Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-31 / 204. szám

LÁTOGATÁS I a jászbsrényi Járási Könyvtárban J/icsiny termek, roskaöá- > slg megrakott poU&k, a ! gyakori használattól focziz­­dozó foltos könyvek — i;r*c, a röpke látkép. Belépet:. — Móra Sándor, a könyvtár ve­zetője fogad. Egyedül van. Beszédbe elegyedünk. — Hány olvasója lehet most e könyvtárnak? — Mintegy kétezer. Ennek körülbelül hatvan százaléka aktív olvasó. — Általában milyen ter­mészetű müvek iránt nagy az érdeklődés? — Főleg a szépirodalmi és a népszerű tudományos mun­kákat keresik. Hogy egy pél­dát mondjak: Balázs Béla „FUmcsztétlká'‘-ja állandóan közkézen forog. — A mai magyar írók mü­vei iránt milyen érdeklődés mutatkozik? — Ezekből viszont keveset tudunk vásárolni. Ugyanez a helyzet az ifjúsági köny­veknél is. Kevés van belő­lük. Nem tudjuk kielégíteni olvasóink igényeit. No meg — főleg odaát az ifjúsági rész­legben — könyveink fele már elrongyölódott. , Ahogy beszélgetünk, várat­lanul betoppan Sági Pál, a szolnoki Versegyhy Könyvtár munkatársa. Majd egy fiatal olvasó jön, s míg vendéglá­tónk éppen a kölcsönzéssel van elfoglalva. Sági elvtárs veszi át a szót: — Borzasztó nagy lemara­dás van itt nálunk. Móra elvtárs nemrég, augusztus elsején került ide, s most van gondja, baja özön. Elődjét az október—novemberi na­pokban tanúsított tevékeny­ségéért még a télen, február elején leváltották. Azóta egé­szen addig, amíg Móra elv­társ nem jött, nem volt ve­zetője a könyvtárnak. Nem találtak alkalmas embert erre a posztra. Móra elvtárs Köz gazdaságtudományi Egyete­met végzett, s ráadásul hely­beli is, így minden remény megvan arra, hogy jól látja majd el feladatát, s megszün­teti a hiányosságokat. — Látom, van üt olvasó­terem is. Megmondaná azt, how mikor szokott ez bené­pesülni? — Eridig mindig szerda volt a szünnapunk. Talán ez okozta a mai gyenge forgal­mat. Máskor meg, ha bejöv­nek a fiatalok, azok hangos­kodnak, s elriasztják a ko­molyabb, felnőtt olvasókat. S az olvasótermi olvasnivaló is szegényes. Alig, van néhány folyóiratunk, napilapunk. — Nem jár nekünk olyan újság sem, mint például a Népaka­rat, de sorolhat nám ■. -, > Nem bírja az alap. — S milyen a kapcsolat a könyvtár és a Jász Múzeum között? Vannak-e közös ren­dezvényeik?£ -1— Közöst.’’ rendezvényeink még nem voltak, legalább is nem tudok róluk. Inkább a Járási Művelődési Otthonnal barátkozunk. Felvetődött már egy könyv-bál terve: a nye­reséget új könyvek vásárlá­sára fordítanánk. De most ezzel kapcsolatban itt a bök­kenő. Kicsik a termeink, kevés a hely. Ha most tör­ténetesen összkenyváUemá­­nyunk egyszerre befutva, nem tudnánk elhelyezni. Már a polcok Is zsúfoltak, egymás hátán hever a sok könyv. — Szerelnénk, ha a két részle­günk közé ékelődő húsbolt helyiségét megkaphatnánk. A z if júsági részlegben jó­­val nagyobb a forga­lom. Egy 8 esztendős forma kislány. Bakos Irénke kölcsö­nöz. Ahogy ránézek, szinte megfiatalodom. Kicsi keze már oly otthonosan uralko dik a kartonokon, mint egy zongoristáé a billentyűkön. Nem alap nélkül hirdeti a fiatal olvasók faliújságja Majakovszkij szavaival: ,,A könyvespolcra lecsap vidám csapatunk: Agyunkba gyűjtjük a betűk sereget, Gondolatot vetünk és ara­tunk.” HORTOBÁGYI VASZUÖ. M. SOLOHOV: k kis psiiyo (4.) A kertet határoló sövénynél megállt és visszafenye­getett öklével a pópafiókra: — Majd mindgyárt megkérdem öregapámtöl, aztán ha hazucc, ne merj többet eljönni mifelénk! Átmászott a kerítésen és már fut is tovább a ház iránt, szemei előtt pedig — ott a nagy tűz és őt sütik rajta nyárson, szinte érái a forróságot, körülötte a köcsö­gökben bugyborékolva forr a ló. s. a hátán mintha han­gyák futkároznának: Csak minél gyorsabban eljusson most már öregapóhoz, hogy kifaggassa;. s Vesztére az anyadisznó éppen megrekedt valahogy a kisajtónál. A feje a rés utolsó oldalán, a többi meg in­nen, lábait a földnek feszíti, farkával csapkod és sival­­kodik rettenetesen. Miska pedig rögtön kész a segítségre: megpróbálta kinyitni az ajtót — a disznó rekedt hörgésbe kezdett. Fölugrott a hátára, mire az minden erejét meg­feszítve, nagyot rántott az ajtón — kifordította a sarká­ból. A lendülettől a földre rogyott, aztán rohant kaf­­fogva-röfögve, végig az udvaron, ki a szérű felé. Miska a szőrébe kapaszkodva lapul az oldalán, a nagy rohanás­ban csak úgy lobog a haja. A szérűnél leugrott, vissza­nézett, s látja ám, a nagyapó integet neki az ujjával: — Gyér-ide, galambocskám, gyere csak ide! Nem tudta Miska mire vélje a kedves szólongatást, aztán hogy hirtelen újból eszébe jutott az a poklos dolog, szaladt is nagy igyekvéssel. — öregapám, igaz, hogy az égbe vannak ördögök? — Majd mindjárt kiverem én belőled az ördögöket, várj csak! Odaköpök az alfeledre, oszt’ addig ütöm, míg leszárogatom róla. Hát minek nézed, te gézengúz, azt a szegény disznót? Hátaslónak? Bclemarkolt Miska borzas üstökébe és bekiáltott az anyjának: — Gyere ki, te, oszt’ gyönyörködj a csemetédbe! A mama kiperdült az ajtón. —r Mért bántod azt a gyereket? — Ugyan na, mért? Láttad volna, hogy nyargalá­­szott a disznó hátán végig az udvarban! Csak úgy porzott utána !.:, — Szent-isten, azon a pocakos disznón? — csapta össze a kezét szömyűlködve. Még lei sem táthatta a száját Miska, hogy tisztázza a helyzetet, nagyapó már le is oldta a nadi’ágszíjját, bal­kezével a nadrágját fogta, hogy le ne essen, a jobbal pedig lenyomta Miska fejét a két térde közé, aztán oda neki a szíjjal, közben ráripakodott: — Fölülsz még a disznóra?! Fölülsz, mí?! Miskai elkezdett sivalkodni, de az öreg rászólt: — Látom, már az apádat se sajnálod, kutyaházi! Agyontörte a nagy út, inast lenyugodoit egy- kicsit, te meg fölvernéd. Hallgatnia kellett hát. Néhányszor megpróbált oda­rúgni lábaszárához, nem érte el. A maiira végre kirán­totta a szorítóból és belökte a házba: — Ülj meg itt veszteg, átkozott, mert úgyis meg­nyúzlak tisztára, ha a kezem közé kaplak! Nagyapó ott ül a konyhában a padkán, s időnként Miska felé pillantsak NEMZETKÖZI ÉLET Zarin felszólalása a leszerelési albizottság ülésén London (MTI). A lesze­relési albizottság csütörtöki ülésén Zorin szovjet küldött a nyugati javaslatok beter­jesztése után ötven perces beszédet mondott és abban kijelentette, hogy „a nyugati emlékiratot nem lehet úgy tekinteni, mint amely bármi valóban értékeset is kínálna”. Helytelenítette a nukleáris fegyverek használatának kor­látozására vonatkozó javas­latot. Az a célja, hogy törvé­nyesítse a nukleáris fegyve­reknek bármely ország tet­szése szerinti használatát. Üjból elítélően nyilatkozott a légi- és szárazföldi felügye­leti tervről is. Világosan ki­fejtette, hogy a Nyugat által javasolt alternatív sarkvidéki felügyeleti övezet szintén el­fogadhatatlan. A nyugati hatalmak a főbb kérdésekben egyetlen lépést sem tettek előre. A Nyugat a fegyveres erők létszámának az első szakasz utáni csök­kentését politikai problémák megoldásától teszi függővé, hogy „más jelentős államok” is résztvevői legyenek a lesze­relési -egyezménynek, azt je­lentené, hogy a haderők lét­számának további csökken­tése Adenauer nyugatnémet kancellár tetszésétől függne Az emlékirat nem tesz em­lítést a nukleáris fegyverek betiltását célzó semmilyen tervről sem. Nem tartalmaz javaslatokat a külföldi tá­maszpontokra, továbbá a Né­metországban, valamint a NATO és a varsói paktum tagállamainak területén tar­tózkodó haderők létszámának csökkentésére. * Peking. Ez év október elején jelenik meg a kínai Irodalmi Kiadó kiadásában József Attila válogatott ver­seinek első kínai nyelvű ki­adása. A kötet tízezer pél­dányban lát napvilágot. * Prága (Reuter). Csehszlo­vákia lakosainak száma 1957. július 1-én tizenhárommillió­­háromszázöt ven háromezer­­száznégy lélek volt. Lagos (Reuter). Szerdán súlyos közlekedési baleset történt az észak-libériai So­­koto tartományban. Egy zsú­folásig telt tehergépkocsi egy tahidon áthaladva, a híd kor­látjának rohant, áttörte azt és a folyóba zuhant. A sze­rencsétlenségnek negyvenegy halálos áldozata van. * London (DP A). A DP A tudósítója írja: Londoni poli­tikai körökben ismét szóba­­került az a lehetőség, hogy MacMillan miniszterelnök még az október végén kezdő­dő új ülésszak előtt átalakít­ja kormányát. Lehetséges, hogy ennek során döntő vál­tozások történnek néhány fontos tárca betöltésében. E megfontolások körébe Selwyn Lloyd külügyminisztert is be­vonják. (MTI.) Hogyan értelmezik Kínában a kétféle ellentmondást*? Peking. A Magyar Táv­irati Iroda pekingi tudósítója írja: Amikor Mao Ce-tung a leg­felső államtanácsban mon­dott beszédében kétféle el­lentmondásról beszélt, hang­súlyozta, mennyire fontos kü­lönbségi tenni a népen belüli, valamint a nép és az ellenség közötti ellentmondás között. Vannak bizonyos politikai normák, amelyek túllépik a népen belüli ellentmondások kereteit. Egyik ilyen politi­kai norma, hogy azok akik különféle módszerekkel a né­pi demokratikus diktatúra fel­számolására törekszenek, akár akarják, akár nem, az ellen­ség érdekelt szolgálják, ezért ellenük ügy kel.1 fellépni, mint a nép ellenségei ellen. A jobboldali és reakciós elemek Kína több tartomá­nyában a népi demokratikus diktatúra elleni tettlegesség mezejére léptek. Helyi felke­léseket, tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat szerveztek azzal a kimondott céllal, hogy felszámolják a munkások és parasztok demokratikus ha­talmát és visszaállítsa Kíná­ban a kapitalisták, a földes­­urak uralmát; A kelet-kínai Santumg tar­tományból érkezett hírek szerint a népi rendszer ellen felkelt jobboldali elemek meggyilkolták a tartomány egyik járásának tanácselnö­két és családjának hét tagját. Az egész családból egyetlen gyermek maradt életben. Az ugyancsak keletkínai Csö­­csiang tartományban kirob­bantott helyi felkelés részt­vevői pártbizottságokat és népi tanácsiakat támadtak meg, több párt- és állami funkcionáriust sebesítve meg. Gépfegyver és egyéb fegyve­rek rablása után a felkelés vezetői megtámadták a helyi népi bankot, megsebesítették a bankban taitózkodó dolgo­zókat és elrabolták az ott ta­lált pénzt. Hasonló hírek ér­keztek az északnyugatkínai Senhszki tartományból is, ahol az ellenforradalmi felke­lés résztvevői nemcsak a népi tanácsot támadták meg. ha­nem a parasztokat is kirabol­ták; A kínai kommunisták haj- 1-ndók vitatkozni mindazok­kal, akik több vagjr kevesebb kérdésben más véleményen vannak. Viszont nem vitat­­koznak azokkal, akik fegyver­rel akarják megdönteni a munkások és parasztok hatal­mát. Az ellenforradalmi fel­kelések vezetői közül többet halálra ítéltek, vagy hősz­­szabb-rövidebb börtönbünte­téssel sújtottak.. Aki igazán az új társadal­mat akarja, az megérti, hogy megfelelő csapást mérni az e’lenforradalmi elemekre és felépíteni ezt az új szocialista társadalmat, nem ellentétes egymással, hanem ugyanazon dolognak két oldala. KEI ÉRDEKES HÍR Megkezdődött a Szovjet mii óba n a lakosság próbaösszeírása A szovjet kormány határo­zata értelmében 1959 január­jában a Szovjetunióban meg­történik a lakosság összeírá­sa, ami népgazdasági és poli­tikai szempontból is nagyje­lentőségű esemény le6Z. Az összeírás jó előkészítése érdekében a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett műkö­dő Központi Statisztikai Hi­vatal a kormány utasítására a Szovjetunió hét kerületé­ben és városában megkezdte a lakosság próbaösszeírását. Végre visszafordul Miska, öklével szétmázolja köny­­nyeit, e a hátuljával kinyomva az ajtót, odaszól nagy­apónak: — Megálíj, öregapám:.: majd még eszedbe jut! — Mit, te gyalázatos, még fenyegeted öregapádat? Miska látja, megint oldja le nadrágszí ját' az öreg, hát még idejében kijjebb nyitja az ajtót. — Szóval hát, fenyegetsz — kérdi újból nagyapó. Erre kívülre kerül Miska, s a réseh visszalesve vi­gyázza az öreg minden mozdulatát, aztán megszólal: — Várj csak, várj csak, öregapám!.;: nemsokára kiesnek a fogaid mind, de akkor majd én nem rágok meg neked semmit!;;: Hiába is könyörögsz! Nagyapó kikocog a pitvarba, látja a napraforgó zöld levél be zótjából elő-döbukkan a Miska feje, megvillan a kék nadrág. Sokáig fenyeget utána a botjával, s közben bele-bélemosolyog a szakállába .:: Äz apja — Minykának becézi, az anyja — Minyus­­kának. Nagyapónak, ha jókedvében találja — csibész, meg bikfic, egyébként pedig, amikor a szeme valósággal eltűnik a szemöldökök ősz bozótja alatt — hé, te Mihajlo Fomics, gyere, hadd cibálom meg a füle­det! Mindenki másnák: a pletykáló szomszédasszonyok­nak, a gyerekeknek, szóval az egész falunak — Miska és — „fattyú”. Lányfejjel szülte az anyja és habár rá egy hónapra meg ig esküdött Komával, a községi pásztorral, akitől teherbe esett, Miskáról többé semmi le nem moshatta a bélyeget, „fattyú” maradt egész életéré. Vékonydongájú, nyiszlett fiúcska volt Miska, a haja úgy tavasz tájon, akár a kinyílt napraforgó szirmai, <je júniusban már olyan volt a forró napsütéstől, mint egy vörösen lángoló boglya. Az arca — akár a verébtojás telepötyögtetve szeplővel, az orra pedig a sok napozástól, meg az örökös fürdőzéstől felhólyagzott, repedezett, az­tán vörösre kopott. Az egész karikalábú kis Mis kában legtöbbét ért a szeme. A keskenyvágású szemhéjjak alól a szeplők közül huncut csillogással kékltttek elő, olya­nok voltak, mint a tavaszi folyón megmaradott tiszta kis jégprizmák: S apja éppen a szeméért, meg a féktelen pajkossá­­gáért szereti. A háborúból hozott neki ajándékba egy darab régi-régi megfeketedett mézeskalácsot és egy pár viseltes csizmácskát. A csizmákat begöngyölte a mama törülközőbe és eltette a ládába, a mézeskalácsot pedie Miska még azon az estén összetörte kalapáccsal a kü­szöbön és megette az utolsó morzsáig. Másnap napkeltével ébredt Miska. A bádogkanná­ból merített egy kis vizet, szétmázolta vele az arcán a tegnapi maszatot és már szaladt Is ki az udvarra meg­­szárítkozni. A mama a tehénnel győzködik éopen. nagyapó meg a -fa) tövében üldögél. Odaszólt Miskának az öreg: — Ugorj csak, bikfic. mássz be a csűr alá! Az elébb ott kotkodácsolt egy tyúk. biztos eltojt valahova. Mit meg nem tenne Miska nagyapónak: már mászott Is be négykézláb a cölöpökre énített csűr alá. a másik ol­dalon ki — és már ott se volt! Átcs.ullankodik a kerten hátra-hátra sandítgatva, hogy nem látja-e a nagyapó, és futóri ki a tóhoz. Míg a kerítésig ért, jól összecsipkedte csupasz lábát a csalán, da sebaj! Nagyapó meg csak vá­rakozik, Tiyögdécsel. Mikor aztán már nem győzte tovább, bemászott ő is. összekente a tenyerét, ruháját a sűrű t.vúkpettyentések között, a fülledt melegben csörgött róla a verejték, bele-bel eütötte fejét a kiálló gerendákba. (Folytatjuk.) Salisbury (Reuter). A délrhodézial bíróság kíler.c­­havi böi*tönre ítélte Pardoe Matthews 49 éves fehér asz­­szonyt, mert „törvénysértő módon ép szándékosan érintke­zést folytatott” egy néger férfival. „Bűntársa”, Mutatndwa néger gépkocsivezető már korábban hathónapi börtönt ka­pott. Most van a parlament előtt _ egy törvényjavaslat, amely a fehér férfi és néger nő kapcsolatát szintén meg­tiltja. * Becs (MTI). Nem mindennapi letartóztatás foglal­­tatkoztatja az utóbbi napokban az osztrák sajtót. Kari Erk- I ner, egy 38 éves prami mészáros még márciusban megjelent i a postahivatalnál és három táviratot adott fel. Az Egyesült t Államok, a Szovjetunió és Csehszlovákia bécsi követségé­ihez intézett táviratában azt körte Eisenhowertől, Bulga­­~ nyintól és Zápotockytól, hogy küldjenek katonai csapato­kat Ausztriába az ott uralkodó káosz megfékezésére. A pos­tahivatal figyelmeztette, hogy nem fogadhat el áUamcllc­­nes táviratot, Erkner azonban követelte, hogy saját fele­lősségére küldjék el a táviratot és ezért 200 schlllinget fize­tett ki. A táviratok természetesen az illetékes osztrák biz­tonsági szervhez kerültek és Erknert letartóztatták. A vé­lemények most megoszlanak, hogy államcllenes cselekedet­ről van-e szó, vagy egy meghibbant agyú emberrel állnak-e szemben. A földművesszövetkezetek a IV. Országos Kongresszusra készülnek A SZÖVOSZ Igazgatósága a Földmű vess zovetkiezetek IV. Országos Kongresszusának tiszteletére részjegy-fizetési és tagszervezési versenyt hirde­tett a földművesszövetkeze­tek között. A SZÖVOSZ Igaz­gatóság által meghirdetett versenyhez csatlakozott a Szolnok megyei MÉSZÖV igazgatósága is. Elhatározta, hogy a szervező és agitáció munkát úgy segíti és irá­nyítja, hogy a részjegyfize­tés megyénkben megduplá­zódjon. Megyénkben a Szol­noki Földműve6&zovetkezet Igazgatósága „jegyezz máso- i dik részjegyet” mozgalmat t kezdeményezett és párosver­sen yre hívta ki a megye ösz­­szes földművesszövetkezetét; Versenyfelhívásunkban a kö­vetkezőket vállalták: „Figyelembevéve a SZÖ­­;VOSZ által kiadott felhívást ;és annaik fontosságát a me­­; gye valamennyi földműves- 1 szövetkezetéhez az alábbi ; versenyfelhívást intézzük: 1. Szövetkezetünk tag­létszáma 1957. II. n. év vé­gén 1700 fő. A taglétszámot 1957 december 31-ig 1800 főre emeljük. A II. negyedév végén a befizetett részjegyalapunk 80.000 Ft. Válialjuk. hogy f. év december 31- irr a részjegyalapunkat 160.000 forintra emeljük. 2. A fentiek végrehajtása érdekében a szövetkezeti tagságunkat 20-as csoportra osztjuk és egy-egy szövet­kezeti vezetőségi tagot, il­­ie’’-e dolgozót jelölünk ki a -- r> bizalmijául, akta h JÁZii bvOSZtOft mO ír,(7r,zl december 31-ig folyamato­san foglalkozik, irányítja és szervezi az ag'Uáclős munkát a részjegy befize­tés érdekében.*’ A versenyfelhívást elsőnek a turkevei földműresszövet­­kezet igazgatósága fogadta el A turkeveiek válaszlevelük­ben a következőket írják: „Igazgatóságunk f. hó 26-án megtartott ülésén foglalkozott a szolnoki fmsz. igazgatóság felhívásával a „jegyezz má­sodik részjegyet“’ mozgalom­mal kapcsolatosan és úgy ha­tározott, hogy a versenyfelhí­váshoz csatlakozik. Határozatában kimondot­ta igazgatóságunk, hogy a versenymozgalmat úgy szer­vezi meg, hogy annak eredményeként minden 20 forintos részjegy tulajdo­nosa részjegyét 50 forintra egészítse ki. Az 50 forintos részjegy tulajdonosok pedig második részjegy jegyzésé­vel emeljék részjegy állo­mányukat. Ennek eredmé­nyeként a jelenlegi 150.000 forint részjegyalapunkat f. év december 31-ig 250.000 forintra növeljük.” A verseny-mozgalom meg­indult. Több földművésszö­­vetkezet igazgatósága tár­gyalt a versiem V kérdéséről Várjuk csatlakozásukat. A versenv célja már ismeretes.­­A földművesszövetkezetek vezetőin, tagjain múlik, hogy ki milyen eredményt ér eh A szervezési munkában ér­demes rósztvenni, mert a mozgalom szervezésében ki­váló munkát végző dolgozó­kat elismerésben fogjak ré*

Next

/
Oldalképek
Tartalom