Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-25 / 173. szám

VJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 173. szám. Ara: 50 filler, 1957. július 25. csütörtök. MAE SZÁM U N K BÓL Készül az úi iparlönrény (A KlObZ főtilknrnnak nyilatkozata) Elvetemült gyilkosság áldozata lett egy fiatal martfűi leány t ♦ X l X ♦ X I ! Szovjet hatónak is segítenek a betakarításban A JÁSZAPÁTI járásban szorgalmasan hordják a ga­bonakévéket. Sok helyen már tarlót hántan Jz, de jóval több még az a föld, ahol a búzake­­resztek sárgáinak. Az esős időjárás azt parancsolja, hogy minél előbb zsákokban le­gyen a búza, biztos helyen jö­vő évi kenyerünk. Erről be­szélgetünk útban hazafelé. Alkonyodik, amikor Jász­­kisé en fut át gépkocsink. Te­­kxntgetünk jobbra-balra van-e valami érdekes még. A Kossuth Tsz portája előtt az­tán arra leszünk figyelmesek, hogy szovjet gépkocsik és ka­tonák foglalatoskodnak bent. Unván mit csinálnak itt? Visszafordulunk és beme­gyünk a tsz-udvarra, ahol már az állatok esti takarmá­nyát készítgetik elő. Köszönni még csak tudtam az orosz katonáknak, de több­re nem futja idegen szókin­csem, igy a közelben álló Cifra József tsz-taghoz fordu­lok felvilágosításért. — Mit csinálnak itt a szov­jet elvtársak? — kérdezem. Az én felvilágosítóm, magya­ros rövidséggel, válaszolja: — Dolgoznak. ‘ Több kérdés után végül megtudom, hogn a tsz-ben a behordással elmaradtak a szállító fogatok. Gépek hiá­nyában az elnök segítségért fordult a járási tanácshoz. A járási tanács — mivel minden •mozgatható jármű dolgozott már — kéréssel kereste fel egy távoli város szovjet pa­rancsnokságát. Készséggel bo­­csátottak a járás rendelkezé­sére 10 tehergépkocsit hu­szonhárom katonával, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ezek­ből kavott a Kossuth Tsz há­rom gévkocsit négy emberrel. — Jó is, hogy itt vannak — melegszik a beszédbe Cifra — sokat segítenek, csak az a ba.j, hogy nem tudunk beszél­ni velük. Az egész tsz-ben egy ember érti a nyelvüket, aki 1919-ben orosz fogoly volt. topén jön is. Most már én is őt várom, mert szeretnék szót váltani a katonákkal. A tolmácsunk és az elnök vezetésével bemegyünk szál­lásukra —, ah°l az ízlésesen berendezett négyámias szobá­ban már szól a rádió és ke4 kotorta keresi n moszkvai adá.st. A másik kettő tsz-ia­­gokkal barátkozik. No, ez ér­dekes mert hiánvos szókész­letüket rmnfvnn kézzel-lábba1 való beszéddel enészítik ki. nagy fcjbólogatások köze­pette. Én is hasonló eszköz­höz folyamodtam vára. ha nem volna egy derék tolmá­csom. ÉRDEK! frDÖM a kis so port vezetőjétől, Koskovtól, s ö szívesen elmmdía. hogv a Mittsrk kömet Eri évi esi köz­ségében la.kik szüleivel. Édes­apja kolhozparaszt, rendes katonaidejét tölti, régen volt már otthon. De ha letelik a katonaidő, újból hazamegy, s dolgozik tovább apjával a kol­hozban. Arról is beszélt, hogy itt a tsz-ben nagyon megvannak elégedve, jó a szállás, élelem, nagy a tisztaság és az embe­rek — nem is hitték .volna, bogy a magyar parasztok ennyire barátságosak. Na­gyon megszerették a falut és a tsz-lagokat ők is s ha a munka megkívánja, szíveseu dolgoznának itt akár egy hó­napig, de rögtön hozzáteszi hogy ez versze a parancsnok­ságtól függ, hiszen katonák. más dolguk is van. A munka végeztével a négy katona tsz-tagokkal biliárdo­zik, beszélgetnek, rádióznak közösen, hogy még szorosabb barátsággal fogjanak másnap reggel az igen fontos betaka­rítási munkához, amit a szov­jet katonák nagy igyekezettel végeznek. Elbúcsúztunk új barátaink­tól és az erős alkonyban in­dultunk haza. MÉG FEL SEM szabadu­lok az előbbi beszélgetés ha­tása alól, mikor Jászkisér utolsó házát elhagyva a búza­keresztek között látunk két szovjet gépkocsit, amint ra­kodik a kévékkel, öregszik az este, ők még mindig dolgoz­nak, pedig legtöbb tsz-tag már o vacsorán is túl van. ANDRÁSI BÉLA ■ ■ -..— 150 vagon gabona gyűlt be eddig a szolnoki felvásárló telepekre Szolnok megyében 84 fel­vásárló helyen veszik át a gabonát az egyénileg gazdál­kodóktól és termelőszövetke­zetektől. Az első zsákokból mindenütt kiöntötték már az ideiglenes tárolóhelyekre az új búzát, az esős időjárás miatt azonban csökkent a hordás és a cséplés üteme így az eladásra kerülő gabo­na mennyisége is. Egyelőre főleg a kisparasztok jelent­keztek, a termelőszövetkeze­tek többsége és a középpa­rasztok még nem kezdhették meg a gabona beszállítását. A jászkunság! állami termény­­raktárakban ennek ellenéra t50 vagon idei gabona gyűlt be eddig. A kunhegyesi Isi-ele kissé elmaradtak az aratással A múlt év péntekjén a kunhegyesi Lenin Tsz befe­jezte az aratást. A termelő­szövetkezeti csoportok szin­tén learattak., ellenben a na­gyobb tsz-eknél — elsősor­ban ’ az időjárás miatt — igen nagy az elmaradás. Fő­leg a kunhegyesi Béke, Vö­rös Október és Vörös Csil­lag Tsz-re vonatkozik ez. A cséplés már több napja tart a kunhegyesi határban. Nagyszerűek a terméskilátá­sok, árpából mintegy 16—18 mázsa, búzából szintén, ami­ből 12—14 mázsa kát. hol­danként! átlagtermésre szá­mítanak. úláa-Perui lány nyerte az idei szépségversenyt Long Beach (Reuter). Az 1957. évi szépségverseny első helyezettje Gladys Zender, miss Peru, egy 18 esztendős limai lány lett. A második helyezett miss Brazília, a har­madik miss Anglic, a negye­dik mis,j Cuba, az ötödik miss Németország lett. Gladys Zender, a miss Univers, az első latinamé ríhat, szépség, aki dijat nyert. (MTI) Ropják a „ItAxjúmaytó±t” A kisújszállási Ládagyár leány tánccsoportja szorgal­masan készül a nagykunhét kulturversenyére. A munka befejeztével kj a szegezek tő! ki a préstől siet a kultúrte­rembe. ahol már várja őket Fülekiné, a kultúrotthon táncok tatéi a, Barabás Erzsi­ké elmondja: hetenként há­romszor próbálnak, hogy le ne maradjanak a kulturver­­senyen. A ..Háromugrás” tán­cot tanulják, már az utolsó simításokat végzik rajta. Ter­mészetesen még mindig akad azért simítani való. Nagvon szeretnek a lányok táncolni,' csak attól félnek, hogy lemaradnak a verse­nyen. Teljesen új a csoport, egy-két régi tag van közöt­tük. de azért mindent meg­lesznek. hogy méltó helyen végezzenek. De már megér­kezett a kis Reszenka is, a harmonikás, kezdődik a pró­­b . A kislányok figyelmesen hallgatják az oktatást és vi­dáman ropják a táncot. Vlindnyájan azt akarják, hogv sikerüljön a versenyen való szereplésük, ők maguk­éi kezdik újra egy nem si­került figura miatt az egészet van bennük lendület, akarás 5 ez előfeltétele a sikeres sze­replésinek. — tóth —­íi* éves a Poznani Filharmónia A Poznani Filharmónia nemsokára ünnepli fennállá­sának 10. évfordulóját. Az ünnepséggel kapcsolatban őszre jubileumi fesztivált fertőznek, amely számos ér­dekes hangversenyt fog prog­ramjába iktatni. Less képszalon Szolnokon ! Lapunk július 12-i számá­ban „Lesz e képszalon Szol­nokon?“ címmel, Cziráky Jú­lia tollából egy kis írás jelent meg, amelyben a cikk írója egy képszalon létrehozatalá­nak gondolatát vetette fel. A képszalonban kiállításra ke­rülnének ifjú művészeink al­kotásai, s a kiállított műve­ket meg is lehetne vásárolni. A napokban örömmel vet­tük a hírt, hogy Bajtai Ká­roly elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke, méltányolta a szolnoki képzőművészek és kulturmunkások ilyenirányú törekvését: helyiséget bocsáj­­tott rendelkezésre, a képsza­lon megvalósításához. A Ver­seghy könyvtár rövidesen át­költözik a Járási Tanács volt épületébe és a Verseghy könyvtár helyén nyer elhe­lyezést a képszalon. De nem­csak állandó jellegű képkiál­lítás lesz itt. hanem ezekben a helyiségekben rendeznek be, a Tiszavidék Kiadóhiva­tala kezelésében, egy könyv antikváriumot is. Villanytelep a tengerben Bakuban a tengerből alig kiemelkedő kőzátony helyén 6000 négyzetméter területű mesterséges szigetet alakítot­tak ki, s a szigeten gőztur­binákkal működő villanytele­pet építettek. Az üzemanyag — olcsó földgáz. A víz alatt 10 méter mélységben húzó­dik a 10 kilométeres gázve­zeték. A viUanytelep a na­pokban kezdte meg az áram­szolgáltatást. Főleg az olajtar­talmú rétegekre mesterséges behatást gyakoroló víztele­nítő berendezéseknek a se­gítségével már tavaly körül­belül másfélmillió tonna ola­jat nyertek pótlólag. i I t Tegnap és más HEGY VILÁGRÉSZ IFJÚSÁGA SZOLNOKOK Az eddiginél sokkal nagyobb számú közönség fölön* C7t gott már fél 12-kor a szolnoki pályaudvaron. Az élelmesebb fiatalok az állomásépület tetejére is felmász­tak, mások a bennálló vonatok perronjait töltötték meg, egyszóval minden magaslat, de minden talpalatnyi hely is tömve volt kíváncsi szolnokiakkal. Amikor 12 óra 2 perckor befutott az afrikaiaki nyugateurópaiak, délamerikaiak, s a földközi-tengeri álla­­mok fiataljainak VIT-vonata, felzúgott a taps a pályaud­­varon. A hosszú szerelvény mentén szétözönlött a közön­­ség, megkezdődtek: a jelvénycserék, váltópénzek ajándé­kozása, s az autogrammok gyűjtése. Nagyon sok fiatal sa-1 ját címére megírt képeslapokat adott át a négerekneks törököknek, braziloknak, indiánoknak, hogy azokat Moszk­­vában adják fel. Sok derűs pillanatai is voltak a bensőséges ünnepi perceknek. Egyik szolnoki barátunk jelvényt akart cse­rél ni egy quatemalai küldöttel, s a mellén lévő kis jelvé­­nyecskét kérte tőle. A quatemalai bocsánatkérően nemet intett, barátunk viszont nagyon szerette volna megsze­rezni az impozáns kis emblémát. Végülis kiderült, állami kitüntexésről volt szó, s ezért nem válhatott meg tőle a pánamerikai fiatal. IT/ásik ismerősünk még furcsábban járt. A Magyar Népköztársaság címerét akarta elcserélni VIT- karikáért egy brazil lánnyal. Barátunk átadta a címert, a brazil lány hálásan megköszönte és indult volna további amikor j-Ivényszerzőnlc mellére mutatott, hogy az ott dí­szelgő jelvényecskét adja érte. a lány ránézett egy pilla­­natig s aztán, mint aki megértette a kérést, mellétűzte a címert, azt hívén, hogy azt kérték tőle, tűzze egymás mellé a két jelvényt, Legnagyobb népszerűségnek az afrikaiak, a tunisziak, marokkóiak, franciaunióbeli négerek s az egyiptomiak örvendtek. Csakhát beszélni nemigen tudott v ’.lük senki. A ciprusiak.]jil, jugoszlávokkal, törökökkel még csak vagy oroszul, vagy angolul lehetett boldogulni. A legbarátságosabbak a braziliaiak, uruguayak, pa­­raguayak, a színes népviseletbe öltözött argentin fiatalok voltak, ügy nézett ki a szolnoki pályaudvar, mintha a keleti mesevilág elevenedett volna meg. A színpadon a turkevei fiatalok kunsági népviseletbe öltözve ’táncoltak. A vonatablakban tam-tamdobot vertek a néger küldöttek, a tunisziak fehér fátyolszerű lepelbe burkolózva integet­tek, a jamaicaiak széles szalmakalapját rózsa díszítette, az indiánok, négerek egykori bennszülött ruházatukban pom­páztak. illanatoként kattogtak a fényképezőgépek, s a A' filmtekercsek, magyarok, jugoszlávok, ameri­kaiak barátkozási pillanatait örökítették meg. A tegnapi sokszínű barátkozáshoz hasonló csak a mai napi lesz még, amikor a szintén 12 óra 2 perckor ér­kező vonattal Ázsia kivételével ismét négy világrész ifjú­ságát fogadhatja a szolnoki állomás. — b or zák — WTVTVV»Tr»VVTTT’rTT4TTrTTTWVVTTTVTVVT»VVVTVTVTTTTTTTTTVTTVVVTTTVTVT7TTTVTV»VTTTfVVVh Nem kell kupeckedni, piacolni, sum mástól jön a péns Hol vagyunk már attól az időtől, amikor az állami fel­vásárlás és szerződéskötés mellett olyan hallatlanul nagyarányú propagandát kel­lett kifejteni, ; minek költsé­gei nem egyszer közel jártak a szerződésekből eredő ha­szonhoz is!.;; De ez már a múlté. Ma már a kormányunk ál­tal nyilvánosságra hozott ter­mény- és jószágfelvásárlási árak jelentik a legigazibb agitációs eszközt. No, meg az a megelégedett hangulat, amelyet a közzétett felvásár­lási árak váltottak ki a ter­melőszövetkezetek és az egyé­ni parasztok körében. Hogy ez a hangulat valóban elége­dett, arról legutóbb is meg­győződtünk. amikor a Szol­nok Megyei ÁHatforgalmi Vállalat egyik felvásárlójá­val, Losonczi Péterrel, a vál­lalat Kunhegyes-tiszafüredi körzetében körutat tettünk. Az állat forgalmi vállalat kunhegyesi irodájában ott­­j áriunkkor Dienes Mihály gazdálkodó éppen szerződési ügyben fordult meg. Elmon­dotta. hogy mint a Kossuth Tszcs tagja, már évek óta szerződik sertéshízlalásra. — Számadatokkal bizonyította be, hogy ez nagyon kífiie'ődő és gazdaságos A felvásárlási árakkal is meg van elégedve. Jelenleg egy sertésre szerződött, de ezt 200 kg-on felülire akarja hidalni, mert így 3000 forint­nál’is többet kúp érté. Az el adás is biztosított, nem kell kupeckedni, piacozni és „sum­mástól jön" a pénz. — Csak kukorica legyen — teszi még hozzá. Az apósának tavaly 5 zerzódött sertésért közel 40 ezer forintot fizettek. Kunhegyesen mások is rendszeresen résztvesznek a szerződéses akcióikban. Ilye­nek például: Horváth Miklós, Olacsi János, Pádár István. Volt, aki kétszeres forgalmat is lebonyolított egy év alatt. A Kunhegyes-tiszafüredi egy­ségesített ikörzet tavaly har­madik lett a Szolnok Megyei Állatforgalmi Vállalat hét kirendeltsége közötti ver­senyben. Áz idén pedig He­ves megyével vetélkednek, de ezt még nem értékelték. — Egyébként a kunhegyesi, a törökszentmiklósi és jászapáti körzettel együtt, mindig a legjobbak közé tartozott. Meglátogattuk a Kossuth Tszcs másik régi tagjának. Szabó István bácsinak is a portáját, Losonczi Péter, to­vábbá Ladányi Miklós, a kunhegyesi járási kirendelt­ség vezetője és Bognár Lajos községi felvásárló társaságá­ban. Szabó bácsi 10 sertésre szerződött. — A jövedelem­ből, ahogy viccesen mon­dotta: a Tátrába megyek üdülni. — Ö sem fizetett még ró sohasem a szerző­désre és az idetartozó mun­káját is mindig becsülettel elvégezte. — Még ha a „föld alatt” vagyok is, időben ha­zajövök etetni — jegyezte meg. Jelentős részben az in­nen adódó jövedelemből érte él, hogy rendezett, jól felsze­relt tanyája, gazdasága van és két családját egyetemen taníttatta. Sajnos, itt nincs helyünk leírni azokat az ér­dekes, hasznos tapasztalato­kat, amiket évek folyamán a sertéshízlalásnál szerzett. A körzet termelőszövetke­zetei az egyénieket is felül­múlják a sertéshizlalási szer­ződések kötésében. A kun­hegyesi Béke Tsz listáján például 250 sertés szerepel. Gál Lajos elvtársinak és fe­leségének, akik a tsz sertés­­állományát gondozzák már évek óta, nagy részük van pfoban, hogy síik érült meg­menteni a széthurcolástól az állományt és most a szövet­kezetnek szép jövedelemre van kilátása. A kunhegyesi Vörös Októ­ber Tsz 490. a tiszaörsi Rá­kóczi Tsz ICO. a tiszagyen­­dai Vörös Csillag Tsz 60, és általában a többi szövetke­zet is jelentős számban kö­tött sertéshizlalási szerző­dést. S miután mejeletnt a rende­let. hogy a tsz-éknék serté­senként 600, egyénieknek 400 forint előleget ad az állam, a tsz-ek 90 százaléka bekap­csolódott a szerződésköté­sekbe. A falkásításá prémium sem utolsó dolog... Ez is előse­gítette azt, hogy a körzetben eddig a tsz-ek több mint ezer, összesen több mint 3500 szerződést kötöttek. Ezt a szép arányt azonban nagyon, lerontja az, hogy Kunhegye­sen és a körzetben későn kezdődtek meg a marhahíz­­látási szerződések. Pedig egy 6 mázsán felülire hizlalt, extrém minőségű marhánál több mint 10.000 forint jöve­delme van a szerződőnek. A kunhegyesi Béke és Lenin Tsz ugyan mór szerződött 40—10 darabra, de több tsz és számos- egyéni gazda még nem. Holott előifűk állnak a lehetőségek A kunhegyesi és tiszafüredi járásban megkötött 655 mar­­hahízlalási szerződés ilyen nagy körzetben elég kevés.­­Ez volt egyik lényeges ta­pasztalata kőrútunknak, mely­nek során különben hatal­mas jószágállományt, óriási értékeket, még nagyobb le­hetőséget láttunk; Örömmel állapítottuk meg, hogy a te­nyésztési és állatorvosi szak­­tanácsadás — amennyire a körülmények engedik — a legtöbb hefyen eljut az érde­keltekhez, akik valóban fel is használják ezeket munká­jukban. S mindez természete­sen onnan is ered, hogy a termelők most már való-ban saját zsebükön tudják fel­mérni a szerződéses jószág­­tartás előnyeit, mert a jelen­legi felvásárlási árak valóban előnyt, biztonságot jelentenék a jószágtartóknak a szocia­lista és a kisparaszti mező­­gazdasági szektorbn. . Bubor Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom