Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-27 / 149. szám

I Mit várunk az országos pártértekezleltfil? Papp István eivtárs nyilatkozata Tizenkét ünneplőbe öltözött ember várta tegnap szorongva, hogy a kettesre érjen az óramutató. Két órakor indultak ugyanás Szolnok megye kommunistáinak küldöttei a pártbizottság elől az országos párt ér fekezl elfe. Idős asszonyt, a Horthy­­korszak kínzó eszközeinek nyomát arcán viselő férfit, munkást, tsz tagot, mező­gazdászt, mérnököt találunk köztük. Az indulás pillanatában két elvtárssal beszél­gettünk el, hogy mit várnak ők a párt­­konferenciától. Papp István elvtáms, 61 éves őszhajú veterán, 40 éves forradalmi múlttal. — Oroszországban lett maxistává. A Krim környékén harcoló nemzetközi brigád gép­puskása, a szovjet hatalom élet-halál har­cában; Három évi tanulás, harc, szervező munka után tért vissza 1919 januárjában Törökszentmiklésrai A Tanácsköztársaság idején a szolnoki Forradalmi Katonatanács elnöke, a For­radalmi Törvényszék tagja, a 68-as vörös gyalogezred komiszárja. Résztvesz a jász­­árokszállási ellenforradalom leverésében, a Felvidéken Iáévá, Losonc vonalán védj a Tanácsköztársaságot a cseh támadók el­len; A Tanácsköztársaság bukása után Ma­gyarország minden „valamire való” bör­tönét megismeri. Pesten tartóztatják le, s a Pránay különítménytől a Héjjas banda kezébe kerül; Az internáló táborok átvé­szelése után Szegeden, a Csillag-börtön­ben tölt 6 évet» 1925-ben szabadul és 1943-ban, mint munkaszolgálaitost frontra viszik. Együtt kínozzák Veres Péterrel, Szobek András­sal és más elvtársakkal. 1944 októberében Debrecen, körül egy éjjeli vihar leple alatt átszökik a szovjetekhez. S még ugyanez év december 2-án máj; a Kommunista Pár­tot szervert Törökszenitmildóson. Ettől kezdve a legkülönbözőbb párt­­munkákban ott találjuk; Az 1956-os októ­beri ellenforradalom idején ismét bujdos­nia kell Tönökszentmiklósról és november 4-e után ismét újra kezdi a párt szerve­zését. Nála méltóbbképpen senki sem kép­viselheti a törökszentmiklósi járás kom­munistáit; Plapp eivtárs szeretne felszólalni a konferencián, s elmondani néhány ész­revételét; Megkértük, mondja el nekünk, mik lennének azok! — Elsősorban a pártegység megőrzését JseH eredményeznie a kommunisták orszá­gos tanácskozásának; Pártszervezetünkben, sok elvtársiunknál még érezhető a revi­­zionizmus hatása. Bár pártunk sokkal erő­sebb, ütőképesebb, mint október előtt az MDP volt, mégis sok még a részrehajlás, s más egészségtelen jelenség, melyet a párt konferenciájának feltétlenül meg kell szün­tetnie; Elvtánsaink ne igyekezzenek se jobbra, se balra túlhajtani politikánkat, esak azt végezzük el kommunista becsü­lettel, amit pártunk kijelöl; — A második, a bizalom helyreállí­tásának kérdése; Meg kell nyerni a széles tömegeket a kommunisták politikájának. A párttagok kötelessége legyen a párt esz­méjének propagálása, a munkás-paraszt kormány intézkedéseinek állandó ismerte­tése és magyarázása; ............................................ MIHAIL SOLOHOV: Bakó Kálmán eivtárs véleménye Bakó Kálmán elvtárs, a kisújszállási Kinizád Termelőszövetkezet tagja, pártunk régi harcosa arra a kérdésre, hogy mit vár az országos pártértekezlettől, a követke­zőket mondta: Sok probléma vár megoldásra. Olya­nok, amelyek nemcsak a kommunistákat, de a pártonkívüli dolgozókat is nagyon érdeklik. Hogyan haladjunk tovább, mik azok a feladatok, amelyeket gazdasági éle­tünk fellendítéséért, az életszínvonal to­vábbi emeléséért el kell végeznünk? Van bőven tennivaló az iparban, de a mező­gazdaságban is. Az ellenséget gazdasági eredményeinkkel is vissza kell szorítani. Nyűt, őszinte beszédre van itt szükség, mint ahogyan műnk ás- paras zt kormá­nyunk, pártunk Idáig is tette. November­ben, amikor a kormányt elárasztották a legkülönbözőbb követelések halmazaival, a Kádár-kormány helyesen nem ígérgetett, nem engedett; Mert mi lett volna az ígéretekből? A gondolkodó emberek helye­selték a kormánynak ezt az álláspontját: ahhoz, hogy többet kaphassunk, többet kell aídnunk; — Ügy gondolom folytatta Bakó eivtárs — ezek a kérdések központi helyet kapnak majd a tanácskozáson. Azután vannak olyan problémáik a termelőszövet­kezeteknek, így a miénknek is, amelyek­nek eligazításához tanácsokat szeretnénk kapni. Egy-kettőről magam is szeretnék szólni majd » mondta Bakó elvtárs ha rám kerül a sor; Ezt azért tesztem hozzá — ha rám kerül a sor —, mert bizonyárra sokan sezretnének majd felszó­lalni, elmondani a tapasztalatokat és ta­nácsokat kérni; Hogyan fejlesszük tovább termelőszövetkezeti mozgalmunkat, milyen módon erősítsük termelőszövetkezeteinket? Mi azt tapasztaljuk, hogy ősszel újabb belépők lesznek majd a becsületes dolgozó parasztok közül; Olyanok, akiket megza­vart az ellenforradalom és kiléptek a tsz­­ből, de olyanok is, akik még nem voltak tsz tagok, most kérik majd felvételüket. A mi termelöszöevtkezetünik nem zárkózik el a becsületes^ dolgos parasztok elől: Az­után itt van. az öreg tsz tagok problémája. Olyan idős parasztok, akik 50—60 évet is becsületesen ledolgoztak a mezőgazdaság­ban, mi legyen velük öreg napjaikra. A tsz-ek biztosítsák-e gondtalan öregsé­güket, vagy nyugdíjat kapnak majd. Itt feltétlenül világos útmutatást szeretnénk kapni: Ez azt hiszem, olyan kérdés, ami nagyon foglalkoztatja a termelőszövetke­zeteik tagjait. Bakó Kálmán eivtárs forradalmi múlt­tal, nagy tapasztalatokkal rendelkező elv­társ, aki 1928 óta tagja a pártnak és az­óta is lankadatlan erővel küzd a párt, a munkásosztály igazságának győzelméért. Joggal képviseli ő a Szolnok megyei kom­munistákat az országos értekezleten. Ezt várják a pártikonferenciától Szol­nok megye küldöttei. A konferenciát ál­landóan figyelemmel kísérő Szolnok me­gyei kommunisták pedig azt, jó munkát végezzenek (küldötteink ügyünk érdekében. ( Lazán ip, — Börzék) Párizs (AFP). A francia köztársasági tanács kedden éjjel 147 szavazattal 34 elle­nében jóváhagyta a kormány pénzügyi javaslatát. Emléke­zetes, hogy a nemzetgyűlés már előzőleg megszavazta a törvényjavaslatot. Minthogy azonban a köztársasági ta­nács néhány lényegtelen mó-Á francia köztársasági tanács jóváhagyta a pénzügyi törvényjavaslatot dosítást is előterjesztett a ja­vaslattal kapcsolatban, a nemzetgyűlésnek a házszabá­lyok értelmében második ol­vasásban is foglalkoznia kell a pénz- és adóügyi javaslat­tal. A francia fővárosban már csak „formaságnak” tekintik ezt az eljárást. (MTI) fl Francia Unió parlamentié jóváhagyta az európai közös piacról és az euratomról szó ó szerződéseket Párizs (AFP>. A francia parlamenti testületek közül elsőnek a Francia Unió par­lamentje hagyta jóvá kedden éjjel az európai közös piacról és az euratomról szóló szer­ződéseket: a szerződések ra­tifikálását célzó törvényja­vaslatot 100 szavazattal 43 ellenében fogadta el. Maurice Raure külügyi ál­lamtitkár a szavazás előtt rá­mutatott, hogy a francia ten­gerentúli területeknek az európai közös piachoz való csatlakozása folytán megszi­lárdulnak Európa és a ten­gerentúli területek kapcsola­tai; sAz európai szerződések megvalósításával Európa, és Afrika együttműködése érde­kében nagyszabású politika útjait egyengetik'1 — mondot­ta a külügyi államtitkár. (MTI); Belföldi HÍREK A tavaszi időjárás sajnos nem kedvezett a gyümölcster­mésnek s így kevés epret és cseresznyét tartósíthatnak a konzervgyárak. A közeli na­pokban megkezdődő málna- és meggy befőttek készítése már jobb eredménnyel biztat. Meggyből mintegy három­száz vagonnyi kerül feldol­gozásra. Jó termést ígér a sárgabarack: a tervek sze­rint 1200 vagon befőtt ké­szül belőle. * Ä jelenleg érvényes táv­beszélő névsor adatainak kö­rülbelül negyven százaléka nem helytálló. Az elmúlt időben ugyanis több tízezer előfizető száma változott meg. Ezért a posta uj tele­fonkönyv szerkesztését hatá­rozta el. Az uj névsor kiadá­sát a jövő év januárjára ter­vezték. Ez az időpont azon­ban a papírellátás nehézsé­gei miatt eltolódik. A főváro­si és a vidéki névsorokhoz ugyanis százötvenhat tonna papírra van szükség, s ezt a mennyiséget csak később kapják meg. így az uj tele­fonkönyv január helyett már­ciusban készül el. A szerkesztési munkákat, az előfizetők értesítését azonban július végén — augusztus ele­jén megkezdi a posta. A Fémbútorgyárban az ed­digi cikkeken kívül négy uj bútorsorozatgyártását kezd' ték el. Az egyik a Badacsony nevű kétszemélyes rekamié, amelynek az az érdekessége, hogy rejtett világítótestet sze­reltek rá, ugyancsak uj gyártmány, a Badacsonynál valamivel kisebb Tihany ne­vű rekamié. Megkezték az üveglappal borított rádióasztal és virág­állvány sorozatgyártását is. (MTI). ileliru indiai miniszterelnök megérkezett londoni» London (Reuter). Ne'nru indiai miniszterelnök kedden repülőgépen az angol fővá­rosba érkezett, ahol résztvesz a nemzetközösségi miniszter­­elnökök szerdán megnyíló ér­tekezletén. Nehru megérkezésekor új­ságoknak elmondotta, hogy meghívta Indiába Finnország, Norvégia és Svédország mi­niszterelnökét. A dán minisz­terelnök nemrégen járt Uj- Delhiben; Az ENSZ ötös bizottságá­nak magyarországi jelentésé­vel kapcsolatban feltett kér­désre válaszolva Nehru any­­nyit mondott, hogy csupán a jelentés összefoglalóját volt ideje elolvasni. Amikor meg­kérdezték, mit szól ahhoz a legutóbbi londoni lapjelentés­hez, amely szerint az ENSZ bizottság magyarországi je­lentése nagyon megrendítette őt, Nehru így válaszolt: „Ez nem igaz, még nem olvastam el a jelentést. Hogyan rendít­hetne meg valami, amit nem is olvastam. Természetesen, a jelentéstől eltekintve, az események megrendítettek’*. Azzal a legutóbbi lapjelen­téssel kapcsolatban, amely szerint India kilép a brit nemzetközösségből, Nehru ezt •-álaszolta: „Nem tudok róla, hogy ilyen szándékaink len­nének” — de hozzátette: „hogyan adhatnék önöknek biztosítékot örök időkre?” Nehru miniszterelnök ked­den este Interjút adott az an­gol rádióban. Az Izvesztyija az Egyesült Államok koreai politikájáról te Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Államok újabb fele­lőtlen akciókra buzdítja Dél- Korei revansvágyó elemeit — írja az Izvesztyija keddi szá­mának „Veszélyben a koreai béke” című cikkében. — Nem véletlen, hogy a délkoreai hadsereg korszerű fegyve­rekkel való ellátásáról szóló amerikai döntéssel egyidejűn a liszinmanista hatóságok Szöulban és több más helyen kihirdették a rendkívüli álla­potot. Az amerikaiak ugyan­akkor a megszálló csapatok főhadiszállását Tokióból Dél- Koreába szándékoznak átten­ni. Mindez nem csak a ko­­ireai. hanem az egész távol­keleti helyzet kiélezésére irányul. — Az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy Dél-Kore-* át atomháborús támaszpont­tá teszi, közvetlen összefüg­gésben áll az Egyesült Álla­mok úgynevezett ázsiai poli­tikájával, mely „három forró arcvonal” fenntartását hir­deti, mégpedig Tajvan szige­tén, Dél-Koreában és Dél-Vi­­etnamban, „A koreai.* kérdést azon­ban *— mutat rá végezetül a cikk «— nem lehet megoldani fegyverek erejével, még — atomfegyverekével sem. Ez a kérdés csak békés úton ren­­dezhető.’1 EMBERSORSI ........................................................................................................................ (id.) Figyelemmel rámnéz, aztán csak megszólal újból: legalább harapjál valamit, mielőtt meghalsz.” Erre en meg azt feleltem: „Az első pohár után nem szoktam enni.” Tölt másodszor is, és odaadja. Kihajtottam ezt is es megint csak nem nyúlok az ételhez, merész lettem. Gon­dolom magamban: „Legalább jól feliszok, mielőtt kimegyek az udvarra és megválók az élettől.” Magasra húzta erre se­­szónű szemöldökét a parancsnok és kérdi: „Miért néni harapsz hát valamit, ruszki Iván? Ne kéresd magad!’ Én meg mondom a magamét: „Bocsásson meg, Herr Kommen­­dant, a második pohár utániéin szoktam enni soha.” Föl­fújta erre a pofáját, fújt egy nagyot, aztán csak elkacagja magát én nevetve valamit gyorsan mond németül biztosan átfordítja szavaimat a barátainak. Azok is nevetnek, hát­rább húzzák a széküket, felém fordítják mind a pofájukat, s most már látom, másként nézdegélnek rám, valahogy barátságosabban. ; Kitölti a parancsnok a harmadik pohárral is, közben reszket a kezet a nevetéstőL Ezt a harmadikat egy hajtókára ittam ki, haraptam egy kicsit a kenyérből, a többit visszatettem az asztalra. Nagyon meg akartam mutatni nekik, ezeknek az átkozottaknak, hogy ha éhen pusztulok is, akkor se kell az alamizsnájuk, mert hogy nekem is megvan a magam orosz önérzete és büszkesége, akárhogy igyekeznek, nem csinálnak belőlem barmot. Ezek után a parancsnok komoly képet vágott, meg­igazította mellén a hét vaskeresztet, kilépett az asztal mögül fegyver nélkül és azt mondja: „Tudod mit Szokolov, te — igazi orosz katona vagy. Bátor katona. Én is katona vagyok és megbecsülöm a nemes ellenfelet. Nem lőlek agyon. Már csak azért se, mert dicső hadaink ma érkeztek el a Volgához és teljesen bevették Sztálingrádot. Nagy öröm ez számunkra, ezért megkegyelmezek az életednek. Menj a blokkodba, ez pedig Itt a tiéd, a bátorságodért” — és avval odaad az asztalról egy Ids szegeire való kenyeret és egy darab szalonnát. Szorítottam magamhoz a kenyeret minden erőmmel, a szalonnát meg a bal kezemben tartom. Annyira megle­pődtem a váratlan fordulattól, hogy meg se köszöntem, csak hátra argót csináltam, megyek a kijárathoz, közben pedig az jár az eszembe: „Odapörköl a lapockám közé most mindjárt és én nem vihetem el a fiúknak ezt a kis harapni­­valót." De sikerült mégis. Elkerültem a halált ez egyszer megint, csak a szele csapott meg.j. I SZOLNOK MEGYEI ■■■iinnmimiiuiiiiiiiiiiiimi,,,,,, f müddta | június 27—30-ig. AbádszalOk június 27—30 Halálugrás Cibakháza június 27—30 Vörös és felekete 1.—IT; rósz M éven fe­lülieknek; Matlnéműsor; Vitorlás titka; Fegyvernek jún. J7—30 Halló, Itt Gabriella. M: Rózsa ét esavargú Jánoshida június 28—30 Ganga Jászalsószentgyörgy június 27—30 Hyppollt; a lakáj; Matinéműson Északi Robinsonok Jászapáti június 27—30 Hajnalodtk. Matinéműsor: Titokzatos le­let — Varsói VIT I. rész; JászárokszáUás június 27—30 Bakaruhában. Matinéműsor: Tarta­lék játékos — Varsói VIT I. rész Jászberény júrflus 27—28 Uj ember kovácsa. 29—3 Oké Néró; « Matinéműsor: Balkezes újonc Jászdózsa jún. 27 AU Baba. 28—29 Tigrisszelldltő Jászfényszaru június 27—30 Éjszaka lányai 16 éven felülieknek; Matlnéműsor: Veszélyes ösvényen Jászjákóhalma jún. 27—30 Sötét csillag. Mát.: Modern kálózok Jászkisér jún. 27—30 Élet háza. Matlnéműsor: Vlborgl városrész Jásztadány jún. 27—30 Tánc és szerelem. Mat.: Orsa! csomópont Kenderes június 28—30 Mexikói Karcag június 27—28 Atkozott pénz. 30—2 Boszorkány Kisújszállás június 28—30 Rumjancev ügy. Matinéműsor: Kővirás Varsói VIT II. rész Kunhegyes jún. 27—30 Don Juan. Matinéműsor: Iskolakerülők —­Varsói VIT II. rész Kunmadaras június 27—30 Csíny tevő. Matiné: Állami Aruház. Kunszcntmárton június 27—30 Szegény szerelmesek krónikája. -< Matlnéműsor: Vidám csillagok Mezőtúr „Dózsa“ június 27—3 Hyppolit, a lakáj. Matinéműsor: Bátor emberek Mezőtúr „Szabadság“ június 27—30 Dankó Pista Öcsöd jún. 27—30 Mese a 12 találatról. Matiné: Baráti becsület RákóczUalva június 27—28 Bíróság előtt. 29—30 Nem igaz (4 kis film). Matinéműsor: Eltűnnek a kísértetek Szolnok „Vörös Csillag“ június 27—30 Két színésznő egy qperep Szolnok „Tisza" június 27—30 Kék sirály. Matlnéműsor: Arany­­kulcsocska — Varsói VIT III. rész Szolnok „Kert“ június 27—3 Kátya nem hátrál Szolnok „MUléneum“ június 28-30 Egy szép lány férjet keres, 16 éí Tiszaföldvár június 27—30 Ha a világon mindenki ilyen volna. — Matlnéműsor: Vidám vásár t Tiszafüred jún. 27—1 Két vallomás. — Matiné: Beszterce ostroma TiszakUrt jún. 27—28 Utak és sorsok. 29—30 Berlini románc Törökszentmiklós június 27—30 Uj partok felé. — Matlnéműsor: Csapda az erdőben TöröUszcntraiklós „Kert“ június 27—3 Egy nap a bíróságog 16 évi Turkevc június 27—30 Neveiét . paradicsomban. Matinémű«'“-: Alruhás szultán ujMáss jún, 37—30 Három aessony is évi, Mat,! Örs a hegyekben Kemény léptekkel haladtam ki a parancsnoki szobát5 ajtaján, de az udvaron elfogott a gyöngeség. Betántorog­tam a barakkba és eszméletlenül vágódtam el a cement­padlón. Még sötét volt, amikor a fiúk fölébresztettek: „Mesélj!” Eszembe jutott, mi történt a parancsnoki szobá­ban, elmondtam nekik. „Hogy osszuk el az elemózsiát?” -— kérdi a szomszédom, s hallom, remeg a hangja. „Minden­kinek egyformán” — mondom neki: Megvártuk a hajnalt. Erős kendercérnával vágtuk szét a kenyeret és a szalonnát. Mindenkinek akkora kenyér jutott, mint egy gyufásdoboz, a legkisebb morzsát is elosztottuk, persze a szalonnából csak annyi került, hogy az ínyét megkente vele az ember. Azonban senkit se ért rövidség. Rá hamarosan átdobtak bennünket, a legerősebb háromszázat, a mocsár lecsapoláshoz, aztán pedig a Ruhr­­vidékre, bányába. Itt voltam egészen negyvennégyig. Ebben az Időben a mieink már szorongatni kezdték a németet nagyon, és a fasiszták abbahagyták velünk a kegyetlenke­dést. Egyszer is, fölsorakoztattak bennünket, akik a nap­pali váltásban dolgoztunk, s valami frissen étkezett tiszt­jük azt mondta a tolmács által: „Aki sofőr volt a hadsereg­ben, vagy még a háború előtt — egy lépést előre lépj!” Heten léptünk ki, volt sofőrök mind. Adtak mindegyikünk­nek egy kopott kezeslábast, aztán őrizet alatt elindítottak Potsdamlba. Ahogy megérkeztünk, szétosztottak bennünket. Én a „Todt”-ba kerültem munkára — tudod volt a néme­teknél egy ilyen munkaszolgálati hivatalféle, amelyik az útépítést meg a védelmi berendezések dolgát intézte. „Opel-Admiral” kocsit kaptam és egy mérnök-őrna­gyot hordozgattam rajt. Hű, micsoda kövér volt a ronda fasisztája! Alacsony, pocakos, olyan széle-hossza egyforma ember, nagy széles feneke volt, úgy nézett ki, mint valami jól megtermett kofaasszony. Elől a gallérjánál három rán­cot is vetett a tokája, hátul pedig a nyaka ugyancsak há­rom hurkába gyúródott. Úgy néztem, legalább három púdra való tiszta zsír volt benne. Ahogy járt, szuszogott, akár a gőzös, hát még, ha nekiállt enni — alia nézhette az ember! Egész nap majszolt és itta a konyallt üvegből. Persze, hébe-hóba azért nekem is pottyant vlami tőle: az úton megállunk, nekiáll kolbászt falni, meg sajtot, csak tömi magát és iszik; amikor jókedvében van — nekem is vet ?gy-egy darabot, mint a kutyának. A kezembe sose adott, ezt nem tartotta volna magához méltónak. Akárhogy is volt azonban, említeni se lehetett egy napon a lágerrel és, las­sanként már kezdett emherformám lenni megint, kicsi­nyenként. de erőre kaptam. lAagy két hétig hordtam már az én őrnagyomat ^ Pot6damból Berlinibe és vissza, utána pedig a front mögötti övezetbe küldték, hogy vezesse a védelmi vonalak építését a mieink ellen. És itt már végleg leszok­tam az alvásról: egész északákon át azon tűnődtem, hogy juthatnék át p mieinkhez, hogy szökhetnék haza. * (Folyt, köv.) ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom