Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-19 / 168. szám
A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK iparának éietéből 0 Német Demokratikus Köztársaság vegyipara (ASSZONYOKNAK, (ánmkmk A termelés volumene tekintetében a Német Demokratikus Köztársaság vegyipara a világon a harmadik, a szocialista tábor országai között pedig a második helyen áll. A háborút követő időszakban újjáépítették a legnagyobb bittelfeldi, leurai, schopaui és wolteni vállalatokat. A vegyipari vállalatok termelése az egész köztársaság ipari termelésének 17.9 százalékát alkotja. Ez év első negyedében a vegyipari minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok 7 százalékkal több terméket gyártottak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fokozódik az NDK népgazdasága különböző ágazatai számára szükséges termékek, továbbá az exportra kerülő termékek gyártása. Az elmúlt évben 1955-höz képest 35.7 százalékkal több foszfát műtrágyát, 29 százalékkal több növényvédő zert gyártottak, 24 százalékkal növekedett a cseppfolyós üzemanyag termetese. A vegyipar nem kis részesedéssel szerepel az NDK exportjának fejlődésében. Jelenleg a vegyipari cikkek alkotják az NDK exportjának több mint 15 százalékát. Az NDK vegyipari termékeket szállít a szocialista tábor országaiba, valamint Egyiptomba, Szíriába, Indiába, Törökországba és más országokba. Az állam nagy figyelmet fordít a vegyipari vállalatok továbbfejlesztésére, a legújabb típusú technikai berendezésekkel látja el őket. 1956-ban 1955-böz képest egyharmadával növekedett a vegyipari beruházás. Az elmúlt esztendőben több új ipari létesítményt és energetikai berendezést helyeztek üzembe. Kotbus kerületben megkezdték az NDK legnagyobb vegyipari kombinátjának építését. Hajógyártás Romániában és Bulgáriában Az utóbbi években nagyarányú fejlődésnek indult a román hajóipar. A burzsoá földesúri rendszer alatt a tumu-severinl és a galati hajógyárakban főképpen tengeri és folyami hajókat javítottak. Konstancában csak kis javítóműhelyek voltak. Most a turnu-severini hajógyárban különböző újtípusú tengeri és folyami hajókat gyártanak. A jól felszerelt konstancai haióavár különböző tengeri hajó konstrukciókat gyárt. A galaci hajógyárban 10 000 tonnás hajók, 1200 lóerős tengeri vontatóhajók és tartályhajók épülnek. Az újonnan épült oltenitai hajógyár halászhajókat, vontatókat stb. épít. A román hajógyárakban állandóan tökéletesítik a technológiai folyamatokat. újabb technológiai eljárásokat honosítanak meg: az autogén hegesztést, a részek nagyszekciós szerelését. stb. A román hajógyárak 9000 lóerős motorokat, kormányszerkezeteket. különböző szivattyútípusokat, haitóműveket és villamo«műs7er°ket készítenek. A háború előtti színvonalhoz képest a hajóipari vállalatok termelő kapacitása kétszeresére növekedett. Románia 1949-ben exportált először hajókat külföldre. Az export volumene állandóan növekszik és jelenleg az 1949 es exportmennyiség hétszeresét teljesíti. # Bulgáriában a népi hatalom ideién a. hajógyártát a nehézipar egyik vezető ágává fejlődött. A Georgi Dimitrov hajógyártó és hajójavító vállalat az ország egyik legkiválóbb vállalata. Termelése évrőlévre növekszik. A gyár most folyami és tengeri hajókat épít és javít. A Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú egyezmény keretében a Georgi Dimitrov gyár 1960-ig 80 halót gyárt a szovjet flotta részére. Román gyártmányú hegesztő szemüveg A bukaresti üveg- és tükörgyár megkezdte a hegesztő védőüveg gyártását. Az új védőüveg teljesen megfelel a követelményeknek — mind a villanyhegesztésnél, mind az autogén-hegesztésnél. Villamosítás Romániában Romániában jelenleg 4860 millió kilowattóra villamosenergiát termelnek, ami 1938- hoz viszonyítva 424 százalékos növekedést jelent. A villamosítás ilyen gyors fejlődése szükségessé tette a népi rendszer alatt született elektrotechnikai ipar gyors továbbfejlesztését. Az elektrotechnikád ipar termelésének volumene 1948—1955 közöttJ 6—7-szeresére növekedett. A\ villamos motorgyártás 27,4-t szelesére, a kábelgyártás körülbelül négysz resére, a rá-* diógyártás 4,9-szeresére nőve-* kedett. Jelentékenyen bővült< az elektrotechnikai gyártmányok választéka és minőségej is. Jugoszláv kötőgépek sorozatgyártása A jugoszláv textilipart hamarosan hazai gyártmányú kötőgépekkel látják el. Ezek csak annyiban különböznek a külföldön vásárolt kötőgépektől. hogy jóval olcsóbbak. Az eszéki gépgyár most kezdte meg a kötőgépek sorozatgyártását. Az idén 106 nagyobb kötőgép készül, a Jövő évi termelést pedig 200 darabra tervezik. TÉNYEK ÉS SZAMOK Csehszlovákia. Az ipari termelés volumene ma 2,7- szerese az 1937. évi színvonalnak. Bulgária. 1956-ban az ipari termelés 1939-hez viszonyítva 5,5-szeresére, a nehézipari termelés pedig 10-szeresére emelkedett, 1956 ban a mezőgazdaásgi termékek körülbelül háromnegyed részét a szocialista szektor adta. Lengyelország. A háború előtt az ipai'i termelés méreteit tekintve Európában a legutolsó helyen állt. Ma a lengyel ipar több ipari terméket gyárt, mint Olaszország. Az egy lakosra jutó termelés terén Lengyelország utolérte Franciaországot. Románia. Amit a háború előtti Románia egy év alatt termelt, azt a Román Népköztársaság villamosenergiából három hónap alatt, vasércből 84 nap alatt, acélból három hónap alatt, földgázból 28 nap alatt termeli. A könnyűipari üzemek háromszor annyi szövetet gyártanak. mint 1938-ban. Kina. Az idén befejeződő első ötéves tervben 500 új és rakonstruált nagyüzemet kap az ország. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Több mint 300 nagy és közepes ipari üzemet építettek és állítottak helyre. A köztársaságban 16 főiskola, 78 technikum, körülbelül 5 ezer iskola, 11 színház, 183 könyvtár működik. Akinek a kétrészes fürirüka tetszik : □ □ L_J J. _ ^ _ f r TI a Ja T T V z fc m < 7* v A % N 2. ., ■ kJ r Egy szabad délutánon el ’lehet készíteni. 70 cm széles i egyszínű anyagból 1.40 m ■ kell hozzá. A fürdőruhát háromsoros, fehér géptűzés dí- 1 sziti. A nadrágot, hátul a í combnál gumival látjuk el. I Szabásmintájának magyarázata: A=a nadrág hátá'c'lz izihríí/ [ Ruhavásárlás, ruhacsináltatái ' előtt gyakran hangzik el a kér► dés: „Mi a divat, mit csináltassak. mit vegyek?“ Erre a kérdésre szeretnénk válaszolni néhány jó tanáccsal, Miben rejlik az ízléses öltözkö[dés titka? Mindenekelőtt a színek harmó► niájában, a szabásvonalaknak a [test arányaihoz való nyugodt és [ előnyös alkalmazásában. A szín, »szabásvonal, az anyag és az ►anyag mintája illeszkedjen ösz[sze. viselője egyéniségével és \ korával. [ A szín megválasztásánál a dön- Mö szerepet a bőr színe es a haj ► színe játssza. Szőkéknek altalajban nem előnyös a sárga szín és ► a zöld árnyalat sem illik minden Jszőke típushoz. Az új ruha szí► ne legyen összhangban a meglelő holmikkal, hogy a kiegészítő [darabok (cipő. kesztyű, táska [stb.) használhatóak legyenek. Az ► elmondott szempontokat új [divatszínek alkalmazásánál is figyelembe kell venni. E A szabásvonal megválasztásá[nál szükséges az „önismeret*. ► mert döntő kérdés, hogy valaki [sevány-e, vagy kövér, magas-e, [ \-agy alacsony. Ennek figyelem[ be vételével kell megnézni, hogy [mit nyújt a divat az illető szármára. A valakinek nem megfe► lelő divatvonal alkalmazása, — [nemcsak előnytelen, — hanem ► gyakran ízléstelen is. Alacsony nak fele. B=a nadrág fél elejének az a része, amely a pánt alá kerül. C=a nadrág elejének fele a pánttal. D= a melltartó fele. E=pánt a melltartóra. F=vállpáint és a melltartó pántja hátul. A V- alakú jelzéseknél bevarrunk az anyagból. növésű, vagy kövérebb nő helyes, ha kerüli a ruha keresztbe osztottságát és hosszanti irányú szabásvonalakat, hegyes kivágást, kis mintákat és kis gombokat választ. Magas nő, magasságának megfelelően megtörheti a ruha vonalát, passzékal, szeles övvel, mintákkal, — de mindkét típusnál követelmény, hogy a szabásmegoldás ne legyen túl komplikált. Minden szabástechnikai túlzás ízléstelenséget eredményez. Jellemezze a szabást az egyszerűség, a szabászati megoldást főleg a ruha felsőrészére koncentrálva. Éppen a szabásvonallal kapcsolatban merül fel a kérdés, követni kell-e a divat változásait, vagy sem. Természetesen a divatváltozások alatt nem az esztelen túlzásokat értjük, hanem oiyan divatvaltozást, ami a nemzetközi divat általános divatvonalán épül fel, nem esik semminemű túlzásba és a ..tegnap“ kabátja harmonikusan hordható a „holnap“ ruhájával. A ruhák kiegészítő tartozékainak az a szerepük, hogy — mintegy kísérő zeneként — kihangsúlyozzák a ruha színét, szépségét, rendeltetését. Ezért igen lényeges, hogy ezeket színben, anyagban, formában helyesen válasszuk meg, mert csak a ruházat teljes összhangja emeli ki kellően az egyéniséget és tesz ízléses és jól öltözötté. llllil!1 Kitűnő gyorssiitemények TAKARÉK LINZER Fél kg lisztet, negyed kg y&j* jal vagy zsírral, 1 egész tojással, negyed kg porcukorral, 1 sütőporral, 1 pohárka rummal, 1 deka törött fahéjjal, l csipetnyi sóval és annyi tejfellel, amennyit felvesz összegyúrunk és zsirozot tepsibe lekvárral megkenve, a tésztából készült ráccsal díszítve sütjük. Vaníliás cukorral szórjuk be. TIROLI PITE 20 deka vajat, 25 deka lisztet, 2 egész tojással, fél csomag sütőporai, kevés sóval és 2 k^nal borral összegyúrunk. A tészta egyik felét tepsiben egyenletesen élnyomkodjuk és egyenletesen megkenjük 2 egész tojás, 12 deka cukor, 5 deka mazsola es 1 citrom reszelt héjának habos keverékével. A tészta másik felét, a töltelékre helyezve, tojással kenjük meg. Villával több helyen megszurkálva, lassú tűz* nél sütjük. LILLI KIFLI 15 deka vajat 20 deka liszttel kevert fél csomag sütőporral, 20 deka túróval és kevés sóval öszszedolgozzuk. Késhát vastagságra nyújtjuk és háromszög alakú darabokra vágjuk. Az egyes darabokat lekvárral kenjük meg és összecsavarjuk. A kész kifliket még meleg állapotban vaníliás cukorral hintjük be. Tanácsok az elrontott ételek helyrehozására — A túlcukrozott krémhez adjunk egy tojássárgát, vagy szükség szerint egy fél tojás fehérjét és jól keverjük el. — A megtört vajkrémet gyengén melegítjük és újra kavarjuk. — Ha a pirított cukor túlságosan megbámul, teához, kávéhoz, vagy mártásokhoz használjuk fel. — Ha a tejszín nem verődik fel, újra hűtjük és az alját Aeöntjük. — A túlíőzöt fondant, ami már keverés előtt kristályos, víz hozzáadásával - teljesen felolvasztjuk és újra főzzük. — Amikor a piskótatészta annyira megég, hogy majdnem használhatatlan, a használható részeket kiszedjük, összevágjuk, rummal meglocsoljuk, darált dióval, porcukorral, lekvárral összekeverjük és más süteményhez tölteléknek felhasználhatjuk, vagy diónyi golyókat formálunk belőle, kakaós cukorban megforgatjuk. — A megégett tészta használható részeit édes morzsának készítsük el. — A híg krémet megjavíthatjuk: kevés liszt hozzáadásával újra főzzük s ha nem is lesz tökéletes a krém, d: használhatóvá válik. ni ROSSI KAROLY: osTORneqyeiN Naposra csattanó jókedv volt a csoportban azon uz estén, amikor a harminc járatermelt utász autója befordult az udvarra. Az autójuk csupa virág meg akácgally volt. A sapkájuk mellett szegfűszálakat libegieiett a pajkos szellő. Frissen és könnyen pörögtek le a kocsi hátulján és vidáman kezeltek l' a tagokkal. Nem restelték a lányokat meg is ölelgetni. Segítségre' ajánlkozott a harminc legény az aratásban. Mindannyian földhöz szokott, jókezü legények voltak s i’Mkar az ismerkedésben meg a vacsorában kif íradtak, eloihenlek a holnapi munkára. Reggel, még alig világosodott. már a kaszákat próbálták. Ki a kasza elit nézegette, má s a nyelét hailitgatta. Olyan is volt, aki a küszöbön ült és hunyorogva kalapálta ct kaszát. Ketlözőt, kiki csak úgy láttámra választott. Senki nem törődött azzal valami nagyon. így került a behemót Ladányi Ferkó mellé a törékeny Varga Sári és Viczíán Tóni mellé Balog Irén. A nap csillogó fénytengerbe borította a búzatáblát, nmikór a harminc pár büszkén béál'ott és megkezdődöd az aratás. A kaszák suhanva döntötték' a gabonát. Az aratók nagyokat léptek előre. A marokszedők' frissen hajladozva szedlek. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Néhány száz lépésre a traktor csattogva vonta az aratógépet. a tábla közepén pedig a kombájn duruzsolt s hetykén gyűrte bukfencező lapátja alá a gabonát. Két hétbe is beletelt az aratás. A harminc utász a 1Ó mindennapi mellett is megnyúlt egy kicsit, a nap erősbarnára megpirította őket. De a kedvük nem csendesedett, amikor két hét után aratóbálra készültek a csoportban. Viczián Tóni testvér módján összeszokott Balog Irénnel, az az égimeszelő Ladányi Ferkó pedig úgy felpártolta Varga Sárit, mintha soha az életben el nem akart volna maradni tőle. Már sötétedett, amikor a harmonika megnyikkant és a petróleumlámpa nyakladozó fénye mellett megkezdődött a tánc. Ladányi Ferkó majd a plafont verte a sipkájával, amikor udvariasan magához ölelte Sárit és vitte, ringatta a táncban, mintha csak egy színes-szárnyú pillével játszadozna. Viczián Tóni a harmonikás mellett támasztotta a falat s le nem vette a szemét a szőkén hajladozó leányról. Varga Sári mindig nagyon szép volt. Amikor hátrakötött fejjel a gabona fölé hajolt, vagy amikor hajadonfőit könnyen ringatta magát a táncban. Mindenképpen megállt rajta az ember szeme. Két hosszú hét nem volt elég arra, hogy beteljen vele s ezen a gyámoltalan világosságban fürdő estén valóságosan beleszeretett. Két hét alatt alig szólt a lányhoz. Ha szólt iá, csak olyan semmitmondóén és kurtán, ahogyan akárkihez is szólhatott volna. De most úgy érezte, hogy lenne mondanivalója. Végtelen és szép. A kultúrterem sarkában két csapra ütött hordó haptákolt. Az egyiknek, a csapján habosán forrt elő a sör, a másikból a sötétvörös kadarka gyöngyözött. Ára nem volt az italnak, hiszen a csoport szánta a vendégeknek. Mindenki annyiszor fordult a csapra, amennyiszer akart. Viczián Tóni kecskeméti gyerek volt, nem sokra nézte a sört. De nem késett azzal, hogy két nagy mérés bort felhajtson. Eddig is komolyan nézte és szótlanul a táncosok hullámzását, de az ital után még komolyabb lett. Sipkáját félreszegte s két nagy lépéssel a terem közepére pattant. Kicsit sarkosan hajolt meg Varga Sári felé. — Szabad? Ladányi úgy nézett rá felülről, mintha a legszívesebben nyársra szedte volna, de hasztalan, mert a lány már el is engedte a karját és kis kezét» rátétté Tóni vállára. A harmonika tangót ringatott. Viczián . lágyan magához ölelte a lányt s mintha senki se lenne körülöttük, olyan magáról felejtkezve táncoltatta. Ladányi belesercentett a tenyerébe s már oda is vágódott a hordókhoz. Dühösen kikapta a csapos kezéből a fülest és háromszor alaposan meghúzta. Aztán megrázta magát, mint a vízből szabadult kutya és szélesen végiglegyintett a táncosokon. Sárit kereste meg a táncosát s amikor meglátta őket. teleszivta a mellkasát, majd dühösen fújt egy hoszszút, indulatosat. De bizony attól elkésett, hogy a lányt elkérje a táncosától, mert mire odalépett, a harmonika torkán akadt a hang és Viczián Tóni már kMTonfogta a kis szőkét. Persze, a harmonikásra is kellett gondolni, hiszen a nagy forróságban kiszáradt a vízigégája. Azt a forróságot pedig igazán csak sörrel, borral lehetett enyhíteni. Ez aztán nem is késett. Elcsorduló korsókat egyensúlyoztak felé. majd gyöngyöző fröccsökel hintáitok oda hozzá. Ö pedig először bátran, utóbb pedig me ggondolt abban iszogatott. Olyan negyedóra formán tartott a szünet s ezalatt elnéptelenedett a táncterem. A legények karonfogták a lányokat s ügyesen kivezették őket a szabad ég alá. Hogy a csudába ne, hiszen azt a kis friss levegőt mindenki nagyon áhította. Ugyan, a fene s» tudja, hogy beérték-e enynyivel? 1N iczián Tóni szép, meggondolt lépésekkel vezette Varga Sárit az a'é felé. Szavuk alig volt. A legény nótafoszlányokat füttyögött s közben az útszéli bogáncsokat rugdosta. Az álé sarkán hirtelen megállt és éppen szembefordult a lánnyal. — Sárika, maga olyan szép, hogy magánál szebbet még a világon sem láttam! — No. bizony! De kár, hogy nem hétfőn reggel mondja. Legalább egész héten át szép maradnék! — Két hete vagyok itt a csoportban. Az első perctől kezdve nézem a maga arcát. A szemét, azt a gyönyörű haját! — Mit gitár maga ezzel a nagy hízelkedéssel? — Egyszóig szentírás! ■= És éppen most mondja ezt. amikor már holnap indulnak? — Én elmegyek. De a becsületemre fogadom, hogy visszajövök magáért! Mégpedig nem is soká! — Legény szó esti szellő! A barátja szinte igy beszél! — Azt is mondta, hogy visszajön magáért? — Még addig nem jutott el! Lehet, hogy ezután akarja mondani. Italán a tizedik pohár után! Maga hánnyal ivott? — Kettővel! De ha ellenére van, egy csöppet se veszek a számba! Dübörgő lépések közeledtek. Valaki nagyon sietve verte le a lábát. A hogy fin a hold egy tévelygő felhő mellett lekacsintott, megismerték Ladányi Ferkát. Egyenesen odatartott hozzájuk. — No hiszen! Talán bújácijkát játszik az ifjú pár? — Semmi közöd ahhoz, hogy mit csinálunk! — állt a leány elé Tóni! — Mit akarsz az én marokszedőmtől? — Ha a menyasszonyod lenne akkor kérdezhetnéd! — Hát csak meg ne bánjad a hetykeségedet! — dünnyögte egészen közelről Ladányi s az egyik mutatóujjával szinte felpeckelte Tóni orrát. Aztán hirtelen megfordult és elcsattogott a táncosok közé. Nem telt bele egy fertály, megszólalt a muzsika s a fiatalok bcszállingóztak. Viczián Tóni karonfogva vezette Sáli
