Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-29 / 202. szám

ISMÉT ITT AZ ŐSZ- -------—————^ ........................................................

Tennivalók a mezőgazdaságban

Egyes helyeken még zúgnak a cséplőgépek, hogy a nyári betakarítás utolsónak maradt terményei minél hamarabb magtárba kerüljenek. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők, egyéni gazdálkodók, a mezőgazdasági szakemberekkel közösen, ezekben a napokban már nem is annyira a nyári munkák befejezéséről, mint H következő gazdasági év előkészítéséről, az őszi feladatok megoldásáról; a betakarításról ég szánt ás-vetésről tárgyalnak, tervezgetnek; Így van ez rendjén! Az elmúlt napokban befejeződött nagykun napok mezőgazdasági kiállításán bemutatott legjobb terméseredmények ugyanis azt dokumentálták, hogy csak azok a nagyüzemek és egyéni gazdaságok tudnak az átlagnál többet, jobbat és olcsóbban termelni, amelyekben nem a spontanitás, hanem a tervszerű irányítás érvényesük

Szolnok megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei, de az egyénileg gazdálkodók egyrésze is már felismerte azt, hogy a több és jobb termés érdekében vannak olyan alapvető és fejlett agrotechnikai módszerek, amelyek alkalmazása nélkül nincs előrehaladás.

Sokan azt mondhatják: hoszszú évek óta megtanulhattuk már, mikor mit kell csinálni. Mégis az a valóság, hogy általában mindenütt, de különösen a mezőgazdaságban érvényes az a mondás, hogy: .Nemcsak a jó pap, hanem a jó gazda is holtig tanul!“’ — Éppen ezért kell közvetlenül elemezni az elmúlt évek termelési tapasztalatait és különösen az élenjáró termelőkét, mint a kunszentmártoni Zalka Máté, a mezőhéki Táncsics, a kisújszállási Kinizsi, a karcagi Béke, a jászjákóhalmi Béke Tsz, vagy Szádvári Vendel jászboldogházi és Csapó János szolnoki egyéni gazdálkodók eredményeit. Az említett termelőszövetkezetek bemutatták az elmúlt évben, hogyan lehet többszáz holdon egy-egy növényi kultúrából szinte pár év alatt, a nagyüzemadta lehetőségek kihasználásával olcsóbban és többet termelni. Az élenjáró egyéni termelők pedig azt mutatták be, hogy bizonyos mértékig az egyéni gazdaságokban is lehet emelni a termelési szintet, ha kellő hozzáértéssel, szorgalommal rendelkezik valaki.

Most a nyári betakarítás után közvetlenül, a kalászosok terméseredményeit vizsgálva, a következőket állapíthatjuk meg:

Az őszi betakarítás és szántás-vetés sokkal nagyobb feladatot jelent és

jobb felkészülést kíván,

mint a nyári munka. Az őszi betakarítás időbeni elvégzése nemcsak a betakarításra váró termények termésátlagainak szempontjából, hanem a veszteség csökkentése szempontjából is nagyjelentőségű.

Nagyjelentőségű a következő évi utónövények átlagtermése szempontjából is azért, mert Szolnok megyében a kalászosok egy része, több mint 160 ezer kát. holdat kitevő kukorica után kerül a földbe. A munka megszervezésénél tehát elsősorban ezt kell figyelembe venni: A gyors és jóminőségű betakarítás csak úgy lehetséges, ha fokozottan támaszkodunk az emberi munkaerő teljes kihasználása mellett a gépekre. Vonatkozik ez elsősorban a rizs, a napraforgó, a cukorrépa, de a kukorica betakarítására is.

Az idei őszi betakarítás nehezebb lesz, mint máskor. Az átlagosnál jobbak a terméskilátások, tehát kukoricából éppen úgy, mint cukorrépából rizsből, nagyobb menynyiségek szállításáról és raktározásáról kell gondoskodni.

Ha az élenjáró termelők

tapasztalatait, vagy a kísérleti gazdaságok eredmé' nycit tanulmányozzuk, azt látjuk, hogy a kalászosok őszi vetésénél rendkívül nagy jelentősége van az elövetemény megválasztó sának.

Az a helyes, ha a vetésforgókat már úgy alakították ki, vagy most úgy alakítják ki. hogy un. rossz elövetemény után egyáltalán ne kerüljenek kalászosok a földbe. Erre a lehetőség most már megvan, hisz kenyérgabonába az előző évi 38—39 százalék helyett ezévban már csak 33% volt bevetve. Ahhoz, hogy az előveteményt kellően meg tudják választani, mái- az előző hetekoen el kellett dönteni, hogy milyen százalékban és milyen növényi kultúrák termesztésével akarnak foglalkozni. Ahol ez nem történt meg, döntsék el sürgősen. Lényeges ez nemcsak a most vetésre kerülő őszi búza, őszi árpa, vagy őszi takarmánykeverék szempontjából. hanem a tavasziak szempontjából is.

Az őszi vetésű növényeik talajelőkészítésével párhuzamosan folyni kell — és a jól gazdálkodó üzemeknél már * folyik is — a tavasziak alá —

kunsági kiállításon bemutatott legjobb termések agrotechnikáját, vagy általában a terméseredményeket vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a kiugró eredmények őszi kalászosoknál, például az őszi búzából csak akkor születtek, amikor a vetést október 10, — de legkésőbb október 20-a előtt végezték, még akkor is, ha az elvetett vetőmag több hétig a földben hevert és nedvesség hiányában nem volt képes kicsíráznij

Éppen ezért az a helyes, ha az őszi takarmánykeveréket augusztus utolsó napjaitól kezdve — a tavaszi felhasználás mérvének megfelelően — fokozatosan vetjük, az őszi árpa vetését pedig szeptember utolsó napjaira befejezzük.

Helyes, ha a szikes területeken az őszi búza vetést mór szeptember 15 után megkezdjük és legkésőbb október 20-ra befejezzük. Nem kötelező előírás ez, de saját érdekében mindenkinek ajánlatos ezt a tanácsot követnie.

Ha a jó elövetemény kiválasztása párosul a jó minőségű vetőmag használatával, az időbeni vetéssel, s a tápanyagban gazdag, tehát jól előkészített, aprómorzsás szerkezetű talajba történik, akikor elmondhatjuk, hogy az ősz folyamán megvetettük alapját a kalászosok jő' vő évi nagy termésének.

Meg kell azonban mondani azt is, hogy Szolnok megyében a talajszerkezet és különösen a tápanyagegyensúly nem mindenütt van rendben. Még ma is vannak olyan területeink, amelyek közel 30 éve nem részesültek szervestrágyázásban, ugyanakkor a földek birtokosai a műtrágya használatától is idegenkednek.

Magától érthetődik, hogy

a szerves és szervetlen trágyázás kiegészíti egymást cs együttes alkalmazása a leghatásosabb.

Lényeges tehát, hogy a munkák megkezdése előtt talajvizsgálattal, vagy a jó gazda szakértő szemével megállapítsuk: az adott körülmények között mi hiányzik a talajból és ennek megfelelően igyekezzünk a talajerőutánpótlást és a talajelőkészitést is végrehajtani. Arra, hogy melyik területen milyen adag műtrágyát használjanak, — csak a helyszínen lehet tanácsot adni. Minden esetre a hozzáértő szakember, aki ismerte az előveteményeket, már azok fejlődéséből tud következtetni, hogy az adott területen milyen tápanyagból van hiány a talajban. — Emellett rendelkezésre állanak a gépállomások talajlaboratóriumai is.

Az őszi vetésnél — úgy hiszem — helyes lesz még egy dologra felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint a különböző

az őszi árpával valami baj történnék a tél folyamán, még mindig mód van, hogy tavaszival pótoljuk.

Szólni kell néhány szót a minőségi vetőmagtermesztésről, illetve továbbszaporításról is. Egyes helyeken szinte évenként cseréljük az őszi árpa vetőmagot és a következő évben újra kell cserélnünk. Azért, mert a területkijelölésnél még arra sem vigyáztak, hogy legalább a vetőmagparcellának kijelölt szakasz olyan helyre kerüljön, ahol nem őszi búza volt az elövetemény és az aratáskor elpergett magvakkal nem fertőzzük meg. Ha erre vigyázunk, nem tesszük búzával kevertté a következő évi vetőmagparcell ánkat;

Ax évi termelési tapaexstalatok sok-sok hasonló példával szolgálhattak. Aki gondolkodik és elemzi a dolgokat, rájön arra. hogy itt csak a legfontosabbak, az alapvetőek kerültek említésre.

Emellett minden üzemnek megvan a sajátossága és speciális tapasztalata, amit csak azon belül lehet hasznosítani és általában nem lehet tanácsolni. Ha a sok közül a négy legfontosabbat: a jó előveteményt, a jó minőségű vetőmago,t a jó talajmunkába való és időbeni vetést választjuk ki, és ha ezt biztosítjuk, elmondhatjuk, hogy ezév őszén is előrehaladtunk.

nyíri béla,

megyei főagromómus;

növényi kultúrák arányainak a kialakítása

A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy az Alföldön, így Szolnok megyében is, a kettős termelés csak az őszi takarmánykeverékek után oldható meg. Éppen ezért nem volna káros, ha az őszi takarmánykeverékek vetése megtöbbszöröződne a megyében. Ugyanez mondható az őszi árpa vetésterületének

emeléséről is. Az őszi árpa kifagyásától most már nem kell félni, s termésátlag szempontjából sem közömbös. Nem egy esetben jó pár mázsával többet terem, mint a tavaszi árpa, ha a megfelelő előveteményt biztosítani tudjuk. Indokolja az őszi árpa nagyobb mértékű termesztését az is: amennyiben

A HUNNIA FILMSTUDIO HÍREI:

Az ÉJFÉLKOR forgató csoportja Tihanyba költözött, ahol három napig készítenek felvételeket. Itt veszik filmre a történet egyik legjelentősebb részét.

Makit Károly rendező e hét végén próbafelvételeket készít VULKÁN című filmjéhez. A Vulkán forgatókönyvét Tatay Sándor írta.

*

A FEKETE SZEM ÉJSZAKÁJA forgató csoportja tájfelvételeket készít a Balaton mentén. Ugyanakkor a produkció francia tagjai párizsi felvételeken dolgoznak.

Ügy tervezik, hogy a tulajdonképpeni forgatást a főszereplők részvételével szép-, tember 2-án kezdik meg Budapesten.

*

Augusztus 21-én kiosztották a díjakat Velencében az ifjúsági filmek kategóriájában vetített alkotások között. Telefonértesítés szerint a II. dijat a Jókai novellából készült magyar film, a MELYIKET A KILENC KÖZÜL nyerte. A film rendezője Szőts István. Olasz részről érdeklődés mutatkozik a film iránt.

FILMMEGJELENÉSEK

Három különböző nemzetiségű és témájú film kerül a mozikba.

«

Jugoszláv ellenállási történet az EZ TÖRTÉNT BELGRÁDBAN, amely a német megszállás ide jen játszódik. Az érdekfeszítő film egy kommunista nyomda munkatársainak földalatti tevékenységét beszéli el. A filmből megismerjük Yelena es Mirkovics doktor mély, életreszóló szerelmét is.

Mi lehet az oka annak, hogy egy bájos, csinos fiatal lányt mindenki „Kötekedő“nek hív? — Erre a kérdésre kapnak választ a KÖTEKEDŐ LIA című vidám, színes szovjet film nézői. A film női főszereplője a széphangú Leila Abasidze, akit a magyar közönség a Szitakötő és a Hegyekből jöttek című filmekből ismer.

Kínai film a harmadik bemutató, címe: NEHÉZ NAPOK. A drámai történet során a kínai forradalmi hadsereg egy lcig egységének önfeláldozásáról kapunk képet. Az 1943-ban játszódó történet hőse törékeny fiatal nő, Fu Jo-hua főápolónő, akinek alakját sokáig nem lehet elfelejteni.

— A Szolnok Megyei Tanács KISZ szervezete aug. 31-én, szombaton este 7 órai ikezdettel a vidámkerti Halászcsárdában szüreti bált rendez. Az esten fellépnek: a Szolnoki Szigligeti Színház művészei: Karácsonyi Magda, Nádori Margit. Benkő Béla, Táncsics Mária, Somogyi Géza’ Mári Ottó, Varga D. József, Kompóthy Gyula. T

»STTTV»¥T»?VTTTVTTTTTTTTVTVTTT»TTTTTTV

Egy kiállítási látogató jegyzetei

Tapasztalatszerzés kutyafuttában

az istállófrágyázás és talajelőkészítés.

Mi sem természetesebb, hogy ezt így kell csinálni. Majdnem minden növénynek más a talaj-, tápanyag-, vizes egyéb igénye. Az összes munkát ennek megfelelően kell egybehangolni és az előkészítést végezni.

Az elövetemény azonban csak egy tényező. Rendkívül nagy jelentősége van annak is, hogy a jól előkészített és tápanyagban gazdag talajba, milyen fajta és milyen minőségű vetőmagot vetünk.

Azt tapasztaljuk, hogy igen helyes volt az elmúlt ősszel az az intézkedés, amit egyes üzemekben tettek a vetőmagvakkal. A karcagi Béke és Lenin, a jászkíséri Kossuth Tsz példái bizonyítják kézzel foghatóan, hogy egy üzemen belül is területegységenként kell eldönteni a vetésre kerülő búza. vagy őszi árpa fajtáját. Ellenkező esetben terméskiesés következik be. Az elmúlt évi eredmények mutatják azt is, hogy kimagasló termésátlagok csak akkor mutatkoznak, amikor kellő mennyiségű vetőmagot tettek a földbe, mert ott volt növényállomány. — Igaz, akkor is csak abban az esetben, ha az elvetett mag egészséges és csíraképes volt. Az a helyes gyakorlat tehát, ha a vetcs előtt a magot tisztítják, próbacsíráztatják. Megállapíthatják a használati értékét, valamint azt,. hogy a vetőgépnek folyómé-1 terenként hány magot kell a 2 földbe tennie. A meghatáro- < zott vetőmagmennyiség föld-« betétele így ellenőrizhető a legegyszerűbben.

A tiszta és csíraképes ve-* tőmag még nem jelenti azt,; hogy a terméseredmény hí»-; tosítva van, a legjobb fajta; és minőségi vetőmag is fertőzve lehet pl. üszögspórával.; Éppen ezért

soha sem szabad csávázatlan] vetőmagot vetni!

A jóminőségű vetőmag és az elövetemény nagy jelentőségű. De azt is meg kell mondanunk, hogy még ennél is < nagyobb jelentősége van az* időbeni vetésnek: Ha a nagy-ELNÉZTEM a kisújszállási mezőgazdasági kiállítás látogatóit és megállapítottam, hogy bizony csak kutyafuttában tudták megtekinteni az egész kiállítást. De ez nem is csoda. A legtöbben csak egy napra jöhettek s annak az egy napnak annyi, de annyi programja lett volna, hogy a legjobb akarattal sem férhetett bele minden. A legérdekesebb és a legnagyobb érdeklődésre 6zámot tartó volt természetesen a „Kádár-beszéd”, ahogy itt mondták népszerűén. Azután majd mindenki szerette volna látni az ellenforradalmat dokumentumokkal ábrázoló kiállítást. Sokáig elácsoroghatott az ember a szabadtéri színpad előtt is. Csuda szép volt a lovasbemutató, érdekes a repülőnap. S lám, ebben még a kiállításnézés nincs is benne. Nem beszélve az egy-két pohár sörről, amit szántón nem lehetett kihagyni a sok látnivaló után. Nem lehet felróni tehát, ha siettek a látogatók, s ha meg is nézték a teheneket, lovakat, süldőket, tsz-pavilonokat, csak úgy nagyjából mérték fel az egészet. Tgy azután a legtöbben, ha kérdezték őket, hogy milyen volt a kiállítás, csak ilyesmit tudtak válaszolni: — Szép, igazán szép. Pedig hát nem csak szép volt, hanem tartalmas is. Persze, hogy ezt is észrevegye az ember, hosszabban kellett ácsörogni az ábrák, a grafikonok előtt, s el-elgondolkozni egy kicsit.

No, hiszen, könnyen beszél, akinek módja volt már előre is szemrevételezni a dolgokat! — szinte hallom a megjegyzést. S ez így igaz, ahhoz, hogy az érzelmi momentumoknál többet kapjon az ember, idő kell, tapasztalás kell. Már ott a kiállításon többen emlegették: „Milyen jó volna, ha ez a. sok szép dokumentum valahol máskor is így együtt volna, de ne csak 1—2 napra, alkalomszerűen, hanem mondjuk egy állandó megyei mezőgazdasági kiállítás formájában.” Akkor talán jobban elgondolkozhatna az ember, hogy miiként is függ össze egymással annak a két térképnek a kusza, színes ábrája, amit a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet részlegénél lehetett látni. Az egyik azt mutatta be, hogyan oszlik el az évi csapadékmennyiség az országban, a másik pedig a hőmérsékleti átlagról adott képet. Mindkettőn a ml tiszántúli vidékünk volt a leghalványabb színnel színezve s ez azt mutatta, hogy amíg a nyugati megyékben a 850—900 millimétert is eléri a csapadék mennyisége évente, nálunk jó, ha eléri az 500—550-et. Ugyanakkor a hőmérsékleti átlag (hát még a közbülső ingadozás!) szintén jóval eltér az .ország nyugati részétől. Ott hűvösebb, itt melegebb az idő, általában több napfényt kap a mi vidékünk, de a szárazságnak is jobban ki van téve. Előny is hátrány is együttvéve. Előny, mert még a rizst is be tudja érlelni, hátrány, mert bizony nagyobb gondot kell fordítani az öntözéses gazdálkodásra. S ez egyúttal mutatja a tennivalót. S jó lett volna továtbmenve valahogy megtalálni ehhez az összefüggést is. a kedvező lépcsőfokot. Egy kicsit kutatva, ráakadhattunk erre is; A Vízügyi Igazgatóság pavilonjában térképek szemléltették a megye jelenlegi öntözési

helyzetét, de megmutatták a terveket, a jövőt. Hasznos lett volna azonban bővebb magyarázatot kapni ezekről.

AZ OMMI LABORAT ORIUM pavilonjában érdekes táblázat hívta fel magára a figyelmet: Szolnok megye talajtani adatait mutatta be. Ebből pontosan megtudhattuk, hogy megyénk talajából mennyi a szikes, az agyagos, a homok s az egyéb összetételű. Kisújszállás talajtani térképéről az jutott eszembe, hogy bizony majd a modem nagyüzemi, gazdaságokat egészen biztosam nehéz lesz elképzelni Ilyen talajtani térkép nélküL Milyen nagyszerű alapot nyújthat ez pL a fásításra, egyes növények meghonosítására. S milyen nagy kár származik abból, ha alapos talajvizsgálat nélkül fognak hozzá új kultúrák telepítéséhez. Ugyanitt volt látható az a táblázat, amely azt mutatta, hogy a megyében ezídáig digózással 7300, meszezéssel pedig 24 000 kh.-at javítottak már meg. Ez évente 150 000 mázsa búzatermés többletnek felel meg 4 mázsás termésátlagjavulást véve alapul. Milyen hatásos lett volna pl. emellett bemutatni a javított talajok tényleges eredményeit is.

az Állattenyésztésnél megragadott a kiállított állatok nagy mennyisége, de az volt az érzésem, hogy kevesebb talán több lett volna. Mert így hiányzott éppen a kiállítás célja és értelme, a magyarázat. Mert szép, hogy a megye szövetkezeteiben ilyen jóltejelő tehenek vannak, de kérdés, hogyan érték el a szép eredményeket? Ugyanez vonatkozik a sertésekre, juhokra s baromfiakra is. (A baromfikiiállítás egyébként rámutatott arra is, hogy ezen a területen bizony még nagyon sok a megyében a tennivaló.)

Tetszett az állami gazdaságok hatásos, impozáns anyaga, a kísérleti intézet szakszerű bemutatója, a technikum szemléltető eszközöket is kiállító részlege, az ötletes erdészeti pavilon stb., stb. Vázlatosan is nehéz volna felsorolni valamennyit s mindegyiknél hosszasan lehetett volna elidőzni.

Amikor hazafelé jöttünk, arról beszélgettünk, nagy kár, hogy most majd széthordják ezeket a dokumentációkat és lehet, hogy egy esztendeig megint nem láthatja

a nagyközönség őket.

ŐSZINTE ÖRÖMMEL fogadták tehát a hírt: a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya elhatározta, a kiállítás maradandó jellegű anyagából állandó kiállítást rendez Szolnokon. A tapasztalatszerzésnek, tájékozódásnak tehát a jövőben — reméljük mielőbb megvalósul a terv — meg lesz ez a lehetősége is. S az állandó kiállítás egyúttal mindig dokumentálni fogja a megye fejlődő mezőgazdaságának helyzetét. S ha a kisújszállási kiállításon csak „kutyafuttában” nézett meg a látogató egyetmást, lesz rá módja, hogy itt alaposan ßzemügyre vegye a dolgokat, okuljon, tanuljon, még többet tapasztaljon.

A sok egyéb mellett lám ez a haszna is volt a kis* leszállási kiállításnak.' f, p.