Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-28 / 201. szám
II gyarmati és félgyarmati világ s a gyarmati sorból felszabadult népek közoktatási problémái TI ÍVJ I CT — A VILÁG LEGFIATALABB i Köztársasaga Jegyzetek a világ ifjú pedagógusainak moszkvai találkozójáról. II, rész. kokban, hogy hazánk minden gyermeke részesülni tudjon alapfokú népoktatásban. Sokaknak ez a feladat megmosolyogni való. otthoni viszonyaikra gondolva anakronisztikusán hat. A mi számunkra azonban, a mi hazánk számára ez — mondhatni, létkérdést jelent. — Egész ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és kulturális fejlődésünk egyik alapkérdése ez. Egyetlen számadat is, kifejezi e kérdés fontosságát. A jelenleg is gyarmati sorban élő népek hazájában a fejlett országok értelmében vett iskolaköteles korosztályok gyermekeinek Főleg a még gyarmati sorban élő népek pedagógusai részéről rendkívül élénk érdeklődés kísérte Muszli professzor, a damaszkuszi főiskola tanárának felszólalását. A professzor bevezetőben utalt arra, hogy bár nem tartozik a fiatal nemzedékek évjárataihoz, szeretne néhány szóval beszélni, tájékoztatást nyújtani a fiataloknak hazája és népe közoktatási gondjairól, terveiről; A fő kérdés a mi hazánkban, — mondta, — a gyermekek alapfokú iskoláztatásának biztosítása. Szeretnénk elérni a következő idősza-75 százaléka nem részesül iskolai oktatásban A nemrég felszabadult országokban, így például nálunk. Szíriában is, az iskolaköteles korosztálybeliek 30- 35 százalékét tudjuk szervezett, állandó jellegű népoktatásba bevonni. Ezeket a tényeket, számadatokat így könnyű ma már felsorolnunk, de kimondhatatlan nehéz és makacs küzdelem során jutottunk el idáig is, olyan küzdelem során, mely nem egyszer íróinkat is megrágalmazta, s nem kevésbé fáradságos és nehéz lesz még elérnünk a következő időszakokban azt, hogy valamenynyi iskolaköteles korú gyermekünk számára biztosítani tudjuk ténylegesen is a népoktatásban való részvétel lehetőségét, Sokkal nehezebb azonban még ennél is az iskoláztatás demokratizálásának ügye a közép- és főiskolákon. Szíriában már sok eredményt értünk el ezen a téren, de teljes az elesettség, az elmaradottság a még gyarmati sorban lévő testvér országokban. A gyarmati sorban élő népek körében csak néhány igen gazdag helyi előkelőség fia jut fel az egyetemre. Az országban rendszerint sem egyetem, sem főiskola, így a gyarmattartó országok professzorai, iskolái és intézményei nevelik ennek a vagyonos, érdekeikben is a gyarmatosítókhoz húzó, kapcsolódó burzsoáziának vagy helyi hatalmasságoknak fiait. Természetesen a gyarmatosító állam ideológiájának szellemében, a gyarmatosító ország nyelvén. Ez a fajta értelmiség nem lesz a nemzet felemelkedésének híve, s ha egy-két egyéniség el is tud szakadni abból a környezetből, amelybe iskolázottsága révén jutott, rendkívül nehéz, ellentmondásos, küzdelmes utat kell végigjárnia. De széles tömegek számára még ez az út sem adatik. Szíriában 18 éves korig ma már biztosítani tudjuk az ingyenes olt tatást, de még hosszú az út odáig, hogy ezt igénybe is tudják venni a tömegek gyermekeinek neveltetése érdekében. Az egyetemeken nemzeti ösztöndíjakat biztosítunk, hogy segítsük a nemzet felemelkedésén munkálkodni kész népinemzeti értelmiségnek felnevelését. A közoktatás demokratizálása terén azonban még így is sok elmaradottsággal kell megküzdenünk anyagi lehetőségeink korlátozottsága miatt; Nagy vívmánya oktatásügyünknek, hogy Szíriában az oktatás nemzeti jellegű, nem kozmopolita és nem imperialista szellemiségű Az elnyomott országok népeinek iskoláiban azonban még ma is egészen más a helyzet. így például Algériában az alsó és felső oktatás egyaránt nem a nép nyelvén folyik, nemzeti történelmet, irodalmat, földrajzot nem tanítanak, csak a gyarmatosító országok történelmét, irodalmát oktatják. Magát a nemzeti nyelvet is néhány helyem az idegen nyelvi órák óraszámaival tanítják csupán nagy küzdelem eredményeképpen. Egyes iskolatípusokban elérték azt, ugyancsak nemzéti mozgalmaik eredményeképpen, hogy a gyarmatosítók nyelvén ugyan, de tanítanak valami féle hazai irodalmat, történelmet és földrajzot. Természetesen a tananyag szellemisége imperialista, nemzetellenes. Muszli professzor elmondotta, hogy néhány évvel, egy évtizeddel ezelőtt, a gyarmati sorban való felszabadulás előtt Szíriában is hasonló volt a helyzet. A felszabadulás óta. 1945-től kezdődően azonban egyre határozottabb népi-nemzeti szellemű, demokratikus oktatás folyik. Sokan gondolhatnák itt a hallgatók közül is bizonyára, miért beszélek ón ezekről a kérdésekről? Vajon nemzetközi problémák-e ezek? De úgy érzem az egész világ haladó közvéleményének ügye a gyarmati sorból felszabadult vagy felszabadulásuk után vágyó népeknek oktatási problémái. — Ugyanakkor mi is tudjuk, hogy nemzeti felemelkedésünk. népi-nemzeti kulturális programunk csak úgy és olyan mértékben valósulhat meg és szélesülhet, amilyen mértékben a nemzetközi anti-imperial ista erők összeszűkitik világviszonylatban a gyarmati elnyomás lehetőségeit. Ezért a mi nemzeti felemelkedésünk, harcunk az imperializmus ellen egyben a nemzetközi imperiaizmuselleni harc szei'ves része, a nemzetközi anti-imperialista mozgalmak pedig hathatósan segítik a mi népi-nemzeti ügyünk diadalra juttatását oktatásügyünkben is. Utalt Muszli professzor például arra, hogy a népinemzeti nyelven történő földrajz ég történelem vagy akár szakoktatás egy-egy arab nép körében a legszélesebb tömegekhez juttatja él az egész világ népeinek irodalmát, történelmét s technikai eredményeinek megismerését, tanulmányozásuk lehetőségeit. Valójában tehát a mi nemzeti feladataink megoldása oktatásügyünkben az egész emberiség ügye is egyben. A másik létkérdés, — folytatta, — mely bennünket foglalkoztat; technikai elmaradottságunk felszámolása. Ez sajátos célokat és feladatokat jelöl meg a pedagógiánk számára. Egy-egy nép pedagógiájának céljait és feladatait a világ népeinek és a saját nemzeti céloknak bonyolult kölcsönhatása határozza meg. így vagyunk ezzel mi is. Technikai fejlődésünk elképzelhetetlen a baráti es szimpatizáns országok erkölcsi, anyagi segítsége nélkül. Éppen ezért pedagógiánk is sokat tanul azoknak a népeknek és nemzeteknek pedagó-Tunisznak szőlőtermelése is, hiszen az ottani szüret eredményeként évenként 6G0 000 hektoliter bor kerül az európai, főleg a francia piacokra Kisebb mennyiségben különböző citruszféléket, olívaolajat és egyéb mezőgazdasági termékeket is exportál. Ipara azonban a hosszú gyarmati elnyomás eredményeként jelenleg még fejletlen. A tuniszi köztársaság megszületésével a gyarmati sorban lévő afrikai népek közül egy újabb nemzet ért el függetlenségi harcának sikereként jelentős előrehaladást. Ml ÚJSÁG A NAGYVILÁGBAN? A Tudományos Munkások Világszövetsége V. kongreszszusára Helsinkibe augusztus 27-én Hevesi Gyula akadémikus, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke vezetésével magyar küldöttség utazott. A TMV közgyűlésének fő napirendi pontja a Vi-Hngában megnyílt a világ föderalisták nemzetközi szövetségének kongresszusa giájából. amely népek előtti még nem olyan régen a mi; nemzeti feladatainkhoz ha- ; sonló sajátos feladatok meg-] oldása állott: elmaradott or-; szágból kellett élenjáró ipar-; ral rendelkező országot vará-; zsolni, s ebben a pedagógiá-; nak. a műveltség demokrati-j zálásának, a szakkáderkép- J zésnek, az ipari oktatásnak; egyaránt óriási szerepe volt.; Egy-egy ilyen iparosítási terv; sikere mindig az illető or-J szág pedagógusainak is sí-! kére; í A következő felszólaló egy; fiatal, szemüveges leányka; volt, ; MSH Hl!, a Kínai Nén-; köztársaság küldötte j Elmondotta, hogy 2 millió; kínai pedagógust és pedagó-; giai szakmunkást egyesítő; szervezetének nevében szóL; Fiatal pedagógus vagyok —; mondta —, két éve dolgozom.; Főiskolát végeztem. A peda-; gógus-káderképzés kérdései- J vei szeretnék foglalkozni. J Széleskörű hazai és nem-3 zeti szellemű pedagógus-ká- • derképzés nálunk a háború ‘ előtt teljességgel lehetetlen i volt. Még a fantaszták sem; mertek róla álmodni. A fel-; szabadulás, a népi forrada-; lom győzelme után aztán; gyors és nagyfokú képzésre,; a hazai nyelven képzett, füg-; getlenségi harcunk szellemé-; ben nevelt pedagógusszak-; emberre volt szükség. Elő- ! szőr 700 000 ember képzését! kezdték meg hazánkban, mai pedig több, mint 2 millió sa-i ját pedagógus-értelmiségünk < van már. akik otthon vagy; intemacionális baráti, orszá-; gokban nyertek haladó szel-; lemű, tehát nem imperialista; szellemiségű szak- és általa-; nos képzést. ; A népoktatás ügye a hábo-3 rú és a felszabadulás előtt: szörnyűséges állapotban volt: hazánkban. Amíg a tenger-: parti vidékeken nagyfokú i technikai és gazdasági beru-i házások történtek idegen i pénzen, addig igen kevés i kompredor-burzsoa ifjú lett i csak értelmiséggé, a népok- i tatás ügye pedig évezredeken; át jóformán semmit sem változott. Népi forradalmunk győzelme után a népoktatás és az értelmiség-képzés nagy, egész társadalmunkat átfogó mozgalommá lett. Több feladat állt előttünk. A régi képzettségű, de vagyonilag nem kompredor burzsoáziához tartozó, anti-imperialista érzelmű, a nemzeti burzsoázia köréből kikerülő értelmiségnek meg kellett kezdeni a megnyerését és átnevelését. Ezen túlmenően pedig a meginduló népoktatásban kitűnőekből népi értelmiséget kellett széles körben nevelnünk. Az iskoláit, a levelező és esti tanfolyamok, tagozatok végtelen sorát állítottuk be. de közben maguknak a tanfolyamoknak, iskoláknak is Pedagógus-értelmiséget kellett képeznünk. Ezek az intézkedések jelentették a munka első szakaszát. E sikerek után aztán további feladatok álltak és állnak előttünk; biztosítani kell a színvonal hathatós emelkedését az oktatásban, a neveltben pedig állandó elevenséggel kell reagálni a téves, ellenséges, hamis nézetekre, mely az idősebb és fiatal értelmiség körében egyaránt fel-felüti fejét, s a meggyőzés eszközével szélesíteni, erősíteni kell nevelő és felvilágosító munkánkat. Utalt Mai Hai arra, hogy nagy mozgalom indult a fiatal pedagógusok körében azért, hogy minden fiatal pedagógus lelkiismeretesen felkészüljön minden órájára, egész évi tananyagának átadására, baráti kapcsolatok alakuljanak ki az idősebb és fiatalabb nemzedékek között a tanári, tanítói testületeken belül, s a legteljesebb együttműködés alakuljon ki a fiatal, forradalmi, népi-értólniiscg és a régebbi képzéelső napján Clement Davi.s, az Angol Liberális Párt vezetője is és hangoztatta, hogy sürgősen szükség van egy világkormány létrehozására, mivel nincs eredményes védelem a nukleáris fegyverekkel szemben. Egy vüá^-cormánynak — mondotta — drákói rendszabályokat kellene életbe léptetnie a civilizáció megmentése érdekében, így például el keJlehie rendelnie a nukleáris cs a hagyományos fegyverek eltörlését. — Davies sürgette az ENSZ alapokmányának módosítását, úgyhogy az ,.rendelkezzék világfkormány, világparlament, sű. az anti-imperialista harcban a néphatalom mellé álló szakemberek között. Elmondotta továbbá, hogy jelenleg 45 pedagógiai főiskola, 515 pedagógiai középiskola van Kínában és 760 000 tanuló áll zá CE DEN ZSÉ mongol tanítónő is. Elmondotta, hogy főiskolát végzett, vidéken tanít. — (Különös kék és sárga színű köpenyben és szoknyában, népviseletben jelent meg az emelvényen, s rendkívül érdekesen hat a mongol beszédét hallgatni; nyelvükben nincs jóformán egyetlen nyílt magánhangzó sem.) Mongóliában, — mint ismeretes, — 1921 előtt, a népi forradalom előtt, egyetlen falusi klub, könyvtár vagy falusi iskola sem volt. Ma már 7-től 17 éves korig bevezették és ténylegesen meg is valósították a kötelező népoktatást. A hétéves iskola után 3 éves technikai képzés következik, utána pedig egyetemen, főiskolán folytathatja tanulmányait bárki. Széleskörű internátusi, kollégiumi hálózatot építettek ki a falusi gyermekek taníttatásának biztosítására, ahol ellátást, lakást és diákegyenruhát (sajátos népviseletű diák-ruhát) biztosítanak a növendékek számára. Ugyancsak széleskörű, az egész társadalmat átfogó óvoda és úttörőtáborhálózatta] rendelkezik ma a Mongol egyre magasabb színvonalú pedagógusképzés alatt jelen: pillanatban a Kínai Népköz-; társaságban; Ehhez a témához szólt hoz-; A közel 160 000 négyzetkilométer területű Tunisz Észak-Afrikában a Földközitenger partján Algéria és Líbia között fekszik. Lakosainak száma 3,7 millió fő. Túl; nyomórészben mohamedán ; berberek és arabok (beduinok) lakják. A tuniszi nép, ; amely a múlt év márciusában I sokévt-izedes harc után Habib • Burgiba vezetésével kivívta »függetlenségét, 1957 július vé; gén parlamentje határozatával a franciákat kiszolgáló ; Husszeinita dinasztiát meg; fosztotta trónjától és kikiál[ tóttá a köztársaságot, melytnek első elnöke Habib Burgi► ba lett. A Tuniszban állomásozó francia csapatok állam[közi tárgyalások alapján, térképünkön feltüntetett katonai [ támaszpontjaikra kénysze[riiltek visszavonulni. ► A tuniszi köztársaság kikiáltásával a francia imperia;listák nemcsak stratégiailag [fontos pozíciókat vesztettek [el, hanem a kizsákmányoló [monopóliumok is keserűen [veszik tudomásul, hogy a ► nyersanyagokban gazdag Tuínisz a függetlenség útjára léméit. Igen fontosak ugyanis az ► ország területén, különösen ► Gafsa környékén található ► foszfátbányák (az évi foszfáttermelés körülijeiül 1.72 mil[lió tonna), azonkívül Tuniszban jelentős mennyiségű *-as[ércet és ólomércet bányászínak a térképünkön Rltünteí tett helyeken. Fontos Északludós küldöttség utazott Helsinkibe, a IMA kongresszusára tagszövetség és tagszovetsegeinek feladatai az atomveszély elhárításával kapcsolatban, továbbá a világszövetség munkájának kiszélesítése olyan országokkal, — amelyeknek tudományos egyesületei még nem kapcsolódtak be a világszövetség munkáiéba. ÍMTI). ' Hága (Reuter). Hágában • hétfőn megnyílt a világföde• ralisták nemzetközi szövetsé; gének hatnapos kongresz;szusa. A kongresszuson hat;százan vesznek részt: ismert •államférfiak, tudósok, köz; gazdászclk és a nemzetközi ■ kérd esek szakértői. : Hjalmar Riiser-Larsen vezérőrnagy (norvég) a kongresszus elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi viszályokat döntőbíráskodással és a nemzetközi törvényszék döntésizij vei kell megoldani, nem pe'dig háborúval; > Felszólalt a kongresszus Népköztársaság. A néptaní-! tók képzése 3 éves pedagó- 3 giai-telhnikumokban. törté- < nik, továbbá főiskolákon ésJ egyetemeken. A pedagógus-; képzésben résztvevő fiatalok; 60 százaléka nő, leány. A gyűlés szünetében a fo-; lyosón összebarátkoztam Ma-3 moun Ibrahim Imem szudá-J ni pedagógussal. Emléksoro-3 kát jegyeztünk egymás füze-3 tébe és címet cseréltünk. Ér-3 deklődött hazánk népokta- 3 tása és pedagógusképzésének 3 problémáiról. Elmondotta, < hogy hazája alig néhány; éve szabadult fel a gyarmati; függés alól, s ez idő óta, fő-; ként a szomszédos íelszaba- < dúlt államok bevezetése ér-; dekében. Egyelőre alapfokon; szeretnék biztosítani a szu-; dáni gyermekek népoktatás-; ban való részvételét. Szá-; munkra, — mondotta. — a; szovjet, kínai és mongol pe-; dagógusoknak a beszámolói; a távoli jövendő képeit idé-; zik meg egyelőre, de így is; igen hasznosnak és tanulságosnak bizonyultak ezek az eszmecserék —, mondotta. ! Irta; Csősztvay Istváné ■ világtörvén yszék és világrendőri erő létrehozásáról, az utóbbi az egyetlen fizikai erő lenne a világon.’’ Hétfőn félszólalt még Ghana pénzügyminiszteré és kijelentette, hogy itt az idő az ENSZ alapokmányának módosítására. „A jövendő világkormány rendőri erői — mondotta — ne csak háborúk kitörését akadályozzák meg. hanem tegyék lehetetlenné azt is, hogy egyik nemzet elnyomja a másikat, mint például Nigériában, Kenyában és Dél-Afrikában. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a „nemzeti rabság tíz év leforgása alatt megszűnik“. (MTI), Webner az újraegyesítést politikáról Braunschweig (DPA). Herbert Wehner, a nyugatnémet parlament össznémetügyi bizottságának elnöke hétfőn braunschweig-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az újraegyesítési politika teljesen „halott“. Németország újraegyesítését a kormány 1952 és 1956 között játszotta el, illetve juttatta zátonyra. (MTI). * Bányásznapi előkészületek ; A Nehézipari Minisztériumban ismertették a VII. bányásznap kereskedelmi előké;születeit. Az idei bányászna;pon a fizetésekkel együtt [mintegy 300 millió forintot [kapnak a bányászok és ehhez [mérten készülődik a kereske’ delem is. ; A többszázmillió forint értékű szokásos árukészleten kí;vül csaknem 160 millió forint ; értékű olyan áruféleséget is biztosítanak, amely a legkeresettebb cikkekből tevődik [össze. ; A bányásznapon angol és * ► francia szövetet, finom hazai ► gyártmányú kamgam fásűs;szövetet és jelentősebb tétel[ben bútorszövetet is árusíta[ nak. [ Vas- és műszaki cikkek kö[zül 28 féle rádiótípus a leg► modemebbuitrarövidhullámú, [négyfajta mosógép, hazai és ► külföldi háztartási kisgép [Motorkerékpár is többféle [lesz. a Pannóniától az NDK;gyártmányú Mopedig. Nyolcféle márkájú fényképezőgép [kétmillió forint értékű svájci [karóra, továbbá német és ► szovjet karóra lesz. ► 73 vagonnyi bútorszállítmányt indítanak útnak a bányavidékekre, ebből mintegy ' 380 készlet fényezett hálószo- i ba. (MTIJ
