Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-08 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf = MAI SZÁMUNKBÓL ■ * Turkeve öröme, gondjai tnieeoigseaaiiiKtiiaisuiniiiiiiiiiuiiiiiiiiiiKiiiBHSAB A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 133. szám. ARA: 50 FILLER. 1957. június 8., szombat. fl LOTIO tárgysorsolásának nyerőszámai Mióta terem szőlő a Jászság homokján Rádióműsor ft munkások védelméért... GEPALLÓMASí SZEMLEK Ar, n<61»bi| évek szorgos, eredményes munkáját olykor nemcsak az anyag-, energiahiány, rossz kooperáció vagy a zord téli időjárás zavarta üzemeinkben, hanem gondot okozott időnként az a munkaerőkiesés is, mely a három napon túl gyógyuló balesetek miatt következett be. Kétségtelen, hogy mióta ipar van, baleset is van — s bizonyos mértékben lesz is, míg ipar lesz. Azonban mégis baj ez. Baj, mert á dolgozót és családját anyagilag érinti, mert a termelést hátráltatja s mert a szocialista iparosítás viszonyai között a sérülések arányának állandóan csökkenni kelL A baleseteit: számának alakulását figyelemmel kísérve mégis azt tapasztaltuk, hogy évek óta elég magas szinten stagnál. És ez nem indokolt. Nem megnyugtató az sem, hogy 1956-ban az előző évhez képest csökkenés mutatkozik. Ezt ugyanis befolyásolta az utolsó három hónap sztrájkhulláma, mikor sok üzemben állt a munka vagy nagyon csökkentett ütemben dolgoztak. Hiába volt az erőfeszítés a balesetek megelőzésére, a sérülések abszolúte számokban és a munkások állományához képest is növekedtek. Ezer munkásra 1953- ban 57, 1954-ben 70.1. 1955-ben 70,3 és 1956-ban 67 baleset jutott. Az emelkedésre nincs megnyugtató magyarázat, elsősorban a felelőtlenség és a gondatlanság az oka: Államunk pedig bőkezűen adott (1953-tól 1956. októberéig): összesen 5 millió forintot munkavédelemre és munkásegészségügyre — megyénk vállalatainak. A r o»n arány ok a <| egyedül az enyhíti, hogy a halálos balesetek száma jelentősen csökkent. 1953-ban hatan vesztették életüket, 1955-ben már senki sem. Tavaly már újból előfordult két végzetes kimenetelű sérülés. Le kell szögezni — mert ellentétes vélemények is vannak —, hogy a három napon túl gyógyuló sérüléseknél nem elégedhetünk meg a „véletlennek” és a ,torsnak” emlegetésével. A rendelkezésre álló adatok elemzésénél egyáltalán nem találunk jelt a sors szeszélye okozta rendellenességre. Inkább a visszatérő eredmények a jellemzők, melyek bizonyos szabályszerűségre, illetve rendszerességre engednek következtetni; S»«miigyrel kell venni az egyes iparágakat is. A nehéziparban pl. lényegesen több a sérülés, mint valamennyi iparcsoportban együttvéve. Igen magas — a gondatlanság és a közlekedési szabályok be nem tartása miatt — a közlekedési és szállítmányozási vállalatoknál is. A könnyűiparban, a legrosszabb évben ezer munkásra 59 sérülés jutott; Feltűnő azonban az élelmiszer- és építőipar rohamosan romló aránya. Míg 1953-ban 1000 építőmunkás közül csak 29-et ért baleset, 1956-ban már több, mint 62 tőt. fíem jobb a helyzet az élelmiszeriparban sem. Főleg a nagyarányú munkaerővándorlás s az ezt előidéző gyenge kereseti lehetőségek, mostoha munkakörülmények játszottak közre. Persze ez vonatkozik más iparágakra is. Ismeretes, hogy a vállalatok a sok új munkással is teljesíteni akarják tervüket. Emiatt kevesebb idő marad az oktatásra, tanulásra. Pedig fontos volna, mert a régi ember helyébe lépő új, legtöbbször még a legelemibb munkavédelmi szabályokat sem ismeri. Ez volt a helyzet a Tisza Cipőgyárban, ahol nagyot csökkent ugyan a munkaerőhullámzás, de a balesetei: száma 20-ról 53-ra növekedett egy év alatt. A betanítási idő csökkentése bosszulta meg magát. Meg kell itt említeni a munkavédelmi felelősök szerepét is. Nagy feladatuk van a munkások védelmében, a preventív védőintézkedésekben, de ezenkívül rájuk vár, hogy az üzemek vezetőivel bejelentetik a baleseteket, elkövetett hibákat. Igaz, nem népszerű munkájuk e része, különösen akkor, ha kitüntetésről, prémiummegállapításról van sző. Ugyanis a halálos vagy tömeges baleset, a 25 százalékot meghaladó rokkantság, vagy a 20 napon gyógyuló baleset kizáró tényezők az üzem bizonyos vezetői részére a prémiumból. Ezért aztán | előfordul, hogy igyekeznek el'hall-Jászszentandrás A Tiszavidék csütörtöki számában közlemény jelent meg arról, hogy Szolnok megye gépállomásai globálisan teljesítették tavaszi tervüket. Ebből a felsorolásból, sajnos, kimaradt a Jászszentandrási Gépállomás. Ez az üzem ugyanis csak június utolsó hetében tudja teljesíteni a tavaszi tervfeladatot. A rossz időjárás — melyet az elmaradás okául megemlítettek — nem egészen fogadható el; A megye más részein is gyakori volt az cső, mégis dolgoztak. Jászszentandráson és környékén pedig a talajadottságok is könnyebbek, mint másutt, mert elég homokos szántóföld. A dolgozók létszáma, szaktudása és a géppark, általában megfelelő, csak valamivel nagyobb szorgalomra, munsa- Iendületre, g körültekintőbb irányításra lett volna szükség. Ez utóbbi megállapítás helyességét igazolja az a körülmény is. hogy a génszem- Jlén a bizottság több mulasz ♦ tást talált. Többek között 5 j cséplőgép még nem volt ^üzemképes állapotban. * A gépállomás vezetői deszka- és lemezhiányra hivatkoznak. A lemezbeszerzés körül valóban vannak nehézsé gek, bár a megye többi gép állomása megtalálta a megoldást. A deszkahiány azonban érthetetlen, a gépállomásnak jó kapcsolata van a Mátravi déki Erdőgazdasággal, azon kívül nagvtqljesítményű gáterfűrésszel rendelkezik.Érdekes — ezt a lehetőséget nem használták ki a jászszentand rásiak. Az önállóság — amelynek hiányát korábban annyiszor kifogásolták — csak úgy ér valamit, ha leleményességgel is párosul. Úgy hisszük, hogy ez esetben vonatkozik a jászszentandrásiakra is. ‘ Mezőtúr Fontos esemény színhelye volt tegnap a Mezőtúri Gépállomás. A felügyeleti szervek és az örök rivális, a Karcagi Gépállomás vezetőinek részvételével ekkor tartották a nyári munkára előkészített erő- és munkagépek nagy seregszemléjét. A mezőtúri traktorosok már csak azért is nagy izgalommal várták ezt • napot, mert a két gépállomás közötti versenyben eddig még megelőzték a karcagiakat. Most kíváncsiak arra, vajon folytatódik-e a sikersorozat. A másik ok, hogy továbbra is meg akarják tartani a régi munkáltatókat, a termelőszövetkezeteket, melyek mindig bizalommal voltak a gépállomás iránt. Egyébként a szövetkezetek — melyek tavaly is szerződtek gépi munkára — ez évben is megújították szerződésüket. Ezért készültek olyan lelkiismerettel a gépszemlére a mezőtúriak. A traktoros napról sem feledkeztek meg. Ennek műsoráról még nem számolhatunk be olvasóinknak. Annyit azonban már elárulhatunk, hogy a hagyományos traktoros napi ebéd, és egyéb most sem marad„kellékek” nak el. s; Kunszentmárton Kisújszállás, Tószeg és Jászkisér gépállomásain szintén pénteken tartották a gépszemlét. A többi gépállomáson fjedig az előző napokon. A szemlék eredményeiről, a tapasztalatokról lapunk későbbi számában tájékoztatjuk olvasóinkat. — bubor — Olcsóbb a gépi munha A kengyeli Búzakalász Termelőszövetkezet a napokban 29 hold kukoricaföldet a gépállomással kapáltatott meg. Amikor a munkát befejezték, számvetést készítettek. A gépállomás 1 320 forinttal kevesebb költséggel dolgozott, mintha a 29 hold kukoricaíöldet saját fogataikkal vagy fuvarossal gyomtalanít ják. Ebből a példából kiindulva elhatározták, hogy továbbra is igénybe veszik a gépállomást. Szomorú, hogy az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben, ahol meglehetősen nagy a kukorica vetésterület, a gépállomási szerződéskötés helyett bérmunkásokat fogadnak, akik holdanként 80 forintért kapálják meg a kukoricát. Sokkal helyesebb lenne, ha az abádszalóki Lenin Tsz tagjai előbb elkészítenék a számvetést és csak aztán döntenének ilyen tonlos kérdésben. Végsősoron saját magukat károsítják meg, mert kevesebb lesz a részesedés. Felvétel« Dolgozók Gimnáziumának levelező tagozatára A Szolnoki Verseghy Ferenc ' Általános Gimnázium értesíti Szolnok város lakosságát, hogy 1957 szeptemberében ismét megnyitja a Dolgozók Gimnáziumának első osztályát a tanulni vágyó dolgozók számára. Akik élni akarnak ezzel — a pártunk és kormányunk adta — lehetőséggel, fordulja nak az Intézet Igazgatóságához személyesen (Szolnok, Felszabadulás tér, I. emelet), Vagy telefonon (telefon: 24— 81). Szolnok 1957. június 6. A Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Igazgatósága Kisújszálláson 400 hold kukoricát vegyszerrel gyomlalanítauak A múlt évben a Kisújszállással szomszédos turkevei Vörös Csillag Tsz-ben kísérletképpen vegyszerrel gyomtalanították a kukoricát. A kísérlet jól bevált, mert a gyoíok nagyrészé, a vegyszer elpusztította. A turkevei példa nyomán az idén a kisújszállási termelőszövetkezetek [Széfl {léidet AZ EMBERIESSÉGRE fiatni. Pl. 1955-ben a Kunszentmártoni Téglagyár 17, a karcagi 20, a mezőtúri 4, a' szolnoki 17 balesetet tagadott le. De alapvetően nem javult a helyzet a múlt évben sem. K i mszen tm ár Ionban, Karcagon, Mezőtúron és az 5-ös Mélyépítő martfűi munkahelyén továbbra , is letagadták a sérüléseket. Mondanunk sem kell, hogy a hallgatás nem vezet eredményre, mert az ellenőrzés felderíti a hibákat s ez nemcsak a prémium visszafizettetésével, hanem bírságolással is jár. Végezetül meg kell emlékeznünk mégegyszer részletesebben azokról a beruházásokról, melyek a munkások egészségét hivatottak védeni. Az állam nem egészen három év alatt, közel 5 millió forintot adott munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházásokra. Ebből 1953-ban és 54-ben mintegy 2—2 milliót fordítottunk erre a célra. Egyes iparcsonortokat vizsgálva, azt látjuk, hogy a nehézipar közel 42 százalékban részesült a beruházásokból, az arány az 1954. évi visszaesés után 1956-ban már 67 százalékra nőtt. A könvnvüipar minden évben arányosan 15—17 százalékot kapott, az építőipar 1954-ben 492 000 forintot ruházott be. A«-»» Uní..»Mli | azt bizonyítani, hogy minden lehetőséget felhasználtak. De az ötmillió forint arról tanúskodik, hogy az üzemek hatalmas segítséget kaptak; Ennek ellenére is — kétségkívül — sok még a tennivaló a munkavédelmi berendezések terén. De ha az üzemek vezetői és az öregebb munkások óva intik a fiatalokat, megéléssel oktatják őket elővigyázatosságra, a védőberendezéseit használatára és a védekezésre, a balesetek száma csökkeni fog és tényleg gyümölcsöző hasznát látjuk államunkNaugy anyagi áldozatának. LUKÁCS PÁL ♦ Több, mint 300 Szolnok megyei építőmunkás dolgozik Ózd mellett a farkaslyüki és Somsály közelében lévő bá nyászlakás építkezéseken. A dolgozók nagyrészt a munkahely közelében, sátrakban és hirtelen átalakított munkásszállásokon lakik, míg másik részük a legközelebb eső falvakban, községekben. Gépkocsival járnak munkahelyükre. Sajnos, a napokban egy igen-igen szerencsétlen közlekedési baleset történt. Az egyik autó Tólápára vitt vagy 25 építőipari munkást Útközben az eléggé meredek ♦ hegyj-úton egy előzés alkal" mával a kocsi megcsúszott, s a lendület következtében több munkás leesett. — Mideczkj János kengyeli kubikos sérült meg a legiobban. A hátán és a gerincénél több helyen eltört a csontja, s a helyszínről azonnal kórházba kellett szállítani. Az jó is addig, hogy kórházba szállították, de az ózdi kórházba, ami azzal a kellemetlenséggel járt, hogy felesége és gyermekei csak nagy költséggel látogathatná. A gyermekeknek és a felesegének az volt a kérése, hogy édesapjukat hozzák haza. Felkeresték az Építőipari Vállalat főmérnökét, aki tőle telhetőén felajánlotta a vállalat személygépkocsiját. Igenám, de ilyen súlyos csonttöréssel 6érült beteget nem lehet személygépkocsin a szolnoki kórházba szállítani. Más megoldást kellett keresni. Egyedüli megoldás csak az volt, ha a dolgozót mentő autó fekvő helyzetben szállítja át a szolnoki kórházba. Ez viszont újabb nehézséget okozott, mert a mentőautó 1800 forintbá került volna. A munkatársak aggódva figyelték beteg barátjuk sorsát. Valamennyien szerették volna ha családja közelébe kerül, ahol gyakran meg tudják látogatni a gyógyulás ideje alatt. No de ki vállalja az 1800 forintos mentőautóköltséget? Valakinek határozni kellett. A vállalat vezetői, a főmérnök, a főépítésvezető és a Jórigádvezető segítenek. Nekik köszönhető, hogy Midecziki Jánost gyakran meglátogathatja a felesége és gyermekei; is alkalmazzák ezt a módszert. A kisújszállási Petőfi, Sallai és a Dózsa Tsz eddig több, mint 400 kát. hold kukorica vegyszeres gyomirtására kötött szerződést. Az új módszer természetesen nem jelenti azt. hogy a kukoricát ezentúl egyáltalán nem kell kapálni. A kapálást épp úgy megkívánja a kukorica. A vegyszer azonban a gyomok nagyrészét akkor is elpusztítja, ha az esőzések miatt a kapálást nem tudjál: időben elvégezni. Elmarad az Operaház szombat és vasárnapra hidelelt előadása A Móricz Zsigrnond Kulíurotthon igazgatósága közli, hogy a folyó hó 8—9-rc hirdetett Állami Operaház vendégjátéka a bizonytalan időjárás miatt elmarad. Újabb dátumot rövid időn tjeiül közlünk. 17 000 juhot talanak törzskönyvi ellenőrzés alatt Szolnok megyéden Szolnok megye két nevezetes juhtenyésztö vidékén a Nagykunságban és a Jászságban összesen 17.000 juhot tartanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. Ebből négy és félezer a termelőszövetkezetek birtokában, van, a többi az állami gazadságoké. A megyei törzskönyvezési felügyelőségre egymásután érkeznek be az idei nyírási adatok; A termelőszövetkezetekben a nehéz idők ellenére jobbak az eredmények, mint az elmúlt években. Az idén sem vallott szégyent munkájával a két szocialista munka hőse címet visejő juhász. Retter Györgynél, a turkevei Táncsics Termelőszövetkezetben 151 anyánál 6.41 kiló volt a nyírási átlag, Márki Eleknél, a karcagi Táncsics Termelőszövetkezetben jóval több anyánál is elismerésre méltóak az eredmények. 6.15 kilós volt az átlag 380 juhnál. Az országszerte híres juhászok eredményei azonban nem egyedülállóak. A jászfelsŐ6zentgyörgyi Vörös Sarok Termelőszövetkezetnél igaz, hogv csak 60 juhnál 6.20 kiló eredményt értek el; A nagykunsági kísérleti intézet karcagi gazdaságánál a nagyüzemi juhtartás kiemelkedő eredményét érték el. — 1150 anyánál sikerült elérni az 5 kiló 67 dekás átlagot. Az eddig beérkezett eredménye': szerint nem ménnél: ritkaság számba a juhon■kónti 9—10 kilós eredmények, az idei rekordert azonban még nem lehet megállapítani. Until a személy] igazolványról tudni keH Felhívom Szolnok város, valamint a járás lakosságának figyelmét, hogy a személyi igazolványaikat abban az időben érvényesíttessék, amikor erre felhívást kapnak. Ellenkező <-sethen nem áll módunkban ez cv szeptember 30-ig befejezni az igazolványok érvényesítését. Az igazolványok érvényesítésének elmulasztása büntetést von maga után. Vágó. Ervin s. k., r. százados. „oImondnnám minden titkát izineninek.. MII ESTE: dadíkö pista Bemutató előadás n Szigligeti Szinházbau Ma este tartja a Szigligeti Színház az 1956—57-e.s idény utolsó bemutatóelőadását. Színre kerül a Dankó Pista című daljáték, 3 felvonásban. Szereplők: Dankó Pista: Somogyi Géza, Joó Ferenc: Benyovszky Béla, Ilonka a leánya: Pálfy Aliz, Blaha Lujza: Fraknói sári m. v., Tömörkény István író: Krémet József. ördög polgármester: Gellei Kornél, ördögné: Csapó Ildikó, Elemér a fiuk: Kautzky Ervin: Bittó halászmester: Bors Béla, Máté a fia: Halász László, Cibere: Varga r>. József, Mucsi Jóska cigányprímás: Paál László, Borovszki városi hajdú- Czakó Jenő, Juli: Kalmár Zsóka, pincér: Pototzky Béla. Vezénvel: Orbán Leó, Rendezte: Vauló Lajos.
