Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-21 / 144. szám

f >•?■ '£ML A párttagság hotelem — Gondolatok egy levél nyomán — Levelet hozott a posta' Kunhegyesül. Oláh József elvtárs fogott tollat, hogy gondolatait leírja számunkra a legutóbbi taggyűlésről. Ér­tékes, megszívlelendő tanul­ságokat tartalmaz a levél. Olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amely nem egye­dülálló a pártszervezetek éle­tében. • Kunhegyesen a területi pártalapszervezet vezetősége rendkívüli taggyűlésre hívta a kommunistákat. — Már a rendkívüli szó is magában foglalja, olyan halaszthatat­lan, fontos dolgokról lesz szó, amelyekkel nem lehet megvárni a szokásos havi összejövetelt. A taggyűlésen napirendi pontként a megyei pártaktíva határozatának is­­f mertetése és az ebből adódó feladatok megvitatása szere- J nett. S mi történt? A taffffuű­■ lésre, a párttagságnak mint­egy 55 százaléka jött el. Igaza van kedves Oláh elv­­társ. mint írja levelében; rossz szokás az, ha mi első­■ sorban a megjelenés százaié* kában akarnánk lemérni a kommuinsták tanácskozásai­nak sikertelenségét. — Mint ahogyan megcáfolja ezt a kunhegyest területi pártalap­­szefvezet taggyűlése is. Nem jelent meg a teljes tagság, s mégis fontos kérdésekről esett szó a felszólalásokban, hasznos javaslatok születtek a vitában. Mégis érdemes gondolkozni azon. mi az oka annak, hogy akadnak olyan párt­tagok nemcsak Kunhegyesen, dp másutt is. akik nem tart­ják magától értetődőnek, kötelességüknek, hogy a tag­gyűléseken rész t vegyenek. (Nem azokról van szó, akik halaszthatatlan dolguk miatt elmaradnak). Falvainkban, a . mezőgazdasági' munkáik zö­mét most kell elvégezni és bizony azoknak az elvtársak­nak, akik a földeken dolgod­nak. nem könnyű a napi fá­rasztó munka után az es*I taggyűlésre eljárni. Vannak talán., akik úgy vélekednek, úgy sem tudnak hozzászólni fi napirendi ponthoz, ezért nem mennek el. Megint má­sok azt tartják, a szép nvári estéket inkább másutt töltik el S talán akadnak olyanok is. akik azt hiszik, hogy át­igazolási lapjukat zsebükben 1 hordják és több tennivaló- S juk nincs is már. Az is eszé­­| be jut az embernek, nem kő­­j vetik-e sűrűn egymást a párt összejövetelei? Lehetne még tovább folytatni az okok ke­resését. de nem szükséges. Aki a Magyar Szocalista Munkáspárt tagjának vallja magát, annak számolnia kell azzal, hogy a párttagság kö­telez. A párttagnak jogai és kötelességei vannak. Nem elég csak elfogadni a párt célkitűzéseit, de részt is kell venni azok megvalósításában. Ha valaki nem jár el rend­szeresen a taggyűlésekre, ho­gyan segít a pártpolitikai ki­alakításában? Hogyan ismeri meg a párt határozatait, ho­gyan vesz részt abban, hogy a párt politikája helyileg is megvalósuljon? Hogyan tud választ adni — ha nem vesz részt a kommunista kollek­tíva tanácskozása in — a dol­gozókat érdeklő kérdésekre. A pártonkívüli dolsozók pe­dig joggal várják ezt a párt tagjaitól, ök nemcsak a ma­gatartását. munkáját figyelik a kommunistáknak, de a sza­vait is. A pártnak jelenleg több mint 300 eizer tagia van. A tagság túlnyomó többsébe a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a haladó értelmi­ség színe-java. A párt újjá­építésének idején ezek az elvtársak számtalan, nagy­szerű példáját mutatták a kommunista helytállásnak és a bátorságnak az osztálvel­­lenség elleni harcban. Azon­ban hiba lenne olyan állás­pontra helyezkedni párttag­jainknak, hogy a nehezén már túl vagyunk és a párt­élet már a napi kerékvágás­ba jutott, egy kis pihenőt tarthatunk. Napjainkban el­sőrendű feladatunk legyen a tagság önkéntes vasfegyelmé­nek erősítése, mert ettől is függ, mennyire növekszik a párt befolyása, a pártonki­­vüli dolgozók körében, meny­nyire tudja a párt maga iga­záról meggyőzni a dolgozó­kat. Ha az MDP-ben az utób­bi időben egvik komolv hiba volt a pártfegyelem megla­­zulása. amely eleinte a nagy­arányú passzivitásban, ké­sőbb a határozatok tessék­­lássék végrehajtásában nyil­vánult meg. tanuljunk eb­ből. A pártélet kialakításá­ban. a pártszerű munka meg­teremtésében egy pillanatnyi szünetet ss hagyjunk. Ne en­gedjük. hogy a párttagság érdeklődése, aktivitása alább hagyjon. Figyelmeztessük a párttagokat önként vállalt kötelességükre, mert a párt csak így hatványozhatja meg erejét azoknak a nem kis feladatoknak az elvégzésére, amelyek még hátra vannak. E gondolatok jutottak eszembe a levél elolvasása vözben, amely őszintén, min­den kertelés nélkül egy kom­munista teljes felelősségér­zetével tárta fel az eredmé­nyek mellett a proWémíVat- LAZÁNYI ANGÉLA A NEMZETKÖZI ÉLEI HÍREIBŐL \ N Világszeite készülődnek a fatalok BOLIVIA Az ország kerületeiben fesztivál-el őkészí! ő bizottsá­gok alakulnak. Költészeti és festőművészei i VIT pályáza­tokat írtak ki. Nagy sikere volt a népi zenei versenynek. INDIA Az Asszon Tribun című lap jelentése szerint Mad­­raszban megalakult az elő­készítő bizottság. Elnökévé Kandzsav ismert filmszínészt választották. A ..Bharat Ju­rák Szamadzs” nevű befo­lyásos indiai szervezet 41 delegátusát szándékozik ki­küldeni a VIT-re. Ez a cso­port művészekből. írókból, a diák. munkás- és paraszti ifjúság képviselőiből tevődik majd össze. A szocialista ifjúsági szövetség 25 taggal képviselteti magát a VIT-en. Az egyetemi színjátszó eairlet legjobb színészeit küldi Moszkvába, ötven főből álló indiai bal"ttcsoport is részt­­vesz a VIT-en. SZUDÁN Az országban mindenfelé helyi fesztiválok voltak. A szudáni ifjúsági szövetség kulturális csatáivá naav mű­­vésezti versenyeket rendez a moszkvai VIT tiszt-letére. EGYIPTOM A kulturális versenyek bi­zottsága pályázatét irt ki a VIT-en résztvevő egyiptomi ifjúsági küldöttség himnu­szának megírására. Ezenkí­vül határozatot hozott a szín­­művészeti. képzőművésze*! és zenei csoportok versenyéről. URUGUAY 38 amatőr labdarúgó csa­pat vesz részt azon a tornán, amelyen eldöntik, melyik csapat utazzék a moszkvai VIT-rc. London (MTI.) A londoni rádió jelentése szerint Sél­­wyn Lloyd angol külügymi­niszter és Zorin szovjet kül­dött a londoni leszerelési tárgyalásokon, szerdán két és fél órás külömanácskozásir3 ült össze. New York (AFP). Áz ENSZ ázsiai és afrikai tagállamai­nak csoportja külön ülésen foglalkozott az algériai kér­déssel. A csoport állástfoglalt amellett, hogy küldjenek ki nemzetközi bizottságot a leg­utóbbi algériai események és az ország helyzetének meg­vizsgálására. Moszkva (TASZSZ). Mi­­csunovics, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság moszk­vai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete sznrdán fogadást rendezett a Moszk­vában tartózkodó Gosnjak hadseregtábornok, jugoszláv honvédelmi államtitkár tisz­teletére. Szovjet részről a fogadá­son jelen volt Bulganyin. Mikojan, Hruscsov, Zsukov, Gromiko (külügyminiszter, továbbá több marsai] és ten­gernagy, valamint diploma­ták. katonai attasék, szovjet és külföldi újságírók. London (MTI.) Mint a Reuter iroda jelenti, a Kará­csony sziaelek'en szerdán vég­rehajtották az idei angol bidorgénbomba-robbantási ki­­sérletsorozat harmaduk és ígyben befejező robbantását, New York (TASZSZ.) Ken­ham. a Christian Science Monitor című amerikai lap szerkesztője a Szovjetunió legújabb leszerelési javas­lataival foglalkozva megál­lapítja. hogy a Szovjetunió olyan javaslatokat tett. ame­lyeket .,nehéz lesz elutasí­tani, még ha akarnák is.“ Berlin (MTI.) A lengyel nárt- és 'kormányküldöttség tagjai szerdán látogatást tet­tek a Német Demokratikus Köztársaság városaiban és egyes üzemekben. Drezdáhar megtekintették a világhírű képtárat, maid resztvettek a tauchhemmeri kombinát dol­­-m-óinak gyűlésén. Gomulkí. a Lengyel Esve sült Munkáspárt ébő titkár? a kombinát dolináéihoz Inté­zett beszédében hangsúlyozta' „Ha nyűgödtsh'oan, jobban és biztonságosabban akarunk élni. aktkor nem lehet már utunk, mint a szocializmus útja. Ezért kölcsönösen segí­tenünk kell egymást, ki kell cserélnünk tapasztalatainkat. megértést kell tanúsítani egy­más nemzeti sajátságai iránt. Mindent meg kell tennünk, hogy egységünket a proletár nemzetköziség, a szolidaritás a barátság és az egyenjogú­ság alapján megszilárdítsuk, önök biztosak lehetnek ab­­báíi, hogy harcukban a len­gyel munkásosztály és a len­igyei nép tömegei szilárd szö­vetségeseik és hűséges bará­tiak lesznek.*’ Ljubljana ÍMTT.) A Tan­iug jelentése szerint Erlan­­der svéd miniszter a női; Ljubljanában, a 'képviselők klubjában szerdán sajtóérte­­| kéziét et tartott. Arra a kér­désére. milyen problémákról tárgyalt Titó elnökkel Brioni szigetén, a svéd ministter­mecserét folytattak a két or-* szagot ■ érdeklő összes kérdé­sekről. A svéd semlegességről szólva Erlander miniszterel­nök kijelentette, hogy Svéd­ország aktív setnlegesséai politikájának struktúrája azon a tényen alapul, hogy Svédországot nem fűzik kö­telékek semmiféle katonai egyezményhez, ami azonban nem jelenti, hegy a nemzet­közi politikából nem veszi ki tevékenyen a részét. Emlé­keztetett Svédország ENSZ- béli képviselőjének aktivitá­sára. Arra a kérdésre, mi a vé­leménye a jugoszláviai mun­kástanácsokról. Erlander svéd miniszterelnök kijelentette, hogy ez igen érdekes dolog, azonban több időre lett vol­na szüksége ahhoz, hogy a munkástanácsok helyzetét ál­elnök kijelentette, hogy esz- tanulmányozza. IádpoUiikcáiegyz elek V. Miért törle át Anglia a kínai zárlatot? AZ A HANG, amellyel az amerikai sajtó az angol kor­mánynak a kínai embargó la­zítását illető határozatát az első napokban fogadta, ba­rátságos eszmecserének iga­zán nem mondható. Ma már megváltozott ez a hang, de eleinte még olyan javaslatok is napvilágot láttak, hogy Anglia kínai kereskedelme ellen Csang Kaj-seket ame­rikai őrhajókkal kellene tá­mogatni. Válaszul az angol Sunday Express cirkálók­ról és levegőberöpítésrő1 beszélt. Ez a véleménycsere két szövetséges nagvhatalorr között. amelyek mindketten tőkés államok, sőt imperialis­ták, szakadékns ellentéteket ‘ár fel. Anglia az első világháború előtt és a két világháború kö­zött ipari termékeinek éo tő­kefeleslegének kiviteléből élt A második világháború kitö résének pillanatában az an­gol anyaország minden pol­gárára a külkereskedelmi for­galomból 8 font és 8 shillin'­­esett. Ebből az összegből csak 2 fontot és 18 shU’irg-t adtak a domíniumok és koronahir­­‘okok. tehát mindössze kö­­-ülbelül 25 százalékot. Angiíf így exportja jövedelmének ’egnagyobb részét nem a sa­lát- birodalmából nyerte, ha- 1 nem úgy keres'e. hogy el­­i.i-'-’ott az európai és délameri- 1 kai állame'--oak. Hátsó-Indiá­­toak és a Szumaira-^zinetek- J->ek. .Tanárinak és Elő-Azsiá ♦ oak és Kínának. ♦ Ami a dominitimokból ka- Joott fejenkénti 2 font, ég 1? 1 shillinget l’lrti, Angliának ez J'j jövedelme rudlván, nagyon ^a-egossppant. Ausztrália. Tn­­f d«a, Egyiptom, Kanada, a Dél- J Afrikai Unió és a többi rln­­íminiumok ma már profit ♦ szempont iábő' nem zsíros le­♦ hetőségek és mint uzsora­♦ kamat-alanyok sem számot­♦ ‘evőek. Ami megmaradt a le­♦ 'letőmgekbői, ide nemcsak Jbeszűrődött, de mélyen be if J fúrta manát- az Egyesült Al- 5-amok tőkéje. Valamit min- Jdenütt lehet kero-ni. de só­ikat már sebrlsem és az an­­t -ol vilá'’biroda1oni nem *u' ♦ hozzászokni a , krájzleros’ t "izletekhez Mindezeken félő’ ♦ üzleti tevékenységének egyik ♦ pormáia. az ipari kivitel. so>-. Jvadéban van. Az amerlka; J’pari felüiállás ;gen sok pia- 5-on lehengereli: emeRett lep- J újabban — szövets-g-sének t Amerikának kifejezett támo­­♦-áfásává! — új, nagyon ko ♦ molv ipari versenytárs' ♦ akadt Angsának: Nyugat-Né t net ország. E két gigászi é' ♦ '■’atározottan nagy fölényber | evő-ipari versenytársa kö ♦-ött ve-gődve. hova mpoier í Vnglia? Miből-élien? Éljer _meg kizárólag (őkekivite’c ♦ rek kamataitól? S vannak-« ♦ na bankári rzemnontbó' híz ♦ 'os és eeés7réoes tőkekihelye ♦ ’ősi területek? ♦ KÖR ÜT.KERÍTVE, ELZÁR Jva „élettér” nélkül, egvetler ♦ útja maradt: önhatalmúlag éi ♦ --'•vclda'úan áttörte a Kin; J-I'eni kereskede’mi zárlatot ♦ Mit adhat Angliának a Ki J-ával való kereskedelmi kap J-salatok szabaddá tétele? •t Angliának — kalmár szem­­í’-untból értve — régi szívügy« XKína. A kapitalista, sőt feu ♦ dália Kína a legkellemtsebl kereskedelmi partnere volí Angliának a háború előtti időkben, hiszen az mindenkor többet importált Angliából, mint amennyit oda exportált; Az 1913-tól 1948-ig kezünk­ben levő statisztika szerint,^ Anglia kínai kereskedelmét mindig aktív nrérieagei zárta: Voltak idők. amikor a kínai import 25.1 százalékát (1934), ső! 26,2 százalékát (1940) A ng-< Ha szállította. Anniiénál f*b­­bet. Kínéba csak Javén stélli­­főtt. 1931-ben 35.7 százalékot, 1934-ben 32,14 százalékot. A britek bizonyára azzal szá­molnak, hogy' mint a kínai oiaron jelentkezett első el­adók. nemcsak a maguk régi "észarányát, de a japánok 'Záza’ékának legnagyobb ré­­,,ét is megkapiák Tekintet­­*el arra. hogv a Szovjetunió az elmúlt évek sm-án a kínai import igén vlésnek 38,3 száza­­’ékát f I P’s t) és 53 4 százalékát 'to.sgr látta el. A'-u’ia a kü­lönbözet legnagyobb részére ■génri tart, ami nem meeve­­‘endő monn\'isóg. ha szémba vessziiv Kína ]a’'o-ápá* .és a gvors fei'ödés folytán rnfa­­növeked°*t ímnorfiaánvéf. Es aem utolsó sorban Kína, „ín* „y én. wnlZj-an, antimom '-’^Vjntve. C kJr'a-'':l*Őt IS —"'S 't-döat az angol külkereskede­­’cmnek. Egyfelől »nnvi lohetőség és -Vkora távlat, másfelől a brit kereskedelmi expanzió kátyúja és a nyugati hatal­mak politikai boszorkány­­konyhájának legújabb csíny­­ie. amely a nyugatnémetek­nek kedvez, az angolok rová­sára; mindebből érthető, miért szánta rá magát Lon­don arra. hogy áttörte a Kína elleni embargó vasfüggönyét: Ennek a merész lépésnek nemcsak gaz,da«4ai. de politi­kai súlya 's van. Nemcsak ar­ról van szó. hogy az angol tő­ke a Kínával meginduló ke­­-pskedelmi kapcsolat űtián életlehetőséget kaphatna, ha­nem arró’ is. ho"v a nvugati kar!taús*a „egységfront” tag­államai nemcsak szavakban és felfogáskűlönbsészekben. de te'tekben is szembekerülnek egymással. AZ IMPERIALISTA HA­TALMAK objektíve iétező, ni kendözhetctlen. egymás­­közti ellentéteinek az utóbbi -vekben nem igen láttunk kiá’tóbb példáié*-, mint most, amikor az amerikai sajtó őr­­haiókkai fcni'eset és pz angol sajtó cirkálókat emleget. »««« Szeszé’ves időiérás a Déli sarkon A Déli -sarkon végeiért az ősz, s beköszöntött az an­tarktiszi tél első hónapia. A ..Pionyerszkaja” és a „Vész­tők—1’* állomásokon a faey már most eléri a 60—70 fo­kot. Az erős hóviharok való­sággal betemették a „Mimii*’ település építményeit. A la­kóhelyiségekben csak a kü­lönleges tetőnv íláson át le­het bejutni. A napokban a „Pravda*-­­parton váratlanul erős fel­­melegedés következett be; Az „OaziszS” állomáson a hőmérséklet elérte a plusz 7 fokot. A hőmérő a „Vos>z­­íok—1“ állomáson is az ed­diginél jóval ,gnelegebbb 4 MIHAIL S O L O H O V ; Ü EMBERSORSI j| (5.) 7T ónban még egy évet sem húztam ki a fronton . .. Ez idő alatt kétszer sebesültem, d2 mindannyi­szor csak könnyebben: elsőbb a karom vastag húsába, tnás­­, szór pedig a lábamon; golyót kaptam először repülőről, az­­j tán meg lö"edékböl szilánkot, összevissza lyuggatta a ■ kocsimat a német, felülről is. oldalról is. de engem, testvér nem fogott a baj az első időkben. Addig-addig próbálgat­tam a szerencsémet, míg aztán elfogtak. Lczovenykie alati eátem fogságba negyvenkettő májusában, s ráadásul milyen rosszul jártam. Úgy volt, hogy ei'ősen támadott a német, é? ! a mi huszonkét milliméteres tarackütegünk egészen lőszer I nélkül maradt; átkötésig megrakták a kocsimat lövedék­­| kel, én magam is ús* tío'"Őzt am a rakó-''ásnál, hogy a? ingem mind odarogadt a lapockámhoz. Sietni kellett na­­! gyón, mert a harc már erősen közeledett: balról tankol« í dübörögnek, ki tudja. kié. jobbról lövöldözés, előírói is lő­nek, s már érződik az égésszag, puskaporfüst . .. A gépkocsis7.ázad parancsnoka kérdi tőlem: „Át­vágsz, Szokolov?” Pedig nem volt azon mit kérdezni. Baj­ban vannak ott elől a bajtársak, úgy lehet, e! is pusztul­nak, én meg itt rostokoljak tétlen? ..Miféle beszéd &z! — mondom. — Át kell vágnom és kész!’' „No akkor — mondjs a parancsnok, — nyomási Adjál bele mindent!” Bele is adtam. Az életben sohasem hajtottam még úgy, mint akkor! Tudtam, hogy nem krumplit viszek, meg j hogy evvel a rakománnyal vigyázni kell útközben, de kér- I dem, mire lett volna az óvatosság, mikor a fiúk már pusztt I kézzé! harcolnak, és az eg«ész utat keresztben lövi a tüzér­­! ség. Hajtottam vagy hat kilométert, már közel volt,- ho! £ ' faluba kellett fordulni, csak becsúszok még a szárazérbe s ott az üteg. De akkor — Szűz Máriám, mit látok — t gyalogságunk az országút két oldalán a csuoasz mezőr jön szétszórtan, aknák robbannak egymás után. Mit te­gyek? Forduljak vissza? Ráadom az egész gázt! Talán égj kilométer ha volt még az ütegig, már éppen befordultarr a falu felé, nem. mégsem sikerül eljutnom hozzájuk.. ! Ugylátszik, valami messzehordó nehéz ütegből találtak odf a kocsim mellé. Nem hallottam sem robbanást se «smmit csak mintha ezétreccsent volna valami a fejemben, é: többre aztán nem is emlékszem. Miképpen maradtam élv« akkor, meg, hogy mennyi időt hevertem ott az ároktői vagi nyolc méternyire, fogalmam sincs róla. Lassanként fel­ocsúdtam, de érzem, lábra állni nem tudok: a fejem rán­gatózik, reszket, mintha a hideg rázna, a szemem homá lyos. a bal vállam ropog, csikorog és az egész testem sajog mintha két nap egyvégtében ütöttek-vertek volna, aho érnek. Sokáig csúszkáltam ott a földön a hasamon, mí| valahogy feltápészkodtam. Sehogy se fért azonban a fe 4 jenibe, hogy hol is vagyok, mi történhetett velem. Telje-j sen megbomlott az emlékezetem. Visszafeküdni is félek.j Attól tartok, ha lefekszem, többet nem tudok fölkelni, meg-j halok. Csak állok hát ott düledezek, bóklászok, mint aj jegenye a viharban. j Mikor magamhoz tértem s he'yrezökkent az emlé-j kezplem, széttekintettem k’csit jobban — a szívemet mint-J ha haVapófogúval szorították volna össze: körös-körül a) lövedékek, amiket én száll Lett am. nem messze fekszik a] kocsim darabokban, kerekei az égnek állnak, a harc, a harci pedig már messzi mögöttem zajlik... Hát ez hogy lehet?« Mit tapadjam, erre megrogytak a térdeim. elegem « mint akit lekaszáltak, mert mostmár megértetiem. hmvl benn szorultam a gyűrűben, va<?vis jobban mondva, a fa- < si.szták kezére kerültem, fogoly vagvok ... ; Hej, testvér, belegondolni is rettenetes, mi az, há az] ember ígv véletlenül kerül fogságba. A'ri n-m tapasztva] a saját bőrén, az nem is turUa mindjárt átérezni a lelkej szerint, mit jelent az ilyesmi. J C óval hál, ahogy ott fekszem, hallom ám: ’ankek! ^ dörögnek. Négv közepes német tank húzott el« mellellem teljes sebességgel, arrafelé, amerről én jöttem aj lövedékekkel... Gondold el. mit érezhettem? Aztán von-1 talók jöttek ágyúkkal elment egv tái-orikonyha. aztán 1öftj a gyalogság, nem sűrűn, nem volt több egv telieg század-« nál. Nézem, csak nézem őket a szemem sarkából, s megint« csak lesunyom a feiemet a fö’dre, eltakarom a szememet'« iszonvodok, ha rájuk nézek, még a szívemben is az iszo-« nyodás .:; < Azt hittem, mind elment, fölemeltem a feiemet. pe-j dig hátra van még hat géppisztolyé« — alig száz méterre? jönnek. Odanézek — fordulnak le pz útról és egyenest t'e-j lém tartanak. Jönnek szótlanul. „Na — mondom magam-J ban — elérkezett az én halálom is.” Fölültem, nem akar-í tam fekve meghalni, aztán fölálltam. Az egyikük, mikori már csak néhány lépésnyire voltak. meorándítctta a vá'Iáb! levette a géppisztolyt. És lám, milyen furcsán is van meg-! teremtve az. ember: nem volt bennem abban a percben se! megrettenés, se pánik, még a szívem se szorult el. C«ak; nézek rá cs mondom magamban: „Most míndiárt be’órr; ereszt egy rövid sorozatot, valón hova lő? A főiembe ; vagy keresztül a mellemen?” Mintha nem mindegy lett! volna, hová lövi halóm a golvót. Fiatal, ióvágású legény volt, barna arcú, vékony * egyenes a szája, a szemét összehunyorította. „Ez agvonic! gondolkodás nélkül” — vélekedtem magamban És való-' ban rámfogja a fegyvert — én egyenest a szemébe nézek • hallgatok —. ekkor a másik. a ge (Vetter, vagy micsoda ■ idősebb ember, olyan öreg katonaféle. valamit'odakiáltott­­felrenvemta a legényt, odalépett hozzám, karattyol a ma??' nyelvén és lobb karomat behajtja könyékhen, “ szóval az: izmomat próbálja. Megtapintja és azt mondja: „O-o-o!” —' és az útra mutat napnyugat f°lé. „Eredj csak. te igavonó' barom dolgozni a birodalomba.” Gazdaféle volt, meg'á?=zik ' a gyalázatos! * (Folyt. Tdóv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom