Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-31 / 204. szám

A GÉPESÍTÉSÉ A JÖVŐ (A csütörtöki számunkban közölt cikk befejező része) A Szepesit es számos elő­nye mellett nem szabad meg­feledkeznünk arról sem, hogy a gép jóval olcsóbb a fogat­tartásnál. Nem lehet figye­lem nélkül hagynunk a gé­pesítéssel feleslegessé váló fogatok számának csökken­tését és az ezzel járó ter­ménymennyiség és a több­­termelésből származó jöve­delem növekedését. Ugyanis minden egyes felesleges fo­gat állal elfogyasztott takar­­mánymennyiségen évente 12 ezer 984 liter tejet termelhe­tünk, ami nüntegy 38.900— 40.000 forint oevételt jelent­het a termelőszövetkezetek­nek, egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Ez természetesen nem je­lentheti a lófpgatok indoko­latlan csökkentését. Az a fo­gat felesleges, amelyik töb­bet áll az istállóban, mint dolgozik. — Arra a fogatra azonban feltétlen szükség van, amelyik olyan munkát végez a gazdaságban, amely közvetve, vagy közvetlenül javakat termel, s a gazdaság jövedelmezőségét segíti elő. A technika fejlődésével és annak eredményeképpen ma már alig eg;’-két olyan mun­ka van a mezőgazdaságban, amelyet gépesíteni nem tu­dunk. Szembeállítva egymás­sal, a gépesíthető munkafo­lyamatok vannak túlsúlyban. Területnagyság szempontjá­ból ■— az egészen kis terüle­tek kivételével — mindenütt tud lolqozni a gép. Sok eset­ben még az 5—600 négyszög­öleket is megszántják, meg­munkálják, jól lehet, ezek gépekkel való munkálása nem gazdaságos. A gépesítés ismertetett elő­nyei és gazdaságossága kö­vetkezetesen csak a mező­gazdasági nagyüzemekben érvényesíthető kellő mér­tékben. A nagyüzemekben általá­ban nagyok a táblák. A nagy tábiák pedig a gépek jobb kihasználását biztosítják, mi­után ott a gépek több napon keresztül megszakítás nélkül, folyamatosan dolgozhatnak. Ha példának okáért a meg­szántandó tábla 50 kát. hol­das, akikor á keretes traktor 12—14 napon át egy táblán végzi munkáját, felesleges üresjárat nélkül. A traktoros a munkaidő minden egves percét — kivéve az üzem­­anyagtöltést, a gép karban­tartását, az ckevasak eseten­kénti cseréjét — termelő munkában tölti. Ha viszont ugyanennyi munkát kispar­­celldkon kell elvégeznie, leg­alább 15—20 esetben kei] 100—300 méteres vagy még enncl is hosszabb utakat megtennie az egyes parcellák között, ami a legjobb mun­kaszervezés mellett is jelen­tős időveszteséget jelent. — Ezen túlmenően, a húzatás, az átköltözés jelentős üzem­­anyagfogyasztással jár. Nem beszélve arról, hogy minél kisebb a parcella, annál több a forgón belüli üresjárat, a hurkosfordulók miatt az erő- és munkagép rongálódása, és csökken a gép teljesítménye Minél nagyobb a üzem. an­nál több munkát ad a gépek­nek, annál jobban használja ki a gépek teliesítöképessé­­pét. tehát a gép munkái« olcsóbb, s ezen keresztül csökken a termények előállí­tási költsége. A mezőgazdasági nagy­üzemnek a gépek jobb ki­használásán, a gépi munka­költségek csökkentésén kívül további előnye, hogy lehető­vé teszi a gépek korlátlan felhasználását, egyes munka­folyamotok komplex gépesí­tését, A Icajobb példa erre a gabonatermelés gépesítése, melynek során a talajelőké­­szíléstől a vetésig, a fejtrá­­gyázástói a gyomirtásig, a betakarításig, minden mun­kát gépekkel végzünk el. Ez évben, hozzávetőlegesen? az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek gabonater­mésének mintegy 70—75 szá­zalékát gépekkel takarítottuk be, ami kát. holdanként az álló gabonánál — legkeve­sebb 50 kg-mal kisebb beta­karítási szem vesztéséget je­len i. a i.izj be.a.iai y.azsa. szemben. Áz így elért meg­takarítás körülbelül 4000 va­gon gabonatöbbletet eredmé­nyezett. A kisüzemekben az arató­gép nehezen üzemeltethető, mert mire a táblát körülka­szálják, alig egy fogásra való aratatlan termény marad a gép részére. Akadály o' za a gépek alkalmazását az is, hogy nincs hely a fordulásra és a munkák elvégzésénél sok az időveszteség. Mindezek ellenére a kisüzemekben is olcsóbb a gépi munka, mint a fogat és a kézi munka. Kü­lönösen nagy volt az igény a kombájnok iránt ez évben az egyéni termelők részéröl. akiknek néha egy óránál rö­vid ebb idő alatt végezték el a gépállomások az aratást­­cséplést egyszerre. Pillanatig sem kétséges!, hogy ki járt jobban? Az-e, aki kézzel ara­tott, vagy:, aki kombáinna' takarította, bg a terményét és pillanatig sem idegesítette a nyári esős idő. A gépállomások fel­adata, hogy segítsék gépeik­kel az egyéni termelőket is. Mégis, a gépek a nagyüze­mekben használhatók ki a legjobban és leggazdaságo­sabban. — A nagyüzemek­ben valósíthatók meg a gépesítés komplex módszerei is, fgy a gépekkel végzett munkákban a terméstfokozó hatás együttesen érvényesül. Kisüzemekben munkafolya­matok komplex gépesítése — a gépek alkalmazásának kor­látozottsága miatt — nem le­hetséges, ezért a gépek ter­­méstfokcGÓ összhatása sem érvényesül. A mezőgazdaság gépesíté­sében aránylag igen rövid időn belül jelentős változás lesz, mert jobb cs modernebb erőgé­peket, a mezőgazdaság kí­vánságait kielégítő munka­gépeket ad az iparim^ me­zőgazdaságunknak. Azt tervezzük, hogy trak­torparkunknak csaknem fe­lét univerzális és eszközhor­dó traktorok tegyék ki. Ló­erő szerint pedig mintegy 6 különböző teljesítményű trak­tor képezze, hogy a gyümöl­csösök, öntözött kertészetek, szőlőterületek munkáit is gé­pesíteni tudjuk. Korszerűsít­jük lánctalpas traktoraink gyártását és javítjuk üzem­­anyagfogyasztás. élettartam és üzembiztonság szempont­jából. A gépkísérleti intézet már­is jó eredményekkel kecseg­tető kísérleteket végez a G— 35 izzófejes traktor korsze­rűsítésével, elsősorban fo­gyasztás és hidraulikával való ellátás tekintetében. Kutatási vonalon ki akar­tok alakítani a hazai gyár­táshoz szükséges léghűtéses.. 180—190 gramm per lóerő­fogyasztású. üzembiztos, mintegy 3000 óra élettartamú Diesel-motorokat, valamint az öntözéses gazdálkodás, s a majori gének energiaigényé­nek megfelelő korszerű, kis­t'ogyasztású, stabil Diesel motorokat. Ezen kívül a DT traktorokhoz csörlőt és hid­raulikát szerkesztünk. A munkagépek közül kiala­kítjuk a homok és kötött ta­lajoknak az agrotechnikai igé­nyek legmesszebbmenő be­tartásával való művelésére alkalmas kormánylemezeket. A jobb vonóerő kihaszná­lása érdekében és az üresjá­rat csökkentése céljából a G. motorokra 3-vasú függesztett ekét alakítunk ki. Kutatóink­nak ki kell aiakítaniok a csúszó súrlódás helyett gör­dülő súrlódással működő traktorekéket. Ezzel egy idő­ben át kell szerkeszteniük az agrotechnikai követelmények­nek megfelelően a kétsoros traktoros tárcsákat. A sor­­művelő kultivátorokhoz pedig kertészeti kultiváló szerszá­mokat kell szerkeszteni. Tovább kívánjuk fejlesz­teni az UTV 32 traktoros ve­tőgépet és meggyorsítjuk az UTV 24 és KTV 24 soros univerzális, illetőleg kombi­nált vetőgépek kialakítását. A szervestrá gyámkodáshoz forgógémes rakodókat készí­tünk, hogy a rakodási mun­kákat meggyorsíthassuk és ez alól is mentesítsük az em­bereket. A használatos pót­kocsijainkra ■ szervestrágya­­szóró berendezést szerkesz­tünk. Kutatóink pedig meg­szerkesztik az univerzális traktorra szerelhető palán­­‘ázó gépet. Korszerűsíteni kíván­juk kombájnjainkat is, úgy, hogy azok kisebb vágószéles­­ségűek, nagyobb áteresztő­­képességűek, üzembiztosab­­bak, valamint általánosan használhatóbbak legyenek. — Egyidejűleg arról is gondos­kodunk, hogy a kombájnszé­rű gépesítéséhez nagytelje­sítményű gabonafúvó, szívó­fúvó gépek álljanak rendel­kezésre. Megoldjuk a takar­mánybetakarításhoz szüksé­ges rendfelszedő petrencézö gépeik fejlesztését A kukoricaszár és silóku­korica betakarításához köny­­nyebb és kisebb vonóerőt igénylő silókombájnt, vala­mint jól működő és kisebb szemveszteséggel dolgozó ku­­koricakombájnt alakítunk ki. Ezek a felsorolt feladatok csak egy része mindazoknak a munkáknak, melyet a gé­pesítés továbbfejlesztése ér­dekében kívánunk elvégezni. A legkorszerűbb gépek bizto­sítása mezőgazdaságunk ré­­részére azonban még nem mindem. Azok alkalmazásá­nak feltételeit is meg kell te­remteni. Ez elsősorban mező­­gazdasági nagyüzemeinktől és egyéni parasztságunktól függ. A gépek azonban csak akkor szolgálják a termelés fejlesz­tésének, a termelési költsé­geik csökkentéséneík célját, ha azok mind nagyobb mértékű alkalmazását biztosítják. SZIKSZAY PAt, ÄMG Főig. üzemszerv, oszt; vez; helyettes SZAKCSOPORTOK, DOLGOZÖ PARASZTOK! Kösselek gépi szántásra szerződést a Kunszentmártoni Gépállomással, vaqy a földmíívesscövptkezeteknál Ha kedvezményesen akartok gépi munkát igénybe venni. úgy egy vagy két dűlőben alakítsatok géphasz­nálati társulásokat. Az időben való munkák biztosí­tása érdekében legkésőbb sreofember 10-ig kössétek meg a szerződést Ha a Iiunszenmártoni Gépállomással, vagy a földmű­vesszövetkezeteknél köttök szántási szerződést, gép­használati társulás esetén kát. holdanként: 18—21 cm-ig 123.60 Ft I 22—25 cm-ie 166.86 Ft i 26—32 cm-ig 222.48 Ft 32—35 cm-ig 228.86 Ft na egyénileg szerződtök, de a szántani való ZUU0 mé­ter körzetben eléri a 12 ka t. holdat, a szántási díj? kát. holdanként: 18—21 cm-ig 128,40 Ft 22—25 cm-ig 173.34 Fi 26—32 cm-ig 231.12 Ft 32—33 cm-lg 237.54 Ft Érdemes tehát szerződést kötni és társulni, mer a társulás 15—30 Ft közötti megtakarítást tetem kát. holdanként A földiuűvcsszövctkezelek irányításával a gépállomás által végzett gépi szintás olcsóbb, sotto, löub termes! biztosit Bővebb felvilágosítást a Kunszentmártoni Gépállo­más és a helyi földművesszövetkezetek adnak. k unszenmaexcmi gépállomás 11 dßp : ffU fieio A nap kél: 6 li­kőr, nyugszik: 19.28 h-koy. — A Munkaügyi Miniszté­riumtól nyert értesülés sze­rint szeptember 1-től a járási tanácsok helyett a községi ta­nácsok állítják ki a munka­könyveket. A községben lakó dolgozóknak, akik eddig mun­kakönyvét -kurták váltani, vagy -elveszett, megrongáló­dott munkakönyvüket akar­ták pótolni, kétízben is el kel­lett utazniok a járási székhe­lyekre, egyszer a könyv igény­léséért, másodszor a könyv átvételéért. A munkakönyv­­ügyeket szeptember 1-tői helyben intézik el. A főváros­ban és a vidéki városokban a munkakönyvek kiállítása vál­tozatlan. — Szeptember 1-én, vasár­nap a Szolnok megyei Tűz­rendészet! Osztályparancs­nokság megyei tűzoltóver­senyt és tűzoltónapot rendez Mezőtúron. A versenyen résztvesznek a megye legjobb községi, mezőgazdasági és üzemi tűzoltószervezetei. Este pedig a Szolnoki Szigligeti Színház művészei szórakoz­tatják a verseny részvevőit, „Csupa vicc, csupa tánc’! cí­mű műsorukkal. — A megyei Bíróság szep­tember 13-án folytatja azok­nak a tárgyalását, akik a jász­apáti járásban tevékenyen resztvettek az októberi ese­ményekben, s különböző bom­lasztó és lázító munkát végez­tek. Öröklakása i5 lehet,ha játszik a LOTTÓN mu situs 31 Szombat Erlsa Hol marad a Tiszavidék? Evek óta rendszeresen ol­vasom a Tiszávidéket, de né­ha csalk olvasnám. Az utóbbi időben ugyanis sűrűn előfor­dul, hogy a surján! postára nem érkezik meg a lap. Más­nap megjön ugyan, de a mai közlekedés korszerűségét te­kintve, fölöttébb bosszantók az ilyen esetek. Kíváncsi természetem na­gyon érdekelné, hogy kinek a hibájából, és hol marad a Tiszavidék. Többek nevében is egy surjánt olvasó. Jól kezdődik. A múlt szombaton délelőtt jegyet akartunk váltani a szolnoki szabadtéri színpad esti moziélőadására. A pla­kátokon ugyan azt hirdetik, hogy jegyelővétel 11—13 óráig van, ennek ellenére a pénztárnál nem volt senki. Tíz percig vártunk. Ezidő alatt körülbelül tizenöten jöttek és mentek el bosszú­san a pénztártól. Kérjük az illetékeseket, gondoskodjanak arról hogy a jövőben ilyesmi ne fordul­hasson elő, ha délelőttre pónztámyitásit hirdetnek, le­gyen ott a pénztáros is. Kotroczó László és Buzássy Béla, Szolnok; Február óla várom a választ 68 esztendős vagyok. Idős koromra való tekintettel 1955-ben adókdvezményben részesültem. Erre az évre szintén megkaptam, csupán az 1956. évit követelik. raj­iam. 1957 február 4-én . el­küldtem egy levelet a Kun.­­hegyest Járási Tanács VB Pénzügyi Osztályának és kér­deztem: mi az oka, hogy az előző évben nem részesültem kedvezményben. Sajnos, választ még nem kaptam február óta. A ken­derest tanács adóhivatali megbízottjához pedig htaba megyek, meg sem.: hallgat, szóba se áll velem. ld. Magyar Miklós, Kenderes, József A.-u. 20 Szerkesztői üzenet A jászboldoghári cséplő­­csapat valamelyik tagja küld­je be pontos címét szerkesztő­ségünknek, hogy levelükre válaszolhassunk.- ■ ■ -■ —■ ÚSZÓ KASTÉLY A „Nahimov tengernagy” nevű szovjet személyszállító hajó, amely az NDK warne­­mündei hajógyárában ké­szült; Odesszából elindult el­ső menetrendszerű útjára. A 23 000 bruttoregisztertonnás hajónak hét fedélzete van és 1200 utasnak biztosít fekvő­helyet; Ezenkívül egy mozi, egy hangversenyterem, két úszómedence, egy könyvtár és egy autamata telefonközpont áll az utasok rendelkezésére. A hajót főleg a Fekete-ten­geren, az üdülő-forgalom le­bonyolításában használják. Számok az 50 éves szovjet szakszervezeti mozgalomról A Szovjetunió dolgozói augusztusban emlékeztek meg a szovjet szakszer­vezeti mozgalom megte­remtésének 50. évforduló­járól. A szakszervezetek 1907-től végzik szervezett körülmények között mun­kájukat. A szovjet szakszervezetek 47 millió embert tömörítenék soraikba. Többezer kultúrpalota és klub van a szovjet szakszer­vezetek kezelésében. A Szovjetunióban mintegy 27 000 könyvtár várja látoga­tóit, amelyek 123 millió kötet könyvet tartalmaznak. — A szakszervezeti könyvtárak évente 17 millió új könyvvel gazdagodnak. A szakszervezetek társada­lombiztosítási költségvetése idén 43,5 milliárd rubelt tesz ki, vagyis 15 milliárddal töb­­---------­­— bet, mint tavaly. Több mint 3 milliárd rubelt költenek az ideigelenesen munkaképte­lenné váltak segélyezésére. Több mint 3 millió dolgozó nyaral évente szakszervezeti beutalóval a Szovjetunió sza­natóriumaiban és üdülőiben; Idén erre a célra a szakszer­vezet több mint 7 milliárd rubelt fordít. Bővülnek a szovjet szak­­szervezetek nemzetközi kap­csolatai is. Tavaly 47 ország 168 szakszervezetének kül­döttsége látogatott a Szovjet­unióba — Ugyanakkor 138 szovjet szakszervezeti kül­döttség utazott külföldre. —• 1957. első félévében már mintegy 90 európai, ázsiai, amerikai és afrikai szakszer­vezeti küldöttség látogatott a Szovjetunióba, Kézre került a martfűi gyilkos Az utóbbi évek együk leg­borzalmasabb gyilkossága tör­tént 1957 július 22-é éjsza­káján a Martfűi Tisza Cipő­gyár közelében. A járókelők másnap reggel az egyik is­mert cipőgyári munkás, a 23 éves Szegedi Margit hulláját találták az egyik vizesárak­­ban. — Az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy gyil­kosság történt. Feletetet azon­ban senki nem tudott adni. Az ügyben a BM. Szolnok- Megyei Rendőrkapitányság nyomozó csoportja azonnal vizsgálatot indított, s kitartó, nehéz munkával keresték az ismeretlen tettest, akit-rövid­del tettének elkövetése után létartóztataJk. A rendőri nyomozás a kö­vetkezőket állapította meg: A gyilkos KÍrják János, ti­­szaföldvári lakos, aki szintén a cipőgyár dolgozója volt, s itt ismerkélett meg Szegedi Margittal. Kirják János, mim kiderült, rendezetlen családi életet élt. El is vált feleségé­től, s mint elmondta, Sze­gedi Margitot szeretőt volna feleségül venni. — Szex-elme azonban nem talált viszon­zásra, mert a leány erről hal­lani sem akart, annál is in­kább, mert ő egy másik le­gényt szeretett, akivel már liázsü^Ctítígrn Is hc'i-.iwá­­telkí Kirják tudott erről, s ezért elhatározta, hogy rövidesen véget vet a dolognak, ügy döntött, hogy vagy felesége lesz a lány, vagy megöli.' Aljas tettét július' 22-én hajtotta végre. Este 10 óra előtt elment a gyár környé­kére, s ott megvárta a mit sem sejtő, délutáni műszak-SZEGEDI MARGIT, a martfűi gyilkosság aldozata ból kijövő kislányt és haza­­kísérés ürügye alatt egy aránylag járatlan úton in­dult haza vele. — Útközben megképezte Szegedi Margit­tól, hogy akar-e a felesége lenni. A leány természetesen azt IvlvlUs, hogy r-szu, mert > ő máshoz akar felécégül» menni. Kirják éhkor előkap­ta az előre elkészített baltát, s azzal életveszélyesen fejbe­­sújtotta Szegedi Margitot. Ez­után a leányt bevonszolta az út melletti kukoricásba és állatias módon megbecstele­­nítette a vérében hörgő Ir­ányt-Szadista cselekedete után, — hogy tettét fel ne fedez­zék — a leányt belevonszolta a kukoricásból a mellette lévő árokba, s addig nyom­kodta a vízbe, míg az telje­­í sen el nem leple, mire az esz­­: méletén kívül lévő leány ! vízbe fulladt. Utána — mint | aki jól végezte dolgát, — ke­­j rétkpárra ült. hazament, s ■ másnap rendes;n munkába állt; Ez a brutális cselekmény mély felháborodást keltett az emberekben, s különösen a gyár dolgozói között, — Az eset sokáig félelemben tar­totta a környék lakosait. A félelmet csak a gyilkos elfo­gásáról szóló hírek oszlatták sóét; Kirják János ügyében a a nyomozás befejeződött és az ügyészség átadta őt a Szolnoíkmegyei Bíróságnak. 6 rövidesen bíróság előtt felel megvetendő cselekményének aljasságáért, DR. GARAI GÉZA;

Next

/
Oldalképek
Tartalom