Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-30 / 203. szám

A GÉPESÍTÉSÉ A JÖVŐ

Mezőgazdaságunkra

az elkövea'tfsző időkben sokkal nagyobb feladat hárul, mint az előző években. Nemzeti jövedelmünkből az eddigieknél nagyobb részt kell vállalnia és meg kell teremtenie az alapot, dolgozó népünk életfznvonalának a legrövidebb időn belüli hathatós emelésére.

A mezőgazdaságilag hasznosítható . területeket jelentős mértékben nem növelhetjük, új területeknek termelésbe való bevonásával, parlagterületek feltörésével nem igen számolhatunk, sőt egyes helyeken a talaj állapota megkívánja, hogy művelési ág változtatást végezzünk. Csak egy lehetőségünk marad: a jelenleg is művelés alatt álló területek jobb cs tervszerűbb kihasználása.

A feladatoknak csak abban az esetben tudunk eleget tenni, ha a termelés fejlesztésének legdöntőbb tényezői, a termelőerők szakadatlanul növekednek és tökéletesednek. Ebben püdig különösen forradalmasított szerepe van a gépi technikának, a nagyüzemi gépesítésnek, amely nélkül a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelés állandó fejlesztése elképzelhetetlen.

Hazánkban ma már nincs olyan hely, ahol a gépeket ne ismernék és munkájukra ne tartanának igényt. Azonban nem mindenütt. Néhány esetben tapasztaltuk, hogy helytelenül takarékoskodva, inkább a gépek alkalmazását mellőzik és kézi, vagy fogaterővöl végzik el a munkát. Miután a kézi és fogaterő termeWfcenysége lényegesen kisebb, mint a gépeké, az ilyen gazdaságok, hogy elkerüljék a munkaerőhiányt, termelésüket a külterjessé« felé tolják el. Hogy ez a helytelen és rendkívül káros gyakorlat ne terjedjék, ellenkezőleg, ennek még a gondolata is megszűnjék, szükséges a a nagyüzemi gépesítés előnyét és a gépek hatását a mezőgazdasági termelésben elemeznünk.

■ A gépesítés nagymértékben növeli az egységnyi emberi munkaerőre jutó munkateljesítményt. Míg a 20 cm mély szántásból egy ember, egy jó kondícióban lévő kettes lófogattal napi 1200 négyszögölet végez el, addig a lánctalpas DT traktor 8 és egynegyed holdat szánt fel. Tehát «a emberi munkaerőre jutó teljesítmény tizenegyszeresére növekedett. A szálastakarmányok gépi (kaszálásánál még nagyobb a különbség, mert a. gép 24-szeresére növeli az emberi munkateljesítményt;

Ha kézáerővel és fogatos eszközökkel termelünk búzát, melyet cséplőgéppel csépelünk el, akkor 1 kát. hold búza termesztéséhez 9 emberi munkanapra van szükség. Ha viszont a talajmunkákat traktoros talajművelő génekkel, teljes mértékben gépesítjük, a vetést, a műtrágyázást ugyancsak traktoros a énekkel végezzük, a gyomokat veevszerrel írtjuk, s ezt a munkát Is gépesítjük, a betakarítást pedig kombájnnal végezzük, akkor

egy kát. hold búza termeléséhez szükséges munkaerő 3.5 emberi munkanapra csökken.

Hz azt jelenti, hogy ha a termésátlag változatlan maradna is, még akkor is kereken 2,6-szorosára növeli a gépesítés a munka termelékenységét;

Igen jó példa írre a

Szovjetunió tapasztalata. Itt kimutatták, hogy a légi módszerekkel termelt burgonyára hektáronként 91.8 emberi munkanapra volt szükség. Amikor teljesen gépesítették a burgonya termesztését, a kézi muntkáerőszükséglet 14.7 munkanapra csökkent. A fentiek tehát világosan bizonyítják, hogy a Szovjetunió, de a legfejlettebb kapitalista országok mezőgazdasápi termelése is azért tudott oly hatalmas lépésekkel fejlődni, mert

a termelés nagyarányú gépesítésével fokozták a munka termelékenységét és csökkentették . a termékek örsköltségét.

A nagyüzemi gépesítés a munka termelékenységének fokozása mellett emeli a mezőgazdasági termelés színvonalát is. A gépesítés, miután a munkafolyamatokat gyorsabban végzi el, mint a kézi és fogatos munkaerő, lehetővé teszi, hogy ugyanolyan mennyiségű munkát rövidebb idő alatt végezzünk el. Ebben jelentkezik elsősorban a gépesítés termésfokozó, illetőleg a termés növekedését befolyásoló. hatása. Ugyanis a mezőgazdasági termelésben nagyon fontos, hogy az egyes munkákat, esetenként összefüggő munkafolyamatokat, minél rövidebb idő alatt, a legkedvezőbb időben végezzük el, mert. csak így tudjuk a növény erőteljes fejlődését, a nagyobb termések elérését biztosítani. A termelésre legkedvezőbb időpontok kihasználása elképzelhetetlen gép nélkül.

A gépesítésnek a' termelés eredményét fokozó hatása az is, hogy új és fejlett, a fogatos és kézi munkaerők mellett nem alkalmazható agrotechnikai módszereket vezethetünk be. Pl. a műtrágya felhasználás többszörösre való növelését el sem képzelhetjük jó traktoros műtrágyaszórógépek nélkül. A vegyszeres gyomirtás bevezetése, elterjesztése és kifogástalan minőségű eredményeinek biztosítása is csak nagyteljesítményű gépekkel lehetséges.

A gépesítéssel jelentősen csökkenthetjük a termésbetakarít-ási nehézségeket is. Példának felhozhatjuk a kombájn munkáját, melyék nólfkül ez évben még augusztus hónap végéig sem tudtuk volna a dőlt gabonát kézi erővel, jlyen kevés veszteség mellett betakarítani.

A kombájn szemvesztesége általában kevesebb 3 százaléknál. Ugyanak» kor a kéziaratás, behordás és cséplés eseten az összes szemveszteseg — gyakran a 10—12 százalékot is eléri.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, ha egy 10 mázsás kát. holdanként! termést kombájnnal takarítunk be, termésünk holdanként 1 mázsával lesz több, ami egy embernek átlagosan egy félévi kenyénszü'kségl ötét fedezi.

Igen nagy jelentősége

a gépesítésnek, hogy jelentős mértékben befolyásolja a termékek minőségének javítását. Erre á legjobb példa a szálastakarmányok gépi betakarítása. Ugyanis a kézi és fogatos betakarítás, kaszálás, forgatás, gyűjtés, petrencézés rendkívül" hosszú ideig tart, esős időben a többszöri beázás veszélyét rejti magában, a legértékesebb részeik leperegnek, nagy a kilúgozod ás, tehát nagy a tápanyagveszteség. Ez nem ritkán eléri a keményítőérték 40 százalékát és az emészthető fehér ja 30 százalékát. Ennek a munkának a gépesítése lényegesen

kevesbb levélpergési veszteséget jelent, ugyanakkor meggyorsítja a lekaszált széna zöldszáradását, esős időben a kilúgosodás veszélyét lényegesen csökkenti, így a veszteség a feiere, vagy a harmadára is lecsökkenhet.

Az így megtakarítható,

egyébként elvesző tápanyag évenként országosan többmillió mázsában fejezhető csak ki.

A gépesítés azonban nemcsak sok munka alól szabadítja fel az embert, hanem — ami valamennyiünk szempontjából egyénileg is fontos — a legnehezebb munkától mentesít. A traktorral való szántás ma már senki előtt sem új dolog. Egészen természetes és mindennapi. Nagyüzemeinkben, de számos helyen az egyénileg gazdálkodók körében sem gondolnak arra, hogy fogatokkal, főképpen tehénnel szántsanak. így nem is gondolnak arra, hogy ha nem traktorral, hanem fogattal szántanának, minden kát. hold föld felszántásakor holdanként 27 km-t kellene gyalopolniok, nem beszélne arról a fizikai munkáról, amit a gyaloglás mellett el kellene végezniük. Ha azt számítjuk, hogy egy fogattal egy év alatt 30 kát. hold földet kell megszántani, akkor annak elvégzéséhez 44 nap szükséges és ez idő alatt 810 km-t kell az embernek legyalogolnia. Ugyanezt a munkát egy lánctalpas traktor 3.7 munkanap alatt végzi el anélkül, hogy akár a tsz tag, vagy egy egyéni paraszt egy lépést is gyalogolna.

A legnehezebb munka

az aratás különösen olyan melegben, mint az idei nyár volt, főképpen, ha dőlt a gabona. Egy kaszás egy kát. hold búzát — feltéve, ha az nem dőlt — 15 munkaóra alatt arat le és ezalatt derékban meghajolva, mintegy 13.000 erőteljes kaszavágást tesz. A marokszedő 8000-szer hajlik földig, hogy a kaszás után a levágott gabonát marokba szedje. A gép ezt a munkát sokkal gyorsabban végzi el, mint az ember, mert a kévekötő aratógép egy óra alatt dolgozik annyit, mint 15 óra alatt egy ember, s ugyanakkor a gép kezelője semminéven nevezendő fizikai munkát eközben nem végez. Igaz viszont, hogy a gépek kezelése magasabbrendű munkát, szakképzettséget követel meg a kezelőtől.

A szocialista viszonyok között a termelési költségek csökkentését a leghatékonyabban a fejlettebb géptechnilka alkalmazásával, méghozzá nagyüzemi alkalmazásával érjük el. Természetesen a gépesítés költségcsökkentő hatását az egyéni termelő is értékeli. Különösen az, akinek nem voltak torai és tehenekkel volt kénytelen szántani. Azt hiszem, senki előtt sem kétséges, hogy a tehenükkel való szántás az egyén és a népgazdaság szempontjából is igen káros. A tehén tejelő, hústermelő, utódnevelő és igen lassú mozgású állat, éppen ezért nem szabad igázásra

AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

4 NAGYROZSDÁSI ESET

használni. Gyakorlati méré-; sek bizonyítják, hogy a fejőstehén ahány órát : dolgozik, annyiszor 6 dl ; tejjel ad kevesebbet.

Ha tarlóhántási munkát vég- 5 zünk a tehénnel, akkor 8 óra: alatt fél kát. holdon végzi élj a tarlóhántást, ami tehenen-j ként 4—5 liter tej vesztesé-• get jelent. Miután két tehén-: nel 1 kát. hold tarlóhántást j 2 nap alatt lehet elvégezni,; ez 20 liter tej veszteséget je-S lent, aminek az ára 64 forint.:

Még nagyobb különbséget [

találunk a nagyüzemben a: gépesített és a fogatos, va-j lamint kézierővel végzett * munkák költsége között; A; kukorica ápolása igen sok| kézi és fogaterőt köt le. Egy. kát. hold sorosan vetett ku-í ikorica háromszoros, fogatos ; serkapálása és kézi sorköz-; kapálása 7.86 kézi munkana-S pót és 0.84 fogatnapot veszt igénybe. Ilyen módon a tér-; melószövetkezetnek egy kát.; hold kukorica ápolása H50—| 400 forintjába kerül. 100 kát ? holdra

Miért nem rendelnek

termelőszövetkezeteink

több műtrágyát?

Jeleget „A nagyrozsdáai eset” című új magyar filmből;

vonatkoztatva ez azf összeg 35—40 ezer forintot je- ; lent. Ha ugyanezt a munkálj a termelőszövetkezet géppel j végezteti el, a munka csak j 5.4 kézi munkanapot veszt igénybe és a gépi kapálás, —I átlagos gépállomást díjtétel| szerint — holdanként 94.501 forintba kerül. Ha ehhez az; összeghez hozzáadjuk a kézi; munka 207.30 forintos költsé-: gét, egy kát. hold kukorica; ápolása 301.80 forintba kerül,* 100 kát. holdra vonatkoztatva a gép a termelőszövetkezetnek 246 kézi munkanapot, 84 fogat.napot és mintegy 9S00 forintot takarít meg. — Még nagyobb a megtakarítás, ha a kukorica ápolását gépö'ókeJ kieresztben-h ossza ban végezzük;

A takarmány kaszálás

idején rendszerint kevés a kézi munkaerő, főképpen a jó kaszás, és ha minden erőt a takarmány kaszálására állítunk be, sok más, nagyon el. Ha tehát 100 kát, hold takarmányt 3 nap alatt akarunk lekaszáln i — hogy el ne vénüljön a takarmány —, minden nap 67 kaszást kel! munkába állítani. Ilyenmódon 100 kaf.-hold takarmány kézi kaszálása a termelőszövetkezetnek körülbelül 12.000 forintjába kerül. Egy traktoros-fűkasza • naponta 24—30 kaszás helyett is dolgozik és ezt a munkát mintegy 3000 forintért végzi el, a gépállomások díjtétele szerint. — A megtakarítás tehát 100 kát. holdon 201 kézi munkanap és 8—0000 forint-.

Szlkszay Pál.

(Folytatjuk,)

A nagykun napokon kiállított termények előállításánál alkalmazott agrotechnikát és az átlagtermések összefüggését vizsgálva, feltűnik, hogy a jó agrotechnika mellett mindenütt műtrágyát használtak.

Hogy a műtrágya használata mennyire befolyásolja az elért eredményeket, az ma már minden termelőszövetkezetünk előtt ismeretes. Mégis, mi az oka annak, hogy a termésátlagok emelésére nem használják fel nagymértékben a műtrágyát? — Egy szó, mint száz, feleslegesnek tartják a pénzkiadást. Ismeretes előttünk az nagyon jól, hogy a műtrágya használata esetén a kiadás bőségesen megtérül. Ha nem alkalmazzák a különféle műtrágyákat, ezzel kisebb terméseredményeket érnek el, ami nemzetgazdasági szempontból is káros, de káros a tagság érdekéből is, mert elmulasztják a termésátlag emctősénél azt a lehetőséget, hogy a tagság kevés befektetéssel, munkaegységenként nagyobb osztalékot kaphasson.

Eddig mcgiiénk 224 termelőszövetkezetéből mindössze 106 rendelt műtrágyát. Melyik termelőszövetkezetek? Azok, amelyek eddig is jól gazdálkodtak, jó eredményeket értek el és jól oszlattak.

Szolnok megye gazdaságai számára biztosított nitrogén műtrágyamennyiséget jórészt igénybe is vették. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek maguk is keveslik azt az istállótrágyázást, amit el tudnak végezni és a hiányt nitrogén műtrágyával iparkodnak pótolni. Ez helyes. Ez éppen most, az ősz folyamán volna esedékes, részben alaptrágyának leszántva, részben pedig a vetéssel egyidőben a kalászosok alá kiszórva.

Ha megfelelő az érdeklődés, még mindig van lehetőség további műtrágyamennyiség beszerzésére, megrendelésére Azonkívül sima- és szemcsés szuperfoszfátból még mintegy száz vagon rendelkezésre áll. Ezt természetesen meg kell rendelni, hogy a felhasználás idejére és helyére idejében megérkezzen.

Az egyénileg dolgozó parasztság a földmüvesszövetkezeteknél rendelheti meg a műtrágyát. Hiba, hogy egyes leözségekben elég gyenge az érdeklődés a műtrágya használata iránt, Úgy hiszem, a nagykun napok mezőgazdasági kiállításának tapasztalatai, a szövetkezeti és egyéni nazdaságok termelési, sikerei őket is meggyőzhetik arról, hogy mennyire ajánlatos a műtrágya használata.

Barkó Károly

A zagyvarékasi dolgozó parasztok tudják, hogy mi a kötelességük

A zagyvarékasi dolgozó parasztok a kötelező begyűjtés eltörlése óta nagyobb munkakedwel dolgoznak. Üknek a kormányban. A helyi lerményforgalmi telep raktárai megteltek gabonával, úgy hogy a szomszéd községbe szállítják már a gazdálkolök felesleges terményeiket, Csak néhány kötelességtudó gazdálkodót említek meg, akik nagyobb mennyiségű terményt adtak el az államnak. Earagó Imre, add a Damjanich utca 222 szám alatt lakik, 21 mázsa terményt, Bálint Kálmán, Arany János utcai gazdálkodó 20 mázsát, Kiss Gábor Nefelejts utcai lakos 15 mázsát adott el az állami begyűjtőnek. A kisp arasz tok szintén nagyobb mennyiségű terménnyel segítik az ország lakosságának ellátását. Oák

Illés, Szekfű utcai lakos 3 hűld földön gazdálkodik, ö 10 mázsa búzát, Kiss Frigyes pedig 9 mázsát adott el 205 forintos áron. Molnár József 4 holdas egyéni gazda 12 mázsa termény eladásával bizonyította be, hogy tudja, nü a kötelessége.

A sertés- és marhahizlaiási .szerződéskötések új megszaporodtak, mióta a begyűjtést a kormány eltörölte. Olyan napokon, amikor a felvásárló vállalatnak a megbízottja a községben tartózkodik, 20—30 sertés-, vagy marhahizlaiási szerződéskötés is történik. Ezzel jól jár az állam, mert a lakosság ellátását a szerződéses termeltetés és hizlalás biztonságosabbá teszi és jól járnak a termelők, mert előre meghatározott s elég tisztességes árat kapnak termelvényeikért.

Három János

Zagyvarékas

{egyetek, |

iiiimiiiiiiiHiitiiiiiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiimiiiimii

Szítai Rudi

cigányprímás

Ozép, halk zeneszó hallik ki a Tiszáéi für ed Földmüve sszövetkezet étterméből, cigányzene. Belépek.

Odabenn é'énk kép fogad. A kis asztalkák mellett kvaterkázó férfiak, kacagó asszonyok üldögélnek. A pincér asztaltól asztalig jár. Az ajtóhoz közel játszik a zenekar. Előtte mosolygó arccal, álla alatt a hegedűvel áll a prímás: Szitái Rudi.

Rudi! Mert így ismerik, így szeretik és becézik nemcsak Tiszafüreden, hanem a környéken is.

Még fiatal ember, de „öng” zenész. Gyermekkora óta muzsikál óz egy-egy nyári idényben nagyobb helyekre is szerződtették. De Rudi a Tisza mellett született, s „ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”. Rudi is mindig visszavágyott és vissza is tért szülőhelyére, Tiszafüredre.

Szállnak a szebbnél szebb nóták dallamai a vonója alól. Az emberek mosolyogva, bólogatva hallgatják.

Aztán egy pillanatnyi csend és felhangzik a zenekar tagjainak ajkáról a dal:

„Tisza parjtán egy kunyhó, törött rajta ablak, ajtó,

Édesanyám jön-megy benne, mindig könnyes a két szeme énértem.

Mi lesz majd, ha hazamegyek, lesz-e, akit megöleljek?

Megérem-e, hogy az anyám, csókkal vár a Tisza mrtján engemet.“

Halkan kisérik éneküket. A teremben uvrfcd, Mentán hallgatja mindenki. Aztán

felcsattan a taps! Rudi mosolyogva hajol meg, s már illeszti is álla alá a hegedűt egy újabb dallamhoz...

Kicsit pihennek. Odajön hozzám.. * beszélgetünk..:

Rudi nemcsak a vendéglőben játszik. Szívesen hívják lakodalmakba, de a kultúrháznál is kiveszi részét a szórakoztatásból. Népi tánc, magyar nóta kísérete Rudi vállain nyugszik. Műsoros est, ünnepély el sem képzelhető Rudi nélkül. Figyeli a táncosok lábait, az énekes ajkát és kisér mosolyogva. A mosoly soha nem hervad el az ajkáról. Ezért is kedveli mindenki.

Tavaly a járási kulturversenyen is rész„ vett, ahol elismerő oklevelet kapott ízes, tiszta játékáért.

De Rudi nemcsak a. könnyű zenének a pártolója, Délelőttönként is hallik a névtelen étteremből a zene, Ilyenkor komoly zenét, operarészleteket próbál és tanul a zenekar, s gyakran új számokkal lepik meg hallgatóságukat.

D udinak nincsenek uagyratörö tervet. Nem akar elmenni Tiszafüredről. Itt született, itt is akar maradni. Tudja mindenkiről, hogy mi a nótája, s tudja, hogy őt is szeretik. A teremben halk zsongás. Rudi körülnéz. Látja a feléje küldött pillantásokat. Feláll, búcsúzik. A zenekar már h/mgol.

Mégegyszer körülnéz;. vonója a hegedűjén. Aztán egyszerre mosolygóvá válnak az arcok, s néhány kéz az asztalon dobolja a ritmust a „Réten-réten...” c. csárdás ütemére.

Fizetek, s magam i# derült hangulat■> ban távozom*

Pdsthy Tibor, Tiszaiured