Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-29 / 202. szám

Jegyzetek a világ ifjú pedagógusainak találkozójáról IIL rész. (A nyugati országok pedagógusainak felszólalásai) Augusztus 4-én folytatódott a baráti eszmecsere a Taní­tók Székházában. A három legérdekesebb felszólalás a francia, a holland és az an­gol pedagógus delegációjé volt Mind a három felszóla­lás anyagáról, témájáról élénk vita folyt még másnap is a folyosókon és a baráti tatáik oeókonj Seelairjou asszony felszóla­lásának bevezetőjében utalt arra, hogy Franciaországban a francia burzsoázia már a múlt század folyamán kiépí­tette a népoktatás rendsze­rét. Ebben az időben a bur­zsoázia a haladást segítette. A francia pedagógusokat ép­pen ezért napjainkban egé­szen más természetű kérdé­sek foglalkoztatják, mint amiről itt a szfrdad, kínai, mongol s más küldöttek tá­jékoztattak bennünket. Első­sorban nevelési problémáink a legégetőbbek — mondotta; Hazánkban a fiatalkorúak bűnözése állan­dóan emelkedő tendenciát mutat. A lopásokon és más erkölcsi konfliktusokon túl­menően nem egy fiatal keve­redik gyilkossági kísérletek­be, vagy gyilkosság bűnébe. Mind több és több a fiatal­korúak öngyilkosságának a száma is. Ezekkel a nevelési kérdésekkel szemben az is­kola monhatni, teljesen te­hetetlen. Hiszen bármit te­gyenek is a nevelők s az is­kola mondhatni, teljesen té­kát körülvevő egész világ ép­pen ellentétes hatásokat su­gároz a gyermekre s a fiata­lokra Az élet pedig erősebb az iskolánál s a pedagógu­sok jószándékánál. A fiata­lokat egyre inkább ma már az irodaiam, a film, az utca s az őket körülvevő világ neveli, mintsem az iskola. A szülők jönmek-jönmek hoz­zánk, s mi egyre inkább be­vallani kényszerülünk, hogy tehetetlenek vagyunk. A fia­talokat az egész társadalom neveli, s ha egy egész társa­dalom beteg, az iskola ezen önmagában nem változtat­hat. — Fiataljaink koravén, gyakran fizikailag is beteg, lelkileg is torz gvermekek­­ként nevelődnek. Egyre több és több francia pedagógus is­meri fel, hogy jóllehet' mind­ezek nevelési problémák is­koláinkban, de sem a peda­gógia elmélete, sem annak gyakorlata önmagában nem tudja e kérdéseket megol­dani. Az igazi, a bajok mé­lyen fekvő okai magában a társadalomban, annak rend­jében vannak, s azt kell meg­változtatni, hogy a nevelés eredményeiben is hathatós változások születhessenek; A családban a dolgozó szü­lők nem érnek rá a gyerme­keiket nevelni. De a vagyo­­nosi családokban sem nevelt1! a gyermekieket. Ha a szülők rá is érnek, nevélőnőt fogad­nak. s a családon belüli ne­velés a hamis és képmutató erkölcsi normák, társadalmi konvenciók szerint történik. E társadalmi konvenciók ha­missága, képmutatása azután rövidesen megmutatkozik a gyermekek lelkivilágában is. (Jól jellemzi ezt a folyamatot néhány francia film is. így pl. az Özönvíz előtt). Más a helyzet a szervezett munkásság körében. Akik vagyontalanok, vagy kis va­gyonnal rendelkező kispolgá­rok. tudják jól, hogy gyer­mekeik iskolája, nevelése, szakképzése jelenti az egyet­len utat gyermekeik felemel­kedése számára. Ezek a szü­lők odaadóan támogatják a pedagógusok nevelő munkáját De a társadalomban végbe­menő folyamatoknak ezek a családok is alá vannak vet­ve. Az anya, az apa dolgozik, a lakásviszonyok rendezetle­nek, a pénz értéke állandóan romlik, mindenki ideges és agyomhajtott életet él. A szü­lők csak este találkoznak a gyermekekkel, akkor már fá­radtak ‘, kimerülték. A politi­kailag öntudatlan, gyerme­keik nevelésével sem foglal­kozó munkás és kispolgár szülők gyermekeinek pedig. ott, ahol sem a szülők, sem a gyermekei! nem tartoznak valamiféle haladó szervezet­be, a gyermek legfőbb neve­lési erővei biró világa a mozi. A filmszínházakban pedig főként amerikai filme­ket játszanak; gengszter-fil­meket, vadnyugati filmeket, vagy különféle szerelmi tör­téneteket: A filmek egyik csoportja ezek közül a lelki durvaságnak lesz kialakítója, a brutalitásnak, a lelki mű­­vcletlenségnek, a másik fajta filmek pedig hamis illúzió­kat alakítanak ki a serdülőé lelki világában. Csodálatos sport, művészi karrierek, a proletár vagy parasztlánynak a milliomossal, a gépírólány és varrólánynak a dúsgazdag főnökkel való házassága, a szegény egyetemi hallgató leány s a professzor szerel­me, — mind-mind olyan tör­ténet, mely a munkásság gyermekeiben hamis illúzió­kat kelt. Arra tanítja őket, hogy ne egész osztályuk fel­emeléséért, a társadalmi rend megváltoztatásáért küzdje­nek, hanem keressék a rend­kívüli, csodaszerű egyéni karrier útját, s elhitetni igye­keznek, hogy ezt bárki jár­hatja, ez az út a társadalmi felemel kedéshez bárkinek megadathatta Egyes proletár kerületek­ben a gyermekeik az utcán növekednek, nevelődnek va­­’óiában. A szülők munkanél­küliek vagy valami szenve­délynek rabjai. A gyermekek valójában a parkokban s az ellenőrzés nélküli játszótere­ken nevelődnék. Az ilyen gyermek a mozikban, az ut­cán, a parkokban s a hidak alatt éli le kamasz-korát. És e gyermekek egyszer felnőt­tekké lesznek! Idővel, sok­szor meg még éppen idő előtt magu/k is szülőkké. Most itt a pedagógus gondja aztán; mit tehet ilyen körülmények, viszonyok között, ha a társa­dalmi harctól függetlenül vívja harcát a nevelni, a he­lyes irányban nevelni akaró pedagógus! Az utcákon nem egyszer cigarettázó vagy csókolódzó tanítványaival találkozik a nevelő. Mennek kamasz fia­talok az utcán összeölelkezve, alkonyaikor csókolódzva. Tő­lük néhány lépésre kicsiny gyermekek látják mindezt. Utánozzák őket. Az utca, a parkok nem egyszer kiraka­tai az ilyen és hasonló ese­teknek. Az otthoni családi környezeti hatásokról nem is beszélve nem egy esetben! Már pedig a gyere­keik vagy otthon, vagy az ut­cán nevelődnek. És külön kell még szólni az utcával kapcsolatban a reklámokról. Obraszcov Párisban járva, egyszer elszörnyülködve kiál­tott fel; Hiszen itt a reklám és az utca a fiatalok állandó lélekmérgezése. S igaza is volt. Az üzleti érdekek a saj­tóban ési a reklámokban egy­aránt, az érdekességkeresés és az érdeklődésnek minden áron való felkeltése, — nem is szólva a művészetek vilá­gáról gyakorta, — állandó, Intenzív lélekmérgszés az ifi óság körében. Obraszcov külön elemezte annak idején a filmeknek a fiatalságra hatását. A gyermekeik játék­világába beletartozik a gyil­kosságok, rablások játéka, mindannak a világnak játék­ban való megeievenítése, me­lyeket a filmekről ismernek. A Franciaországban bemuta­tott filmok kétharmad része amerikai. Ezeket a filmeket a brutalitás dicsérete, a pri­mitívség. mélyebb eszmei tar­­talomnélk ü 1 iség jellemzi. — Ezenkívül sok film kerül be­mutatásra Algériáról. A gyar­mati népek szabadságharca ellen uszító filmek ezek. Is­mét más, filmtet a realitásnak karikatúrái. Ezeket a filme­ket az jellemzi, hogy a néző­ket meggyőzni igyekeznék; ne a társadalmi harctól, ha­nem Istentől, a szerencsétől, a leányok csinosságuktól és női ügyességüktől várják kar­rierjüket, társadalmi felemel­­kedésüküet. Nagy reklámot csapnak egy-egy, a nép vagy egyszerű sorból kiemelkedő filmsztár életútjának, s ezt. látva, hallva, olvasva, sok­sok ezernyi fiatal leány el­hiszi, álmodja magának jö­­vőjéül a filmsztárok sorsát. Az újságárusoknál a por­nográf magazinokat, az üzleti céllal kiadott pornográf iro­dalmat, képkölegelket tömé* gesen vásároljál! a fiatalok. A legtekintélyesebb lapok, napilapok is gvilkossági és szerelmi históriákat boncoló rovatokkal töltik meg terje­delmük jelentős részét. A ké­peslapok képanyaga még riasztóbb. A gyermekújságok nagyrészét is az üzleti szel­lem szerkeszti. Ilyen körül­mények között nagy harc in­dult Franciaországban egy' haladó szellemű, nevelő ten­denciájú ifjúsági és gyermek­­újság kiadására. Lassan si­került csaknem minden ikcrú gyermekek számára megfelelő lapnak, kiadvány­nak megjelentetését biztosí­tani. Császtvay István. (Folytatjuk.) Hivatalos hűzősi jegyzék a nagykun napok alkalmából augusztus 20-án Kisújszálláson megrendezett tárgynyeremény sorsolásáról Főnyeremény* 1 db. 125-ös CSEPEL motorkerékpár, vagy egy nagy tejbozamü tehenet nyerte: 03 sorozat, 03510 számú sorsjegy. Az alábbi tárgynyeremcnyeket, a kővetkező sorsjegyek nyerték; 1 db mosógép: — — — — — — — 1 db 100 kg-os sertés: — — — — — konyhabútor garnitúra (6 db): 1 db 50 kg-os élősúlyú juh: — — — 1 db zománcozott „DEKOR“ tűzhely: l db varrógép: — — — — — — 1 db férfi, vagy női kerékpár: — — 1 db szekér: — — — — —— — 1 db világvevő rádió: — — — — — Az alant felsorolt sorsjegyek, — 05 sorozat 03302 szám — 05 sorozat 05363 szám — 05 sorozat 00993 szám — 05 sorozat 03341 szám 03 sorozat 06382 szám «■* 08 sorozat 06249 szám — 03 sorozat 00102 szám — 10 sorozat 06015 szám — 08 sorozat 02358 szám sorzatszámra való tekintet nélkül, mind a számok utalványt nyerték: mellett feltüntetett összegű vásárlási szám nyerem. szám nyerem; szám nyerem. szám nyerem» 00215 25.— 02263 25.— 02118 25.— 08233 25.— 00353 25.— 02281 25.— 05934 25.— 08243 25.— 00360 25.— 02354 25.— 05955 25.— 08301 25.— 00387 25.— 02735 25.— 06075 100.— 08354 25.— 00428 25.— 02901 25.— 06121 100.-* 08498 25.— 00433 25.— 02928 25.— 06180 50.— 08534 25.— 00516 25.— 03071 50.— 06213 25.— 08576 25.— 00527 25.— 03313 50.— C6356 25.— 08674 25.— 00588 25.— 03362 25.— 06399 25.— 08899 25.— 00637 25.— 03416 25.— 06400 25.— 09040 50.— 00858 25.— 03726 100.— 06415 50.-» 09072 25.— 00898 25.— 03832 25.— 06825 50.— 09261 25.— 00973 25.— 03887 25.— 06834 25.— 09283 25.— 01004 25.— 04304 50.— ..07023 25.— 09302 25.— 01118 25.— 04452 25.— <187155 25.— 09421 50.— 01126 25.— 04536 25.— 07245 25.— 09438 23.— 01175 25.— 04602 25.— 07320 25.— 09473 25.— 01550 50.— 04684 25.— 07505 25.— 09500 25.— 01554 25.— 04970 25.— 07546 25.— 09513 25.— 01572 50.— 05105 25.— 07668 25.— 09541 50.— 01575 1G0.— 05373 25.— Ü 7708 50.— 09565 25.— 01710 50.— 05580 25.— 07715 25.— 09619 25.— 01840 25.— 05619 100.— 07770 50.— 09867 25.— 01905 50.— 05656 25.— 07811 25.— 09956 25.— 01956 25.— 05812 25.— 07883 25.— 09970 25.— A nyeremények, a kihúzott sorsjegyek beszolgálta táss ellenében, 1957. október hó 30, napjáig vehetők át, a sorsjegyek hátlapján megjelölt helyeken. ülfukozuuk az EINSZ beavatkozása ellen ‘ Mi, Szolnok megyei ifjúsá­gi vezetők a leghatározottab­ban tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ, kormányunk bele­egyezése nélkül, napirendre tűzze az októberi ellenforra­dalom ügyét. Mi, ifjúsági ve­zetők, akik a magyar fiatalok között élünk és dolgozunk. s dolgoztunk az ellenforrada­lom napjaiban is, tudjuk, kik tévesztették meg a magyar ifjúság egy részét. Szolnok megye fiataljai tanultak az ellenforradalomból, rájöttek, kik, s miért adtak kezébe fegyvert azokban a napokban. A magyar ifjúságra ne tá­maszkodjék az ENSZ, ránk csak a forradalmi munkás­paraszt kormány támaszkod­hat. Szíwel-lélekkel támo­gatjuk a Kádár-kormány po­litikáját, ezért visszautasít­juk, hogy bárkik is meghami­sítsák az ellenforradalom lé­nyegét, s ebből politikai tő­két kovácsoljanak ellenünk. Foglalkozzék az ENSZ Algé­ria, Omán s a többi vérző gyarmat ügyével. Hagyja, hogy a magyar nép békében építhesse a szocialista társa­dalmat. Szolnok megyei KlSZ-titkárok Lud&mcmj, — M. SOLOHOV: ä kis f&Tiyú Az egész világ proletariátusa, dolgozó emberei forró lelkesedéssel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forr ad aló m közelgő 40. évfordulójá­nak megünneplésére. Solohov „A kis fattyú" cí­mű elbeszélése egy kisgyermek életén át mutatja be a forradalom győ zelnicnck időszakában egy szovjet falu képét. F olytatólagosan közöljük So­lohov elbeszélését, Tfzt álmodja Miska, hogy nagyapó valami jó hajlóé «■N meggyfa növést vágott a kertben, most meg már jön is feléje, suhogtatja a vesszőt és szigorúan oda­szól neki: — Gyere csak ide, Mihajlo Fomics, hadd simogatom meg vele egy kicsit a hátsó fertályodat, ahonnan kinőtt a lábad !.:a — Aztán miért, öregapám — kérdi Miska.-— Csak, mert a búbos fészkéből mind elloptad a to­jást, oszt’ elkerinbózsáltad a hintán ! .., — öregapám, de isz’ nem is hintáztam az idén még egyszer se! — kiabálja Miska rémülten. Nagyapó tem­pósan végigsimít a szakállán, aztán nagyot dobbant a lábával; hasalsz le rögtön, gézengúz, le avval a gatyával! Nagyot kiáltott erre Miska és fölébredt. Úgy kalim­pált a szíve, mintha igaziból megtáncoltatta volna rajta nagyapó a vesszőt. Egy egész picurkát fölnyitotta a bal­szemét — hát világosság van a házban. Az ablakban hajnali pirosság dereng. Emeli a fejét Miska, a pitvarból hangokat hall; a mama sivalkodik, karattyol valamit, fulladozva, cikogva a nevetéstő1], nagyapó krákog, de amaz meg miféle idegen hang: — Bu-bu-bu,. i Megdörzsöli Miska a szemét s látja: nyűik az ajtó, kitárul, nagyapó szalad be a szobába ugrándozva, a pápa­szeme ide-oda billeg az orrán. Hirtelenében még azt hitte Miska, hogy tán megint a pópa jött a kántorral — mert ahogy husvétkor itt járták, a nagyapó ugyanígy sürgölődött. — De nicsak, nagyapó mögött egy nagy­darab idegen katona botlik be az ajtón. Fekete köpeny van rajta, fején eUenzőnélküli, szalagos sapka, a mama meg ott csüng neki a nyakán és csak sir. A szoba közepén az idegen ember lefejti nyakáról a mama kezet, aztán kérdi: — Hol az a matrózivadók? Miska megszeppenve bújt a takaró alá. Szuperkenyér Az Egyesült Államokban a wisoonsini kutatóintézet űj lisztet állított elő (neve: V—10), amely 33 százalékkal emeli a kenyér protein tar­talmát. A V—10-ből sütött kenyér drágább lesz, de két vékony szelet elegendő ahhoz, hogy egy felnőtt ember napi pro­teinszükségletének 25 száza­lékát fedezze. Kísérletképpen már 8 mil­lió V—10 lisztből sütött ci­pót hoztak forgalomba V},A madarak érzékelik Az eddigi tapasztalaid!! ar­ról tanúskodnak, hogy az em­ber nem érzékeli a rádióak­­tivitásit. Schmidt nyugatné­met orvosnak az a vélemé­nye, hogy a madarak viszont minden valószínűség szerint képesek érzékelni a rádiak­­tív sugárzást. A nevadai atomrobbantások után ugyan­is a madarak gondosan elke­rülték a fokozott rád iák ti vi­tással fertőzött területet. rpA-v rWt- Vi — - ~ .... *> Apuskád. Megjött a papa, leszerelt! — gügyörészik, lel­kendezik a mama. Még arra sem volt ideje Miskának, hogy föleszmél­jen, a katona kikapta az ágyból, fölhajította a padlásig, majd odaszorította a mellére és vörös bajuszával neki a szájának, arcának, szemének. Egészen sós íze volt a megnedvesedett bajusznak. Miska szabadult volna, ám hiába minden. — Híjnye, micsoda bolsevik lett a kis porontyból! í Hamarosan az apját is megkerüli, úgy női!:;. Hö-hö-hö! Csak kiabál, nevet a papa, hol a tenyerébe ülteti Mis-Íq rádioaktivitást kát, hol meg forgatja körbe, dobálja föl egész a mester­gerendáig. Miska tűrt egy darabig, csak tűrt, de aztán összehúzta mordan a szemöldökét, ahogy öregapjától, látta és belemarkolt a tüskésen meredő vörös bajuszba. — Eresszél el, papa! — De nem ere&ztlek! — Eresszél! Nagy vagyok ón, nem kell engem den­­cölgetni, mint a pólyásokat. Most már térdére ültette Miskát a papa és kérdi tőle mosolyogva: — Mennyi idős — esztendős vagy te? — Nyolcadikba vagyok — szólt Miska, s morcosán lesett a szemesarkából apjára. — Aztán emlékszel-e, kis csimotám, milyen, hajókat;; csináltam én neked tavalyelőtt, mikor itthon voltam? Meg mikor ráengedtük őket a tóra. — Emlékszem! — kiáltott fel Miska és bátortalan $ mozdulattal átfogta apja nyakát. Ezzel aztán kitört az általános vigadalom: nyaka köré ültette a papa, s a lábát markolva nyargalászott vele a szobában körbe-körbe. < I Prüszkölt, nyerített, akár valami tüzes paripa. Majd, hogy a lélegzete el nem állt Miskának a nagy gyönyörűség­től, de aztán a mama elmarkolja az ingeujját és rákiált: — Eredj játszani ki az udvarra! Nem hallod? Egy-;; kettőre, sipirc! — majd a papát kérleli: — ereszd már el azt a gyereket, Foma Akimics! Na, ereszd el! Még meg se nézhettelek jól, kedvesem. Két éve nem voltál Itthon, most meg csak evvel a gyerekkel nyűgölődöl! Foma Akimics 'letette kisfiát a főidre: — No, szaladj csak, játsszál a pajtásokkal, majd ha megjössz, adok neked valamit! Betette maga mögött Miska az ajtót, s hirtelenében még arra gondolt, hogy ott a pitvarban kihallgatja, mit beszélgetnek az öregek a szobában, de aztán eszébe ju-:; tott — a gyerekek még nem is tudják, hogy megjött a 1 papa, hát csak futón, gyerünk át az udvaron, a kerten, botladozva a krumplibokrok között. Futott ki a tóhoz. Megfürdött az iszapszagú, poshadt vízben, nieghem­­pergelt a homokban, megmártózott, lebukott mégegyszer utoljára, aztán féllábon ugrálva belebújt a nadrágjába.;; Már éppen indulni akart hazafelé, amikor odaérkezett * ; yitvfc», a pőpa ga, í. jJüíű.ijitLJ ;; Viltanypóznák műanyagból Külföldön könnyű mű­anyagból gyártják a telefon­os villany póznákat. Az új­típusú villanypóznák belül üreseik, 10 méternél maga­sabbak, súlyuk mindössze 68 kilogramm, vagyis negyede a fapóznák súlyának; A mű* anyagpóznák jobban ellenáll­nak az időjárás viszontagsá­gainál!!, s ennék következté­ben jóval tartÓ6abbak: Milyen veszélyt rejtenek magukban a rádioaktiv sugarak? Az egyik kiváló francia atomtudós a közelmúltban nyilatkozott a rádióaktív su­garak veszélyességéről. Ab­ban az esetben, ha a 100 000 kilowatt kapacitású atom­reaktort nem látnák el be­ton- és ólom-védőréteggel, úgy a rádióaktív kisugárzás 2—3 perc alatt 100 méter tá­volságban minden embert megölne, 1 kilométer távol­ságban pedig 3—4 óra alatt ... Sű'yos feltételű párbaj ,«y. — Uraim, most tizenöt lépést előre lép­nek és rajtra lőnek.,*

Next

/
Oldalképek
Tartalom