Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-13 / 137. szám
A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETARY! EGYESÜLJETEK! EMLÉKEZZÜNK RÓZSA FERENCRE Aport életében, harcéban sok kiváló kommunista harcos vesztette életét a munkásosztály szabadságáért. A párt mártírjai között van Rózsa Ferenc elvtárs is, aki 1942. június 13-án halt meg, Horthy rendörpribekek kínzása következtében, Horthy börtönében. Rózsa Ferenc elvtárs ifjú éveiben találkozik először a fehér terrorral. 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után diáktársait, akik a kollégiumi hallgatók között bizalmiak voltak, letartóztatják, a munkás-paraszt fiatalokat börtönbe vetik. — Ez az élmény egész életén át nyomot II. évfolyam, 137. szám. ARA: 50 F1M.ER. 1957. június 13. csütörtök. Dobi István, as Elnöki Tanács elnöke meglátogatta a Szoln Gépállomást Még szombaton este történt. A Szolnoki Gépállomás dolgozói, mintha előre sejtették volna, hogy valamilyen fontos esemény színhelye lesz a traktoros nap alkalmam feldíszített nagy javítóműhelyük, a bejelentettnél jóval nagyobb számmal gyülekeztek. Az ünnepség hangulatát csak emelte a jól sikerült gépszemle feletti öröm. No, meg az, hogy eddig 118 százalékra teljesítették tavaszi tervüket. Az óramutató fél nyolcat mutatott, a jókedv magasan szárnyalt, amikor telefonhoz hívták Szabados elvtársat, az igazgatót. Hirtelen nem is tudott szóhoz jutni a meglepetéstől, csak hallgatta a drót túlsó végén elhangzó szavakat. Mert miről volt szó? Arról, hogy Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke « szolnoki borverseny megtekintése után meglátogatja kíséretével együtt a gépállomást. Nem készültek a fogadásra. S mégis, 9 órákor, ahogy a vendégek gépkocsikaravánja' megérkezett, ami egyúttal háromszor annyi vendéget jelentett, mint amennyire számították, még sem volt hiány semmiben. A vendégeket Szabados elvtárs, a gépállomás összes dolgozója, majd Kovács István kiváló traktoros, a traktorosok nevében üdvözölte meleg közvetlen szavakkal, .mire Dobi elvtárs hasonlóképpen válaszolt. Megnézték ezután a szépülő gépállomás parkját, szökőkútj át, a gépeket, berendezéseket, stb. A csataszögi és besenyszögi üzemegységbe is kijutott a hír, s jöttek befelé a központba, hogy kezet szorítsanak Dobi elvtárssal. Feszélytelen, közvetlen volt a hangulat, amikor Dobi elvtárs szólásra emelkedett. Bevezetőben a szolnoki borversenyről szólt elismerő szavakkal, majd a szőlőtermelés jelentőségére tért át. S ezután közvetlenül a vendéglátókhoz szólt Dobi elvtárn Most az egész ország területén a traktoros napot tartják — mondotta. — Az elvtárs itt köszöntőt mondott (Kovács István elvtársról van szó — szerk.) és ezzel rákényszerített arra, hogy én is szóljak az elvtársakhoz néhány szót. A traktorosokhoz, vezetőkhöz, vagy más munkaterületen dolgozókhoz, akik a gépek kezelését megtanulták és a felszabadulás óta élnek, dolgoznak itt a gépállomáson. Ezeknek a dolgozóknak édesapja többnyire agrárproletár volt, akik a régi rendszer paraszti életét élték. Az idősebbek jól ismerik ezt az életet, gyermekeik pedig már csak szüleik elbeszéléséből. Ismerem a régi szegényparaszt emberek életét és sorsát, mert magam is benne éltem, S ahogy mi most ünnepiünk? arra az elvtársak édesapjának, régen nem volt módjuk. Ez a lehetőség másoké volt. akik a legfelsőbb társadalmi rétegnek voltak tagjai. Nem arról van szó, hogy ma már nincs gondja a feleségnek, az édesanyának. De hogy a jelen és múlt gondja közt milyen óriási a kü.önbség, azt a dolgozó asszonyok, édesanyák tudnák elmondani. Sokan — és talán önök közül is — többen nem értik, nem érzik, hogy tulajdonképpen milyen nagy is a különbség valójában a jelen és a múlt között. Tíz-tizenkét esztendeje változott meg a kor napról napra és ebbe beleélték magukat, a régit elfelejtették és sokszor elégedetlenek. De csak ha gondolkodunk, úgy döbbenünk rá, hogy valóban van-e ok az elégedetlenségre. — Én, amikor eljöttem a falumból 1945-berf, eljöttem abból a sorsból, ami a régi élete és sorsa volt a parasztembernek. Ha hazamegyek falumba, mindig összejövök barátaimmal, rokonokkal s mintha a régi életű, a régi sorsú emberekkel ülnék együtt — mondhatom ilyen gondolatoktól vezérelve indul el a beszélgetés közöttünk. — De más az élet, más a helyzet — döbbenek rá. — Az én sógorom nem Kerekes Ferenc, hanem tanácselnök. Hét gyermeket kellett eltartania, s alig tudott nekik kenyeret adni. Most más az élete, más a dolga. A falu élete, a falu sorsa, a falu dolgának munkáját végzi, emellet a család eltartásáról is gondoskodik. — Sokan törekedtünk amennyire a körülmények ezt lehetővé tették, hangot is adni ezeknek a dolgoknak. S hogy itt tartunk, nemcsak a mi érdemünk, ez nem csak a mi harcunk, a mi helytállásunk, hanem a Ssovjelunió szerepe is. De ezen túlmenően, nem tudom, ki hogyan nézi általában a felszabadulás óta eltelt időt, de bizonyos, hogy a szocialista fejlődés tekintetében jelentős eredményeket értünk el. Minden népgazdasági területen megteremtettük a szocialista gazdaságot, illetve gazdálkodást, nem is szólva a háborús károkról és az újjáépítésről, ami szintén köztudomású. Nézzünk szét csak a gépállomások területén. Lehetővé vált a földbirtokok felosztása a dolgozó parasztok között, akik eddig cselédek, napszámosok voltak. Most nagyobbik részük olyan birtokegységhez jutott, amiből lehetővé vált a megélhetésük, majd a termelőszövetkezetek létrehozása. Ha jól viszonyulnak a munkához, biztosított, a magasabbrendű gazdasági forma, mint azelőtt volt. Nagyobb az eredmény, a haszon, a tsz-tag, de a népgazdaság számára is. Ha önök is így értik és érzik, törekszenek erre, akkor rendben van. De nem érhet célhoz a maga akaratából a paraszt, ha nem rendelkezik munkaeszközökkel. Nincs kaszája, kapája, ekéje — hanyagolja a talajművelést. — A termelőszövetkezet munkájának eredményében is nagy szerepe van a gépállomás munkájának, mivel ezek rendelkeznek az erő- ég munkagépek többségével. De ha a gépállomás nem megy el mindjárt, amikor szükség van rá, hanem „majd holnap”, mert akkor ér rá, vagy holnapután, akkor nehezíti a talajművelés munkáját. Az egy-két napos kiesés is az eredmények csökkenésével jár. ha nem a legfőbb időben végesik el a munkát. Ha a gépállomás nem áll időben rendelkezésre, akkor kárára van a népnek, kárára van a parasztnak, a termelőszövetkezetnek. Akárcsak akkor, amikor a traktoros nem néz vissza — mint a paraszt —, hogy jól fogott-e az ekéje. Ez esetben nem lesz jó az eredmény. A *raktorosnak, aki kombájnt, traktort, arató- és cséplőgépet vezet, s nincs ott a gondja, dgvelme a munkáján, az nem hasznot, hanem kárt csinál. — A termelőszövetkezet a: gépállomásra van utalva, : [ amely nélkül olyan, mint a : félkezű ember. De mit ér a:: gépállomás termelőszövetke-:; zet nélkül? így nincs értelme, :: ha nincs területe, amin dől-:: gozzék, ahol elvégezze felada-:: tát. munkáját. Ezeket a prob- : lémákat mindenki ismeri, aki ;; érti a mezőgazdaság dolgát. : Ha nem így áll rendelkezésre :: a gépállomás, akkor egy olyan ; kapitalista országgal szemben, * melynek gazdaságában ren-;: delkezésre állnak munkaesz-:: közök, nem tudja felvenni a: versenyt; de még csak egy:: egyéni gazdával sem. — Azért foglalkoztam így a j \ kérdéssel, mert szeretném, ha : önök is hasonlóképpen érez- : nék, mint én. S bízom is eb- j ben. Mi nem lehetünk e dől-“ gok iránt közömbösek, leülő-:: nősen :; szocialista fejlődésünknek ebben a szakaszában. Erre:: nyomós okunk van, hiszen a:: magyar szövetkezeti gazdái- j; kodás kétízben Is nagy törést;: szenvedett. Gondolok 1953-ra: és a mostani időkre. De ebből i: a betegségből .kigyógyul a •: szövetkezeti gazdálkodás, ■; mert megállta helyét az el-:: lenforradalommal szemben,:: sokkor jobban, mint a gép-:: állomások. Több helyen i: ugyanis a gépállomás nem-“ csak, hogy traktort nem:: adott, hanem még a munká-:; ját is le akarta állítani. A: mezőgazdasági cseléd, ha ■ | sztrájk is volt, nem jutott“ eszébe, hogy ne etesse, ne:: itassa az állatokat. A bánya-:: munkásnak sem jutott eszébe;: a szivattyúk leállítása, a bá-|; nyák vízzel való elárasztása. — A termelőszövetkeztek- :: nek a jövőben jobban kell/ gazdálkodtok, mint a mult-f ban. Ehhez elsősorban a tsx-ek és a gép* | állomások vevetői- | nefe jó együttműkö-! dése, | a gépállomási rendszer töké-! letesedése a feltétel és a biz- : tosíték. De erre a tapaszta- I latra a tsz-tagokat is megta-| nította az ellenforradalom, s ! ennek a tanulságnak eredmé- t ;.ye. remélem, már a közel-1 jövőben is jelentkezni fog. | A nagy tetszéssel fogadott | beszédet többször megszakí-1 tóttá egy-egy közvetlen epi- { zód. Ez csak barátságosabbá | tette a beszélgetést, amely* nagyon tanulságos és hasznos! volt. * — bubor —í hagy benne. Külföldön tanul és mint fiatal építészmérnök kerül haza Magyarországra. Ekkor már bátyja, Ríchárd, kommunista tevékenységéért börtönben ül. Családja úgy véli, hagy ez őt elriasztja a politikai élettől. A családját ért üldözés azonban nem tántorítja vissza, hogy a munkásosztály érdekeiért síkraszálljon. Fiatalon felismeri, hogy egyedül a párt szervezettsége, ideológiai ereje vezetheti el a munkásságot a rabságból. Németországban diákévei alatt egyik nommunista diákcsoport vezetője. Cikkeket ír a diákújságba, melyet Ö is szerkeszt. Miután hazakerül, továbbra is küzd a mozgalom sikeréért. A munkások között van, szereti őket, harcol érdekükért. A munkások érezték: Rózsa mérnök más, mint a többi, másképpen szól hozzájuk, másképpen hallgatja őket. A bérharc kérdéseiben a munkások mellett áll és nem egy esetben a sztrájkotokkal együtt az utcára kerül. Mélyen tudott hallgatni munkájáról, különbséget téve a „kell” és a, „nem kell”, a „lehet” és „nem lehef' között. Családja és baráti köre sem sejtette róla, hogy munkáján kívül valóban mi tölti el gondolatát. Végtelen gyűlöletet érzett a zsarnokság, a tőke iránt, mélységes szeretetet és harckészséget a párt, a munkások iránt. T ókedvű, vidám, igen boldog, optimista ember volt. Jövőbe vetett mélyséaes hitét át tudta vinni az emberekre. Bízott abban — még az elnyomatás legsötétebb éveiben is —, hogy a munkásoké, a kommunistáké lesz a győzelem! Legnehezebb helyzetében sem ingott meg hitében. 1932-ben nyílik meg előtte a párt kapuja, majd nem sokkal később Rózsa Ferenc, a magyar kommunisták parancsnoki karában küzd. — Vezetője a magyar kommunista mozgalomnak, de élete külső formájában még sokáig nem esik változás. Nem sejti senki, hogy kommunista vezér. A „társaságba-járás”, a „könnyed csevegés” fedezi éveken át harcos küzdelmes munkáját. Sallai és Fürst elvtársak letartóztatása után még nagyobb területen kell dolgoznia még felelősségteljesebb munkakörben. Soha nem volt fáradt, soha sem volt kicsinyes, ha arról volt szó, hogy a munkásokért, a pártért kell küzdenie. A pártsajtó egyik irányítója, a kommunista ifjúság öszszekötője lett. 1938-ban már, mint az illegális párt Központi Bízott* ságának tagja keresi fel a. Külföldi Bizottságot Párizsban A II. világháború kitörése illegalitásba szorítja. Ettől kezdve a Központi Vezetőség néhány tagján kívül senki sem ismeri valódi nevét, nem tudják lakását. így tudta csak megőrizni szabadságát a legsúlyosabb üldöztetés idején is. A Szabad Nép és a zsabjai, újvidéki csendőrvéreng~r*' zéseket leleplező cikkek megjelenése után Horthy pribékjei — hogy Hitler bizalmát kiérdemeljék — a legfélelmetesebb ellenségeik ellen indultak. A kommunisták teljes megsemmisítésivel akarták biztosítani hatalmukat. 1942 tavaszán többszáz szakszervezeti vezetőt, gyári bizalmit tartóztatnak le, s mindinkább közelebb jutnák a Központi Bizottsághoz és tőrbecsalják Rózsa Ferencet. Az úri-Magyarország bitangjai tudták, hogy Rózsa Ferenc a kommunista mozgalom egyik vezetője. Borzalmas kínok között állatták éjjel-nappal, váltott hóhérok akarták szóra bírni, hogy vallomásából az egész mozgalmat felszámolják. Rózsa Ferenc szenvedett a kínzások alatt, de nem vallott, a vidám beszélgetések s a 10 éve óvatos hallgatás emberé néma maradt. Betartotta fogadalmát: „ha elfognak. inkább válaszd a halált, minthogy áruló légy". — Hallgatott, összetört, égő lázban, sebbel borított testtel feküdt a börtönben, de panaszra, árulásra nem nyílt ajka. Az utolsó pillanatig a párt volt a szívében. A munkásak nagy és felszabadító forradalmáról álmodott, akkor is, amikor már eszméletlenül kiabált, de harcba szólította elvtársait. — Szavai ma is felénk szállnak, mely akkor áttörte még a börtön falait is. Emberfeletti kiáltása meggyötört testéből a párt szeretetet, a nép szeretetét sugározz- felénk: p ívtársak Előre a vörös zászlóval! Föl a barikádra!" A szabadságharc vértanúi között alig van valaki, akiről olyan kevés emlék maradt volna ránk. mint Rózsa Ferencről. Illegális évei alatt megsemmisült valamennyi jegyzete, cikkeit, röplapjait elsöpörte a háború viharai Egyetlen élő műve. amely ránkmaradt, a Szabad Név, amelynek címe az ö gondolata, amelyet ezer veszély között, ezer gonddal szerkesztett, amelynek hasábjain küzdött a népért, a munkásosztály boldog jövőjéért. Állítsuk vissza, Rózsa Ferenc emlékének áldozva, partunk központi lapjának valódi nevét, legyen ismét SZABAD NÉP! KOVÁCS R. Ezentúl pénteken défe’öt! sorsolok a lottót A 15-ik játékhéten elsőízben rendezik pénteken délelőtt a lotto sorsolását. Ennek oka, hogy az utolsó napon, vagyis csütörtökön délelőtt mindig olyan tömegű lottószelvény érkezett a Sportfogadási és Lotto Igazgatósághoz, hogy csak a legnagyobb nehézségek árán tudták a sorsolás megkezdéséig feldolgozni. Éppen ezért a szelvények beküldésének határideje változatlanul csütörtök déli 12 óra. A sorsoláson csak azok a szelvények vesznek részt, amelyeket a határidő letelte előtt dobnak be a lottó gyűjtőládákba. A nyeremény jegyzéket változatlanul a vasárnapi újságok közlik. Szarvasmarha-tenyésztési napra készülnek Jászladányhan A jászsági kincses hónapok legfontosabb mezőgazdasági eseményeként június 16-án szarvasmarhatenyésztési napot rendeznek Jászladányba. A jászsági híres állattenyésztők találkozóján minta bírálatot, majd tenyészállat bemutatót tartanak. Érdekesnek Ígérkezik a mesterséges megtermékenyítésből származó növendékek bemutatója is. A kiváló jászsági szarvasmarhatenyésztők ankéton vitatják meg az időszerű feladatokat, majd leA zös ebéden vesznek részt. n Dohányipari Igazgatóságtól nyert értesülés szerint ez év végéig megkezdik a Szimfónia gyártását A régi Szimfónia túlnyomórészt külföldi dohányból készült, s csak kevés magyar dohányt tartalmazott. Mivel az eredeti zamatú cigarettát akarják elkészíteni, külföldről kell dohányt vásárolnunk. A kísérleteket már befejezték. Négy különböző összetételű keverékből készítenek Szimfóniát s közülük választják ki a szakemberek a legmegfelelőbbet. Közben beszerzik a hozzá szükséges külföldi dohánykészletet is. A Szimfónia a negyedik negyedévben kerül forgalomba. Mibe kerül egy találmány? A puskapor feltalálása Berthold Schwarcz-nak csak néhány tallérjába került. — Volta pár aranyat költött a békacomb kísérletre. Bunsen és Hertz közel 5000 frankot fizettek készülékeikért. — 1900-ban, úgy Röntgen idejében egy fizikai laboratórium felszerelése 50 000 frankba került, 1925-ben már tízszeresébe. A mai ipari kísérletek és kutatások 100 milliókat emésztenek fel. Az IG Farben például négy év alatt 300 millió márkát költött a szintetikus üzemanyag kísérletekre és a Volkswagennak csak a kifejlesztése 30 millióba került. Elment az első vagon nagykörűi cseresznye Bécsbe A híres nagykörűi cseresznyéből megkezdték az első szállításokat és az első vagont a germerdorfl fajtából kedden indították útba Bécsbe. A termeltető szakemberek úgy számították, hogy az Idén 25 vagon cseresznyét küldenek erről a vidékről külföldre, a termés azonban gyengébb lett a vártnál. így meg kell elégedni azzal az eredménnyel, hogy a tavalyival azonos mennyiséget, tehát hét vagon cseresznyét exportálnak. Megnyílt aBéke-Viláoíanács colomból ülésszaka Colombo (TASZSZ). Colombóban ünnepélyesen megnyílt a Béke Világtanács ülésszaka. (MTI) Megkezdié'í a vörös káposzta exportáláséi az Alföldről Csépa és Kunszentmárton határából három vagon vöröskáposztát indítottak útba Csehszlovákiába. A termés kielégítő, így az elkövetkező napokban további jelentősebb szállítmányokat indítanak útba az Alföldről a szomszédos országokba*
