Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-18 / 167. szám

Ny ul am • Haitim lakomája Baskír népmese Mj gy kisfiút elküldték a szülei a fa­luba, hogy hívja meg vendégségbe ezt, meg ezt az asszonyt, azt, meg amazt az embert. Olyan sok nevet mondtak neki, hogy a kisfiú bizony elfelejtette, ahogy a kapun kilépett. Szegyeit visszamenni és újra meg­kérdezni, hanem ezt találta ki: — Megyek és meghívom a falut. Akkor biztosan köz­tük lesznek azok is, akiknek a nevét elfe­lejtettem. Ügy is tett. Elment minden házba és meghívott minden élő lelket a faluból. Azok szépen megköszönték és megígérték, hogy elmennek. A kisfiú hazament, mint aki jól végezte dolgát. Másnap délelőtt gyülekezni kezdtek a vendégek. Eljött az egész falu. Asztalhoz Ültek és várták az ebédet. A szülők megijedtek. — Mit csináltál, te haszontalan? — szidták a kisfiút. — Hogy vendégeljünk meg ennyi embert? A fiúcska eklíor bevallotta, hogy ő bi­zony elfelejtette, kiket akartak meghívni, ezért meghívta az egész falut. A vendégek pedig várták a lakomát. A kisfiú anyja már az asztalra rakott min­dent, amit a kamrában talált, de az bizony felfogára sem volt elég a rengeteg ember­nek! — Magad csináltad a bajt, most magad segíts rajta! ■— mondták a szülők a kis­fiúnak. Az sirva fakadt, hogy ilyen bajt okozott, de nem tudott segíteni rajta, hát kiment az erdőbe, leült egy fatönkre és csendesen sírdogált. yt hogy ott kesereg, szomorkodik, látja ám, hogy a bokorból az a kis nyúl ugrál eléje, amelyiket a télen ő gondozott. A nyulacskát a sas karmaiból mentette ki, egész télen táplálta, nevelte, aztán tavasz­­szol. amikor megerősödött, szabadon bocsá­totta. — Mi a baj, kis gazdám? — kérdezte részvéttel a nyulacska. A kisfiú elpanaszolta neki, hogy s mint járt. — Sohse búsulj, kis gazdám! — vigasz­talta a nyulacska. — Menj most szépen haza és ne törd a fejedet! Ne félj, jóra for­dul minden! Ezzel eltűnt az erdő mélyén, a kisfiú pedig hazabaktatott. Otthon a vendégek, már zúgolódni kezdtek. — Kár volt összeesőditeni ennyi embert — mondogatták —, ha nem tudnak ben­nünket megkínálni semmivel! Közben valaki kinézett az ablakon, és szeme-szája elállt a csodálkozástól! Min­denki felugrált és az ablakhoz szaladt. Hát bizony, volt is ott mit nézni! Az egész utca megtelt az erdő vadjaival., Sorban jöttek a kis fiúék náza felé és mind­egyik hozott valami ajándékot. A medve egy bődön mézet hozott a mancsai között. A farkas friss bárányhúst cipelt. A szarvasok óvatosan az agancsukra akasztva tejjel teli vödröket hoztak. Az ürgék és hörcsögök telt zsákokat gurítottak maguk előtt A mókuskák mogyorót és diót csör­gettek a tarisznyájukban. A rókák pedig szép hízott ludakat, meg tyúkokat hoztak a fogaik között. A nyulacska ugyanis elmondta erdei * barátainak, hogy a kisfiú milyen jószívű volt hozzá, mire azok rögtön elha­tározták, hogy segítenek a bajbajutott fiúcs­kán. A szülők azt se tudták, hova legyenek csodálkozásukban. Hát még a vendégek! Három napig cliek-iUak s még maradt en­nivaló egy egész tétre. Boldog volt a kisfiú, hogy kisegítette szüleit a bajból! így hálálta meg a nyulacska a kisfiú jószívűségét. aráiáink éleiéből Beszélgetés a Sipka-szoros hősével Az 1877—1878-as orosz— töröli háború egyetlen élő résztvevője Konsztantyin Vi­­kantyevics Kruckij. a Preo­­brazsenszkij-ezred testőrgár­dájának egykori törzsőrmes­tere. A 102 esztendős szovjet állampolgár Novorosszij szik­ban lakik. Mindig sok leve­let visz neki a posta. . — Nekem is alkalmam nyílt rósztvenni a testvéri bolgár népnek a török járom­ból való felszabadításában — mondja az orosz-török hábo­rúra visszaemlékezve a ve­terán harcos. — Mi. oroszok csupán 6000-ren voltunk, s néhány bolgár csapattest tá­mogatott bennünket. Egyen­ruhánk ugyanaz volt, ame­lyet most látnak rajtam. A Sipka-szorosban Szulejmán pasa 23.000 katonájának tá­madását kellett visszaver­nünk. Négy nehéz hónapig tartott a Sipka-szoros vedel­ni^. Az ősz csapadékos volt és hideg. Lőszerünk is kevés volt, mégsem tettük le a fegyvert, hanem még az el­lenséget is szétzúztuk. Kruckij elmondotta, hogy kitüntetései között három Györgykereszt és a Bolgár Népköztársaság legnagyobb kitüntetése, a Dimitrov-rend is ott van. — Ehhez a rendjelhez fű­ződik életem egyik felejthe­tetlen eseménye — mondot­ta. — A rendjelet 1955-ben nyújtották át, amikor uno­kámmal, Voroncov tartalékos szovjet tiszttel együtt meg­hívtak a Bolgár Népköztár­saságba. Unokám résztvett Bulgária felszabadításában. Egyébként bulgáriai vendé­geskedésem során ajándékoz­tak meg ezzel a múzeumi­minta alapján varrt egyen­ruhával. Kruckij valóban nem fe­lejti él ezeket a napokat, hi­szen életében akkor járt má­sodszor- a híres Sipka-szoros­ban. . Angol iskola Sztálingrádban Kié lesz a legszebb? X * X X XXX xxx X X X XX X X X X X X X V X X X X X X X K X K * _____r%­J u X % X X X X * X % % X X X X X X X V X \ \ X X X X \ X X X y X X V X X X % X X X W % X X A X X V X V X X K X X X X X X k X X X * A X X X X X X X X X X X X A £ X K X A X X X X X X X X % X X X X X X X X X X X X * X X X X X > * » X X X * X X X X X X K­X A X. X X X A X A Kockás papírra kis keresz­tekkel különböző mintákat lehet rajzolni. Versenyt indí­tunk. alti a legszebb rajzot beküldi, azt közöljük. Hatty ú Beküldte: Bodrogközi Zsuzsa Tiszavárkony-Szöllö. Édesanyám névnapjára Irta: Majercsik Irén Jászboldogháza Tarka virágcsokor Vais a kezembe, Ez/.el állok édesanyám Elébe. Ahány szirma van V: csokor virágnak, Annyi rs4knt hoztam Kedves anyámnak. Minden csókom Azt leheli: szeretem, Ö, be drága jó anyám is Van nekem. Azt kívánom én Szeretett jó anyám. Boldog legyen most S még sok névnapján. Szamár az oroszláobörlieii Oroszlánbőrt talált a sza­már az erdőben, s magára is öltötte mindjárt, hogy csak a két nagv füle kandikált ki belőle. — Azt szerelném én látni, hogy valaki ne tiszteljen ez­után! — dölyíöskodött magá­ban, amint peckesen és ordí­tozva kilépett a rétre. Á juhok, a tehenek tényleg rémülten rohantak szét elő­le, de a gazdáta rögtön ma­rokra kapta a fülét. — Engem ugyan be nem csapsz — kiáltott rá mérge­den — megismerlek a nagy füledről! Könnyen így járhat az is, aki a mások dicsőségével lakarja leplezni a maga ér­demtelenségét. A lovak meg ns oroszlán Elment az oroszlán a lo­vakhoz, s hogy rászedje őket, nagy szívcskedéssel orvosnak adta ki magát. De a lovak is értelték a módját, hogy túl­járjanak az eszén. — Jókor jöttél! — fogadta az egyik. — Épp tegnap, ami­kor az erdőn jártam, tövis ment a lábamba hátul. Vedd ki kérlek, mert rá sem tudok illni. Amint az oroszlán odara­­vaszkodott a háta mögé, úgy rúgta oldalba, hogy mindjárt az oroszlán siránkozott orvos Után. Jól jár, aki túl jár az el­lenség eszén! A sztalingárdi Városi ta­nács elhatározta, hogy olyan középiskolát létesít, amelyben az első osztálytól kezdve an­gol nyelven tanítanak. A fel­sőbb osztályokban már va­lamennyi tárgyból angol nyelven tartanak előadáso­kat. A tantervben Anglia történelmi és irodalma is szerepel. Az első Európa-körüli út Az ogyesiszai kikötőből a közelmúltban elindult első Európa-körüli útjára a „Grú­zia-’ gőzös. A kényelmes utas­­fülkékben 750 turista utazik, vagyis kétszer annyian, mint tavaly a „Pobeda'1 fedélze­tén. A hajó Bulgária. Török­ország, Görögország, Olaszor­szág, Franciaország, Belgium és más országok kikötőibe fut be. A látogatók többek között megtekintik Athént, Rómát, a Capri-szigetet és, két-három napot töltenek Pá­rizsban. Ezután Antwerpenbe és Helsinkibe látogatnak. A turisták 28 napos Európa­­körüli útjuk után érkeznek majd Leningrádba. Felépüli az „Ukrajna“ szálloda Moszkvában felépült a vá­ros egyik legnagyobb, „Uk­rajna” nevű szállodája. A 31 emeletes épület a kijevi pá­lyaudvar mellett emelkedik a magasba. Az új szádodéban többezer szoba van. A lapos tetőn télikertet rendeztek be. Az épület tetején kilátót építettek, ahonnan az egész város panorámája a néző elé tárul. Az Ukrajna szálloda a 40-ik ilyen épület, amelyet az utóbbi két évben M ősz ló­vá ban építettek. Hamarosan számos más. ezernél több szobával rendelkező szállodát építenek a fővárosban. 15 ezer albán ayerek üdül az idén Az Albán Népköztársaság üdülőiben az idén 15.000 mun­kás és iskolásigyerek élvezi majd a nyár örömeit. Ezen kívül az albán szakszerve­zetek az „Albtouriste" ide­­•genfcrgalmi és turisztikai vál- I la Lattal karöltve turistaháza­kat és. nyaralótáborokat léte­sítenek az ország különböző vidékein. így például nya­ralótáborok nyílnak meg az. Adria és az leni-tenger pár­ián, a Lura tengerszem mel­lett és az északalbániai ha­vasok közt. az Ohrid-tó part­vidékén, a lezsai-szigeten, sMp. Ezekben a turistaházakban és nyaralótáborokban kb. 27.000 dolgozó és tanuló töltheti nyári szabadságát. A bolsár könyv útja a felszabodulaS után Az Elin Petimről elnevezett bolgár bibliográfiai intézet adatai szerint 1944 szeptem­ber 9-től 1956 végéig bulgá­­riában 33.450 könyvet és brosúrát adtak ki, összesen 220 millió példányban. ! A népi hatalom 12 eszten­­[deje alatt a könyvkiadás pél­dányszáma állandóan emel­kedik. Amíg 1939-ben a ki­adott könyvek száma össze­sen 6 és félmillió volt, addig 1945-ben már 9,277.000 pél­dány, 1949-ben 15,670.001), az utóbbi években pedig évente meghaladta a 20 milliót. Igen nagy népszerűségnek örvend Bulgáriában a társa­dalmi-politikai irodalom. Az elmúlt 12 év alatt a marx izmus klasszikusaitól 289 művet adtak ki, 5,750.000 pél­dányban. A művészeti irodalom is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A felszabadulás óta 5667 művészettel foglal­kozó könyvet adtak ki, ősz­­szesen 34,311.000 példányban. A tudományos kutató inté­zetek is jelentősen kiveszik részüket a könyvkiadó; ból. — Az 1944. és 1945. Kölcsönös segítöpénz­­tár a kolhozban Az azerbajdzsánt ..Kom­munizmus útja" kolhoz a köztársaság egyik legjobban fejlett közös gazdasága Er­ről tanúskodik az csszszövet­­ségi mezőgazdasági kiállítás első fokózatú diplomája is, amellyel a kolhozt tavaly ki­tüntették. A kolhozparasztok anyagi színvonalának emel­kedésében jelentős szerepet játszik a kölcsönös segítő­­pénztár is, amelyet a kolhoz­tagok saját kereteik között­­hoztak létre. A pénztár hosz­­szú és rövidlejáratú hitelek­kel segíti tagjait. Ezenkívül segélyt is ad a kolhozparasz­­tokmak. Tavaly a kölcsönös segítő­­pénztárt több mint 300 ember vette igénybe. Ez idő alatt 300.000 rubel visszatérítése-’ kölcsönt és több miit 70.000 rubel segélyt adott ki. 1956-ban elsőnek Alekper Kalijev kolhozparaszt fordult segítségért a pénztárhoz. I-Ca­­lijev „ZIM’‘ típusú személy­­gépkocsit akart vásárolni, s ehhez kölcsönre volt szük­sége. A pénztár vezetősége egy évi időtartalomra 25.000 rubelt utalt ki Kaliievnek. A kölcsönt azonban idő előtt fizette vissza, hiszen család­jával együtt 1956-ban csak­nem 70.000 rubelt keresett; Mirmihta Csausí gépkezelő­nek 15.000 rubel kölcsönt ad­tak, mert családi házat épí­tett. A kblhozkasszához na­gyon sok fiatal is födni pénz­­iievi támogatásért. Gyakran ifiú házasok építenek csa­ládi házakat és vásárolnak bútorokat, edényeket, stb. a kölcsönös segítőpénztár pén­zéből. A kölcsönös segítőpénztár %nya,gi támogatást nyújt a nyugdíjasoknak is. Múlt év­ben például 5090 rubelt ka­­nott Isz'kender Mamedov kol­hozparaszt. a kolhoz egyik 'regaiapítóia. Rajta kívül -nég számos kolhezoaraszt ka­pott egyszerű «“aélyt, 1500—■ '2000 rubel értékben; A kölcsönös seaítőnénztár oénzüsvi a'a-piát kétféle ösz­­yp" képezi: az egyik a köz­­zvűlés által measzavaz-r-tt 500 ezer rubel, a másik pedig a kölcsönt felvett kolhoznaresz­tek á’tal béftzetett «-záz-vtéko^ kamat. Az előbbi 500.000 ru­bel a kolhoz évi .iövedefmé­­np'í 1 s-áza’ókát jelenti. A kölcsönöket évi 2 százalékos kamatra adják ki. Ezenkívül a pénztár pénzügyi alapját növelik h tagok havi hozzá­­iárulárai, amelyek átlagban szeméi y cokin t 5—10 rubelt tesznek ki. Az Azisrbajdzsón ASZSZK számos kolhozában hoztak léire kölcsönös segítőpénztá­rakat. — Hasonló pénztárak alakulnak Ukrajnában, Orosz­országban és más szövetséges köztársaságokban is. / Úszó gyár A „Pamjaty Hohrjakova’’ nevű nagy személyszállító gőzös tavaly még az Oka­­folyón úszott. A több mint fél évszázaddal ezelőtt a szor­­movói gyárban készült gőzös már nem fel-elit meg a kor­szerű követelményeknek. A Multheti rejtvények helyes meg lejtése \Kati néni 1. Lovas és gazdája, 2. pók. 3. Szita. 4. A nagy la ^gy ev, a 12 ága, 12 hónap, a 12 ágon a 4-4 fé­szek, i hét, d 7-7 fióka 77 nap. Megy: Sétál, lép, ballag, anda­­log, szalad. fut. siet, tohan. Esik: szítai, szemel, csurog, száll, zuhan, pottyan, szakad, le­beg, repül. A megfejtést beküldték: Bálint Erzsébet. Mihály Margit Szolnok; Gulkai Katalin Turkeve: Lengyel Sándor Jászárokszailás: Berecz Jolán Szászberek: Torkos Erzse­­oet Karcag: Gelléiíy Jusztina rörökszentmiklós: Bata Borbála, Maiercsik Irén Jászboldogháza. Könyvjutalmat nyertek: Gel­­lérfy Jusztina Törökszentmiklós. Sallai Imre üt 20., Farkas Ertsé* óét Karcag, Sáncjor u- 10-, Bata Öorbál«. Jászboldogháza, Tompa M. u. -jS. szám. (A könyveket portán küldjük elj Lengyel Sándornak Jász­­árokízáilásra. A beküldött találós kérdéseket előző szá­mainkban mar közöltük, így a kispajtások már ismerik. Újakat küldjel be. Gellérfv Jusztinának Tö­­rökszentmiklósra és Gulkai Katalinnak Turkevére. A be­küldött rejtvény mellé a meg­fejtéseket is küldjétek be. Kiss Máriának Hunyadíal­­vára. A nyári szünidőről írt leveled megkaptuk. Légy to­vábbra is szorgalmas kisleá­nya szüleidnek. Írjál máskor is. Bata Borbálának Jászbol­­dogházára. A szép virágok­kal. szívvel díszt tett leveled megkaptuk. A találós kérdé­seket felhasználjuk, szeretet­tel várjuk soraid, Egy tanító bácsi ír/a . . . Alig fejeződtek be a tanév­záró vizsgák, összefoglalók, Iskolánk szorgalmas és lelkes kis úttörői máris elszegődtek rizsgyomlálóknak. A kispajtások egyrésze ön­kéntes brigádot alakított s a termelőszövetkezetekben — többségük pedig Forgács Fe­renc és Pomázi László tanú-! rok által szervezett 50—50! főből álló brigádban dolgoz- j na.k az állami gazdaság rizs-1 telepén. A nagy melegek el­lenére is igen szép eredmé-j nyékét érnek el. Teljesítmé-' nyük szerint napi 21—33 fo-\ rintot is megkeresnek. \ A hasznos m inkából haza-', férve pedig vígan zeng ajkuk-1, ról a különféle eleven nóta. ! A bolgár könyvkiadás fej­lődésének igen fontos muta­tója az eredeti és a fordítás­ból származó irodalom közötti viszony. A felszabadulás óta eltelt 12 év alalt kiadott könyvek közül (a hivatali és ügyrendi könyveket nem számítva) 20 ezer 800 darab könyv bolgár szerzők műve, 6500 pedig fordításból származik, vagyis az összes kiadott művek 76.2 százaléka eredeti bolgár mű. A fordításokból 4808 szovjet szerző műve, összesen 34 mil- Uió 778.500 példányban, 540 népi demokratikus szerzőtől származik, összesen 3.700.000 példányban, 865 könyv pedig egyéb ország szerzőinek mii­évek folyamán 1340 fizika­­matematikai, kémiai, geoló­giai-földrajzi és biológiai mű­vet adtak ki három és fél­millió példányban. Orvosi tudománnyal és egészségvé­delemmel 1430 könyv foglal­kozott 3,700.000 példányban Növekedik az érdeklődés a technika iránt is. A népi ha­talom évei alatt 1892 könyv jelent meg a technikáról és termelésről 3,360.000 példány­ban, a mezőgazdasággal pe­dig 1934 könyv foglalkozott 5 és félmillió példányban. Évről-évre növekedik a pe­dagógiai és tankönyvek szá­ma. Az elmúlt 12 év alatt 3144 tankönyvet adtak ki az általános és a középiskolák számára, összesen 89 millió példányban. moszkvai folyamhajózás dol­gozói elhatározták, hogy a gőzös fedélzetén kalciumszi­­likát tömb készítését kezdik meg. A tervek szerjnt évente több mint 8 ezer köbmétert gyártanak ebből az építő­anyagból. Az úszó gyárat bár­hol lehorgonyozhatják és azonnal megkezdhetik a ter­melésit, mivel a homok, vagy­is az alapanyag Moszkva környékén mindenütt fellel­hető. Az autoklávokat, a szivat­tyúkat és a többi berendezést a hajótestben és a fedélzeten helyezik el. Mivel a munka­­folyamatokat nagyfokúan gé­pesítették. az egész úgyneve­­zett gyár személyzet? .liz fő­ből áfk _ WESNICZKV ANTAL. Besenyszög. . összesen Jdánybun. 5,450.000 pél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom