Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-19 / 168. szám
TUDÓSÍTÁSOK A X Hare as életért t g Aj | Hozzászólás L 5 ÄA^AU. l„Az éjjeliőr Mfneéte c. cikkhez; Á jövő orvostudománya a higiénia — mondta Pavlov, a nagy tudós és ez a meghatározás nagyon is helytálló. A legtöbb betegség a mai vagy az előző nemzedékek életviszonyaival kapcsolatos. Ismeretes például, hogy régen, amikor a városokban nem volt vízvezeték, csatornahálózat, amikor a munkaviszonyok nehezebbek voltak, amikor az emberek még nem ismerték a megbetegedések okait, a betegségek gyakran általános jelleget öltöttek, óriási járványokká váltak, így például 1817 és 19116 között a kolerának százezrek estek áldozatul. Ma ezt a betegséget a higiénia megjavulásával a legtöbb országban teljesen felszámolták. Elpusztítjuk ' a betegségek fészkeit A tudósok jelenleg több mint 700 betegséget ismernek. amelyet baktériumok, vírusok, gombák, férgek, állatok, paraziták okoznak. Csupán a baktériumok több mint 200 betegség okozói. Az egyes fertőző betegségek megszüntetése érdekében el kell pusztítani azokat a fészkeket, ahol a kórokozók és a betegségátvivők tanyáznak. Ismeretes például, hogy a Szovjetunióban a mocsarak kiszárításával és egyéb intézkedések következtében csaknem teljesen megszűnt a malária. Századunk második felét ezért olyan időszaknakképzelem el, amelyben a betegségek összes természeti fészkeit elpusztítjuk. Ez azonban csak az egyik oldal. A másik — az életviszonyok változása. A jövőben minden „mber, minden család a higiénikus követelményeknek megfelelő lakás) kap, megszervezik a közétkeztetést, amely nemcsak a nőket mentesíti a háztartás nehéz munkájától, hanem azt is biztosítja, hogy minden ember éppen azokat az élei miszereket kapja meg. amelyek az éghajlat, az életkörülmények. a kor, a munka, stb. szempontjából a leghasznosabbak számára. A testnevelés szerepe Ezzé] egyidejűleg egyre nagyobb jelentőségűvé válik ; testnevelés. A jövőben a test nevelés a bölcsőtől az agg korig mindenkire kiterjed majd. Különösen fontos a fiatalok testnevelése. Ezért az ifjúsági szervezeteknek határozottan harcolniok kel] az iskolai testnevelés széleskörű fejlesztéséért. A jövőben az egészségre ártalmas szokások, például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, stb. fokozatosan megszűnnek. Mindez döntő hatást gyakorol napjaink és a jövő nemzedékei egészségének megjavulására. Megszűnik a tbc mint népbetegség Legyűrjük majd az olyan betegségeket is, mint a reuma, a rák, a tbc, a szkierózis. Ami a tbc-t illeti, ez a betegség 10—15 év múlva megszűnik, mint népbetegség. Ez nem fantázia, hanem a modem tudomány vívmányain nyugvó reális '■érv. A legközelebbi esztendők pontos feleletet adnak arra a kérdésre, milyen kórokozók idézik elő a reumát, s akkor könnyebb lesz ellene a harc. A tudósok azonban már most egyetértenek abban, hogy a betegség megelőzésében a legfontosabb a szervezet edzettsége, ellenállásának fokozása. Vitathatatlan, hogy gyártunk majd olyan gyógyszereket, amelyek nemcsak a reumatizmus heveny fellobbanásainak gyógyítását teszik lehetővé, hanem, ami a legfontosabb, elejét veszik a szívrendellenességek formájában jelentkező súlyos szövődményeknek. Az érelmeszesedés, mini ahogy ma már megállapították, anyagcsere-betegség. A középkorú és idősebb embereiméi főleg a szív és az agy véredényeit támadja meg, s mindezideig nincs ellene radikális módszer. E probléma megoldása elsősorban a he'.ves táplálkozással áll összefüggésben. Joggal számíthatunk arra, hogy megtaláljuk azt az eszközt, amely seeit megakadályozni a vérerek falaiban a koleszterin lerakódását, az ereknek pedig visz. szaadja eredeti rugalmasságukat és átbocsátóképességüket. Megszabadulunk a ráktól Nehéz megmondani, mikor oldódik meg a rosszindulatú daganatok, köztük a rák elleni harc problémája, de nem kétséges, hogy a tudomány közel áll e titok megfejtéséhez. A kutatások több irányban folynak. Tanulmányozzák a daganatok keletkezését. Már megállapították, hogy a betegséget vegyianyagok, vagy ’ vírusok okozzák. Másrészt vizsgálják a daganatok sejtjeiben végbemenő vegyi átalakulásokat. Megállapították, hogy a daganatok sejtjeiben a csereíolyamatok másként mennek végbe, mint az egészséges sejtben. Nincs kizárva, hogy ha pontosan tisztázzák, milyen vegyi anyagok segítik elő ezeket az átalakulásokat, akkor sikerül majd megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel e folyamatot hathatósan befolyásolhatjuk a kellő irányba. Már vannak olyan preparátumok, amelyek egyes daganatfajtákra pusztítólag hatnak. Nem kétséges, hogy a XX. század második fele megszabadít bennünket a ráktól és más rosszindulatú daganatoktól. Míisziv és mütüdö Emlékezzünk meg általában a sebészet, különösen pedig a szívsebészet fejlődéséről. Bár a szív és a nagyerek sebészetét az orvostudomány még alig egy évtizede tette csak magáévá, a sebészetnek ez az ága máris hatalmas eredményeket ért el. A közeljövőben a sebészek a természetes vérkeringés kikapcsolásával végeznek majd műtéteket. A szívet ideiglenesen kikapcsolják a szervezetből. A vérkeringést különleges készülékek — műszív és műtüdő — tartják majd fenn A sebésznek módjában lesz így kijavítani a beteg szív összes hibáit, például a született szívbajra! bevarrni egres felesleges hiatusokat, helyére tenni a szabálytalanul elhelyezkedő ereket, kitágítani az összeszűkült nyílásokat, új izívbillenytűket beállítani, magában a szívben kicserélni a beteg ér-darabokat* stb. Ma már a mesterséges vérkeringés fenntartására különféle készülékekkel rendelkezünk Eljön az idő, amikor a sebész nemcsak úi szívet (elhuny* emberét), hanem új tüdőt is kénes lesz átültetni, ha ez szükségessé válik. A modern orvostudomány már egészen közelférkőzött a jövetek és szeriek átültetésének problémájához. A probléma echnikai részét már eléggé kidolgozták, cje még a szervek bio’ögiaí ösiszeférhetőségének rejtélyét kell megoldani. Az éleikor meg hosszabbításáért A hosszú. életkorról nem akkor kell gondoskodni, amikor az ember már túljutott a hatvanon, hanem a születés pillanatától kezdve. Sok gyermekbetegség az egész életre kihat. A vörheny, a szamárköhögés, a kanyaró, a dift-éria, a polimyeUtis és más megbetegedések számának jelentős csökkenése, majd teljes felszámolása már napjainkban alapját képezi az egészségesebb nemzedék nevelésének. A szklerózis elleni harc problémájának megoldása egy-két évtizeddel képes meghosszabbítani az ember: életét. Az orvosok már ma is tudják néhánv belső elválasztású mirigy funkcióit irányítani. Vannak már szintetikus hormonok, amelyek pótolhatják a természetes mirigyek elvesztett vagy gyengü-; lő működését. Ismereteinknek ez az ága egyre jobban szélesedik, s az orvosok kezében új lehetőséggé válik a szervezet megöregedése elleni harcban. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy egyre több lesz azon eszközök száma, amelyekkel az anyagcserefolyamatok szabályozd sában döntő jelentőségű ideg-?Csehszlovák film, rendszerre tudtunk hatni, ak-t kor az orvostudomány előtt; nem látott lehetőségek nvfl.j nak meg az ember egészségé-! nek irányítása terén. ; Olvastam- a lapban, az „„Éjjeliőr bűne" című cikket. -Ehhez szeretnék röviden hozzászólni. Háromcsalados anya vagyok. ‘ ........... . Az éjeliőrt csak.,, azért tartom bűnösnek, mert a „Kedves feleségét” nem íenyitette meg valami módon. En egy olyan embert egyáltalán nem ítélnék el, aki a családi eiet tisztaságáért száll síkra: Elsősorban a feleseget vonnám felelősségre, hiszen egy olyan züllött életű egyént úgy sem ; sajnálna senki. Nagyon furcsának tartom, hogy egy rendes embert elítélnek, egy züllött életű nőt pedig szabadon hagynak. Így az is megtörténhet, hogy a többi hasonló nő vérszemet kap, mert úgy gondolják hogy nekik úgy sem lehet bántódásuk. igy aztán tovább fertőzik környezetüket, az ő életükhöz hasonlóan nevelik gyermeküket, s azok is idejekorán züllött emberekké válnak, a rendes, becsületes, jo családapa pedig szenved az anya bűnéért. Ezen bizony változtatni kellene már egyszer. A nép törvényszéke ilyen esetben az igazi bűnöst is büntesse meg. Lehet, hogy kissé erősek ezek a szavak, de mikor az ;ember oly sok züllött házasságot, nevelésben nem részesült, elhanyagolt gyermeket lát. bizony felháborodik, s nem tud elnéző lenni. Gönczi Lajosné, Turkeve Látogatás a íelltőktoöl Ultrahang, mint aebéaskés * Az orvostudomány fejlő-i dése mindig más természet-! tudományok eredményeire! támaszkodott. most pedig ezenkívül felhasználja mér a műszaki tudományok eredményeit is. Az irányított ultrahang segít a sebészeknek abban, hogy felismerjék a| szív vagy más szervek sövé-t nyében a defektusokat. AJ szövetek ultrahanggal ugyan-t úgy elvághatok, mint sebész-* késsel, mégpedig teljesen vérzésmentesen. A különleges érzékeny műszerek lehetővé teszik, hogy nemcsak az egész szervezet, hanem azon belül o^yeg sejtcsoportok elektromos áramait is felfogjuk, s így működésük helyességét megállapíthatjuk. Lehetővé válik, hogy a beteget a távolból megvizsgálj uk, sőt, hogy szívét meghallgassuk, s a szív munkáját egy ernyőn megnézzük. A röntgen-televízió már a legközelebbi jövőben az egyik legfontosabb helyet foglalja el az orvosi munkában. Mindaz, amiről beszéltem, a legközelebbi évtizedekben megvalósul Elmondta: A. N. Bakulev professzor, a Szcnjct Orvostudományi Akadémia, elnöke A film kacagtató bonyodalmak során mutatja be egy Honvédelmi Szövetség hat . ejtőernyős pilótájának életét, műn-, s?káját. Játssza az abádszalóki mozi július 18—19 ig, a törökszentmiklósi „Kert” mozi július 25—23-ig. ®© Ot világrész turistáinak találkozója találkozója. A sátori óborban 20 ország' fiatal természetjárói két napot töltenek. Ezt. a nagyszabású nemzetközi turistatalálkozót most rendezik meg először. A találkozó legérdekesebb eseményei a gyalogos, a kajak és kombinált túrák lesznek. A programban turista váltó-verseny is szerepel. rit és már a küszöbön belül táncolni kezdtek. Ladányi Ferkó karbatett kézzel állt a fal mellett és mogorván konyitott a táncotokra. Homloka izzadt volt, arca, vörös, valami nagy indulat pöffeszkedett benne. Sári gyöngyöző kacagása végiggyűrűzött a termen és megtüskézte a mogorva honv Set. Ennyit már nem lehetett szó nélkül megállni. Ladányi odalépett. — Szabad? Viczián ügyes karmozdulattal elfordította a lányt s éppen szemtől került aZ ellenféllel: tak a csizmasarkok. Utóbb az őrmester állt közéjük. — Elég lesz elvtársak! — Nekem számolnivalóm van vele! — verte le a zubbonyáról a Port Ladányi. — Ott Leszek! — simította végig a nadrágszárát Viczián. — Úgy bánt velem, mintha a gatyakorcában teleltem volna! — Ha eljegyezted volna a lányt, akkor lehetne szavad! — Semmi közöd hozzá! Megszámolok veled, addig innety el nem mész. — Nehogy még párbajt kezdjelek, elvtársak! Kinevetne benneteket a világ! — Állok elébe! — húzta ki — Mit akarsz? Velem akarsz kikötni? Te figura! — sziszegte a fogai között Ladányi. A szemei szinte szikrát szórlak. — Menjen innen Ferenc! Nagyon beszedett maga! Okosabb, ha egy kicsit lehűti magát! — csicseregte Varga Sári meggondolatlanul s nem is számított arra, hogy mit indít cl a szavaival. Ladányi megkapta Viezián vállát $ agy hatalmas rántással maga felé fordította. A másik sem volt rest. akkorát lökött rajta, hogy egész hoszszrira meghasalta a padlót. Riadalom támadt. A táncotok elszéledtek a fal mellé, i lányok visítottak. 4 harmonikus a gzák lábához eno°dte a muzsikét. TT küzdelem hamar a ktiszöbön kívülre került. Feszüllek az izmok, dal agmagát kevélyen Viezián Tóni. — Ustorliegyen! — hörögte Ladányi. — Akar ustorliegyen! — kapcáskodott Tóni. — Az is gazember, aki eláll tőle. Az öreg Vereb tudta, hogy mi lesz a dolog sora s meg'ndult az istálló felé az ostorért. Hajlékony nádnyéllel tért vissza, a csapója ökörfarokról került ki. Mindenre készen állt meg a legények között. Varga Sári a Tóni zubbonyát húzogatta. — GyUjjön innen, amíg jól van dolga! — Nem megyek! — húzta k' magát a legény. Az öreg Vereb már niérte is a lépéseket. A tizediknél megállt. — Álljon elé a gyalázó! Viezián elértette a szót s büszkén odaállt a helyére. — Tízszer körül az udvaránl Aki mcgsokalja, szól. Egy szóra is megadja magái! — azzal odaadta az ostort Ladányinak, de még odaállt a legény elé és elállta az útját. — Egy! Kettő! Három! — hirtelen elkapott Ladányi áljából. megkezdődött a dübörgő hajsza. A hosszú legény akkorákat ugrott, mint egy bakkecske, karját hoszszan kinyújtotta s az ostorral hatalmasakat csapott a levegőbe. — Mint a kutyát, pocsékra verlek! Viczián hátra sem nézett, csak sebesen szedte kurta lábait. Karjait szélesen lóbálta maga mellett. Csizmája alatt döngölt az udvar földje. Az első lendületben majd beérte az ellenfél. Az utászcsizma szárán nagyot csattant a csapó. Viczián felkapta a lábát és hatalmas ugrással meglódult. Vagy öt. lépéssel elhagyta az ellenfelet s mire a második körre értek, még vagy öt lépéssel meg is szaporította a távolságot. Ladányi dühe tovább forrt. 4 hold sárgán csillogott a kitisztult égen. Varga Sári könnyes szemmel állt a terem ajtajában és keservesen tépdeste a zsebkendőjét. — Ne hagyjátok, elvtársak! Hiszen agyonveri! Éppen akkor lihegett el mellette Ladányi. Egy pillanatra megyyökkent és hátrafordult. — Csak úgy, ahogy rászolgált. De úgy aztán igazán! Arra újra meglódult és bődületcsen csapkodott az ostorral. Viczián Tóni akkora előnyt nyert, hogy majd egy félkörrel előbb volt. Néha ügyesen hátrasanditott é$ szemmel tartotta üldözőjét. Harmadszor haladt el Sári ■mellett s akkor futtában kikapta kezéből a meghasogatott selyemkendőt. Mosolyogva töröké a homlokát. Itt egy * csií megcsendesedett a rohanása, úgyhogy Ladányi csapója a füle mellett sivitott el. Csak éppen hogy el tudott ugrani előle. A vágtatás egyre tüzesebb lett. Az udvart körülszegő emberek két ágra szakadtak. VoH olyan, aki Ladányit biztatta, de a nagyja Viczián mellett tüzelt. — Húzd meg egy kicsit! Már csak öt kör van! Ne félj semmitől. Csak éppen szusszal bird. Varga Sári■ összeszoritotta két kicsi öklét és úgy remegett. — Ne hagyja nuigát! Sebesebben! Sebesebben, mert utóién! Minden szó tüzes tapló volt Viczián fülének 8 a győzelem már szinte előtte volt, amikor véletlen rálépett egy göröngyre. Csizmája megbicsaklott és elterült a földön. Esése olyan szerencsétlen volt, hogy a két könyökére dőlt s bizonyosan alapozni, mssüiSíle vasúi, 7T következő pillanatban már ott termett az üldöző és magasra emelte az -stornyelet. Ha végigvág a földön heverő honvéden, nemcsak a zubbonya, de még talán a bőre is meghasad. Csak éppen arra nem számolt, hogy Varga Sári abban a pillanatban megkapaszkodik a nyélen. — Mit akar? — hörögte Ladányi. — Igazságot! — csikorgóit Varcra Sári hangja. — Nem látja, hogy szerencsétlenül járt? — Dögöljön meg! — rázta könyörtelenül a nyelet Ladányi. Viczián hamar fel'ápászkodott, megrázta magát és kicsit bicegve, de azért nagu igyekezettel elfüstölt, Az öt lépés újra megvolt. Már a kilencedik kört aprították. Ladányi dühe határtalan volt. Tehetetlenségében összevissza hadonászott. Valóságos istenkísértés lett volna, ha eléri az előtte lihegőt. Hatalmas lábaival nagyokat ugrott ér minden ugrásnál előre vágott, hátha eléri a menekülőt. A tizedik kör volt a legizgalmasabb. Minden emberre átragadt a verseny forró izgilma. Szinte egyhangon biztatták. lelkesítették Vicziánt, aki minden erejével küzdött, nehogy Ladányi elérje. Húsz méterre sem volt a céltól, amikor váratlanul megállt. Úgy látszott, Hogy a ballába megbicsaklott, arra vágódott el. . v Ladányi alig tudott lefékezni. Ha tovább rohan, bizonyosan rágázol a földön fekvőre. Arca eltorzult. Gyönyörűséggel emelte fel az ostornyelet s mielőtt megal'Mdalyozhatták, lesújtott, Viczián Tóni hátán megporzott a csapó. Fájdalmában meg is rándult. .4 következő ütés azonban már Varga Sári karját érle. ahogyan odavágódott a földön heverő honvéd fölé. — Nem szégyelli magát! —kiáltotta könnyek közt. — Látja, hogy a földön van! — Nem bánom! Menjen innen! Magával semmi. dolgom! — Üssön ide, ha van bátorsága! 1^ e akkorrn már az emberek körülszegték őket. Az öreg Vereb se szó, se bestéd, megmarkolta á nyelet s egy ügyes mozdulattal kutsaim r4 a Ladányi kezéből. Viczián Tóni nehezen állt falvra s Varga Sárira támaszkodva bicegett el a szállásra. A harmonika újra megszólalt s a lánc folytatódott reggelig. Másnap úgy kilenc óra fáiban búcsúztatták az utászokat. Az autó harminc jókedvűen éneklő honvéddel gurult ki a csoport udvaráról Ladányi Ferkó vidáman ölelgette Viczián Tónit. Annyi azért még az igazsághoz taHozik, hogy Viczián honvéd két hónap múlva, leszerelt s harmadnap a odaállt Varga Sári elé kérő szándékkal. S hogy a válasz mi volt, azt talán nem i3 nehéz kitas lálni.-♦ Közép - Oroszország §gyik .f legfestőibb vidékén, fény versek és lomboserdők között ♦terül el a Szeliger-tó. Partijait benőtte a fagyai, a vörös-J berkenye, a kánvafa és a $ csipkerózsa A tóban sok a thai, a partmenti erdőkben % pedig a vad. • í Itt nyílik meg augusztus *6-án öt világrész turistáinak illlllillllllllllllimiillllllllliHllliiiliilliiii miimmmimmiimi'mi
