Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-04 / 182. szám
AZ ÖREGEK SEGÍTIK A FIATALOK VERSENYÉT A SZOLNOKI FÜTÖHÄZ épülete előtt két ember beszélget, egy piros arcú, nyurga fiatal és egy idősebb elvtárs. Az idősebb oktatóan magyaráz valamit, s a másik figyelmesen hallgat, megértőén bólogat. A párttitkár beszélget és látja el tanáccsal Mohári elvtársat, a KISZ vezetőségi tagját. A vasutasnap és az Alkotmány ünnepére ifjúsági munka versenyt indítottak, erről folyik a beszélgetés. A Fűtőház fiataljai készül nek e nevezetes események re. A 424—167 számú mozdony-brigád a negyedéves verseny mellett vállalta a menetidő pontos betartartását, a b»,''<:-’tinentességet, a szolgálati fegyelem megszilárdítását és százalékos szénmegtakarítást. A 324—068-as brigád, mivel személyvonattal járnak Szentesig, vállalták, hogy a 20 perc forgalmi késést behozzák a célállomásig, százalékos szénmegtakarítást érnek cl és balesetmentesen közlekednek. Ezek a vállalások egyszerűnek tűnnek fel előttünk, csak akkor tudjuk igazan értékelni, ha mélyére nézünk azoknak a nehézségeknek, amelyeknek a megvalósítás mögött állnak. Legdöntőbb talán a balesetmentes közlekedés, hiszen a legki sebb figyelmetlenség is a vezető részéről, sok ember életét veszélyeztetheti. — Mi érezzük, — mondja Kohári elvtárs, hogy a felszabadulás óta ilyen segítséget még sohasem kaptunk a párttól. Most voltam egy vezetőképző iskolán és sokat tanultam az elvtársaktól. — Itt a munkahelyünkön a legjobb kommunisták segítenek “gyes nehezebb feladatok negoldásánál. Kövesdi, Fekete elvtársak nagy szigorral, de apai,jóindulattal foglalkoznak velünk, amiért úgy akarunk köszönetét mondani, hogy gyakorlatban bizonyítjuk be: nem hiába fáradoztak. A PÁRTSZERVEZET, a Fütőház vezetősége az idős kommunisták segítségének eredménye, hogy üzemünk területén a fiatalok jól dolgoznak, s nem kell szégyenkezni miattuk. Beszélgetésünkbe belekapcsolódik Kövesdi elvtárs is, aki szintén meg van elégedve a fiatalokkal, — s mint mondja: — A mi fiataljaink levonták a tanulságot az ellenforradalomból. Saját bőrükön tapasztalták annak hazugságait. Mi öreg vasutasok so kát mesélünk nekik a múltról, amikor még megalázott emberei voltunk a vasút egyes vezetőinek. A fiatalok, — mondja — a termelésben és munkaversenyben elért eredményeikkel már ezidáig is kiharcolták az öregebbek megbecsülését. Szívesen támogatjuk őket, mert megfogadják a jó tanácsot. Felkeresnek bennünket egy-egy szakmai kérdéssel, s mi szívesen megmagyarázzuk a dolgokat. Tudjuk, hogy a fiatalos lendület meg van bennük és ez adja a munkaverseny eredményeihez azt az erőt. — amivel a .ni fiataljaink dolgoznak. A vezetőségnek és nekünk, idősebb mozdonyvezetőknek az a feladatunk, — amit meg is valósítunk, ■— hogy egy-egy fontos útra elkísérjük az ifi brigádot és a gépen adjuk át tapasztalatunkat, gyakorlatban mutatjuk meg ennek a szép hivatásnak fortélyait. ELMESÉLI KÖVESDI elvtárs, hogy a Pallagh Tibor a műhelyből került ki a Fűtőházhoz, s míg el nem ment a mozdonyvezetői tanfolyamra, az ő gépén is fűtött sokáig. — Okos, értelmes, kiváncsi tanuló volt, — mondja. — Amikor gyakorló vezetőként mellém került, egész úton ővele vezettettem. Nem mondom, volt amikor erősen rászóltam, s megmagyaráztam, hogy nálunk a legkisebb figyelmetlenség sok áldozatot követel. A mozdonyvezető szeme a pályán legyen, s ha van egy pillanatnyi idje, a gépét ellenőrizze. Megfogadta tanácsaimat, nem haragudott. Ma büszke vagyok rá, mert a tanfolyam egyik legjobb tanulója, s úgy érzem, biztos kezű masiniszta lesz. A-i. Jó hír telepes rádiósoknak A kereskedelem már elérte, hogy hazai gyártmányok és az import segítséével elegendő anódtelepet tud juttatni a telepes rádiótulajdonosoknak. Az anód most lekerült a hiányzó cikkek listájáról, mivel a ne-, gyedévben több mint kétszázezer került a boltokba. Ez a mennyiség bőven fedezi aiz igényeket. (MTI.) mrdí lapokban oivasluk ÖKÖLCSAPÁS, MELYBŐL REGÉNY SZÜLETIK Egy hétköznapi esetből született meg a legutóbbi éveK amerikai „best-seller’'je, egyik legjobban keresett új könyve. A regény írója, Franz Schönberner, hat évvel ezelőtt éjszaka bekopogtatott lármás szomszédjához, s az ajtót nyitó fiatalembert arra kérte, hogy zárja el, vagy balkítsa le a rádióját. De az rákiáltott: „Menjen innen", majd állonvágta. Az ökölcsapás hatására Schönberner nyaka kificamodott és mellére hanyat’ott. Ettől az ütéstől származik részleges bénasága amely még ma sem múlt el. s betegség késztette arra. hogy megírja és kiadja ..Önök, akiknek fejük van” című könyvét, amelynek óriási sikere van az Egyesült Államokban. EGYETLEN PATKÁNY MEGÖLT KÉT ELEFÁNTOT Az ugandai erdőügyi minisztérium hivatalos jelenest kapott arról a különöe élet-halál harcról, amelyet egy patkány egy anvaelefánt ellen vívott. A patkány ebben a teljesen kilátástalan harcban igyekezett elkerülni az óriás súlyos patáját és a küzdelem hevében szinte megmagyarázhatatlan módon beugrott az elefánt nyitott szálába. Onnan a hatalmas állat torkába csúszott és eljutott egészen az állat tüdőszárnyához. Ott ijedtében átharapta az elefánt ütőerét, ami a hatalmas állat azonnali halálát okozta Az elefánt hirtelen elterüli és maga alá temette körülötte totyogó párhetes fiát. Az elefántot felboncolták és a furcsa párharc győzteseként kikerült patkányt az efefánt torkában találták — megfulladva. Szelídített rókafiókák az iskolaudvaron Voja Sztankcvncs szerbiai paraszt nemrégiben négy rókafiókát fogott és azokat a loznicai iskolának ajándékozta. A rókacsemeték rövid idő alatt annyira megszelídültek, hogy már nem félnek az emberektől és békésen eljátszogatnak az iskola udvarán a diákokkal. Egy kisközség áruellátási gondjairól A községek, falvak lakossága ipari cikket, ruhaneműt, mezőgazdasági kisgépet, szerszámot, stb. általában a földművesszövetkezeti boltokban vásárol. Ezek a boltegységek vannak hivatva az áruellátás biztosítására. S több, kevesebb hibával, nehézséggel 'küzdve Igyekeznek is megöl dani feladatukat. A vásárlók igényeinek kielégítése azonban nem csupán a helyi földművesszövetkezeteken múlik. Egy-egy község jó áruellátásához nagyban hozzájárulhatnak a nagykereskedelmi szervek, az áruelosztó vállalatok, ha jobban figyelembe veszik, hogy milyen áruféleségeket vásárol leginkább a falusi ember. — Ugyanez vonatkozik a gyárakra, üzemekre is, ahol az ipari cikkeket, ruhaneműt, stb. gyártják. Hogy fejtegetésemet gyakorlati példával bizonyítsam, elmondom, mit tapasztaltam Tiszaörsön. A mintegy 3000 lakosú községben a helyi vezetők — tanács vb., földművesszövetkezet igazgatósága — azon fáradoznak, hogy a boltok minél jobban kielégítsék a vásárlók igényeit. Az aratás megkezdése előtt gondoskodtak arról, hogy az Hyenimr szükséges szerszámok, háztartási cikkek, élelem stb. biztosítva legyen. Ilyen téren nem is volt hiba. De annál gyakrabban hangzott el a panasz, hogy kevés a sör, a szódavíz A földművesszövetkezet vezetősége ugyan idejében megrendelte a szódagyártáshoz szükséges szénsavat — számolva azzal, hogy nyáron több hűsítő italra van szükség és a tiszaörsi fürdő vendégeit is el kell látni — azonban azt hiába várta. —Többször sürgették a szénsav leszállítását telefonon, levélben, de ez. nem vezetett eredményhez. Végülis Gulyás elvtárs. FMbZ központi megbízott személyesen utazott el Budapestre, ahol sok huzavona után sikerült elintéznie, hogv a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat leküldjön 5 oalack szénsavat. A szódavíz ellátás így kb. 2 hónapra biztosítva van. A sörrel kapcsolatban az a helyzet, hogy ha egy hónapban 110- vagy ISO hektolitert kap is a község. ez mindig kevésnek bizonyul. Igaz, hogv a fürdő vendégeit is a községi keretből látják el sörrel, hűsítő itallal. A szénsav megszerzésének problémája csak egy dolog. Ezenkívül még van jó sok, ami gondot okoz a földművesszövetkezet vezetőinek. — Ilyen például az, hogy az úgynevezett paraszti cikkekből nem kapnak elegendőt, s így ők sem tudnak megfelelő mennyiségben biztosítani a boltoknak. Sok esetben hiába keresik a gazdaasszonyok az angint. kanavászt, rózsaszín lepedővásznat, olcsó puplint. ceig anyagokat, ínuiikásrubát (overált) stb. Hasonló a helyzet a zománcoskannákkal, a 2—3 literes lábasokkal, a horgonyzott lemezből készült vederrel és locsolókannával is. E két utóbbinál érdemes megemlíteni, hogy e cikknél még anyaghiányra sem hivatkozhatnak, hiszen a mcsófazekak is horgo-nyzott lemezből készülnek. s ebből jóval több van raktáron, mint amit - el tudnak adni. Az is visszás dolog, hogy ha egv tiszaörsi asszony saját részére, vagy férjhezmen-endő lányának szövet ágygarnitúrát akar vásárolni, Szolnokra kell beutaznia. mert a községben nem kap. A kerékpárral rendelkezők is sokat bosszankodnak, mert ha törik, puszturm gép, helyben nem igen kapnak hozzá alkatrészt. Nagy az érdeklődés az új keréknárclk iránt is s ha egy hónapban 5—10 érkezik a községbe. 30 vevő is van rá. A dohányos emberek sem mindig hódolhatnak szenvedélyüknek, mert a cigareMo- és dohánvellátásbon is zavarok vannak. így sorolhatnám tovább a tiszaörsi áruellátás nehézségeit, de ezeket azt hiszem, az illetékesek is ismerik, hiszen a földművesszövetikezet vezetői nem rejtik véka alá azokat, már csak azért sem, mert szeretnék a hiányosságokat kiküszöbölni, s ehhez segítséget várnak a felsőbb szervektől és az áruelosztó vállalatoktól. De nemcsak beszélnek problémáikról, hanem magúik is igyekeznek megoldani azokat. Szervezeti intézkedéseket is tettek és már most hozzálátlak az őszi árubeszerzéséhez Szövet-anyagokat,- konfekcióárut rendeltek. S hogy az italellálást javítsák, e célból szeszfőzdét létesítenek. A munkálatokat már megkezdték és kb. egy hónap múlva már dolgozni is fog a szeszfőzde. Vásároltak 8, darabonként 25 literes szódavizes palackot, amely a fürdő szódavíz-ellátását könnyíti meg. Tervbe vették, s még ez évbän megvalósítják a baromfi és szabadáru felvásárló hely építését, illetve egy meglévő helyiséget alakítanak át e célra, mintegy 12 ezer forintos költséggel. Ennyit röviden a liszaörsiek gondjairól, terveiről. S azért szóltam hosszabban az áruellátás nehézségeiről, mert szeretnénk, ha a felsőbb szervek és az áruelosztó vállalatok nagyobb gondot fordítanának nemcsak Tiszaörs, hanem a többi község ellátására is, s olyan cikkeket gyártanának és szállítanának a földművesszövetkezeti boltoknak, amelyet a falu népe, a paraszti vásárlók örömmel megvesznek. N. K. VIETNAM NAGY FIA Ho Si Minh, a vietnami munkap árt főtitkára, a vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke népé nek élén nagy harcot folytatott hazája függetlenségéért. Képünk: Ho elnök az ellenállás idejen egy katonai tábo rban elvtársaival. pitalista országokban is — (olasz, francia KP) jelentős számú értelmiségi párttag van, köztük nem egy világhírű tudós, vac” művész. A munkáspártoknak nagy szüksége van az értelmiségre már kapitalista viszonyok közepette is. — mint mindenkire. aki a szocialista eszmét vállalja, — de úgy is, mint propagandistára. művészre, szakemberre. Pedagógusok, orvosok, mérnökök, művészek. akik a munkásmozgalomhoz csatlakoztak, személyükön keresztül is növelik a párt tekintélyét, erősítik pozícióit, növelik a szocializmus híveinek önbizalmát. Még nagyobb szükség van •íz értelmiségre a mrini-"sosztály hatalomrajvtása után. — Esetlen előző társadalomban sem volt olvan na°vszerepe a tudománynak, mint a szocializmusban. Hiszen teljesen át kell alakítani a tulaidonviszonvokot. át kell szervezni a társadalmi termelést. a javak elosztását, többet kell termelni, mint a kapitalizmusban. Át kell nevelni az egész társadalmat. Lehetséges-e mindez nagyszámú. masasan képzett értelmiség nélkül? Képtelenség ennek még a gondolata is. Éppen ezért a munkásosztály őszintén törekszik az értelmiség megnyerésére-De a munkásosztály pártja nagv hibát követne el. ha nem venné figyelembe, hogv az értelmiség — hem önmagától. automatikusan csatlakozik a munkásmozgalomhoz, Különböző okokból ugyan, de mégis jelentős számban vannak, akik a munkásosztály politikájával szemben bizonyos fenntartásokkal élnek. A pol gári ideológiával megfertőzött értelmiségiek egy részt nehezen tudja megérteni a munkás sztálv vezető szerepét, attól félnek, hogy a munkásosztály hatalomrajutása, a „népuralom", az a körülmény, hogy a kultúra közkinccsé válik, a kultúrszínvonal csökkentését fogja eredményezni. A legjobban kereső rétegei pedig életszínvonalukat féltik. Nem bíznak abban. hogy a munkásosztály részéről a közeledés nemcsak ‘aktika, hanem létszükséglet. Mint középréteg, ezer szállal van összefűzve a burzsoáziával. de különösen a kispolgársággal és ezeik ingadozása a szocializmus építése ideién nagy hatással van rájuk. Az értelmiség nehezen bírta a proletárfegyelmet. Az ő fegyvere egyéni tudása, egyéni képessége, egyéni érvényesülése. Csak egyénisége révén tud érvényesülni. Számára az égvén legteljesebb szabadsága a sikeres működés feltétele. Csak nehezen illeszkedik be az egészbe, azzal lassan azonosul. A fegyelem szükségességét csak a tömegek számára ismeri el. magára nézve nem. (Itt persze nem lehet mindenkit egy kaptafára venni, ez csak általában érvényes, de nem különösen). Ez azt is jelenti, hogy az értelmiségnek hosszabb utat kell megtenni, mint a munkásosztálynak azért, hogy a szocializmus fegyelmezett közösségébe beleilleszkedjen. Ezek a körülmények szabják meg a munkásosztály számára az értelmiség irányában folytatott politikát is. Milyennek kell lenni ennek a poiitikäna«? 1. A fő módszer az egyéni megnyerés lesyen. Az általánosítás. a sablonos munka nagy károkat okozhat. Az általánosítás egyeseket elriaszthat, olyanokat, akik becsületes szándékkal közelednek a munkásosztályhoz, de még vannak kételyeik, másokban viszont csalódhatunk. 2. Az értelmiség irányában folytatott politika nem lehet elvtelen udvarlás, meggondolatlan ígérgetés. Az Ilyesmi megbosszulja magát. Ilyen módszerekkel csak karrieristákat és talpnyalókat lehet „megnyerni", akik addig, — míg nincs nagyobb baj, egyéni. anyagi érdekből látszólag bennünket támogatnak, de de azonnal cserbenhagyják a munkásosztályt, mihelyt nehézségek lesznek és áteveznek az ellenség táborába. A polgári értelmiségnél még abban az esetben is. ha csatlakozik a munkásmozgalomhoz. megvan annak a veszélye. hogy — sokszor nem szándékosan — polgári eszméket hozzon be a munkásmozgalomba. Különösen válságos időkben nő meg ennek veszélye. A munkásmozgalom történetében számtalan példákat találhatunk erre, A századforduló munkásmozgalmába, az opportunizmus, a revizionizmus, az értelmiségi ek révén került be (Berstein, Kauczky, Ottó Bauer stb.) — Vagy az 1905-ös oroszországi forradalom után a párthoz csatlakozott értelmiség egy része elvesztette fejét és a marxizmustól idegen eszmék, munkásmozgalomba való plántálásával akartak a pártválságból kilábolni. (Istenkeresők, empiriókriticisták, likvidátorok). Ki merné állíta ni, hogy ezek között nem akadt olyan is, aki nem saját egyéni érdekéből, számításból, vagy haszonlesésből, hanem becsületes szándékai ellenére vált a munkásmozgalom árulójává. 3. Türelmesen kell foglalkozni az értelmiséggel. Velük szemben nem állíthatunk fel olyan követelményeket, mércét. mint . a munkásokkal szemben. Osztály helyzet ük, környezetük, nevelésük más volt, mint a munkásosztálynak. Ezt sohasem szabad elfelejteni. Le!te*-e az értelmiség vezető erő? Újabban nyugaton és nálunk a közelmúltban, cje még napjainkban is találkozunk olyan nézettel, hogy az értelmiségnek kell átvenni a vezető szerepet. Ezt azzal indokolják, hn-v az atom korszakban az értelmiségnek lesz a legnagyobb szerepe, mert az eljövendő társadalom teljesen tudományos alapokra épui fel. Az értelmiség kezében van a tudomány, ők irányítják a termelést, kezükben van az államapparátus, a közigazgatás, a hadsereg, ők alkotják az emberi együttélést szabályozó törvényeket, stb. Mi a valóság? Igaz az, hogy ők a tudomány hordozói, a termelésben irányító szerepet töltenek be, jelentős szerepük van az állami és társadalmi élet minden területén. De azt jelenti-e ez, hogy most már övéké a vezető szerep, ők hivatottak átvenni? Nézzük a jelenlegi tényeket. A kapitalista országokban: valóban a tőkés országokban a vezető államférfiak túlnyomó többsége értelmiség. De vajon azért lett-e államférfi, mert értelmiségi? Inkább elfogadható az, hogy azért lett, mert tőkés. És ha azért lett vezető, mert értelmiségi és jól érti a dolgát, vajon ebben az esetben kit szolgál? Az értelmiséget? Nem, hanem a nagytőkéseket. Mondjuk Amerikában nem a naav monopóliumok érdekeit képviselik. Ha nem ezt tennék, nem maradhatnának a helyükön. Az igazság az, hogy a hatalmon lévő osztályt szolgálja, a jelen esetben a burzsoáziát. Azt, hogy az államappai átusban, vagy más vezető posztokon kik vannak, nem szabad összekeverni a vezető szereppel. Osztálvtársadalomban csak valamelyik társadalmi osztály vezethet. Az értelmiség pedig — amint azt már említettük — nem az. Továbbá, van-e valamelyik országban az értelmiségnek külön pártja (ha lenne sem jelentene sokat), a burzsoá és a munkásosztályétól különböző ideológiája, világnézete? Ilyen nincs és nem is lehet. Az értelmiségiek, vagy a burzsoázia, vagy a munkásosztály ideológiáját teszik magukévá. Vagv ezt, vagy azt az osztályt szolgál ák. De ez a helyzet a szocializmusban is. Az értelmiség a munkásosztályt szolgálja. Ahhoz, hogy vezető posztokra kerüljön, annak az a feltétele (legalább is Így kellett volna lennie), hogy elfogadja a munkásosztály ideológiáját, vezető szerepét. Igaz az, hogy az értelmiség száma az egész világon (de különösen a szocialista országokban) gyorsan nő. A számbeli növekedés azonban még nem jelenti azt, hogv a vezető szerepet is át kell vennie. A gyarmatokon a parasztság számbelileg a legnagyobb osztály. A nemzeti mozgalmakban mégsem ő a vezető, hanem vagy a nemzeti burzsoázia, vagy a munkásosztály. És amikor az emberiség majd eljut oda (mert egyszer csak eliut). hogy az emberek többsége tudásban eléri az értelmiségi szintet, már nem kell a vezető szerepen vitatkozni, mert nem lesznek társadalmi osztályok. A mi viszonyaink között ez a nézet nagyon veszélyes, — mert a munkásosztály vezető szerepét akarja elvitatni, ami a szocializmus likvidálását, a kapitalista restaurációt jelentené. (Foly tatása következi k) I *
