Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-26 / 226. szám

A tárgyalóteremből Ncplm'óság előtt álluak a Ittmszeiif már toni ellen forradal márok A Szolnok megye* bíróság nagy tárgyalótermének ajta­ján nagybetűk hirdették ked­den, hogy itt tárgyal a nép­­, bíróság. A vádlottak padján hatan ültek, Herczeg Mihály ellen­forradalmár és öt társa. El­sőnek őket hallgatták ki, Igyekeztek a valóságot meg­cáfolni úgy, ahogy az nekik megfelelő lenne. Hiába ta­gadnak, Kunszentmártonban tudja mindenki, hogy ezek az emberek mit tették pár nap alatt. Most nem hangoskodnak úgy, mint akkor. Félve, meg­szeppenve tekintenek a bí­rókra. Mit tettek, miért kerültek a népbíróság elé? Herczeg Mi­hály októberben, az ellenfor­radalom dűlásakor forradalmi tanácselnök lett a községben Megválasztása után kije­lentette, hogy rége a gyaláza­tos kommunista rendszernek. Fegyvert szerzett, társaival együtt uszított, üldözni kezd­te a haladó gondolkodású em­bereket. Államhatalmi szer­veinkből eltávolította a nép­hez hű vezetőket és helyettük kulákfiakat ültetett be. Társai hasonszőrű emberek voltak. Dr. Balázs István ügy­véd, a Horthy-rendszer cím­zetes hadnagya, aki korán le­dobta az álarcot. Pozícióra vágyott, ezért leváltotta a kunszentmártoni járási ügyészt, s menekülésre kény­szerítették. Csetényi László is velük fújta a követ, ö alakította meg a földosztó bizottságot, s termelőszövetkezetek földjét akarták felosztani. A többiek. Csató Imre, Ádám János, Mol­nár Ferenc ugyanígy visel­kedtek. Faluról falura jártak a járásban. Intézkedtek, el­zavarták a tanácselnököket ás megfenyegették a becsüle­tes embereket. Akkor nem gondoltak erre hogy a nép előtt még felelnek majd tetteikért. Most már lát­ják, hogy minden hiába ügyüket most tárgyalják, ha­marosan megkapják a megér­demelt büntetésüket. — kovács — Jelentés Szíriából Damaszkusz (TASZSZ) Mbit az An Naszr című lap írja, a szíriai illetékes hatósá­gok megbízható értesüléseket szereztek arról, hogy Török­országban Alexandrette kö­zelében nagy katonai tábor­ban jelentős számú amerikai egységek tartózkodnak. ■ i ■ ^ A lap szerint az aleppói kormányzó a szíriai török ha­tár mentén tett tájékozódó körútja után szeptember 22- én jelentette Kuatll köztársa­sági elnöknek, hogy a szíriai hatxrtól körülbelül 2 kilomé­ternyire török csapatokat vontak össze. Szeptember végén megszűnik a nyári időszámítás A téli menetrendben több vonatot hagytak TÓTJAI VC YEN mmnminimiiimimiminmim meg, műit más esztendőkben Ady kartárs, Móricz szaki — * ® írja a szolnoki Színház és Üzlet A nyári időszámítás szep­tember vegén megszűnik. — Szeptember 29-én. vasárnap hajnali három órakor az órá­kat visszaállítják kettő órára, s azzal életbelép a téli, kö­­zépeurópai időszámítás. Ugyanakkor életbelép a MÁV téli menetrendje is. A MÁV illetékes személyfor­galmi irányítói ezzel kapcso­latban felhívják a figyelmet arra, hogy akik vasárnap vir­radó éjszaka induló vonaton akarnak utazni, előzőleg pon­tosan érdeklődjék meg a vo­natok indulását. A téli menetrenddel kap­csolatban egyébként a MÁV- nál hangsúlyozzák, hogy az idén lényegesen több vonat maradt meg a nyári menet­rendből. mint más esztendők­ben. Ez annak köszönhető, hogy javul a MÁV szénhely­zete. s mert az utóbbi hóna­pokban lényegesen többen utaztak, mint más évek ha­sonló időszakában. Általá­ban csak az idényjellegű vo­natokat nem indítják a téli menetrendben. A gyorsvona­tok indításánál akadnak vál­tozások, például a nagykani­zsai gyors a téli menetrend­ben nem a Déli pályaudvar­ról. hanem a Keleti pályaud­varról indul. Továbbra is köz­lekedik Budanest Nyugati-pá­lyaudvar — Nyíregyháza kö­zött a nyári menetrendben is indított mentesítő gvorsvo­­nat. Az utazóközönség he­lyesen teszi, ha a következő nanokban alaoosan áttanul­mányozza a már kiadott és magánosok számára is vásá­rolható téli menetrendet. A MÁV és a Győr — Sop­ron ebenfurti vasút (Gysev) Vezérigazgatósága egyébként közli, hogy vasárnaptól, szep­tember 29-től, a téli menet­rend életbeléotetésétől kezd­ve a „párnás” kocsifajta he­lyett az I. a „fapados” helyett pedig a 2. kocsiosztátly meg­jelölést alkalmazza, nemcsak a nemzetközi, hanem a bel­földi forgalomban is. Ez az áttérés a menetdíjak semmi­féle emelését nem jelenti. — ugyanis az I. osztályú ko­csikban a volt „párnás”. a 2. osztályú kocsikban pedig a volt „fapados” menetdíjak ér­vényesek. (MTI).-**♦♦*­A „Mindenes“ a Isz-lagok, | állami gazdasági dolgozók és egyéni gazdák szolgálatában ül EfíSZ-!(Ozyvulés nap rendre iűz?e az úgv­­neveze ! magyar kérdést New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés hétfő délutá­ni ülésén véglegesen a jelen­legi ülésszak napirendjére tűzte a „magyar kérdést” — közli az AFP. A határozatot ötvenhét szavazattal tiz elle­nében cs hat tartózkodás mellett hozták. A szavazás előtt Mód Pé­ter. Magyarország képviselője Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel egyetemben ismételten tiltakozott áz el­len, hogy az ENSZ beavatkoz­zék a magyar belügyekbe. A közgyűlés ezután két órán keresztül felszólalásokat hallgatott meg. Tizenkét szó­nok ismertette álláspontját a népi Kína ENSZ-tagságának kérdésében. (MTI). Ma re "fiiéi haza­érkezett a békevouai Szerdán reggel hazaérke­zett tíznapos útjáról a Szov­jetunióban járt magyar béke­vonat. A békevonat fogadá­sára a Nyugati-pályaudvai’on megjelentek az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront, az Országos Béke­­tanács és a Nötanács számos vezető munkatársa. Részt­­vett a fogadtatáson a szovjet nagykövetség több tagja is. A békevonat utasait Darvas Jó zsef, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte. (MTI) & A világ legnagyobb városa már nem New York. vagy London, hanem — Tokió. — A japán fővárosnak jelenleg nvolc ps félmillió lakosa van. Utána következik London 8.2 millió lakossal és New York 7.7 millió lakossal. Ez a „mindenes'“ nem fia­tal leányzó, akit háztartási munkák ellátására vettek fel, hanem gép, mégpedig kisgép a javából, a termelő­­szövetkezetek, egyéni gazdák hűséges segítőjének ígérke­zik. A neve: „Mindenes“. — Erre keresztelte feltaláólja Fárie Lajos művezető, aki évek óta tervezgeti az ötle­tes masinát, a ceglédi Gép­javítóban. A „Mindenes" szíve egy 125 köbcentiméteres Csepel motor. Ez hajtja a permete­zőt, t-alajlazítót, szivattyút. Szükség esetén pótkocsit is húz, melyre több mázsa ter­het lehet felrakni. Legna­gyobb sebessége 15—20 kilo­méter. Szecskavágásra, víz­­emelésre, fűrészelésre, dará­lásra, de még szántásra is fel lehet használni. A gépre szerelt töltődinamó akkumu­látort táplál, mellyel világí­tani, rádiózni lehet olyan helyeken, ahová még vem jutott el a villany. A „Mindenesnek" elsősor­ban szőlősgazdák veszik majd hasznát. A takaró és nyitó­gépet egészen kicsire lehet összecsukni, forduláskor fel­emelni, hogy a tőkében kart ne tegyen. A tervek szerint szélesített, sőt kapaszkodó kerék is készül a „Minde­neséhez, hegy süppedés és lanikás talajon egyaránt hasz­navehető legyen. A feltaláló szorgalmasan dolgozik gépén. Már ezév őszén szerelné a prototípust vailamenyik állami gazdaság­ba kiadni, kipróbálásra. Ha beválik, néhány testvére már tavasszal, sok száz más társa pedig egy év múlva lesz se­gítségére a tgz-ek, állami gazdaságok dolgozóinak és az egyéni gazdáknak. — borváró — C okáig abban a ^ téves jobbol­dali nézetben él­tünk. szerény ha­landói Szolnok vá­rosának, hogy a sajtóhibák történe­tének koronázatlan királya az egykori Szegedi Hirlap ba­bérjait meg nem tépázhatja az utó­kor. Sajtóberkek­ben 30 év távlatá­ban is sok derült­séget kelt még a megboldogult Sze­gedi Hirlap 30-as években megjelent közleménye, amely aszongyya: „Mezőhegyesre megérkeztek a csendőrök, kezdő­dik a fedeztetés". A nagy ri,billiót keltett hírecske szövege ugyan így szólt: „Mezőhegyesre megérkeztek a csö­­dörök.. Arról már nem beszél a szájhagyo­mány. véletlenül-e, készakarva szed­ték-e igy, a jó hu­­morérzékü szegedi nyomdászok, de tény, hogy szintén a Szegedi Hírlap­ban jelent meg a következő sorocska is: „Az apácák fize­tése a régi, meg ami a papoktól bí­folvik”. Így aztán egé­szen napjainkig ki­múlt szegedi lap­társunk birtokolta a sajtóhibák el­évülhetetlen di­csőségét. Most vá­rosunk - egyik saj­tóorgánuma, . . a Színház és Mozi ráfejelt a szege■> diek munkásságá­ra. Mielőtt azonban továbbmennénk, magyarázattal tar­tozunk az olvasó­nak. A címben ez­zel találkozunk: Színház és Üzlet, holott a kis műsor­füzet neve valójá­ban Színház és Mozi. A Színház és Üzlet szót a leg­utóbbi (12. szám) azonos című kis írásukból vettük, miután szerintünk ez jobban megfe­lel a kiadvány jel­legének. Mertliát rendben van, hogy napilap­jaink, heti sajtó­szolgálatunk ren­­tab'litás céljából hirdetéseket közölnek, — sok­szor ők is ízléste­lenül. Ám megle­pődnénk, ha az filet és Irodalom, a Korunk, a Naguvi­­láei. s más kultu­rális orgánumunk hasonló célok ér­dekében fecsérelné el oMalszámait. Meglepődnénk. s bántónak. ízléste­lennek tartanánk, mintohogij nem tudjuk, mit szól­tak a színházláto­gatók a Színház és Mozi reklámjaihoz. Azazhogy tud­juk. s úgy értesül­tünk. nem tart iák feltétlenül szüksé­gesnek, hogy ép­pen a színház ki­adványából szerez­zenek tudomást, ar­ról, hol vásárolhat­nak mindent — egy helyen, — hol öltözhet­nek fel tetőtől tal­pig, hol értékesít­hetik papír, rongy, toll, szőr, nyersbőr ingóságaikat, * ami méginlcább illik a lapocska profiljá­hoz, kit keressenek fel bizalommal ne­mes-, márvány és műkő, sírkő szük­ségleteik kielégíté­sére. Ámbár meges­het, hogy éppen Az ember tragé­diája előadása köz­ben támadhat va­lakinek nemes márvány sírkő vá­sárlási vágya. D e ha már a tréfánál tar­tunk. adjuk át a szót az ebben leg­­illetékesebb Szín­ház és Mozinak, aki alaposan meg­viccelte Ady End­rét. Az olvassuk t-’idvVilik az „Em lékezps Móric: Zsigmondra” című írásban: „A halhatatlan, kartárs, Ady End­re több mint negy­ven éve köszöntöt­te szép -ersben ba­rátját és írótár­sát". Nocsak no, Ad :< kartárs, mit szóin ehhez Móricz szti ki, ha élne még? — borzák — Egyiptomban önkénteseket loboroznak Kairó (AFP). Az Egyiptom: Országos Szakszervezeti Szö­vetség felkérte tagjait, hogy jelentkezzenek önkéntesek­nek Sziria védelmére — je­lenti a belga hírügynökség kairói tudósítójf A szövetség csütörtökön es te kiadott közleményében ki­jelenti, hogy valamennyi egyiptomi dolgozó a szíriai egyiptomi egyesített parancs­nokság rendelkezésére áll i hozzáteszi, hogy a dolgozói nak készen kell lenniök ak; é'etüket is feláldozni Szíri és az arab nacionalizmus ve leimében. A közlemény szerint pénte' reggel kezdődik az önként» sek jelentkezése. A köziemén felkéri az egyesített paranct nolrságot, hogy adjon fegyv« -eket a jelentkezők kiképzi sére. A vidéki kertes kis ház egyik utcai szobájában, mint minden reggel, reggelizés után, most is ké­nyelmesen üldögélt a vén karosszékben nagyapó. Ké­nyelmesen, de türlmetlenül. Még mindig nem kapta meg az újságot. Mi az ördög lehet azzal a fürge postással, meg az újsággal? Hogy éppen ma kell késniök! A házban mar csak ketten maradtak: ö, meg asszony­lánya. Felesége unokalátogatóban volt Pesten. Veje mun­kába ment a gyárba. Három ördögfióka unokája pedig már az iskolába ütemezte át minden, sokoldalúan kifej­lett csendháborító tehetségét. lánya a. konyhában ren­dezkedett, be-benézelt apjához is, s — meri ebben a szo­bában már rend volt. — csak úgy tessék-lássék módjára tett-vett, de valami ideges zavartsággal. — Hallod-e, lányom, még mindig nincs itt az a nya­valyás újság? — kérdezte az öreg kissé felcsattanó hangon. — Nincs, édesapám, nincs még itt. Biztosan késett a vonat, vagy lemaradtak róla az újságok. Volt ez már igy máskor is. De az asszony mintha belepirult volna ebbe a válaszba, meg nem is az apja felé fordulva mondta, amit mondott: ,Zavarhmk látszott. De volt is rá oka. Mert az a fránya újság megjött idejében, hozta, a lot tó-eredményt is: nagyapó ötös találatát, mégpedig egyetlen ötös találatot több, rnint egymillió forintos nye­reménnyel. Ezt nem merte a jó asszony megmondani, csak tépelödött, vergődött, hogy hogyan is közölhetné a nagy hírt súlyos szívbajos apjával. A jó doktor bácsi vágyon a lelkére kötötte a családnak, hogy óvják az öreget minden nagyobb izgalomtól. Nagyon kiméetesen bánjanak vele. De hát ezt a főnyereményt hogy a csudába lehet kí­méletesen közölni egy szívbajos édesapával: Szegény asszony ezen töprengett. Keieste, firfatta a tapintatos módot, de sehogysem 'aláHa meg. Csupán annyit tudott egyelőre tenni, hogy eldugta, letagadta az újságot. Majd csak ráakad valamilyen tapintatos megoldásra. Az öreg meg egyre jobban morgott, egye ingerül­tebben teremtettézett. I, bbe a feszült hangulatba visított bele a villany­­csengő éles berregése. Az asszony kinéz. A jó öreg doktor bácsi, a majd mindennapos látogató köpcös, kövér, kurtanyikú alakját látja a kisajtó előtt. A hirte­len megtalált ötlet örömével siet ki eléje. Isten hozta, drága jó doktor bácsi! Soha jobbkor nem jöhetett volna! — No-no, lelkem, nH az? Tán baj van az öreggel? —- Még nincs baj, doktor bácsi, de könnyen lehet. ' $9 0, kerti úton.lassan a ház felé tartva, elmondja a CSAK KÍMÉLETESEN meg megálló, nagyokat szuszogó doktor bácsinak a nagy eseményt s az ö gyámoltalanságát. — Hát csak ez a baj? — mondja a doktor. — Ezen könnyű segíteni. Majd elintézem én ezt kíméletesen. Hízza csak rám! Meglátja, olyan egykedvűen veszi tudo­másul a nagy hírt. mintha azt újságolnám neki, hogy ma bubcsiíszpájzl ebédelek füstölt oldalassal. — Jó lesz, drága jó dokt'rr bácsi, jó lesz. Csők nagyon kíméletesen intézze el a dolgot szegény jó édesapámmal... . — Jó reggelt, öregem, hogy vagyunk, hogy vagyunk? — köszön a doktor öreg barátjának, a szobába lépve, s. letelepedve mindjárt páciensével szemben egy székre. — Szert'usz doktorként, szervusz. Mérges vagyok, dühös vagyok. Azt a. büdös újságot még mindig nem kaptam meg, pedig ma nagyon várom. A lottó eredmény miatt. * — Ugyan, mért kell ezért annyira izgulnod, mérge­lődnöd? Nem jött meg, hát majd megjön. Én se kap­tam még meg. Pedig én is lottózom. Alcármikor kapod is meg az újságot, elég hamar megtudod, hogy nem nyertél. Es ha mégis nyernél, mondjuk három számmal, ugyan mit csinálnál a pénzzel? — Mit-e? No, azon ugyan nem sok gondolkodni va­lóm volna, Néhányszáz forint elköltése nem okozna gon­dot, de még csak örömöt sem. — És ha például négyes találatod volna, tizenöt­húszezer forinttal, akkor mit csinálnál? — Hát, nem mondom, jólesnék, de azért még nem ugranák ki örömömben ebből a keshedt, ráncos vén bőrömből. Volna helye annak a pénznek a családban is, meg a ház körül is. imán megy itt mi• den, mintha csak olajozva *** volna — gondolta magában a doktor — s cinko­san rákacsintott az asszonyra. Kijött hát az ultimáva'.. — No, és ha, tegyük fel, mind az öt számod bevágott volna, mondjuk másfél milHóval, akkor mit csinálnál, öregem, azzal a regeteg pénzzel? — 'Ejnye, de adakozó kedvedben vagy, doktorkám! Fújd fel a másfél milliódat, nem ér az így nekem annyit sem, mint süket embernek a nagy „jórcggelt”. De hát jól van. ha te úgy, én is úgy. Én is adakozó leszek. Hall­gass hát ide, de komolyan. Ha én azt a fene nagy pénzt megnyerném, első dolgom volna, hogy közjegyzőnél, ta­núk dőlt, okit diai rád testálnám annak az összegnek felét. Becsületszavamra. A másik felét pedig — de ne: folyathatta, mert abban a pillanatban a nagyon kíméli tes doktor egyet hörgőit és eszméletlenül fordult je u székről. Apa és lánya megrémülve próbálják lefektetn élesztgetni. Telefonon a. mentőket hívják. Ezek hamaro­san ott is teremnek, sikerül is valamennyire magáho: téríteni a doktort, s mindjárt haza is viszik. — Hűli, de rám ijesztett szegény doktorkám •— mondja rémülete lecsiliapcdtával az öreg. — Azt. hit ten hogy vége van. De mi okozhatta azt a hirtelen jölt bajt' — Mi? Hát cn tudom — felelt az asszony. — A. hogy édesapám nem valami kíméletesen vágta ki neki ■ 11 agy ígéretet. Az ütötte szíven. — No, de hat. egy nagy semmibőt tett Ígérettől esc' nem lehet gutaülést kapni, még olyan bővérű embsrnei sem, mint o. — Csakhogy neki nem nagy semmiből, hanem nagy valóságból, tett Ígéretet édesapám. Tőlem megtudta, már hogy édesapám majdnem másfél millió forintot nyert. — Mi, mi, mit beszélsz te, lányom? Ne bolondozz velem-, hallód é. — Egy cseppet se bolondozok én, édesapám. Benne van az újságban a lottózás eredmévue. Csakhogy én le­tagadtam. eldugtam. mert nem tudtam, hogy hogyan mondjam meg édesapámnak kíméletesen a nayi hírt Féltettem a beteg szive miatt. A doktor bácsinak beval­lottam mindent s őt kértem meg. hogy ő tudassa kímé­letesen a dolgot édesapámmal. Hát ő meg is mondta, d* még milyen finoman, iaoinfatosan, de apa nem volt tapintatos ővele. Ez okozta a bait. Érti-e már? — Kezdem érteni, kedves lányom. De hadd lám csak azt az újságot. f z öreg megnézi, látja, hogy a lánya tökéletes iga­­zat mondott. — Hát ha tudtam voliia, persze másképp beszéltem volna. Szegény jó doktor. Csak már rendbe jönne... Hanem én, ha már így áll a dolog, bolond ésszel nagyon beleugrottam az adakozásba Óvatosabb duhaj is lehet­tem volna... Hm, hm... Ejnye, lányom, siess hamar hozzájuk, érdeklődi állapota iránt, aztán, ha már annyira jobban van. mondd meg neki, hogy nagyon sajnálom bal­esetét. Különben, magunk közt szólva, ügye. emléke­zel te is, én nem azt mondtam neki, hogy én komjlvan beszélek., hanem azt. hogy 6 komolyan haUgass'Jn meg. És ez egészen más! Hát csak mondd meg neki szépen, hogy mindaz, amit neki közjegyzőről, felezésről, becsü­letszóról mondtam, csak tréfa volt, ne vegye szivére, ne izgassa vele tovább magát. Hát ezt mondd még neki, lányom, de nagyon kíméletesen ám! KÉSS BAlAíS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom