Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-18 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! | mm A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS ‘LAPJA II. évfolyam, 194. szám. Ara: SO fillér. 1957. augusztus 18. vasárnap. MAI SZAMUNKBÓL Menetrend a nagykun napokra ÚTBAN MOSZKVÁBÓL HAZAFELE A Moszkvában járt magyar VIT-küldöttséget ünne­pélyes fogadtatásban részesítették Szolnok fiataljai. Tegnap ugyanis tíz percet állt a szolnoki pályaudvaron a Moszkvá­ból hazaérkező VIT-küldöttek külörwonata. Fogjunk hozzá teljes erővel a talajmunkák elvégzéséhez Vége a fesztiválnak, de emléke örökké él szívünkben mosolyognak az ifjak. Ök nem jártak kint Moszkvában, de az indulás pillanatá­tól az érkezés percéig lélekben azokkal voltak, a világ ifjúságának seregszemléjén, akiknek most virággal is ked­vesig ednek. )OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQUOOCX fyiOOOOQQQCOOOŰOOCJGCXJQOOOOOOQO Muukásgyűiés a Tisza Cipőgyárban A gumiüzemben több, mint ezer ember gyűlt össze, hogy munkásgyűlés keretében tár­gyaljanak az üzem szakszer­vezeti életéről. Az előadást Vass Vitteg elvtárs. a Szak­tanács elnöke tartotta. Beszámolójában beszélt az üzemi demokrácia módszerei­nek fejlesztésével kapcsolatos elvi kérdésekről. Többet kell foglalkozni a dolgozók észre­vételeivel, javaslataival. Tud­valevő, hogy az elmúlt idősza­kokban is tettek javaslatokat a dolgozók egy-egy termelési értekezleten, azonban a meg­valósítás mindig késett. En­nek gyökerében meg kell változni. Természetesen a demokrá­cia kiszélesítése nem jelenti az egyszemélyi felelősség csökkentését, sőt éppen ellen­kezőleg. A szakszervezetek­nek fokozottabban be keli kapcsolódniok a bér-, norma-, felvétel-, elbocsátás-, általá­ban a dolgozók érdekvédelmi munkájába. Javasoljuk, hogy szüntessék meg a területi egyeztető bizottságot, hisz az üzem problémáját az üzem­ben értik, ismerik legjobban Egyes esetekben fellebbezési joga csak a dolgozónak le­gyen, s az Igazgató csak a tör­vényesség megsértése eseté­ben élhessen óvással. Egyes műszaki vezetők jog­talan intézkedései, kiskirá­­iyoskódáiéval szemben tör­vény vétjje a cjolgozókat. Ez­zel nem azt akanuk mondani, hogy $ műszaki vezetők h ú­­zódjanak háttérbe, mert a munka viteléhez feltétlen szükség van becsületes, de szigorú műszaki vezetőkre. Szükséges szakszervezeti bizottságoknál különböző al­bizottságok életrehívása, az igazgató és a szakszervezet szoros együttműködése. Erre már régen is szükség lett vol­na. Mi maradandót szeret­nénk alkotni, — mondotta Vass elvtárs — de ezt csak akkor tudjuk, ha mirideh te­vékenységünk a dolgozók ér­dekében fog megnyilvánulni. Szakszervez.etünk demokrá­ciáját alulról fölfelé kívánjuk felépíteni, de valóban "J dolgo­zók bizalmából. Ny/n-, ^fordul­hat elő olyan ^setjíiögV egyes szakszervezeti ve­zetésére adm:h(is/tfáffv mó­don bizalmit jelölünfe. Nem is lehet bizalmi’ az, aki nem bírja a dolgozóit bizalmát. Munkánk eredményességé­hez szükséges, hogy a dolgo­zók széles tömegei szilárdan és bizalommal álljanak mel­lettünk. Az egységes és szi­lárd munkásösszefogás biztos alapja szocializmusunk építé­sének, melyet semmiféle el­lenséges erő nem tud megza­varni. j A hozzászólásokban a Ia­­káskérdés és a bérezés kérdé­se képezte a súlypontot, majd a gyűlés befejeztével az egyé­ni kérelmek és problémák megvizsgálását kérte több dolgozó, Közvetlen az üzemi, megyei ég országos szakszer­vezeti kiküldöttektől. Gépállomásaink a cséplés befejezése előtt állnak. El­mondhatjuk: ebben a mun­kában a gépállomások dolgo­zói megállták a helyüket. Most már azonban a talaj­­n unkák elvégzése került elő­térbe. S itt még mindig nagy az elmaradás a tervtől. Egy héttel ezelőtt még 38 száza­léknál tartottak a gépállomá­sok. Bár van egy-két gépállo­más, amelyik szépen teljesí­ti és remélhetőleg nemsokára tűi is teljesíti tervét a talaj­munkákban, gondolunk itt elsősorban a Turkevei ég a Törökszentmiklósi Gépállo­másra. De a Jászszentandrási Jászberényi, Mezőtúri, Kisúj­szállási és a Tiszafüredi Gép­állomásokon olyan nagymér­tékű a lemaradás, ami szin'r 'kétségessé teszi azt, hogy idő­ben tudják mennyiségi és mi­nőségi tekintetben talajmun­ka tervüket teljesíteni. Pedig jövőévi kenyerünkről van szó! Szolnok megyében elsőnek a Turkevei Gépállomás teljesítene nyári tervét Szolnok megyében elsőnek a Turkevei Gépállomás telje­sítette nyári munkatervét. Szombatig 17 és félezer nor­­málhöldnak megfelelő mun­kát végzett a körzetéhez tar­tozó termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdáknak. A gép­állomás egy-két százalék hí­ján a cséplést is befejezte. Több mint hétezer tonna ga­bonát csépeltek el 27 cséplő­géppel és húsz kombájnnal. A gépállomás dolgozói között most azért folyik a harc, hogy a nyári talajmunkákat is mielőbb elvégezzék, hogy azután teljes erővel hozzálát­hassanak az őszi feladatok­hoz. AUGUSZTUS 20 tiszteletére Három tiszazugi községben befejezték a cséplést Előző számunkban hírt ad­tunk arról, hogy megyénk községeiben, városaiban moz­galom indult a cséplés kezde­tén: úgy dolgoznak, hogy az Alkotmány ünnepére befejez­zék a munkát. Az ígéretet komolyan vették, mert szinte naponta érkeznek arról je­lentések, hogy itt, vagy ott el­csépeltek. Tegnap a Kun­szentmártoni Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya érte­sítette a szerkesztőséget ar­ról, hogy három tiszazugi községben. Cibakházán, Csé­­oéi».- és Tiszasason befejező­dött a cséplés. A Minisztertanács fogadása a Moszkvában járt VIT-küldöllek liszíeletére A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány pénte­ken este fogadást adott a Néphadsereg Központi Tiszti Házának nyári helyiségében a moszkvai Világifjúsági Ta­lálkozón résztvett magyar küldöttek tiszteletére. A fo­gadáson megjelentek Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Biszku Béla belügyminiszter, Kállai Gyu­la művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai résztvett a fo­gadáson a Kommunista Ifjú­sági Szövetség számos veze­tője, politikai, társadalmi éa kulturális életünk több kivá­lósága. Megjelent a fogadá­son J. 1. Gromov, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, valamint a budapesti diplomáciai tes­tület több tagja. A fogadáson a VIT-küldöt­tek — köztük a moszkvai Ili. baráti sporttalálkozón szép sikerrel szerepelt sportolók — a késő esti órákig meleg ba­ráti légkörben együtt szóra­koztak a párt és a kormány vezetőivel. * 1 2 3 4 5 Ausztria nem fogadia be az Amerikából visszatérő magyar disszidenseket Becs (MTI). Osztrák hiva­talos körökben aggodalmat váltott ki az amerikai kong­resszus jogi bizottságának döntése, amellyel elutasította Eisenhower elnök javaslatát, hogy engedjék meg az ideig­lenes tartózkodási engedél­lyel rendelkező huszonötezer magyar disszidens állandó le­telepedését az Amerikai Egyesült Államokban. Bécs­­ben attól tartanak, hogy a döntés hatása alatt sok disz­­szidált magyar vissza akar majd térni első külföldi állo­mására, Ausztriába. A bécsi belügyminisztérium most nyomatékosan utalt az osztrák kormány egy korábbi rendeletére, amelynek értel­mében Ausztria nem fogadja be a nyugati polgárokat, mert sem lakást, sem ellátást, sem munkalehetőséget nem tud biztosítani számukra. FelhVás Felhívom mindazon Szolnok megyei karbatal­­„mistákat, kik emlékéremre jogosultak, hogy 1957. augusztus 19-én 8 h-kor jelentkezzenek Szolnokon, a Megyei Tanács VB. nagytermében. Megyei Karhatalmi Parancsnokság Termelőszövetkezeti nap Kisújszálláson Pénteken került t>°r a kis­újszállási nagykun napok egyik igen jelentős rendezvé­nyére, a termelőszövetkezeti napra. Ez már külsőségekben is különbözött az eddigiek­től. Míg a hét első felében a szakelőadásokra csak kisebb létszámú hallgatók érkeztek, s azok is a környező közsé­gekből, a termelőszövetkezeti napra már igen mozgalmas lett a város. A korareggeli órákiban huszas, harmincas csoportokban sétálgattak nap­sütött arcú, fiatalabb, vagy idősebb parasztemberek a vá­ros főutcáién. Délelőtt 1 órá­ra zsúfolásig megtelt a kis­újszállási Ady mozi 700 sze­mélyes nézőterme. Egy tűt alig lehetett leejteni A vendégek nemcsak p Nagykunságból, hanem a kö­zeli és távoli megvéktoől ér keztek. Termelőszövetkezeti '"özségi. járási, városi veze­tők. esvén! gazdák, akike* nemcsak a szövetkezeti nar -m<rramia. hanem « kiállítá'­­'átvánvossága is érdekelt. A többszáz főnyi résztvevő ‘“lőtt Lőrincz Gyula, a Mező­­gazdasági Intézet főosztály­­vezetője, a mezőgazdaság tu­dományos kandidátusa tartott »leadást „A nagyüzemi gaz­dálkodás előnyei'’ címmel Beszédének első részében is­mertette azokat a mélyreható ’áltozásokat. amelyek 194? óta következtek be a magyar mezőgazdaságban. Majd arról *ett említést, hogy az ellen­­'orradalom okozta károkat hogyan heverik ki az ország termel őszövetkezetei. Azellen­­'oj-radalom ideién felbomlott ->zöve (kezetekből 1100 újjá­alakult, j jelenleg 3400 tsz és iszz?-ben 130 ezer család, 1 millió iOO ezer kát. holdon gazdálkodik. Hazánk szántó­földjének 78 százalékán még egyéni gazdálkodást folytat­nak. Ezért termelünk drágán, s terme 1 vényeinkkel a világ­piacon nem vagyunk verseny­­képesek. Szükségszerű a szo­cialista nagyüzemi mezőgaz­daság fejlesztése. A társulá­sok, szakcsoportok létesítésé­nek is az a célja, hogy meg­könnyítsék az egyéni paraszt­ság nagyüzemi gazdálkodásra való áttérését. A nagyüzemi gazdaságok o', .»óbb, gazdaságosabb és nagyobb termelésének a nyit­ja abban van, hogy jobb a területkihasználás, nagyobb lehetőség van a beruházások­ra, a gépesítésre és a termel­­vények értékesítésére. Ezen­kívül tudományosan képzett szakembereket tudnak foglal­koztatni. • Nemcsak a szocializmust építő országokban, hanem a kapitalista államokban is tör­ténik átalakulás, a mezőgaz­dasági nagyüzemek javára. Dániát úgy szokták emleget­ni, hogy ott virágzó egyéni kisparaszti gazdaságok van­nak, pedig már ott is megtör­tént az átalakulási. Dánia szántóföldjének 68 százalékán nagybirtokok vannak. A tíz hektáron aluli gazdaságok csupán 11.2 százalékát teszik ki a szántóterületnek. Az ál­latállomány zöme is a kulá­­kok, a kapitalista nagyüzemi gazdaságok birtokosainak tu­­'aidonában van. Az Egyesült Államokban ugyancsak ál­landóan növekszik a birtok­­nagyság és csökken az egyéni kisgazdaságok száma. A nagy tetszéssel fogadott előadást ezúttal nem követte hozzászólás. A többszáz főnyi résztvevő közönség a mezőgaz­dasági kiállítására ment, hogy ott meggyőződjön a szocialis­ta nagyüzemi gazdaságok fö­­-ényéről, gazdálkodási tapasz­talatokról és eredményekről. A. korábban jelzett tsz-látoga­­tás is elmaradt, s helyette — az időköziben megérkezett szovjet küldöttséggel együtt — az egész délutánt a mező­­gazdasági kiállítás megtekin­tésével töltötték a termelő­szövetkezeti nap résztvevői. — ka — mennyi! mn’at a logarléc? A Karcagi Általános Szerelő- és Gépjavító Ktsz elnöke, Csata János ép pen > azt számolja, hogy mennyi a dolgozók átlagjövedelme. Nem dicsekszik ugyan vele, de nekünk a logarléc titkát elárulta, az pedig azt mutatta, hogy az átlag­­kereset 1500 Ft-on felül van, már pedig az nem csal. AKAR TANULNI? A törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Technikum levelező tago­zatára jelentkezhetnek (pártfunk­cionáriusok, tanácsi gazdasági felügyelők, előadók, agronómu­­sok, brigádvezetők, egyénileg dolgozó parasztok stb.), akik 20— 40 életévvel (nők 19—40 évig) és VIII. általános iskolai végzettség­gel rendelkeznek. A tanulás magánjellegű és négy évig tart, melynek befejezése Után érettségi vizsgát tesznek és oklevelet kapnak. A tandíj 150 forint, melyet öt részletben le­het kifizetni. A felvé’el időpont­tá szeptember hónap. Felvételi vizsgát kell tenni magyarból és matematikából, a tanulmányi év 1958. januártól december végéig tart. A jelentkezőknek be kell kül­deni: 1. Sajátkezű tintával írt kéf­vényt. 2. Munkahelyi vezető Javaslatát. 3. Általános Iskola VIII. osztá­lyának bizonyítványát. 4. Két év szakmai gyakorlat Iga­zolását (helyi tanácstól is j lehet). 5. Születési anyakönyvi kivo­nat. Jelentkezési határidő: aug. *1. Bővebb felvilágosítást levélbe» a Mezőgazdasági Technikum ad: Tőrökszentmiklós. (Telefon: 52).

Next

/
Oldalképek
Tartalom