Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-18 / 115. szám

Egy csendes község mindennapi „izgalmai"' Kunhegyes a megye- egyik legcsendesebb, legnywgalma- sabb községe. Legalábbis ezt hiszi, aki tudja, hogy elég messze esik a főútvonalaktól s a megyei szervek kiküldöt­teinek útitervében -sem szere­pel annyiszor, mint Török- szentmiklós, Jászberény, vagy a nagyobb várof/ok bárme­lyike. Ettől függetlenül a gond, a tennivaló itt is éppúgy meg­van a tanácsve/íetök számára. Sem az elnök, sem a helyet­tese nem uns/fkozhat, mert egyik látogató a másiknak adja a kilincset, különösen délelőtt. Mikor mi, de mindig „szezonja” van valaminek, amivel foglalkozni kell, ami a hivatalos órákat betölti. Mé­gis, mennyi minden egyébbel törődnek a község vezetői. Ezek közül csak néhányról beszélgetnünk Kun elvtárssal, ez elnökhelyettessel. De ebből a néhányból is kiderült, na­gyon sok dologban kell intéz­kedni a tanácsvezetőknek — mindig józanul. Vízellátás — egyenlő a gondok nagyjával. Egyetlen valamire való kútjuk van, pe­dig akkora községnek az ke­vés. Most már nem akarják; tovább halasztani az Adj/ ntcai „csepegős'* kút megjavítását, ami 194'J óta nem ad vizet. Előre­láthatólag nem kell nagy összeg a rendbehozásá­hoz, de akarat és jószán­dék annál inkább, azok részéről, akiken a javí­tás múlik. Az elmúlt napokba n ren­dezték a kényszerhaszriosított területek helyzetét is. Kb. 80 hold föld volt a községben, amiben még nem vol i mag, amit a tulajdonosok mem gon doztak. Vetetlenül pedlig nem­hogy 80 hold, egy talpalatnyi sem maradhat manapság, mi­kor annyira kell a kenyér, takarmány. Nem r naradhat azért sem. mert vannak, akik naponta jönnek, s kérik, ad­janak nekik állami tartalék­ból művelni valót, v etemény- Pöldet. Résen kell hát lenni, faogy az egyéni, s a közös ér­tékeket összeegyeztessék — úgy, hogy ahból vi jzálykodás «e legyen; Ha sorszámoznán k a gondo­kat, lehet (ritka ef)et), hogy a ^lakásügy” itt még nem kö­vetkezne.. De had d következ­zen azért, hogy m és helyen is okuljanak az ott ani „szoká­sokból”. Az utót foi hetekben 11 lakást utaltak ki az igény­lőknek. A földmű vesszővé tke- zet járási irodáját megszün­tették, annak a helyén is la­kások lesznek. A tanács, a tsz-ek, s a különböző más szervezetek közös feladatuk­nak tartják a lakásgondok megoldását, s a maga módján mindenki segít. Azaz, hogy a pénzügyőrség kirendeltsége kivétel Főleg a megyei pa­rancsnokság tiltakozik erősen az ellen, hogy a jelenlegi le­génységi helyiségből szoba- konyha. spájzos lakást alakít­sanak, akár az ő beosztottjuk számára így is nyernének pedig egy lakást, ami helyett a tanács — a nőtlenek, vagy hajadonok számára sokkal al­kalmasabb — bútorozott szo­bákat biztosítana. Ahogyan az elvtársak mondják, sokat segít az a rendelet, amely szerint a la­kást keresők a ház magántu­lajdona esetén közvetlenül a tulajdonossal egyezkedhet­nek. Vannak ugyan házigaz­dák, akik csak azért se ad- iák ki a lakható részt, mond­ván, ez teljes önrendelkezési iog. Szerencsére nem sok oélda van erre. Amint megjegyeztük, a la­káskérdéssel nem sok a baj. Annál „izgalmasabbnak” tart­ják azt, ami az államosított házak visszaigénylésében várható. Ezt sem azért, hogy ne tudnák, mit tegyenek, ha­nem azért, mert a döntés nem őket illeti. Ugyanis a jelen­legi rendelet értelmében az elbírálás a járási tanácsokra tartozik. Szeretnék azonban, ha a községi tanács dolgo­zóit. tagjait, a helyzet közvetlen ismerőseit is megkérdeznék, javaslatu­kat figyelembe vennék etekintetben. Igaz ugyan, hogy a rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen esetben mit kell ten­ni, az élet viszont sokkal többféleképpen zajlik, mint ahogyan egy rendelet azt rög­zítheti; Kettő, három a fontosabb- játoól, amihez láncolatszerűen csatlakozik a többi: Az orvosi ellátás javítása, új rendelő berendezése, a rohamosan nö­vekvő kulturális igények enyhítése, a szűkös takar­mánykészlet ésszerű felhasz­nálása, az áruellátás ellenőr­zése, stb., stb., mind-mind az ő gondjuk, s mind okosan in­tézik el, mert sohasem felej­tik el meghallgatni azokat, akik ügyében éppen dönte­nek. B. E. Egy kommunista levele <VZ tísáfrlái. Az ellenforradalom idején teli torokkal harsogta a „Sza­bad Európa” rádió és ellensé­geink még ma is kézzel-láb- bal bizonygatják, hogy a ma­gyar ifjúság szembe fordult a párttal, megtagadta a szocia­lizmus eszméjét. Valóban vol­tak fiatalok, akik elragadtat­ták magukat és erősen az események sodrába kerültek. De hogy ezt egységesen tet­ték volna, nincs az a dollár­mennyiség, amiért be tudnák bizonyítani a „Szabad Euró­pa” munkatársai. Tíz éve dolgozom pártmun­kában és a legőszintébb öröm­mel írom, hogy soha ilyen lelkesedést még nem tapasz­taltam az ifjúság körében, mint amilyen napjainkban át­hatja őket. Nem veszek pél­dát másról, csak községünk­ről, Kunhegyesről. Nálunk szinte megható ra­gaszkodással viseltetnek a fia­talok a párt iránt. Tudják, V. Á, Zorin beszéde az ENSZ Leszerelési Álbizottságának csütörtöki ülésén mit kaptak ők és mit kapnak ettől a rendszertől, örvende­tes az a segítőkészség is, ami­vel a helyi vállalatok, intéz mények segítik kibontakozni a kommunista ifjúsági moz­galmat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ifjúsági házat épít Fegyvemeken. Az ifjúsági ház felépítésének anyagi feltéte­leit a helyi vállalatok bizto­sítják. Építőanyaggal, pénz­zel segítik a fiatalokat. A KISZ-esek pedig társadalmi munkával építik fel otthonu­kat; A május 19-i járási ifjúsági találkozóra is készül a köz­ségben mindenki, nemcsak a fiatalok. Ha ez így megy to­vább, azt hiszem, jöhetne itt tármilyen ellenforradalom is, a kunhegyes! fiatalok kitarta­nának és hűek maradnának a párt eszméihez. Oláh József Kunhegyes London (TASZSZ.) V. A. Zorin, a Szovjetunió képvi­selője beszédeit mondott az ENSZ leszerelési Albizottsá­gának május 16-i ülésén. — Zorin beszédében rámutatott arra, hogy mivel az albizott- g egy időre megszakítja munkáját, célszerű vissza­pillantást vetni a tárgyalá­sokon megvitatott javasla­tokra és a tárgyaló felek ál­lásfoglalásaira. Zorin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió már az albizottság első ülésén átfogó leszerelési programot terjesz­tett elő, mégpedig a nyugati hatalmak álláspontjának messzemenő tekintetbevéte­lével. A későbbi vita azon­ban azt mutatta, hogy a nyu­gati nagyhatalmak nem haj­landók belemenni a leszere­lés problémájának radikális megoldásába és többször utaltak arra, hogy vélemé­nyük szerint még nincs alap átfogó megegyezés létrehozá­sára; A legutóbi szovjet javaslat — mutat rá Zorin — azokat a minimális intézkedéseket irányozza elő, amelyek elen­gedhetetlenül szükségesek, hogy a részleges leszerelési megállapodás reális lépés le­gyen a hagyományos fegy-. verek lényeges csökkentése, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, a katonai kiadá­sok enyhítése és az atomhá­ború veszélyének megszünte­tése félé. Ez a javaslat ugyanakkor azt is mutatja, hogy a Szovjetunió újból nagy lépéssel közeledett tár­gyalófelednek álláspontjához. Zorin utalt arra, hogy a szovjet leszerelési javaslat kedvező visszhangot keltett, kiemelte Eisenhower elnök pozitív értékelését. A szovjet képviselő rész­letesen foglalkozott az albi­zottság atomleszerelési vitá­jával. Ismételten hangsú­lyozta, hogy sem az atom­fegyver-kísérletek előzetes nyilvántartására, sem pedig a katonai rendeltetésű ha­sadóanyaggyártás beszünte­tésére vonatkozó nyugati ja­vaslatok nem viszik előre i kérdés érdemes megoldását Ezek a javaslatok nem biz­tosítják az atomháború ve­szélyének megszüntetését, ily- módon nem szolgálhatnak megegyezés alapjául. Pedig e kérdés megoldása elöl nem lehet kitérni — mondotta Zorin. — Napról- napra erősödik az a mozga­lom, amely világszerte gya­korlati intézkedéseket köve­tel az- atomháború veszélyé" nek kiküszöbölésére. Zarin kiemelte az albizott- ságra háruló óriási felelősse­get, majd ezt mondotta: A Szovjetunió már jelentő­sen hozzájárult a leszerelési megállapodás mielőbbi kidol­gozásához. Most a nyugati hatalmakon, elsősorban az Egyesült Államokon a sor. (MTI.) Leleplesték a nyugati ügynököknek a berlini Humboldt-egyetemen végzett aknamunkáját Berlin (MTI.) A berlini Humboldt-egyetemen csütör­tökön külföldi laptudósítók részére sajtóértekezletet tar­tottak. Hartke, az egyetem rek­tora, ismertette az újságírók előtt az államvédelmi minisz­térium levelét, amely az egyetemen nyugati körök ál­tal végzett aknamunka lelep­lezéséről szól. Mint a levél mondja, az amerikai kémszolgálat az el­múlt év őszén ügynökeinek útján mozgalmat indított az egyetemen az orosz nyelv és a marxizmus—leninizmus tanítása ellen. Egy diákgyű­lésen azt akarták elérni, hogy az egyetemi hallgatóság mondja ki szolidaritását a magyar ellenforradalmárok­kal. Mivel ez a provokáció kudarcba fulladt, az ügynö­kök több diákat megkísérel­tek rábírni arra, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból szökjék Nyugat-Né­met országba. A szökött diákok a ma- rienfeldi menekült-táborban ezután rájöttek arra, hogy diáktársaik, akik a szökésre rábeszélték őket, az ameri­kai kémszolgálat megbízásá­ból tevékenykednek. E felis­merés után többen vissza­tértek a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Közü­lük ketten resztvettek a csü­törtöki sajtóértekezleten és beszámoltak tapasztalataik­ról. Az egyetemeknek és az ál- lambiztonsági szerveknek a sajtóértekezleten résztvevő képviselői ezután közölték, hogy a Kaiser-féle nyugat­német össznémetügyi mi­nisztérium a Nyugat-Német- országba látogató egyetemi hallgatókat hasonló akna­munka végzésére akarja megnyerni. Ezért az egyetem vezetősége kötelességének tartja ellenőrizni a jövőben a hallgatók Nyugat-Német- országba utazását. Ez az ellenőrzés természe­tesen nem jelenti a diákok utazásának megtiltását — közölték az értekezleten. — (MTI.) Grosics az Ausztriában* Kocsis a Fiorentinában Ausztriában a A jelenleg Ausztriában tar­tózkodó magyar labdarúgók közül Grosics Gyula ideigle­nes szerződésit írt alá az Ausztriához. Az Osztrák Lab­darúgó Szövetség megenged­te Gro6dcsnak, hogy a bécsi együttes barátságos mérkő­zésein szerepeljen. A magyar kapus első ízben május 25-én szerepel az Lask elein. A Fiorentina megbízottai Kocsis Sándorral léptek érintkezésbe szerződtetése ügyében. A tárgyalások foly­nak; A Fiorentina a hazá­jába visszatérni készülő bra­zil Julimhe helyét szeretné Kocsissal betöltetni. (MTI.) &ül0di HÍREK MÉHES GYÖRG'f * ess DtanntceL Kalandos regény (83.) Meggyo rsitottuk a lépteinket, bár a terep megint nehezedni ke ídett. A barlang ismét elszűkült, megint bele kellett gázok junk a vízbe, amely araszos lépcsőkön csör­gött lefelé. A mód (emcékben mély, gyakran combközépig érő volt a víz s ez i /léggé megnehezítette az előrehaladást. De m őst, ez a távoli derengő fény erőt adott s ha vacogtunk j *j, mégsem sóikat törődtünk a bajainkkal. A fő az volt. ho gy elérjük azt a világosságot. Ott mi már sza­badok leszi jnk. De Tudor bácsi, mi lesz ővele? Bárb ogy siettünk is, azért időnként mégis meg kel­lett állnuir k kifújni magunkat. Ezek az apró gátak és me­dencék, ai Helyeken lassan csordogált a víz, alaposan kifá­rasztottak , Egyik ilyen pihenőnknél Tatár mérnök átadta a lámpát apának, aki igazított rajta, hogy jobban égjen, aztán vi? ipza akarta adni. Közben önkéntelenül is a ma­gasba en jel te. — Nézd csak, Laci! Mérnök úr! — szólt apa figyel­meztetik jrn és körüljártatta a lámpást. A barlang boltozatát csodálatos kődiszítmény borí­totta. Mintha hófehér kőből fonogatott csipkefinom füg­gönyt akasztottak volna a fejünk fölé.- — Cseppkő .:. — monta a mérnök áhítatosan és kivette» apa kezéből a lámpást. — Nézzék, milyen pompás! — kitiltott elragadtatottan. Valóban minden lépés újabb és újabb csodákat tárt fel e tői tünk. Az egyik helyen négy-, ötméteres oszlopok állta1 (s sűrűn egymás mellett, mint valami megkövesedett, föld; jlatti erdő. aztán arganasípok következtek százával. Milyen jó lett volna megállni, sorra nézni mindent, nenjesak végigfuttatni raituk a lámpást. — Gyerünk, gyerünk, csak nem megállni! Ne állj m*}g, Lad! Mozgás, mozgás, előre! így hajszolt apa. Mentünk tovább. Egyre világosabb lett. a lámpát is e /olthattuk és most már jól láttuk, hogy előttünk alig sízézötven-kétszáz méternyire világos barlangszálba tor­kollik a lejtős járat. Még azt a száz-százötven métert kell /megtennünk és mindent megtudunk. A fény, a világosság. (a külvilágot, a szabadságot ielenti. Megszabadultunk üldözőinktől. Tudor bácsi egyedül harcol velük, eltűntünk a föld alatt, akár a búvópatak s valahol 'most váratlanul ismét előiöviink. De hol? Mind­járt meglátjuk, csak egy kis türelem; Az utolsó métereket egymás hegyére-háfára dobált törmelékek közt mászkálva kellett megtennünk. Minden lépésünkre kőgörgetegek indultak meg és igazán a csodá­val határos, hogy a sok csúszkálás közben egyikünk sem törte M a lábát. Már alig nyolc-tíz lépésnyire bukdácsoltunk a kijá­rattól, amely — jól láttuk — arany napfényben fündött. Ó, hogy vágyakoztunk a világosságra. Nem tudom, hány órát töltöttünk a nedves, hideg, földalatti járatban, a cseppkőbarlang csodái közt, de örökre megelégeltük a sötétséget. Majdnem futva tettük meg az utolsó lépéseket. Aztán ott álltunk a barlang szájában és az ámulat­tól meg a csalódástól elállt a lélegzetünk. Egy óriási, hozzávetőlegesen kilométer átmérőjű körönd alján álltunk, mely körkörösen, akár a cirkuszok nézőtere, fokozatosan emelkedett. E fölé hatalmas sátor­ként fokozatosan összehajtó kőmennyezet borul, amely mikor a legmagasabb pontot eléri és csúcsban kellene egye. sülnie, hirtelen megszakad és látni engedi az égboltozatot Odafenn, a nyílásban madarak keringtek, ha jól láttam szirti galambok. Ezek, mint később kiderült, százával ezrével fészkeltek a barlang falában. Ennek az óriási csarnoknak a padlózató kristálytiszta ló volt, a vizeiben visszatükröződött a bartangterem. S mindez elmondhatatlanul légiesen könnyed kékes fényben játszott. A derengő kék világítás átitatta a vizet fényével beszőtte a köveket s a maga párakönnyű kéksé gével tündérívé varázsolta a barlangot. Mi volt az oka ennek a csodálatos kékségnek, végű sem tudtuk pontosan megmagyarázni, bár Tatár mérnök ott tartózkodásunk alatt számtalan elméletet állított fel A legvalószínűbbnek az látszott, hogy a felső nyíláson á bekandikáló kék ég tükröződik a tó vizében s a fénysuga rak visszaverődése varázsolja kőre, vízre ezt az álom szerű színt. És ránk is persze. Amikor ki gyönyörködtük magunkat és egymásra pillantottunk, az ajkunkra fagyott a lelkesedés. Valósággal visszahőköltem, amint megláttam apát és a.mérnököt. A derengő kék fényben úgy festettek, min! akik máris a halál küszöbén állanak. Az ajkuk zöld volt. a bőrük színe oedig fakószürke. A tekintetükből azt olvas­tam ki. hogy magam sem lehetek sokkal vonzóbb lát­vány náluk. ' * Zellmayer, a zseblámpával kutatva az utat, óvatosan igyekezett előre. Átkozott, átkozott mesterség — dörmögte magában. S ez a barlang, ez a legrondább, amivel valaha életében dolga volt. Lehet, hogy itt leselkednek a következő kiszögellés mögött. ÍFölvtatjuk.) Uj Delhi (MTI). Az AP je­lenti: Nehru indiai miniszter- elnök csütörtöki parlamenti beszédében hangoztatta, hogy azokból a roppant összegek­ből, amelyeket a nagyhatal­mak az atomfegyverkezési versenyre költenek, újjáépít­hetek volnának a fejlődésben elmaradt országok; * Philadelphia. Az iténi Mi- sericőrdia kórházban igen lasznos újítást vezettek be. A kórház orvosai néhány nap óta egy hat hüvelyk hosszú­ságú kis viliamoekészüléket r >rdoznak magukkal, amely­nek segítségével a kórháztól egy mérföldnyi területen be­lül bárhol és bármikor hívha­tók. Ha az orvosok zsebében lévő kis készülék megszólal, az orvos a legközelebbi tele­fonállomásról felhívhatja a kórházat és felvilágosítást kérhet. * Boridon (AFP). Nasszer el­nök talán azt szeretné, ha a pénzügyi és kereskedelmi kérdésekről Rámában tartan­dó közeli angol—egyiptomi tárg-alások egyúttal a diplo­máciai kapcsolat újrafelvéte. ét eredményeznék Nagy-Bri- 'annia és Egyiptom között. Ezzel a kérdéssel foglalkoz­nak a Közép-Kelet ügyeiben iártas egyes körökben azzal a gesztussal kapcsolatban, ame tyet Bustani libanoni üzlet ember az egyiptomi elnök személyes jóbarátja tett Ix>n- donban. * ^ Varsó (MTI). A Lengyel Tudományos Akadémia Nuk­leáris Kutatóintézete legkivá- 5bb atomfizikusainak egv leroportja nyilatkozatot nyúj lőtt át a PAP munkatársá­nak. amelyben hangsúlyozza ;hogv az atom- és hidroeén- ;bombák robbantása az emberi életre hosszabb ideig tartó ;veszélyes következményekhez ■ vezet. Ez a hosszabb időre szóló hatás az egyik legfőbb oka annak, hogy a világ vala­mennyi becsületes és éssze­rűen gondolkodó embere ag­gódik az atom- és hidrogén­bombák kísérleti robbantása miatt. A nyilatkozatot a leg­kiválóbb lengyel atomfiziku­sok írták alá. • London (MTI), Dél-Wales« ben. a Rhondda völgyében a Britannia nevű szénbányá­ban dolgozó hét magyar, amikor átvette első heti mun­kabérét. a napszám szerint fizetett munkásak minimu­mát: heti 9 font 6 pennyt, ki­jelentette. hogy ez nem elég; Követelték, léptessék őket elő s engedjék meg. hogy ne csak „alantas” munkát vé­geztessenek velük, hanem a szénszinten dolgozhassanak; Amikor a vezetőség vissza­utasította követelésüket, éh­ségsztrájkot kezdtek, amely már harmadik napja tart. * Hőma (MTI). Adone Zoli ki­jelölt olasz miniszterelnök csütörtökön este sajtótudÓ6Í- ‘ók előtt megerősítette, hogy „egyszínű” azaz csak keresz­tény-demokratákból álló kor­mány megalakítására töre­kedve, kizárólag saját párt- tónak vezetőivel fog tárgyal­ni. Zoli pénteken kezdi meg kormányalakítási tárgyalá­sait. * Berlin (MTI). A H1AG ne­vezetű SS Bajtársi Szövetség e hét végére tervezett nyu- gatherlini találkozóját a sze­nátus a lakosság tiltakozására kénytelen volt betiltani. Lip- schitz szociáldemokrata bel­ügyi szenátor előzőleg még kijelentette, hogy „A HIAG demokratikus szervezet”, s a szenátus a saját kezelésében 'évó vendéglő 'érméit bocsá- otta volna az SS-találkozó rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom