Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-09 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! «' II. évfolyam, 159. szám. Ara: 50 fillér. 1957. július 9. kedd. yJL mássióra erőnk tudatában esküssünk! Soha senki nem csavarhatja ki késünkből!66 Vasárnap reggel már a korai órákban I hétágra sütött a nap. Meleg lesz ma is — mondogatták az emberek. De ez nem aka­dályozta meg abban az érdeklődőket, hoz­zátartozókat, éli társainkat, hogy eljöjje­nek a nagy eseményre, a szolnoki mun­kásőr zászlóalj és a Szolmok Megyei Ren­dőr Karhatalmi század zászlóátadási ün­nepségére. A Kossuth tér és a környező házak zászlódíszbe öltöztek. Piros és nem­zetiszínű lobogókat lengetett a nagy me­leget enyhítő szél, az erkélyeken, az épü­letek homlokzatán. A rendezők már 8 óra­kor a helyükön álltak. Fél 9 órakor érkeztek meg a Kossuth térre az üzemek, vállalatok, hivatalok a vidék küldöttei. Mindenki a legjobb he­lyet kereste magának, ahonnam mindent lehet látni. Az ünnepség résztvevőinek soraiban sok a fiatalabb korosztálybeli, kisfiúk, kislányok, akik talán édesapju­kat, bátyjukat, vagy nagyapjukat szeret­nék látni a munkásőrök díszelgésén. Háromnegyed kilencet mutat az óra, amikor feltűnik az utca kanyarulatában a díszezred első százada, — Jönnek már — morajlott a közönség soraiban, s minden szem rájuk szegeződött. Büszkén, simo­gató szemekkel kísértük őket, a rendőr­­karhatalmista századot, a munkásőrség egységeit, míg a díszelgőéhez felsorakoz­tak. Pont 9 óra. Megszólalt a kürt, meg­érkezett Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügymi­niszter. Keményen pattog a vezénylő tiszt szava: „Igazodj!” — „Díszezred, vigyázz!” — „Fogadás jobbról!” — „Tisztelegj!” Biszku Béla elvtárs „Jónapot, elvtár­­sak!”~kal köszöntötte a felsorakozott egy­ségeket. A válasz — „Erőt, egészséget, Biszku Béla elvtárs!”, a belügyminiszter elvtárs ellépett a felsorakozott egységek előtt, majd utáma felment a tér közepén lévő emelvényre és elfoglalta helyét az elnökségben. Az elnökség soraiban lát­hattuk Kálmán István elvtársat, a Szol­noki MSZMP Megyei Bizottságának tit­kárát, Halas hajós ezredes elvtársat, a munkásőrség országos parancsnokát, Szarvas Imre elvtársat, a Szolnok Városi MSZMP Bizottságának titkárát, a helyi fegyveres alakulatok képviselőit, az üze­mek, vállalatok és hivatalok meghívottait, valamint megyénk parasztlaikosságának képviselőit is. A Himnusz elhangzása után Szarvas Imre elvtárs nyitotta meg az ünnepséget. Majd Biszku Béla élvtárs, az ünnep­ség szónoka lépett a mikrofo elé. Bisaiku Béla elvtárs beszédéből Beszédének bevezető ré­szében a következőket mon­dotta: —> A munkásőrség névadó ünnepsége és zászlóavatása Szolnok megyében folytatá­sa annak a politikának, amit a párt kezdeményezett az el­lenforradalmi támadás leve­résével egyidőben. Majd utalt arra, hogy egyetlen munkáshatalom sem lehet meg olyan fegyveres erő nél­kül, mely elnyomja a belső reakciós erőket, védi a külső támadástól az egész dolgozó népet, gondoskodik a belső rendről és nyugalomról; A munkásőrség életrehívása a párt politikájának győzelme. Majd így folytatta: Az újjá­szervezett hadsereg, rendőr­ség, határőrség, a megala­kult munkásőrség együttesen védelmezi a munkásosztály hatalmát, az ország belső rendjét. Ezért néz rá büsz­keséggel dolgozó népünk és félelemmel, gyűlölettel az el­lenség. Majd szólt arról., hogy az ellenség azt tűzte ki célul, hogy fezembe állítsa és egymás éllen használja fel a fegyveres erőket. Célja vilá­gos: A bizalmatlanság szitá­sa, hogy gyengítse a munkás osztály hatalmát. A mi jel­szavunk világos és igazságos, — mondotta Biszku Béla elv­társ: Együtt a néppel, zik: Taktikájához tartozik, hogy állandósítsa a belső nyugtalanlságot, rémhíreket terjesszen, a gazdasági kár­tevés eszközeitől sem riad vissza; Aláhúzta Biszku Elv­társ azt, hogy a „Hazug Eu­rópa rádió" teljes erővel állt ennek szolgálatában. Uj ok­tóberi felkeléssel fenyegetőz­nek kívülről, a harmadik vi­lágháborúra spekulálnak, — hogy annak segítségével a hatalmat visszaszerezzék. Az országos pártértekezlet he­lyesen döntött, hogy nincs helye a pártban a békülé­­kenységnek. az ellenség nem érdemel könyörületet; A nép érdekében meg is hiúsítunk minden kísérletet. A nép támogatja és helyesli har­cunkat. Nem mi. az ellenfor­radalmárok húzzák a rövi­­debbet. Az országok pártér­tekezlet helyesen döntött, hogy meg kell büntetni az államhatalom elleni szervez­kedés bűnöseit, legyen az horthysta, csendőr, katona­tiszt, vagy földbirtokos, vagy az ellenség táborába átment Nagy Imre-Losonczy-féle áruló. Majd beszélt arról. hogy a gazdasági életünk kérdései milyen fontos helyet kaptak az országos pártérte­kezleten. Kiemelte, hogy Szolnok megye az ország el­ső gabonatermő megyéje; Az ország kenyerét saját erőnkből kell bixtosítani, az aratás cséplés után az állam megveszi a termelők gabonafeleslegétti kedvező áron, ami megfelel a paraszt­ság érdekeinek. Szólt a ter­melőszövetkezetek felada­tairól, hogy azok járjanak élen a terménybetakarítás­ban. A pártegységről szólva el­mondotta, hogy ez a kérdés a pártkonferencia előterében szerepelt. Ez párton belüli kérdés, de a nép alapvető ér­dekével találkozik. Az uj tár­sadalmat építő nép nem le­het meg a munkásosztály pártja nélkül. A párt tevé­kenysége kihatással van min­den ember életére. Az ellen­ség ellen is csak egységesen lehet fellépni; Biszku Béla elvtárs foglal­kozott a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésén hozott döntéseivel is. — A Központi Bizottság határo­zatának előzményeiről szólva kiemelte, hogy olyan embe­rekről van szó, Málenkov, Kaganovios és Molotov elv­társak személyében, akik korábban hibákat követtek el, a törvényesség a népgaz­daság fejlesztése és a kül­politika vonalán. Ezeket az elvtársakat már korábban figyelmeztették! hibáikra, hogy javítsák ki hibáikat, de ők nem tudtak szakítani koráb­bi tévedéseikkel. Veszélyez­tették az SzKP XX; Kong­resszusán elfogadott politi­kai irányvonalat. A pártegy­ség ellen léptek fel, ez ellen szervezkedtek. 4 XX. kongresszus határozatait az élet igazolta Ezt támogatja a szovjet nép, az egész haladó embe­riség; Majd beszélt az SzKP legutóbbi határozatának je­lentőségéről, hogy milyen ta­nulságokat ad az a mi szá­munkra is. Az ellenforradal­márok és szövetségeseik megpróbálják felhasználni az SzKP határozatát arra, hogy •nyugtalanságot keltsenek, de ebben csalódni fognak. A re­­vizáonizmus visszautasításra talált a mi részünkről, aho­gyan ebben a kérdésiben a pártértekezlJet teljes egység­ről tett tanúságot. A hata­lom védelmére, forradalmi éberségre neveljük népün­ket. Október tanulsága, hogy népi jelszavak mögött jelent­keznek, de nem tudja saját árnyékát átugrani, kibukik a régi világ belőle. Újra alá­húzta Biszku eivtárs a párt tevékenységét, vezető erejét az ország irányító életében. Majd befejezésül szólott a munkásőrök nagy feladatai­ról, hogy milyen szerepük van a szoicaiizmus építésé­ben. így fejezte be beszé­dét: A néppel tűzön-vízen át a szocializmus építéséért. • (Folytatása a 3-ik oldalon) JÁSZBERÉNY ES KÖRNYÉKÉ A Dohánybeváltó július 20-a táján megkezdi az új termés átvételét A Jászberényi Dohánybe­a közös ellenség ellen egységben védjük országunk belső rendjét és biztonságát. Biszku Béla elvtárs beszé­dében kitért arra, hogy az elmúlt héten fejezte be mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekez­lete. Az országos pártérte­­kezlet az egész nép életére kiható döntéseket hozott; A háromnapols tanácskozás után egységesen hozta a párt­értekezlet döntéseit. A leg­alapvetőbbek között kiemel­te, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép legfontosabb feladata továbbra is az el­lenforradalom maradványai elleni eszmei és politikai harc és ahol szükséges an­nak elnyomása. A harc sike­re érdekében a párt soraiban nem szabad megtűrni a bé­­külékenvséget és elnézést az ellenséggel szemben; Nem szabad hagyni, hogy elfelejt­sék. hogy 8 hónapja volt el­lenforradalom és nem 8 éve. Nincs okunk a feledékeny­­ségre, az ellenség nem adta fel a harcot. Taktikát változ­tatott» Illegalitásban váltó körzetében a könnyű, homokosabb talajokon már évtizedek óta szívesen terme­lik a szabolcsi és a hevesi dohányt. Az üzem sokszáz termelővel van évente szer­ződéses kapcsolatban és az átvett termést gyártásra elő­készítve a pécsi, sátoraljaúl­­helyi, debreceni és a lágy­mányosi gyárnak szállítja. A napokban küldött a telep na­hoz tartozó jászfelsőszemt­­györgyi, jászjákóhalmi, jász­árokszállási brigádok páros­­versenyre léptek egymással, hogy ebben az idényben me­lyik arat le több gabonáit géppel és kombájnnal, a leg­kisebb szemvesztesiéggel. A jászberényiek a felsőszent­­györgyiekkel, a jákóhalmiak az árokszállásiakkal vetél­gyobb mennyiségű fermen­tált dohányt Debrecenbe. A szokásos nyári karban­tartás az üzemben rövidesen befejeződik. E hónap 20—25 táján megkezdi a beváltó az új termés átvételét. Jelenleg hatvanan dolgoznak a tele­pen, de augusztus elsejével, amikor a folyamatos munka is megkezdődik, nyolcvanra emelkedik a dohánybeváltó­ban foglalkoztatottak száma. A gépállomás körzetében eddig mintegy ezer hold ga­bonát arattak géppel, ebből 300 holdat a 7 kombájnos vágott le. Bódis István és Vígh László, a két legjobb kombájnos ma a Jászberényi Gépállomáson, akik a jász­­jákóhalmd brigád területén egyenként több mint 50 hold gabonát arattak le. Pedig csak a hét közepén kezdtek a betakarításhoz. Több mint 6000 hold gabonát arattak le a jászberényi járásban Jászberényben és a járás községeiben eddig több mint 6000 hold őszi és tavaszi ár­pát, búzát és rozsot arattak le. Az első időkben jórészt kézi erővel dolgoztak, ké­sőbb, amint az érés előre­haladt, az arató traktorosok és kombájnosok is munkába álltak. A jászíelsőszentgyör­­gyi Petőfi Tsz-ben kombájn­nal aratták le a 15 és fél má­zsás termést adó őszi árpát. A járás területén általában kielégítő termés Ígérkezik. A A kombájngabona 14 —18, sőt 18 mázsát is eléri holdan­ként. A kombájnszérűk min­denütt készen vannak, sőt a pusztamonostori Búzakalá6z (volt December 21) Termelő­­szövetkezetben korszerűen gépesített szérűt készítettek; A kombájnaratást tehát a szérű hiánya sem akadályoz­za. A cséplési előkészületek is megtörténtek, sőt a jász­telki Alkotmány Termelőszö­vetkezetiben pár nap óta az őszi. árpát^cqgeeliíj i , ka *s dolgo-i kednekj Bódis István és Vigh László a legjobb jászberényi kombájnos A Jászberényi Gépállomás­„fl néppel tfzin-vízen át!44 Egy elvtárs a sok közül. Keményen fogja a fegyvert, mint annyi társa a vasárnapi szép ünnepségen, (Képesriport a 3. oldalon). Á mezőtúri határban 24 kombájn dolgozik — Akik idegenkedtek, most követelnek... — Pár hete még gyakran hal­lottam tsz-tagoktól, hogy ne­kik bizony nem kell a kom­bájn, learatnak ők kézikaszá­val is, szempergés nélkül. — Megtakarítják a kombájn dí­ját, s többet tudnak majd osztani; Suba István mezőgazda­sági osztályvezetőhöz csatla­kozva kíváncsian mentem a napokban határjárásra, hogy hadd lássam, suirognák-e a kiskaszák. Első ütünk az 1300 holdas Ady Tsz-hez vezetett. Teltkalászú, holdamként 10— 12 mázsát Ígérő búzatáblák vonták magukra figyelmün­ket. Arrébb őszi árpa tarló, rajta szalmacsomók, szabályos sorokban. Még beljebb egy kombájn, várva az éjjeli harmat felszáradását. A lát­határ peremén traktorvonta­­tású aratógép vitorlázik. Kis­­kaszának csupán a nyoma, de az is csak utaik és az árkok mentén, ahol majd a kom­bájn és az aratógép halad végig legelőször. A tanyáiban reggelit fogyasztó emberek. Nem mondhatnám, hogy va­lami szívesen fogadnak ben­nünket. Miért vagyunk a ta­nácsnál, ha nem intézkedünk, hogy ne legyen itt fenn­akadás? A gépállomás csiak Ígéri, de nem küldi a kom­bájnokat. Kellenének pedig rettentően. G/orsan érik a gabona, az isten se bír vele kézzel: Az őszi árpa már jó helyen van, elintézte sorsát a gép. De ml lesz az őszi búzával? Háromszázhetven hold, S olyan gyönyörű, hogy az em­ber már előre kesereg, ha je­gesesőre gondol.. . Meg az­tán hol élünk? Honszerző Árpád korában? Gürcöljön az ember három vagy négy hé­tig s közben kiperegjen a fele gabona? Egy jó óra múlva már in­dul kifejé a második kom­bájn, Suba elvtárs kérésére küldi a gépállomás igazga­tója. Mi pedig tovább me­gyünk, a Zöld Mező Tsz-be. Végefelé közeledik az ötven holdnyi őszi árpa-tábla leara­­tása. De nem kézikaszával, mint ahogy azt eredetileg tervezték, hanem — arató­cséplővel. Itt két kombájn dolgozik, kifogástalanul mind­egyik. Kovács István tsz­­elnök töreket markol ki a szalmacsomóból, szétszórja a síma úton, hogy akad-e ben­ne szem. Egy-kettő mindösz­­sze, a hitványa az is. Nem engedik tovább az arató­cséplőket, ha készen lesznek az árpával. Neki őket a bú­zának, hadd kerüljön gyor­san íjjíBagtúrha. y w-o -A Hunyadi Tsz-ben, a most épülő 140 férőhelyes tehénis­tálló körül szorgoskodik né­hány ember. Dicsérnénk a túri határ legkorszerűbb te­hénistállóját, de nem enged­nek szóhoz jutni minket; Gé­pet ide, elvtársak! Kombáj­nokat haladéktalanul! Ki­­lencszáz hold nálunk a kalá­szost Négyszázra leszerződ­tünk, de a többit is azzal sze­retnénk. kombájnokkal le­aratni. így a tagok, s nem in­dokolatlanul. Búzát, őszi és tavaszi árpát, mindegyiket megérlelte már a meleg; Kézzel aratni vétek a túlérett gabonát, két mázsa is kipe­reg holdanként. A Bercsényi Tsz-ben két kombájnnal és ugyanannyi aratógéppel dolgoznak. Zúgo­lódást nem hallani, páran azonban megjegyzik, hogy jöhetne még ide is arató­cséplő. Nincs annál biztosabb, mint a tartóról egyenesen a magtárba, vagy legalább is a kombájnszérűre hordani Gépet! Gépet! Gépet! — ezt hallani mindenütt a tsz-kben. S mivel nincs any­­nyi gép Mezőtúron, amennyit kívánnak, átkozzák a gépál­lomást, mely szerintük nem intézkedik. Pedig, ha meg­nézzük az érem másik olda­lát is, a gépállomást nem ter­heli túlnagy felelősség. Hi­szen Kanalovics elvtárs, a gépállomás igazgatója és Su­ba elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője már hónapokkal ezelőtt ki4 nálták a kombájnokat. —■ Többször kérték a tsz-tago­­kát, hogy szerződtessenek gépeket. Kérésük fa! rabor­sónak bizonyult. A 24 kombájn közül csak nyolcra szerződtek le aratás előtt. S csak akkor kezdődött meg a kombájnigénylés, ami­kor az időjárás sürgetőleg lé­pett közbe. Nem tétlenkedik a gépállo­más. Kanalovics elvtárs igyekszik a gépeket kihasz­nálás szempontjából a leg­jobban elosztani. Arra azon­ban képtelen, hogy minden igényt egyszerre kielégítsen; És addig is, amíg egyes he­lyeken a gépek felszabadul­nak, a még vágható, tehát a még túlságosan nem érett ga­bonát vágják a tsz-ek kiska­­szával. Kár minden szem veszteségért! Igen fontos köz­érdek fűződik ahhoz, hogy a dús termést hiánytalanul .be­takarítsuk; BUSI VINCZE k

Next

/
Oldalképek
Tartalom