Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-09 / 134. szám

* f

A HŰSÉG UTJÁN

Í nagy joz8ef, I a szolnoki

rendőri karhatalmi egység KISZ titkára. Vállszalagján két ezüst csillag és egy sízéles stráí jelzi törzsőrmester! rendfokozatát. A mellen. i. a mellén egy zöldkoszorús csillogó jelvény, a „Ságvári Érdemérem."

A „Ságvári Érdemérmet'’ azok a fiatal harcosok, ifjú kommunisták, fiatal hazafiaik kapták meg kormányunktól, akik résztvettak a nép hatalmának megvédésében, az ellenforradalom leverésében.

Mindezt így felsorolni nem is olyan nehéz dolog. De haj, időben rövid, harcokban, tapasztalatokban hosszú utat járt meg Nagy József, míg ezt a kitüntetést a mellére tűzték; Ha helyenként buktatókkal, kátyúkkal is, de a hűség útja volt ez.

Az első ösvény Karcag. A karcagi tanyák, amelyeken felnevelkedett, robotoltak a szülei és görnyedezett ő is. Varga Péter, Hajdú József kulákok szívták a Nagy család életerejét csakúgy, mint a többi proletárét. S a család legkisebb fiútagjának is kijutott ebből.

Józsi 15 éves, rongyos kis cselédfiú, amikor egy őszi napon szüriceköpanyes katonák jöttek be az udvarra; A gazdát a hideg rázta, hogy vörös csillagot látott meg a sapkájukon, Jóska meg nem is tudta, mit jelent ez.

! gaz, amikor egyre közelebb dörgött az ágyú Karcaghoz, sokszor hallott a cselédeiktől ilyesféle beszélgetést:

— No, nem tart már sokáig az úri világ, jönnek az

oroszok.

Voltak persze olyanok te, akik — nem cselédemberek — azzal ijesztgették a karcagi tanyák népét, hogy a szovjetek letipomafc mindenkit, gyerekeket ölnek meg, rettenetes emberek.

• j így hat I Nagy Jóska, a

tanyai csel «Ifi ú kissé szorongva nézett rájuk- Bár azok egyre barátságosabbak lettek hozzá. A Ikulák jószágait szétosztották a szegények között, Jóskának már nem kellett korán kelnie, megetetni őket. S hogy ideje kiadta, meg hogy a barátság is olyan nagy lett, egy hétre kirándult országot nézni a csillagos katonákkal.

Először látta az ország fővárosát, először járt azokon az utakon, amerre mentek.

így indult Nagy József útja; A következő tavaszon már saját 15 hold földjén szorgoskodott a Nagy család. A legemberibb ízét akkor kóstolták meg a munkának, sajátmaguknak dolgoztak. — Ügy repültek a napok, észre sem vették és már 1957-et mutatott a naptár. S a soktagú családnak nem termett eleget még a 15 hold föld sem.

Jósika ipari munkával próbálkozik. Sikertelenül. Abban az időben még nagyon nehéz volt ipari munkára élhelyezkedni. S a romantikát mindig kedvelő fiatal, enged a csábításnak. Azt beszélik, Nyugat-Német országban arany élet várja őket.

| nekivágnák | gyalog a

hosszú útnak. Az osztrák határon átérve, minden igazolványt le kell adnidk. Nagy József akkor gondolkodik csak, hogy hová te jutott, hiszen a „minden igazolványában benne foglaltatik az a piros kis könyvecske is, az MKP tagsági könyve. Mert 1946 óta tagja a Magyar Kommunista Pártnak és szentség előtte a párttagsági könyv; Nem, akármi lesz, a pártikönyvet nem adhatja le. Akárhová jutottam te, a pártot nem árihatom él — határozza el magát.

Frankfurtba dobják őket gyűjtőtó borba, onnan szennycsatorna építésre kerültek. A munkások ellátottsága minimális. S Nagy József, aki a népi demokrácia munkaviszonyaihoz szokott mór, nem akart dolgozni fatalpú bakancsban, megtagadta a munkát. Angol bíróság elé állították, mivel ez angdl zónában történt.

A bíróság egy heti börtönbüntetésre ítélte. Le kellett vetni minden civil ruhát. A legnagyobb gondot most is a párttagsági könyv megőrzése jelentette. Jósika felbontotta a kabátja válltöméeét és abban rejtette él párttagsági könyvét. Egy hét a börtön csupán, de ez az idő elég arra, hogy Nagy József megtanulja igazán szeretni hazáját.

Haza, haza, haza. Minden igazolvány nélkül, egyedül a párttagsági könyv birtokában érkezik Budapestre;

Ezt a történetet aztán sókszőr elmesélte, amikor bekerült az ifjúsági mozgalomba. 1954-ben ugyanis városi DISZ titkár lett Karcagon. Egészen

1956 októberéig. Akikor az ellenforradalom szétverte az ifjúsági szövetséget. Nagy József éjjel-nappal bent tartózkodik a pártbizottságon. Hol fegyverrel, hol fegyver nélkül életveszélyben őrzi a párthelyiséget.

Kijár a piacra, terjeszti a párt löpdratajt, kiadványait azokban a veszélyes napokban. Agitál, csdtftja a szenvedélyeket és próbálja józanabb belátásra bírni az ágálókat. Nagy része van abban, hogy Karcagon különösebb ellenforradalmi cselekményre nem került sor.

| november i«-én7| már a

Munkás-Paraszt Kormány fennállása idején hírét veszik a karcagi pártbizotságon hogy sztrájk készül a városban, s ezzel egyidőben fegyveres támadás is várható a helyi laktanyából, a munkás-paraszt hatalom szervei ellen.

Rövid tanácskozás, s mert úgy látják, a szervezkedés nagyobb erejű, mintsem hogy megakadályozhatnák, a párt Szolnokra küldi segítségért Nagy Józsefet. A segítség megjön, az eHlemforradaimárokat lefegyverzik és helyreáll a rend a városban.

A városban rend van, de az országban még zavargások ütik fel fejüket. Szükség van minden bátor emberre. Nagy József nem tétovázik, belép a karhatalomba; Derék karhataimteta elvtársaival együtt éjjel-nappal őrködik a munkáshatalom vártáján, lecsapnak a proletárdiktatúra ellenségeire, tisztítják a munkásihatalom légkörét.

Szolnokra kerül a megyei rendőri karhatalomhoz; S májusban váratlanul Budapestre hívják Kovács Bélával együtt. A Tiszti Házban, ahová a meghívó szól, ismerős arcokkal találkoznak. A legendáshírű hősök: K. Farkas József, Berta Somogyi Lapos és még néhány ismerős. mint GyuTkó Lajos vezérőrnagy társaságában találják magukat;

| együtt vantvak] az ország

minden részéből azok, akik tántoríthatatlanul helytálltak az ellenforradalom viharában. Együtt varrnak, s ez nagyszerű érzés, de az meg könnyeztető, amikor mindannyiuk mellére kitűzik a „Ságvári Érdemérmet” hazaszeretetük és az eszme iránti hűségük elismeréséül.

Börzék L-ajos

Tudja-e, hogy:

iiI« t>tei búvárpók egyszerre előre és hátra is lát? Ugyanis kát szeme előre néz, egy pedig hátra.

s!. a krokodilus valóban nagy könnyeket sír? Ez azonban csak akkor történik, ha nagyobb zsákmányt kell lenyelnie. A nagy erőlködés következtében a szem a szokásosnál nagyobb folyékony váladékot választ ki, ami azt a látszatot kelti, mintha a krokodüus könnyeket hullatna.

,i; Anakonda a legnagyobb élő kígyófajta? Az Amazonasz folyó menti dzsungelokban 15 méter hosszúra is megnő. *— Állkapcsai tágulékonyak, hogy minden különösebb erőlködés nélkül le tud nyelni egy egész őzet.

a .az autónak már kétmillió halálos áldozata, van? Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a gépkocsik forgalomba állítása óta világszerte körülbelül kétmillió ember vesztette életét gépkocsi-okozba balesetek következtében. A súlyos és könynyebb sérültek száma ennek többszöröse.

•.; a franciák isszák a legtöbb bort? A francia lakos átlag 127 liter bort fogyaszt évente. A franciák után a portugálok következnek, ahol az évi átlag-fogyasztás fejenként 96 liter, majd az olaszok évi 77 literrel és az argentinok évi 53 literrel. A whiskyt kedvelő amerikaiak évente átlag 3.5 liter bort isznak.

A férfi

a konyhába való...

Egy háztartási gépeket árusító amerikai cég megállapította, hogy amióta mosógépek és automata takaréktűzhelyek vannak, az amerikai férfiak egyre inkább „háziférfiakká" alakulnak át. „Valósággal áhítoznak arra, hogy a mosógép mellé állhassamak vagy az automata takaréktűzhely mellett a szakácsot játszhassák. — Ez a gyermek a férfiben" — állítja a cég. — Az asszonyok viszont már nagyon is felnőttek és jóindulatúan tűrik a gyermekek kedvteléseit; 11

MÍHiS GYÖRGY

syémnnTRcéL

Kalandos regény

(81)

Talán nem hallatszik idáig a kinti zaj? Páni rémület fogott el, belémarkolt a szívembe, hogy itt kell elvesznem ebben a szűk kőbörtönfoen, élve eltemetve, s ahogy kifért a torkomon, ordítani kezdtem.

Ordítottam, s közben — mi tagadás — folytak a könnyeim. t

Aztán elhallgattam. Semmi válasz, csak a labaim alatt hallatszott továbra is a különös zúgás-morajlás.

Vártam egy pár percet, aztán újból hahóztam. De ekkor már éreztem, hogy hamarosan berekedek. Az izgalom kiszárította a torkomat;;; Ó, ha egyetlen korty vizel ihattam volna.;.

Mennyi idó telt el..: úgy éreztem, végtelenül sok .:. míg egyszer csak kiáltozást hallottam odakünn. Apa drága, drága hangját!

— Laciil! ii; Lacil.i.

— Itt vagyok! Itt vagyok'

Kiáltoztam és kacagtam.

— Hahó.. Hol vagy, Laci! Hallasz bennünket?

— Igen! Igen!

Elmosódott, néha csak foszlányosan érthető volt a hangjuk, de ezek a szavak ismét összekölőttek az élettel.

A többi már aránylag gyorsan ment Rábukkantak a titkos járatra, apa bekúszott, derekán kötéllel.

— Itt vagy?

— Itt.

— Várj ,. -. leeresztem hozzád a kötelet.

Hej, hogy megragadtam azt a kötélvéget! Keményebben, mint egy harapófogó.

— Nincs semmi bajod? Nem tört el kezed-lábad?

— Nincs nekem már semmi, semmi bajom az ég világon — feleltem félig nevetve, de félig könnyek között.

Apa visszavonult, aztán lassan húzni kezdték a kötelet.

Megpróbáljam leírni azt a pillanatot, mikor ismét odakint voltam, megpillantottam apa drága arcát. Tatár mérnököt, a tavat?

Egymásután öleltem át apát és Tatár mérnököt és ók is engem.

Csak mikor leértünk a táborhelyre, ettem, ittam, megnyugodtam, csak akkor kezdtünk mindent elmondani egymásnak.

Hajnalban fedezték fel az eltűnésemet; Először azt

hitték, hogy tréfát űzök velük, aztán a beomlott járatban kerestek. Ezalatt ordítoztam én utánuk az akna mélyéről. Végre mikor visszatértek, már egészen rémülten és kétségbeesve, egyszerre csak meghallottak tompán a hangomat. Még beletelt egy félórába, míg rájöttek, hogy honnan jön a hang, de azontúl már simán ment minden.

Jóval később, estefelé említettem meg, hogy milyen különös zúgást hallottam ott, az akna mélyén;

Tatár mérnök azonnal felfigyelt. Kérdezgetni kezdett, a legapróbb részletekről te kifaggatott. Nem értettem, hogy mit akar, de azért lehetőleg pontosan válaszoltam.

— Kérem a gyémántacél-vésőt — szólt oda nekem, s nyújtotta a kezét. — Ehhez nem volna szabad hozzányúlnod.

Egyszerre kiszaladt a vér minden tagomból s min*ha villám nyilallott volna Dele az agyamba.

A gyémántacél! Hisz azt elvesztettem, akkor esett ki a kezemből, amikor lezuhantam az aknába.

Úgy látszik, az arcom mindent elárult, mert Tatár mérnök máris talpon volt.

Még sosem láttam ennyire felindultnak.

— Talán azt akarod mondani, hogy nincs meg?

Lehajtottam a fejemet.

Odalépett hozzám és megrázta a váltamat.

— Beszélj!

—- Amikor lecsúsztam .:. akkor ... kiesett ..;

Valami ilyesmit dadogtam, de Tatár Kálmán már nem hallgatott reám. Felugrott, fáklyát ragadott a kezébe és elindult vissza, a tikos járathoz.

Mi apával utána. Édesapám nem szólt egy szót sem. de éreztem, hogy nagyon bántja az eset.

Engem talán nem bántott?

A mérnök akkorra már odabenn volt a járatban Láttam ide-oda lobbanó fáklyáját. Miután egyszerre csak egy ember férhetett oe kényelmesen a járatba, mi apával odakintról ügyeltük a fejleményeket.

Végre egyszer Tatár felkiáltott.

Megkönnyebbülve lélegzettünk fel. Ez a kiáltás csak egyet jelenthetett.

Valóban Tatár Kálmán pár perc múlva már jött is kifelé s kezében úgy szorongatta a gyémántacél-pálcát, mint valami kincset. De hisz az is volt.

Ragyogott az arca. amikor visszafelé indultunk a szálláshelyre. Az arca ragyogott, de azért még sokba telt. míg szólt hozzám. Be kellett vallanom, volt is valamelyes alapja a neheztelésnek.

Másnap reggel aztán Tatár mérnök kötéllel a derekán lebocsáttatta magát az aknába. Jó félórát lehetett odalenn, aztán mikor felhúztuk, nyomban elárulta az arca, hogy nagyon elégedett.

(Folytatjuk),

Egy mozigépház j

_________________________ KULISC/4TH K AI

— Ejnye, de hirtelen elkapta azit a feliratot.

— Mert biztosan randevúja van. a gépésznek — fakadtak ki egymásután a mellettem ülő mozilátogatók, mikor néhány nappal ezelőtt a Vörös Csillag filmszínházban az egyik filmet néztem. Megvallom őszintén kezdtem én is hasonló dolgokra gyanakodni. No meg az is előfordult több esetben, hogy „elszakadt a film”. Hát anynyi sok hiba után tényleg érdemes volt széjjelnézni előadás után a gépházban.

Itt azonban meglepődtem. A fiatal szerelmes gépész helyett, ősz hajú az egyik 50, a másik 60 esztendős bácsi fogadott, Mondom mijártban vagyok.

—* Ugyan kérem — kezdte a tájékoztatást Hajdú János, hogy kaphatnám el a feliratot akkor, amikor nekem tetszik, amikor a többszáz méter hosszú filmszalagot egy állandó fordulatszámú vilményt mondani. De jönnének fel egyszer, hogy megismernék ezeket a bonyolult gépeket és kezelését. A film sem egyforma. Egyik szárazabb s ez valóban hamarabb törik, szakad. Aztán a vetítőszenek sem kifogástalanok. Ebből adódik az, hogy a kép elsárgul, elhalványodik. — Ugyanitt lehet említeni a „hangot” is, amely tudvalévőén szintén a fim egyik szélére van ráfényképezve. A sok használat után a film anyaga megkopik s ezáltal az előadás alatt olyankor is. amikor semmi nem történik a filmen, élénk sercegést, recsegést és kellemetlen zörejt lehet hallani.

Sajnos ezeken a közönség által jogosan kifogásolt hibákon csak keveset tudunk javítani, amit tudunk a figyelmes vetítéssel mindent megteszünk. De azon, hogy „a feliratot hamar elkapjuk” és azon, hogy serceg a hang —

— Tessék, itt van egy hatszáz méteres filmtekercs, -» Ilyenekből van összeállítva a kéf. óra hosszás előadás, — mondja Hajdú János gépész.

lanymotor húzza. — Hogy gyakran elszakad a film, — különösen sokat hallani ezt a panaszt a vidéki moziknál, — az sem azt jelenti, hogy tényleg elszakad, hanem egészen mást. Minden mozilátogatónak tudnia kell, hogy egy kétórás mozielőadás háromezer — háromezerháromszáz méter bosszú filmből tevődik Össze. Természetesen ez a hosszú film nem egy darabban van, hanem hatszáz és kilencszáz méteres darabokból. Ezek után érthető, hogy minden 6. illetve 900 méter után meg kell állni a vetítéssel s filmet kell cserélni. — Ilyenkor a közönség mindig azt hiszi, hogy elszakadt" a film.

Bár több esetben megérdemlik a szidást a gépészek,

őzen nem tudunk változtatni, mert egyiknek az az oka. hogy a felírat kevésszer van a filmre fényképezve, a kel lernetlen zörejnek viszont a fim elhasználódása az oka.

Megköszöntem a tájékoztatást Hajdú János és Rapp Károly gépészeknek és hazaindultam. Útközben döbbentem csak rá. hogy végeredményben milyen különös szakma a mozigépészet. Amikor más szórakozni megy. ők akkor dolgoznak. Soha nincs egy szabad vasárnapjuk, vagy szabad ünnepjük. S hozzálehetem még azt is, a szolnoki Vörös Csillag mozi két gépésze mióta a filmet, a mozgóképet feltaláltak, azóta mozigépész. Ismerik a mozi

— Ezen a képen Rapp Károly látható az „Ernemanu VII, B." típusú inozigéppcl. vetítés közben.

mert azért közük van a „szakadáshoz". Ugyanis minden mozinak van néhány méter hosszú úgynevezett végszalagja, amelyen rajta van „vége az első, második és harmadik felvonásnak’'. Csak ezeket a végszalagokat a gépészek nem szeretik felragasztani.

Persze könnyű a közönségnek a nézőtérről véleminden csínját. A szakma, mint mondani szokás, a kisujj ukban van. Azalatt az egy óra hossza alatt, amíg velük beszélgettem, meggyőződtem róla, hogy minden igyekezetükkel azon vannak, a mozilátogatóknak a lehetőség szerint szép képet vetítsenek s a hang is kifogástalan legyen.

Oa. F.

t