Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-18 / 167. szám
L~i~-W M-4 *'*•!*#» -Á TUDOMÁNY IS GYAKORLAT ÍGYÜTTMÜKÖDÉS1 ’fe, — A nagykunsági tájintézetről — Akár a műúton, akár a Vasúton közlekedünk, Karcag és Kisújszállás között, a Karcagi Gépállomás szomszédságában feltűnik egy épülő település. Itt nyer majd végleges otthont a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, röviden: a nagykunsági táj intézet; Ősszel már tíz esztendeje lesz annak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium • elrendelte Karcagon egy új állami növénynemesitő telep megszervezését a szakoktatás által a mezőgazdasági középiskolában erre a célra felajánlott épületben és területen. Az eredetileg csak növénynemesitő telepnek szánt elhelyezés természetesen most már szűkössé vált. s ez nemcsak fejlődését, hanem működését is gátolta. Többirányú sikerei rlen próbálkozás után nem maradt más megoldás, mint Karcagon egy új intézeti település megtervezése és felépítése. Ennek Kiharcolása után. 1956-ban végre megkezdődött az építkezés. Az idén két épületet már át is adnak. Sajnos, az építkezés háromnegyed része még hátra van. Hazánknak a felszabadulás előtt j& voltak kisérletügyi intézményei, melyek világviszonylatban is szép eredménnyel dolgoztak. Számuk azonban csekély volt és zömmel Budapesten működtek. Vidéken Mosonmagyaróvárott és Szegeden volt növénytermesztési kísérleti állomás. A felszabadulás után a Földművelésügyi Minisztérium igyekezett a fontosabb tájakat ellátni növénynemesítő telepekkel. Így kapott a nagykunsági tájegység — Karcag székhelylye! — növenynemesitö telepet. A nagykunsági tájintezet működési területe Szolnok megye egész és Hajdu-Bihar megye bihari része. A mezőgazdasági kutatás a kívülállók többsége előtt elvont elméleti munkának látszik. Kétségtelen, van számos ilyen részlete is, de zömmel gyakorlati tényezőket vizsgál, közvetlenül igyekszik a mezőgazdaságot elősegíteni. A mezőgazdasági kutatással foglalkozóktól e hivatás ezért nemcsak elméleti felkészültséget és szakirodalmi tájékozottságot igényel, hanem mezőgazdaságban való gyakorlati jártasságot is. Maguk az intézetek viszont azért, is vannak az illető tájban, hogy nemcsak megismerjék az «gyes tájak különleges igényeit, hanem ki is elégíthessék. A tájak különleges igényei mellett természetesen országos feladatokban is resztvesznek, amely területen hasznosnak bizonyult a'z egyes témákban dolgozó kutatók munkaközösségre lépése. A nagykunsági tájintéze* működési területe egyik leg nehezebb adottságú táj, mivel a kiima itt a legszélsőségesebb, a talajok jelentős része n^m kedvező tulajdonságú, mint a kötött szikesek, a fékéig réti agyagtalajok. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására részben saját karcagi gazdaságában, részben az Állattenyésztési Kutató intézethez tartozó Hosszúháti Kísérleti Gazdaságban van lehetőség, de emellett az erre vállalkozó termelőszövetkezetekben, mint például a jászkiséri Kossuth Tsz-ben (s dolgozunk. A gyakorlattal való kapcsolat rendkívül fontos a kutatásnál. Ezért szívesen vesszük a látogatókat, készséggel válaszolunk levelekre, telefon-megkeresésre, hogy ezúton is állandóan uöveijük a működési területünk dolgozóival a kapcsolatot, Időközönként rendszeresen kívánunk az intézetben folyó munka egyes részleteiről a Tiszavidékben rövid beszámolókkal szolgálni a megye mezőgazdasági dolgozóinak. Tájékozásul addig azonban szükségesnek tartjuk egészen röviden, szinte dióhéjban közölni, hogy milyen területen dolgozunk, mikkel foglalkozunk jelenleg. Legrégibb munkaterületünk a növénynemesités, amit 1947-ben kezdtünk, őszi búzát, lucernát, takarmányrépát, szegletes ledneket, füvekből a keskenyievelű rétlperjét, magyarrozsnokot, taréjos búzafüvet, angolperjét, barázdált csenkeszt nemesítjük. őszi búzából „karcagi 21'' néven, takarmányrépából „bábolnai“ néven, szegletes lednekból „'karcagi“ néven van fajtánk köztermesztésben. Egyes fajokból most vannak fajtajelöltjeink országos versenyben. A növénytermesztésben nagyobb arányban 1955. évben kezdtük el a • kutatást. E munkakörökön belül a kevésbé kedvező talajok termőrétegének altalajlazítással való mélyítését, az ősziek alá forgatással vagy anélkül való talajelőkészítést. - a tarlóhántás kérdéseit vizsgáljuk kísérletekkel. Ugyancsak kísérletekkel elemezzük a talajerögazdálkodás egyes kéréseit, mint az is talíótr ágy ázást, műtrágyázást, vetésforgókat, az elövetemény-kérdést. Szűréseken a talajjavítás részletkérdéseit boncoljuk. Nem hagytuk ki a mezőgazdaság elhanyagolt területét, a szikes legelők megjavításának vizsgálatát sem. Rcsztveszünk az országos gépminösítési hálózat munkájában, minden e tájat érdeklő géppel. Mezőgazdaságunk fejlesztése az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, továbbá az egyéni parasztgazdaságokban mindannyiunk érdeke. A sajtó útján is szeretnénk ehhez hozzájárulni, és ezzel is erősíteni a mezőgazdasági gyakorlat, valamint kutatás közötti kapcsolatit; Vezekényl Ernő a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetője Qiaß, ah, lwuj.5 és nyár! sportolás EZER, meg ezer lány és fiú élvezi a nyár örömeit; a napot, a vizet, a levegőt, városban és falun egyaránt. Hegyen-völgyön a kirándulók seregének friss danája, az uszodák vizének hangos csobbanása, a sportpályák vidám lármája, mind-mind egészséges reakciói a mozgásszegény téli hónapoknak. A kisgyermekek ösztönös mozgásszükségletét nem nyomhatja el semmi. Minden lehetőséget megragadnak, hogy mozoghassanak, még télen is. Ezzel szemben az iskoláskorúak, a serdülők és a fiatalok a megszokott iskolai tornán kívül alig mozognak kielégítően, holott szervezetüket edzeniök, erősít eniök kellene, ha azt akarják, hogy egészségesek maradjanak. Izmainkkal, Ízületeinkkel, belső szerveinkkel éppen úgy vagyunk, mint a szellemiekkel; ha sokáig nem foglalkozunk valamely tárgykörrel, annak egy részét, esetleg az egészet is elfelejtjük. Ha izmainkat, ízületeinket, szívünket és tüdőnket néni foglalkoztatjuk eléggé, azok fejlődése megáll, az izmok elsatnyulnaik, az Ízületek elveszítik mozgékonyságukat és a test helyes tartása is megváltozik. így aztán nem meglepő, ha allenállóképességünk és munkabírásunk csökken. Ezért jelentkezik a mozgás vágya olyan hevesen minden fiatal testben. E mozgásvágynak egészséges és helyes irányba való terelése már a rendszeres sportolás és sportoltatás feladata.TESTÜNK nevelésére a nyár természetadta előnyei: a nap, a víz és a levegő — még nem minden. Ezekkel helyesen élve, szervezetünket egészségesen és arányosan egyedül a rendszeres sportolással fejleszthetjük. Persze, mindez nemcsak a télen át iskolapadban görnyedő diákoknak, hanem az üzemi dolgozóknak és a parsez tfi a tál oknak is szól. Bár nem vitás, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak, mint szobában dolgozó társaik, mert idejük legnagyobb részét friss, tiszta levegőn, a szabadban tölthetik. Azonban munkájuk, ha nem is annyira egyoldalú, mint az üzemi dolgozóké, elöbb-utobb mégis az izomzat egyirányú fejlődéséhez, illetve az izomcsoportok és ízületek elmerevedéséliez vezet; Használjuk fel tehát a nyáradta lehetőségeket és Sportoljunk rendszeresen a szabadban. — Igen, de mit sportoljunk? — hangzik a gyakori kérdés. — Mindig azt, ami egészségünkre válik! — válaszolhatjuk Tá. AKINEK gyenge a szive, ne másszon hegyet, aki izületi gyulladásból gyógyult, ne fürödjék hideg folyóban. A sportválasztésnál soha ne feledjük el megkérdezni az orvost, mit tanácsol, mi az, ami mám árt az egészségünknek. Ha megkezdtük a rendszeres sportolást, edzéseinket mindig képzett testnevelő, edző irányításával végezzük. Egyet azonban ne felejtsünk el: bánnályen sportágat választottunk és bármilyen edzésrendszert követünk, sportolásunk soha se legyen kényszerű mozgás, hanem vidám, egészséges és kedvtöltő szórakozás. KÉPEK a tuekeaei Ä turkevel Búzakalász Termelőszövetkezet szépen kifejlesztette a néhány éve létesült strandot. Mint a fenti képen láthatjuk, hatalmas napernyőket helyeztek el a fürdőmedence közelében s a vendégek — amíg a nap forró sugarakat bocsát a földre — kényelmesen elsörözgethetnek, elhűsölhclnek alatta. (Az előbbit persze csak akkor, ha sört lehet kapni.) mssP- ' WmmKwmmmM A fürdőteleptől kissé távolabb, a környékbeli leleményes asszonyok teknőket hordanak és felhasználják a forró vizet. Sokan itt mossák ki a ruhákat. Ez helyes is a vízkihasználás szempontjából és gazdaságos is. De vajon mit szól ehhez az egészségügyi osztály? UAAAAAAAAAAAAAA*AASAAAAAAAA4AAAiAA> TUDÓSÍTÁSOK K XXI SBÁEÁDBOt A jövő energiatermelése Elmondta: V. /. Popkov, a Szovjetunió Tudományon, Akadémiája levelező fanja MÁSFÉLMILLIÓ volt FESZÜLTSÉG Szeretnék még egy műszaki problémáról, az egységes^ magasfeszültségű hálózat ► megteremtéséről beszélni. A_ Szovjetunió valamennyi erő-] művét ebbe a hálózatba kap-j csoljuk, s minden fogyasztó! innen kapja az energiát. Le-! hetséges, hogy tnás országok! is bekapcsolódnak ebbe az! egységes magasfeszültségű j hálózat-rendszerbe. Jelenleg a villamosenergiát \ legfeljebb ezer kilométer tá-j volságra továbbítjuk. A jövő! energiahálózata lehetővé teszi, hogy az energiát sokkal nagyobb távolságokra szállítsuk. A vezetékeken az áram feszültsége növekedni fog. Ma a Kujbisev—Moszkva-i 400 ezer volt feszültségű váltóáramvezetéket csodálatosnak tartjuk, a XXI. század elején azonban megszokott dolognak számít majd az 1 millió volt feszültségű egyenáram is. A távolsági vezetékek viszont 1 millió 500 ezer volt feszültségű áramot továbbítanak majd. ► Elkészült az első bolgár ► autó. A „Szófia—12’’ elnevezésű 4 személyes törpeautót ► a 12. számú gyár konstruktőrei készítették K. Racsev ► mérnök vezetésével. Az új ► törpeautó 80 kilométeres setbességgied közlekedik négyféle ► sebességgel s 100 kilométe- 1 lenként 3 liter benzint fo-. If'Ilium Ilii UHUI Illlllli II II Willi MlltMillllilllllllMMW'iawmiiiifc ........ .<■- vt- TfílTilTafT TívMM^fnnlff I Fehér batisztruha fiatal lányoknak, a kivágás körül s a !szoknyán széles azsúrdí&szel. A derékrész is azsúrozott, 1 alatta átlátszik a hátul nagy masnira kötött kék selyem► szalag öv. Itt az első bolgár törpeautó —: a „Szófia—12“ gyászt. A kocsi önsúlya 250 kilogramm. A 250 köbcentiméteres, 1 hengeres „Vitosa” típusú motorkerékpár motorúja 14 lóerős. A motor a kocsi farában, csomagtartója pedig az orrában van. A motort a kocsi orrából kiinduló csöve* seték hűti levegővel A XXI. SZÁZAD és napjaink energetikája között bizonyára még nagyobb lesz a különbség, mint amely ezen a téren a XIX. század végét korunktól elválasztja. A technika fejlődése meredeken felfelé ível. Meggyőződésem, hogy a XXI. század elejére már körülbelül évi 20 ezer milliárd kilowattóra energiát termelünk. Az energia 40 százalékát atomerőmüvek szolgáltatják. Felmerül a kérdés: milyen > -ergiaforrások felhasználásával érjük el ezt a mennyiséget. Az ásványi fűtőanyaggal működő hőerőművek aránya a jelenlegi 85 százalékról körülbelül 50 százalékra csökken. A hőerőműveket nem is annyira a vízierőművek, mint inkább az atomerőművek szorítják majd ki. 2007-ben a villamosenergiának legalább 40 százalékát atomerőművek szolgáltatják majd. Vajon elvileg megváltoznak-e az erőmüvek? Úgy vélem, hogy a vízierőművek lényeges változásokon nei^ mennek át, mert hatásfokuk ma is elég magas. A hő- és atomerőművek szerkezetében azonban nagyon lényeges változásoknak kell bekövetkézniök. MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy a jövő erőműveiben nem lesz szükség az energiaátalakulások jelenleg nélkülözhetetlen hosszú sorára. Gondoljuk csak meg: a szén vegyi energiája először hőenergiává, majd mozgási energiává alakul. S csupán ez az energia alakítható át villamosenergiává. Közvetlen energiaátalakítás. Mai atomerőműveink lényegében szintén hőerőművek, amelyekben a gőzkazánt atomáglya helyettesíti. Az atomerőművek a munka elvi sémájával együtt az alacsony hatásfokot is „átörökölték” a hőerőművektől A világ első atomerőművének hatásfoka mindössze 17 százalék! VÉLEMÉNYEM SZERINT a XXI. század második felét az energetikában forradalmi jelentőségű felfedezés teszi majd emlékezetessé: annak 1 az egyszerű, olcsó és gazdaságos módszernek a felfede- (. zése, amellyel egyrészt a fű- r tőanyag vegyienergiáját, r másrészt az atomenergiát 5 közvetlenül villamosenergiá- r vá alakítjuk. c Ez a közvetlen energiáét- ' alakítás elvileg lehetséges, j Megemlítem, hogy ma már e vannak olyan félvezető ele- í mek — igaz, hogy még csak a laboratóriumokban — ame- 1 lyekben a hasadó atom ener- v giája közvetlenül villamos- e árammá alakul. s A jövő erőmüve olyan zárt n atommáglya lesz, amelybe fo- s kozatosan adagoljuk a „fű- f tőanyagot” és az oxigént, il- I\ letve eltávolítjuk onnan a 4 szénsavgázt ég a hamut, köz- t< ben a reaktorból az erős- r áramú rézkábeleken egyen- e áram formájában szüntelenül d árad az energia az egységes r hálózatba. Az ilyen erőmű- á vek hatásfoka legalább ak- b kora lesz, mint a mai vízi- v erőműveké, v
