Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-18 / 194. szám
Az utóbbi években az MDP- ben is so.t szó esett a kollektív vezetésről. Némi fejlődés Is mutatkozott e téren. — Azonban korántsem olyan, mint amilyent a kollektív vezetés követelménye, a pártbizottságok és a pártszervezetek elé állított. Most vajion hogy állunk a kollektív vezetéssel? Mennyire értették meg elvtársaink, hogy ügyünk úgy halad igazán előre, ha azt nemcsak néhány ember tekinti szívügyének, — hanem a párt vezető testületének minden tagja, — az egész párttagság magáénak vallja. S nem utolsó sorban, ahol a kollektív vezetés érvényesül, . ott kevesebb hiba csúszik be, mert több ember véleménye alapján születik meg a döntés a fontos kérdésekben és azok, akik a határozatot meghozták, felelősséget éreznek érte, közreműködnek annak végrehajtásában. Az MSzMP szolnoki járási Végrehajtó Bizottsága következetesen alkalmazza a kollektív vezetés elvét munkájában. Példa erre a legutóbbi pártbizottsági ülés, amelyen a pártbizottság kollektívája a járás termelőszövetkezeteinek helyzetét tárgyalta és hosszú hónapok munkájára hoztak határozatot. Az ülés nem volt formális. Ez már abból is kitűnt, hogy két-három elvtárs kivételével, akik szabadságon voltak, a pártbizottság tagjai megjelentek az ülésen. De ez még nem mondana sokat, ha nem tapasztaltuk volna a felelősségteljes munkát, a hozzáértést, az értékes javaslatokat, amelyek az egyes napirendi pontok során megnyilvánultak elhangzottak.Érdemes megemlíteni, hogyan készült „a termelőszövetkezetek helyzetéről’’ szóló napirendi pont megtartására a végrehajtó bizottság. Körültekintő, több hetes vizsgálat előzte meg a jelentés elkészítését. A járás területén lévő térm/alőszövetkezetek mindegyikébe ellátogattak az elvtársak. Véleményt kértek és mondtak a tsz-3k vezetőségeinek, a pártszervezeteknek. — Resztvettek közgyűléseken, hogy necsak a vezetőségek, hanem a tagság problémáit, észrevételeit is meghallják, megismerjék. Ennek alapján kialakult az összkép elkészült a termelőszövetkezetekről szóló beszámoló, s az elkövetkező hónapok munkája! megszabó határozati javaslat. De még ennél is többet tettek az elvtársak; a határozati javaslatot a termelőszövetkezetek vezetőségeivel is megvitatták, hogy ők, a legilletékesebbek szóljanak hozzá, milyennek tartják a pártbizottság javaslatait, megvaiósíthatok-e a célkitűzések? Ilyen Sokoldalú munka, véleménykutatás előzte meg ,,o termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetéről’' szóló napirendi pontot, míg az a pártbizottság elé került. A jelentést Détár Mihály elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági előadója terjesztette elő. A határozati javaslatot már előre megküldték minden pártbizottsági tagnak, hogy az elvtársak alaposan tanulmányozhassák és a tatára felkészülhessenek, a beszámoló alapján a pártbizottság a többi között a következőket állapította meg: Az ellenforradalom előtti időszakban a járás mintegy 141 ezer kát. hold megművelhető területéből 31.890 kát. hold volt 42 tsz közös tulajdona, ami a járás szántóterületének 18 százaléka. De ha minden szocialista üzemet, állami gazdaságot, célgazdaságot, termelőszövetkezeti csoportot szocialista szektornak nyilvánítanak, akkor a járás megművelhető területének 32.4 százaléka volt az, aminek megművelése nagyüzemi módszerekkel történt. Addig, míg a járás összterületének 32.4 százaléka szocialista megművelés alatt állott, az alacsonyab típusú társulások a járás területének mindössze 2.2 százalékát tették ki. Nem segítették a társulások létrejöttét, sok esetben el sem ismerték, s ebből A kollektiv vezetés útján adódott, hogy az alacsonyabb társulások létszámban és területben is alacsony százalékot mutattak. Kevés gondot fordítottak a löldművesszövebkezeti mozgalomra, minek következtében a töldm ű v esszö v e t ke ze 11 mozgalom másodfokú kiskereskedelmi vállalattá fejlődött. nem tekintették komoly politikai bázisnak, a termelőszövetkezeti mozgalom előiskolájának. Pedig, ha erre a tekintélyes létszámot magába foglaló szervezetre nagyobb figyelmet szentelnek, segítette volna az alacsonyabb típusú szövetkezeti formák létrejöttét. A járás termelőszövetkezetei az ellenforradalom hatására és erőszakos zaklatására sem' folytak be az ellenforradalmi megmozdulásokba. — Szántottak, vetettek, az őszi talajmumkákat az ellenforradalmi események ellenére U elvégezték. A termelőszövetkezetek többsége kiállt a közös vagyon védelme mellett, megvédték a termelőszövetkezetet a szétztllléstől. Több termelőszövetkezetben őrsége’ szerveztek a más községekből iövö ellenforradalmi bandi iák esetleges megfékezésére Például a tiszavárkonyi Pe-őfi-ben, a kőtelki Petőfi-ben. a,.mezőhéki Táncsics-ban, a besenyszösi Erdei Tsz-ben és még jó néhány más termelőszövetkezetben is. Azonban több termelőszövetkezet nem állta ki a próbát. Azok a tszek voltak ezek, amelyek az ellenforradalom előtt sem voltak zászlóvivői a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Sok termelőszövetkezetben lehet találkozni olyan nézettel, hogy a szövetkezetöői zömmel az agrár-proletárok lépték ki. Azt kívánják igazolni, hogy a középparaszte.; voltak azok, akik nem mentek széjjel, mert ragaszkodtak földjeikhez. Az országos statisztika szerint a termelőszövetkezetek osztály összetételében a változás erősen az agrár-proletárok javára tolódott. Nem ők voltak azok. akik elsőnek kiléplek a szövetkezetekből. Ennek ellenére sem állíthatjuk azt. hogy a középparasztoé lettek hűtlenek az ellenforradalom hatására a termelőszövetkezetekhez. Az a tapasztalat, hogy azok a személyek, akik 1953 ban Nagy Imre politikájának hatására kiléptek, majd később a termelőszövetkezet fej teszi ésével ismét tagok lettek. az ellenforradalom következtében ismét elhagyták termelőszövetkezeteiket. Az ellenforradalom nyoma sónak hatására november derekára esik az az időszak, amikor megkezdődött a ke vésbé stabil termelőszövetkezetek közös vagyonának széthúzása. A termelőszövetkezetek zömében felszámolódtak az MDP alapszervezetek, de ahol a pártszervezet élt, ott az ellenforradalom sem tudott komolyabb eredményeket elérni, mert a kommunisták élérc álltak az eseményeknek. Igv a kőtelki Petőfi Tsz-ben a nagykörűi Petőfi Tsz-ben a tiszaföldvári Lenin Tszben, a zagyvarékasi Vörös Brigád Termelőszövetkezetekben, stb. Jelenleg a járás területén 39 tennelősizövetkezet működik, amelyekben a tagság 34 százaléka párttag. A termelőszövetkezet feloszlásának legdurvább formája a martfűi Tisza Termelőszövetkezetben nyilvánult meg, ahonnan az összes megfogható és mozgatható közös vagyont széthurcolták. A helyzet konszolidálásával, amikor a Járási Tanács felmérte a fedezetlen hiteleket és az elhurcolt állatok értékét, volt olyan tsz-Jag, aki 27 forintot vitt el a szövetkezetből. Vagy a tiszatöldvári Haladás Termelőszövetkezetben, ahol az ellenforradalom alatt és közvetlen utána sok hasas anyajuhé* levágtak és húsát értékesítették. A tószegi Dózsa Tsz-ben három hétig nem takarították ki a tehénistállót, nem fejték rendszeresen a teheneket. 4 Az ellenforradalom hatására a járás 42 termelőszövetkezetéből 23 készített zárszámadást, lü termelüszövetkezet pedig felosztási mérleget. E termelőszövetkezetek jelentős része a későbbi idők folyamán újjá alakult, de általában nem jogutódként. Az októberi események következtében a szabadpiaci értékesítésre szánt termékeket sok tsz-ben a tagok részére kellett kiosztani, késett a cukorrépa és dohány betakarítása is, a szántás elhúzódott, így ezek a tsz-ek jelentős bevételtől estek el. Az ellenforradalom komoly károkat okozott a termelőszövetkezeteik életében is. Megtépázta gazdaságukat, nyomokat hagyott szervezeti életükben. Szükséges ezért megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása megfelel-e a szocialista nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek? Olyan jelenségek mutatkoznak, hogy a szövetkezetek jelentős része eltért a szocialista utói és mégis ugyanolyan juttatásban, támogatásban részesül, mint a régi alapszabály szerint működő tsz-ek. Ezen a helyzeten változtatni kell. Ezután Détár elvtárs beszélt arról, hogy a Pártbizottság irányításával a termelőszövetkezeteket felülvizsgáló bizottságok hogyan, milyen módszerrel végezték el munkájukat a járás termelőszövetkezeteiben. milyen javaslatokat tetteit a tsz-ek vezetőségeinek. A termelőszövetkezetek zömében helyeselték a bizottság javaslatait és közgyűléseken meg is vitatták azokat. A járás 39 mezőgazdasági termelőszövetkezeiének öszszetétele a következő módon alakult: a tagság zöme. agrár proletár és középparaszt. Azonban egynéhány helyen közvetlenül az októberi események előtt, s az ellenforradalom alatt a termelőszövetkezeteikbe befurakodtak 300 holdas, sőt 500 holdas kulákok is. Azonban ma már nincsenek bent. A helyes álláspont az, hogy kulákok a termelőszövetkezetben még ’'gyéni elbírálás alanián sem maradhatnak, felvételt sem nyerhet nefa. Sok probléma jelentkezik a termelősgövetfeezetek vezetőségeinél: a politikai és szakmai felkészültségük hiányos. A 39 tsz elnök közül csupán 3-nak van felső, vagy középfokú képesítése. Annál is inkább fel kell erre figyelni, mivel a 39 termelőszövetkezet közül csak 11-ben van agronómus, és azokban, ahol az elnököknek is van mezőgazdasági szakképzettségük. Ugyancsak hiányos a könyvelőik szakképzettsége is. E területen bőven van tennivaló. Különösen a jól működő tsz-ek ben mutatkozik a káros jelenség; a befcléiörduiás. — Nem akarnak területileg fejlődni és új tagokat sem akarnak felvenni. Olyan feltételeket állítanak az újonnan jelentkezett tagokkal szemben, hogy ember legyen a talpán, aki ezeknek meg tudna felelni. Ez semmiesetre sem segíti a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozását. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését az élet fejlődésének törvénye követeli, hiszen köztudomású az, hogy a szétszórt kisüzemi parcellák nem fogják biztosítani a mezőgazdaság ugrásszerű fejlődését, a hazai termelvények versenyképességét a világpiacon. A termelőszövetkezieti mozgalom számára meg kell nyerni az ellenforradalom hatására kilépett tagokat is, hiszen ezeknefk az embereknek gondolkodásában már komoly nyomot hagyott a szövetkezeti gazdálkodás. Sokan sértődöttségből, vagy a termelőszövet kezet belső problémái miatt léptek ki. Bár nem lehet figyelmen kívül hagyni az ellenforradalmi oropaganda. a ,,Szabad-Euróoa” befolyásoló szerepét sem. A mostani helyzetet az ál‘alános munkaintenzitás javulása } ellem-: i az előző évivel szemben. Még a gyengéb’term el őszövetkezet ok tagság’ is egészséges cot.imizmussa1 néz a jövő elé. Ehhez hozzájárult a munkás-paraszt kormány rendelete is. hogy meg szüntette a bagyűjtési rend-; szert és így a termelőszövetkezetek tagsága több jövedelmet tud biztosítani magának. A termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek munkájukkal nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetek megszilárdításához. A kommunisták nagyrésze példamutatóan végzi munkáját, amely nem marad hatástalanul a pártonkívüliekre sem. Sokat foglalkoznak a pártszervezetek a termelőszövetkezeti vagyon védelmével, a belterjes gazdálkodás, az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseivel. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol eltértek a minta-alapszabálytól, ott a háztáji területek juttatásánál is problémák jelentkeznek. Addig, amíg 1956 október 1-én egy tagra 0.6 kát. hold háztáji terület jutott, az 1957. április 1-i állapot szerint egy tagra 1.12 kát. hold háztáji terület jut. Előfordult sok helyen, hogy családonként 2 ka>t. holdat, vagy a családnégyszögöl háztájit mértek ki A járás területén lévő termelőszövetkezetek általános helyzetképének bemutatása után Détár Mihály elvtárs részletesen foglalkozott az egyes t rm eüőszövet keze t ek belső életével, problémáival. A jelentést vita követte, amely során a pártbizottság tagjai megiarősítették a beszámoló egyes pontjait, tapaszt alataiikkál gazdagították,' hozzászóltak a határozati ja vaslothoz, módosításokat javasoltak. A pártbizottság egyöntetű véleménye szerint az elkövetkezendő időben, minden eszlközzel a termelőszövetkezetek megszilárdítását kell elősegíteni. A határozat is e célon alapszik, s minden erővel azon lesznek, hogy a járás kommunistái magukévá tegyék a pártbizottság határozatát és résztvegysnek ónnak végrehajtásában Említést keli tenni a pártbizottság] ülés második napirendi pontjáról is, amely a pártbizottság által hozott határozatok ellenőrzésének tapasztalatairól szólott. A Végrehajtó Bizottság beszámolt, hogy a pártbizottsági üléseken hozott fontos határozatokat a járás pártszervezetei hogyan hajtják végre. Tudvalevő, hogy a legjobb határozatok is csak annyit érnek, am-ennyit azokból az életben meg is valósítanak. A helyes elgondolások csak papíron maradnak, ha nem gondotíkódnak végrehajtásuk-; ról. S igen helyesen a Járási; Pártbizottság ellenőrzi, hogy ] a meghozott határozatai hol ] és milyen okok következtében nem valósulnak meg. Több olyan tapasztalatot szereztek az elvtársiak, hogy egyes pártszervezetek figyelmen kívül hagyják a felsőbb pártszerv határozatait. Ezen a hiányosságon változtatni kell. S ehhez hozzásegített ez a jelentés, a Pártbizottság tovább folytatja a határozatok végrehajtásának ellenőrzését és szigorúan megköveteli, hogy a hasznos és a munkát előrevivő határozatokat a pártszervezetek magukra nézve kötelezőnek is tartsák. L. A. TlWnn VVVVWYVVYVVVV WW H megye állami gazdasága’ e liefen befejez k a cséglést A Szolnok megyei állami gazdaságok ezen a héten befejezik a cséplési munkákat. A felettes szervek véleménye szerint a Héki, Felsőjászsági és Surjáni Állami Gazdaságnak van a legtöbb pótolnivalója, de ezeken a helyeken is befejeződik a munka még ezen a héten. ! Az állami gazdaságok különben 81.720 mázsa gabonát adtak be az államnak augusztus 10-ig. Ebből a mennyi-; ségből a legtöbb a Nagykun-; sági Állami Gazdaságra —| (11.532 mázsa) és a Bánhalmi; Állami Gazdaságra (8.063 má-! zsal esik. Angnszlns 20-án Eisriiszállásra közlekedő kűlönvonatok menetrendje 2. számú különvonat ; Szolnokról Indul 4.10 Klsujszállásrau érkezik 5.10 vissza: ; Kisújszállásról indul 20.43 Szolnokra érkezik 21.47 5. számú külön vonat Szolnokról indul 4.40 Kisújszállásra érkezik 5.40 vissza: Kisújszállásról indul 18.45 Szolnokra érkezik 19.47 7. számú különvonat Szolnokról Indul 5.00 Kisújszállásra érkezik 6.00 vissza: Kisújszállásról indul 19.45 Szolnokra érkezik 20.47 13. számú különvonat Szolnokról Indul 6.00 Kisújszállásra érkezik 7.00 15. számú különvonat Szolnokról Indul 6.20 Kisújszállásra érkezik 7.20 vissza: Kisújszállásról indul 20.15 Szolnokra érkezik 21.17 vissza: Kisújszállásról Indul — Szolnokra érkezik '“V“ 24. számú különvonat Szolnokról indul 7.40 Szolnok Alcsira érkezik 7.49 Száj ólba érkezik 8.01 Bartára érkezik 8.24 Pusztaszakálasra érk; 8.31 Begy vermekre érkezik 8.38 Turgonyra érkezik 8.49 Kisújszállásra érkezik 9.00 vissza: Kisújszállásról Indul 21.05 Szolnokra érkezik 22.36 (A vonat visszaútban is minden fenti állomáson megáll) 19. számú különvonat Ceglédről indul 5.30 Szolnokra érkezik 6.24 ; ; Szolnokról Indul 7.00 Kisújszállásra érkezik 8.00 Vissza; Kisújszállásról Indul 17.45 Szolnokra érkezik 18.47 ; Szolnokról Indul 13.55 Ceglédre érkezik 19.45 8. számú különvonat 1 Abonyból indul 4.40 Szolnokra érkezik 4.56 1 ' Szolnokról Indul 5.10 Kisújszállásra érkezik 6.10 vissza: Kisújszállásról indul 20.55 Szolnokra érkezik 2Í.37 Szolnokról indul 22.10 Abonyba érkezik 22^7 20. számú különvonat Hatvanból indul 5.00 Jászfényszaruba érkezik 6.21 Pusztamonostorra érk, 5.31 Jászberénybe érkezik 5.50 Szolnokra érkezik 6.59 Szolnokról indul 7.10 Kisújszállásra érkezik 8.10 vissza: Kisújszállásról Indul 19.35 Szolnokra érkezik 20.37 Szolnokról indul 20.48 Hatvanba érkezik 22.50 (A vonat visszaútban is minden . .,ti állomáson megáll) X. számú különvonat Hatvanból indul 2.00 Szolnokra érkezik 3.33 ; Szolnokról Indul 3.50 Kisújszállásra érkezik 4.50 ! vissza: j Kisújszállásról Indul 18.55 Szolnokra érkezik 19.57 ; Szolnokról Indul 20.08 Hatvanba érkezik 22.08 22. számú különvonat 1 Jászberényből Indul 6.15 Jánoshidára érkezik 6.39 ; Szolnokról indul 7.30 Kisújszállásra érkezik 8.30 vissza: ! Kisújszállásról indul 18.15 Szolnokra érkezik 19.17 ; Szolnokról Indul 19 :m Jánoshidára érkezik 20.06 Jászberénybe érkezik 20.35 9. számú különvonat ; Vámosgyörkröl Indul 2.00 Jászárokszállásra érk: 2.15 Jászdózsára érkezik 2.41 Jászapátiba érkezik 3.08 Ujszászra érkezik 4.38 Szolnokról indul 5.13 Kisújszállásra érkezik 6.20 vissza: Kisújszállásról Indul 17.05 Szolnokra érkezik 10.07 i Szolnokról Indul 18.12 Vámosgyörkre érkezik 21.09 (A vonat visszaútban Is minden fenti állomáson megáll) 6. számú különvonat ; Jászapátiból Indul 2.20 Jászkisérre érkezik 2.37 Jászladányra érkezik 3.18 Szászberekre érkezik 3.48 Ujszászra érkezik 4.02 Szolnokra érkezik 4.45 Szolnokról indul 4.o0 Kisújszállásra érkezik 5.50 vissza: 1 Kisújszállásról Indul 18.25 Szolnokra érkezik 19.27 ' Szolnokról indul 19.38 Jászapátiba érkezik 22.12 (A vonat visszaútban is minden fenti állomáson megáll) 26. számú különvonat 1 Békéscsabáról indul 6.02 Kétpóra érkezik 8.05 Kisújszállásra érkezik: 9.20 vissza: Kisújszállásról indul 16.35 Kétpóra érkezik 17.50 Békéscsabára érkezik 20.25 21. számú különvonat ; Orosházáról indul 3.16 Mezőtúrra érkezik 6.28 Kétpóra érkezik 7.0o Kisújszállásra érkezik 8.20 vissza: Kisújszállásról indul 16.55 Kétpóra érkezik 1810 Mezőtúrra érkezik 18.42 Orosházára érkezik 2.17 17. számú különvonat Szarvasról indul 4.45 Halásztelekre érkezik 5.09 Pusztabánrévére érkezik 5.18 Mezőtúrra érkezik 5.45 Kétpóra érkezik 6.27 vissza; Kisújszállásra érkezik 7.40 Kisújszállásra indul 17.21 Kétpóra érkezik 18.35 Mezőtúrra érkezik 19.01 Pusztabánrévére érk. 19.56 Halásztelekre érkezik 20.09 Szarvasra érkezik 20.24 12. számú különvonal Mezőtúrról indul vissza; Kisújszállásról indu1 18. számú különvonat Hódmezővásárhelyről i. vissza: Kisújszállásról indul 16. számú kiilönvonat Szentesről indul vissza: Kisújszállásról indul 4.38 17.35 3.47 17.15 4.30 Csugarra érkezik Kispóra érkezik Kétpóra érkezik Tiszatenyöre érkezik Kisújszállásra érkezik Tiszatenyöre érkezik Kétpóra érkezik Kispóra érkezik Csugarra érkezik Mezőtúrra érkezik Szentesre érkezik Martfűre érkezik Kisújszállásra érkezik Martfűre érkezik Szentesre érkezik Hódmezővásárhelyre é, Hékédre érkezik Kistőkére érkezik Jámborhalpmru érkezik Nagytőkére érkezik JaksorparU tanyák érk. Tiszaföldvárra érkezik Martfűre érkezik Kisújszállásra érkezik 18.05 4.50 5.08 5.17 5.38 6.50 18.39 18.51 19.00 19.10 19.31 5.05 6.22 7.50 17.4t 19.57 21.41 4.3Í 4.47 4.52 4.58 5.10 5.45 6.03 7.30 19.27 21.03 Martfűre érkezik Szentesre érkezik (A vonat visszaútban is minden fenti állomáson megáll) 10. számú külön vonat Kunszentmártonból ind. 4.00 Kungyalu alsóra órke^lfc 4.09 Kungyalura érkezik 4.15 Homokra érkezik 4.99 Tiszaföldvárra érkezik 4.32 Martfűre érkezik 4.44 Bágimajorbs érkezik 5.0'j Kengyelre érkezik 5.10 Ureehátxa érkezik azé tFoU tatasa az 3-ik oldalon.)
