Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-25 / 173. szám

A HAZAFISÁGRÓI A hazafiság egyike azon szavaknak, amelynek nevé­ben oly sok bűnt követtek el, amelyet oly sokszor megcsú­­foltak, bemocskoltak. Értelme, jelentése, mint sok más fogalomé, a haladás és a reakció ütközőpontjá­ban áll. A polgári szociológusok a hazafiságot is idealizálják, valami titokzatos nemzeti szellemből, faji lélekből szár­maztatják. A hazafiság azon­ban történeti képződmény — felépítmény — amelynek jel­lege osztálytartalmához ké­pest időnként változik. A tőkés rendszerben az uralkodó osztály a belső ki­zsákmányolás és külső hódí­tás érdekében igyekszik az osztályellentéteket elhomá­lyosítaná ég főleg a hazára, nemzetre, hazafiságra hivat­kozással fékén tartani a pro­letariátust. rábírni arra. hogy munkaerejével és a háború­ban vérével zokszó nélkül szolgába a kapitalizmust. A tőkések, földbirtokosok és egyéb kizsákmány o'ék szá­jában tehát a hazafiság kén­mutató jelszó népellenes cé­lok és tettek leplezésére. Ismerjük a múltból is a ha­­zafiságtól csepegő, arról böm­bölő urakat, s jól tudjuk, hogy hazafiságuk a tőkés vi­lág rablószellemének taka­rója.­Mert valójában müven ér­zelmekből és gondolatokból áll ez a faita hazafiság, nem­zeti eszme? Saíát osztályuk­nak a nemzettel való azono­sítására alapított gőgből, más osztályok és nének lebecsülé­séből. megvetéséből, kiváltsá­gos joga'k szentté avatásá­ból. védelméből. Különös élességgel igazol­ták ezt a történelmi idők. Pózsa felkelésének, a kuru­cok harcának, az 1848-as szabadságharcnak és az 1919. évi proletárdiktatúrá­nak, a mindenkori reakció által történt elvakult rágal­mazása és elgáncsolása. Min­denkor a haza, a nemzet han­goztatása közben nevezték hszaárulóknak a szabadsá­gért felkelt hazafiakat, a ha­zát, a néo érdekeit fénvleee­­sen. eláruló urak. A gazságot annak elköve­tői azonban még sohasem nevezték a világon gazság­nak, hanem a nagvszerűsőg. a magasrenőfimég látszatába burkolták. Kedvelt módszerp ez a burzsoá kér>mutatá=nak. Miközben nemzeti fájdalma­kat színlelnek. könnyeket hullatnak a nemzet sorsa fe­lett, hazaszeretetről szaval­nak, vícan nyomják el. zsák­mányolják ki a néptömege­ket. A munkást jött-mentnek. éhenkórásznak, a parasztot büdös parasztnak nevezik. Ezeknek a hnrMisása a csa­ládfákon rágódó, nemesi elő­nevelten lovagoló, múl a to zó. semmittevő urak üres, hazug hazafisága. Az pedig nem zavartatja őket, hogv mialatt így haza­­fiaskcdnak egy másik tőkés ország hasonló társasága a földig pocskondiázza népüket. Hogyan is haragudnának ezért? Hiszen az úri osztá­lyod egyik foglalatossaga a népeknek egymás elleni in­gerlése. ök maguk túlteszik magukat az országhatárokon és jól megértik egymást, a nemzeti elkülönülést inkább a dolgozó népnek ajánlják. Megvan a saját nemzetközi­ségük. Ebben ig kilyukadnak hazafiságuk osztálytartalmá­hoz; A hazafiságot osztály­­érdekeik eszközeként használják fel Sajnos, mindezek ellenére is még sikerül a nép egyes részeit megtéveszteni. Száza­dok véres, keserű tanulságai után nemzeti jelszavakkal vitték a népeke* — a magvar népet is a két világháborúba. A kapitalizmus, a józan észt arculcsapó csalással tetézve gonoszságát, mindig az általa okozott válságokat, létbizony­talanságot használja fel ép­pen arra. hogy háborúkba so­dorja a népeket. A háborúkat pedig amelvek csak fokoz­hatták a balt., kiútk-mt, meg­oldásként tünteti ick A tőkés háborúk szervezé­sének egyik 'eltétele az osz­tályellentétek és osztályharc elfojtása, a kizsákmányoltak­­nak ellenségeikkel egységbe kényszerítése. Az imperialis­ták azért is gyűlölik olyan szenvedélyesen a szocialista eszméket, mert mindezeket felfedik, ezzel keresztezik a kizsákmányolás időnként megvalósításra kerülő som­más tormáit, a háborúkat. A világreakció körei ma is álhazafi s, nacionalista, so­viniszta métellyel akarják megrontani az embereket. Nagy arányokban történt ez 'álunk a múlt évi, október­­novemberi eilenfcrradalom. ban. A nacionalista fertőzés terjesztés* a nyugati, úgyne­vezett lélektani hadviselés egyik fontos eleme. A hazafiság sűrű emlegeté­sével fogtak nacionalista haj­togatáshoz. Azok. akik a pro­letárt soha semmibe nem vet­ték, hirtelen azt mondták hogy minden magyar egy, s megkezdték a nekik nem tet­sző magyarok irtását. A ha­záról, a népről beszéltek, de ugyanakkor, díszmagyart, csendőri meg horthysta tiszti egyenruhákat öltve, béren­ceik segítségével gyilkoltak, fosztogattak, szórták az or­szág pénzét, pusztították a köz javait. A haza nevében, valójábn tönkretételének cél­iával zúdították kérlelhetet­­’en és képfelen követelései­ket. az erejében miattuk megfogyatkozott országra, szí­tották őrjöngve a sztrájkokat, íme az ellenség, a huligánok, a bűnözők hazfisága 1956-os kiadásban, mint a garázdál­kodás, a fajgyűlölet, a nagy zolás. a féktelen kaozsiság és hatalomvágy takarója. A „nemzeti kommunizmus csalétkét is a hazafiság os­tyájában akarták és akarják beadni. A fasiszta ámítás fo­kozatai úgv látsz'k, határta lanok. Ezelőtt még 13 évvel nemzeti szocializmusnak ne­vezték ezt a nemzeti kommu­nizmust és Hitler volt a pá­pája. A magyar nép egészen közelről megismerkedett vele. Nem kelt tehát magvarázni, hogv a kapitalizmus betegsé­géből . ki sarjadt, a barbársá0 visszatérésével fenyegető és 'egve=zedelmesebfc politikai kalandorok által irányított ezen világuralmi kísérle' ' szétzúzását, minden fejlődés emberség, erkölcs és törvénv eltaposását tekintette, s hogy *etieeen azonos vágva};' hat­ják át a ,,nemzeh kommuniz­mus” feltalálóit ir A ..nemzeti kommuniz­must” hirdető ellenforradal­­niár „hazafiak” igazi törek­véseit pőrére vetkőzted már ai is, hogy csúszó-mászó mó­don hajbókolnak a magyar népet kétségtelenül lenéző nyugati tőkések előtt. Olvas­tuk annak idején, hogy egy külf'dre szökött úrinő neki­esett az angol zászlónak és csókolgatta azt. Ezek az ele­mek, akiknek ez az orszáe csak akkor kell, ha uralkod­hatnak rajta, megvetik azt, ami népi és magyar. S a nyu­gatot sem valami önmagáért való rokonszenvből szeretik, hanem osztályérdekből, azér* mert tőle váriák vagyonuk é° hatalmuk helvreállításét. Ne lenne ott csak kaoitalizmus. mindjárt nem dicsőítenék. A hazafiságot ordítozva fordultak az ellenforradalmá­rok Magyarország igaz ba­rátja, testvére, a Szovjetunió és szovjet nép ellen, amely­hez múltúnk, közös eszméink és ez eszmék hazánkban való győzelméért hozott áldozat annyi szála fűz. De nem azok igyekeztek-e felkorbácsolni a szovjetellenes gyűlöletet, akik bennük látiák a régi rend visszaállításának egyik ke­mény akadályát. Az osztály­érdek szól tehát itt is közbe. így áll a dolog, ha a jelen­ségeket, leszaggatva róluk minden cafrangot, a maguk meztelenségében mutatjuk meg. A nép most már mez­telenül látja az eseményeket. Belelát az ellenforradalom ördögi spekulációiba. Akad­nak azonban még olyanok, akiket a tények még most 'sem józiuiítottak ki, akiknek még homályos a szemük. Az ellenséget, amellyel harcban állunk, nem kívánjuk megté­ríteni. De nem lehetünk meg­nyugodva, amíg a megszédí­­tetteket ki nem ragadjuk az ellenforradalmi reakciónak leginkább álhazafias dema­gógiából kovácsolt bilincsei­ből. Minden dolgozó magyar­nak, akit osztálytudatában osztály ösztöneiben meginga­tott az ellenforradalom hamis magyarkodása, gondolnia keli arra, hogy amíg a szocializ­­miiß szervezett erői meg nem jelentek nálunk, hogyan bánt a magyar űr a magyar mun­kással, dolgozó paraszttal, látnia kell, hogy az ellenfor­radalom nagy hazafias öm­lő tgésc ezerszeresen hazug folytatása volt és marad egy­kori urai századokra vissza­nyúló népelnyomó . törekvé­seinek. s csak az a célja, hogy a jelenleg élő utódok ismét ezen bánásmód lehetőségéhez iussanak. Van-e igaz hazafrság? Van. S ezt az osztálytársa­­tómban is a proletárok kép­viselik. A tőkés társadalom nincstelenjei megtanulnak melegen érezni sorstársaik, testvéreik, a közös haza iránt. Az igazi hazaszeretet nem a 'őkések, a kúfárok világában, hanem a tőlük szenvedő nép telkében fejlődik ki. Hasonló érzés támad ugyanakkor más országok elnyomott népei irá nvában. a nemzetköziség ér­zése. Az elnyomottak rájön­nek, hogy saját szabadságuk, jólétük azok felszabadulásán tó1 is függ, hogy egy az érdé kük, egy az ellenségük. A fel­szabadult néoekben pedig csak megerősödik ez a tudat. Az iaazi hazafiság tehát elvá­laszthatatlan a proletámem­­zetközéségtől. A megúihódott, a proletár­nemzetköziséggel párosult ha­­zafiság'ból az az óhaj árad hocy megszüntesse az embe­ridéig átkait, a nvomort és a háborút, hogy létrejöjjön béke, munka, jólét megtisz­tult. szebb korszaka. Ennek a korszaknak a ha­­al’isása már igaz, mert nem szolgál leDléül a betűvel, szó­rni ellenkező ro«sz célnak, a orma a tartalomnak. A szocializmus megsemmi­síti a tőkések hatalmát, meg­szünteti a dolgozó osztályok közötti érdekellentéteket, s ezzel megteremti a nép, a nemzet valódi egységét. Or­szágunkban ez az egység, a megvalósulás útján van. Va­lamennyi gazdasági és politi­kai problémánk, ezek megol­dása kihat erre az egységre. Ezért is rendkívül vigyáz­nunk kell a dolgozó nép egyes rétegei egymáshoz való gazdasági és egyéb viszonyai­nak arányos, igazságos alakí­táséra. s arra is, hogy a párt­nak. az államnak, általában a vezetőknek, a népoel való kapcsolatait, a sziveiy-sség, testvériesség, a megértés és segítség egybeforrasztó ereje, szelleme hassa át. Ilyen szempontból nincs lekicsi­­nvelhető jelentősége a Haza­fias Népfront olyan értelmű feltámasztás álnak, m egerös í l é «ének. hogv abban egymásra találjon minden a régit el­vető. új szocialista életet és világot akaró, bár pártonkí­­vül álló. dolgozó magyar, hogv mint megbecsült ember ‘énylegesen is ré6zt vegyen az ország életében, befolyást wakorolion a közü evekre, a viszonyok alakulására A dolco’6 társasom egysége lehetővé teszi az egész népre, az embereknek egymáshoz) valamennyiüknek szülőföld­jükhöz. hazájukhoz való kap­csolatára kiterjedő, közös, szerető, ragaszkodó érzések, gondolatok, az igaz hazafias­ság kifejlődését, amely mint láttuk, a szovjet nép második világháborúban elért győzel­me során, lebirhatatlan erőt ad a hazaszeretetben össze­forrott tömegeknek. A tőkések, kizsákmányolók a hazával azonosított üze­meikben. földjeikben, palo­­‘áikban és egyéb gazdaságuk­ban, p kizsákmánvolást. saiá* társadalmi rendűiket szere­lik, Ebben, az iÍven _ h» za^ze­algériai kegyetlenkedésekhez; Az Egyesült Államok — jegy­zi meg a lap — „Franciaor­szág belügyénck” minősítette azt, amit a franciák „Algériá­ban amerikai pénzzel és ame­rikai fegyverekkel művelnek és az ° véleményük szerint ez összhangban áll a szabadság és a demokrácia elveivel’’ — írja felháborodással a lap­retetben a tőkés rend szerete- • tébein nem tarthat velük a { proletár. Amikor a gyárak, a | földek és más javak az egész j dolgozó társadalomé lesznek, • hogy annak javát szolgálják. ; akkor érzik az emberek, hogy | megta’’ a hazában azt,! amit k ok, de amitől ad- j dig megfosztották őket. Úgy j kell dolgoznunk, hogy ez a j felismerés a tömegekben egy-: re teljesebbé váljék. A nép addig Is vonzódik ] szülőföldjéhez, a hazához, i amelyről tudja, hogy az ő j jussa. De amikor máf a népé j az ország, új életre kell a ha- | zaszeretet, amelyhez tartozik j az azonos célú. érdekű dől- 1 gozó embereknek, a honíitár- i saknak egvrnás iránti szere-j tete, az új társadalmi rend j szeretet is. \ A hatalmat már kivívott; dolgozóknak azonban őrköd­niük kell új rendjük, érde­keik felett. Nálunk új rend épül és a közelmúlt megráz­kódtatásai után, amelyek megsokszorozták a dolgozók­ban a megszerzett vívmá­nyokhoz való ragaszkodást, fokozottan szilárdul. De amikor erről beszélünk, eszünkbe kell iiusson, az igaz hazafiság megkívánja, nem­csak az anyagi és kulturális igényeknek az adott helyzet­hez mért legiobb kielésítését, hanem ennek másik oldalát, feltételeit is, a közösségi tu­lajdon gyarapítását, védel­met, a társadalom javát szol­gálj termelő munka eredmé­nyének fokozásod, a munka fegyelmét. n teljes komolysá­­not és takarékossánot. miád­ázt, amit a szocialista haza szerete te, szolgálata jelent. S mert az adott országban megvalósuló szocialista rend­szer végleges megmaradásá­­nek feltétele, hogy más or­szágikban is utat törjön, a csak szocialista irányban le­hetséges társadalmi feilődés, a 6aiát haza és nép szerel­tének össze kell olvadnia a más országok dolgozóival fennálló érdekközösség tuda­tával. a praletárneruzetkozi­­ségsfel. Hogy miként ( öl+ött ‘estet a oraletárnemzetközi­­*ég az ellenforradalom kar­maiból történt megmentésük­ben, azt mindenki tudia. így telik meg a fejlődés fo­­: ’yamán új tartalommal a ki­­. zsákmányolás levitézlett i rendszerében megkopott, el­• torzult hazafiság. így válik a 1 különböző nemzetek között megosztó, de új élet felé törő . dolgozó emberiségnek, közte . a magyrsáenak is egyik lel­- kesítő, az új világ megterem­­? téséért harcba vivő eszméiévé. DH. RÉTI FERENC , Zenei tervek > as új évadra j A lengyel filharmóniai tár­saságok a jövő évadban há- i rom irányban kívánnak tevé­­■ kenykedni: nagy szimfonikus ‘ hangversenyeket rendeznek zenekarral, énekkarral és j szólistákkal, továbbá általá­- nosan ismert, kedvelt és köz- 3 érthető zeneművekből össze­állított népszerű hamgverse­^ nyékét tartanak, végül ka­­! marazenei hangversenyeket, t A jövő évben kezdődik meg J az ifjúság számára tartandó rendszeres szimfonikus hang­versenysorozatokat és iskolai előadásokat. Az operaházak­ban a műsorrend modem i szerzők műveivel való gazda­• gítására helyezik a hang­súlyt. így többek között De­bussy. Stravinszkij, De Falla, . Polestra. Orff, Prokofjev, t Ravel és Britton operáit é® r balettjeit tűzik műsorra. A ' tervezett lengyel ősbemuta­tók közül megemlítendő Sze­­ligowski „A borostyánkő­­r szűz" balettje és Rudzinski- „Dabrowski tábornok" c. új operája. 1958 januárjában , ünnepük meg Moniuszko: Halka c. operája szín rek erű -- lésének 100. évfordulóját, PÁRIZS (TASZSZ). Már harmadik napja tart Francia­­országban a bankalkalmazot­tak sztrájkja. A munkáltatók felajánlották, hogy három százalékkal emelik a bank­alkalmazottak bérét, holott a sztrájkolok tizenkét százalé­kos emelést követelnek. Az országos sztrájkbizottság el­utasította az ajánlatot. A bank dolgozói Párizsban nagy tüntetést rendeztek. A rendőrség a tüntetők közül mintegy harmincat letartóz­tatott. A párizsi sajtó szerint mint­egy ötezer textilipari munkás is sztrájkba lepett munkabér emelésért Nord és lsére me­gyében. * ' LONDON (MTI.) A Reuter szerint Selwyn Lloyd angol külügyminiszter kedden ki­jelentette, hogy ha egyez­ményt kötnének a nukleáris fegyverek azonnali betiltásá­ra. az véleménye szerint „ér­téktelen papírrongy lenne.“1 „Egyik fél se hinné el azt, hogy a másik végső esetben ne használná a birtokában lévő fegyvereket— mon­dotta a külügyminiszter az alsóház leszerelési vitájában; Selwyn Lloyd ezután azt mondotta, hogy a légi meg­figyelés és a szárazföldi el­lenőrző pontok tervei meg­lehetősen határozott előre­haladást jelentenek. Nincs még azonban megegyezés abban, hogy milyen terüle­tet figyelnének meg, hogy hol helyeznék el az ellenőrző pontokat és hogy az ellen­őrző szerveknek milyen jog­körük lenne. „Nincs még jel arra, s nem is lehet, hogyan juthatunk előbbre a nukleáris fegyve­rek teljes kiküszöbölése felé, — folytatta. — Mindazonál­tal azt hiszem, épp elég egyetértés van ezekben a kérdésekben, hogy azt higy­­jük. meg lehet valósítani egy korlátozott, vagy részleges leszerelést.” A vitában korábban Philip Nöl-Baker, volt munkáspárti nemzetközösségi államtitkár kijelentette: „Minden erőnkkel támo­gatni fogjuk a részleges le­szerelési rendszabályokat, amennyiben őszinték. Üdvöz­lünk mindent, ami megállí­taná a fegyverkezési ver­senyt és megkönnyítené a következő lépést. A részleges leszerelés azonban rendkívül törékeny valami lesz, hacsak gyorsan nem követi egy át­­fogó terv.” A nukleáris kísérletékről szólva hangoztatta: „továbbra is nagyon határozottan hisz­­szük, hogy a kísérletek kér­dését külön megegyezéssel kell elintézni s azt nem kell más rendszabályokkal kap­csolatba hozni, hanem bár­milyen lehetséges részleges leszerelés megnyitó szakaszá­vá kell tenni. A kísérletek megszüntetése és ENSZ el­lenőrző pontok felállítása a nukleáris hatalmak terüle­tén pozitív lépés l'nns olyan látható és konkrét jel felét amely minden bizonnyal megkönnyítené, hogy meg­egyezésre jussanak a máso­dik szakaszban is.’’ A Reuter londoni diplomá­ciai megfigyelőket idézve, rámutat, hogy Selwyn Lloyd külügyminiszter alsóházi ki­jelentése, amellyel elutasí­totta a nukleáris fegyverek betiltásának gondolatát. a valóságban a jelenlegi szov­jet álláspont elvetését Henti, ÜUTU ; MOSZKVA (MTI). A VIT |területén 22 étkezőhelyiséget li !nyitnak meg a VIT résztvevői o I,számára. Mindegyik étkező- t '.ben 500 küldött foglalhat egy- f [szerre helyet. A küldöttek el- s [látásáról 14 ezer dolgozó gon- <* 1 doskodik. s ; Harminc ország kettőezer Ifényképésze küldött képet a ( 1rövidesen megnyíló nemzet- 11 [közt művészi fényképkiálli­­[tásra. A kiállítást a Moszkva r Iközpontjában levő egyik leg- r i nagyobb kiállitó helyiségben 1 ! tartják meg. I ! Angol színházi együttesek \is fellépnek a moszkvai VIT- c \en. Az együttesek a többi kő- i • zott Shakespeare Macbethjét c ’.adják elő. Az angol egyiitte- f ísefc számára a moszkvai Mű­­\vész Színház helyiségét bizto­>sitották. A színház dekorációs s |műhelyében már elkészítet- i [fék a díszleteket az angol j. !együttesek előadásaihoz. r * f | BERLIN (MTI). A West- r [deutsche Allgemeine Zeitung t | vezércikkében foglalkozik a [bonni külügyminisztériumban t íaz utóbbi időben általánossá 1 [vált szokással, hogy megta- I [gadják a vizumot a Szovjet- c [unió és a népi demokratikus £ [országok sportolóitól, művé­­[szeitől. Példákkal bizonyítja r !be, hogy a bonni külügymi- f •ndsztérium állandóan akadá- 1 I lyo-kat gördít a kölcsönös ' I megértés útjába. Többek kö- t I zött megemlíti a magyar r [ úszók nyugatnémetorszagi be- f [utazása körüli huza-vonát. 7 [ Még sokáig lehetne felsorolni 7 [ ilyen ég hasonló példákat — ? [ folytatja a lap. Ugyanez tör- J j tértik kulturális területen is. [Itt nem léphet fel egy szov­­[ iet cirkusz, amott nem sza- 1 [ ba<j bemutatni keleti filme- i [ két, Az ilyen döntések meg- 7 [ hozatalánál a bonni külügv­­[ minisztérium tisztviselői ál­­| landóan valamiféle tudatha- 7 [ »adásiban szenvednek, hiszen ■ gazdasági élet képviselői gya- ! | korlatilag minden vasfüggöny , | mögötti országgal tárgyalásé- 1 ; kát folytatnak. I * i PÁRIZS-(AP). Sacha Gu- ] [ itrynek, a világhírű f rancia j színészírónak orvosai kedden , ! közölték, hogy állapota vál- , i ságos. ( | Sacha Guitry Franciaor- | • szág német-fasiszta megszól- t ! lásának napjaiban egyiittmű- • j ködött a hitleristákkal. Guitry i ; két év óta részleges bénulással 1 ; tolókocsijához volt láncolva i : * i : BEIRUT (TASZSZ). A li- j • bancni sajtó jelentése szerin' • az ontani törzsek felkelése s i nagy nemzeti felszabadító * ; mozgalom jellegét öltötte az 1 • angol gyarmati uralom ellen. < • Az Asz-Sziassza hangoztatja 7 • hogy Mvszkafíhan és Oman 1 : han „a brit imperializmus el- ( S len valóságos forradalmi ' • arab felszabadító mozgalom” 1 • lángol fel. • A Telegraph megjegyzi. ! I hogy Bareinből érkezett hí- t ! rek szénint a felkelők élsz ige- ( i telték a reoülötetet, amelvet j ; az angolok a muszkati szultán ; csapatainak fegyverrel való , • ellátására támaszpontul hasz- ( • nálnak fel. . : * : TOKIO (MTI). Kedden hat- ( 5 tagú japán küldöttség utazott , • repülőgépen Moszkvába, hoev > • felhívással éljen az atom- és, i • hidrogén bomba kísérletek t S beszüntetése érdekében. A i S csoport körülbelül húsz na- i • pig tartózkodik a Szovjet- j v unióban: HANOI (MTI). A július 17-i esőzés következtében 9 Caf-folyó gátját — kb. 35 kilométerre Hanoitól északra — a víz néhány helyen áttörte. Július 20-a óta a Duong-folyó szintje állandóan emelkedik. Az elöntött földeken az ár 50 cm-rel emelkedett. Az illetékes hatóságok minden ren­delkezésre álló eszközt mozgósítottak az átszakadt gátak helyreállítására. A néphadsereg helyettes vezérkari főnö­kének irányításával 300 ezer ember három csoportra osztva éjjel-nappal dolgozik. A kárt szenvedettek részére eddig 1200 tonna sót. ezer tonna rizst és petróleumot utaltak ki. A hivatalos jelentések szerint, az 50 elöntött hely­iségben és környékén 240 ezer ember vált hajléktalanná í TRIPOLI (TASZSZ). A Za- 5 man című líbiai lap „Szabad­­\ság, ahogy Nyugat értelmezi” •című cikkében élesen bírálja • Franciaországnak és pártío­­ígójának, az Egyesült Álla­­jmoknak algériai politikáját. • A lap hangsúlyozza, hogy •az Egyesült Államok Fran­­•ciaország anyagi és erkölcsi • -v-íl- A Cl Unmninrnil. r\rj 1 Külföldről jelentik

Next

/
Oldalképek
Tartalom