Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-15 / 139. szám

-\ FÉL, ÓRA egy munkaügyi osztályon Mikor elhatároztam, hogy felikeresem Bódi Gyula elv­­tánsat, a Járműjavító mun­kaügyi osztályának vezetőjét, nem is tudtam, hogy milyen nehéz félórát beszélgetni egy ilyen beosztású emberrel. Hellyel kínált, de alig ül­tem le máris nyílik az ajtó s nem térhettünk a tárgyra. Zombori Béláné jött — csak érdeklődni. Ugyanis a mun­kaügyi osztály foglalkozik annak a 70 asszonynak a .problémájával, akiket az el­lenforradalmárok elbocsátot­tak. Azt kérdezi az asszony, nem-e tudnák visszavenni, mert ő is a sérelmesen el­bocsátottak között van. Nehéz ügy, egyelőre nincs üres hely, Bódi elvtárs nem tud e pillanatban határozott ígéretet tenni ,a sérelem or­voslására, de látszik rajta, hogy nem is zárta le az ügyet Számtalan lehetőséget, variációt forgat a fejében, hogy tudná megoldani a problémát. Őszintén meg­mondja, mi a helyzet s az eredmény az, hogy Zombo­­riné ugyan nem dolgavége­­zetten, de reménykedve tá­vozik. Utána rám kerül a sor — addig beszélhetünk, míg újabb látogató nem jön. Engem is érdekel, mi lesz az elbocsátott 70 asszonnyal. —■ Eddig 18-at vettünk vissza közülük, 9-et más vál­lalatoknál helyeztünk él — mondja. — De állandóan na­pirenden tartjuk az Ügyet, nem zártuk le* Tovább is mondaná Bódi, ■=- de újra nyűik az ajtó — az egyik kovácsműheiyi műn-» kás belépése vágja félébe A beszéd fonalát ■lőleget kér, hathavi tör­lesztésre. A munkaügyi ve­zető kérdéseket tesz flel neki. Végül is indokoltnak látja a kérelmet, intézkedik. Délután már meg is kapja a pénzt. Dolgavégezetten jobb kedv­vel távozik, mint jött s mi újra beszélgetünk, ahol ab­bahagytuk: Az osztály mun­kájáról, Bizony nem könnyű itt jól helytállni. Voltak nehéz na­pok, mikor a személyzeti osz­tályt, mint feleslegeset, meg­szüntették — s a munka­ügyek intézőit sokat támad­ták. De volt más baj is. Az MÉHES GYÖRGY utóbbi időben a vállalatve­zető erősen megnyirbálta az osztály önállóságát. A válla­lati főnök a munkaügyi osz­tály dolgozóinak meghallga­tása nélkül, rajtuk átnyúlva intézte a különféle munka­helyek betöltését, a létszám szaporítását, csökkentését» — Erre ugyan lehetősége van a főnöknek, de épp ezért van munkaügyi osztály, hogy nem maga, hanem általa, vagy legalább is meghallgatásuk­kal intézze, Üjból nyűik az ajtó: az egyik dolgozó fiát akarja ta­nulónak elhelyezni az üzem­be, egy másik egészségi ál­lapotára panaszkodik, kéri, hogy könnyebb munkahelyre tegyék, míg rendbe nem jön. Nem könnyű azonnal, bü­rokráciamentesen megoldani a sok-sok problémát. Na és — meg kell mondjuk — van olyan is, amit nem is tud­nak elintézni. Ekkor pedig türelmesen meg kell magya­rázni, hogy mi a helyzet — egyszer, kétszer, ha kell, tíz­szer. A munkaügyi dolgozók nem lehetnek sem idegesek, sem türelmetlenek. Ilyen gordiuszi csomó az ellenforradalom óta leváltott műszaki vezetők rehabilitá­lása. És nlem azért nem lehet megoldani, mert jogtalan, vagy mert alaptalan a kére­lem. Egyszerűen azért, mert a vállalatvezetés, amolyan „huza-vona“ módra intézte ezeket, egyszóval nem adott hozzá élé segítséget. Pedig hat ember sorsa függ a dön­téstől, olyan embereké, akik­nek a becsületes dolgozók között a helyük, Ugyanakkor eléggé liberá­lisan bánnak az ellenforra­dalom hangadóival, uszífói­­vaL Eddig mindössze hetet sikerült meneszteni közülök. Igaz, azért, mert nem kap­tak elég támogatást ehhez sem a főnökségtől. Azonban ez mégsem menti a munka­ügyi osztályt a felelősség alóL Van az üzemben párt­­szervezet, szakszervezet, me­lyektől segítséget kérhettek volna és feltétlenül melléjük állnak, ha igazságuk van, ha az ellenséget kell lesze­relni. Véleményünk szerint sókkal, de sokkal harcosab­ban kell állást foglalni a hangadók ellen mindenkinek, aki erre illetékes, Percenként ismétlődő gond, száz meg száz feladat vár a munkaügyi dolgozókra. S ez egyben próbaköve is a párt által ideállított vezetőknek. Helyüket csak úgy állhatják meg jól, ha minden esetben támaszkodnak a párt által nyújtott segítségre és követ­kezetesen kiállnak a munká sok akarata mellett, mely nem tűr meg fasisztát, ellen­­forradalmárt, uszítót vagy hangadót a becsületes embe­­között. Andrási Béla. UiiitUilUUUÜUUUiU A szolnoki Szigligeti SZÍNHÁZ műsora: Június szombat este fél 8 ó: DANKO PISTA Jún. 16. vasárnap de fél 116: A MOSOLY ORSZÁGA Jún. 16. vasárnap este fél 8: DANKO PISTA A Szigligeti Színház előadásai után autóbusz a város minden részébe Jegyeit kaphatók vasárnap és béttó kivételével tél 10—1 óráig a szervezd Irodában, Kossuth tér 8, Teletöm 23—00 és a szín­ház pénztáránál vasárnap 10— 12-lg és hétköznap d, u, 18 h-lg Siód MütáJhjMők Ünneplő ruhába öltözött gyermekek, hatalmas virág­csokorral a kezükben lépik át az Öcsödi Általános Iskola kapuját. Arcukat a vizsga előtti izgalom rózsaszín pírja önti el, s szemük csillogó fé­nyével nézik s fogják körül Vass Lajosné tanítónőjüket, aki ott áU az ajtóban s mint édesanya fogadja gyermekeit s a velük érkező szülőket. Pár perc van még hátra s megkezdődik az I/a. osztá­lyosok vizsgája. Ahogy belépürilc az osztály­ba, az ünnepélyes nap mél­tóságát tükrözi vissza az asz­talt, mosdót teljesen beborító virágtenger. A fal mellett el­helyezett székeken a gyer­mekek szülei foglalnak he­lyet. Harminc gyermek, kis­lány és kisfiú, hátratett kéz­zel ülnek a pádban, és várják az izgalmas pillanatot, ami­kor a vizsga megkezdődik. A Himnusz elmondása után a tanítónéni felteszi a kérdé­seket s az elmúlt év (habár rövidebb volt a rendes tan­évnél) nehéz munkájából vizsgáznak a kis emberkék. A sok kicsi kéz egyszerre je­lentkezik válaszadásra. Elő­ször számolásból mutatják be tudásukat. A gyermekek iz­galma mellett ott látjuk a szülők arcáról visszatükrö­ződő aggódást, amikor a jó, vagy téves feleleteket figye­„Husszein lámpája" Avagy az „Ezeregyéjszaka” Jordánia! változatban. lík. S olykor-olykor a mosoly sem marad el. Ezt a mosolyt váltotta ki például az egyik kisfiú — Zubor Bálint — arra a kér­désre feltett válasza, hogy ha valakinek 10 forintja van, fél kilogramm cukrot vásárol, ami 5.50 forintba kerül, mennyi pénze marad — hogy semmi, mert ő a többiért sót vesz. A számolást szavalat, ének, majd olvasás követte. Meg­ható volt látni, amint kicsiny Ujjúkkal mutatva a sorokai, szótagolva olvasták a szebb* nél-szebb olvasmányokat. Lassan, elérkezett ennek a3 órának is a vége. A felele* tehből éreztük, hogy az el* múlt évben eredményes, já munkát végeztek, szorgalma* som. tanultak a gyermekek, Vess Lajosné tanítónéni me* log szavakkal búcsúztatta el őket, akik hálatelt szívvel köszönték meg fáradságot nem ismerő áldozatos műn* kaját. G. K, kkkt AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAA, nyári leányka és női t karton, piké és selyem S ruhákat. Ezenkívül egyéb > ruházati, háztartási és ► műszaki cikkek í MOST vásárolj on l dús választékban 3 Vásároljon mindent 1 helyen 3 a szolnoki 3 Állami Áruházban 4 3 SZOLNOK, SAGVARI ENDRE ÜT 2. kaphatók, t ► í VVTTWTWV í E (apróhirdetések] ODOlO, nyaraló dolgozók! A gyógyhatású tlszaörsl íürdöben a földroüvesszövetkezet vendég­lő-étterme hideg, meleg ételek­kel, üdítő Italokkal, — vegyes boltja pedig az összes fürdői cikkekkel bőven el van látva és a türdőzók rendelkezésére áll. A SZOLNOKI Sütőipari Vállalat felvételre keres szobafestő és mázoló szakmában jártas szak­munkást, Jelentkezni lehet: Szolnok, Sallai Imre U, 17, K. 55-ös 125 kem-ee új motor­­kerékpár eladó, Tlszajenő, köz­ponti iskola; ELADÓ két szobás családi ház beköltözhető 204 n-öl telekkel, Szolnok, Száva u. 24, HAT-hét szobás Jő karban lévő beköltözhető, forgalmas helyen fekvő családi házat vennék, Szolnok belterületén. Ajánlato­kat „Vevő“' Jeligére kérem a hirdetőbe. ELADÓ egyszobás családi ház beköltözhető. Kozák József, — Szolnok, Gyík u. 7. ALIG használt gumikerekű stráf­­koesi eladó. Nagykörű, Petőfi TSZ, ÍRÓGÉPÉT és számológépet ke­resünk megvételre. Földmérő- Munkaközösség Szolnok, Kos­suth tér 4. 11, em, 4. Tel.: 12—80. eyemnnTflC6L Kalandos regény {86) Megérkezett, megkapaszkodott, fújt néhányat, aztán elmondta, hogy száraz barlangot talált. Úgy látszik, mesz­­szire elvezet. Most ez a néhány szó egymagában mennyországnak tűnt nekünk. Parancsszót se várva rugaszkodtunk el a sziklától s úsztunk a nyomában. Elértük a földalatti tó partját. A legfőbb ideje volt, bennem már alig maradt valamicske erő. Nem tudom, ki volt, apa vagy Tatár, aki partra segí­­vett és keményen végigdörzsölte összegémberedett teste­met. Még ezután is csupa fagyosság maradtam, akár egy Jégkolonc, de azért már ismét mozgatni tudtam a tagjai­mat és botorkálva indultam fölfelé. Ki járt előttem, ki mögöttem, nem tudom. Magam erejéből jutottam fel a barlangnyílásig, vagy segítettek, erről sem tudnék számot adni. Odafenn, a barlang homokos talaján végre megpi­hentünk. Meddig hevertünk ott, aludtam e erről sem tu­dok. Később azonban lassan, fokozatosan érezni kezdtem, hogy az erőm visszatér, kinyitottam a szemem. Apa ült mellettem és dörzsölte a tagjaimat s a szí­vem táját, — Semmi baj. Lacikám — hallottam a hangját s ennyi gyöngédség bujkált ebben a hangban. Felültem, — Indulhatunk, ha bírják a többiek. Aztán elszégyelltem magam. A többiek, már mint Tatár mérnök, amennyire az egyetlen fáklya fényénél lát­hattam. ott ült és csak reám várt, hogy tovább mehessünk. Felálltam hát gyorsan, hogy zavarodottságomat eltit- Koljam és meggyújtottam a fáklyámat. Szűk sziklajáraton ereszkedtünk le. Milyen elmond­hatatlanul pompás érzés volt lépni, szilárd talajt érezni magunk alatt. Bármilyen nagyszerű volt is a gyaloglás, a víz csak nem hagyott el. Idő múltával megint elénk került, a szikla­járat ugyanis lassú ereszkedéssel ismét levezetett a vízig. Csakhogy itt alig bokáig érő csermelyre bukkantunk. A többi úgy látszik eloszlott valamerre a föld alatt. Egyszer aztán az élen járó Tatár elkiáltotta magát es a fáklyát lóbálva futni kezdett. Mi apával bukdácsolva, de ugyancsak nagyokat kiáltozva, utána. Az alagút végén, egy forduló mögül fény világított felénk. A nyílás szűk volt. Egyedül én fértem át rajta, rend­kívül neheze«, de a többiek olyan lendülettel estek neki a sziklának, hogy egy félóra múlva sorra egymásután ki­mászhattak ők is. Szelíd völgy terült el szemünk előtt, fiatal bükkök­­kel ékes liget. Már alkonyodott, s halvány ködfátylak le­begtek a kis erdő fölött. Mi mégis úgy éreztük, nincs zöl­debb fű ennél és nem lehetne kékebb az égboltozat. Végig­hevertünk a gyepen, kurjongattunk és nevettünk, mint akik hosszú-hosszú rabságból szabadulták, Aznap már nem is mentünk tovább. A liget rejtett zugában tüzecskét gyújtottunk, s mit sem törődve a hol­nappal — hisz most már szabadok vagyunk és nemsokára« testvérek, emberek .közé jutunk — szóval könnyelműen# megettük minden élelmiszertartalékunkat, j Az utolsó falatot csak gépiesen rágtuk meg, félig), álomban bóbiskolva „már, aztán aludtunk hosszan, nyu-i godtan. í Már jól fenn járt a nap, mikor ébredezni, nyújtóz-* kodni kezdtünk. « Tulajdonképpen csak most néztük meg alaposabban« egymást. Én még voltam valamilyen, hanem a többiek!« Torzonborz szakáll, csúf bajusz; apára és Tatáira nem le-j hetett ráismerni. S hogy ennyi mocsok lerakódhatik egy * emberre — ezt se hittem volna. j Megmosakodtunk egy patakban és elindultunk. Most apa állt az élre és én melléje csatlakoztam. Vigyáznunk kell, hisz bármely pillanatban ellenségre buk­kanhatunk. Valahol a messzeségben fejsze csattogott. Magam sem tudom miért, de egy barátságos, nagyszakállú, mese-« beli favágót képzeltem a fejsze-hang mellé. Tévedtem, a favágó nem viselt szakállt és barátságos« sem volt. Mikor meglátott, majdnem elszaladt, pedig csak mi ketten jöttünk elő apával. , Azt hiszem, csak azért nem futott el, mert a földbe gyökerezett a lába. így aztán szerencsénk volt. Ha nem is magyarázhattuk meg, kik vagyunk, mik vagyunk — ez kissé hosszadalmas és bonyolult lett volna, azt azonban (sikerült megértetnünk vele. hogy borzalmas külsőnk elle­nére jószándékú emberek vagyunk. Mikor a favágó — bár még mindig keményen szorongatta fejszéjét — valameny­­nyire megnyugodott, apa feltette a kérdést: — No, és.., a németek? Nincsenek valahol itt a kö­zelben? A favágó úgy bámult ránk, mint a hazajáró kísér­tetekre. — Németek? Hol élnek maguk? Nem hallották, hogy benn vannak már az oroszok? Most már rajtunk volt a sor ámulni. — A németek? — folytatta a favágó. — Hol vannak azok már! Innen tőlünk már egy hete elpucoltak. Az én megfontolt apám megnendült a sarkán és futni kezdett a Tatárt rejtő bozót felé. Nemsokára szoros, összezárt csoportban meneteltünk a város felé. Énekeltünk, teli torokból. Én mentem középen és zöld ágat lengettem a kezemben, mint diadalmi zászlót. FELVÉTELRE keresünk: 18 éven felüli férfi munkaerőket távirat és express kézbesítésre. Jelent­kezni lehet a szolnoki 1, sz. Pos­tahivatal vezetőjénél, 500-as NORTON eladó. 12 000-ért. Szamosfalvi Károly, Homok, VI- rághegy; LOTTÓZZÉK I rendszeresen, | mert igy biztosan §§ résztvess a havi juialom-1 sorsolásokon! | IXagy értékű § £E tárgy nyeremények! m Vásárolja meg jj mielőbb Lottó-szelvényét 1 TÖRZSKÖNYZEZETT berkslri koca-süldők felvásárolhatok 70 kg-os súlyban a kunszentmárto ni Zalka Máté Tsz-nél. Tel.: 32; AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4 DIESEL-motor kétütemű 60 HP. per* cenként 600 fordulatú *■ Buckau-Wolf gyártmá­nyú indító berendezés­sel együtt eladó. Buda* pest, VIII., Salétrom u. 4. Díszkerámia é» Műanyagjáték HSZ. «TUTmmmrrTmmmn A június 16-1 (vasárnap) túr­­kevel állatvásár a száj- és kö­römfájás járványnak Hajdú me­gyében történt fellépte miatt el­marad. A kirakodó vásár meg lesz tartva; Háncselégépet keres megvételre vagy bérbevesz, hán­­csoló munkát bérmun­kába kiad szövetkeze­teknek és kisiparosok­nak állami vállalat. — Cím: Állami Gazdasá­gok Szerelő és Segéd- Ipari Vállalat Buda­­• pest, I., Bem rkp, 28. Telefon: 150—230, 30 vagon zöldborsót exportáltak eddig Szolnok megyéből Szolnok megyéből csütör­tökön indították útba a 30-ik vagon zöldborsót külföldre. Elsősorban Vezseny, Rakó­­czifalva és Csépa környéké­ről a Német Szövetségi Köz­társaságba, a Német Demok­ratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába küldtek je­lentősebb szállítmányokat. Az idény elején elsősorban velőborsót, most pedig ki­váló minőségű express bor­sót szállítanak külföldre a Szolnok megyei termelők. TISZA VIDÉK A Szolnok Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Felelős kiadó: Kálmán István Szolnoki Nyomda Vállalat Szolnok, Malinovszk) u. 19. Felelős nyomdavezetői Mészáros Sándor Siolno kenj Megnyílt 9 a | NEMZETI és Sfiait @ukmiz.da\ ■ nyári kerthelyiségei Kitűnő zene Tánc minden este* — Vége sö IMW1VHI

Next

/
Oldalképek
Tartalom