Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-25 / 225. szám

A PROPAGANDISTA

ISMERT FOGALOM ez

már; propagandista. Tudjuk, hogy mit takar: egy párttagot és az eszmét. Olyan kommunista a propagandista, alti azt a megtisztelő megbízatást kapta pártszervezetétől, hogy a marxizmus-leninizmus tanításait terjessze a kommunisták soraiban. Segítsen elpalántálni a szocializmus eszméit minél szélesebb körben a párttagok között. hogy kevesebbet tévedhessünk. Hirdesse a párt igazát. — hogy meggyőződve ügyünk helyességéről ingadozások nélkül haladhassunk a munkásosztály, a párt közelebbi és távolabbi céljai felé.

Nem lesz könnyű feladat a mai helyzetben propagandistának lenni. S ezzel a párt propagandistája is tisztában van. Sok a téves hiedelem és hamis nézet, amelyeket könyörtelenül ki kell gyomlálnunk. Megtisztítani az elméletet a káros fertőződésektől, ebben mindenekelőtt a propagandistára is nagy szerep vár. Tévednénk, ha azt gondolnánk politikai és gazdasági eredményeink láttán, most már rendben vagyunk. Az ellenforradalmat levertük és halad minden a rendes kerékvágásba. — Igaz, a kommunitsáknak nincs szégyenkeznivalójuk a dolgozók előtt az elmúlt hónapokért. Mégis sok tennivalónk van még. Mindenekelőtt utolsó hadállásaiból kell kipiszkálnunk és megsemmisítenünk az ellenforradalmi reakciót, amellyel az ideológia frontján napjainkban is hadakozunk. Ennek a küzdelemnek élharcosa a propagandista. Az ellenforradalom szellemi

előkészítői azon igyekeztek, hogy hamis, a párt tanításaival ellentétes és megtévesztő nézetek hangoztatásával zűrzavart keltsenek a párt soraiban és a dolgozók között. Nyíltan nem mertek eleinte fellépni, hisz ők is nagyon jól tudták, hamar lelepleződnének. Ezért mint akik a rossz cukorkát fényes papírba csomagolják, ők is beburkolták elméleteiket. Egy szóval sem mondták, hogy nem kommunizmust akarnak, — csak az ,»nemzeti“’ legyen — ezt fújták, A marxizmus— leninizmus sohasem tanította, hogy egy-egy országban a szocializmus győzelme azonos mintára és azonos körülmények között fog végbemenni. Ellenkezőleg. Aláhúzta. hogy a munkásosztály pártjának nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott ország sajátosságait, ennek megfelelően kell ki' lakitania politikáját. Ha az elmúlt években ezt a tanítást egy-egy rövidebb időre a szemünk elől el is veszítettük, azért a Magyar Dolgozók Pártja alapvetően marxistaleninista tanítás nyomdokain járt és nem fogadható el a mi népünk számára az oly nagyon ajánlott „nemzeti kommunizmus“ útja. A „nemzeti kommunizmust” hirdető revizionistáit: ízelítőt is adtak az elmúlt év októberében népünknek, fennhangon hirdetett elméletükből folyó gyakorlatuknak. Népellenes cselekedeteik között első helyen állt; szakítani a Szovjetunióval. oltalmat kérni az imperialista kormány októl.

Igaz, közben még a semlegesség gondolatával is kacérkodtak, de ezt csak közbeeső

állomásnak szánták.

MEGTÉVESZTŐ jelszót hoztak divatba, hogy legyen e hazában minden magyar testvér. Osztálymegkülönböztetésekre szerintük nincs már semmi szükség. A párt vezető szerepét úgy támadták hogy az elmúlt 12 év eredményeiről hallgattak, — csak a hibákról szóltak és felnagyítva úton-útfélen teregették azokat. A termelőszövetkezeti mozgalom életképességét Is vitatták és be akarták bizonyítani, ezt is valamiféle magyar módra kell megcsinálni. Egy egész csokorra valót lehetne összeszedni, nem is nagy fáradtsággal azokból a hazug, hamis nézetekből, amelyeket a revizionisták elhintettek, hogy eltántorítsák párttagjainkat a helyes tanításoktól, a marxizmus- len i n i zm ustó 1.

A propagandista éberen vigyáz minden hamis hangra. amely megüti fülét a viták során. Mert akad majd ilyen is. Nem lehet kívánni, hogy mindenben egyformán, tisztán, tévedésmentesen gondolkodjunk egy olyan elméleti káosz után. mint amilyen nálunk volt. Jóindulatúan és igazságunk erejével fogjuk bebizonyítani, hogy nekünk van igazunk és nem a jobbra, vagy balra tévédőknek, azért hogy kikristáyosodjék mindenkiben a helyes igazság.

A PROPAGANDISTA már

elkezdi munkáját: tanul. Jól tudja, hogy sok múlik rajta. Ha helyesen magyarázza a párt tanításait és sokoldalúan tud érvelni. így érti ezt a tanfolyamára járó elvtársa

is És ez fontos; Nem elszigetelve élünk, nemcsak magunknak .gyarapítjuk tudásunkat. A dolgozók között hirdetjük pártunk politikáját és ha ezt helyesen teszszük, világos magyarázatot tudunk adni az egyes problémákra, vitatott kérdésekre, mind többen és többen értik meg, mit akarunk és követnék bennünket, kommunistákat, a pártot. így válik a párt propagandistája egyben a párt agitátorává is. Elviszik szavát magukkal elvtársai és megőrzik hoszszan emlékezetükben, mit hallottak tőle. Hogyan bogozta ki az első pillantásra talán nehéznek látszó elvi kérdéseket. Erre gondoljon minden propagandista, aki a napokban munkája után tanulni kezd, hogv rövidesen, felkészülve odaáll elvtársai elé és magyarázza a párt tanításait.

Sokat vár tőle a párt a szocializmus eszméjének terjesztésében. a párttagok elméleti tudásának gyarapítását an. Ha szereti és lelkiismeretesen elvégzi e nártmegbízatását, úgy eredményes is lesz munkája.

— I. a.—

Közeleg az ősz

A ruházati cikkeknél újabban mindinkább előtérbe kerülnek a kötszövött holmik. Tért hódított a jersey, és a legkülönbözőbb ruhaneműkhöz használnak fel szintetikus műszálat a kötöttárugyárak. Most felmerült az a gondolat, hogy kötszövőgépen műszőrmét készítsenek gyapjú és szintétikus fonal keverékéből. Az első minták már el is készültek és a kísérleteket folytatják. ______u_. !*»,

Külföldi IilKEK

Moszkva (MTI.) Rövidesen

elkészül az első szovjet—indiai közös produkcióban gyártott játékfilm, az Afanaszij Nyikitin. A külső és a laboratóriumi felvételek jelentős részét Indiában, Bombayben és az arab tenger partján forgatták.

*

Beirut (TASZSZ). Az A1 Ahbar a szíriai Latakia kikötőbe érkezett szovjet hadihajók látogatásáról azt írja, hogy ez a látogatás más, mint az imperialista állama’: hadihajóié. A szovjet tengerészek nem hódítóként, hanem barátokként érkeztek

— jegyzi meg a libanoni lap.

A libanoniak szívélyesen

üdvözlik a szovjet hadihajók legénységének a kikötőbe érkezését.

*

Berlin (MTI.) Strauss bonni hadügyminiszter a múlt hét végén elbocsátotta állásából MüHer-HilPebrandt tábornokot, az új nvugatnémet had- sereg személyzeti főnökét és helyére Bmst-August Lassen vezérezredest nevezte ki. Strauss hadügyminiszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy „ismételt fenntartásain Müller-H lile brandt tábornok részéről semmiféle visszhangra nem találtak1',

) *

Berlin (MTI.) Emil Liplnaky, aki a geuseni, aumathayseni-, majdsneki koncentrációs táborban több foglyot bestiális módon meggyilkolt. 4300 marka „kártérítés t‘‘ kapott a nyugatnémet hatóságoktól. Lipinziky ellen a dortmudi tartományi bíróság vizsgálati eljárást indítottak, később szabadlábra helyérték, mert, az „igazságügyi” hatóságok véleménye szerint „nem volt ok letartóztatására". Ez annak ellenére történt, hogy a vizsgálati eljárásijai, több tanú vallomást tett arról, hogy Lipdnzky, mint egy tüntetőosztag parancsnoka, 23 német lelkészt gyilkolt meg, egy másik esetben pedig 40 lengyel lelkészt lövetett agyon koholt vádak alapján.

EGY KURSZK-TERÜLETI faluban szemtanúja voltam a következő jelenetnek.

— Két idős kolhoeparasatasszony ment hazafelé a cukorrépaföldről. Mentek, beszélgettek, amikor hátulról egyszerre haragosan rájuk dudált egy személyautó. A2 asszonyok boldogan öszszenérték és felemelték a kezüket, hogy álljon meg a kocsi, vigye haza őket. De az autó az asszonyokat kikerülve, még nagyobb sebességre kapcsolt és elszáguldott.

— Az elnökünk, — szólalt meg az egyik asszony s eltakarta az arcát a portól. — Látod, kutyába sem vesz bennünket.

A másik csípősen hozzátette:

— Szalma van a fejében, azért áll úgy félre a kalapja.

Az asszonyok sok érdekes tanulságos dolgot meséltek az elnökükről. Rendes ember volt, szorgalmas, jó munkás. A kolhozparasztok megválasztották elnöknek. Ekkor azonban megváltozott. Beképzel t lett, s ma már mintha kicserélték volna.

— Felfújta magát, mint kelttészta a melegben.

Egy alkalommal új házat építtetett. Ez jó dolog. Csakhogy nem a faluban, hanem néhány kilométerre távolabb, a szovhozlelepem. Ügy látszik, nem akar sokáig a kolhozban maradni. Volt a kolhoznak egy „Moszkvics’* autója, jó kocsi, de neki „Pobeda” kellett.

— Bírálják meg — javasoltam az asszonyoknak.

— Bíráljuk.’ mondta ironikusan az egyik asszony. — A gyűlésen megmondtam a véleményemet, róla. Ve amikor megbetegedett a kislányom. és elment a vezetőséghez mézet kérni, nem adatt. Azt mondta. hogy nincs. . Pedig a raktárban egész hordóval volt.

— Mondják meg ezt a kerületben.

Az asszony nevetve legyintett:

— A kerületben? A kerületnek nincs vele S"tnm| baja. .4 terveket teliesi’ink, a gazdasán épül. fejlődik, úi gyümölcsöst is telepítettünk.

A második asszony félbeszakította:

— Minek ide a kerület! Ráncba kell szedni alaposan, akkor maid megjön az esze...

MILYEN IGAZ EZ! Valóban. ha a kolhozpa arsztok idejében „rávebaszedik“ az elnöküket, éreztetik vele a kollektíva erejét, akkor nem bizakodik el, nem nézi le a beoeatottekat;

A SZOVJET SAJTÓBÓL

Fé/r ecsapott kalap

A szerénység, figyelmesség, egyszerűség az emberekkel való bánásmódban, — ezek a szovjet embereik jellemvonásai, függetlenül attól, milyen helyet foglal el a társadalomban. A kommunista párt ezeket a magasrendű erkölcsi tulajdonságokat fejleszti a dolgozókban. Ezek jellemzőek a kolhozokat, szovhozokat, gépállomásokat, iparvállalatokat, állami, tkulturális-fel világosító intézményeket vezető káderekre, akik önfeláldozőan szolgálják a népet, a nép jólétét. Tudják: semmiféle magas beosztás nefn jogosítja fel őket, hogy szeszélyeskedjenek az embereikkel, földjük helyezzék magukat. Nálunk mindenki egyenlő, minden ember erejének és képességeinek arányában vesz,} ki részét közös ügyünkből.

Mégis vannak közöttünk olyanok, akik magasan hordják az orrukat, hangoztatják mások előtt „nagyságukat1'. Akadnak munkatársaik, akiken a hivatali előrehaladással együtt erőt vesz a beképzeltség, az aránytalan büszkeség. Az ilyen emberek egyetlen alkalmat sem mulasztanak el. hogy ne hangsúlyozzák különleges helyzetüket.

Ezek a gőgös emberek sérthetetleneknek érzik magukat. azt gondolják, joguk van mindenkinek parancsokat osztogatni. Meggyőződésük, hogy a törvényeket nem az ő számukra írták és ha el is ismernek valamiféle rendet, — csakis olyat, amelvet maguk alakítottak ki. Végtelen hiusásuk előtt kevset számít a szemé!vés érdem, s a kollektíva érdemeit maguknak tulajdonítják be. — szerintük minden jó az 6 személyes vezetésül: alatt, egyenes utasításukra történt : : :

AZ ÖNELÉGÜLTSÉG, a hiúság veszedelmes betegség. Az ilyen betegség vírusával megfertőzött ember nem tudja tárgyilagosan értékelni munkájának eredményét. — Felnagyítja kis sikereit, szándékosan kicsinyíti nagy hibáit és tévedéseit. Az ilyen ember rendszerint nem számol mások véleményével, lebecsüli a kollektíva véleményét ét> tapasztalatát*

A gőgös ember' nem rendelkezik az érvelés, a meggyőzés erejével, ezért munkáját parancsosztogatásra, utasítgatásra építi fel. Külsőleg energikus, valójában azonban már régen ellustult. Nem dolgoztatja az agyát, a rábízott dolgoknak nem hatol a mélyére, nem tökéletesíti munkáját. Feladatát csak abban látja, hogy munkáját másokra hárítsa, maga periig .,utasításokat* ad jon megfellabezhetetfen ítéleteket hozzon dolgokról és emberekről, amelyeket és akiket lényegében nem is ismer.

Teljesen világos, hogy az önimádó emberek — hiúak, szárazai:, önzőek. Minél inkább beképzeltek, annál jobban elszakadnak a tömegektől, annál képtelenebekké válnak arra, hogy fejlesszék az emberek kezdeményező készségét, önállóságát. — Az ilven emberek egyre inkább elmaradnak az élettől, elveszítiik a valósáéról alkotott reális elképzelés!, kerékkötőivé válnak előrehaladásunknak.

LEGGYAKRABBAN a politikailag éretlen emberek válnak beképzeltekké, akik keveset tudnak, s nem ikaptak jó edzést a kollektívában. A beképzeltség férge leggyakraban azokat kezdi ki. akik betanultál': ugyan a frázisokat, de nem hatoltak az eszme mélyére. Az ilyen emberei: hajlamosak az üres adminisztrálásra. Az ilyeneknek van szükségük hízelgőkre. talpnvalókra, akik aztán túlnagyítják vélt érdemeiket.

Az emberekben nem hirtelen támadnak a ro*sz tulajdonságok, hanem lassan, fokozatosan gyűlnek fel és kerülnek felszínre. És minél tovább tart ez a folyamat, annál több rossz tulajdonság alakul ki, s ha nem gyógykezelik, az önimadás betegsége elhatalmasodik, az ember nem tudja tovább ellenőrizni jellemét, tetteit. A fennhéiázás. a nagyképűség, a hiúság lesz magatartásának normája.

Azt hinné az ember, hogy a beosztottak legezése apróság. De emögött sok minden rejlik. „Nem kell bizonyítani, — írta Rubcovszkból a szervet 2 tőségnek Antony ina Sej'

kina, a lap egyik olvasója, — hogy kétféle tegezés van: az egyik a rokoni, elvtársi, baráti, a másik a lenéző, megv>elö tegezés. Ez a második fajta sérti és bántja az embereket. A kevésbé gerinceseket azonban megrontja, talpnyalásra szoktatja: lám, a főnök tegező viszonyban van velem!”

A továbiakban Antcnyiua Sejkina a rubeovszki milíciában lábrakapott helytelen szokásokról ír. Igazságosan jegyzi meg. hogy a Ms dur'vaság nagyarányú durvaságot szül. „A tegező viszony nem túlságosan xmlogat a kifejezésekben — írja. — Ezek az emberek még székkel sem kínálnak meg másokat. Lc, hetek őszhajú, mindenki által tisztelt dolgozó, fáradt, akinek már fáj a lába. méifis állnom kell a nagyképű főnök előtt és hallgatnom kell a kioktatásait.”

Egyesek azt hiszik, hogy feltétlenül az alárendelteknek kell előre köszönniük. Másoknak szilárd meggyőződésű!:, hogy az alárendeltek kötelesek nekik személyes szolgálatokat tenni. Ismét mások egészen elhatároliák magukat munkatársaiktól. Az ilyen emberek dolgozószo'Tái mindig zárva vannak. Örökösen különféle iratok összeállításával vannak elfoglalva. Nincs ideiük. hogv törőd ienek az emberekkel. foglalikozzanak panaszaikkal, megvizsgálják egyik vagy másik kérdést.

A KRITIKA, főleg az alulról jövő kritika az egyik leghatásosabb eszköz a beképzeltség és a hiúság ellen. Nggvon helyesen járnak el azok. akik már csírájában e-lfoitlák a rosszat. Amikor valaki kezd dicsekvővé, beképzeli lé válni, s nem a köz javával, hanem csak saját 'karrierjével törődik, ilyenkor erélyesen el kell ítélni, .,ráncba kell szedni1’. A beképzeltség, a hízelgés és talpnyalás légkörében virágzik a legjobban, ezért teljesen helyesen járnak el azok, akik a basáskod ássál együtt a hízelgésre, a talpnyalásra is sújtanak.

Ha az ember nem hallgat

a kritikákra, a figyelmeit«*

V

téseltre, lassan elveszíti az általán«« tiszteletet, a bizalmat. Népünk neih tiszteli az ön imádókat, a 'karrieristákat, a beképzelt embereket. Akik száméra a „beosztás“ nem a társadalom szolgálatát jelenti, hanem ugródeszka a hivatali előrehaladáshoz, annak nincs helye a szovjet dolgozók körében.

V. I. LENIN is többször rámutatott erre. Vlagyimir Il.jics könyörtelen ellensége volt a nagyképűsködésnek, a babérokon való nyugvásnak. A beképzeltséget, a hiúságot, s a belőlük eredő bürokratizmust olyan betegségnek, rossznak nevezte, amelyet a régi társadalom hagyott hátra örökül. Lenin a leghatározottabban szerénységet, egyszerűséget, közvetlenséget követelt a dolgozóktól, ö maga Is mindig igy viselkedett. „Egyszerű, mint az igazság” — mondta egy szőrmévé! munkás, aki meglátogatta Iljicset a Kremlben.

Lenin állandóan hangsúlyozta, hogy sikereink és győzelmeink a párt kollektív erőfeszítésének gyümölcsei, az egész nép önfeláldozó munkájának és küzdelmének eredményei. Igazán szerénynek lenni annyit jelent, hogv megtaláljuk valódi helyünket a kollektívában, a kollektíva tapasztalataira támaszkodunk. A szovjet dolgozóiknak munkájuk természeténél fogva a legkülönbözőbb emberekkel kell foajalkozníok. Hiheti-e valaki. hogy én mindenkit a lehető legjobban ismerek, mindent a legjobban tudok, tehát mindenkit kioktatha-: tdk? A munkatárs tekintélye nem inog meg. az iránta való tisztelet nem lesz kiosfob - ha: becsületesen beismeri, hogy nem tud valamit és fgy szól:: „Tanulni akarok másoktól

Az igazán szerény ember: fékezni tudja magát, önbí-; ráló szemmel tudja értékel-: ni tetteit, munkájának ered-' ményeit. Nem keresi aköny-; nyébb, de látszatra tetszető-' sebb munkát,. nem hajszoljai a magas beosztást; nem iz-‘

4

gatja a dicsőség, az olcsó; népszerűség. Személyes ér-j dákéit szigorúan alárendeli a közösség érdekeinek, mivel' tudja, hogy a nép java az; ő jat’a is, s ez a legmagasabb] elv, amiért érdemes élni és 3 dolgozni. 4

Irta; A. FLJUSCS, I lzvesztyja. szeot. 8.)]

nem sokáig tartott a verekedés, a zavargások azonban még mindig tartanak. A* egyik néger súlyosan megsebesült.

A zavargások hírére a karhatalom különítményei érkeztek a helyszínre. A rendőrök gumibottal leütöttek egy fehérbőrű, tünettőt. aki társával együt bekísértek r rendőrőrszobára.

A diákok, akik az első óraközi szünetben távoztak a? épületből, elmondották, hóm az iskolában heves verekedés tört ki. Három néger diákot elverték s mint a fehérbőrű tanulók elmondották — ..ruhájuk csupa vér lett.“ (MTI;

Úttörőtábor

a tószegi kiserdőben

Úttörőcsapatunk elhatározta: a próbázni készülő úttörőket elviszi kétnapos kirán dulásra. A Tisza mellett Kiserdőbe mentünk, hogy vidáman töltsük el ezt a két napot.

Szeptember 15-én reggeli órakor indultunk. Megérkezésünkkor már mindent készen találtunk, Reggeli után megismerkedtünk táborunkkal.

Délben hozzájárultunk e tűzhely készítéséhez. Minder jól sikerült, (még az ebéd is csak a tüzeléssel volt égj, kis baj, mert a nyirkos tüzelő etősen füstölt és ez az ebéd izén is érezhető volt.

Délután 4 órakor vplt c próbázás. ahol általábar mlndcnlzi jó eredménnyé1

végzett. Negyvenölen próbáztunk. A legtöbb pont 41 amit Csinger Mihály ért el. A többiek pontszáma 35—42 között 'mozgott.

Próbázás után tábortüzet raktunk, vidáman, dallal tánccál töltöttük el az estét.

Éjszaka pedig felváltva őrködtünk táborunk nyugalma felett. Az éjszakai erdő titokzatos árnyakkal és neszekkel volt tele. ami a lányok között riadalmat keltett. Reggel zajosan tárgyalva az élszakai eseményeket, vonultunk reggeli tornára, majd a Tiszára, mosakodni.

Reggeli után. ami bizony kettőnknek szalmapcrnyével köritett tojásrántotta volt) az idő gyorsan haladt;

Ebéd után az iskolánkból érkező tanulókkal számháborút játszottunk, amely sajnos. a lányok vereségével végződött.

A zászlólevonás után meggyujtottuk utolsó ünnepélyes tábortüzünket, majd szomorúan elbúcsúztunk táborunk■>

tót.

így telt el a növid két nap, amely alatt a szórakozás mellett sokat tanultunk.

Kalázdi Juligna és Virág Ildikó úttörők.

'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA

• Szolnokon a IV. negyedcvbeu tízezer forintos költséggel rendezik a 4. sz. Néphvnlf Trftrmn&U'üf •

Véres incidensek Little-Rockban

Lvttle-Rock (AFP). Hétfőn! ■ öt néger „feláldozta magát’*, hogy kilenc diáktársának le- I hetővé tegye a bevonulást a Littlerócki Lyceumba. Az öt j fiatal néger az épület kör: nyékén összegyűlt tömeg I közé vegyült s tűrte, hogy a fehérbőrűéit ütlegeljék. —

’ Amíg a figyelem e vereke. désre összpontosult, a kilenc I néger diák felhasználva a za-1 ’ vart, a hátsó bejáraton sér. tétlenül bevonult a taminté-1 zetbe, Az épületen kívül