Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-27 / 149. szám

Ííüii il Nyári könyvvásár Szolnokon od {imviti kid MÁdóiá' ^djídskfíla j Irta: DE AMlClS /V egyedik osztályba járt, *1 kedves, tizenkét éves firenzei fiú volt, haja fekete arca fehér: egy vasúti hiva­­talnok legidősebb fia. Bizony szűkösen éltek, mert a család nagy volt, az apa jövedelme pedig kicsiny. Apja nagyon szerette, jó és elnéző volt iránta, elnéző mindenben, kivéve a tanulást. Ebben a tekintetben sokat követelt tőle és szigorú volt, mert fiacskájának arra kel­lett törekednie, hogy minél hamarabb állásba jusson és segítsen a család eltartásá­ban. Aki pedig hamar el akar érni valamit, annak so­kat kell fáradoznia és az ideje drága. Bár fia tanult, apja mégis mindig buzdította, hogy tanuljon még jobban. Az apa már koros ember volt és a sok munkától idő előtt meg is öregedett. Mégis, hogy családjának többet nyújthasson, hivatalával járó sok dolgán kívül olykor kü­lön munkát, másolást is vál­lalt, s az éjszaka jórészét író­asztalánál töltötte. Legutóbb megbízást kapott “gy cégiöl, amely újságokat és könyvsorozatokat adott ki, hogy cimszalagokra másolja le az előfizetők nevét és la­káscímét: minden ötszáz, sza­bályos nagy betűkkel kitöl­tött papírsávért három ‘lírát fizettek. Ez a munka fárasztó volt és a hivatalnok vacsora köz­ben gi/akran panaszkodott családjának: — Nem bírja a szemem, tönkrcmgyek ebben az éjsza­kai munkában. Egy napon így szólt a fia: — .'Ipa, engedd meg, hogy én másoljak helyetted. Hiszen tudod, szakasztott olyan az •rásom. mint a tiéd. | ’ apa azonban igy fe lelt: — Nem, fiacskám, neked tanulnod kell. A te tudásod sokkal fontosabb, mint az én cimszaUigiaim. Szemrehányást tennék magamnak, ha csak egy órádat is elrabolnám. Köszönöm, de nem fogadha­tom el és ne is beszéljünk többet róla. A fiú tudta, hogy ilyesmi­ben hiába ellenkeznék apjá­val, Nem is vitatkozott vele. De ime. mit tett7 Tudta, hogy apja pontosan éjfélkor abbahagyja az írást és kis dolgozószobájából a hálószobába megy. Többször és megfigyelte, mihelyt tizen­kettőt ütött az óra, szék nyi­korgása, majd apja halk lé­pése hallatszott. Epy éjjel megvárta, míg apja lefeküdt, akkor szép csendben felöltözött, óvatosan belopódzott a kis dolgozó­szobába s meggyújtotta a petróleumlámpát. Aztán leült az íróasztalhoz, ahol nagy halom fehér papirszaUig tor­nyosult és a címjegyzék fe­küdt. írni kezdett, pontosan utánozva apja irásá Buzgón írt, de azért fél' egy kicsit: a kész címszalagok oszlopa nóttön-nött, ő pedig olykor letette a tollat, hogy tnegdörzsölje a kezét, aztán megint írni kezdett, még se­rényebben. s közben hallga­tózott és mosolygott. Száz­hatvan szalagot írt mzg. Ek­kor abbthagyta az írást, he­lyére tette a tollat, eloltotta a lámpát és lábujjhegyen visszaosont az agyába. Ezen a napon, délben a? apa jókedvűen ült asztalhoz Nem vett észre semmit. Gé piesen végezte munkáját, az idő múlását figyelte, másra nem gondolt és csupán más­nap számlálta össze a megírt cív: szalagokat L idáman ült az asztalnál és mm •■eregette fiacs­ka'a 'idllát: — No, Giulio, még mindig jól dolgozik az apád, jobban mint gondolnád! Tegnap este két óra alatt jó egyharmadá­­val többet végeztem, mim máskor. A kezem még min­dig gyors és a szemem sem hagy cserben. Giulio pedig elégedetten, némán mondta magában: ..Szegény apa, a jövedelmen kívül azt az örömet is meg­­szerzem neki, hogy azt hiszi, megfiatalodott. Jól van, csak igy további’1 A sikereken felbátorodott, s a következő éjszaka, amim az óra tizenkettőt ütött, me­gint munkához ült. Így ment ez sok éjjelen át. Apja nem vett észre semmit. Csak egyszer jelentette ki vacsora közben: — Különös, mennyi petró­leum fogy nálunk egy idő óta! Giulio meghökkent. De több szó nem esett erröl­es az éjszakai munka folyta­tódott. De mivel minden éjszaka megszakította alvását, Giulio nem tudta kipihenni magát, reggel fáradtan kelt és este, amikor iskolai feladatait vé­gezte, kis híja volt. hogyr le nem ragadt a szeme. Egy este — életében elő­ször — elaludt füzete mellett. — Ébredj! — kiáltott rá az apja és összecsapta a tenye­red — Dolgozzál! Giulio felrezzent és ismét munkához látott. De másnap este és a kö­vetkező estéken ugyanez tör­tént, sőt még rosszabb: elbó­­bískolt könyvei mellett, nem kelt fel idejében, leckéit ím­­mel-ámmal tanulta, úgy lát­szott, semmi kedve sincs a tanuláshoz. Apja figyelni kezdte, gon­dolkodóba esett, végül pedig szemrehányásokkal illette. Pedig szegény fiú nem ezt érdemelte! * — Giulio — mondta egy reggel — elhanyagolod a kö­telességedet, nem vagy többé az, aki voltál. Ez sehogy sem tetszik nekem. Jegyezd meg jól: te vagy családunk min­den reménye. Ezt nem vár­tam tőled! Ez az első, igazán komoly vád felkavarta a fiú leikéi: „Igen — mondta magában — igaz. így nem mehet to­vább. Véget kell vetnem a csalásnak." De aznap este vacsoránál apja nagy őrömmel közölte: — Tudjátok meg, hogy eb­ben a hónapban 32 lírával többet kerestem a cimszalag­­írássai. mint legutóbb! — és az asztal alól egy kis csomag édességet húzott elő, ame­lyet azért vett, hogy gyerme­keivel megünnepelje a rend­kívüli keresetet Mindenki tapsolt örömé­ben. Giulio pedig ismét bátor­ságra kapott, s igy szólt ma­gában: „Nem, szegény apa, ezután is be kell csapnom téged. Minden erőmet összeszedem és egész nap tanulok, de foly­tatom az éjszakai munkát, érted és mindannyiunkértP‘ Apja meg tovább beszélt: —■ Harminckét lírával több; Ennek örülök... De van üt valaki — és Giuliora muta­tott — aki elrontja az örö­mömet. Giulio csendben hallgatta a szemrehányást és vissza­­rolytotta feltörő könnyeit Szívében édes melegséget ér­zett. 1/ s minden erejével meg feszítve tovább dolgo­zott. De a fáradtságot fá­radtság követte, és ezért egy re nehezebben bírta. (Folytatása következik.) BBS BM XS.'M ISSEIK BBk/ ^BB BBB ^BBB BBr^r^B ar ^Bk. jbs Ik^BBB^ Stef in /ivéig Stuart Mária „Stuart Mária hatnapos, mikor Skócia királynője lesz.1’ Ezzel kezdődik Zweig *> nagyszerű életrajzi írása s »végig kíséri egész életén, ‘amely rendkívül érdekfeszítő és tanulságos. Nem véletle­nül ihlette tanulmányozásra és alkotásra három évszáza­don át a költőiket és történé­szeket. Nagyon lebilincselő a ki­rálynő életének története Zweig tolmácsolásában. De ezentúl is van érdekessége írásának. Stuart Mária életé­nek eseményeit, gondolatait, a körülötte zajló életet szám­talan dokumentum, vallomás, jegyzőkönyv síb. örökíti meg. E bőséges anyag ellenére az életrajzok és a róla alkotott vélemények nagyon külön­bőznek egymástól. Csaknem mindegyik más-más vonást, ■ tulajdonságot emel ki jelle­iméből. más-más cselekményt ■ tulajdonít neki. Ennek talán fáz az oka, hogy — a szerző I szerint — a dokumentumok­kal a vélemények csaknem mindegyikét lehet bizonyí­tani. Stefan Zweig, nemze­tisége miatt is eleve mentes minden előítélettől, s a nagy művészekre jellemző bi rton­­sággat ismeri tel a királynő jellemét, s a dokumentumok közül csak azokat fogadja el és használja fel, amelyek összhangba hozhatók ennek belső igazságával. így bonta­kozik ki Stuart Mária alakja ,rT-v»T7»VTTTTTV*V**»» 30 éoe uigia a szolnoki Mű veszi eieunek Chwvrni l'erenc Áz idén 30 esztendeje, hogy Chiovini Ferenc festőmű­vész a szolnoki Müvésztelep­­re költözött. A kivárj mester ezt megelőzőleg ösztnndíjas­­ként Olaszországban festett. . A három évtized alatt rc8ze- Kockás papírosra először raj- 4 , MűvészteleD felvirá­zoljatok olyan abrakai, mint itt?*»- volt, a Muves/aeiep «jiviiB az 1. számú. Azután másoljátok í coztatasanak, többek kozot­­bele a 2., 3. és 4. számú rajzó-1 dől gozott Aba Novákkal, Vé­kát. Ezenkívül, aki üsyes saját |„ó*al Vidovszky val, Zádorrai maga is más és más alakokat?? tud majd rajzolni. Akik július Scs 3Jnikor a második vuagha­­u-ig a legszebb bemásolásokat/gború idejen csaknem teljesen vagy akár új ábrákat küldenek J elpusztult és kiürült a száz­­be azok között szép könyvju-J , dö Művésztelep, aW«>r talmaka. sorsolunk ki. ^ a hel*yén marad, fedmost Múltheti rejtvények §az ŰJ jókkal, a fiatalokkal ’ ’ Segyutt dolgozik az újabb fel­helyes megfejtése Slendülés eléréséért. Chiovini fa festészetben sok tekintet­­tyukökf Tádiö2' 5CßEsztergomba' fen ^taz utat járja amelyet 6. Méz, 7. Párna. £ Tömörkény István képviselt Helyesen építették meg: Boskósaz irodalomban. Kedvenc té- Agnes, Baricza György, Ballá .mái közé tartoznak a Tisza- Melinda Szolnok: Bata Borbála, pai-fi kétkezi munkások, a Majercátk Irén, Simon Margit , kubikosok az Jászboldogháza; Gerőcs Lajos«naiaszoK a „KUD *OS, ®z Kincses György Fegyvernek; — s aszfaltozok. Sok iestményt, Báta Borbála, Molnár Ilona Uj-írajzot készített Szolnok város szász, Máté Lajos, inezédi ist- «életéről, így mestere az élénk ván Abádszalők, Takács Mária, » ,__. .___ , Takács Mária, Jakab Eszter Me- *pmci je.ene.ek visszaadásé­­zőtur; Lengyel Sándor, Hegedűs nak, az aszfaltozó munkások Alajos Jászárokszállás; Nagy Ju- .nehéz munkája megörökítésé­­dit Tiszaroff. «nek- A 30. évforduló alkal-A 2. pont kivételével megfej- «mából az elmúlt években tették: Gáspár Ilona Kunhegyes, ’ nem eléggé megbecsült festő- Mihály Margitka Szolnok: Szabó . ^ -1, , Ildikó Törökszentmiklósi Balogh >művész munkáiból a szolnoki Agnes Jászladány: D. Acs Mar-> Damjanich Múzeum jubi­­git Kuncsorba; Gulkal Katalin t’eumi kiállítást rendez A szénásTM' MártS E"Sébet KiSUÍ"tnapokban a Szépművészeti Könyvjutalmat nyertek: Nagy fMÚKUin köttetett fényké- Judit Tiszaroff. Vöröshadsereg } pékét a legjobb Chiovini mu­­u. 31. Lengyel Sándor Jászárok-!v'kről és előkészületek foly­­szállás. Gárdonyi u. 12, Inezédi ínak arra, hogy a Fényes István Abádszalók Rákóczi u.,^dolf.te ,b fővárosi II, Molnár Ilona Uiszász. Nefe-J . , ..... , . , lejts u. 19. Kincses György Fegy- »muveszet-baratoknak is be­­vernek, Kasztéi telep. »mutassák az eddig kevésbé (A könyveket postán küldjük | ismert nagytehetségű tisza­­ki.) parti festőművészt. életrajzában, így jutunk kö­zelebb jellemének, tragédiá­jának titkához. Rendkívül megjelenítő erő, az érzések, gondolatok és események zűrzavarában is tisztánlátó. biztos ítélet jel­lemzi az életrajzot. Olvasása nagy és mély élmény Hemingway: Akién a harang szól Az elmúlt évben került a magyar olvasók kezébe He­mingway Nóbel-díjas kisregé­nye: Az öreg halász és ten­ger. E mély emberszeretettől átitatott írás mellett most egy új könyvével ismerked­hetünk meg, a Zrínyi Kiadó jóvoltából. Az Akiért a harang szól írója ebben a művében is a felemelő emberi hősiesség, a személyes bátorság, az egye­nes iellem példáit mintázza meg. nagy szeretettel és em­berismerettel. A regény mind­össze három nap története. Spanyolországban, abban az időszakban, amikor a köztár­saságiak élet-halál harcukat vívják a fasiszta hatalmak­tól támogatott frincóistákkal. Egy fiatal amerikai értelmi­ségi érkezik egy spanyol ge­­rillacsonorthoz s megkezdi előkészületeit a hiú felrob­bantására. Ez a feladata s végrehajtásához meg kell szereznie a csoport támoga­tását, tudniillik, ez nem előnyös számukra. Három nap telik el. miközben meg­ismerkedünk a regény hősei­vel. Egyszerű emberekkel, akik az élet sok nagy tanul­ságával gazdagon, mély em­beri bölcsességgel gondolkod­nak és cselekszenek. Megis­merjük Pilart, Pablót, Má­riát. El Sodrót és a többieket a főhősön, Robert Jordánon kívül. Mindannyian nagv emberi maeasságba emelked­nek azáltal, hogv fegyvert fognak az embertelenség el­len és harcolnak a nép. illet­ve a népek va’ódi érdekei­ért. s e cselekedetiik mélfán váltra ki ma is a tiszteletet a vi’ég szabadságszerető nő­iéiből. Bár az íiev. amrivért a re­­jénv hősei harcolnak elbu­kik. mégis bizakodó, bátran a jövőbe látó az írás tanul­sága. Az emberiség nagv ü gyérnek győzelmébe veteti hit sugárzik a regényből, a hibák az ellentétek és az el­bukások ellenére is. Megmu­tatja azoknak az embereknek a tűin időiiságpit. akik egy­szerűségükkel és mély böl­csességükkel kép's'k lesznek megváltoztatni a világot. L E V E L E K Ehs/erű gazdálkodás több termét* Szépek a búzák. Mindenütt ezt hallani a tiszasasi határ­ban. Ezelőtt is voltak szép vetések, de bizony sok búza* táblán virított az acát. Most azonban a határban nem lát­ni ilyet. A földművesszövet­­kezet 250 kilogramm diko­­nirt, adott el és most már nemcsak a termelőszövetke­zet. hanem az egyénileg dol­gozó parasztok is szinte ki­vétel rélkül alkalmazták a vegyszeres gyom irtásit. Tis/a­­sason az aratolót már a sa­rokba-tették. Mindenki meg­győződött arról, hogy a per­metezés hatáscsabb és sok munkaidőt nyernek vele. Műtrágyát is egyre többet használnak a termelők. Az elmúlt évben a földműves­szövetkezet tíz dolgozó pa­raszt búzatábláján és egyéb vetésén kísérleti műtrágyá­zásra adott ki díjtalanul szu­perfoszfátot és pétisót. En­nek eredménye az lett. hogy ez élben a tavalyi 30 má­zsával szemben 600 mázsa műtrágya fogyott el a sző­ve! kezet! boltból. A búzate­rület 70 százalékát pétisóval szórták le. Ez legalább 200 mázsa búzával több termés* jelent a községben. Mohácsi László Tiszasas A szorgalmas munkának meg van a* eredménve Termelőszövetkezetünkben, a nagykörűi Petőfi Tsz-ben nyoma sincs az ellenforra­dalmi eseményeknek, szor­gosan folyik a műnk' minden üzemágban. — El­mondhatjuk. hogy termelő­­szövetkezetünk egysége szi­lárdabb, összekovácsoltabb. mint az ellenforradalom előtt volt. Ezt nemcsak az bizonyítja hogy a régi min­taalapszabály szerint műkö­dünk, hanem azt is. hogy minden munkát idejében el­végeztünk. A cukorrépát negyedszer kapáljuk. A napraforgót, ku­koricát már kétszer gyom* ta lapítottuk. Gabonaveté­seink elég jó termést Ígér­nek. Búzából kát. holdanként 10—11 mázsát várunk, tava­szi árpánk — ha jól érik — megadja a 14 mázsát holdan­ként. Felkészültünk az ara­tásira is. A gépállomással 200 holdra kötöttünk szerződést, s ezenkívül megszerveztük az arató párokat is. Az esős napokat silózásra használtuk fel. Eddig 200 köbméter zöld­­silót készítettünk. Érdemes megemlíteni a gyümölcsösben végzett mun­kát is. A fákat és a szőlőt rendszeresen permetezzük, az 5 hold tavaszi telepítésű szőlőnk 95 százalékban meg­eredt, pár év múlva már ez is emelni fogja jövedelmün­ket. Megtörtént a cseresznye szüret is. 90 mázsa cseresz­nye termésünk lett. ebbő) 32 mázsát exportra Hdtunk eL Bevételünk a cseresznyéből 52 000' forint. A cseresznye szedésnél végzett jó munká­jáért meg kell dicsérni Né­meth Mihálynét. Szilvás Al­bert és Kozák Má'yás bácsit, akik idős léttükre is jól ki­vették részüket ebből a munkából. Cingler András kertész feleségével együtt el* ismerésre méltóan vette ki részét a cseresznye szedés­ből. Róluk vegyenek példát Szilvás József. Kiss György, vagy Hegedűs T.óránt is. özv. Pethő Bélánc. (Nagykörűi Petőfi Tsz.) Közel_Keleti történet... . avagy szemléltető magyarázat az Eisenhower*elv lényegéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom