Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-16 / 192. szám

1 -,——■— . -®

M o SI K V | Címzett:

BUKAREST

Visszaérkezett Moszkvába a szovjet párt és kormányküldöttség

Hruscsov beszéde a moszkvai nagygyűlésen

Kedves Irma!

(Ruménia)

Moszkva (MTI). A szovjet part- és kormányküldöttség, amely Németország Szocialista Egységpártjának és a Néívuet Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására, egyhetes látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban, szerdán délután visszaérkezett Moszkvába.

A küldöttség fogadására a vnukovod repülőtéren soCiszáz dolgozó gyűlt egybe. Eljöttek az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagjai. Ott voltak a diplomáciai képviseletek vezetői, valamint a szovjet és a külföldi újságírók. Meleg szeretettel köszöntötték a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hruscsovot. aki rövid beszédet mondott.

Utazásunk igen sikeres volt és felülmúlta várakozásainkat, — állapította meg a jelenlévők nagy tapsától kísérve Hruscsov, majd utalt a szovjet és a német nép kapcsolatainak múltjára is. — Hruscsov hangsúlyozta: a népek látják, hogy a múlton túl kell lépni és a szovjet, valamint a német nép között jóbaráti békés viszonyt kell teremteni, fiz mindkét ország é -deke, sőt Európa és az egész világ békéiének érdeke.

Az SZKP Központi Bizottságának .első titkára a gyűlésen elmondotta, hoay a küldöttség tagjai találkoztak az NDK nemzeti frontjába tömörült más pártok vezetőivel is. A megbeszéléseken a s’•oviét és a német név képviselői között mindvégig teljes egység nyilvánult meg, a problémákat a barátság és az együttműködés szellemében tárgyalták meg. Erről tanúskodik a kiadott közös közlemény is.

Németország egyesítésének kérdéséről szólva Hruscsov megállapította: a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK kormányának az ország békés, demokratikus egyesítésére vonatkozó javaslatait, úgy véli, hogy ez a helyes és az egyedül járható út a német kérdés megoldására. Adenauer ezt a kérdést az erőpolitika alapján akarja megoldani, fegyveresen kívánja megvalósítani Németország egységét. „De ha fegyveresen akarják megoldani a német kérdést, ez már nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság ügye lesz, hanem minden olyan országé, amely aláírta a ixtrsöi szerződést! — jelentette ki ■ a résztvevők nagy tapsa közepette Hruscsov. — Beszédétiek végén köszönetét mondott a német vezetőknek a szívélyes fogadtatásért, majd éltette a szovjet és a német nép barátságát.

A moszkvai dolgozók nagygyűlése a szovjet himnusszal ért véget. (MTI.)

ERDEKES HIREK

Párizs (MTI.) Farkaskutyák díszsorfala között vonult ki szerdán délben a franciaországi Pau városának templomából egy ifjú pár. A farkaskutyák szájukban virágcsokrokat tartva, farkcsóválva köszöntötték az újdonsült férjet, aki a helyi kutyabarátok klubjának főtitkára.

*

Párizs (MTI.) Kedden e&t^ a Párizs és Genf között közlekedő francia légijárat egyik repülőgépéről eltűnt egy 25 kiló színaranyat tartalmazó láda. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a párizsi Orly-reptilőtéren a láda még meg volt. Előírás szerint rendőr kísérte a szállítmányt a repülőgéphez. Genfben már hiába keresték az aranyat tartalmazó ládát.

Washington (Reuter). A Washington Post szerdai száma szerint minden amerikai diáknak, aki törvényellenesen Kínába utazott, számítani kell arra. hogy büntetést fizet, de ..bármilyen jogos is ez a büntetés, az utazási korlátozások visszataszítónk. Kína esetében ezek a korlátozások azt a célt szolgálják, hogy alátámasszák a külügyminisztérium egyes személyiségeinek azt a felfogását, hogy az Egyesült Államok a végtelenségig ignorálhatja valamely ország létezését csak azért, mert ennek kormánya nem tetszik neki. A diákok talán kevésbé lennének kíváncsiak Kínára, ha Dulles külügyminiszter megengedné az első kézből adódó és tárgyilagos tájékozódást

Érek óla csali, — „sok deszkát vásárolt66

A becsületes emberek. — akik nap, mint nap szorgalmasan végzik napi munkájukat, s este legtöbbször fáradtan térnek haza családjuk körébe, bizony kissé rosszallóan néznek olyan embertársaikra, akik valamilyen fondorlatot! módon, az 6 munkájukból akarnak megélni. E megélhetési módok egyik legsötétebb, legbecstelenebb faitája a csalás.

Ilyesféle eszközöket haszrált már évek óta Borócsi István, szandaszöllősi lakos is.

Falun átalában mindenki ismerőse -mindenkinek. Elég gyakori eset az; ha valaki pénzdolgából megszorul, kölcsönkér ismerőseitől. Vannak aztán olyanok, akik idejében megadják a kölcsönkért összeget, vannak akik lói megvárakoztatják a jóakaraté hitelezőt, s akadnak olyanok is. akik örök tartozók maradnak. Ezek közé sorolhatjuk Borócsi Istvánt is. Túlságosan nem merült ugyan bele a dolgokba, egyegy ismerősétől csak 25—30 forintot kért, de ezt már évek óta folytatja A bevezető szöveg mindig ugyanaz volt; ... kedves Pista bácsi (vagy Juli néni). — deszkát szeretnék vásárolni, legyen olyan kedves, adjon nekem pár napig 30 forintot kölcsön .;!

Szerencséjére a pisla bácsik minden alkalommal jószívűelc voltak, benyúltak a buksza mélyébe, s azt mondták;,

— Nesze fiam. Két-három napig éppen adhatok.

S a két-három napból kéthárom hónap, majd év lett. Űgylátszik azonban a szaniaszöllősiek végre megsokalták mindezt, s a szorgalmas „deszkavásárló”-t feljelentették. A rendőrségen eddig körülbelül 12-en jelentkeztek az örök hitelezők közül.

Csak azt nem tudja mindmáig senki, mire használta Borócsi azt a töménytelen sok „összevásárolt deszkát.” R. M.

Külföldi <U*eU\ *

•

Kiev (TASZSZ). Szerdán 5 Kievben ülést tartott a De- • mokratikus Ifjúsági Világ-; szövetség végrehajtó bízott- j sága;

A végrehajtó bizottság a J DÍVSZ augusztus 16-án rheg- i nyíló kongresszusának elő- í

készületeiről tárgyalt. •

•

Peking (Üj Kína). Tokió- j ból érkezett hír szerint a Ja- j pán Szocialista Párt felszó-; lította a japán kormányt, • hogy mondjon le amerika- • barát politikájáról, helyez- : kedjék semleges álláspontra i és vegye fel újra a diplomá- • ciai kapcsolatokat Kínával. •

A szocialisták végül köve- í telték, hogy Japán kössön | minél előbb békeszerződést a j Szovjetunióval. Javasolták a,; kereskedelmi, kulturális és í halászati kapcsolatok felvé- * telét a Szovjetunióval. Sür- í gették, hogy Japán az ázsiai- • afrikai országokkal együtt • lépjen fel az ENSZ-közgyűlés í soron következő ülésszakán. •

Peking (Oj Kína). Tokióból érkezett hír szerint a japán főváros közelében levő Fucsuban szerdán felállították a japán légierő főhadiszállását.

Smith, az amerikai 5. légierő főparancsnoka az új főhadiszállás avató ünnepségén felszólította a japán kor-, mányt, hogy gyors ütemben • fejlessze fegyveres erőit, no- I ha a japán nép ezt ellenzi, j

Moszkva (MTI). — A!

Moszkvából Kínába indult j 41 amerikai fiatal közül 32 ] aláírt egy közös nyilatkoza- j tot i

A nyilatkozat a többi kö- i zöt így szól; — visszautasít- j juk azt a feltevést, hogy a ] kommunista propaganda esz- j közei vagyunk. Dulles úrral i együtt mi is várjuk „azt a ] napot, amikor Kína népe és j Amerika népe újra folytathatja hass f> történelmi együttműködését és barátságát, Hisszük, hogy ezzel a reménnyel összhangban járunk

el”.Washington (MTI). — Mint a Reuter közli, Eisenhower elnök szerdán rendkívüli sajtóértekezleten kijelentette: nem akar fenyegetőzni, de akár rendkívüli ülésszakra is összehívja a kongresszust, ha nem hagyja jóvá a megfelelő összegeket a külföldi segélyprogram számára.

GYORFFY TSTV41SI NsgyKUNsagi

KRÓH1KS

rf(14.)

;rv.- *W

Az Öreg ppptokollumok azt azután már nem jegyezték fel, hogy Czupp Sámuelnek a kilencszer! mosdás ártott-e inkább, vagy a borban bevett bájital. Mindenesetre azonban Szikszay uram eltilalmaztatta Körösi Istvánt a gyógyítástól. Úgy látszik tehát, hogy a tiszti és nem tiszti orvosok között régen is megvolt már az ellentét;

A koldusok; között is akadt nem egy tudós ember. Az alábbi gyógy Ijárás is egy koldus javaslatára történt;

1754-ben a nagykőrösi tanács nemes Udvardi Péterné Csabay Judith körösi lakos részére tanúvallomást tart arról, mik épen orvosolhatnék meg Kardszagh városában lakó Pap Sámuel hitvesének Csabai Sárának a feje a benne levő ptrücskök miatt.

Kérdőpontok;

1- mo: „Ha tudja-e bizonyosan a tanú; Látta-e a vagy hallotta világossan a Fatens, hogy in Anno 1749-no Karszagh városkában lakó Pap Sámuel hitvese Csabai Sára a fejében Ptriicsök lévén, másoknak commendatiójában annak orvoslására idejött?

Meliyek után

2- do. Az említett asszonynak kicsoda comnicndálta. hogy a Ptrücsöknek ki űzésére a kutya tőiben kristály pohárnak öszve töretett pora tétetvén belé, használna és itten azon orvossággal egy mar Mvexült Asszonynak füléből kilenczed magával bujt ki. Azomban

3- io. Kicsoda házánál volt szálláson, látta-e’ hogy orvosolták -éle? Kicsoda tö'+*'*° a Wében? és kicsodáé vóí az eb? s kl feile meg azt? Végtére

4- to. Ezen dologban amit látott-hallott és tud a tanú, hiti után mondja meg és kit *ud 1ó tanúknak iPnni. adia elő.”

„Hallódé Csabai Sára! voltál-e lellyebb elmúlt

1750-dik esztendőben Kőrös városában? És ha voltál, mit cselekedtetek ottan valamely s. v. kutyának tejével s mi okból s mi végre? beszéld elő letett hited szerint!”

Resiponsjo:

„Bizonyos dolog, hogy én a jelentett időkor voltam Kőrösön az édes anyámnál, és minthogy úgy tartottam, s mostanis úgy tartom, hogy ptrücsök volna a fülemben, kérdezte anyámasszony a fülem nyavalyáját és aztis, miképpen orvoslottam? Én megbeszélettem, hogy valamely kóldús szállott volt meg nálunk s panaszolván néki nyavalyámat, az azt mondotta, hogy Udvariban vagyon egy asszony, a’ki megtudná orvosolni. Mellyet meg hallván, mind addig nem nyughattam, míg oda nem nentem, az holott osztán azon asszonyt megkeresvén, az azt javaslotta, hogy szoptatós S v. kutyának tejét fejvén, azon téjben kristály üvegnek porát elegyítenénk és azt töltenénk a fülembe, bizonyosan kihajtaná a mint hogy azonnal ugyan Udvariban lakos Tóth István nevű embernek szoptatós ebét hallván, hozzája menünk* és kértük, hogy fejne egy kevés kutya tejet, mellyet megcselekedett de mivel már a kölykök nagyocskák voltak, az ebnek teje sűrű volt és a’ krls-tály üveg pora azonnal sűrűbbé tévén a fülemben bé nem ment és így semmit sem használt. Mellyet hallván Anyámasszony, mindjárt ment Gál nevű emberhez, kinek szoptatós ebe lévén, addig kérte anyámasszony, hogy maga az ebet megfogván, Udvardiné fejt tőle egy füles pohárban tejet, amely pohárt a fejő akolban vaiameLly fa gallyára akasztott.

IF oly lat juk.) .- cm tartottam meg ígéretemet, pedig még a búcsú pillanatában is az volt utolsó szavam: „írok”. Igaz, telefonon beszéltünk azóta, de mindössze néhány percig, és oly keveset tudhattunk meg egymásról. Pedig biztos vagyuk benne, sokat gondoltál rám. Október zivatarában féltettél, aggódtál értem és a másik kettőért, hisz oly közeli, jó barátságba kerültünk egymással a rövid három hét alatt. Igen, augusztus 23-án lesz egy éve, hogy nálatok jártunk. A Romániai Nőszövetség meghívására utaztunk Bukarestbe a felszabadulási ünnepségekre. S lám, hogy múlik az idő, újra eltel egy év, megint ünnepre készül országotok népe. Románok, magyarok, székelyek, szászok és szerbek nagy egyetértésben, ünnepi hangulatban várják augusztus 23-át, Románia felszabadulásának 13-ik évfordulóját.

Bukarest épp úgy, mint tavaly, ünnepi köntösbe öltözik. És már a korareggeli órákban megkezdődik a tarka, színpompás felvonulás. Hagyomány lett ez már! Először a katonai díszszemlét láttuk, azután jöttek a partizánok fegyelmezett osztagai, az üzemek, vállalatok, kerületek véget érni nem akaró sorai. Szavakba nehezen önthető kép tárult szemünk elé és leírhatatlan érzések kerítettek hatc lmukba bennünket! Mi, magyarok arra gondoltunk, milyen nagyszerű, hogy ilyen barátunk, szomszédunk van, minit a román nép. Erős, egységes és céljaink közösek. S nem csalódtunk. A román Munkáspárt, a kormány és a román doljozó nép az elsők között sietett segítségünkre, mikor nagy bajba jutottunk. Ezt mi vem felejtjük el!

Most, amikor nemzeti ünnepetek előtt álltok, a magam, de úgy hiszem, sok magyar ember nevében köszöntelek benneteket és további gazdag sikereket kívánok munkátokhoz. Gondolatban veletek vagyok, kedves romániai ismerőseim és veled, Irma, aki mindent elkövettél, hogy jól érezzük magunkat és minél többet lássunk népeitek életéből, alkotó munkáikból.

Az emlékek nem halványultak még el; a szereteti teljes fogadtatás, az érdeklődés, mellyel körülvettek bennünket, sokáig emlékezetes lesz. S amerre jártunk, mindenütt azt tapasztalhattuk, szerelnek, barátoknak tartavak bennünket, magyarországiakat.

Első utunk állomása Marosvásárhely volt. Kevert beszéd ütötte meg fülünket mindenütt. Csaknem mindenki két nyelvet beszél itt, a románt és a magyart. A románok gyorsan magyarra fordították a szót, mikor megtudták, hogy Magyarországról jöttünk. A marosvásárhelyi Bútorgyárban, mely Európa egyik legmodernebb bútorüzeme — a munkások pillanatok alatt körülvetlek bennünket és rövid idő alatt élénk eszmecsere alakult ki. Mindent megmutattak és tövéről hegyére elmagyarázták a bútorgyártás titkait. Még az üzem akkoriban nem épült fel teljesen, a raktárépületek a tetőre vártak, de már a termelés javában folyt.

Marosvásárhelyen láttuk, a „Csárdáskirálynőt”, a

M nagy múltú Kálmán-opercttet, épp úgy mint nálunk, telt ház előtt játszották. A város szabadtéri színpadán fellépett a Romániai Hadsereg Művészegyüttese is. A konferansz két nyelven jelentette be a műsorszámokat: románul és magyarul. Nem tudnám eldönteni, hol tapsolt jobban a közönség, a román énekszámoknál-e, a török táncnál, vagy a magyar csárdásnál? Mindenesetre arról meggyőződtünk; felkarolják és ápolják a Romániában élő nemzetiségiek kultúráját és hagyományait.

Dobrudzsa nemrégen még kopár, terméketlen tájait, ma már újonnan épült gyárak, emberi települések tarkítják. Jártunk egy nagy mezőgazdasági gépeket gyártó üzemben, amelynek története a mi Sztálinvárosunkéhoz hasonló. Itt évődtek velünk vendéglátóink, hogy nekik is van már olyan híres boruk, mint nekünk a tokaji. El is látogattunk Dobrudzsának arra a részére, ahol a hires bor, a murfatlár terem. Meg is kóstoltuk a sokezer holdas állami gazdaság borpincéjében a világpiacon is elismert borfajtát: a murfatlárt. Ebből a gazdaságból kerülnek az ország különböző részeibe a nemes szőlőoltványok.

>lytathatn'.m/ tovább emlékeimet: Constaneáról, a hires Fekete-tenger parti városról, ahol a török világ nyomait véltük felfedezni az épületek minaretjein. Brassóról, az égfelé törő havasokról, amelynek hegyhátain a fák sűrű rengetegében fából készült, pirostetős kis üdülők bújnak meg. Szólhatnék a munkásokról, akik szabadságukat töltötték a hegyek között, s akikkel oly sók mindenről beszélgettünk. Akármerre jártunk, úgy éreztük, otthon vagyunk. Számtalanszor mondtuk is egymás között: „úgy érezzük, mintha otthon volnánk”. Sok hasonlót tapasztaltunk, de eltérőt is. Ez nem véletlen, hiszen egy úton járunk mi magyarok, a románokkal. Van, ahol ,ni már előbbre léptünk, de máshol ók előztek meg minket.

Egy év óla még gazdagabb lett Románia és elégedettebb a népe. Úgy hallottam, a kormányzat jelentős béremelést hajtott végre és több közszükségleti cikk gyártási tervét emelte. Mindig elolvasom a Romániáról szóló híreket és cikkeket. Arról is olvastam, hogy milyen eredményeket ért el a román mezőgazdaság. A kormány decemberben megszüntette a növényi termékek és a tej beszolgáltatását. A kollektív gazdaságokban (így híviák ott a tsz-eket). de az egyéni parasztgazdaságokban is nagyobb kedvvel és szorgalommal dolgozik a parasztság.

JM őst már magunkról is írni kellene, de tekints el tőle, kedves Barátnőm! Majd egy más alkalommal. E levelet a visszaemlékezésnek szenteltem A mostani ünnepi dátumotok késztetett arra. hogy emlékeimet felidézzem, ha nem is teVes egészében, mert ehhez sok idő és tengernyi papír kellene, de mégis le kellett írnom gondolataimat. lásd. hogy pontról pontra mindenre emlékszem és fogadd el bizonyságául annak, hogy barátságtuik az idő és távolság ellenére is tovább él és nem szakad meg.

1957. augusztus 23-a legyen fogadalmunk felújításának napja is: írunk egymásnak! A hú bará’ság tartalmasabbá, gazdagabbá teszi az életet, különösen akkor, ha gondolatvilágunk hasonló, eszméink, céljaink egyek. Nem kételkedem, hogy szándékaimat meg ne értened és választ mielőbb ne kűldenél,

ölellekhű barátnőd:

LAZÁNYI ANGÉLA

F>