Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-15 / 139. szám

Százhuszonötéves a szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium ^Hirdessék egyebek más városit 6ei hazánknak Enlcül Szolnoknak eükere« térségeit áldom; hol remegő szemeimbe az első napragyogás ötlöt't; 5 ;M (Verseghy: Külső Szolnok című (verséből). Szolnok város I egyik leg­régibb kultúrintézménye: Verseghy Ferenc gimnázium, ebben az évben ünnepli fenn­állásának 125. évfordulóját és egyben az iskola névadójá­nak, az országos hírű írónak, városunk szülöttének és büsz­keségének: Verseghy Ferenc születésének 200. évforduló­ját. Ebből az alkalomból in­tézetünk ifjúsága Katona Jó­zsef Bánk bán című tragé­diáját adja élő. Ismerjük meg jubiláló is­kolánk százados történetét, mentsük meg a feledéstől érdemes múltját. A gimnázium 1831-ben nyílt meg. Széchenyi István ekkor már sikeresen ébreszt­­geti a nemzet alvó lelkiisme­­retét, de az alföldi szegény jobbágy nép az életet fojtó levegőben, a másnapi gon­dok nyitott szeme előtt még tanácstalan és az álomtól kéri a nappal megtagadott falatját. A négy, illetve hatosztá­lyos gimnázium csak 1844- ben kap nyilvánossági jogot. Idáig a tanítás nyelve latin volt. Az 1848—49. tanévben csak novemberben és decem­berben volt tanítás: a na­gyobb tanulók és ifjabb ta­nárok Kossuth hívó szavára beálltak honvédnek. Vágó Ferenc nevű tanárról felje­gyezték, hogy tizenkét ütkö­zetben vett részit; 1852-től 1862-ig a város szúkfkeblúsége miatt szüne­telt a tanítás. Idegen uralom dáiidózik ékkor az elítélt or­szág határain bélül, hazátlan a magyar az elféketült or­szágban A történelem tapo­sómalma azért nem állt meg. 1877-ben az iskolát államo­sítják; A k ivetkező évben | a ^ ros felépíti a gimnázium mos­tani épületét, melyben a II. Intemacionálé megalakulá­saikor tartják az első érett­ségi vizsgát. A gimnázium egyemeletes épülete Szolnok legszebb elhelyezésű középü lete. Déli főhomlokzata előtt a felszabadulás tér gyönyörű parkja: „itt hempelyeg eny­ves iszapján a Tisza víz, itt omlik ölébe Zagyvánk. nem vették számításiba, hagy háromszáz tanuló befoga­dására tervezett épület nem felel meg a gyorsan fejlődő város szükségleteinek. Külö­nösen ősszel és télen ta­pasztalható ez. Második eme­let ráépítésével azonban a hiányosságok megszűnnének. A gimnázium Verseghy Fe­renc nevét 1922-ben vette fel. Milyen nevelő-oktató munka folyt és kik tanulhat­tak benne a felszabadulás előtt és után? Nem kétséges, hogy a haladást szolgálja a Verseghy gimnázium, az sem kétséges, hogy a szebb hol­nap épült benne. Jóllehet, 1945 előtt az uralkodó osz­tály a kultúrát élő sövény­nek gondolta minden forra­dalom ellen! A tanítás szín­vonalát a kiváló tanárok hosszú sara biztosította, — közülök a Szolnok megyei Közkönyvtár és Múzeum tu­dós megszervezőjére, az is­meretek művészi tolmácsoló­iára: dr. Balogh Bélára em­lékezünk, meg a humanista műveltségű Einzig Miklósra. — akik szem előtt tartották mindig, hogy Európában vég­zik a magyar nevelést. Az iskola néha előbb járt, néha kicsit lemaradt a fejlődés­ben, egészében vévé a nem-^ zeti élet tükre volt. Az első tetatí oktatás Myt benne, azután a népi összetartozás érzésének istápolása is mind­inkább hangsúlyt kapott az iskola nevelő-oktató munká­jában; 1919-ben a gimná­ziumnak egy nagyobb diák­­csoportja a Tanácsköztársa­ság kikiáltása után vörös ka­tonának jelentkezett. Dekát kik tanulhattak] Az építés idején 20.000 la­­’kosa volt városunknak, és világháború végéig főleg ér-Kitűno minőségű borok a megyei borversenyen Dobi István elvtárs a megnyitón Megyénket a múltban acé­los gabonájáról, teltcsövű ku­koricájáról ismerték. A nagy­üzemi gazdálkodás elterjedé­sével az utóbbi években hí­ressé vált „a magyar mezők ezüstje”, azaz a rizstermelé­sünk is. Borainkat azonban csak úgy mellékesen szok­ták megemlíteni, legtöbb esetben a „homoki vinkó” gúnynévvel megcsúfolva. Természetes, hogy aki csak egy kicsit értett a szőlőhöz, illetőleg a borhoz, tudván tudta, hogy megyénkben igen sok jó bor terem, sőt a cse megeszőlőt is érdemes ter­melni. Mindjárt elöljáróban meg kell azonban őszintén vallanunk: szakembereink sem számítottak arra, hogy a megyei borverseny milyen sokféle jóminőségű borra irá­nyítja rá a figyelmet. A megyénkben első ízben megrendezett borverseny, amely végeredményben tehát seregszemlének számít, célját minden vonatkozásban elér­te, mert egyrészt pontos tájé­koztatást nyújtott szőlőkultú ránk helyzetéről, másrészről mind az egyéni, mind a nagy­üzemi termelők figyelmét rá­irányította arra a körülmény­re, hogy a homokos talajt szőlőtelepítéssel lehet leg­eredményesebben belterjes termelésre kényszeríteni. Mint Nyíri Béla megyei fő­­agronómus megnyitó beszé­dében mondotta: „Mindenkinek jól meg kell gondolnia, hogy egy hold homokos földön 4—5 q ro­zsot termel-e, vagy 20—22 hl bort?” Tanulságosak a megyei sző­lőtermelésnek azok az adatai is, amelyekkel a termelők ja­varésze a borversenyen Is­merkedett meg. Ezek szerint 13,535 kh-n művelnek szőlőt Szolnok megyében, azonban ennek több mint felét, azaz kereken 7 000 kh-nyi szőlőt feltétlenül fel kell újítani, il­letőleg a tőkepótlást el kell végezni. Nagy érdeklődés mutatkozott a Jászberényi Üjerdei Állami Gazdaság munkássága iránt, amely már évek óta fáradozik felújítás­sal és még évekig foglalkozik ezzel a jövőben is, mert a szőlőtermelés csakis ilyen módon lehet kifizető. A borverseny résztvevőinek nagy száma azt mutatja, hogy a rendező gárda, a me­gyei _ tanács mezőgazdasági osztálya és a hazafias nép­front mezőgazdasági bizott­sága — jó előkészítő és szer­vező tevékenységet fejtett ki. Nehéz és felelősségteljes munkát végzett a bíráló bi­zottság is, amely egésznapos körültekintő vizsgálódás után hozta meg döntését. Részletes eredmények a kö-‘ vetkezők: Az állami gazdaságok szekto­rában: I. díj: a Jászberényi Üj­­erdei Állami Gazdaság 1956-os évjáratú ezerjóval. Termelőszövetkezetek között: 1. díj: a jászberényi Petőfi Tsz kövidinkával. # I. díj: a jászberényi Március 15-e Tsz kadarkával. Az egyéniek között: I. óborok: I. díj: Vargac László Jászbe­rény 1952-es rizling, II. díj: Baráth András Jászbe­rény 1950-es rizling, III. díj: Szuhár István Jászbe­rény 1954-es rizling. 2. Üjborok: (fehér): I. díj: Szuhár István Jázsbe­rény, pozsonyi fehér, II. díj: Molnár Sándor Tiszaje­nő, kövidinka, III. díj: j. Tálas Júlia Tisza­kürt, kövidinka, IV. díj: Molnár Gyula Tiszaiig* mézesfehér, V. díj: Mlknai Imre Tiszajenő, vegyesfehén 3. üjborok: (vörös) I. díj: Gulyás Lajos Cserke­­szöllő. kadarka, II. díj: Németh Sándor Tisza­kürt, kadarka; in. díj: Szuhár István Jászbe­­fény, kadarka, ív, díj: Csontos Dániel Tisza­­kürt, kadarka, V. díj: Harangozó Antal Cser­­keszöllő, kadarka; A bíráló bizottság azt is megállapította, hogy a Jász- Süg, Tiszazug és egyéb szőlő­termő helyeink boraival ép­penséggel nem kell szégyen­keznünk, mert azok egy csen Pét sem alábbvalók, mint az országszerte híres Gyöngyös­­vidékiek, sőt azokkal minden vonatkozásban felvesszük versenyt. A helyezéshez jutott borok termelőit, akár egyéniek, akár szocialista szektor, a szőlőtermelésben használatos modem kisgépekkel jutái mázták. Ezenkívül a Haza has Népfront egy nagymére­tű, művészi értékű ólomkris­tály vázát is felajánlott vala­melyik „győztes” bor terme­lőjének. A borverseny résztvevői a legjobb hangulatban töltötték el két napjukat Szolnokon. Valamennyien úgy véleked­nek, hogy a borversenyt fel­tétlenül meg kell rendezni, mert az rendkívül tanulságos volt számukra, sőt lesjna­­gyobb örömmel vették tudo­másul, hogy a jövő esztendő­ben is rendeznek megyénk székhelyén borversenyt. Ezen még jobb eredményekre szá­mítanak, mert legtöbben már most megkezdik a készülő­dést, hogy ország-világ előtt végképp megalapozzák a Szol­nok megyei borok jó hírét, A borverseny megnyitásán r®sztvett Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke is, aki nagy elismeréssel nyilatkozott a Szolnok megyei bortermelők munkájáról, de azt is jelezte, hogy a továbbiakban még jobb eredményeket vár tőlük a kormányzat és a dolgozó > népünk. A borverseny látogatói egy­re szépülő új világunk jel­lemző tanujelét látták abban, hogy Dobi István elvtárs minden ceremónia nélkül he­lyet foglalt az egyik sátorban és barátságosan elbeszélge­tett, koccintott és jókedvűen nótázott a bortermelőkkel. Mint az egyik jászberényi bortermelő megjegyezte: „A régi világban Horthy Miklóst és Bethlen István grófot any­­nyira körülvették a csend­őrök, rendőrök, katonák, hogy szinte a levegőt is elfog­ták előlük. Dobi István elv­társhoz pedig az a dolgozó mehetett oda, aki éppen akart. Ez már a mi világunk, érde­mes ebben dolgozni, a jövő­ért küzdeni.” Bognár Gyula Verseghy gimnáziumban? A felszabadulás előtt elsősorban a pénz határozta ezt meg. A dolgozó nép gyermekei óriási többsége számára lehetetlen volt a kulturális felemelke­dés. 1945 előtt a magyar uralkodóosztály nem látottéi­­k-allódást, züllést és családi szégyent a munkásosztály és a dolgozó parasztság tehetsé­ges gyermekeinek háttérbe­­szorításábam. Pedig nemzeti szégyen volt az és az egész magyarság gyorsuló halála! A felszabadulás után í gimnázium falai között vál­tozás állt be. A tanulók 60— 65 százaléka munkás és dol­gozó paraszt származású, akiket a dialektikus-mate­rialista világnézet alapján nevelünk a szocialista Ma­gyarország hűséges építőivé. És arra, hogy örüljenek az életnek, hogy egyszer mind­egyikük boldog lesz, hogy emberségesek legyenek min­­•dig az életben, hogy úgy szeressék édes hazánkat, hogy Kossuth, Petőfi, József At­tila sírja mellett felemelt fő­vel mehessenek mindig. A bús, századokon át mostoha Magyarország 1945 után te­hát szélesre tárta ki hívó karjait a dolgozó nép tehet­séges gyermekei felé intéze­tünkben is.­A tanítás \ e^Sze gö-Eredménye§ verseny Nagy sikert ért el a szocialista munkaversenyben a le­­ningrádi fémipari üzem kollektívája. Az összeszerelő al­vázon 10 nappal korábban készült el a gőzturbina, mely­nek teljesítőképessége 100 000 kilowatt. A felvételen a gőzturbina műhelye látható, a kipróbálás után. A gép mö­gött Jánocskin lakatos, jobbról pedig Zájov brigádvezető áll. Belföldi HÍREK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a nagy kereslet­re való tekintettel egyre több lottószelvényt hoz forgalom­ba. Különösen a „sima”, 3.30 forintos szelvények számát emelik. Ezeket ugyanis az utolsó napokban már alig le­het kapni. A következő 16. hétre már 3 300 000 sima szelvényt bo­csátott ki. Ezenkívül 50 000 hatrovatos éj 150 000 három­­rovatos, összesen tehát 4 mil­lió 50 000 lottószelvény kerül forgalomba. A 16. heti szelvé­nyeket június 14-én, pánté» ken kezdik árusítani. (MTI) * A Magyar Építő- és Szerelő vállalatok dolgozói a Né­met Demokratikus Köztársa­ság szerelő szakembereivel együtt pontos terv szerint állítják össze a Széchenyi hegyi uj televíziós adóállo­más antennatornyát. Az 54 méter magas vas­szerkezetű toronyból már 30 méteres rész látható. A ter­vek szerint az antenna fel­állítását június 20-ig befeje­zik. (MTI.) ■ ■' ■ Országgyűlési képviselő a Szolnoki Tiszti Klubban zül talán a nevelő egyénisége a leghatásosabb. A nevelők idejűik nagy részét az intézet zárt területén töltik és hir­detik mindazt, ami szép, jó, felemelő és előremutató. Az élettől való idegenkedés, a félszegség ma már eltűnt a pedagógusokból és a tudo­mány, az irodalom, a politika, a közműveltség terjesztése terén nélkülözhetetlen mun­katársakat talált szocialista társadalmunk a Verseghy Ferenc gimnázium tanárad között is, akik Ady Endré­vel együtt vallják, hogy: „He az élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz.” Dr. MÉSZÁROS VENDEL Szerdán este kedves ven­dég látogatott él a Szolnoki Helyőrség Tiszti Klubjába. Bajtay Károly országgyűlési képviselő kötetlen beszélge­tésre jött a tiszt elvtársaik közé. A látogatás jelentőségét aiz emelte, hogy az ellenforra­dalom óta először került sor a tiszti választók és a válasz­tott ilyen találkozására. Az ■ellenforradalom idején saj­nos, akadtak tisztek, akik hűtlenek lettek katonai es­küjükhöz, elárulták népüket. A zöm, a becsületes, munkás és paraszt származású kato­natisztek azonban kiközösí­tették ezeket és derekasan helytálltak az ellenforradalom leverésében. Készülődés a VITzve — Milyen csekkszámlára fizethető be a VIT-alap? — Már csak egy és fél hónap van hátra és a világ minden tájáról megérkeznek a kül­döttek a VIT városába, Moszkvába, hogy hitet tegye­nek a világ ifjúságának ba­rátsága, testvérisége és békés szándékai mellett. Béke és barátság! Az egyszerű embe­rek millióinak legfőbb vágya. Ezek a nemes célok lebegnek megyénk ifjúsága előtt a VIT- re való készülődés alatt. Ezernyi ötlet, ügyesség, ta­lálékonyság jellemzi a VIT- re való készülődést. Rövid tá­virati stílusban néhányat ezekből. Felkészültek a Tisza-parti VIT találkozóra a szolnoki és kunszentmártoni járás, vala­mint Szolnok város KISZ- istái. Június harmadik vasár­napján a szolnoki Vidám­kertben kultúr- és sportcso­portok szórakoztatják majd a várható nagyszámú közön­séget. A találkozót egy nagy­szabású vízikarnevál és tűzi­játék zárja be. A jászalsószentgyörgyi lá­nyok úgy határoztak, hogy jászsági néphímzéseket, kézi­munkákat küldenek a járás VIT-küldöttjétől Moszkvába. A mezőtúri Szőnyegszövő KTSZ KISZ-istái szép sző­nyeget készítenek a VIT-re. A Szolnok városi KISZ szervező bizottság motoros túrát szervez Csehszlovákiá­ba, ahol Nyitra megye ifjúsá­ga fogadja őket. A mezőtúri Finommechani­kai V. KISZ szervezete VIT- műszakot szervez és a legjobb eredményt elért fiatalt a vál­lalat vezetőségével közösen jutalmazzák-Már több fiatallal beszél­gettünk arról, hogy a KISZ Országos Szervező Bizottság VIT-alapot létesít, s ezt már jóváhagyták. Ennek célja az, hogy a VIT költségeinek egy részét társadalmi gyűjtés útján biztosítsuk. Több helyről érkezett je­lentés arról, milyen módon segítenek a fiatalok növelni a VIT-alapot. A turkevei Vá­rosi KISZ Szervező Bizottság kulturális műsorral egybe­kötött rendezvények teljes bevételét fordítja a VIT-alap­­ra. A mezőtúri Mezőgazda­­sági Tehnikum KISZ szerve­zete a befolyt tagdíj árát fi­zeti be a VIT-alapra. Másformában is lehet nö­velni a VIT-alapot. Üzemi és hivatali KISZ szervezeteknél helyes lenne, ha beindítanák a filléres-mozgalmat, ami ab­ból áll, hogy bérfizetéskor a kézhezkapott összeg filléres tételeit minden fiatal fel­ajánlja az alapra. Lehet VIT- műszakot tartani és a kapott bér 50, vagy 100 százalékát felajánlani. Különböző válla­latok. kultúrotthonok. Intéz­mények vezetői ajánlhatnak fel összegeket igazgatói alap­ból és egyéb forrásból. Többek kérésére közöljük a , VIT-alap letéti számlaszá­mút: 999.999—K—95. Befize­tési lapok hiányában bianco csekklapon is lehet a pénzt továbbítani, de ezesetben rá kell- irni a számlatulajdonos nevét és számlaszámát. Benczc Ernő KISZ megyei ágit. prop. t. 10 Hepiit őbemutató, rizikóméval BiPff nők minden a holnapi »zolnőki Ifjúsági Találkozón Holnap reggel 8 műsor tölti ki a karnevál este orakor megkezdő- találkozó egész órakor zárja be az dik a szolnoki és napját. Nemcsak a ifjúsági találkozó kunszentmártoni két járás és a vá- műsorát. (Előbbi járás ifjúsági se- ros kulturcsoport- lapszámunkban té­­legszemléje. A vá- jai lépnek fel, a vesen szombat es­­rosi sporttelepről megye más részé- ti időpontban kö­­n ‘vonulás kb. bői is lesznek meg zöltük a tiszai kar- 9—fél 10 óráig hívót kulturegyüt- nevál megrende­­tart, s ekkor kerül tesek. A nap leg- zését.) majd sor a találko- érdekesebb ese- Hogy mikor fe­­zo megnyitására a menye talán a dél- jeződik be az if- Vidam Kertben. A után 4 órakor kéz- júsági találkozó, Komumsta Ifjúsá- dődő renülőbemu- azt előre nem le­gi Szövetség Köz- tató lesz, amely- hetne még meg­­ponh Szervező Bi- nél pompásabb — mondani, hiszen a zottsaganak egyik jó idő esetén — műsort szabadtéri tagja mond ünne- talán csak a vizi- tánc követi majd, pi beszédet. karnevál lehet. amelynek vége a A megnyitó után A Tiszán meg- táncolok hangula­­kultur- es sport- rendezendő vizi- tától függ. Ilyen előzmények után vá­rakozás teljesen tekintettünk a látogatás elé. Hét óra lehe­teti, az idő, amikor Bajtay Károly elvtárs választói elé állt. Azzal kezdte, hogy az elmúlt években sajnos, elég kevésszer került sor arra, hogy a képviselőik beszámol­janak választóiknak. S ez oda vezetett, hogy gyengült a kapcsolat a nép és a kor­mány között Bajtay elvtárs — mint mondotta — örömmel jött tisztek közé mert ez azt je­lenti, hogy az itt felvetődött protjjémák által jobban ér­vényre tud jutni a választók akarata a Parlamentben; Sok szó esett az Ország­gyűlés 1957 május-júniusi ülésszakáról, amelyen Bajtay elvtárs is részt vett. Az or­szággyűlésen kitűnt, hogy Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányunk intézkedései né­pünk felemelkedését szolgál­ják. — Az ellenforradalmat azonban még csak fizikailag semmisítettük meg, ideoló­giai frorton még sok a ten­nivaló, mert a megvert ellen­forradalom egyre elkesere­dettebb harcot próbál indí­tani ezen a vonalon. Minden kommunistának kíméletlenül fel kell lépnie a dogmatiz­­mus és revizáonizmus ellen; Kemény helytálláfc. kemény harc vár még pántunk . tag­jaira és minden becsületes hazafira; A képviselői beszámoló meghallgatása után, miről is esett volna szó, mint tiszti­karunk tagjai életének je­lenlegi kérdéseiről Bajtay elvtárs elmondotta, hogy mint képviselő tud arról, most ké­szül a honvédelmi és a tiszti törvény. Egyik legsürgősebb honvédelmi feladatunk en­nek megvalósítása, mert ren­det kell végre teremtenünk a becsületes honvéd-tiszteket ért ellenséges támadás terén. Hivatásos tisztjeink becsüle­tét kell Mvívnunk az ellen­séggel szembeni (Tisztjeink az ellenforradalom leverésében a karhatalomban becsületes szolgálatukkal ugyan maguk kivívták népünk elismeré­sét.) A késő esti órákban ért véget a kötetlen beszélgetés és a megjelent elvtársak tá­jékozottabban elégedetten tá­voztak. Meggyőződésem, hogy nem­csak a polgári de a tiszti választók életében is szükség van az ilyen találkozásokra. A^ szolnoki Tiszti Klub a jö­vőben is szívesen várja né­pünk képviselőit; Csiha Sándgr. fhdgx

Next

/
Oldalképek
Tartalom