Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-30 / 203. szám

II. évfolyam. 203. szám. ARA: 50 fillér. 1957. augusztus 30. péntek. yiL'AQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI r A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA 1 í MAI SZAMUNKBÓL Találkozás a 102 éves Matuzsálemmel ASSZONYOKNAK A gépesítésé a jövő i 7* I I A termelési biztonság megteremtéséért A napokban felkerestük Szűcs Lajos elvtársat, a Me­gyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának földrendezési csoportvezetőjét. Megkérdeztük, hogy milyen intézkedése­ket szándékoznak tenni a dolgozó parasztság termelési biz­tonságának megteremtése, a vitás földkérdések rendezése érdekében. Szűcs elvtárs a következőket mondotta: — A néhány hónappal ez­előtt megjelent 10. sz. tör­vényerejű rendelet a terme­lőszövetkezetek Dől és tsz­­csékből kilépett dolgozó pa­rasztok földkérdéseit rende­zi. Mivel ennek végrehajtá­sára a koratavaszi hónapok­ban került sor, így annak­idején a kilépetteknek csak ideiglenes használatra adtak földet. A végleges rendezést október 1-ig kell befejezni, vagyis erre az időpontra min­den tsz-ből, tszcs-ből kilépett dolgozó parasztnak ki kell mérni a végleges területet, amelyen ezentúl gazdálkodni fog. Ezzel az intézkedéssel a* munkás-paraszt kormány a termelési biztonságot kíván­ja előmozdítani, — Hány községben kapták meg véglegesen a tsz-ből ki­lépett termelők a földet? «-» Ezideig 47 községben készült el a műszaki munka és történt meg a birtokba­adás, másutt is folyamatban van, s jelenleg a műszakiak dolgoznak rajta; — Ez elég hosszadalmas folyamat, s ahol elmaradtak vele, igen kemény munkát igényel, míg pótolják a mu­lasztást. Kunmadarason pél­dául a tsz-ből kilépett dolgo­zó parasztoknak már ki is mérték a földet, sőt a birtok­baadás is megtörtént, amikor eszébe jutott a szövetkezet és a tanács vezetőinek, hogy mégsem azt a 400 hold föl­det adják le, hanem másikat. Persze, az ilyen tétovázás csak lassítja a munkát, s nehezíti a termelőszövetke­zet, a tanács és a tsz-ből ki­lépett dolgozó parasztok kö­zötti jó kapcsolat megterem­tését; Egyes tsz városokban is vontatottan halad a földkér­dések rendezése. Karcagon például a tanács azzal a jel­szóval, hogy fejlesztenek és ennek során a tsz-ből kilé­pet dolgozó parasztok egyré­­sze úgyis visszakerül a szö­vetkezetbe, nem törődtek a rendelettel. A kilépett dol­gozó parasztokkal persze nem beszélgettek, a várt tö­meges visszalépés ilyenfor­mán nem következett be, s az utolsó hetekre halogatott rendeletvégrehajtás pedig igen-igen elmaradt.- « Most kapkodnak, mert a határidő a körmükre égett; — Hogyan szereznek tudo­mást a teMnelók saját föld­ügyeik rendezéséről, illetve a birtokbaadás időpontjáról?-— A tanács értesítést küld a birtokbaadás időpontjáról a kérelmezőknek és a hely­színen adja át a kérdéses szántóföldet. A birtokbaadás­ról úgynevezett földkiadási jegyzőkönyvet készítenek a műszaki munkák alapján és azt a jegyzőkönyvet a telek­könyvi hivatalhoz továbbít­ják, amely a vázrajzok és a hivatalos iratok alapján a földtulajdonos nevére telek­­könyvezi a véglegesen ki­adott földet. — A 10. sz. törvényerejű rendelet végrehajtása során van-e lehetőség más földpa­naszok rendezésére is? “ A rendelet ugyan az 1956-os kilépők ügyeit ren­dezi, de az előző tagosítások alkalmával felmerült jogos kártalanítási panaszok or­voslására is mód van. Ezév február 28-ig kellett a kér­vényt beadniok azoknak a dolgozó parasztoknak, kisem­bereknek, akiket az elmúlt években a tagosítások során sérelem ért. A rendelet vég­rehajtását intéző szervek megállapítják a panaszok jo­gosságát, s a tanács az állami tartaléktőidből kielégíti eze­ket az igényeket. Erre azon­ban csak akkor van lehető­ség, ha egy-egy tagban 25 kát. holdnál kisebb állami tartalékföldek vannak. A ter­melőszövetkezeti városokban azért körülményes az ilyen­irányú panaszok orvoslása, mert egyrészt kevés a ren­delkezésre álló tartalékföld, másrészt a műveletlenül álló földek elég gyenge minősé­gűek, s négy-öt hold földből egy-egy család megélni nem tud, harmadszor, egy-egy tagban 25 holdnál nagyobb tartalékföldek vannak, s ezek szétparcellázását pedig a rendelet nem teszi lehető­vé; Mégis van mód a tsz váro­sokban is a földügyek rende­zésére. Ha a termelők szak­­csooprtot, termelési társulást alakítanak öntözésre, állatte­nyésztésre, stb. és a 25 hold­nál nagyobb tartalékföldeket közösen hasznosítják, az ál­lam átadja ezeket a földeket. — Ml a helyzet a földvisz­­szaigénylésekkel kapcsol at­­ban? — Különösen a téli és a koratavaszi hónapokban tör­téntek nagyobbmérvű föld­visszaigénylések. Ezek ren­dezésére szintén módot ad a 10. sz. törvényerejű rendelet, de csak a már előbb említett feltételek mellett és megfe­lelő sorrendben. Első és leg­fontosabb, a dolgozó parasz­tok és kisemberek jogos pa­naszainak elintézése, föld­ügyeik rendezése. Csak ez­után következhetnek mások. Karcagon és a Jászságban kulákok ig igényeltek vissza földet, 40-50-100 holdat, de ezek visszaadására nincs mód. Az állam semmiféle ki­zsákmányolási lehetőség meg­teremtését nem támogatja. Jászberényben egy Répás ne­vezetű kulák 100 kát. holdat igényelt vissza. Nyilvánvaló, hogy ezt saját maga úgysem tudja megművelni és csak spekulációs célokat, más em­berek kizsákmányolását szol­gálná az igénylés teljes mér­vű kielégítése. Néhány kát. holdat azonban Répás is visz­­sza kap, amit saját eoejéből megművelhet. A 10. sz. tör­vényerejű rendelet az elmúlt évben a tsz-ből kilépett dol­gozó parasztok földügyeit hi­vatott rendezni, a dolgozó parasztok és kisemberek ter­melési biztonságának megte­remtése érdekében hozta a munlkás-paraszt kormány. «— ka —• „Szeszes“ emberek A homoki szőlők közül magasan kiemelkedik a Szolnok megyei Szeszfőzde Vállalat I-es számú üzemé­nek vaskéménye. Bodor füst­je messziről elárulja, hogy dolgoznak a telepen. — Az üzem közelében erős szesz­­szag fogad. Ha sokáig tartóz­kodik itt az ember — köny­­nyen ,.szeszközi” állapotba kerülhet anélkül, hogy ivott volna; Unatenszky István üzem­vezető elvtárstói megtudjuk hogy a környék egyik legna­gyobb szeszfőzdéjébe kerül­tünk. Képes arra, hogy na­ponta átlag 200 liter pálinkát főzzön. Az üzem június 14-e óta folyamatosan dolgozik. — Idáig még nem is volt anyag­hiány; Először epret, majd barack- és körtepálinkát főz­tek, jelenleg pedig az ízletes szilvapálinkát. Amióta üze­melnek, több mint 400 hek­toliter jófajta itóka került ki az ültökből­fe- f iq. jó pálinkát akarunk — mondja Pista bácsi — ak­kor rendszerint kétszer főz­tük le, As első főzést köz­nyelven úgy hívják, hogy ga­zolás, ami már iható pálinka, de még sok vizet, s idegen anyagot tartalmaz. Viszont a második főzésnél már na­gyobb erősségű, közel 60 szá­zalékos pálinkát nyerünki Ha a szilvafőzés lemegy, utána az őszibarack, törköly és boraeprő következik. Saj­nos, a termelőknek jelenleg nem dolgoznak, mert üstjeik nagyméretűek és így az ellen­őrző szervek csak nagyobb mennyiség után engedélyez­nék a főzést. Megtudjuk azt is, hogy huncutul van felsze­relve az egész pálinkafőzőé. Minden hozzáférhető helyen le van plombázva a berende­zés és a lefőzött pálinka olyan szeszmérő gépen megy keresztül, amely minden csepp pálinkát számontar így aztán ki van zárva, hogy a nemes ital máshol is el­folyjon, mint a pénzügyőr­­látta csatornán. Igaz. az ott dolgozók nem is kívánják a oálinkát, mert 12, vagy ilyen szezonidőben 14 órán át a szaga is felér egy pár féj­­decivelj ■* ^ ab — Percenként harminc izzólámpa A Ivovi ízzólámpagyár munkásai a szovjet hatalom fennállásának 40. évfordulója tiszteletére a technika jobb kihasználásáért vetélkednek, s elhatározták, hogy átépíte­nek minden alaptermelést végző gépegységet és beren­dezést. Már korszerűsítettek két automata-gépsort, amelyen 200 wattos izzólámpákat sze­relnek. A késztermék-gyár­tás 18 százalékkal emelke­dett. Átépítették azt az auto­mata gépet is, amelyen fény­telenné teszik az ízólámpa­­búrát. s ezzel ennél a folya­matnál egvharmaddal csök­kent a munkaigényesség. —......... %»■ BÚTORSZÖVET és ballonanyag műbőrből A győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban hosszabb kí­sérletek után bútorszövetet és selyemballon anyagot ké­szítettek műbőrből. Az új­fajta bútorhuzat igen tartós, nem veszi magába a port és vízzel könnyen tisztítható. Bárdó, zöld és barna színben, ripszmintávál, egyelőre 1500 métert készítettek bútorgyá­­rainknakt * • ’ * 7 ttli u\ 0 AZ ORSZÁG MEGYEIBEN í Szüzkilencvenezer hold kenyérgabonát vetnek az ősszel a Szolnok megyei tsz-ek és egyéniek Szolnok megyében minde­nütt megkezdődtek az előké­születek az őszi munkákra. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák az ősszel száz­­kilencvenezer kát. holdon vetnek kenyérgabonát. A ve­tőmagvakat elsősorban to­­vábbszaporítás céljából a táj­vidékeken jól bevált fajták­ból biztosítják. Búzából a szi­ken is jól termő Bánkuti F— 481-es és a Karcagi 21-es fajtákat juttatják a termelő­­szövetkezeteknek. Az igé­nyelt másodfokú vetőmag szaporító búzát már biztosí­tották a termelőknek. Az őszi árpa mennyiség azonban kevésnek bizonyult, mert az igényelt 9.886 mázsából csak 5.050 mázsát kapták; A nagyüzemi gazdaságok a gabona terméshozamának a növelése érdekében műtrá-' gyát is bőségesen igényel­nek. 106 tsz 160 vagon nitro­gén műtrágyára adott be igényt. A mezőhéki Táncsics Tsz a múlt évek jól bevált tapasztalatai alapján az ősz­­saei és a tavasszal megkét­szerezi műtrágya felhasználá­sát. Tizenöt vagon Péti-sót és 6 vagon síma szuperfoszfátot rendelt. A turkevei Búzáka­­lász Tsz ugyancsak 21 vagon műtrágyát tervezett a kalá­szosok ápolására. Két közös gazdaságban a mezőhéki Tán­csics és a mezőtúri Uj re­ménység Tsz-ben kísérleti parcellákat is állítanak be, amelyeken a műtrágya ter­mésfokozó hatását vizsgálják. ^ — Hétszáz szarvasmarhát őriznek a villany pásztor ok Szolnok megyében A Szolnok megyei legelőkön, az országban elsőnek vezették be a villanypásztorok használatát. Az idén tizen­két termelőszövetkezet és községi legeltetési bizottság őriz­teti jószágait villanyárammal telített dróthuzalokkal- A turkevei, kenderes!, jászberényi, karcagi, szolnoki és a többi legelőkön 700 szarvasmarhát őriznek ilyen módon mindössze tizenkét pásztor alkalmazásával. AÍjjl^tíófti I á­­torral táplált villanypásztorok segítségével megvalósították a szakaszos legeltetést. Egy-egy körülhatárolt részen két­­három napig legelnek az állatok, s utána újabb helyéken ütik fel tanyájukat. A vili any pásztorok használatát megye­­szerte, sőt országszerte el akarják terjeszteni. A közel­jövőben brossurát adnak ki, amelyben részletesen ismer­tetik a villanypásztorok alkalmazásának módját és elő­nyeit. ■ A szolnokiak is résztvesznek a hűvösvölgyi Vasutas Hiúsági Találkozón A Szolnoki Járműjavító fia­taljai nagy lelkesedéssel ké- S"ülnek a Budapesten meg­tartandó III. Országos Vas­utas Ifjúsági Találkozóra. A szolnoki csomópontról 200 fia­tal vesz részt a megbeszélé­sen. A Járműjavítóból 130 fia­tal jelentette be részvételét. A III, Vasutas Ifi-találkozó­tól sokat várnak a vasutas fiatalok, mert az előző talál­kozók során komoly segítsé­get kaptak a szervezet mun­kájához. Szeptember 1-én kü­­lönvonattal indulnak a fiata­lok a nagygyűlés színhelyé­re:' a Hűvösvölgybe; A találkozót gazdag sport­ág kultúrműsor egészíti ki. A kehi- és génioari üzemekben elrendelték a gyártakariiással kapcsolatos vasgy ütést A kohászat jó téli felké­szülése megköveteli, hogy megfelelő mennyiségű vas­hulladék álljon a Martin acélművek rendelkezésére. Az elmúlt hónapokban a leg­több gyárban elhanyagolták a vasgyűjtést, s emiatt jelen­leg a „vaskertekben“', a mar­tinok mellett levő hulladék­térségeken nincs elegendő hulladék. Ez annál is inkább káros, mert külföldről, a vas­hulladékot csak valutáért le­het megvásárolni, s igen ma­gas a világpiaci ára; A zavartalan acél- és ömt­­vénytermelés érdekében a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium elrendelte, hogy a vál­lalatoknál keletkező és fel nem használható vashulladé­kot a gyárak sürgősen adják át a Kohászati Alapanyagel­látó Vállalatnak. Tekintettel a fontos gazdasági érdekre, az iparigazgatósógok elelnőr­­zik a gyárak munkáját és az utasítás ellen vétőket fegyel­mi úton felelősségre vonják. Megállapította a Kohó- és Gépipari Minisztérium, hogy sok vállalatnál jelentős mennyiségű hulladék van, amely sok esetben a terme­lést is zavarja, s akadályozza a gyárak tisztántartását. A hulladék összegyűjtésére el­rendelték a gyártakarítást, Háromejáz lakás eladását tervezik az Ózdi Kohászati Üzemek A Minisztertanács közelmúltban megjelent rendelete alapján az Ózdi Kohászati Üzemek vezetősége mintegy há­romszáz lakás eladását tetverí. Többek között az úgyneve­zett „Velence-telepet” adnák el a gyár dolgozóinak, aho’ háromszobás, villaszerű épületekben laknak a kohászok Ugyancsak eladásra kerülnek az „Újtelep” családi házai valamint a város különböző részén épült lakóházak is. A tervek szerint az eladást még az idén lebonyolítják. A vé­telre elsőbbségi joguk van azoknak, akik az eladásra k<*­­roio lakásodban laknak} V, V -V Vv vV Y ^ , Hetven mázsa kuVorica egy holdról A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet gyulatanyai gazdaságában Németh György tudományos munka-* társ iskolát állított fel a ha­zánk területén található hib­rid kukoricafajtákból. A par­cellás kukoricaföldet egyen­lően és rendszeresen ápolták, műtrágyázták, hogy megfi­gyelhessék az azonos körül­mények között termelt faj­ták tulajdonságait, fejlődé­sét, hozamát; A kukoricafajták közül né­hány egészen kiváló fejlődést mutat. A magyar lófogú és egy amerikai fajta kereszte­zéséből származó hibrid több mint 70 mázsás termést ígér, Jól vizsgázik a Nyírségben kitenyésztett Ajtai-féle ku­korica is, amelynek várható átlagtermése 60 mázsán fe­lül lesz. A megyei tanács és a TTIT elhatározta, hogy a gyulatanyai kísérleti telepen termelőszövetkezeti és mező­­gazdasági találkozókat ren­dez, Az első ilyen találkozót szeptember első felére tűz­ték ki; Egyszerűsítik a Lottó kifizetéseket Igen sokan adják be heten­­kint a lottó szelvényüket név és cím nélkül. Ilyen esetben, ha a fogadó nyert, az össze­get csak annál a lottózónál veheti fel, ahol a szelvényt vásárolta. Ha nem lottóiro­dában vette a szelvényt, ak­kor— de csak két találat ese­tén — az illetékes kerületi OTP-fiókban kapta meg a pénzt. Ez a kifizetések nap­jain nagy zsúfoltságot oko­zott a kirendeltségeknél, A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság új elgondolása lényegesen enyhíti ezt a zsú­foltságot. könnyíti, kényel­mesebbé teszi a lottónyere­mények felvételét. Elhatá­rozták ugyanis, hogy a heti lottósorsolások eredményei­ről országosan — külön fő­városi és külön vidéki — ki­fizetési jegyzéket készítenek, amelyet valamennyi OTP egységnek megküldenek. így Budapesten mintegy kétszáz, — vidéken pedig háromszáz OTP-fiókban és kirendeltség­nél, valamint totó-lottó iro­dánál meglesz a nyertes szel­vények száma. Ez gyakorla­tilag azt jelenti, hogy név és cím nélküli két- és háromta­­lálatos nyereményeket a bu­dapesti lottózók bármelyik fővárosi, a vidékiek pedig bármelyik vidéki OTP-egy­­ségnél felvehetik. A névvel és címmel ellátott lottószel- 5000 forintig természetesen továbbra is postán küldik meg; Ugyancsak megkönnyíti ez ennél nagyobbösszegű nyere­mények kifizetését is. Eddig ugyanis a 4, vagy az 5 talála­­tos szelvényekre a nyere­ményt a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság központjá­ban vehették fel. Ezután a nyerő kívánságára bármelyik OTP fiókban és totó-lottó irodában kifizetik. Ebben az esetben azonban a nyertes­nek előre be kel] jelenteni, hol akarja a nyereményt fel­venni. Az űj kifizetési rendszert a közeljövőben vezeti be a Sportfogadási és Lottó IgazJ hatósági ... v . i>-

Next

/
Oldalképek
Tartalom