Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-14 / 164. szám

tel*

Néhány nappal ezelőtt megkezdték a cséplést Jánoshidán, a község szélén. Egyelőre a közös szérűn még csak próbacséplést végeznek. Amikor ez a felvétel készült, époen Pető Mátyás egyéni gazda végzett pró(x-cséplést. A gépen maga Pető Mátyás végzi az etetést, Antal Lajos a kévevágója, Koy/JLAG PROLETÁRJAI EGYESOLJETEKt

I MA:

l

A SZOLNOK MEGYEI

ÄGS LAPJA

11. évfolyam, 164. szám.

Ara: 50 fillér.

1957. július 14. vasárnap.

Irodalom — művészei

Tudtisftés m wlság’rék—színészek laltdanígó mérkőzésről

Bírósági hírek

♦ ******

Éjiéi is aratnak a kisújszállási határban

Kisújszálláson a Nagykun Napok előkészületei a mezőgazdasági munkát is meggyorsítják. A termelőszövetkezetek vezetői szinte megrohanják a gépállomást, hogy adjon minél több gépet a betakarítás gyors befejezéséhez. Ez természetesen nem mindig sikerül, hiszen a géppark nem szaporodott olyan mértékben, ahogyan most a kisújszállási termelőszövetkezetek igénylik a kombájnokat, aratógépeket. Az idén is azok jártak jól, akik már idejében szerződést kötöttek kombájn, vagy gépi aratásra.

A gépállomás kombájnosai, arató traktorosai naponta a késő éjszakai órákig dolgoznak. Nagy elismeréssel beszélnek a Kinizsi Termelőszövetkezetben Emyes János traktorosról. aki egy nap alatt 20 hold gabonát aratott le, s jelenleg 80—90 hold között van az összaratási teljesítménye.

Tóth János traktoros a Dózsa Termelőszövetkezetben dolgozik, ö 17 holdat vágott le egy nap alatt, s összteljesítménye Ernyes Jánoséhoz hasonló.

A város határában a kenyérgabona 46. az őszi árpa 86, s a tavaszi árpa 40 százalékát aratták le idáig.

Jászberényben már csak ÍOO hóid hiányzik

Nap-nap után jelentik a községek, városok, termelőszövetkezetek az aratás befejezését, a hordás és cséplés kezdetét. A konszentmártoni járásban a cserkeszöllői Béke, a tiszakürti Uj Élet, az öcsödi Petőfi és a cibakház! Vörös Csillag Tsz végzett az aratással.

Jászberény határában 7880 hold kalászos vetés volt. Ezideig 7700 holdat learattak, megkezdődött a hordás, és 24 cséplőgép indul rövidesen munkába. Néhány helyen a probacsépiés megtörtént, az eredmények eleg jók. Búzából 8,5—9 mázsa, őszi árpából 12—13 mázsa az átlagtermés.

A kunhegy esi közös gazdaságok az aratás befejezése előtt vannak. Már meg is kezdődőn az aratógépek és kombájnok átcsoportosítása azokba a szövetkezetekbe, ahol meg híja van az aratásnak. A kunhegyes: szovtkezetek igen hathatós segítséget ® gépállomástól, az aratótraktorosok es kombajnvezetők lelkiismeretesen dolgoznak. Kulónösnen kitűnik Tóth Fekete Jób kombajnos, aki 100 hold gabonát aratott le es 15 vagon terményt csépelt el kombájniaVal- KISS IMRE

A kombain és aratogéo felelős vezetők közötti aratási verseny értékelése

A Gépállomási Igazgatóság, az eddigi teljesítmények alapján, nyilvánosságra hozta a megye versenyben álló kombájnosainak, aratógép felelős vezetőinek eddigi versenyeredményeit.

Eszerint Szolnok megy« eddigi legjobb kombájnvezetője Roszik Pál, a Mezőtúri Gépállomásról, aki 165 kát. hold gabonát aratott le és 1272 mázsát csépelt el. Utána szintén a Mezőtúri Gépállomás kombr.jnvezetője, Roszik András következik 96 kát. holdas aratási és 1133 mázsás cséplési eredménnyel. Harmadik helyen Tóth Fekete Jób áll, aki a Kunhegyesi Gépállomás körzetében 93 kát. holdat aratott le és cséplési eredménye 1116 mázsa. Negyedik Balogh József, a Szolnoki Gépállomásról, 1008 mázsás cséplési és 96 kát. holdas aratási eredménnyel és az ötödik a Karcagi Gépállomás legkiválóbb kombájnosa, Szabó Imre, aki 1080 mázsát csépelt és 90 kát. hold kalászost vágott le eddig.

Az aratógép vezetők közötti verseny állása a következőkéopen alakult a megyében: Első helyen Buzafi János áll, aki a Mezőtúri Gépállomás dolgozója. 200 kát. holddal, második Kiss János a Kunszentmártoni Gépállomásról 195 holddal. A Cibakházi Gépállomás aratógép vezetője Fazekas János 177 kát. holdas teljesítményével harmadik helyen áll. A negyedik helyet a Kunszentmártoni Gépállomásról Tari Gergely foglalja el 174. és az ötödik helyei Nagv József, a Tószegi Gépállomásról 170 holdas teljesítménnyel.

*

Ezek az eredmények nemesek Szolnok megyei, hanem egyik-másik közülük orszá- j gos viszonylatban is kiemelkedő teljesít-1 mények. Éppen ezért érthető örömmel hozzuk nyilvánosságra őket, hiszen — ha meg- i felelően előkészített gépekkel, rendes mun-1 kakörülmények között is születtek meg — ] az elmúlt hetek „trópusi” időjárása idején ] az emberi akaraterőre és állóképességére is j szükség volt ezek eléréséhez. Ezért vagyunk] büszkék e kiváló teljesítmények elérőire, I

Vígan arat a kombájn,..

a turkevéi határban, mégpedig az Uj Elet Termelőszövetkezet földjén. Ennek a termelőszövetkezetnek nemcsak a neve új, hanem maga a tsz is. Most alakult ezen a télen, az ellenforradalom után, s a fiatal termelőszövetkezet már az első esztendei aratásnál is 356 holdnyi területet arat le kombájnnal.

Megindult a cséplőgép

vács János adogatja a kocsiról a súlyos kévéket, Tóth Rudolf pedig a cséplőgép elejénél a tele zsákokat szedi el. A próbacséplést őszi árpából végezték, s a mázsálásnál úgy látszott, hogy 14—15 mázsás holdankénti termésre lehet számítani.

ITT A LÉGI MEISTOSZOLGALAT

Mint ismeretes, a Magyar : Repülő Szövetség több repülőgépet bocsátott a mezőgazdaság rendelkezésére. Most ; újabban az Országos Mentőszolgálat kérésére 5 repülő: gépet adott mentési célra. — Ezek a gépek a budaörsi repülőtéren vannak készenlétben, s az Országos Mentőszolgálat kérésére bármelvik vidéki városba és községbe,

: ahol le- és felszállásra lehe; tőség van. kimennek:

Megyénkben pénteken vet: ték igénybe először mentési ; célra a repülőgépet. Szolno: kon egy 31 éves női beteghez . hívták a mentőket. A mentő.

orvos azt állapította meg. — hogy igen sürgős és komoly orvosi beavatkozásra van szükség, s ezért telefonon felhívták a Magyar Repülőszövetsési légi mentőszolgálatát, s pénteken délelőtt 11,20 likőr a Szolnok—Szandai

sportrepülőtérről felszállt a csehszlovák gyártmányú „Aeró 45-ös“ tipusu kétmotoros utasszállító repülőgép a szolnoki idegbeteggel.

Mint értesültünk, a jövőben a légi mentőszolgálatot rendszeresítik és kiszélesítik. Szolnok is egyik vidéki központja lesz a légi mentőszolgálatnak. Sürgős esetekben, ha a mentőorvos úgy intézkedik, s a repülőgép abban a községben, ahol a beteg van.: nem tud leszállni. a Szolnok ; —Szandai repülőtérig mentő- ■ autó hozza a beteget, s innen repülőgép viszi tovább.

A légi mentőszolgálatnak : a megyei mentőfőorvos véle- ; ménye szerint az az előnye.; hogy sokkal gyorsabban, a ; legkomolyabb kórházi felsze- : reléssel rendelkező helyre • szállítja a beteget, felszaba- 1 dúlnak a mentőautók a hosz- • szú úttól, ami a legfontosabb. 1 a beteg szempontjából a légi ; mentőszolgálatban sokkal 1 jobb a betegellátás. í

Készül

az Aprííogépgyár Jövőéviterve

i\ag\ értékű rendelésekről tárgyainak Lengyelen száegat, J usoszluviaval es mas or szagokkal

MÉG CSAK AZ ÉV közepén járunk, de

a jó gazda már ilyenkor gondoskodik a jövőről. Ha nem akar a bizonytalanra várni, előre meg kell tudni, milyen gyártmányokkal használhatja ki legkedvezőbben a gazdasági lehetőségeket. Fel kell deríteni a világpiac térképét is, mert ez minden vállalat részére eddig ki nem használt előnyökkel járhat. S az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nagy szükség van minden, valutára.

A Jászberényi Aprítógépgyár _ vezetősége e -tekintetben nem tétlen. A jelenleginél egy gazdaságilag jobb kimenetelű év tervein dolgoznak, mert bizony az 1957-es esztendőre alaposan rányomta a bélyegét itt is az anyag-, munkahiány, s az ellenforradalom által előidézett gazdasági nehézségek sokasága.

„Tervet készítenek” — így mondják — s legtöbben a régi értelemben vett papírmunkát, mutatószámsorok kidolgozását értik alatta. Valójában az igazi tervezés nem ebből áll.

Mindenekelőtt biztostíani kell a jövő évi munkát, olyan vállalatokat, rendelőket keresni, akik megveszik az üzem gyártmányait. Az Aprítógépgyár már össze is hozta ezt a megrendelői sort — szerződést kötött velük, úgyhogy ezidőszerint az ideinél 15 százalékkal nagyobb termelési programot állíthat be az 195ß-as tervekbe. Ezzel — az ideinél lényegesen jobban ki tudják használni a termelési kapacitást is.

A BELFÖLDI IGÉNYEK kielégítése

után műszaki és gazdasági vezetői

igyekeznek kihasználni a külföldi, világpiaci lehetőségeket. A jövő évi tervek mintegy 30 százalékát teszik ki majd az exportszállítások. így többek között tekintélyes munkát jelentő szerződést kötöttek Lengyelországgal. Egy komplett ércelőkészítő telepet építenek részükre. A szükséges gépek és berendezések zömét az Aprítógépgyár műhelyeiben készítik el, ezenkívül az üzem, mint generálvállalkozó összefogja majd a kooperáló, alvállalkozók munkáját is. Az Aprítógépgyár mérnökei és szakmunkásai felelősek az egész nagy beruházásért;

Jugoszlávia egy 35 méteres, 2,5 méter átmérőjű kalcináló kemencét rendelt. Az előszállítások már ebben az évben megkezdődnek és 1959-ben fejeződik be a munka. Tárgyalnak még a jugoszláv cégekkel egy 80—10O méteres forgó kemence elkészítéséről és más kisebb-nagyobb gépek gyártásáról, úgyhogy közel 25 000 000 forintot várnak innen értékes valutában.

A tervben szerepel más népi demokratikus államok és több nyugati országgal kötött szerződés kisebb-nagyobb mennyiségű, egyedileg készített aprítógép szállítására. Természetesen ezek is értékes valutával fizetnek majd.

A .ervek alapja, gerince az előnyösen megkötött „szállítási szerződés’. Lényegesen több gazdasági önállóságot, alkotókedvet, élénkséget ad az üzemnek, mintha pusztán és csakis irányító szerveitől várja, hogy egy-egy munka elvégzésére „kijelöljék”; Persze a szerződéseknek, vállalt kötelességeknek eleget is kell tenni s a pontos határidőre való munka megszervezését is tartalmazni kell a terveknek. így a vállalat idejében gondoskodhat anyagról, szerszámokról, műszaki dokumentumokról — egyszóval biztosítja a tervszerű, egyenletes munka feltételeit. S a terv e részletének tartalmaznia kell a dolgozók javaslatait, elgondolásait is.

NEM KÉTSÉGÉÉ, hogy az Aprítógép-S”ár jól megalapozott és komoly gazdasági eredménnyel biztató, tervvel indul majd a következő évnek. Ennek alapjait már most lerakják. ab,-----------------m %»■ . ■ , .

101 vagon gabonára kötöttek eddig szerződést a karcagi tsz-ek

Szolnok megyében Karcag termelőszövetkezet város jár elől jó példával a gabonaszállítási szerződések megkötésében. Része van ebben annak is, hogy a Népszabadság egyik vezércikkében helytelenítette, hogy a híres nagykunsági város közös gazdaságai mindössze tizenhét vagon gabonára kívánnak szerződni. A termelőszövetkeáetek-Len azóta alapos számításokat végeztek. Karcag város termelőszövetkezetei összesen 101 vagon gabonára szerződtek, ebből ötvenyolc vagon a búza, a többi rozs, árpa és zab. Előlegképpen egymillió forintot kaptak és körülbelül egymillió 200 ezer forint üti még a markukat, ha a szerződött mennyiséget beszállítják;