Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-27 / 149. szám

Málűyatiu a idhakliázi j rddó&üliűiibati Cibakházának 1945 óta van szülőotthona. Azelőtt — mint legtöbb községben — az édes­anyák odahaza szülték meg .gyermeküket. S bizony sok helyen nem a legmegfelelőbb körülmények között. A felszabadulás e község­nek is megnyitotta a lehető­szükségesebbekkel rendelkez­nek. — Mennyi körülbelül a szü­lések száma s hány férőhely­­lyel rendelkeznek? — Egy esztendőben kb. 100 szülés van. Ebben az évben idáig 47 volt. Nincs oiyan hét, hogy ne legyen szülés. Négy­sást is ő végzi el, ami bizony nagyon sok munkát igényel. Mosónőt szeretnének alkal­mazni, azonban az erre adott . keret” ezt nem teszi lehető­vé. Mindnyájan tudjuk, hogy egy kórháznál, szülőotthonnál elengedhetetlen a tisztaság s egészség szempontjából a víz, A képen Lopocsi Lajosné szülésznő és Kollér Andrásné édesanya látható, Józsika nevű kisfiával. séget a fejlődésnek, s ma már minden cibakházi édesanya tiszta, egészséges szülőotthon­ban hozza világra gyermekét. A község főterén már mesz­­szircl látni az öreg fákkal kö­rülvett feliér házat, melv előtt kis kertben rózsák, virágok illata keveredik a tiszta le­vegővel. A hófehér ajtón s ab­lakon a nap sugara játszik és ljekukucskát a tiszta szobába, ahot az életet adó édesanya mellett ott alussza édes álmát legdrágább kincse, a gyer­mek. A fehérfej kendős Lopocsi Lajosmé szülésznő örömmel fogadja látogatásunkat, sze­retettel kínál hellyel. Beszél­getésünk során megtudjuk, hogy 38 éve szülésznője e községnek. Nagvon szereti hi­vatását s erről a későbbiek folyamán még jobban meg­győződtünk. Lopocsi né 62 éves, az idő is elhozta már a fehér hajszálakat. Megfiata­lodva emlékezik vissza s me­séli el, hogyan fejlődött évről évre a szülőotthon. Mint MNDSZ-tag. a többi asszony­társak segítségévet gyűjtötte össze a szükséges fehérne­műt, műszereket s ma már — ha nem is bőségesen — a leg­ágyasnak van felvéve az ott­hon, azonban rendelkezünk még külön három ággyal, en­nek a felszerelése azonban még hiányos. — Milyen a betegek ellá­tottsága? — Nem panaszkodhatunk. Még idáig n T den édesanya megelégedve távozott. Ahogy megismerkedünk az otthonnal, dicsérettel lehet beszélni Galgóczi Istvánná munkájáról is, a rendért, tisz­­t iságért, mely a betegszobán keresztül végigkísér bennün­ket a konyháig. A sok szép és jó után, nem mehetünk et szó nélkül a hiá­nyosságok mellett. Ne vegyék panaszkodásnak az illetékesek, itt másról lesz szó... A szülésznő két évvel ezlőtt kapott egy kékszínű ru­hát, mely a sok mosás folytán színét vesztette, s hogy hiva­tásának megfelelően öltözzék, saját pénzéből vett kötényt s azt használja. Galgócziné, mint szakácsnő beszerzi az élelmet, főz, takarít, télen a • mcéből hordja fel a tüzelőt s fűti a helyiségeket, a mo­ezzel a szülőotthon nem ren­­k^zik úgy, ahogy kellene Pincéből herdják fel vödörrel s mivel itt is alacsony a nyo­mása — lassan folyik. Az lenne a kérésük, hogy —­­ugyanúgy, mint az egészség­házban — villanymotorral történjék a víz nyomása. Az asztalon egy kis füzetet pillantunk meg. „Ellenőrzési napló”. 1951 óta van vezetve. 1956. márciusában is szeretjei egy bejegyzés: „A vízvezeték megjavítása a helyi tanácsnál állandó panasz tárgya”. Már egv éve is elmúlt ennek, s még azóta is küszködnek a vízzel. A helyi ktsz igyekezet' segítséget nyújtani, ez azon­ban nem sikerült. A fürdőszo­bában a víztartályt úgy készí­tették el. hogy ha folyik is belőle víz, az Is használhatat­lan. mert rozsdás. Kívülre' szép fehérre befestették, be­lül azonban nem. Jobban meg kell becsülni a hivatásukat szerető, s azért szíwel-lélekkel dolgozókat. Tegyünk meg mindent a fennálló hiányosságok mi­előbbi megszüntetésére, ne csak ígérjünk. G. K. A tárgyalóteremből Héiethozaía! a tiszatasi csendőr-elnök ügyében Ha ell'nfon'adalomról be­szélünk. nem szabad figyel­men kívül hagynunk a fa­siszták táborát, akik a törté­nelem kerékét vissza akarták forgatni, s akik ténykedé­seikkel mérhetetlen károkat okoztak államunknak. Életre akarták hívni a nekik jó, de a nép millióinak hátborzon­gató múltat. 1956 október 23-tól novem­ber 4-ie ez a tábor garáz­dálkodott országunkban. Bu­dapesten. országunk szívé­ben, a nyilasok és tőkések összefogva a huligán elemek­kel. a legjobb kommunistá­kat gvilkolták le és a 12 év alatt elért vívmányaink nagy­­részé» igyekeztek lerombolni r>e var í szocialista tärsa­­daio-mnok jogrendszere Is. amely most siómon kéri gazságaiból Június 25-én egy ilyen em­ber. Zöldest Mjhály csendőr­­törrvőrmcs'er bűn ügyében hirdetett Ítéletet a megyei hő'óság Bobovnik tanácsa. A llamvcnd . elleni izgatás ét szervezkedés bűntettével vá­dolta az üeyész. A tárgyaláson hebizonyoso­dott, hogy ennok az ember­nek nem voll ínyére a szo­cialista társadalmi rendszer. De ezzn nem lehet csodál­kozni. hiszen apja 30 hold szántóföld tu!r-..Mohosa volt ő maca rw* njocsb-len-'k n.rúzója. őüidc&i megbocsát­hatatlan bűnt követett el népköztársaságunk ellen. Az ellenforradalom ideje alatt magasra emelte a fasiszta tábor zászlaját. Október 27-én kezdte meg ténykedéseit Tiszaderzsen. — Megtámadta Tóth Sándor tsz ‘el nők helyettest. Minden sza­vával gyűlöletre uszi'ott Október 28-án, a délutáni órákban a községi mozi ter­mében gyűlésit tartottak, ahol a kulákok azt kiabálták: „Zöldesi Mihály úr legyen a község vezetője.” Zöldesit meg is választották a községi ellenforradalmi tanács elnö­kének. Csorba Károly volt tanácselnököt és több kom­munistát durva módon eltá­volított funkciójukból, majd üldözték őket. A gyűlést kö­vető éjjel több kommunista, így Virágh János párttitkár ablakát is beverték. A szov­­íet emlékművet meggyaláz­ták. s Zöldesi bíztatására le­rombolták. A bíróság a tanúik kihall­gatása után visszavonult s ítéletet hozott. Zöldesi Mi­hályt á 1 lamrend elleni izga­tás, népi demokratikus ál­­lamretndünk megdöntésére irányuló bűncselekmény miatt öt évi börtönre, mint főbüntetésre ítélte, s 6 évig eltiltotta a politikai jo­gok gyakorlásától. A bíróság azzal Indokolta az ítéletet, hogy a vádlott a letűnt úri Magyarország nép­elnyomó hatalmának eszköze és híve volt. Népi demokra­tikus rendszerünk megbocsá­totta múltját, részére mun­kalehetőséget és tisztességes megélhetést biztosított. Ezt ő elfeledte, s az első kínálkozó alkalmat felhasználta arra, hogy a népi hatalom ellen törjön. Az ilyen ember cse­lekményét társadalmi veszé­lyességénél fogva súlyosab­ban kell elbírálni, mint az egyszerű, megtévedt embe­rekét. Kovács Mihály. Rendőrségi közlemény A Városi Rendőrkapitányság felhívja a járművezetők ügyeimét, hogy a Beloiannisz ég Kossuth Lajos utca, Ma’.i­­•lovszki és Táncsics Mihály utca közötti szakaszát f. hó 27-én, csütörtökön reggel 7 órától útépítés miatt lezárjuk. Mindenféle járműforgalmat a Malinovszki utca, Koltói Anna utca. Szabadság utca ég a Táncsics Mihály utca át­haladással kívánjuk biztosítani. Felhívja a járművezetők figyelmét, hogy fokozott '•vu'ossásaaí vezessenek. A rcndörkaiiltányaág vezetője SZÓVÁ 1 E D Hz üzle'tie'yiségefchen uzie 8K legyenek Minden szolnoki tudja, hogy a múltban öt vaskeros­­kedés volt városunkban. Ma ezzel szemben egy vasbolt látja el a lakosságot, de sem­mi esetre sem úgy, mint ahogy ez szükséges volna. A jelenlegi 22-es számú vasbolt egy aránylag kis helyiségből áll. Ugyanakkor a hozzátar­tozó helyiségeket a városi ta­nács kiutalta már régebben a papimagykereskedelmi válla­latnak, s most a másikat a bizományi vállalatnak, Esze­­rinit tehát nincs mód arra, hogy a boltvezető megfelelő mennyiségű árut — tűzhe­lyet, kályhát stb. — tudjon biztosítani a vásárlóknak. Talán helyesebb lenne, ha az üzlethelyiségeket eredeti rendeltetésüknek megfelelően használnák. S mám pedig sza­bóműhelyeik, hivatalok vagy üzemek foglalnák le ezek er Az ilyen helytelen intézke­dések a lakosság áruellátásá­ban okoznak zökkenőket. Ne gátolják felsőbb szerveink illetékes osztályai a keres­kedelem fejlődését, különö­sen akkor, ha a megvalósí­táshoz egész csekély beruhá­zás szükséges, s ezzel a la­kosság ellátását javítani le­het és változtatni tudunk a kereskedelmi dolgozók rossz munkakörülményein. Kérjük a 22-rs vasbolthoz tartozó helyiségek átadását a kiske­reskedelmi vállalatnak. Budai Mihály, Szolnok. Nem lehetne ezen segíteni? Tiszaikürt kicsiny falucska a kanyargós Tisza mellett. Ide ritkán jut el a városi kultúr­áiét zaja. Pedig e kicsiny falu lakói is érdeklődnek a kul­túra iránt. Van egy filmszín­házunk, de az nagyon ritkán üzemképes. — Június elején nagy érdeklődés volt a „Híp­­polit a lakáj” című magyar film iránt. Minhárom este teltház volt. Harmadik nap azonban a hangszóró nem működött. Három is van a mozi tulajdonában, de egy sem volt üzemképes. A fél­beszakadt előadás mialt a tö­meg elégedetlenkedett, mire a mozivezető a tanács hang­szóróját kérte kölcsön és így folytatták az előadást. Ekkor már fél 11 volt. s az este 8 órai előadásnak éjfélre lett vége. Azt ..kérdezik á tisza­­kürti látogatók, nem lehst­­ne-e segíteni azon, hogy meg­felelő gépi berendezéssel lás-V ÁL ASZ egy eikbre A Tiszavidék június 4-i számában megjelent „Ne szabjanak árhatárt a kiírha­tó gyógyszereknek’' című cikk sok félreértésre ad okot, ezért az alábbiakat kívánjuk megjegyezni: A társadalombiztosítás ter­hére történő gyógyszerrende­lés egységes és összefogható szabályozására megjelent a 145/1955. sz. Eü. M. rende­let, amely az Egészségügyi Közlöny 12. száméban (1955. VI. 15.) 131—139 oldalon megtalálható. Ez a miniszteri rendelet nem korlátozza a körzeti or­vosok gyógyító munkáját, abban az értelemben, aho­gyan egyesek képzelik. Ter­mészetes azonban, hogy van­nak gyógyszerek, amelye­ket csak szakorvosok adhat­nak a betegnek, s vannak, amelyek rendeléséhez Igaz­gatói. főorvosi engedély szük­séges. Elsősorban tudni kell azt, hogy minden gyógyszer csak bizonyos mennyiség határáig gyógyít. Túlhajtott adagolás­nál a szervezetre már egye­nesen káros hdtású. Az SZTK anyagilag nem korlátozza a betegek részére felírt gyógyszer mennyiségét, sem minőségét: Nőn köti meg a körzeti orvos kezét, mert több száz, sőt több ezer forint értékű -»gyógyszert is ad a dolgozónak^ vagy család­tagnak. ,, — Lúdtalpbetétet, — gu­­miharisnyát-zoknit, has- és sérvkötőt is csak szakorvos rendelhet, mert csak ő tudja megállapítani, hogy milyen típusú és méretű alkalmas a betegnek. , ,, A körzeti orvosnak módjá­ban van a beteget. szakren­delésre küldeni, ahonnan a gyógyszer javaslatot az illeté­kes szakorvos . a körzeti or­vos f<dé megteszi. Vajda Jenöné ügyvezető SZTK Alközpont, Szolnok sáik e] filmszínházunkat. Se« gítsen ebben" a moziüzemi vállalat, mert a hasonló hi­bák miatt a falu népe ellii­­degül a mozitól, amely jó­formán az egyetlen kultúrát jelenti számára. 11). Nagy Jánosné, Tiszakürt.----------• ■ -......<£&-■= ftVMo A Nap kél: 4 48 h-kor. nyugszik 20.45 h-kor. * S — A .Jászberényi Déryné Kultúrotthon színháztermé­ben július 11-én, csütörtökön este 8 órakor tartja jubi­leumi hangversenyét a jász­berényi Palotás! énekkar, 95 éves fennállása alkalmából. Fellépnek: M. Czeglédi Má­ria hegedűművésznő, Mez­­riczki Lajos zongoraművész, M. Kovács Ilona. Máj zik Éva. ifj. Bakki József főis­kolai nővér dók és a Palotás) énekkar Bakki József kar* nagy vezetésével. —A Horgász Kisipari Szö­vetkezet sok hasznos újdon­sággal lepi meg a sport hor­gászok táborát. Cserélhető alkatrészes, törhetetlen anyagból készült perem orsó; minden halfaj ta horgászására alkalmas villantó; ragasztott kivitelű horgászbotok kerül­nek a közeli napokban árusí­tásira. —• Legnagyobb sikere előreláthatólag az úgyneve­zett üvegbotolknak lesz, ame­lyeket exportra is szállíta­nak. — Repülőgépen szállítják a magyar föld legfrissebb termékeit külföldre. Az el­múlt napokban Finnországba cseresznyét, Oslóba pedig ep­ret vittek a repülőgépek. — A június 23-án Zagyva­rékason megrendezett tűz­öl tóversenyen «I szandaszöl­­lösá t űző’tót es tület bizonyult legjobbnak. Minden dicsére­tet megérdemelnek, szorgal­masan tanulnak, gyakorol­unk, hogy adott esetben ér­­téf.iTsíteni tudják tudásukat. JÚNIUS 27 Csütörtök Úszó KÖNYVTÁROSOK KÖZÖTT as® Az elmúlt héten egyik nap már a korareggeli órákban szokatlanul hangos volt a Törökszentmiklósi Járási Könyvtár olvasóterme. Ta­pasztalatcserére jöttéik össze a járás népk'ónyvtúrosai. Tar Ferenc, járási könyv­tárvezető bevezetőjében ele­mezte az elmúlt időszak könyvtári munkáját. Megál­lapította, hogy 1956 első ne­gyedénél jobb eredményt ér­tek el a járás könyvtárai. A könyvállomány 6105 kötetről 7331-re növekedett, vagyis 20 százalékkal több könyv állott rendelkezésére a lakosság­nak. 7 százalékkal emelke­dett az olvasók száma, 2853- ról 3065-re. Ez a szám a já­rás lakosságának 11 száza­léka. A kikölcsönzött müvek száma 19 154 helyett 26 120 volt, ami 36 százalékos növe­kedésnek felel meg. Minden könyvtári olvasó a negyedév folyamán átlagosan 8 köny­vet olvasott el. A járás terü­letén 12 népkönyvtár van, kettővel kevesebb mint 1956- ban. Példamutatóan segítették a tanácsok könyvtárainkat. A járási pártbizottság és a já­rási tanács határozatot hozott a könyvtári munka megjaví­tására. Ennek nem kis ré­sze volt az előbb elmondott szép eredmények elérésében. A 8 község összesen 27 000 Ft-ot adott 1956-ban a k'óz­­ségfejlesztési alapból könyv­­vásárlásra. míg Törökszent* miklós város 17 000 Ft-ot adott a Járási Könyvtárnak! (Bárcsak követnék ezt a pél­dát megyénk többi tanácsai is!!!) A szép eredmények mel­lett voltak árnyoldalai is a könyvtári munkának. — A köpjiái ak proiia^undamun kaja hagyott kívánnivalót maga után. Míg 1956 első ne­gyedében 11 könyvismertetés vagy mesedélután volt, addig most csak 4. A tanácsok nem mindenütt biztosítotak tüze­lőt. Nem küldték be pontosain a statisztikai jelentéseket. Nem tettek meg mindent a társadalmi tulajdon megvé­désére sem a könyvtárosok, sem a tanácsok. A bevezető után a nép­könyvtárosok mondták el a problémáikat, vagy adták ét hasznos módszereket a töb­bieknek. Általában majd minden népkönyvtár szek­rényhiánnyal küzd. Kölcsön­­szekrényben, vagy az iskola szekrényében vannak a köny­vek. Unger Ilona '.irményesi könyvtáros elmondta, hogy nagyon sok könyvet nem visznek vissza az olvasók. Nagy Ilona Kengyelről arról panaszkodott, hogy a könyv­tárhelyiséget — kocsmának használják. Egész télen nem kapott tüzelőt, hideg szobá­ban kölcsönzött. — Földvári Imre. a törökszentmiklósi Kossuth Tsz könyvtárosa be­számolt arról, hogy olvasó­kört szerveznek a tsz-ben. Több könyvtáros folyóiratot kért. Antal János. Tiszapüs­­pöki közszeretetben álló könyvtárosa elmondta, hogy 4 évvel ezelőtt vette át a könyvtárat, — akkor tizenöt olvasó volt. most pedig 600. — Egyetlen problémája, hogy már negyedik helyre köMöztették a könyv­tárat és még ez sem végle­ges. A könyvállorránv fej­lesztésére könvvbált fognak rendezni. Igen jói sikerült irodalmi esteket tartottak, s ezután is rendszeresen sze­­'•"’uék hemwf-’tni nnrv íróink költőink ciciét műveiken ke­resztül. Nagy Ilona arról hú­széit, hogy először a gyereke­ken keresztül juttatta «1 a könyvet a szülőkhöz, s lasear azok is bejöttek a könyvtár­ba. Herkely István is olvasó­táborozási versenyt szerve­zett az úttörök között. — So­kat segíthetnek a magyar­­szakos nevelők — mondotta Antal János bácsi. Nagyon szépen i-endbphozatta. kifes­tette a könyvtárhelyiséget a fegyvemeki tanács, mint azt Tar Ferenc szavaiból meg­tudtuk. S mondták volna még to­vább, de lassúié dél is elnuilt,' be kellett fejezni az értekez­letet. A törökszentmiklósi já­rás népkönyvtárosai der'k munkát végeztek, meg'rd m­­lik továbbra is, hogy minden segítséget megkapjanak. Né­pünk kulturális felenvlktdé­­?ónek lelkes, solcszor kelUVn nőm méltányolt munkásai ők. Az értekezlet fényt vetett a ‘'".rökszentmiklősi iárás könyv tár életére. , Megmutatta az eredményeket, de ugyan­akkor a hibák, hiányosságok is felszínre jutottak. Könyv­tárosok s tanáesvezetők kö­zös erőfeszítéseivel még jobb, mpg tartalmasabb lehet a könyvtári munka, s egyre több ember ízlelheti meg az mazi iroap’em S"*énsérteit. — Mondhattuk Majrkrvszi1- jal: „A köryvespo’era léc np vidám csapatunk" Agyunkba gyűjtjük a betűk seregét. Gondolatot vetünk és ara­tunk.” Sági Pál a Megyei Könyvtár immksli r a irr>7 június 27

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom