Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-02 / 180. szám

V/L40 PROLETÁRJAI EüYESOUETbKt A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA If -folyam. 180. szám. e^a>s«8s*asiaB^MsTM«»* Ara: S0 fillér. 1957. augusztus 3. péntek. Forró szeretettel fogadta Budapest népe Ho Si Minh elnököt Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívá-Ho Si Minli, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke sóra csütörtökön baráti láto­gatásra hazánkba érkezett Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­nöke és a Vietnami Munka­párt főtitkára. Az elnök vezetésével küldöttség érkezett, amely­nek tagjai: Hoang Van Hoan. a Vietnami Munkapárt Po­litikai Bizottságának tagja Hoang Minh Giam kulturá­lisügyi miniszter, Pham Ngcc Thách egészségügyi minisz­terhelyettes. Ho Si Minh elnök és kí­sérete a Német Demokra­tikus Köztársaságból jövel látogatott el Magyarországra. Az elnök elé Berlinbe uta zott Szarka Károly külügy­miniszterhelyettes, Csator­­day Károly, a külügyminis?­­térium protokoll osztályának vezetője, valamint Hoang Van Lói, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti ideiglenes ügyvivője. Az elnököt és a Vietnam küldöttség tagjait hozó re­pülőgép fél kettő órakor szállt le a Ferihegyi repülő­téren ; Az ünnepi díszt öltött re­pülőtéren többezer dolgozó gyűlt össze, hogy köszöntse a vietnami nép hősi harcá­nak vezetőjét. Az épületekei vietnami, magyar és vörös zászlók, ünnepi feliratok dí­szítették. A vietnami vendégek fo­gadására megjelent Dobi István, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc a forradalmi munkás-parasz* kormány első elnökhelyet­tese. Biszku Béla. Fehér Da­los, Fock Jenő. Kállai Gyu­la, Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSzMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Nemes Dezső, az MSzMP Politikai Bizott­­'ágánalk póttagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány, az Elnöki Tanács számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális éle: sok vezető személyisége. Jelen volt Hao De-Cin, a Kínai Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, Adam Willman. a Lengyel Népköztársasáe rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, Ion Po­­pescu, a Román Népköztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, Bate Karafili, az Albán Népköz­­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagvkövete, Jovo Kapicsics. a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazod nagykövete, Julius Viktory. a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, J. I. Gro­mov, a Szovjetunió rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe, Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendikívüli és meghatalmazott nagykövete. Dasijn Adilbis, a Mongol II Szolnoki Fíitőházban verseny indult a Vasutas nap, tiszteletére A szolnoki vasutasok — az elmúlt évek hagyományaihoz híven — kiváló teljesítmé­nyekkel, tervük teljesítésével, illetve terven felüli munkák­kal akarják köszönteni az or­szágos vasutas napot. Az alap meg is van erre. A Fíítőház mozdonyjavító­jának dolgozói a II. negyed­évben a terv szerinti 32 mozdonnyal szemben 34 mozdony időszakos vizsgá­ját végezték el. A Kámán Kató Fűtőházzal verseny­ben a vállalt 10 százalékkal szemben 27,3 százalékkal csökkentették az egy moz­dony javítására eső munka­órák számát. A III. negyedévre, a vasu­tas nap és Alkotmányunk ün­nepe tiszteletére is kiemelke­dő vállalást tettek. A 34 moz­dony elkészítésén kívül célul tűzték, hogy 1 százalékkal csökkentik a javítási költsé­geket. Már eddig is szép ered­ményeket értek el Farkas Im­re és Szép András brigádjai. Van a versenynek olyan pontja is, amit nem sikerült teljesíteni ezideig. A moz­donyjavító felajánlása között volt az, hogy jóminőségű munkát végeznek. — Ezzel szemben a II. negyedévben két mozdonyon visszatérő ja­vítást, szabályzó, illetve to­­lattyúgyűrű újítást kellett vé­gezni a munkások és a veze­tők hihája miatt. Voltak olyan dolgozók is. akik fegyelme­zetlenségükkel akadályozták a termelést. így Zsoldos Gá­bor és Tóth Béla önkényesen szabadságot vettek. Javítani kell a műszakiak munkáján is. pontos techno­lógiai utasítást várrak tőlük a műhelv dolgozói. Előfordult pl. a 324—241 sz. mozdony­nál, bogy a műszaki vezetés nem vette észre a mozdony­­keret 17 mülimeteres elgör­­bülését. Emiatt a hátsó fu*ó­­tengely futoígvát kétszer kel lett kiönteni s kétszer vissza­hozni a gépet javításra. Már azért is fontos az ilyen kisebb-nagyobb hibák elke­rülése, mert a verseny fontos célkitűzése a mennyiségi munka mellett a minőség, a takarékosság. Pedig a vissza­térő javítások, hibásan vég­zett munkák nem segítik elő az önköltség csökkentését. Jól kiveszi a részét a mun­kából, illetve a versenyből a Fűtőház kocsijavító osz­tálya is. Az első negyedév­­ben már 3.411 darab közép­­javításos vagont adott ki. Futó javításokból 826 darab­bal végeztek többet, mint az előző negyedéves időszakban. A dolgozók vállalása közétar­tozott még, hogy 10 százalék­kal több nagyjavúású kocsival végeznek. Ezt azonban, meg­felelő vagonok híjján nem tudták teljesíteni. Személy szerint dicséretet érdemelnek munkájukért a Varga, Csabai, Szudi, Hor­váth eivtársakból álló brigád tágját, a westing.lakatc^ bri­gád, a Szabó—Kovács brigád, a Hernád—Vereg bognáf bri­gád é$ a Tar—Szabó hegesztő brigád tagjai. Meg kell emlékezni a kocsi­javítóban is a minőségi mun­káról, mert nincs mind n rendben. A Károlyfi—Molr ár brigád például munkába kapta a 331210-es hőn­­futó vagont. — A javítást úgy végezték el, hogy a kocsi bemelegedő crapja a követ­kező úton újból hőnfutott lett. A Horváth—Molnár brigád úgy dolgozott a részleg-vizs­gán, hogy az ágy esszéket ki se vette a vagonból. Ezek a jelek is azt mutatják, hogy a vasutas napi versenyben nem lehet egyoldalúan a mennyiségi termelés növe­lésére törekedni, hanem legalább ilyen fontos sze­repe van a minőségi mun­kának, a technológiai fe­gyelem és utasítások betar­tásának. A kocsijavító dolgozói eze­ket figyelembe véve vállalták, hogy középjavításos kocsik­ból a tervkiszabást 8 száza­lékkal túlszárnyalják és mi­nőségi munkát végeznek. En­nek érdekében a vezetők bi­zonyos átcsoportosítást vé­geznek majd. Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Abd El Hamid Nafeh Zade, az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli követe és megha­talmazott minisztere, Meir Tuval, Izrael állam rendkí­vüli követe és meghatalma­zott minisztere. Varban Ca­­nev, a Bolgár Népköztársa­ság ideiglenes ügyvivője, Kurt Kluge, a Német De­mokratikus Köztársaság ide­iglenes ügyvivője, M. A. Rahman, az Indiai Köztár­saság ideiglenes ügyvivője. Ott voltaic a fogadásnál a budapesti vietnami kolónia tagjai, élükön a nagykövet­ség képviselőivel. Amikor Ho Si Minh elnök megjelent a repülőgép ajta­jában, a várakozó többezres tömeg hatalmas tapsviharral köszöntötte. Az elnököt első­nek Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte, hosszasain kezetszorítottaik. majd a két államelnök át­ölelte egymást. Ezután dr. Münnich Ferenc, Marosán György és Ki«s Károly kö­szöntötte a vietnami elnö­köt. Díszjel hangzott fel, a ze­nekar a vietnami és a ma­gyar himnuszt játszotta. A díszőrség parancsnoka jelen­tést tett Ho Si Minh elnök­nek, aki ezután elhaladt a repülőtéren összegyűlt buda­pesti dolgozók hosszú sorai előtt, barátságosan integetve köszöntötte őket. Úttörők, KISZ-fiatalok, dolgozók vi­rágcsokrokkal halmozták el, s kezükben kis vietnami és magyar zászlókat lengetve köszöntötték. Ho Si Minh elnök ezután a fogadására megjelent köz­életi személyiségekhez lépett, sorra köszöntötte az MSzMP Politikai Bizctsága, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány, az Elnöki Tanács, a tábornoki kar tagjait, a dip lomáciai testületet, a viet­nami kolónia tagjait. Ezután Dobi István, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke üdvözlő beszédet mondott. (MTI.) *▲▲*▲*****▲****▲*▲▲* AÁAAAAAi MAI SZAMUNKBÓL ISMERŐSÖK % Tett#eu kífytyá. * * % Jászberény és környéke A GÉPÁLLOMÁSOK ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁSÁRÓL A GÉPÁLLOMÁSOK önálló gazdálkodásának első féléve lezárult. Természetes, hogy ma még nem lehet adatokkal alátámasztott következtetést levonni a gépállo­mások működéséről, hogy mindenben megfelelnek-e a kormányhatározat által elébük állított követelmények­nek. Nem lehet elsősorban azért, mert az év első fele az eredményesség szempontjából mindig kedvezőtlenebb, mint a hátralévő időszak, hiszen a gépi munkák túl­nyomó része a nyári és az őszi idényben jelentkezik, a ráfordítások megoszlása pedig éppen az év első öt-hat hónapjára vonatkozóan hat nagyobb mértékben ter­helőén. Sokan vannak, akik vitatják a gépállomási gazdál­kodás jelenlegi formájának helyességét. Azt mondják, hogy ebből a rendszerből csak a gépállomások számára származik előny, hogy a minél nagyobb nyereségre való törekvésen keresztül már-már kapitalista jellegűvé válik: Akik ezeket a nézeteket vallják és terjesztik, téves és veszélyes úton járnak. Lehet-e a szocializmus mielőbbi megvalósítását elképzelni úgy, hogy a gazdálkodás meg­erősödéséről csak beszélünk, miközben a gyakorlatban akár a gazdálkodási formából, akár a feladatok végre­hajtásában résztvevők munkájából adódó terheket az állam vállára rakjuk. Elvárjuk, sőt követeljük, hogy az állam évről évre százmilliókat fizessen rá egy-egy vólla­­at működésére, még akkor is, ha az egyébként elkerül­hető lenne? Vajon szocialista gazdálkodás-e az a forma, amelyben az állam már eleve lemond valamely vállalat gazdálkodásának eredményességéről, hiszen a feladatok végrehajtásához szükséges fedezetet az utolsó fillérig rendelkezésre bocsajtja, működését illetően nem döntő tényező. NÉPGAZDASAGUNK fejlődése szempontjából le­het-e külön beszélni politikai és gazdasági szempontok­ról? Pártunk, kormányunk gazdasági vonatkozásban egy­fajta politikát követ: az eredményes, helyes gazdálkodás politikáját. Ebből természetszerűen következik az, hogy aki egyetért pártunk és kormányunk politikájának /Irány­vonalával, annak részt kell vállalnia erejéhez mérten a népgazdaság megerősítésének nehéz, de amellett szép és hálás feladatából. Saját munkaterületén mindent el kell követnie, hogy a gazdálkodás minél eredményesebb legyen, mert az nyilvánvalóan az általános életszínvonal közvetlen, vagy közvetett emelkedését eredményezi. Azon nem sokat lehet vitatkozni, hogy a népgazdaság számára mennyiben előnyös a gépállomások kiválása a költségvetés keretéből. Az elmúlt évben csak a Szolnok megyei gépállomások működése mintegy 150 millió fo­rint összegű tehertételt jelentett a költségvetés szá­mára. a bevételekből pedig csuoán ebben a megyében 77 millió forint kintlevőség állt fent az év végén. Ez évben a gépállomások feladataik elvégzéséhez szükséges fedezetről már saját bevételeikből gondoskod­nak, sőt azon felül mintegy 7.5 millió forint tervszerinti nyereséget kell elérniök, amelynek döntő részét befize­tik az állam javára. A GÉPÁLLOMÁSOK önállóságának azt kell ered­ményeznie — amellett, hogy munkájuk az áLlam szá­mára nem jelenthet tehertételt —, hogy éppen az önálló­ság adta lehetőségek teljes kihasználásával, önköltsé­güket a lehető legalacsonyabbra csökkentsék, s így az általuk végzett munkák díjai már a következő évben alacsonyabbak lehessenek. Szabadabb lehetőségeik alkal­mazásával a helyi körülményekhez — a korábbialmái — sokkal inkább alkalmazkodva, még több segítséget adja­nak a szocialista mezőgazdaság megerősítéséhez, fejlesz­téséhez. Szokolay Miklós Párizs (MTI). Louis Paul Keeroueedan francia festő­művész. a Francia Művész­­szövetség idei párizsi kiálií­­‘ása nagydíjának nye-te*. a .Csendélet St. Pierre halász "alub^n” című képét a ma ivar nép iránti rokonsjfnvf is Öbb magyar művészhez így Szentesi-Hjesz Géza ■ ■■ ..............dm »» L. P. Keeroueedan francia festő­­műrész ajándéka a Szépművészeti Múzeumnak :zibrászművészhc_-. fűződő* barátsága jeléül a budapesti* Szépművészeti Múzeumnak z ajáfjdékozta. Z A százhúszezer frank érté-« f.ű festményt a francia mű*« és? eljuttatta á párizsi rpa-| követségre. Kutas Imre« oárizsi követ köszönetét fe-J ezte ki Louis Paul. Kée-f voueedan-nak gesztusáért, 1 lltyuitedz&zlcaidt a kombinált szekrényig — Látogatás eay sokoldalú ktszben — t A „Bútorért” egyik átvevőjével találkoz­­t tam Jászberényben. Azt mondta, hogy hiva­* talos ügyben jött, bútort vesz át a helybeli * Építőipari KTSZ-től. í — Bútort? —kérdezem. — Talán elvétet- Z te a címet. Építőipari KTSZ-ben esetleg aj­­»tót, ablakot meg épületasztalos munkát kap­­» hat. Hiszen a neve is erre vall. $ Válaszul magával vitt a hivatalos útra, r tudják meg mások is hogy micsoda kiter- Z jesztett működési köre van ennek a szővet­­| kezeinek. Valóban kedves csalódás ért, mikor sor­• ra megnéztük az átvételre felkínált bűtoro­­♦kat. Az ízléses, jóminőségú „Körmendi” há­♦ ló minden igényt kielégít. Az átvevő sem so­* kát gondolkozott rányomogatta az átvevő bé­­t lyegzőt a bútordarabokra. Azt mondta, itt f mindig kifogástalan minőségű árut adnak. t De sorra néztük a többi műhelyeket tis. Valóban sokoldalú szövetkezet ez. A Iá­­okosság igényei szerint alakítja — esetleg 2 változtatja profilját •*. úgy, mint ahogyan ♦ ez egy helyi szükségletre (Jolgojó KTSZ kö- I telessége. X Éppen égy mutatós, tetszetős kombinált I szekrényen dolgoznak ? mesterek, ha elké­x &7.ÜI senki sem tnonrllp hnrv liaiynált bútordarabokból fabrikálták össze. Ugyanis így kívánta a megrendelő — az „anyagot” 4 adta hozzá-De nem feledkeztem el arról mégse —1 hiába mutatják sorra a bútorokat, — hogy Építő KTSZ-ben járok. Mi van a fő szak-» mával? A műszaki vezető erről is szívesen tá-< jékoztat. — A KTSZ most indított egy akciót, melynek keretében húsz, OTP kölcsönnel épülő kislakás összes asztalos munkáit el* végzik, — sőt az ácsmunkákat is. Tehát az építtetőnek nem lesz gondja á fa munkára. A tetőszerkezettől a padlóig mindent elkészítünk s az anyagot is mi ad* juk hozzá — mondja a műszaki vezető. — Egyébként feladatunknak tarjuk, hogy a lakosság, a kispénzű emberek igényeit a legjobban kielégítsük, f nem földbirtokom sok, gyárosok dolgoztatnak ügy kell Hal-* kuíálnunk. NyujtódeszkátóJ a kombinált szekrénvig, küszöbtől a tetőszerkezetig min*, dent elvállalunk. Most még , anyagra sens panaszkodhatunk, mert van Esetleg egy kií 'ürészelt fenyő kellene míg. =* ab.

Next

/
Oldalképek
Tartalom