Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-02 / 180. szám

Ho Si Misii elnök rövid életrajza

HO SI MINH,I a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke 1890 május 19-én született. Valódi neve: Nguyen Ai Quoc, Ho Si Minh (vietnámi nyelven „művelt”-et jelent) csak fedőneve volt a pártban.

Ho Si Minh az Indokínai Kommunista Párt megalapítója, a Vietnami Munkapárt vezetője, a Vietnami Demokratikus Köztársaság első elnöke Kim Lien faluban született (Nghe-an tartomány, Közép-Vietnam),

1913—1916 között felváltva volt matróz és munkás a francia és angol társaságok hajóin, 1916—1917-ben Angliában éli: 1917-től 1919-ig Amerikában. 1919-ben Franciaországban tartózkodott. A versaálles-i békekonferencia idején az értekezlet résztvevőihez memorandumot intézett, amelyben függetlenséget követelt Indokína népei számára. Neve ismertté lett egész Vietnamban.

1921 decemberében, a francia gyarmatok dolgozó népeinek küldötteként részt vett a Francia Szocialista Párt kongresszusán. Ezen a kongresszuson a szocialista párt kettévált és megalakult a Francia Kommunista Párt, amelynek Ho Si Minh már megalakulásakor tagja lett. Párizsban Ho Si Minh lapot adott 'ki a „Pária” címmel. A lap célja a francia gyarmatosító politika leleplezése volt. Résztvett a Kommunista Ihtemacíonálc 1924. évi V. Kongresszusán. 1924—1925- ben Kuan Tungban (Kína) Ho Si Minh megalapította az első kommunista irányzatú vietnami forradalmi szervezetet, amely a „Vietnam Thahn Nien Caoh Mang Dong Chi Hol” (Vietnami Forradalmi Ifjúság Pártja) nevet vette fel és amelynek tagjak a külföldön élő vietnami forradalmárok voltak. 1927-től 1929-ig európai és ázsiai országokban élt, de állandóan szoros kapcsolatot tartott fenn az indokínai forradalmi szervezetekkel. 1929- ben a francia gyarmatosító hatóságok Ho Si Minh-t távollétében halálra ítélik;

AZ ó | kezdeményezésére 1930 januárjában, a meglévő három kommunista szervezet egyesült és létrejött az Indokínai Kommunista Párt.

. 1931-ben Ho Si Minh-t az angol rendőrség Hong-Kong' bán letartóztatta és két évre börtönbe vetette. Szabadulása Után illegalitásba kényszerült és 1934-ben Európába kellett utaznia. 1935-ben réaztvett a Kommunista Internaciomálé VII. komgreszszusán. 1938-ban visszatért hazájában, J941-ben az Indokínai Kommunista Párt, az Ő vezetése alatt, egy demokratikus frontba tömöritette Valamennyi politikai pártot és hazafias szervezetet, amely Vietnam Doc Lap Dong Minh (röviden Viet Minh! néven Vietnam függetlenségéért harcolt. Ho Si Minh-t a Viét Minh front elnökévé választották. A kommunisták vezetésével, a japán és francia agresszorok ellen folytatott harcokban 1944-ben megszervezték a „felszabadító hadsereg” fegyveres csoportjait és 1945-ben Viet Bac-ban (Észak-Vietnam) szabad övezetét létesítették:

1945 AUGUSZTUSÁRÁN

Vietnam népe fegyveres harcba lendült és felszámolta a japánok és bábjaik uralmát. 1943 augusztus 25-én megalakult az ideiglenes kormány Ho Si Minh elnökletével. 1945 szeptember 2-án a kormány kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztár-Lengyelországban megemlékezlek a varsái felkelés 13. évlordu élárél

Varsó (PAP). A varsói felkelés 13. évfordulójának előestéjén a lengyel fővárosban emlékünnepségei tar toltak

az „ismeretlen katona” sírjánál. (MTV)

saságot. 1946 márciusában a vietnami nemzetgyűlés első ülése Ho Si Minh-t köztársasági elnökké és a Minisztertanács elnökévé választotta meg. 1946-ban egy vietnami küldöttség, amelyet Ho Si Minh vezetett, tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal és két megállapodást írt alá (március 6-án és szeptember 14-én). Az egyeemények értelmében Franciaország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségét. 1946 decemberében a Nam népe, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Ho Si Minh elnök vezette kormányának irányításával hosszú harcba kezdett az agresszorok ellen. 195’ februárjában megalapították a Vietnami Munkapártot, az Indokínai Kommunista Párt müvének folytatóját; Ho Si Mihn-t választották még a párt elnökévé.

A Vietnámi Munkapárt vezetése alatt 1951 márciusában a két tömegszervezet, a Viet Minh és a Lien Viet egyesült (Vietnami Nemzeti Egységfront) néven, röviden: Lien Viet néven, Ho Si Minh-t a Lien Viet front tiszteletbeli elnökévé választották meg. A Vietnami Munkapárt vezetése alatt, a Lien Viet frontba tömörült vietnami nép nagy győzelmet aratott a hosszú ellenállási harcban. Az indokínai ellenségeskedések megszüntetésére 1954 júliusában Géniben megkötött egyezmények a béke erőinek nagy győzelmét jelentik. Ezek az egyezmények elismertéli a vietnami nép nemzeti jogait. A Vietnami Munkapárt vezetése alatt, a vietnami nép sikerrel fogott hozzá a gazdasági újjáépítéshez és a kulturális fejlesztéshez, így befejezték a földreformot.

A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányénak, amelynek élén Ho Si Minh elnök áll, határozott szándéka a béke megszilárdítása, a genfi konferencia határozatainak végrehajtása, valamint az ország egyesítése békés eszközökkel, a demokratikus elvek alapján.

1955 nyarán Ho Si Minh ■elnök, a Vietnami Demokratikus Közársaság kormányküldöttségének élén látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, a Szovjetunióban, és a Mongol Népköztársaságban. A Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya gazdasági megállapodást írt alá a Vietnámnak nyújtandó anyaöl és műszáki segítségről.

1955 SZEPTEMBERÉBEN |

Ho Si Minh elnököt a vietnami „Hazafias Front" tiszteletbeli elnökévé választották meg. A „Hazafias Front’' igen széles nemzeti egységfront.

Végül a Vietnami Munkapárt Központi Bizottságának 10. kibővített ülésén (1956. szeptemberében) Ho Si Minh-t a párt elnökévé, a Központi Bizottság főtitkárává választották meg. (MTI.)

Groniko fogadta a Kémet Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetőjét és nyilatkozatot

tett előtte

Ho elnök megtekinti a Bie-Hai (Kína) gyermekkertet,

Moszkva (TAS2SZ). A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán saját kérésére fogadta R. Lahr nagykövetet, a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetőjét.

A megbeszélésen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek moszkvai tárgyalásairól volt szó. Gromiko szovjet külügyminiszter „a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek jelenlegi moszkvai tárgyalásairól nyilatkozatot tett”.

— A szovjet kormány azzal a javaslattal fordult a Német Szövetségi Köztársaság kormányához, tegyen konkrét lépéseket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak megjavítására, annak érdekében. hogy fordulat történjék a két ország viszonyának megjavításában. A szovjet kormány abból indult ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának tárgyalásai hozzájárulnának országaink viszonyának megjavulásához.

— A lezajlott jegyzékváltás eredményeként meghatároztuk á tárgyalásokon megvitatandó kérdéseket.

■— A két ország kormányküldöttségeinek eddigi megbeszélésein kitűnt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége mesterkélten előtérbe igyekszik állítani és a tárgyalások központi kérdésévé próbálja tenni a Szovjetunióban tartózkodó németek „hazatelepítésének” kiagyalt problémáját.

— Ismeretes, hogy a tárgyalásokat megelőző jegyzékváltás során a szovjet kormány már teljes határozottsággal kifejtette álláspontját a hazatelepítésről. Rávilágított arra, hogy a német állampolgárok hazatelepítése a Szovjetunióból Németországba teljesen befejeződött.

— Mint ismeretes, teljes egészében végrehajtották a szovjet kormánynak azt a határozatát, hogy 9626 német állampolgárt volt lakóhelyének megfelelően hazatelepítenek a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársaságba. E német állampolgárokat annak idején a szovjet nép ellen elkövetett súlyos bűncselekményeikért a Szovjetunióban elítélték. — Mindezt az 1955. szeptemberében lefolyt tárgyalásokon közöltük a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségével. Az említett háborús bűnösök közül 6455-öt a Német Szövetségi Köztársaságba, a többit pedig a Német Demokratikus Köztársaságba szállítottuk haza. Mindamellett ez nem zárja ki azt, hogy felmerülhetnek bizonyos gyakorlati kérdések egyes német állampolgárok hazatelepítésének esetében. Ezeket a kérdéseket meg lehet majd vizsgálni a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek tárgyalásain.

— Még 1955. szeptembereben, a moszkvai tárgyalásokon a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége azt állította, hogy a Szovjetunióban német állampolgárok tízezreit tartják vissza és a nyugatnémet fél bármelyik pillanatban adatokat szolgáltathat ezekről a személyekről, E kijelentés óta két év telt el, de a Német Szövetségi Köztársaság hatóságai nem böcsájtották rendelkezésünkre ézéket az adatokat. Az igaz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetsége információkat juttatott el a szovjet külügyminisztériumhoz bizonyos számú személyekről, de ezek között csak elvétve akadtak német állampolgárok. Amilyen mértékben ezek óhajukat nyilvánították arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságba, vagy a Német Szövetségi Köztársaságba akarnak utazni, megkapták erre a lehetőséget;

— Ilyen formán kiderült, hogy a német állampolgárok hazatelepítésének „problémája“ nem létezik és a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos képviselőinek az az állítása, hogy a Szovjetunióban mind a mai napig sókézer német állampolgárt tartanak vissza, nyilván olyan célokat követ, amelyeknek semmi közük a hazatelepítéshez.

— Meg kell jegyezni azt is, bogy a Német Szövetségi Köztársaság hazatelepítéssel összefüggő kérdések megvitatásakor jogot formált arra, hogy egész Németország képviseletében lépjen fel, holott, mint ismeretes, erre nincs semmiféle alapja, mert a Német Szövetségi Köztársaságon kívül van egy másik német állam is, a Német Demokratikus Köztársaság, —amellyel a szovjetunió baráti kapcsolatokat tart fenn és őszinte együttműködést létesített,

— Az eddigi tárgyalásakon a szovjet küldöttség megvilágította, hogyan állnak valójában a dolgok és kifejtette a szovjet kormány álláspontját a hazatelepítésről. Ismét

hangsúlyozni kívánom, hogy a Szovjetunióban nincsenek német állampolgárok és az ilyen értelmű kitalálások minden alapot nélkülöznek.

— A szovjet nép honvédő háborút vívott a hitlerista hordák ellen, amelyek betörtek országunk területére, megszállták annak égy részét. feldúlták a szovjet városokat és falvakat. Szovjet emberek milliói estek el ebben a háborúban hazájuk Védelmében. A fasiszta területrablók; közül is nem kevesen lelték halálukat országunk területén. Ezek Hitler bűne miatt pusztultak el és aki olyan ábrándokat kísérel meg felkeltem a németekben, hogy ezeket a régen elpusztult embereket „visszatartják’' a Szovjetunióban, az Visszaél a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak érzelmével és saját politikai céljaira próbáija felhasználni ezeket az érzelmeket.

— Ahogyan a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége a jelenlegi moszkvai tárgyalásokon felvetette a hazatelepítést, csali megerősíti, hogy a nyugatnémet tárgyaló fél nem a két ország viszonyának megjavítására törekszik. A nyugatnémet tárgyaló fél, sajnos teljesen más elgondolásokból indul ki, amelyeknek jellegét nem nehéz felismerni, ha figyelembe vesszük, idén szeptemberben a Német Szövetségi Köztársaságban parlamenti választások lesznek.

— A szovjet kormány hangsúlyozni kívánja, hogy a Szovjeunlú és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának megjavítását óhajtja. Országaink kapcsolatainak megjavításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy fejlesszük a kereskedelmet, továbbá a tudományos, a műszaki és a kulturális kapcsolatot és ideje lenne felhagyni a „hazatelepítés” körül mesterségesen támasztott, propagandacélokat szolgáló zenebonával.

— Mi a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának megjavítását kívánjuk, őszinte és becsületes tárgyalásokat akarunk, nempedig azt, hogy propaganda célokra használják fel a tárgyalásokat”.

A megbeszélés végén Lahr közölte, hogy repülőgépen Bonnba utazik és jelentést tesz kormányának a tárgyalások menetéről. (MTI).

II szoviei felsőoktatási miniszter

válaszolt a VIT-en résztvevő diákok Kérdéseire

Moszkva (TASZSZ.) Vjacseszláv Jeljutyin szovjet Mísőóktatási miniszter szer-GYÖRFFY ISTVÁN:

risgv'Kunssgi

KRÓN1K.S

*

(4.)

Az nem volt baj, akárhogy fagyott. A hideg a szilajók eleme volt. Az erek, fokok, derekak, fenekeit beállottak és utat engedtek a nyáron megközelíthetetlen heLyekhez. Ilyenkor a jég hátán beverték a marhát a szigetekre s hetekig elélhettek rajtuk. A pásztor azonban folyton-folyvást figyelte a természet jelenségei" mert ha az idő enyhülni készült, egy percig sem maradhattak a szigetben.

Megtörtént többször, hogy hirtelen enyhe idő kerekedett, s a vizek háta meglágyult, Ekkor aztán egyesegyedül az Isten irgalmától. függött a jószág élete. Á szigetről kihajtani többé nem lehetett, mert a szakadozott jégtáblák, a hínár, elölték volna. Meg kellett várni, míg megint felfagyott. Ha pedig tavaszig sem jött fagy, hajón kellett a marhát kihozni, különben odaveszett.

Beszéltem egy szilaj pásztorral, ki jószágaival kerek egy esztendeig lakott egy nagyobb szigeten. Ö üggyelb&jjai a szigetiéi hajóval kijárhatott, de marháit nerrt tudta kihozni. Nagyobb részük elhullott, de ami megmaradt, azt a következő télen az első kemény fagyon kihozta.

* 1755-ben Nánási György cs Daroczi Mihály debreceni gazdaemberek szilaj gulyája a karcagi rétekben telet. Vajó Sámuelt fogadták meg számadónak, aki két szilaj fattyúval gondjaiba vette a gulyát.

Daióczi uraimék úgy látszik, jó kezekben tudták a

W'

a jószágot, így tehát felé sem néztek a pásztoroknak, el annyira, hogy még kenyérrel és egyébbel is karcagi Kovács János uram tángálta őket abban a hiszemben, hogy majd megtérül.

Egyszer Vájó a két fattyút beküldte a városba élelemért, s a két bitang beült a csapszékbe és négy nap és négy éjjel szünet nélkül ivott.

A bírónak fülébe ment a dolog s bevett törvényes szokás szerint huszonötig vágatta őket és kihajttatta a városból. De már későn érkeztek a gulyához, az árvíz megtódult.

Vajó előre látta a veszedelmet, de egymagában nem tudta a szilaj gulyát megingatni.

Haragját egyelőre félre tevén, a két bojtárral neki esett a marhának. Kemény munka volt, míg a Kargaéren átverték a gulyát. „Kicsiny kár volt közüle, úgymint hat vagy hét tavalyi s rúgott borjúk. Ezek a jég között elbugdostak, de a gulyások oda érkezvén, kirángatták őket.”

„A gulyás, Vajó úgy igyekezett, hegy a melly pörongra vitte volt a marhát a Kargán által, onnét azon napon a másik éren által a szénák közzé hajtsa.”

Dg -nem így történt.

Daróczi uram úgy látszik megsejtette a veszedelmet, s estére kelve hirtelen ott termett;

(Folytatjuk.)

dán a moszkvai egyetemen fogadott többszáz diákot, akik különböző országok VIT-küldöttsege tagjai.

A miniszter ismertette a Szovjetunió fej sóoktatási

rendszerét, majd felkérte a diákokat, tegyenek fel kérdésekét:

—* Az első kérdező a szovjet főiskolák és egyetemek felvételi feltételeiről érdeklődött.

— Középiskolai végzettséggel kell rendelkezni és felvételi vizsgát kell sikeresen letenni — válaszolt a miniszter — egyetlen korlátozás az életkor. Harmincöt évnél idősebbet nem lehet felvenni.

— Milyen lehetőségek nyílnak az egyetemet, vagy főiskolát végettek munkába állítására? — hangzott a további kérdés.

— Minden végzett növendék kap munkát — válaszolta a miniszter. — Tanulmányaik befejezése előtt 3—4 hónappal közük a végzős növendékekkel a munkalehetőségeket.

Más kérdésekre válaszolva Jeljutyin a szovjet felsőoktatási rendszer fogyatékosságairól szólott, A többi között i'ámutatott arra, hogy még mindig gyenge a kapcsolat az elméleti és gyakorlati! képzés között.

A beszélgetés sokáig elhúzódott. A diákok mintegy száz kérdést tettek M,(MTf