Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-30 / 203. szám

Jegyzetek a világ ifjú pedagógusainak találkozójáról

III: rész.

(.4 nyugati országok pedagógusainak felszólalásai)

Üjabban azonban a reakciós körök is töb ifjúsági lapot. képeslapot adnak ki. A? egyik ilyen ifjúsági érdekes újság első lapján egy tank látható, amint Észak-Afrikában egy faluba behúzódó függetlenségi harcosokra tüzel. Mi rejlik az ilyen szellemiségű ifjúsági lapok megjelentetése mögött? Egyszerű és világos; az ifjúság müitarizálásának, a gyarmati háborúkba való belekergetés előkészítésének terve. Ezért áldoznak most egyszerre nagy összegeiket a reakciós körök is az ifjúsági sajtó terjesztésére:

Franciaországban a haladó erők az utóbbi időkben hathatósan irányították a pedagógusok figyelmét a legfőbb "evelési kérdésekre, s hathatós támogatást is nyújtottak a kérdések megoldásában. így nagyon sok francia pedagógus, aki maga személyében nem vett részt politikai küzdelmekben, az ifjúság nevelésének kérdésében szívvel-lélékkel a haladó erők által meghirdetett nevelési programok megvalósítása mellé állt, azért fáradozik. Hazánkban a küzdelem az ifjúság egészséges neveléséért. felemelkedéséért, erkölcsös életéért szükségszerűen harcot jelent az egész burzsoa rend, a burzsoa hamis, képmutató erkölcsök, a társadalmi konvenciók s a militarize ás, a lelkek elbrutalizálódása ellen. S e küzdelemben a becsületes, az ifjúság nevelésével valóban törődő pedagógusok

hathatósan támogatják a haladó politikai erőket,

ugyanakkor ezek a politikai erők is segítik harcukban ezeket a közvetlenül politikai harcban részt nem vevő, de munkájukat, szerető pedagógusokat. A francia pedagógusokra nagy és magasztos feladat vár, olyan fiatalokat kell felnevelniük a haladó erők hathatós támogatásával, segítségével. akik a háború és a brutalitás helyett a technikai haladásnak lesznek szerelmesei, szeretik majd munkájukat, az emberi alkotás lázát a mély, igazi humanizmus. a népek és a szabadságukért küzdő népek iránt érzett testvéri szeretet hatja át őket. Olyan fiatalokat kell a francia pedagógusoknak ezekre az erőkre támaszkodva nevelniök, akiket az igazi szabadság, az igazi egyenlőség és az igazi testvériség szelleme hat át mindenkor.

BOBIVE amszterdami ipari tanuló technikumi tanár a németalföldi iskolákban folyó politechnikai oktatás helyzetéről beszélt. Bevezetőjében megállapította azt. hogy hazájában a nevelőknek nem keli olyanszerű problémákkal küszködniük, mint a tőlük viszonylag nem meszszire eső Franicaországban. Hollandiában a szülők és a nevelők viszonya általában bizalom telj es. Lassan tíz év óta általános szokássá lett a pedagógusoknak a szülők rendszeres látogatása és tájékoztatása. Van azonban egy kérdés, mely nálunk igen nehezen oldható meg, s melyet., irigykedve látom itt a Szovjetunióban, — itt már teljesen megoldottak. Ez az ú. n. politechnikai képzés. Nálunk a mű vei ség még mindig erősen humánus jellegű. A szülők szívesebben adják gimnáziumba gyermekeiket, mint technikumba, mert él bennük az illúzió, hogy ez az iskola nevel ..igazán művelt’ embereket. Mindez az állapot rendkívül gátolja hazánk Ipari, technikai fejlődését. Nem is szólva a leányok taníttatásáról! A legritkább eset, hogy leányokat ipari, technikusi pályára küldjenek a szülők. Igaz, nehéz az iparban állást kapni, bár ha sikerül valakinek elhelyezkednie, jó kereseti lehetőségek várják, örvendetes jel azonban, hogy minden iskolatípusban rohamosan nő az idegen nyelveket tanuló növendékek száma. Ez egy kis ország számára ugyancsak rendkívül fontos.

A kötelező népoktatás hazánkban a 7-től 14 éves gyermekekre terjed ki. Most az a vélemény alakult ki, hogy 6 éves kortól kezdődjék az iskolakötelezettség. A másik terv, amellyel az oktatásügyi hatóságok foglalkoznak; a középiskolákban a politechnikai oktatás bevezetése. Szakembereink most tanulmányozzák az erre vonatkozó szovjet szakirodalmat és pedagógiai tapasztalatokat. Iskoláink jelentős része katolikus és protestáns egyházi kézben vannak. Ezekben az iskolákban a tantervi anyag egészen eltérő az állami iskolák tantervi anyagától. A pedagógusok körében küzdelem folyik az egységes tanterv és óraterv bevezetéséért, az ingyenes oktatás korlátainak kiterjesztéséért s a férfi és női pedagógusok fizetésének azonos szintre való hozásáért. Küzdelem folyik a művelődési, így az oktatási beruházásoknak is az állami költségvetésben való hathatós emeléséért, mely küzdelmet a pedagógusok egyöntetűen támogatják, s így ezáltal a pedagógusok széles tömegei közvetve a fegyverkezési hajsza ellen is küzdenek.

A nap utolsó felszólalója

FARCING! ON egyetemi szakreferens vo lt.

az angol pedagógus és egyetemi kulturális küldöttség vezetője,

Elmondotta, hogy Angliában 5 éves korig a gyermekeket óvodákban nevelik. 18- 18 éves korig pedig Angliában és Walles tartományban ingyenesen részesítik oktatásban. Az oktatás tartalmát a nép- és középiskolák száméra nem határozzák meg központilag. Mindezt az iskolafenntartó szerv maga határozza meg. — Valójában látszatra mindez így demokratizmusnak, teljes demokratizmusnak tűnik. De ha bonckés alá vesszük az angliai viszonyokat, érdekes tényre bukkanunk. — Vannak un. „nyilvános iskolák” (Public School-ok). Ezek valójában éppen nem nyilvános, hanem magán iskolák. A legelőkelőbbek és legvagyonosabbak gyermekei járnak csak ide, a tandíj és az ellátási díj olyan magas. Ez igen éles szelekciót eredményez már a középiskolákban. A társadalom két részre tagozódik, a Public Schooi-okban nevelődő s a közönséges iskolákban iskoláztatott emberekre. Nemrégen egy statisztika kimutatta. hogy az angol állami élet vezetői, főbb törvényhozói, magasabb hivatali tisztséget betöltő személyiségei csaknem kivétel nélkül valamennyien ilyen Public Schooi-okban végeztek. A pedagógusok véleménye ma már egyre nyilvánvalóbb, az ilyen oktatási rendszer nem demokratikus.

A munkás-kerületekben lévő alsó- és középfokú iskolák tanerővel és tanteremmel való ellátottsága ugyanakkor igen elhanyagolt. Egyes munkásnegyedekben 50-nél több növendék is jár egy-egy osztályba, ugyanakkor, amikor az un. Public Schooi-okban alig néhány gyermekkel külön-külön nevelők foglalkoznak. A pedagógusok szakszervezete ezenkívül Angliában most harcot folytat azért, hogy ugyanazon munkakörben dolgozó férfi és női tanerők egyenlő fizetésben részesülhessenek. Most úgy látszik, I96t-re sikerül ezt a követelést kiharcolni.

A másik megoldandó feladat; a középiskolákba és az egyetemekre a tanulók különféle intézmények, szervek által fenntartott iskolákból jönnek. Ezekben az iskolákban más és más a tantervi anyag és óraterv. Valójában ennek a mélyén is a teljes liberalizmus leple alatt mérhetetlenül nehezen megfellebbezhető, sokszor kikerülhetetlen akadálynak mutatkozó társadalmi megkülönböztetés szándéka rejlik. Ily módon minden adminisztratív intézkedés nélkül erős társadalmi szelekciókat tud érvényesíteni az angol Iskolaszervezés rendje. A nép soraiból feltörő, falusi vagy munkásnegyedek iskoláiban tanuló fiatalok nem képesek megállni helyüket a magasabb fokú iskolákban. Éppen azért a haladó szellemű angol pedagógusok hathatós küzdelemben követelik s lépésről lépésre kériyszerítik ki az államtól a központilag meghatározott tanterv bevezetését, az óraterv megrendszabályozását. S igen jellemző. hogy a hivatalos hatóságok éppen a demokratizmus védelmire hivatkoznak, amikor ellenállnak ezeknek a demokratikus követeléseknek. Mi. angol pedagógusok a Fesztivál alatt sokat tanultunk a szovjet iskolaszervezet tanulmányozása közben. Látjuk. . hogy mennyire kulcskérdése a közoktatás demokratizálásának az egységesítés.

Végezetül arról beszélt, hogy Anglia a politechnikai és ipari szakoktatás terén mennyire

elmaradt a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól.

TALÁLKOZÁSOM

A 102EVES MATUZSÁLEMMEL

— Egy ráidóriportep jegyzeteiből —

Igen egyhangú errefelé a

1 vidék. A szeszélyesen kanyargó malcadám utak mentén végtelenbe nyúló tarlók hirdetik a nyár lassú múlását. Távolabb — és ameddig a szem ellát — síkság és síkság. Sehol egy bucka vagy halom. Az már a Hortobágy. A kék ég alatt úgy terül el ez a hatalmas föld, mint egy asztal tükörsima lapja. 1U ezen a részen — vagy ahogy errefelé mondani szokták — az Isten hátamögött egy köhajílásnyira — parányi kis község szakítja meg a puszták egyhangú csöndjét. Nagyiv ín. Afféle igazi alföldi falu. Az egymás mellett katonás sorrendben vigyázó, fehérfalú házacslcák előtt vidáman ugráló gyerekek hangos zsivajgással élvezik a szünidő utolsó napjait.

Ahogy autónkkal nem kis port verve, végighaladtunk a döcögős úton, egy pillanatra abbamaradt a játék, egyes helyeken még a háziasszonyok is kidugták fejüket a kiskapun. Nem is csoda. Hiszen ritka látvány errefelé az autós vendég. Hát még amikor megálltunk, hogy megéfdeklődjük, merre vegyük az útirányt a Nagymező utca felé.

— Csak nem Takács Józsi bácsit keresik? — hangzott többjétől a kérdés, és egyszerre hárman is vállalkoztak, hogy elkísérnek minket, nehogy eltévedjünk.

A Nagymező utca 213. számú ház ugyanolyan, mint a többi, azaz egyben mégis különbözik. Olyan lakóval dicsekedhet, akiből csak egy van a megyében. — Takács Józsi bácsi 1855-ben született itt, Nagyivánon. Egész éleiét a pusztában töltötte, csupán egyszer került be Szolnokra 1875-ben, amikor a XVII, gyalogezrednél szolgált.

Józsi bácsi ma 102 éves. es mi tagadás, bizony gyenge már az emlékző tehetsége. A szemében csak ritkán villan fel az értelemnek egyegy szikrácskája, de amikor arra kérjük, meséljen valamit a lenénykoráról, hát önkéntelenül is kiegyenesíti hailott derekát, és szinte legé--'-- hi'nrvtscirr'-l ncsc

hogy nem imilyen-amolyait ember ö, meri az ö édesapja, meg a nagybátyja huszárok voltak az i848-as szabadságharcban. Később még énekelt is.

Nagyivání községháza, véggel van a nagyuccára,

Oda áll be a gyászkocsi, ki a honvédokat viszi.

Éljen a haza.

Józsi bácsi a fiánál lakik,

aki maga is ■ elmúlt már 73 éves. Hat gyereke és 10 unokája van. A legkisebb unoka kerek 100 évvel fiatalabb az öregnél, mindösse 2 esztendős, a neve szintén Takács József. Juliska néni, a menye, mosolyogva meséli, hogy Józsi bácsi még öreg korára se tudott megbarátkozni a kávéval, hanem a jóféle pálinkát még most is megissza. A pipáról már régen lemondott, de reggelire megköveteli a pirítás-kenyeret. —. 0 maga aztán azt mesélte, hogy 44-ben temette el a feleségét, 84 éves korában. — Élhetett volna még, hiszen fiatal volt, no de, Isten nyugosztalja — mondja, majd arról panaszkodik, hogy ezek a mostani borbélyok nagyon drágán dolgoznak. Három forintot kell fizetni a borotválásért, bezzeg az ő katona korában 3 krajcár volt csak az ára. Később arról faggatott minket, kik vagyunk, miért jöttünk, és sehogyan sem akarta megérteni mi az a fádió. Milyen lehet az a masina, amit csak úgy felkattint az ember, azután szép muzsikát hall. may valami ember készéi az idei termésről. —* ö még nem hallott ilyen beszélő gépet, dehát már biztosan nem is fog hallani, mert a házban nincs villany, és <5 is igencsak élete vége felé közeledik.

Azt hiszem, mindig emlékezni fogok erre a találkozásomra, a megye matuzsálemével való beszélgetésre. Olyanformán éreztem magam, mint amikor a múzeumba járok és ritka, értékes leletre bukkanok, amely a régmúlt időket idézi. Tie ez most annál is értékesebb volt. mert ez az emlék beszélt, élt, ember volt.

VARGA VIKTORJA.

Ezen a téren sürgős és számos tennivalónk van, s ma már ezt az állami oktatásügyi szervek is világosan látják. Különösen az ipari középkádei'ek, — technikusok képzése terén maradtunk el az USA-tól és a Szovjetuniótól.

Felszólalásának befejezésében annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen eljön az az- idő, amikor a béke és a népek testvéri összefogásának ügyét szolgálja majd a civilizáció

minden vívmánya és a nevelés egyaránt

Augusztus 4-én délben azután befejeződtek a szakmai vélemény- és eszmecserék, s másnap mindenki tetszése szerint különféle típusú iskolákba látogathatott el Moszkvában és környékén. Augusztus 5-én este a moszkvai úttörők ének- és táncegyütteseinek színes, kedves műsora, majd baráti ismerkedési est és bál zárta be a világ fiatal pedagógusainak találkozóját. Császtvay István,

mjölcü HÍREK

M. SOLOHOV:

A KIS psiiyü

(2)

Várj csak, várj csak, öregapám !.:. nemsokára kiesnek a fogaid mind, de akkor majd én nem ráaok meg neked semmit!.:. Hiába is könyörögsz!

Nagyapó kikocog a pitvarba, látja a napraforgó zöld levélbozótjából elő-előbukkan a Miska feje, megvillan a kék nadrág. Sokáig fenyeget utána a botjával, s közben

bele-belemosolyos a szakállába ...

*

— Ne menj el, Miska! Fürödjünk meg, aztán elmegyünk játszani mihozzánk, jó? Anyukám megengedte: te eljöhet?

Balkezével Miska följebb rántotta magán a n au ragot. megigazította a vállán keresztülvetett egyszál kantárját és csak úgy foghegyről, kelletlenül válaszolt;

— Én nem játszom veled. A füled igen büdös 1...

Vityka dühösen sunyta le az égjük szemét, s míg

cibálta lefelé csontos válláról a megakadt inget, odavetette:

— Az csak a görvélytől van, de te meg koszos muzsik vagy, tudod ós:: s és a sövény mellett szült a mamád t:.:

— Láttad talán?

— Hallottam, mikor a szakácsnőnk mesélte anyukámnak,

Misíka beletúrt lábával a homokoa, s unuu'oi tett Vitvkára.

— Hazudik a mamád! Az én apám harcolt a háborúba, a tied meg — vérszopó és.:: más kenyerén hizlalja «I pocakját i j«•

— Te fattyú 1.8. — Kiáltott a pópafiók, félregörbített szájjal.

Erre Miska fölkapott egy jókora, simára kopou Kavicsot.- Ám Vityka, visszatartva könnyeit, most már igen kedvesen, bekükkenyen mosolygott;

S

— No verekedj, Miska, na ne haragudjál! Nekedj

adom a tőrömet, tudod, amit vasból csináltam, jó? ►

Miska szemében fölcsillant az öröm, félrehajította» a kavicsot, de aztán hirtelen eszébe jutott az apja, sj büszkén mondta: »

— Nekem annul sokkal jobbat hozott a pápám at

háborúból! ►

— Hazu-udsz csak! — nyújtotta a szót hitetlenkedvei

Vityka. £

— ke szoktál hazudni! Ha mondom hozott, akkor»

elhiheted!... Meg igazi puskát is... Bizony. {

— Azt gondolod, most már nem tudom, muyen gaz-» dag lettél! — szólt Irigy nevetéssel amaz.

— Meg aztán sapkája is van neki, amin saJiangokt csüngnekés arany betűk vannak ráírva, még szeb-t bek, mint a te könyveidbe vannak,

Vityka töprengett egy ideig, mit is mondjon rá, mivel főzhetné le Miskát, ráncolta a homlokát, és dórzsölgette hóka-fehér hasá

— Apukám nem sokára püspök lesz, a te apád megj

csordás volt, tudod ? .;; t

Elunta Miska az álldogálást ott a forró homokon,6 lát elindult a zöldségeskert felé. A pópufiók utánakiáltoUi»

— Misa, te, Misa, mondok valamit! j

— Mondjad, na! ►

— Gyere közelebb! ' ►

Miska visszament és gyanakodva sandított a Vityka►

szemébe:

— No?

Vitya elkezdett ugrálni, táncolni görbe, pipaszár lábain és vigyorogva, kárörvendően kiáltozta:

— A te apád komin ist a! Meghalsz majd, aztan mikor j

a lelked elszáll az égbe, az isten azt mondja: amiért ko-» minísta volt az apád, a pokolra vettetel !:.. Ott aztán» nyársra húznak az ördögök és a tűzön sütögetnek !... £

— Hát téged talán nem sütögetnek meg. azt hiszed?»

— Az én papám — szentatya, tudd meg! Olyan butát vagy, meg neveletlen, nem értesz semmit.

Miskát félelem fogta el, Megfordult és szó nélkül» futásnak eredt hazafelé. J

(Folytatjuk.)

Ankara (MTI). Az AFP értesülése szerint a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó afgán király szerdán kijelentette: „Politikánk a semlegesség elvén alapszik! Egyetlen óhajunk, hogy minden országgal barátságban éljünk.“’

Moszkva (TASZSZ). — Sukri Rahma és Abdel Hamid Doujdari, a szíriai parlament képviselői, akik mint vendégek resztvettek a moszkvai fesztiválon, aug. 28-án az NDK-ba utaztak.

Párizs (MTI). Az algériai nemzeti mozgalom a sajtóhoz közleményt juttatott el, amelyben állást foglal a francia kormány által tervezett kerettörvény ügyében. A Messzali Hadzs vezette mozgalom közleménye rámutat, hogy a kerettörvény valójában egy lépés hátrafelé az 1947. évi algériai statútummal szemben. Az alériai nemzeti mozgalom követeli, hogy minden feltétel nélkül „kerekasztal — értekezletre’“ hívják össze az algériai nép valamennyi politikai, szakszervezeti és kulturális irányzatának képviselőit, s. a francia kormány velük tárgyalja meg feltételeit.

Dzsakarta (TASZSZ). Az Indonéz Kommunista Párt soelabesi (Celebes) szervezete nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a helyi katonai klikk 30 haladó személyiséget, a kommunista és a nemzeti párt aktivistáit letartóztatta.

*

Canberra (MTI.) A Reuter közlése szerint Canberrában szerdán este közös angol— ausztráliai közleményt adtak ki azokról a tárgyalásokról, amelyeket Sandys angol hadügyminiszter az ausztráliai kormány tagjaival folytatott;

A közlmény bejelenti, hogy Nagy-Britannia továbbra is jelentős szárazföldi, tengeri és légi haderőket tart Déjkelet-Azsiában és Távol-Keleten. *

London (MTI.) A brit külügyminisztérium njúlatkozatot adott ki. melyben „merő kitalálásnak’* nevezi azt., hogy a brit lövedékek „folyékony tüzet’“ zúdítottak jemeni haderőkre. Ugyanakkor figyelmezteti a jemeni királyságot. hogy mindaddig brit légitámadások fogják érni a jemeni haderőket, amíg azok „vissza nem vonulnak az adenj protektorátus területéről.“’

ifif Bizri szil iái vezérkari Ionok interjúja

Damaszkusz (Reuter). Afit Bizri tábornok, a szíriai hadsereg újonnan kinevezett vezérkari főnöke szerdán adott interjúiéban főleg az Egyesült Államok és Szíria kapcsolatai el hid e vü lésének kérdésével foglalkozott. Ezzel karx-soaltban a többi között kijelentette: „Szíria kis ország. Ha Amerika megtámad bennünket, természetesein ve-eséeet szenvedünk, de minden bizonnva] hidegvérré! főműik szembeszállni a 8. flottával, vasv bármely más flottával, vagy hadsereggel. Az 'itolsó szál emberig védeni tortok hazáníkat. s bizfos vagvok, hogy a világ közvél e•nénvo tv—>dna sznésn

az Egyesülőt Államok ilven '-atrynai Valandíának láttán.“’

pirri tábornok b*»Ter«rótvoz“<i. borrv ArroWka háborúban ''oovőzbotj Szíriát, de nem ’—n-ne kénes elfooSolnj az or-•>•8,1*01, mert. minden esrves -ririai u tol tó csenő véré’g harcolna az poyoea-wiroik M-pusztításáért, (MTI.l