Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-12 / 136. szám

A Magy ar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatása az első oldalról). megbecsülés, és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás alapján. A két kormány abból kiindulva, hogy a béke és a balkáni népek közötti jó viszony az Európa e részén lakó napek létérdeke, meg van győződve arról, hogy minden vitás és függő kérdés, amely akadályozza a Bolgár Nép­­köztársaság Görögországgal és Törökországgal való vi­szonyának további megvitatását, megoldható és kell is, hogy azokat ez országok kormányai közvetlen tárgyalá­sok után megoldják III» A tárgyalások során a felek részletesen elemezték a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népkoztásrasag mindenoldalú együttműködésének kérdéseit. Megállapí­tották, hogy a gazdasági együttműködés terén jelentős sikereket értek el. A magyar kormány és a magyar nép őszinte háláját fejezi ki a bolgár kormánynak és a bolgár népnek, az ellenforradalom által szétzilált magyar gazdasági élet helyreállításához adott testvéri segítségért. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a bolgár kor­mány által nyújtott 7 millió rubeles kölcsönt, s a több mint 25 millió léva segélyt, mint a két szocialista ország barátságának önzetlen megnyilvánulását. A ,két kormányküldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország árucsereforgalma évről évre nö­vekszik. Ez elősegíti Magyarország és Bulgária gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának emelését. A Bolgár Népköztársaság a Magyar Népköztársaság­nak fontos ipari nyersanyagokat és közszükségleti cikke­ket szállít; például nyersolajat, szenet, dohányt, pirit­­ércet és koncentrátokat,' faanyagot, bort, pamutárut, vegyianyagot stb., a Magyar Népköztársaság pedig a Bolgár Népköztársaságnak különböző közlekedési beren­dezéseket, hengerelt árut, csöveket, vegyszereket, gyógy­szereket, olajtermékeket stb. szállít. A két ország árucsereforgalma további kiszélesítése végett a kormányküldöttségek megegyeztek, hogy ez év augusztus-szeptember havában hosszúlejáratú egyez­ményt kötnek az 1958—1960. években való kölcsönös szál­lításokra. Véleménycserét folytattak a pirít- ég mangánérc­bányászat, a gépgyártás és elektromos ipar fejlesztése, a hengereltáru-termelés és közlekedési berendezések létesí­tése kérdésében abból a célból, hogy helyesebben hasz­nálják fel a két ország gazdasági lehetőségeit, és terme­lési profilját; megállapodtak a specializálja és együtt­működés fejlesztése tekintetében. • A két kormányküldöttség nagy jelentőséget tulajdo­nít a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműködésének a mezőgazdaság területén. A két fél megegyezett, hogy együttműködésüket ezen a területen kiszélesítik, kölcsönösen segítik egymást tapasztalatcse­rével, dokumentációval és szakemberekkel, továbbá ma­gokat és ültetvényanyagot cserélnek a szelekció és a fajtakipróbálás s-üségleteire. A Magyar Népköztársaság kormánya delegációt küld a Bolgár Népköztársaságba a mezőgazdaság szocialista átalakításának tanulmányozására. A felek megbeszélték a közvetlen és átmenő áruszál­lítások kérdését, és megegyeztek, hogy a két ország köz­lekedésügyi szervéi a korábbi jó hagyományoknak meg­felelően megteszik a szükséges intézkedéseket az áru­szállítás gyors és zavartalan lebonyolításáért. A bolgár kormányküldöttség látogatása a magyar és a bolgár nép barátságának nagyszerű megnyilvánulása volt. A tárgyalások arról tanúskodnak, hogy a két. állam vezetőinek közvetlen érintkezése, a közös véleménycse­rék, parlamenti küldöttségek és társadalmi szervek köl­csönös látogatásai nagymértékben hozzájárulnak a szo­cialista együttműködés elmélyítéséhez, és a két nép ba­rátságának megszilárdításához. A felek megegyeznek abban, hogy a két ország kap­csolatainak elmélyítése céljából a közeljövőben állam­polgársági, konzuli és állategészségügyi egyezményt kötnek. A két kormány megállapította, hogy a két ország kul­turális együttműködésének nagy lehetőségei vannak, A két kormány támogatja a kulturális, tudományos és sportkapcsolatok kiszélesítését, az irodalmi művek köl­csönös lefordítását és kiadását. A két kormányküldöttség szükségesnek tartja a rendszeres és sokoldalú tájékoztatást a két nép munká­járól és eredményeiről, az élet minden területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársa­ság kormányküldöttségei kijelentik, hogy külpolitikájuk­ban a jövőben is minden országgal egyetértésre és együttműködésre törekednek, minden erejüket a Szov­jetunió által vezetett' hatalmas szocialista tábor erősítése, a szocializmus győzelmének biztosítására, a béke meg­védésére és a népek biztonságának szilárdítására for­dítják. Kelt Budapesten. 1957. évi június hó 10. napján. A Magyar Népköztársaság kormánya részéről; Kádár János a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsénak elnöke. A Bolgár Népköztársaság kormánya részéről: Anion Jugov a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsénak elnöke. (MTI.) Elutazott a bolgár kormány és pártkiildöttség A Bolgár Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége Anton Jugovnak, a Minisz­tertanács elnökének, a Bol­gár Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága tagjának és Todor Zsikovnak, a BKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, szak­értői és tanácsadói kíséreté­ben kedden délelőtt eluta­zott Budapestről.. A Keleti-pályaudvar érke­zési oldala előtti ünnepi dísz­be öltözött téren díszszázad sorakozott fel. Kürtjei jelez­te a delegáció érkezését. An­ton Jugov Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás- pa­raszt kormány alnökének. az MSZMP Központi Bizottsága elnökének kíséretében érke­zett a pályaudvarra. A bolgár kormányküldöttség vezetője üdvözölte a tiszteletadást tel­jesítő díszőrséget, majd fel­csendültek a magyar és a bolgár himnusz hangjai. An­ton Jugov Kádár János kísé­retében ellépett a díszszázad előtt. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a bolgár dele­gáció tagjainak, miközben a búcsúztatásukra megjelent többezer budapesti dolgozó lelkes tapssal köszöntötte bolgár barátainkat. A kormány- és a pártkül­döttség tagjai ezután üdvö­zölték a búcsúztatásukra meg­jelent személyiségeket: Bisz­­ku Bélát, Fehér Lajost. Kál­lai Gyulát. Kiss Károlyt, Ma­rosán Györgyöt, dr. Mtinnich Ferencet, Rónai Sándort. So­mogyi Miklóst, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja­it, Nagy Dánielt, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás- paraszt kormány, az MSZMP Központi Bizott­ság tagjait, a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetőjét és tagját. Ezután Anton Jugov mon­dott beszédet: ♦ Azon meggyőződéssel távo­tzunk el — mondotta többek {között —, hogy a marxista-le­­{ninista pártja és forradalmi ♦ munkás- paraszt kormánva ♦ köré tömörült magyar nép nem riad vissza semmiféle nehézségtől, továbbra is bát­ran küzdi le az ellenforra­dalmi lázadás következmé­nyeit. sikeresen fogja fejlesz­teni gazdaságát, megerősíti népi demokratikus rendszerét és tántoríthatatlanul fog a szocializmus útján haladni. Szívből kívánunk a ma­gyar népnek uj. további si­kereket a Magyar Népköz­­társaság felvirágoztatásához, a testvéri magyar nép bol­dogságához, majd a bolgár kormány és pártdelegáció ne­vében kifejezte háláját a testvéri és szívélyes fogad­tatásért. Ezt követően Kádár János búcsúztatta bolgár vendége­inket. A most befejeződött ma­gyar — bolgár tárgyalásokon is kifejeztük azon eltökélt szándékunkat —• hangsúlyoz­ta többek között a magyar miniszterelnök. — hogy né­peink érdekeihez híven és a béke védelmének megfelelő­en erősítjük a szocialista tá­bor egységét, erősítjük a ma­gyar — bolgár barátság el­mélyítő- 'vei. egvmás gazda­sági támogatásával, kultu­rális kapcsolataink szélesí­tésével. A magyar — bolgár kapcsolatok fejlesztése, a né­peink közötti barátság is a nőnek közötti békét erősíti. Kérjük Önöket, adják át a bolgár dolgozóknak szívből­­jövő jókívánságainkat. Fok sikert kívánunk a boleár dolgozóknak a szocialista tár­sadalom felépítésének dicső és nagy munkájában. A bolgár kormány- és pártküldöttség tagjai ezután búcsút vettek a pályaudva­ron megjelent személyiségek­től. majd különvonatukba szálltak. A határig elkísérte őket dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyet­tese. az MSZMP Intéző Bi­zottságának tagja. Horváth Imre külügyminiszter. Sebes István külügyminiszterhe­­lyettes és Csatorday Károly, a külügyminisztérium oro­­tokollosztályának vezetője. (MTI). Bourges-Maiinoury megalakította kormányát Párizs (AFP) Bourges — Maunourv kijelölt mi­niszterelnök kedden hajnalban közölte az újságírókkal, hogy kormánya megalakult. A kormány egyelőre tizen­négy miniszterből áll — inon dotta — és az államtitkáro­kat később nevezi ki. Miniszterelnök: Maurice Bourges — Maunourv fRad. szoc.). külügyminiszter: Christian Plne­­au (Sfio), belügyminiszter: Gilbert Jules (Rad. szoc). — (MTI). HÍREK IC a rác si (AP) Az Influ­enzajárvány Pakisztánban is terjed. Karacsiban hétfőn nyolcvan újabb megbetege­dést jelentettek. K ppenhága (MTI) Dá­niai értesülések szerint az Egyesüli Államok tervbevet­te. hoev katonai é-dekterüle­­tét kiterjeszti Északkelet- Grönlandra. Az Information című független dán lap hét­főn jelentette, hogy az ame­rikaiak terepet keresnek légi­­támaszpont építésére. Radar­készülékeket és távirányítá­sú fegyvereket is el akarnak helyezni ezen a területen. Az Eevesült Államok és Dánia titkos tárevai-Scokat folytatott eire vonatkozóan. A dán küügvmini'ztérium erről azt mondotta, hogv Északkelet-Grönlandban ..ku­tató-munkákat folytatnak a közös védelem megjavítása végett.” (MTIV $?áliif!iaté csővázas paiták és ra’ilára’i a mezőgazdasági termények tároláséra A Mezőgazdasági Eszközö­­«két Értékesítő Szövetkezeti MEHES GYÖRGY GyémÁnmcéL Kalandos regény (83.) Késő délutánig dolgoztunk, s összefagyva, elcsigázva tértünk vissza az új tanyára. Mohón megittuk a forró le­vest, majd magunkra szedtük minden meleg holminkat. Másnap reggel már sokkal kevesebb jókedvvel mász­tunk be a vízbe. Már nem versenyeztünk, nem számítgat­­tuk, ki meddig bírja a víz alatt. Kiki némán végezte dolgát. Egész nap keményen küszködtünk a torlaszon, de amikor késő délután abbahagytuk, láttuk, hogy jóformán semmit sem végeztünk. Lehangoltan melengettük tagjain­kat a tűz körül. Talán mégis jobb volna újból a kötéllel ési a gyémántacél-horgonnyal próbálkozni? Apa és Tatár ugyan azt mondták, a vízalatti járat kitisztítása a jobbik megoldás. Ki tudja, van-e itt egyáltalán megoldás? Nem mondta ki senki, de azt hiszem, egy-két pillanatig mindhárman erre gondoltunk. Anélkül, hogy bármelyikünk is kimondta volna, jól tudtuk, hogy hetekig eltarthat, míg egészen szétbontjuk a torlaszt. Hetekig? Vajon kibírjuk addig? A SZAZKETTEDTK KÍSÉRLET Későbbi beszélgetésekben apa is bevallotta, mee Ta­tár mérnök is, hogy nem egyszer jutott eszükbe: „Minek kínozzuk magunkat, mikor úgyis hiába?” Fennhangon azonban egyre biztattuk egymást. Tatár Kálmán például, mikor látta, hogy fáradtan leülök, így szólt mialatt egy szennyel telerakódott, ágat ráncigáit: — Ej, Laci, Laci, szeretném tudni, mi lett volna, ha akkor Is így feladom a reményt, amikor a gyémántacéllal kísérleteztem? Százszor nem sikerült az öntés és száz­­egyedszer is nekifogtunk; Apa rábólintott. — Nagyon igaz. Gondoljuk azt, hogy ez a százkette­­dák kísérlet; Biztatás ide, biztatás oda. mi tagadás, meglehetősen immel-ámmal bontogattuk a gátat, de igaza volt apának, mégiscsak jobb valamit tenni, ha nem is használunk vele sokat, mint tétlenül, egy helyben várni a megsemmisülést. Tatár Kálmán, különös, de úgy viselkedett, mint aki ébren álmodik. Tudtam, ez azt jelenti, hogy erősen töri a fejét valamin. A tekintete egyre odatéved a sziklacsarnok oldalán arra a helyre, ahol Tudor bácsi nyugodott. Egyszer aztán megmerevedett, mint akit viilámütés ért. összeráncolta a homlokát, az ajka mozgott. Hirtelen megfordult. — A kézigránátok .:. — mondta elfulladtan. — Nem maradt véletlenül? — Gránát — nézett rá csodálkozva apa. — Én dug­tam be őket egy lyukba, nehogy bajt okozzanak. Hét darab van, ha jól emlékszem. — Megvan! Ez az! Kézigránát! — kiáltotta most már magából kikelve a mérnök. Olyan vadul rángatózott az arca, hogy önkéntelenül is hátrább léptünk. — Ez az, amit Kolumbusz tojásának .neveznek. Fel­robbantjuk ezt a nyomorult torlaszt. Hét kézigránátban annyi robbanóanyag van, hogy akár egy hegyet is felrob­bantok. A Mezőgazdasági Eszközö­ket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat csővázas pajtákat és raktáréoületeket két méret­ben árusítják. Tetejüket hullámlemezzel fedik és ol­dalrészeik bármilyen préselt anyagból, vagy téglából el­készíthetők. Egv ilyen épüle­tet negyvennyolc óra alatt fel lehet állítani, ugyanennyi idő alatt szét is szedhető és szállítható. A csővázas épüle­teket, különösen azok a nagy­üzemi gazdaságok, vagy ter­melőszövetkezetek használ­hatják eredményesen, ame­lyek még nem alakították ki a gazdaság központját és így nem volna érdemes hatalmas költséggel nehéz betonépülete^ két létrehozni. Ezek a pajták; raktárak egyaránt használ­hatók dohánv. gyümölcs és eabonaneműek tárolására. —> (MTI.) Ez persze túlzás volt, tudta ő is, meg ml is. De ez! most nem számított. Futva tettük meg az utat a szállá-' sunkig. Apa sietve kotorta elő rejfekhelyéről a gránátokat.! Aztán a hét fanyélben végződő fémhenger ott fe-J küdt előttünk. Hét kerek fémhenger, amelyben ott feszül,! ugrásra készen a hirtelen halál. ' ! Tatár Kálmán elégedetten nézegette egy darabig,! majd kijelentette: ! Remek! Szét fogom bontani! -Rá sem lehetett többé ismerni a kimerült, néha! már-már reményét vesztett emberre. Ez a régi Tatár Kál-! mán volt ismét, a gyémántacél feltalálója, csupa bizakodás« és tetterő. ; De kézigránátot szétbontani nem éppen veszélytelenj művelet. Ki vállalkozik reá? Mielőtt még határozhattunk! volna, Tatár Kálmán egy gyors mozdulattal felkapta! mind a hetet. ! — Természetesen én ... elvégre mérnök vagyok.! Szétbontom akár bekötött szemmel is. ! Száz lépésnyire lerakott hatot és csak a hetediket! vitte magával. Értettük. Arra gondolt, ha felrobban, marad-! jón meg a többi gránát. ! Lenn, a torlasz mellett telepedett le, babrált egy! darabig, innen nem figyelhettük meg a részleteket, csak! azt láttuk, amint a gránát fölé hajlik. Valahogy olyan be-! nyomást tett reánk, innen a messzeségből, mint egy se- ] bész, aki nehéz operációt végez. ] Aztán egyszer csak felemelte a fejét és derűsen intett.' Sikerült. Felkelt és visszatért oda, ahol a hat gráná-j tot Ívrakta volt. Itt letett valamit és felszedett egy másik \ gránátot. Hatszor tette meg az utat., hatszor tért vissza sj mi odafenn a tanyán feszülten figyeltük minden moz-< dulatát. j Mikor aztán hetedszer intett és mosolyogva 'elkelt,! hurrá kiáltásban törtünk ki s rohantunk megölelgetni. ! Apa mestörölgette a homlokát. — Rég féltem ennyire! 3 Drága apa. egyszer fél életében és aM<©r is mást félt.! Tatár Kálmán ezután nyomban nekilátott a robbantó-* kötegek elkészítéséhez. ' Ekkor már majdnem biztosra megállapítottuk, hol, lehet a lefolyó és ezen a helyen mélv lyukat fúrtunk a tor-! laszba. Négy kézigránát robbantó-töltetét gvutaccsal fel-! szerelve ide ágyaztuk be és erősen lefojtottuk homokkal.! A robbanó-töltettől egv széttéoett ingből sodort gyújtó-! zsinór vezetett ki a torlasz széléig. ! Apa erősködött, hogy ő gyúitia meg a zsinórt, de] Tatár mérnök nem ismert ellenkezést. < — Ezt már csak magam csinálom. j Felhúzódtunk a teraszra s onnan fi «véltük. hn«v gug-J sol le, gyújtja meg a zsinórt s indul felénk. Később azon-! ban megállt és visszatért. A zsinór rosszul égett, füstölt] egy darabig, majd kialudt. j Végül a lámpás fenekén találtunk még eoy kis olajat.] azzal öntöztük meg az öeszesodort vászoncsíkot s a? most' már lángrakapott. ] A mérnöknek énpen csak annyi időié volt, hogy fel-' érjen hozzánk, máris bekövetkezett a robbanás. ] Hegyes láng csapott ki a torlaszból, tompa dördü'és! követte. A torlasz beledőlt a tóba. A robbanás helyén, ezf! már messziről láttuk, bugvborékolás támadt. ! — Megnyílt a lefolyó! — kiáltotta a mérnök futni ! kezdett. ’ i Mi valamennyien utána. J Munkánk az volt bőven. Két kézzel, bottal, am! a! kezünkbe akadt, tisztogattuk a tó kifolyását. 2 Ott volt, ahol gondoltuk. Tatár mérnök nrK'st semj tévedett < Csak bcsötétedés után hagytuk abba a munkát. ! Másnap reggelre a tó szint'p méterekkel ese‘t. 2 (Folytatjuk.) <* ! Tokio (MTI). A hétfői (hivatalos adatok szeónt Ja­> pánban 1935-re emelkedett t az influenzában megbetege­­í dett diákok száma. Kettő­­í százkilencvenöt iskolában í teljesen szünetel a tanítás, ! ezerhatszáznegvvenegv is­­í kólában pedig a diákoknak í csupán a töredéke jelenik t meg az előadásokon. > Washington (AP) Az \ Eisenhower egészségi állapo- I tárói kiadott orvosi jelentés ^szerint semmi jele sincs, an­­[ nak, hogy a vasárnap este je­> lentkezett megbetegedés bár- S miféle összefüggésben állana »Eisenhower 1955. évi szívro­­í hamával vagy tavalyi mű­­[ tétjével. [ Az orvosi jelentést James [C. Hagerty, a Fehér Ház sai­> tőszó vivője ismertette a saj­­»tóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom