekből, dinnyéből és gyümölcsfélékből; Eredeti tervünk az volt, hogy Cselleng elvtárssal, a városi tanács vb kereskedel­mi felügyelőjével együtt tesz­­szük meg piaci sétánkat. Ö is arról tájékoztatott, hogy jelenleg a baromfi ki­lónkénti ára 23—24 formt ko­rül van, a vajé 45—50, a tej­föl litere 14—16, a tojás da­rabja 1.40—1.60, az őszi ba­rack 3—5, a paradicsom 1, s a szőlő kilogrammja pedig 4, 5. 6 forint; Persze nem így volt ez min­dig. A nyár folyamán nem ilyenek voltak az árak. Még az elmúlt héten 1-80 forintért akarták adni a dinnyét a ^kis­kereskedők. A piaci ellenőrök megmagyarázták nekik, hogy ez nem mehet így tovább, próbálják azt kevesebbért beszerezni, hogy olcsóbban adhassák. Úgy látszik, ez si­került. mert most 1.— forint­ért adják. Törokszentmiklóson körül­belül 100 őstermelő árusít, akik minden esetben alkal­mazkodnak a kialakult árak­hoz. A kiskereskedőkről már nem írhatjuk ugyanezt, mert a tejtermékeket bizony 4—6 forinttal is drágábban adják, mint ahogyan ők megvásárol­ják. Az árakat azok is felverik, akik az ország távolabbi vi­dékeiről jönnek. Az elmúlt hetekben — hónapokban pél­dául lelepleztek olyan egyé­neket. akik Abonyból, Ve­­esésről, vagy Budapestről jöt­tek. Legtöbbször ketten bo­nyolították le a vásárlást. A baromfit páronként vásárol­ták, s az egyikőjük a megvá­sárolt árut kihordta a város távolabi részére. Ott gyűjtöt­ték össze, s vitték haza. Az ilyenek vásárlásaikkal eme­lik az árakat, mert gyakran jóval többet adnak például a baromfiért, hiszen Pesten, vagy más városban még drá­gában el tudják adni. Sok­szor 15—16 párt is összevásá­roltak. s megkeresték a napi 4—500 forintot. Júliusban előfordult egy még érdekesebb eset. Egy bal­lonkabátos. fejkendős fiatal­­asszony már a korareggel! órákban alkudozni kezdett a piac területén kívül. Figyel­meztették, hogy 10 óráig csak a lakosság vehet árut. Azt felelte, hogy ő saját szükség­letére vásárol. Rövid időn be­lül már a piac belterületén alkudott ballonkabát, s ken­dő nélkül. Ismét figyelmez­tették, de nem tágított; A harmadik alkalommal másik ruha volt rajta, újra megis­merték, s elkobozták tőle az árut. Az ilyen egyének ellen úgy­szólván hadjáratot indítottak, aminek aztán volt is foga­natja. A normális árak kialaku­lásához^ megőrzéséhez nagy­ban hozzájárult a környék­beli tsz-ek áruja. Csaknem minden alkalommal itt van­nak a mezőtúri, endrődi, — fegvvemeki, tiszaföldvári és a tiszagyendai tsz-ek áruik­kal. A tsz-ek természetesen mindig ragaszkodnak a meg­szabott árakhoz, s igy a la­kosság túlnyomó többsége tő­lük Vásárol. A piaci ellenőrzést nem­csak egyedül. a kereskedelmi felügyelő végzi. Szerveztek egy héttagú operatív bizottsá­got, egy tíztagú társadalmi és egy öt főből álló állandó bi­zottságot. Ezek tagjai mind­annyian kiveszik részüket az ellenőrzési munkálatokból. Segítséget nyújt ehhez a ren­dőrség is. Ilyen módszerrel, ilyen ellenőrzési formával érték el a városban azt, hogy a feketézőket, spekulánsokat elriasztották a piacról. Gon­doskodtak arról, hogy a la­kosságot ne fenyegesse ár­emelkedés, se áruhiány. — rapi — KÖNYVESPOLC ümrunyík Zatqmond arckép, Illusztráció i’oqe-dü» Góza: c, „>:___zi j müvéből Illusztráció Schomburqfc: A vadon árverése című könyvéből Geister Eta Kép; Sólyom — Zele: Harcban eMenfon'ada!cjiv>m«! című kór.y«ebót , Ma este 7 árakor a Szolno­ki Damjanich Rádió rendezé­sében vidám, zenés sétahajó indul a hajóállomásról, mely körülbelül 10 óráig tartózko­dik a vízen. A sétahajón Sán­dor Sándor zenekara szóra­koztatja a vendégeket, s ezen­kívül a Szolnoki Szigligeti Színház művészei — Kará­csonyi Magda, Kompóthy Gyula, Csornai Irén, Varga D. József és Somogyi Géza — is fellépnek vidám műsor kere­tében. A sétahajón büfé, szív küldi, szerelmi posta lesz. Egy tető nélkül íegy ára 13 forint. Jegyek még ma délelőtt a Rádióban kaphatók, este fél hét órától pedig a helyszínen, a hajóál­lomáson vásárolhatók. A Szolnoki Damjanich Rádió ezúton is közli az érdeklődők­kel, hogy a hajó minden eset­ben elindul, így jegyet vissza­váltani nem tud. Az esti sétahajó előtt két diákjárat is indul. A fél négy­kor induló első diáksétahajó­ra az indulás előtt még korlá­tozott számban, jegyek kap­hatók. A minap éppen Besenyszö­­gön jártam, zuhogó esőben ér­keztem a helyszínre. A leen­dő községi Művelődési Ott­hon falai már teljes egészük­ben állanak. Már? Igen, eb­ben a nem kis lélekszámú községben, melynek még nincsen semmi néven neve­zendő kulturotthona, már ez is bíztató jelenségnek tekint­hető. A zuhogó őszi eső s a várható téli fagy azonban így téteti föl velem a kérdést; vajon meddig? Noha az épü­letbe már jelentős mennyi­ségű faanyagot is bedolgoz­tak, cserép vagy pala nem fedd e drága építményt. A faanyag korhad, a közfalak omladoznak. Nos: iki mind­ezekért a felelős? Legelőször Szurmay Lajos elvtárstól, a helyi tanács vb. elnökétől tudakozódtam. — Melyik építő vállalat végzi, illetve hivatott elvé­gezni a kulturház építését? — Kulturházu rakat a Szol­nok megyei Tatarozó és Építő Vállalat építi. Múlt év őszén kezdték meg az épí­tést, de közbejött az ellen­forradalom, s azóta a munka szünetel. Már többízben meg­sürgettük az ügyet, de egy­előre semmi eredmény. — Mit gondol, mi lehet ennek az oka? Talán vala­milyen építőanyag hiányzik? — Az építőanyag megvan, csak a munkásokat várjuk. Szurmay elvtárs megmu­tatta az ebben az ügyben író­dott levelezési anyagot is. — Tényleg. A községi tanács már április 18-án kérte a vállalatot, hogy folytassák az építkezést. Erre április 23-án az alábbi levélválaszt kap­ták: „...a munkálatok be­fejezésének sürgetésével for-1 dúljanak a Megyei Tanács | VB. II. Tervosztályához’’. — Szurmay elvtárs személyesen fölkereste a tervosztályt s azt a szóbeli választ kapta, hogy majd csak az ország­­gyűlés összeülése után dől el. meglesz-e az anyagi alap az építkezés folytatásához. S mi történt azután? összeült az országgyűlés s a tervosztály így határozott: augusztusban folytatódhat az építkezés Majd egy újabb határidő alakult ki: november 1-ig tető alá kerül az épület. Másnap ellátogattam a Szolnok megyei Tatarozó és Építő Vállalat központi te­lepére. Csiznyán Kálmán igazgató „házon kívül” tar­tózkodván, Gulyás Emánuel építésvezetőtől érdeklődtem. — Mi az oka annak, hogy a, bcsenyszögi kulturház épít­kezése még mindig szünetel? — Ennek két oka is van. Az egyik: ezidáig nem volt cementünk, s ma sincs még meg az építkezés folytatásá­hoz szükséges faanyag. Fa­anyagot Karcagról hozunk. — Mégis, mikor folytatják a munkát? — A jövő héten, remélem, folytai hatjuk. — S hány napi munka szükséges ahhoz, hogy az épü­let legalább födél alá kerül­jön? — Másfél::: inkább két heti. Aztán a másik ok, ami miatt a besenyszogi munka szünetel, az, hogy nálunk is létszámcsökkentés volt. Ke­vés az emberünk. Igaz, hogy mindezért vég­ső fokon az ellenforradalom hibáztatható, de ez az indo­kolási éppen általános érvé­nyességénél fogva úgy ér­zem, nem kielégít" Hortobágyi László jaszapau Jarasj a aimer* termelőszövetkezeti építési előadója Vörös István, nap­sütött arcú fiatalember. Sze­relmese a szakmájának, a kő­műves mesterségnek, s mi­után hivatali beosztása nem igen teszi lehetővé, hogy a szakmájában dolgozzon, hát másokat oktat, neveleet a kő­műves mesterség szeretetére. Elsősorban közvetlen munka­társait, mert ennek lehet ne­vezni a jászapáti járás szá­mos termelőszövetkezetében működő építési brigádokat. Sok eredményes munka fű­ződik Vörös elvtárs nevéhez. A járás 21 'mezőgazdasági ter­melőszövetkezetében csupán ebben az évben 799 ezer fo­rint értékű gazdasági létesít­mény készült el, s erre csu­pán 82 ezer forint állami hi­telt vettek igénybe. A többit a 11 szövetkezeti építőbrigá­dok készítették el a szövetke­zetek saját erejéből, költsé­géből. A járási építési előadónak nem könnyű a dolga. Sokat kell fáradoznia, hogy idejé­ben ott legyen minden anyag az építkezések színhelyén, hi­szen a termelőszövetkezeti vezetők nem mindegyike jár­tas az anyagigénylések és szállítások elég szövevényes rendszerében. ■— Aztán sok olyan szövetkezet van, ame­lyikben nincs megfelelő szak­ember. Ilyenkor az építési en­gedély megszerzéséhez, vagy a hitel folyósításához szüksé­ges költségvetések elkészíté­se, a szövetkezeti tagok ja­vaslatai alapján a tervrajzok iuvitetezcse múld as építési előadóra Hárul. Vörös elvtárs azonban fáradhatatlanul dol­gozik, s néha arra is van ide­je, hogy egyetlen szenvedé­lyének, a zenének éljen. Már gyermekkori vágya volt, hogy megtanul valamilyen hang­szeren játszani. Sikerült tan­góharmonikát szereznie, most azon tanul. De szeret olvas­gatni is szépirodalmi, vagy szakkönyveket. Ez utóbbiak különösen érdeklik, mert munkájához nagyszerűen fel tudja használni az abból szer­zett ismereteket, újfajta épí­tési eljárásokat. A járási építési előadó az ellenforradalom idején is helytállt, s november 5-én az egyik tiszasülyi termelőszö­vetkezet ügyében járt építési anyagért. Még utána is hosz­­szú hónapokig kellett utaz­gatni erre, arra. Legtöbbet a fővárosba, hogy a járás szö­vetkezetei idejében hozzájus­sanak az építőanyagokhoz. — Még így is sok probléma van. Rendkívül nehéz beszerezni a tetőfedéshez szükséges palát és Vörös elvtársnak most egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a tiszasülyi Üj Falu Termelőszövetkezet 50 férőhelyes tehénistállóját 500 db pala hiánya miatt nem tudják tető alá hozni. Vörös István építési elő­adót a napokban nagy öröm érte. Fáradhatatlan munká­jáért a „mezőgazdaság kivá­ló dolgozója’’ jelvénnyel tün­tették ki. Ezúton kívánunk mi is további eredményes munkájához aú*. slkcrl fa jó eüé&zfiéget. OLT TÁRNÁ TITKA Jelenet „A holt tárna titka” című kalandos lengyel film­ből. Játssza a szolnoki Kert, mozi, szeptember- 5—11-ig. JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Új jilmsxinháx épül Jásxiákóhalmán Elismerésre méltó, szép ter­veket dolgozott ki a Jászjákó­­halmi Községi Tanács.. A kö-N ségfejlesztési alapból 250 ezer forintos beruházással víztor­nyot akarnak építtetni. A Megyei Tanács a szükséges terveket már a község rendel­kezésére is bocsátotta, csupán a helyi tanács intézkedésétől függ a munkák'megindulása. Már folyamatban yap. s a tervek szerint még á'élgáén be­fejeződik a 310 személyes új filmszínház építése a község­ben. Arravonatkozólag is van­nak tervek, hegy a kultúrott­hon mellett éttermet és meg­felelő tánchelyiséget is létesí­tenek, ezzel teljesülne a jász­­jákóhalmi fiatalság régi vá­gya. A községi KISZ szerVe­­-?t tagjai és a többi jászjákó­­halmi fiatal társadalmi mun­kájával nagyban meggyorsít­hatná az új szórakozóhely lé­­‘esítését. Ugv hisszük, hogy a fiatalok hozzájárulása nem is marad e’ Jószágába vissza jön a főbíró, a főjegyző s űri pereputtya Nincs mit csodálkozni, ked­ves olvasó, ez bizony így lesz, s még hozzá jön a csősz, a kisbíró, a drótostót és a cigá­nyak is ott lesznek. De ott lesznek ám a lovaslegények fürge táltosaikon, s szekere­ken követik őket párjaik, a népviseletbe öltözött me­nyecskék. Aztán jönnek a magyar lányok, a magyar le­gények. Körüljárják az egész Jászágót, szóval ott lesz min­denki, aki csak ép ember a faluban. Hogy hol? Hát a jászágói KISZ szervezet szüreti mulat­ságán. Mert olyan nagyszabá­sú szüreti bálra készülődik a lászágói fiatalság, amilyen ritkaság Szelnek megyében. A népviseletbe öltözött fiatalok és az őket követő falu népe a régi világot kifigurázó jegy­ző, bíró, stb. jókedvre deríti a szüreti bál résztvevőit. A fel­vonulás a főutcán történik. Közben azonban három-negy utcasarkon is megállnak egy jót táncolni. A felvonulóik: diszmágyarba öltözött menyecskéi egész útpn szőlővel kínálgatják a kíváncsikodókat. Elől pedig a kisdobos közhireli, hogy min­denki megjelenjék, mert kez­dődik a szüretelök bálja. Természetesen majd csak októberben, szüret után, de már most készülődnek a jász­ágói fiatalok. * B. L. Szántanánk, ha volna mitel Még augusztus 24-én elcsé­peltünk Pusztamóiiostoron. Ketten 83 vagon kényér- és takarmánygabonát • járattunk le a gépen, ezenkívül 11 va­gon terményt tisztítottunk a Búzaikalász Termelőszövetke­zetben, a kombájnaratás után Az őszi mélyszántás lenne a soi'onkövetkező feladatunk, de ennek nem tudunk teljes mértékben eleget tenni. A Jászberényi Gépállomás veze­tősége ugyanis ahelyett, hogy segítené, inkább akadályozza munkánkat. A gépállomás kovácsát más munkára osz­tották be. s ő.ezért nem tudja az ekevasakat élezni. Életlen vassal pedig csak kínlódás a munka, haladatban és a mi­nősége nem mesdelelő. Ah­hoz, hogy tovább tudjunk •—■'-■tani, Pusztamonostoron saját költségünkre, kisiparos kováccsal kellett megéleztet­­raünk az ekevasakat. . A gépállomás kovácsot al­­ka’njaz azért, hogy az ekeva­sak élezése is megtörténjen. Jelen esetben azonban ez nem ísy van. mert a gépállo­mási kovács javítia a here­­fejtöket, s a szerelők, akik­nek éppen az apróniagcséplő alakítása és szerelése lenne egyik feladatuk, jiem ezzel foglalatoskodnak. Helyesebb 'enne. ha a gépállomások ve­zetősége mindenkit a maga munkakörében foglalkoztat­na. Akkor nálunk «em lenne fennakadás az életlen ekeva­sak miatt a szántásban. Pádár Ignác és Toldi Miklós, a Jászberényi Géoállomás traktorosai A jásxteleki Alkotmány Tsz-beti jöi'/ír-p a kukorica kilencven százalékát ikersorosan vetik Mint korábbi lapszámunk­ban már közöltük, a jásztelki Alkotmány Termelőszövetke­zetben a hét elején gödöllői ikersoros kukoricatermelési bemutatót és tapasztalatcse­­,,gt rendeztek. Ezen resztvet­tek a jászberényi járás ter­­milőszövetkezsti vezetői és a meghívott szakemberek. Az új termel''?! eljárás fölénye megmutafkoz'k elsősorban abban. bogy kukoricát egész tenyészideje a’att gyomta’a­­ru'tani lehet, s erre elegendő a Zetor kultivátor, vagy a tárcsa. A kukorica után kö­vei kezű őszi krlizzcs mag­ágyának előkészítése ezért alaposabb. A nagyobb sortá­volság miatt a kukorica tö­rése, illetve betakarítása sok­kal könnyebb. Nagyobbfoku gépesítést tesz lehetővé', és a munkaerőszűkében lévő tér-, ’nelö'zövetkezetéknék ez nagy hasznára válik. A bemutatón '•észtvett já'zjákóhalmi Béke Tsz vehetői kijelentették, hogy iövére a kukorica 50 -zázalékát iker'or osan Vetik. A jásztelki Alkotmány Tsz oedig még -.rre is ráduplázott, mert 1953-ban a vetésterület •ÍO százalékán - a Kolfcay Ká­­"oty egyetemi tanár által kí­­réi'létezett módszer szerint teiar:l.K a küLu^cáh -S mezőgazdaság kiváló dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom