Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-26 / 174. szám
Hírt. adtunk már arról,. hogy a Magyar Repülő Szövetség több repülőgépet bocsátott az Országos Mentő- Szolgálat rendelkezésére azzal a céllal, hogy a súlyos betegek gyors ellátása érdekében megszervezze a légimen tőszó] g ála í ot. Azóta már több esetben szállt le repülőgép ezzel a céllal a Szolnok- Szandai repülőtéren s vitt el betegeket olyan helyre, ahol megfelelő gyógykezelésben részesíthetik őket. A mellékelt két felvételünk a Szolnok-Szandai Sportrepülőtéren készült, az egyik betegszállításnál; A beteget az ápoló cs a kórházból egy kísérő a repülőgépbe segíti. A mentőautó egészen a repü tógépig szállít ja a beteget, hogy ezáltal megkíméljék még a legcsekélyebb fizikai fáradtságtól is. A vendégekért Válasz a Tiszavidék július 20-i számában megjelent „Lehet-e a vendég alól a széket elvinni?“ c. cikkre. A Sport cukrászdában a kérdéses napon tényleg megjelent két vendág, akik helyet foglaltak egy négyszemélyes asztalnál. A cukr ászda akkor még nem volt megtelve, így mindenki megfelelő elhelyezkedési lehetőséget találhatott. Ez fél 8 óra körül történt. 8 óra után a vendégek tömegesen érkeztek, úgyhogy már 9 óra felé az egység dolgozói igyekeztek összeültetni a különböző vendégeket egy asztalhoz. Miután annál az asztalnál, ahonnan a kifogás felmerült még mindég csak az a két vendég ült cea háromnegyed 10 órakor. Hatvani kartárs, a Sport cukrászda vezetője udvariasan bejelen tette, hogy két széket felvisz, mert arra szükség van. ök erre kimentették, hogy még vendégeket várnak, mire a Sport cukrászda vezetője ígéretet tett. ha a vendégek megjönnek igyekszik székről gondoskodni. Ennek ellenére ragaszkodtak ahhoz, hogy a szék az asztalnál maradjon. Véleményünk szerint miután kb. 2 óra hosszáig forgalmas időben két szék kihasználatlanul veit az asztalnál — és igen sok vendég állni volt kénytelen. — helyesen járt el az egységvezető, különösen akkor, amikor megígérte, ha vendégeik megérkeznek, gondoskodni fog megfelelő székekről. _ , , . Szolnok es Vidéké Vendéglátóipari Vállalat Szolnok Szerkesztőségünknek tudomása van arról, hogy a Sport cukrászda az egyik leglátogatottabb vendéglátóhely Szolnokon. Idáig panasz helyett, a legudvariasabb kiszolgálásról érkeztek hírek s arról, hogy egyformán udvariasak minden vendéggel. — Azon vannak, hogy a szórakozni akarók jól erezzék magukat. A munka nem szégyen A Terményforgalmi V. kunszentmártoni telepére sürgősen fel kellett venni zsákoló fizikai munkásokat s e mellett még kisegítő adminisztrátorra is szükség volt. Jelentkező hiányában felkerestem Szepesi Antalt, — akinek foglalkozása tornatanár és idehaza nyári szünidejét tölti — hogy eljönne-e kisegítő adminisztrátornak. Meglepetésemre — s egyben örömömre. is — kijelentette, hogy mivel nincs fizikai munkás, így társával Gulyás János tornatanárral együtt egy hónapra leszerződik zsákoló munkásnak, mivel a gabonabegyüjtés nekik is érdekük. így jó egészségnek örvendve, keményen edzenek a 80 kilós zsákokkal. Bodócs István telepvezető Egy nap a eserke• szötlői fürdőben Az a látogató, aki 1936. óta nem volt a cserkeszöllői gyógyfürdőben kellemesen csalódik, ha azt gondolja, hogy a régi fürdőt látja viszont. A fürdő előtt különböző feliratú autóbuszok állnak. Az egész ország területéről jönnek ide az emberek gyógyulni, pihenni. A bejárattól a medencéig az út mellett szebbnél-szebb virágok illatoznak, s az érkező ven-Feliiívás Védőoltás Szolnok város területén a járványos gyermekbénulás ellen at alábbi helyeken lesz: 1. Achim András úti iskolában, 2. Megyei Rendelőintézetben — (Hősök tere 2-4 szám.) Vili. sz. kapu. 3. Thököly úti iskolában, 4. Abonyi üti Iskolában, 5. Vöröshadsereg út 11. sz. — (Csecsemötanácsadó hely). y Az oltás minden helyen ma, július hó 26-án 8 órától 12 óráig, ea délután 3 órától 7 óráig lesz. Oltásban részesül minden 19ö5; január 1-től 1956. december 31-ig született gyermek. A szülök vigyek magukkal személyazonossági igazolványaikat cs a gyermek oltási tápját Is. Oltani csak egészséges gyermeket tehet. Aki halaszthatatlan, sürgős ok miatt esetleg nem tud gyermekével megjelenni a meghatározott időpontban, azok részére pótoltás július 27-én 8 órától 12 óráig lesz az Aehlm András úti iskolában, a Megyei Rendelölmézetben — ÍVŰI. sz. kapu.) és a Vöröshadsereg út 11. szám alatt (Csecsemötanácsadás helyén). Várost Tanács VB Egészségügyi Osztálya A kicsinyek nevébHi kérünk, akiknek ajkáról még nem hangzott el minden édesanya számára oly drága első szó: mama. A nagyobbak nevében, akik sírva emlegetik szüleiket: az apát, az anyát, akikről még ma sem tudják pontosan hová mentek, miért hagyták itt őket: a kis Pannikát, Ágikát, Lacikat, Karcsikat. Szomorú az árva, elhagyott gyermekek sorsa, ae mi nem akarjuk, hogy az legyen. Hiszen tehetnek-e ők róla, a kis Pannik- Lacik, akiket felelőtlen szüleik az ellenforradalom viharában otthagytak az üres lakásban, vagy kapu alatt, hogy az elhagyott gyermekek sorsára jutottak. A gyermeket nem vitték magukkal, ezek a szülőknek aligha nevezhető emberek, önzőén csak saját bőrükkel, saját sorsuk-TÉGL HEGYEK kai törődtek és lerázták magukról életük folytatását, gyermeküket. Mentségükre, úgyhiszem nem lehet semmit felhozni.' Bűnösek ők és ha másképpen nem is, de bűhődni fognak saját lelkiismeretűktől. Ott eg’yszer, az idegen országban eszükbe fog jutni saját kicsinyük; ha látna* majd vidám, nevető gyermekeket, édesanyjuk szoknyájába kapaszkodó kisfiúkat és kislányokat — nem tudom elképzelni, hogy ne gondolnának viszsza az itthaayottra. Mi lett velük? —1 akadt-e valaki, aki pártfogásba vette őket? Hát „kedves” eltávozottak, nem rátok, de rájuk való tekintettel mi gondoskodni akarunk és fogunk is róluk. Az országos gondok-ba.jok közepette nem feledkezünk meg róluk sem, a kis elhagyott emberpalántákról. Emberi kötelességünk, felelősségérzetünk, lelkiismeretünk parancsolja, hogy segítsünk. Ne legyen otthontalan, árva gyermek a mi országunkban. Ne érezzék az egyedüllétet, a nemtörődömséget. a sivárságot azok a gyermekek sem, akiknek édesapját, vagy édesanyját az ellenforradalom kegyetlen golyója ragadta ki az élők sorából. Munkás, aki odaállt. hogy megvédje a gyárat, a bányát, katona, aki híven esküjéhez inkább a halált választotta, de a fegyverét nem adta ki k.zéből, pártmunkás, aki fegyverrel vagy puszta kézzel sietett a munkáshatalom megvédésére gyermekeiké ről kétszeresén köte-> lességunlc, hogy gondoskodjunk. A párt, az állam már idáig is sokat tett. Otthont keresett a kicsinyeknek és neveltetésükről gondoskodott. De még többet akarunk tenni. Gyermek-várost akarunk építeni, ahol az elhagyottak, árvák otthonra, gondtalan életmódra, szerétéire lelnek, ßz a közösség, ha nem is teljesen, de pótolná részben azt, amit ezek a kicsinyek elveszítettek. Ezért kérjük, az ö nevükben a társadalomtól: segítsetek felnőttek forintjaitokkal a gyermekváros felépítésében. Minden téglajcgy, amellyel bekopogtatnak a Nötanács aszszonyai, e nemes cél megvalósulását hozza közelebb, s hiszem, hogy nyitott ajtókra, megértő szivekre találunk. —L.—A.— Tudósítások, a XXI. OriásszivaUyú a tengerszorosban Elmondta: JV. G Romanov mérnök Illusztráció Daudet Dahuiuev királya című könyvből ,00<XXX)OOOOCOCXXXOtXXXOOOOC)OCKX)OOC)OOOOG Hirdetmény Felhívom Szolnok város cs a szolnoki járás összes községeiben lakó állandó bejelentett lakost, hogy akik ezjdeig a személyi igazolványaikat nem érvényesítették meg, azok 1957. aug. hó t-lg személyi és katonai igazolványaikkal jelenjenek meg a Szolnoki Járási Kapitányságon. Ez alól kivételt képez Szandaszöllös és a szolnoki Járműjavító üzente. Kapitányság vezetője h. Molnár Ferenc s. k, r.szds. A szahaHni gát 2097. június 9-én kova reggel a szahalini repülőtér hangszóróin kedves női hang hívja fed a figyelmet: „A moszkvai repülőgéppel érkezett utasoknak a sziget bármely pontjára helikopterek, vonatok vagy motornaszádok állnak rendelkezésre.. Ügy döntünk, hogy a m6- tomaszádot választjuk, s jegyet váltunk a híres szahalini gátig. i : . Motornaszádunk elérte a Tatár-tengerszoros legkeskenyebb részét, ahol a sziget és a kontinens között mindössze 7 kilométer a távolság. Feltűnik az adacspny gát. amely a kontinens T.azarjov-fokátói a sziget Pogibi-fokáig húzódik. Már szabads/emmel is látjuk a gáton közlekedő vonataikat és autókat. Vajon hogyan jutunk át a gáton? Megnyílnak a 100 m.-es acélkopuk A metornaszád egyenesen a gát felé tart. Közeledik a dagály ideje. S lám, távcsővel mái" észrevesszük, hogy a 7 kilométer hosszú gát közepén, mintegy 600 méter szakaszon lassan megnyílnak az óriási, 100 méteres acélkapuk. A főkaputói jobbra és balra kisebb kapuk nyílnak. — Motornasrádunik már közvetlenül a gát elé ér. — Leállítani a motort — intézkedett a naszád parancsnoka. majd felénk fordulva hozzátette: — Most rábízzuk magunkat az áramlatra. A tenger árja felkapja hajócskánkat és szédítő sebességgel viszi keresztül a kapun. A kormányos csupán az irányt tartja. „Ho'denergiávar működő szivattyú A gát kapuján naponta három köbkilométer víz özén Uh át a Japán-tengerből az Ohotszi'd- tengerbe. Ez négyszer annyi, mint amennyit a Volga, a Don és a Dnyeper együttvéve visz a tengerbe. A gát megépítése előtt ez a meleg víztömeg az apállyal visszatért a Japán-tengerbe. Most pedig, ha megkezdődik az apály, a gát kapui bezárulnak, a melegvíz a gát északi oldalán marad és az apállyal együtt továbbjut az Ohotszky-tengerbe. A szahalini gát tulajdonképpen egv szelep, amely csak egy irányba, északra engedi át a meleg vizet. A Tatár-szoros valóságos óriásszivattyú, amely a Japán-tenger vizét az Oh otszlu - len gerbe szivatytyúzza. — „Hcldenergiávar működik, hiszen az apályt és a dagályt a Hold vonzása oltozza. Ez a lüktető áramlás a Tatár-öbölbe szívja a Kuroshio meleg tengeráramlat egyik ágát is. — 30 éve működik ez a szivattyú — mondja a naszád parancsnoka. — Én már emlékszem 1970-re, amikor a gátat építeni kezdték. 3 millió köbméter követ és földet. 1 millió köbméter betont építettek bele! Ez a gát hihetetlen változásokat idézett elő Szahalin éghajlatában. A japán szelők boss?ósága — Mondja: és a japánok nem szenvedtek valamilyen k^rt a Kuroshio-áramlat eltérése miatt? — kérdeztük a parancsnokot. — Szó sincs róla! Ellenkezőleg ..: Nemrég a szab almi gát 30. évfordulója alkalmából japán halászok jártak nálunk az északi japán szigetekről. A gát építése csupán a sisport rajongóinak okozott elkeseredést: 10—13 éve egyáltalán nincs hó a szigeteken. * j.; Ez a kép tárult elénk, amikor Nyikoláj Georgijevics Romanov mérnök beszámolt nekünk a szahalini gát építésére vonatkozó tervéről, amely komolyan megváltoztathatja a Szovjetunió távolként partvidékének éghajlatát. KOXYVESPOLC MahartOSZ ciprusi érsek vádol MAKARIOSZ, Ciprus érseke, akit az angol gyarmatosítók letartóztattak és tizenhárom havi száműzetés után nemrégen engedtek szabadon, 1957. június 19-én az Athéni Lapszerkesztők Egyesületében sajtóértekezletet tartott cs nyilatkozatában a nemzetközi közvélemény elé tárta az angolok ciprusi kegyetlenkedését bizonyító hiteles tanUvallomásokat. Makariosz nem az elmúlt évek hátborzongató kínzásait sorakoztatja jel, hanem csakis a „legfrissebb” eseményeket. Az alábbiakban részleteket közlünk Makariosz beszédéből: „Birtokunkban van háromszáztizenhét jegyzőkönyv, amelyek olyan személyek vallomásait tartalmazzák, akik különböző fokú kínzásokat szenvedtek el. De még nagyon sok olyan eset is van. hogy a megkinzottak csak a rokonaiknak, az ügyvédjüknek, vagy az orvosuknak mondották el a velük történteket, s vallomásukról nem készítettek aláírással ellátott jegyzőkönyvet”. A DALI KÖZSÉGBELI Nikosz Kosszisz, akit 1956 december 10-én tartóztattak le, a következőket mondja el: „Átvitték a leukóziai különleges rendőrőrsre. Azonkívül, hogy kegyetlenül összevertek és összerugdostak, zsineget kötöttek a nemiszervemre, szadista módon rángatták és rászorították. Egy kissé sántító angol megpróbálta a botját beledugni az altestembe, majd ugyanezzel a bottal ütni kezdte nemiszervemet. A fájdalom oly szörnyű volt, hogy elvesztettem az eszméletemet. Amikor magamhoz tértem, megint elkezdtek kínozni, annyira, hogy csalf úgy ömlött a számból a vér. Amennyire vissza tudok rá - emlékezni, kínzóim a következők voltak: egy l^ach nevű angol, egy Oneszifor Kasztorisz nevű rendőr és agy Szüle jmún nevű török rendőr. Kedden, 1956 december 11-én egy Bertz nevű angol bevitetett az irodájába. Ez a Bcrtz a különleges osztály főnöke volt. Azt mondta, hogy értesülése szerint fegyverek ‘vannak birtokomban; azt válaszoltam neki, hogy még csak nem is gondoltam ilyesmire. Méregbe iött, elkezdett ordítani, szidalmazott és hat vagy hét pribéket hívott be. ezeknek megparancsolta, hogy kínozzanak meg. Először is a fejemet meg a hasamat verték kegyetlenül. Addig szorították a torkomat, míg elájultam és a földre zuhantam... Amikor magamhoz tériem, újra kezdték a kínzást, én pedig megint vért köptem. Másnap kihallgatásra szólítottak. Ezen a napon Leach, néhány török és angol volt jelen. Megint a fejemet, a hasamat, a térdemet, és a lábamat verték, amíg csak el nem veszítettem az eszméletemet. Másnap, december 13-án, ismét átvVtek a vallatóterembe, s ismét elkezdődtek szenvedéseim. Az eddigi kínzásokon felül most a szakállama.t és a hajamat tépdesték szálanként, a fejemet meg a falba verték. Arcom felismerhetetlcnné vált, a. testepi és a nemiszervem pedig egészen megfeketedtek. 1956 DECEMBER 14-EN úira megkínoztak. Elájultam, és több ízben már azt hittem, hogy elérkezett az utolsó órám.” . „Ilyen és ehez hasonló aljas gazságokat és szörnyűségeket vittek végbe a ciprusi kormányzat közegei, fittyet hányva mindenféle erkölcsi érzéknek. A világ még a mai napig is borzadállyal emlegeti a náci kínzási módszereket. Most íme látnunk kell, hogy hiába fejeződött be a háború, a náci áltat iasság újra feléled azokban a mód szerekben, amelyeket Ciprusban a biztonsági erők allMlmazlak,” Ä lakosság szolgálatában digéket, fürdőzőket lágy zene szórakoztatja. A gyerekek részére játszóhelyet létesítettek, sergöt állítottak fel, mely igen nagy népszerűségnek örvend. A vendégek nagyon várják, hogy az étterem megnyíljon s szeretnék, ha az illetékes vállalat minél előbb befejezné az építési munkálatokat. Az italbolton kívül cukrászdával is rendelkeznek. Rövidesen megnyílik a péküzem s ezen keresztül nemcsak a fürdőzök, de a lakosság "kenyér ellátása is biztosítva lesz. Egy kérés is felmerült az egészséges dolgozók részéről, akik azért is felkeresik a fürdőt, hogy az egész heti. fáradtságos munka után újból felfrissülve, kipihenve vegyék fel a munkát .Hideg vizes uszodát kérnek. Reméljük, hogy a cserkeszöllői -vezetők továbbra is mindent megtesznek, hogy a fürdőhelyre utazó vendégek minél jobban érezzék magukat. Szilágyi Ferenc Kunszentmárton
