Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-25 / 173. szám

FELJEGYZÉSEK Ä SZÖVETKEZETI MOZGALOM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Tegnapelőtt a Földműve­lésügyi Minisztériumban ér­tekezletet tartottak a megyei tanácsok mezőgazdasági osz­tályainak szövetkezet-politi­kai csoportvezetői. A tanács­kozáson megjelent Dögéi Im­re földművelésügyi minisz­ter. Keresztes Mihály földmű­velésügyi miniszterhelyettes is. Az értekezlet résztvevői­nek Márczis Antal, a Föld­művelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezti Főosztá­lyának vezetője tartott elő­adást a tsz-ek időszerű prob­­lémiáról. Szolnok megyéből többek között Friedrich Fer­­dinánd elvtárs volt a megbe­szélésen. Megkértük Fried­rich elvtársat, hogy az el­hangzott altról tájékoztassa la­punk olva^it. A következő­ket mondotta: örömmel lehet megállapí­tani, hogy a szövetkezeti mozgalom megszilárdult. Fel­bomlások nincsenek, sőt or­szágszerte több helyen újabb közös gazdaságok alakulnak. A termelőszövetkezetek az ellentoradalom okozta inga­dozások és zür-zavaros álla­potok után többségükben is­mét visszatértek amintaalap­­szabály szerinti működéshez. Nálunk, a tiszaroffi Kossuth Termelőszövetkezet tagsága, amely elsők között kezdemé­nyezte a részesművelést, már 6 hét óta munkaegységre % dolgozik és visszatért a rmn­­taalapszabályhoz. Jelenleg 1250 jól működő termelőszö­vetkezet van az országban és étiből 111 Szolnok megyében. Ez körülbelül fele megyénk szövetkezeti gazdaságainak. A tsz-ek megszilárdítására egyébként néhány központi intézkedés is történt. Ilyen volt az 1. sz. FM. rendelet, amely az elhurcolt vagyon­tárgyak visszaviteléről intéz­kedett, a 4. sz. pénzügymi­niszteri és földművelésügyi miniszteri együttes utasítás, amely a forgalmi, áron alul értékelt vagyontárgyak újra­értékelését és a különbözet megfizetését teszi kötelezővé, továbbá a 22/B. sz. KM. uta­sítás, amely a mintaalapsza­­bályhoz való visszatérésre és a 20/B. sz. FM. utasítás, — amely a termelőszövetkezeti gazdaságok felülvizsgálatára vonatkozik. Nálunk, Szolnok megyében is bizottság látogatott el a tsz-ekbe. Megvizsgálta a szö­vetkezet gazdálkodását, kü­lönböző javaslatokat adott amelyeket a tsz-ek többsége magáévá is tett. A bizottság tevékenységének, valamint az új állami felvásárlási árak ösztönző erejének is lehet tu­lajdonítani, hogy a közös gazdaságokban megnőtt az állattenyésztési kedv és fej­lődik az állattenyésztés. — Egyébként a tanácskozáson olyan álláspont alakult ki: senki se fecsegjen addig a belterjességről, a belterjes gazdálkodásra való törekvés­ről, amíg annc.k alapvető kö­vetelménye, a fejlett állat­­tenyésztés nincs meg. A tanácskozáson szó volt arról, mi történjék azokkal a szövetkezetekkel, amelyek még mindig részesművelést folytatnak. Az az álláspont alakult ki, hogy türelmi idő­re van szükség a gazdasági év végéig. Ez az esztendő úgyis elég tanulságul szol­gált a szövetkezeteknek. Ha még ezután sem térnek visz­­sza a termelőszövetkezeti gazdálkodás alapvető felté­teleihez, vagy alacsonyabb típusba kell őket sorolni, vagy elvesztik a működési engedélyt. Egyes termelőszövetkeze­tekben hiba van a számvitel­lel és a pénzgazdálkodással. Nem egy Szolnok megyei tsz­­ben még ma sincs könyvelő és a közös vagyon nyilvántar­tása sem megfelelő. Gyakran tapasztalható — most. a ga­bonabetakarítás idején — hogy a terményeket szállító-A. A A AAAAAAA*. ffffffffTTffTTTvfTT?TfVTTTT?f' jegyzék nélkül szállítják, így ! ez teljességgel ellenőrizhetet­len és alkalmat ad a közös vagyon megdézsmáiására. — Másutt a pénzügyi fegyelmet sértik meg azzal, hogy a pénzforgalom nem a bankon keresztül, hanem a házi pénz­tár útján történik. így gyak­ran olyan beruházásokat is eszközölnek a szövetkezetek, melyeket előre nem tervez­tek. Ez végső soron a tsz-ta­­gokat károsítja meg, mert ki­sebb lesz a munkaegységre járó részesedés. A termelőszövetkezeteket megyei és országos viszony­latban is állattenyésztésük­ben érle az ellenforradalom alatt legnagyobb károsodás. Az állam nagyösszegű hitelt biztosít arra, hogy a szövet­kezetek közös állatállománya elérje, sőt meghaladja a régi szintet. A tanácskozáson részlete­sen foglalkoztak a termelő­szövetkezeteit és a gépállo­mások kapcsolatával, szó volt arról, hogy a gépállomá­sokat is meg kell tisztítani az ellenséges elemektől, mert ez is egyik feltétele a két szo­cialista szektor jó együttmű­ködésének. Az előző évhez képest, a termelőszövetkezetek áruter­melése bizonyos mértékben csökkent. Ez főleg abból kö­vetkezik, hogy a tsz-ek sok­kal nagyobb mennyiségű ter­mészetbeni * járandóságot akarnak kiosztani a pénzbeli járandóság és az értékesítés­re kerülő termények, termé­kek mennyiségének csökken­tése mellett. — Gyengült a szakmai irányítás is. Számos Szolnok megyei szövetkezet­ben nincs mezőgazdász és ezekben a községekben a gazdasági felügyelőkre vár a tsz szakmai támogaatásának a feladata. Igen nagyjelentő­ségű intézkedés, hogy ismét megkezdődnek a szakosítá­sok. A zsámbéki 10 hónapos tsz vezetőképző iskola meg­maradt. A tanfolyam szep­temberben megindul és erre Szolnok megyéből 18-an mennek. Ezenkívül ismét megrendezik a 4 hónapos tsz vezetőképző tanfolyamokat, valamint rövidebb 'időtarta­mú oktatás indul termelő­szövetkezeti elnökök és könyvelők részére. Ugyan­csak a termelőszövetkezetek megerősítését szolgálja az a miniszteri utiltás, amely a járási, városi tanácsok me­zőgazdasági osztályain a szö­vetkezetpolitikai csoport megalakítását teszi kötelező­vé. Ennek keretében elsősor­ban főkönyvelőkről kell gon­doskodni, valamint olyan emberekről, akik a termelő szövetkezetek szervezési épít­kezési problémáiban járato­sak és szívvel-lélekkel dol­gozni akarnak a lsz-ek meg­szilárdításáéit —• fejezte be nyilatkozatát Friedrich elv­társ. — ka — A második negyedév mérlege a "Zitdtíi-ndí Igen tekintélyes — a me­gye határain is túlnyúló — területen foglalkozik vállala­tunk a „TITASZ” az üzemek villamosenergia ellátásával, villanyszereléssel, ellenőrzés­sel és más, nagy szakértelmet kívánó munkákkal. Nagyér­tékű berendezések, jelentős anyagi értékek fölött őrködik úgyszólván az Áramszolgál­tató Vállalat mindenegyes dolgozója. A nagy szerteágazó terüle­ten bőven van probléma s akadály sem kevés. Vállala­tunk II. negyedévi tervét mégis közel másfélszeresen, 149.2 százalékra teljesítette. Mindez a szorgalmas mun­kások, értelmiségi dolgozók érdeme s nem utolsó sorban Bíró igazgató, Miklós főmér­nök és Kiss párttitkáré, akik szervezték és összefogták a kollektíva munkáját, A terv teljesítése mellett eredményeink közé tartozik a 35.1 százalékos. 17 200 kilo­wattórát kitevő energiameg­takarításunk. Igazgatóságunk felsőbb szerve ugyanis 46 200 kilowatórát engedélyezett az üzemzavarok kiküszöbölésé­re. A második negyedévben az üzletigazgatóság erélyesen fellépett a pazarlással szem­ben s megkövetelte, hogy az ipari üzemek az engedélye­zett határok között fogyasz­­szák az energiát. Az ered­mény máris mutatkozik. Az üzemek jobb terheléssel já­ratják a villannyal hajtott gépeket, gazdaságosabbak használják fel az energiát. A negyedéves munka mér­legelése .során nem hallgat­hatjuk el a hiányosságokat sem. Pl. az előre elkészített tervet nem tudták részletei­ben teljesíteni, csak mint­egy 89,6 százalékos tervsze­­tűséggel. Ennek oka, hogy termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban végzett újabb beépítések megzavar­ták a munka szokásos mene­tét. itt ott kapkodás volt ehe­lyett. Nem tettek meg még min­dent a lakosság jobb energia­­ellátásáért. Rendkívül fájó pont, hogy a lakásokba besze­relt vezetékeket nem tudják időben bekötni árammérő hiányában. Nincs minden rendben a közvilágításnál sem. Ezeket a problémákat mind ismerik az üzletigazga­tóság dolgozói s egyelőre csak a lakosság türelmét kérhetik. Az anyagellátás nehézségei, a közbejövő új szerelések a nem utolsó sorban az ellen­forradalom okozta nehézsé­gek komoly akadályokat ál­lítanak még mindig az elé, hogy az Áramszolgáltató Vál­lalat teljesen kielégíthesse az igényeket. Minden esetre a III. ne­gyedév munkáihoz már úgy fogtunk, hogy levonjuk az előző hónapok tapasztalatait s erőnkhöz mérten igyek­szünk kijavítani a hibákat. H. F. 4^ ^ A tiirölíifxeníMiklósi A KIOSZ főtitkárának nyilatkozata f *77“»«#* hét programjáról a kisiparosokat érintő rendelkezésekről Francia film: Első számú közellenség Nagyszerű társadalom szatír a, amely a jelenlegi amerikai életformáról ad pillanatképet. A főszerepben: Fernandel. Játssza a keskenyfilmszínhá zak közül a jászágói július 37—28-ig. a jászalsószen tgyörgyi július 27—28-ig. ARCKÉPEK Az utóbbi időben több olyan rendelkezés jelent meg, amely segíti a kisiparosok működé­sét. Ezekről az intézkedések­ről és a most készülő rendel­kezésekről Gervai Béla. a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetének főtitkára a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának. — Egy nemrégiben megje­lent rendelet végrehajtásával rendeződik a kisipari termé­kek ármegállapításának mód­ja. Az egységes árjegyzék kö­telező voltát eltörölték és most a tényleges anyag- és munkabér ráfordítás, a tör­vényesen megengedett új re­zsi- és haszonkulcsot alapul­­véve, készítik el az árvetése­ket. A rendelet megjelenésé­ig a kisiparos 3.50—5.50 fo­rint órabért számolhatott el, s mivel igen alacsony volt, sokszor a ténylegesen felhasz­nált időnek a kétszeresét tüntették fel a kalkulációban. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a ténylegesen eltöltött időt és bért vegyék tekintet­be, ugyanakkor az is igaz. hogy így lehetőség nyílik az eddigieknél drágább ár felszá­mítására is. A kisipari árak egyedi munkáknál általában azonosak az állami műhelyek áraival, kivételt képeznek je­lenleg a szabók, a bútorkészí­tők, ahol most igen nagy vá­sárlóerő lépett fel, s nagy a kereslet. A kereslet és a kí­nálat szabályait nem tudjuk megváltoztatni, s ezeknél a cikkeknél emelkedtek az árak. A kormány nagy súlyt helyez arra. hogy az árdrágí­tásoktól megvédje a lakossá­got. Éppen ezért az Országos Árhivatal vizsgálatot tartott több vállalatnál a kereskede­lemben és a kisiparosoknál, is. A vizsgálat részletes érté­kelése még nem fejeződött be, de máris megállapították, hogy általában nem jellem­zőek az árdrágítások a kis­iparosokra. Aki rendellenes­séget tapasztal, bejelentheti a tanácsoknál, a KIOSZ szak­mai bizottságainál és az Or­szágos Árhivatalnál is. — Kétségtelen, hogy na­gyobb jövedelemhez jutottak a kisiparosok, munkakörül­ményeik, életkörülményeik megváltoztak. Rendszeresen kapnak hitelt anyagok, szer­számok beszerzésére. Erre a célra 15 millió forint hitelke­retet nyújt az állam. Az al­kalmazottaik után járó SZTK-járulékra és az adókra kedvezményt kaptáit az idén, ami 140 millió forint megfi­zetése alól mentesíti őket. Rendelet jelent meg az ex­porttevékenységet gátló aka­dályok megszüntetésére. Fog­lalkoztunk azzal, hogy nyil­vános ajánlattétel alapján a kisiparosok is kaphassanak megrendeléseket a közületek­­fól. Az erre vonatkozó javas­lat rövidesen a Miniszterta­nács elé kerül. Megoldásra vár még a kádárok, bogná­rok, a szűcsök, a tímárok anyagellátása és annak a kérésnek a teljesítése, hogy a szabómesterele ne csupán megrendelésre dolgozhassa­nak, hanem zaját konfekcio­nált cikkeiket is árusíthassák. — A kormány megadta a lehetőséget arra, hogy előter­jesztést készítsünk a Minisz­tertanácsnak a kisiparosok betegség- és nyugdijbiziosítá­­sáról. A Kisipari Biztosítóin­tézet szakemberei kidolgozták a tervezetet, amelyet a kis­iparosok most megvitatnak A jelenlegi önkéntes biztosí­tástól eltérően az eddigi jut­tatásokon felül táppénzt gyermekágyi- és szülési se­gélyt is kívánunk juttatni a biztosítottaknak ég hozzátar­tozóiknak. A tervezet lénye­ge, hogy 65 éves kortól 10 évi biztosítás után a kisiparosok is kapnak nyugdijat. Hatvar éven felüli kisiparosok is megvásárol hat iák az éveket vagyis rövidebb idő alatt IC évre kiszabott járulékos fizet­hetnek be. hogv nyugdíiképe­­sek lesvenek. Ez azért fontos, mert több mint 18 000 hatvan éven felüli kisiparos van. A javaslat területileg három kategóriába, ezenbefü] pedig szakmai csoportokba sorolja a kisiparosokat. A járulék a tiszta iöved~i1orn iy száratéka Ez nem csekély összeg, die ha figyelembe vesszük, hogv a kisiparos alkalmazottiáért 17-1-3 százalékot fizet, akkor caiát magáért jóval kevesebb biztosítási díjat kell törlesz­tenie. a kisiparosok észrevé­telei a’aoi^n a javaslatot új­ra megvitatjuk. — Készül az úi ipartörvény. amelynek megjelenése azér‘ is szükséges, mert az iparjo­gosítványok kiadá«ára vonat­kozó, érvényben lévő rendel­kezések egy sor szubjektív tényezőt tartalmaznak. Szük­séges volt. hogy p képesítés­hez kötött szakmákban a se­gédlevélen és a háromévi gya­korlaton kívül bevezessek is­adott hírt tegnapi lapunkban türökszentm iklósi tudósítónk. >A műsor rendezői felkértek ibennünket annak közlésére, hogy 2 lapban is közölt előze• [te* tervektől eltérően némi (változás van a programban. [Ugyanis most kaptak levelet 1Szepesi Györgytől, amelyben \közli, hogy szívesen tett vol­­ina eleget a meghívásnak, de [egy ennél is nagyobb meg- Uiszteltetés érte — a sport­­yküldöttséggel a Szovjetunióba >utazott, így tehát nem lehet !ott a törökszentmiklósi ifjú­sági héten. A rendező bizott­ság azonban felvette a kap­\ solatot a megyei TSB-vel s í ► - .......................­t gondoskodni fognak más ha­sonló — a sportolók érdeklő­dését felkeltő — előadásról. Ugyancsak változott az iro­dalmi est programja is. Az eredeti tervtől eltérően egy megyei jellegű eseménnuel akarnak kedveskedni a kö­zönségnek. A megyei irodalmi csoport munkatársai közül látogatnak el néhányan Tö­­rökszent mikló sra. és tartavak egy önálló iestét az ifjúsági hét keretében. Szó van arról is, hogy ezen az estén a Szig­ligeti Színház művészei közül is közreműködnek páran. A rendező bizottság azon van és mindent elkövet, hogy színvonalas műsorral ked­veskedjen a közönségnek. UUSECES DOLCOZO Turjáni Sándor, a Jászfelsőszentgyörgyi Földművcszövet­­kezet főkönyvelője IX éve dolgozik a szövetkezetnél. „A földművesszövetkezet kiváló dolgozója’' kitüntetést kapta, s már két ízben részesült hűségjutalomban. Nagy része van abban, hogy a Jászfelsőszentgyörgyi Földművcsszö­­vetkezet megyénkben első helyen van. mét a mestervizsgát, sőt egyes szakmákban a könnyűipari miniszter előírhatja a szak­vizsga letételét is. Az olyan szakmákban. ahol anyag­hiány, vagy túltelítettség mu­tatkozik, megszüntetheti az i pa r jogos í t vány ok kiadását bizonyos időre és területre. A könnyűipari miniszter ezek­nek az intézkedéseknek meg­hozatalánál meghallgatja a szakminiszterek és a KIOSZ véleményét. Bár az ipartör­vény előírja majd, hogy min­denkinek, aki az előírt felté­teleknek megfelel, ki kell ad­ui az engedélyt, nem lehet célja se az államnak, sem a kisiparosságnak, hogy túlzott mértékben növekedjék a kis­iparosok száma. Ennek korlá­táit nem is mindig a megren­delések hiánya, hanem az anyagellátás teszi indokolttá. 1956 óta javult ugyan az anyagellátás, de a kiutaláso­kat tovább emelni egyelőre nincs módunkban. Ezért csak azokon a területeken tanácsos kérni új jogosítványt, ahol egvrészt nem működnek meg­felelő számban a szakmában. másrészt, ahol az anyagellá­tás azt^ megengedi — fejezte be nyilatkozatát Gervai Béla főtitkár. (MTI) Egy másik Nyeg­­lődivel történt: va­lami közlendője volt idősebb kollé­gájával, s e miatt lejtett oda hozzá kissé hanyag test­tartással. Ez még csak megjárja, de egy rövid csikk fi­tyegett a szája szögletén s beszéd közben sem vette ki a szájából. Ott lengett föl s alá a csikk a szája szé­léhez ragadva s Nyeglődi barátunk ezt a legtermésze­tesebb dolognak találta, vígan fe­csegett. Hej, 'Nyeglődi, Nyeglődi, mikor lesz már Tisztelet­tudó a neved? => t - v-. — hallgattunk s aki­be a váratlan helyzet belefojtotta a szót. Az illető csak lapult ott sze­rényen s várta, hogy ifjú titánunk majd csak abba­hagyja kéretlen beszédét. Talán monda­nom sem kell, hogy Nyeglődi barátunk az egészből nem vett észret semmit s úgy, ahogy jött — miután eldarál­ta mondandóját — kiviharzott a szo­bából. Mi pedig csak néztünk egy­másra kínosan és feszengve s gondo­latban bocsánatot kértünk helyette is faragatlan visel­­kodéséérlt A múltkor ki­sebb társaságban beszélgettünk va­lami érd-kés prob­lémáról. Egyszer csak beviharzott a szobába egy fiatal­ember — mivel tí­pusról van szó, a viselkedése után talán nevezzük: N-yeglődinek — és se szó, se beszéd, odaállt a csoport közepébe, majd fújni kezdte a maga mondókáiát. Valami jelentéldé­lén dologról tájé­koztatta a jelenlé­vők egyikét. Azt észre sem vette, hogy ugyanakkor éppen az előtt állt meg a legnagyobb természetességgel, eiiit érdeklődéssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom