Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-12 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl II. évfolyam, 136. szám. ARA: 50 FILLER. 1957. június 12. szerda. Uta: Kínai útícafeok A tárgyalóteremből 196 mi 1116 köbméter víz évente ▼▼▼▼▼▼TrTwrvvvTv * A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormányának meghívá­sára 1957. június 5. és 11. között bolgár kormánykül­döttség látogatott a Magyar Népköztársaságba. A látoga­tás során a két kormány küldöttségei tárgyalásokat folytattak. A tárgyaláson részt vett a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja, Horváth Imre külügyminiszter, Antes István pénzügyminiszter, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköz­­társaságban; és a Bolgár Népköztársaság kormányküldöttsége: Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság nemzet­­gyűlése elnökségének tagja, Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköztársaság helyettes miniszterelnöke, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Sztoján Tomcsev, város- és községgazdálkodási és útügyi miniszter, Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A két kormányküldöttség a tárgyalásokon megvitatta a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdését, eszme­cserét folytatott a két baráti ország kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséről és a szocialista tábor egységének to­vábbi megszilárdításáról. A Bolgár Népköztársaság kormányküldöttségének lá­togatása baráti és szívélyes légkörben zajlott le. A két küldöttség részéről kölcsönös megértés és teljeS egyet­értés nyilvánult meg az összes megvitatott kérdésekben. I. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország baráti kapcsolatai minden téren megszilárdultak és továbbfejlődtek. A magyar ég a Bol­gár nép barátságának régi történelmi hagyományai van­nak. A két nép évszázadokon át hősies harcot folytatott a hódítók és idegen elnyomók ellen nemzeti független­sége és szabadsága kivívásáért; A bolgár nép szívébe zárta a magyar nép hú fiait, Kossuth Lajost és Petőfi Sándort, nagyra becsüli forra­dalmi tevékenységüket. Kossuth Lajos az 1848—49. évi forradalom leverése után menedéket talált a testvéri bol­gár nép körében. Az idegen elnyomás elleni hősi har­cokban a fényes jövőbe vetett hitnek kimeríthetetlen for­rása volt mindkét nép számára Petőfi Sándor és Hriszto Botev forradalmi költészete. Költészetük sok magyar és bolgár hazafit lelkesített hősi harcra. A fasizmus ellen vívott harcokban a két nép barát­sága tovább erősödött. A magyar nép élénken őrzi emlé­kezetében a bolgár nép nagy fiának Georgi Dimitrovnak hősies példamutatását és nagyra értékeli a nemzetközi munkásmozgalom e kiemelkedő alakjának a kommuniz­mus ügyéért folytatott önfeláldozó harcát; A Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme megnyitotta az utat a két testvéri nép örök és megbonthatatlan barátsága előtt; A magyar nép kegyelettel emlékezik azokra a bolgár hazafiakra, akik életüket adták a német fasizmus ellen a Magyar­­ország felszabadításáért vívott harcokban és vérükkel pecsételték meg a két nép barátságát. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársa­ság között 1948. július 16-án megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény hozzá­járult a béke megerősödéséhez Európában, és kedvezően hatott a két ország' széleskörű kapcsolatainak további fejlődésére és megerősödésére. A szocializmust építő két ország kapcsalatai a lenini elvek alapján fejlődnek. Ezeknek az elveknek a követ­kezetes alkalmazása megnyilvánult az 1956 október­­novemberi magyarországi események idején is, amikor a testvéri bolgár nép jelentős erkölcsi és anyagi támoga­tást nyújtott az ellenforradalom ellen küzdő magyar nép­nek, s hozzájárult a magyar forradalmi erők gyors győ­zelméhez; A magyar és a bolgár nép barátságának megerősí­tése, a Szovjetunió vezette szocialista országok együtt­működése, és megbonthatatlan egységük szilárd bizto­sítéka a két ország fejlődésének, nemzeti függetlensé­güknek és a béke megőrzésének. A világ első munkás-paraszt állama, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok igaz és őszinte barát­sága egyik legfontosabb feltétele, s legfőbb bizonyítéka a proletár nemzetköziség, a szocializmus és kommuniz­mus ügye iránti odaadásnak II. Á jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése során a két kormány megállapítja, hogy a szocialista országoknak a békés egymás mellett élés megvalósítására irányuló erő­feszítései ellenére, az utóbbi időben az imperialisták ré­széről kísérletek történtek a nemzetközi feszültség foko­zására. Az Északatlanti Szövetségbe tömörült országok agresszív imperialista körei az utóbbi időben fokozták a béke aláaknázására irányuló tevékenységüket. Anglia, Franciaország és Izrael alattomos támadása Egyiptom ellen a szabadságszerető egyiptomi nép hősies ellenállásával találkozott, és teljes kudarcot vallott. Az egész haladó emberiség támogatta az egyiptomi népnek a támadó ellen vívott igazságos harcát. Az a határozott támogatás, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a többi békeszerető nép nyújtott Egyiptom népé­nek, meghiúsította a hódítók terveit. A világ haladó és demokratikus erőinek a reakció és a gyarmatosítás erői felett aratott hatalmas győzelme ellenére, a helyzet a Közel- és Közép-Keleten továbbra is feszült. Az Egyesült Államok uralkodó körei a „Dulles— Eisenhower-doktrina” segítségével, új gyarmati rabságba akarják hajtani a Közel- és Közép-Kelet népeit, s ez véget vetne az arab országok nemrégen kivívott nemzeti függetlenségének és szuverenitásának. Az amerikai im­perializmus ennek az „elv”-nek a leple alatt, az eszkö­zökben nem válogatva, igyekszik elrabolni a Közel- és Közép-Kelet országainak természeti kincseit, megosztani az arab népeket abból a célból, hogy azokat az amerikai monopóliumoknak egyenként alávetve, agresszív katonai tömbökbe vonja be. Erről tanúskodnak a közelmúltban kirobbant jordániaí események is. Ezért a két kormány kijelenti, hogy teljes egészében támogatja a Szovjet­unió kormányának a Közel- és Közép-Kelet békéjére és biztonságára, valamint ez országok belügyeibe való be nem avatkozásra vonatkozó Nyilatkozat-tervezetét. A két kormányküldöttségnek az a véleménye, hogy a Nyilat­kozat-tervezetben lefektetett elvek megfelelnek a közel­és Közép-Kelet népei, valamint az egész világ békéért harcoló népei érdekeinek. A Magyar Népköztársaság, s a Bolgár Népköztársa­ság kormányai ismét rokonszenvü'ket nyilvánítják az egyiptomi nép és kormánya iránt, s támogatják Egyip­tom nemzeti függetlenségének megvédésére irányuló erő­feszítéseit. A felek továbbra is támogatják az arab népek nem­zeti függetlenségük megőrzésére irányuló törekvéseit és továbbfejlesztik baráti együttműködésüket a Közel- és Közép-Kelet országaival az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy az 1956 október-novemberi ellenforradalmi felkelés megítélése tekintetében teljes -az egyetértés a két kormány között. A külső imperialista agresszív köröktől támogatott magyarországi reakciós erők az előző vezetés által elkövetett hibákat és a Nagy—Losonczy-csoport áruló tevékenységét kihasználva, kísérletet tettek a népi demokratikus rendszer megdöntésére, a Horthy-fasizmus visszaállítására, hogy a Magyar Népköztársaságot a szo­cializmust építő népek táborából kiszakítva, európai há­borús tűzfészekké változtassák; A Szovjetunió a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére segítséget nyújtott a magyar nép haza­fias erőinek az ellenforradalom leveréséhez. A két kor­mány teljesen egyetért abban, hogy ezzel a Szovjetunió proletár internacionalista kötelezettségének tett eleget és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dolgozó nép sikeresen megvédje demokratikus ég szocialista vívmányait. A magyar kormány és az egész magyar nép nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocialista ország —■ köztük a Bolgár Népköztársaság — testvéri segítségét, amely lehetővé tette, hogy a magyar nép gyorsan felszá­molja az ellenforradalom által okozott károkat és sike­resen folytatja a szocializmus építését. A bolgár nép őszintén örül azoknak a jelentős sike-* reknek, amelyeket a magyar nép a népgazdaság helyre­­állításában, az ellenforradalom következményei eltünte­tésében és a népi hatalom megerősítésében rövid idő alatt elért. Ezek a sikerek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájának és vezetésének, a magyar nép lelkes mun­kájának, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségének köszönhetők. A Bolgár Népköztársaság kormánya újra kijelenti, hogy a magyar nép és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány számíthat a bolgár nép és bolgár kor­mány testvéri támogatására a szocializmus építésében. Az 1956 október-novemberi ellenforradalom meg­mutatta, hogy az imperialista körök fokozott erőfeszítése­ket tesznek a szocialista tábor egységének megbontására és régi hatalmi pozícióik visszaszerzésére. A magyaror­szági ellenforradalom tanulsága, hogy a szocialista tábor­nak fokoznia kell éberségét az imperialista provokációk­kal szemben és minden erővel tovább kell szilárdítania egységét. Ma, amikor az Egyesült Államok agresszív körei és a többi imperialista ország minden lehetőt megtesz a né­pek szabadságának és nemzeti függetlenségének aláak­názisára, a szocialista tábor egységének megbontására, a szocialista országok legfontosabb feladata a védelmi jel­legű varsói szerződés további erősítése. Amíg fennáll a háborús Északatlanti Szövetség, amelynek támadó céljai ismeretesek, amíg az imperialisták folytatják háborús előkészületeiket és amíg az európai kollektív biztonság rendszerét nem sikerül megvalósítani, fenn fog állni a var­sói védelmi szövetség is ■— a béke tényezője Európában. Csak az európai katonai csoportosulások felszámolása és európai kollektív biztonsági rendszerrel való felváltása teremtheti meg a tartós béke feltételeit; A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányai úgy látják, hogy normális és baráti kap­csolatok kialakítása minden országgal, tekintet nélkül azok politikai és társadalmi rendszerére, a velük való po­litikai, gazdasági ég kulturális kapcsolatok fejlesztése hozzá fog járulni a feszültség enyhítéséhez és a nemzet­közi helyzet megjavulásához. Mivel a „közös piac1’ és az „Euratom“’ szervezetekben részvevő országok egyben tag­jai a támadó céljairól ismeretes Északatlanti Szövetség­nek is, s ezek a szervezetek az európai kollektív bizton­ság ellen irányulnak, a két kormány elítéli a hasonló jel­legű szervek léterhozását. Mindkét kormány egyetért a Szovjetuniónak azzal a javaslatával, hogy az európai országok kössenek gazda­sági együttműködésre vonatkozó szerződést, mert ez aka­dályozná Európa kettészakítását és a háborús előkészüle­tek fokozását; A két ország népei figyelemmel kísérik és feltétel nélkül támogatják a német népnek egységes, demokra­tikus és békeszerető államban való egyesüléséért folyó harcát, amelynek szilárd támasza a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Szövetségi Köztársaság újraíel­­fegyverzése és részvétele á támadó Északatlanti Szövet­ségben, valamint e szövetség utolsó ülésszakának határo­zata a nyugatnémet hadseregnek atom- és hidrogén fegy­verekkel való felszerelésére, megnehezíti Németország egyesítését és veszélyezteti Európa békéjét. Németország csak tárgyalások útján, a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztásraság kölcsönös meg­értése alapján egyesíthető; Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok kor­mánya atom- és hidrogénbombákkal, valamint távirányí­tású atomlövegekkel felszerelt katonai egységeket helye­zett el a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia és más nyugat-európai államok területén, a két kormány teljes határozottsággal tiltakozik az atomháború ilyen előkészületei ellen, mert ez súlyos csapással fenyegeti az egész emberiséget; a két kormány kijelenti, hogy az ősz­­szes békeszerető országokkal összefogva folytatja harcát az atomháború kirobbantásának megakadályozásáért. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányai szükségesnek tartják, hogy megegyezést kell elérni a lefegyverzés és európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésében. E kérdések meg­oldására a Szovjetunió több ízben tett javaslatokat, amelynek elfogadása jelentős mértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A két kormány teljes mértékben egyetért a lesze­relésre vonatkozó ez év március 18-i és április 30-i szovjet javaslatokkal, és kijelenti, hogy továbbra is erőfeszíté­seket tesz a fegyverkezés csökkentésére, követeli az atoni­es hidrogénfegyverek betiltását, valamint az azokkal kapcsolatos .kísérletek beszüntetését. Az Egyesült Nemzetek tekintélyének és a világ bé­kéjéért folyó harcban való szerepének megerősítése vé­gett szükséges, hogy haladéktalanul helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek szervezetében. Az Egyesült Államok kormánya kísérletet tett arra, hogy több kapitalista országra rákényszerítse saját politikáját a Kínai Népköztársaság elszigetelésével kapcsolatban. Ezen kísérletek csúfos kudarcot vallottak, amikor néhány kapitalista ország elhatározta, hogy a Kínai Népköztársasággal helyreállítja kereskedelmi kap­csolatait. A két kormány újólag megállapította, hogy nincs olyan fontos nemzetközi kérdés, melynek rendezése a 690 milliós kínai nép és annak kormánya nélkül meg­oldható volna. A magyar és a bolgár nép feltétel nélkül támogatja a kínai nép igazságos harcát Tajvan szigetének felszabadításáért ■az emerikai megszállás alól. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság érdelkelt a Balkán és Közép-Európa békéjének meg­erősítésében. A Magyar Népköztársaiság kormánya megelégedéssel állapítja meg, hogy a Bolgár Népköztársaság kormánya jelentős erőfeszítéseket tesz a balkáni államok közötti jószomszédi és baráti viszony megteremtéséért. Ezt a célt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyeket a bolgár kormány tett a balkáni országokkal való politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítése végett: Mindez jelentősen hozzájárul a béke megőrzéséhez Európa e térségében. A két ország és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai javuló­ban vannak. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép­­köztársaság a jövőben is törekedni fog ezeknek a kapcso­latoknak a kiszélesítésére, és elmélyítésére a kölcsönös (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom